Az Esztergomi Önkormányzat 11/2009. (V.26.) ör. rendelete Esztergom, Szentjánoskút, Urkuta, Zamárd, Ákospalota, valamint Búbánatvölgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom Város Szentjánoskút, Urkuta, Zamárd, Ákospalota, valamint Búbánatvölgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl a következı rendeletet alkotja. I. A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom, Szentjánoskút, Urkuta, Zamárd, Ákospalota, valamint Búbánatvölgy területére, melynek területi határát északon a Duna, keleten a Pilisi Parkerdı, délen a 0736, 0749, 9865, 0608, 0599, 0610, 0791, 0782 hrsz-ú utak, nyugaton a Jánoskúti úthoz kapcsolódó teleksor - egészen a Vaskapu melletti lakóterületig határolja. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. 2. (1) A rendelet 1. számú melléklete az M=1:2000 méretarányú Szabályozási Tervlap (7 db szelvény), a 2. számú melléklete az építési övezetekhez tartozó táblázatok, 3. számú melléklete az elıvásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza. (2) A rendelet 1. számú függeléke az országos védelemben részesülı objektumot, 2. számú függeléke a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket, 3. számú függeléke a mintakeresztszelvényeket tartalmazza. A szabályozási terv kötelezı és irányadó elemei 3. (1) A Szabályozási Terven szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A Szabályozási Terven kötelezınek kell tekinteni: a) a tervezett szabályozási vonalat, mely a 13/2006. (IV.11.) és 41/2005. (XI. 15.) Önk. rendelettel került elfogadásra, b) a tervezett szabályozási vonalat, c) az építési övezet, övezet határát, d) az elıvásárlási joggal terhelt terület határát, e) a kötelezıen zöldfelületként megtartandó, nem beépíthetı telekrészt, f) a megtartandó fasorokat, fákat, g) az építési övezet, övezet jelét és fıbb paramétereit, h) a fıutak és szerkezeti jelentıségő győjtıutakat, i) a helyi jelentıségő győjtıutakat, szerkezeti jelentıségő kiszolgáló utakat, 1
j) a gyalogosutakat, k) a kerékpárutakat, l) 160 mbf felett látványterv készítendı (6. (2)bekezdés) m) a szöveges szabályozási elemeket, n) a tervezési terület határát. (3) A Szabályozási Terv egyéb elemei irányadónak tekintendık. (4) Azoknál a telektömböknél, ahol a meglévı ingatlanok nem beépíthetıek a 2. sz. melléklet szerint, telekalakítási tervet kell készíteni az egész telektömbre vonatkozóan. A telekalakítási tervet az érintett ingatlanok tulajdonosai készíttetik, annak költségeit viselik. A telektömbön belül építési engedély csak az engedélyezett telekalakítási terv után kérhetı. (5) Az irányadó elemek további tervmőveletek, a fıépítész javaslata, valamint a városi tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak, vagy megváltoztathatók. Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 4. (1) Elvi engedélyt kell kérni az 5000 m 2 -t meghaladó gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató) beépítésére a konkrét program ismeretében. (2) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) a 20%-ot meghaladó lejtéső területeken, b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, c) különleges területeken (Kvü; K;). (3) A (2) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett terület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtık, burkolati jelek jelölését a területet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt; b) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját; c) a parkolóhelyek kialakítását; d) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét; e) közterület esetén a köztárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit; f) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200 vagy M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (4) A vonatkozó rendelkezések szerinti városi tervtanács vagy a fıépítész elızetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint: a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez; b) bármilyen meglévı épület alapterületi bıvítéséhez, tetıformájának megváltoztatásához, tetıablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez; c) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez; d) a különleges területeken (Kvü; K;). II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás 5. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait 1. számú melléklet ábrázolja. 2
(3) A beépítésre szánt terület a) kertvárosias lakóterületre; b) üdülıterületre; c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre; d) különleges területre tagozódik. (4) A beépítésre nem szánt terület a) korlátozott funkciójú általános mezıgazdasági területre; b) kertes mezıgazdasági területre; c) védett és védı erdıterületre; d) egészségügyi, szociális és turisztikai erdıterületre; e) közpark területre; f) vízgazdálkodási területre; g) közmő és közlekedési területre tagozódik. Beépítés 6. (1) A telek nagyságától függetlenül lakóépület 250 m 2 -nél, üdülıépület 120 m 2 - nél nagyobb nem lehet. (2) 160 mbf feletti területeken az építési engedélyezési tervdokumentációkhoz látványtervet kell csatolni. (3) A be nem épített és közlekedési célra nem használt beépítésre szánt területeken zöldterületet kell létesíteni és ezek fenntartásáról, ápolásáról a telektulajdonos köteles gondoskodni. III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 7. (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint kertvárosias lakóterület (Lke). (2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását az 1.számú melléklet tartalmazza. (3) A kertvárosias lakóterület jellemzıen laza beépítéső, összefüggı nagy kertes, legfeljebb kettı önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 13. és 32. -a szerinti épületek és építmények helyezhetık el, az üzemanyagtöltı kivételével. (4) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 2. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet. Üdülıterületek építési övezetei 8. (1) Az üdülıterület sajátos építési használata szerint lehet: a) hétvégiházas üdülıterület (Üh); b) Üdülıházas üdülıterület (Üü). (2) Az üdülıterületek építési övezetekre való tagolását a 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A hétvégiházas üdülıterület jellemzıen laza beépítéső, összefüggı nagy kertes, legfeljebb kettı önálló rendeltetési egységet magába foglaló üdülıépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 23. -a szerinti épületek és építmények helyezhetık el. (4) Az üdülıterületeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az 2. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet. Gazdasági területek építési övezetei 9. (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz). 3
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsısorban nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. -a szerinti építmények helyezhetık el. (4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az 2. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet. Különleges területek építési övezetei 10. (1) A különleges terület sajátos építési használata szerint lehet: a) városüzemeltetési (szennyvíztisztító) terület (Kvü); b) ellátó intézményi (idısek otthona) terület (Ki). (2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A különleges városüzemeltetési terület szennyvíztisztító elhelyezésére szolgál. (4) A különleges városüzemeltetési területen (Kvü) telket alakítani, illetve azt beépíteni a 2. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet. (5) A különleges ellátó intézményi (Ki) területen városi feladatokat ellátó (idısek otthona) intézmények elhelyezésére szolgál. (6) A különleges intézményi területen (Ki) telket alakítani, illetve azt beépíteni az 2. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzıkkel lehet. IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Zöldterület övezete 11. (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark Zkp). (2) A Zkp jelő közpark területen az OTÉK 27. (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetık el, illetve az OTÉK 27. (2), (3), (5) bekezdés elıírásait kell alkalmazni. (3) A közpark területének legalább 60 %-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani. (4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertépítészeti terv alapján történhet. (5) Közparkban és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedélyezhetı, ha a) a fa egészségi állapota; b) a balesetelhárítás; c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik. (6) Közparkban és egyéb közterületeken fakivágás - az (5) pontban felsoroltak kivételével csak favédelmi terv alapján engedélyezhetı. (7) Közparkban levı tavak gyalogos és kerékpáros körbejárhatóságát biztosítani kell. Erdıterületek övezetei 12. 4
(1) Erdıterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdı mővelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdı területfelhasználásra tervezett és a földhivatali nyilvántartás szerint nem erdı mővelési ágban nyilvántartott, de a természetben erdı jellegő faállománnyal borított, az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó terület. (2) A tervezett erdık területén a mezıgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, a mezıgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetık. (3) Az erdıterület az építmények elhelyezése szempontjából a) védelmi (Ev); b) turisztikai (Eet) elsıdleges rendeltetéső övezetekbe tartozik. (4) A turisztikai rendeltetéső erdıövezet (Eet) terület a következı két alövezetre tagolódik: a) Eet-1 jelő alövezet: legalább 80 %-ban fás növényzettel fedetten kell kialakítani. Az építési lehetıséget ebben a sávban kell biztosítani. b) Eet-2 jelő alövezet: 60 %-ban fás növényzettel fedetten kell kialakítani. (5) Turisztikai rendeltetéső erdıövezet (Eet) a vízparti üdülı- és idegenforgalmi területekhez kapcsolódó erdıterület. (6)Turisztikai rendeltetéső erdıterület övezetében elhelyezhetı: a) az erdei sport és szabadidı eltöltését szolgáló, épületnek nem minısülı építmények; b) erdıhöz kapcsolódó, a turizmust szolgáló kereskedelmi szállásépület (kemping, turistaház, menedékház); c) sátorozó hely (táborhely). (7) A (6) bekezdés szerinti épületek, építmények a következı feltételekkel helyezhetık el: a) beépíthetı telek területe: minimum 10 ha (100 000 m 2 ); b) beépítési mód: szabadon álló; c) beépítettség: maximum 1,0 %; d) építménymagasság: maximum 4,5 m; e) közmővesítettség: részleges. Mezıgazdasági területek övezetei 13. (1) Mezıgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következı területfelhasználási egységekbe tartozik: a) kertes mezıgazdasági terület (Mk); b) korlátozott funkciójú általános mezıgazdasági terület (Mko). (2) A mezıgazdasági területeken nagy létszámú állattartó telep nem létesíthetı. Kertes mezıgazdasági területek övezetei 14. (1) Kertes mezıgazdasági területen (Mk) - amely a volt zártkertek mezıgazdasági területként megmaradó részeit foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhetı el. Nem létesíthetı állattartó építmény, továbbá lakóépület. Egy telken egy épület létesíthetı. (2) A területen: a) az 1500 m 2 -nél kisebb területő telken építményt elhelyezni nem szabad; b) a legalább 1500 m 2 területnagyságú szılı, gyümölcsös vagy kert mővelési ágban nyilvántartott telken egy, maximum 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetı el. A megengedett maximum 90 m 2 épület alapterület, az OTÉK 29. 5
(3) 3. pontjában elıírt 3%-os beépítettséggel érvényesíthetı. c) szántó, gyep, erdı mővelési ágú telkek a kertes mezıgazdasági területen nem építhetık be. Korlátozott funkciójú mezıgazdasági területek övezetei 15. Korlátozott funkciójú mezıgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme, valamint a természet- és tájképvédelem érdekében épületek nem létesíthetık. A vízgazdálkodási területek övezetei 16. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggı területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védı területeik (OTÉK 30. ). (2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás épületnek nem minısülı építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével. V. KÖZTERÜLETEK ELİÍRÁSAI Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 17. (1) A Szabályozási Tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A meglévı légvezetékek földkábelre történı kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor. (3)A P-vel jelölt parkolóhelyeket szilárd burkolattal kell ellátni. Magánútra vonatkozó elıírások 18. (1) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen elıírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelı paraméterekkel kell kialakítani. (2) A közforgalom számára megnyitott magánutak telekszélessége legalább 6,0 m kell legyen. (3) A tömbfeltáró magánutaknak összefüggı hálózatot kell alkotniuk egymással és/vagy a közúthálózattal. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhetı pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 19. (1) A területen új közterületi pavilon csak a városi tervtanács által elfogadott helyszínen és formában létesíthetı. (2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthetı, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 3,0 m. (3) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévı reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyıkkel lefedhetık. Rendelkezések a közterületi hirdetıberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 20. (1) Reklámhordozókat közterületen, illetıleg telken elhelyezni csak az egész területre e 6
célból a városi tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán, a közterület tulajdonosa hozzájárulásával; b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhetı el. (3) Nem helyezhetı el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmő-mőtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsıkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az idıszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetık el a hirdetett esemény idıtartamára, illetve az azt megelızı 15 napos idıtartamra. (5) Óriásplakátok sem közterületeken, sem az azokhoz kapcsolódó építési telkeken nem helyezhetık el. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhetı köztárgyak és egyéb, építménynek nem minısülı tárgyak kialakítására 21. (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyőjtıt a fedett építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok a köztereken, közparkokban azonos kivitelőek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba stb. köztereken, közparkokban egységes kivitelő legyen. (4) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt b) virágüzlet elıtt megengedett. (5) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhetı meg. Önálló bankjegy automata, árusító automata a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhetı el. (6) Új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések a városi tervtanács által elfogadott kialakítású és stílusú legyen. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 22. (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott idıszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m 2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. 7
(3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetık, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területrıl el kell távolítani. VI. INFRASTRUKTÚRÁT ÉRINTİ SZABÁLYOK A külsı közmő beépítés feltételei 23. (1) A beépítésre szánt területek és létesítményei teljes közmővesítéssel látandók el. (2) A víziközmőveket a települési önkormányzat létesíti, annak költségeit teljes egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. (3) Amennyiben jelen rendelet hatályba lépése elıtt létesített épület szennyvizének elvezetését nem zárt szennyvíztárolóval oldották meg, a közcsatorna megépülését követı hat hónapon belül kötelesek arra rákötni. (4) A föld alatti és a föld feletti közmővezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmő, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhetı, melyeknek elı kell segíteni az igényes környezet kialakítását. (5) Az ingatlanok közmőellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történı vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezetı bekötıvezetékek számára szolgalmi jogot kell biztosítani. A közmővek általános elıírásai 24. (1) A közmőhálózatok elrendezésénél és a közmőépítmények elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat figyelembe kell venni. Az elıírások szerinti védıtávolságokat biztosítani kell. (2) A meglévı és a tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közmőterületen kell helyet biztosítani. Ettıl eltérı esetben - ha azt egyéb ágazati elıírás nem tiltja - a közmővek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemő (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı érintett hozzájárulásával engedélyezhetı. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. (3) Az utak szabályozási szélességében a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell biztosítani. A középtávon történı közmőfejlesztéseket mindig elırelátóan a közterület rendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közmővek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet. (4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közmővek egyidejő megépítésérıl vagy egyidejő rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5) A kiváltandó, feleslegessé vált közmővezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerően el kell végezni. (6) A terület közterületeit érintı földkábelek és közmővezetékek elhelyezése során, a közterületi vezetékfektetés után a burkolatot a közterület teljes szélességében kell 8
helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat helyre kell állítani. (7) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Ágazatonkénti közmő elıírások Vízellátás 25. (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülı vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tőzcsapokkal kell biztosítani. (2) A beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférıhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglevı épület felsorolt célra történı funkcióváltása csak akkor engedélyezhetı, ha az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható, valamint, ha azt jelen elıírások egyébként lehetıvé teszik. Szennyvízelvezetés 26. (1) A városi szennyvíztisztító telep 500 m védıtávolságán belül lakó- és üdülıépület, valamint élelmiszert elıállító, feldolgozó és csomagoló építmény nem telepíthetı. (2) Egyedi közmőpótló berendezés, zárt szennyvízgyőjtı tároló építése csak átmenetileg építhetı a fejlesztési területeken. (3) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért az esetleg elıforduló nyílt árkokba, idıszakos vagy állandó vízfolyásba és a vízelvezetı árkokba történı szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. (4) A területen csak elválasztott rendszerő (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózat építése engedélyezhetı. (5) A meglevı és a tervezett lakóépületektıl csak 20 m védıtávolságon kívül helyezhetık el a tervezett körzeti szennyvízátemelık. (6) Az ingatlanok területérıl kibocsátott szennyvíz minıségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek. Az ettıl eltérı szennyezettségő vizet a telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elı kell tisztítani. Felszíni vízelvezetés 27. (1) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez: a) A Szentgyörgymezıi és a Csenke-patak partéleitıl számított 6,0-6,0 m, a Csenkepatak mellékágain, a Bíróréti- és a Dédaitavon a partélétıl számított 3,0-3,0 m széles sávot karbantartási célra fenn kell tartani. Ezen a területen csak gyepgazdálkodás folytatható és a fenntartás célját szolgáló út vezethetı. b) Az önkormányzati kezelésben lévı árkok és a vízmosások partéleitıl 2,0-2,0 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2,0 m, a másik oldalon legalább 1,0 m szélességő sávot fenn kell tartani. A karbantartási sáv nem építhetı be, legfeljebb olyan tevékenység végezhetı rajta, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza. (2) A felszíni vízelvezetı hálózattal szállított csapadékvíz élıvízbe történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı. (3) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a 9
kedvezıbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetését a közterületrendezéssel összehangoltan kell megépíteni: a) Bocskoroskút városrész beépítésre szánt területein zárt csapadékvíz elvezetı rendszert kell építeni. A meglevı nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következı rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejőleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni. b) Zamárd (Szamárhegy) és Kerektó városrészekben a keletkezı csapadékvizek nem vezethetık ki közterületre. Az ingatlanokon belül felfogott és összegyőjtött csapadékvizeket a telkeken belül kell hasznosítani. c) Zamárd (Szamárhegy) és Kerektó városrészekben a tervezett utak szabályozási szélességéhez és a domborzati viszonyokhoz igazodó közterületi vízelvezetı hálózatot kell építeni. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenırizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterülető) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal továbbvezethetı a befogadóig. (5) Az egyes telkek felszíni csapadékvizeinek közterületi árokba való vezetésének lehetıségét saját telken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezetı árkot a telek tulajdonosa köteles rendben tartani. (6) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. (7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendı parkolófelületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belsı útjairól az összegyőlı csapadékvíz csak olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a befogadó csatornába. (8) Szamárhegy és a Kerektó városrészekben a felszíni vizek védelmében gépkocsi mosás nem engedélyezhetı. Folyószabályozás, árvízvédelem 28. (1) A Duna folyó part élétıl számított 10,0 m szélességő sávot mindenkor szabadon kell hagyni a meder megközelítésére és az elvégzendı vízgazdálkodási - árvízvédelmi és karbantartási - szakfeladatok ellátására. (2) A hullámtéri területeken csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló kormányrendelet elıírásai szerint engedélyezett közösségi jellegő épületek helyezhetık el. (3) A nyíltártéri, árvízveszélyeztetett területeken továbbra is, csak korlátozott területhasznosítás engedélyezhetı. Villamosenergia-ellátás 29. (1) A meglevı beépített területek villamosenergia ellátását biztosító 20 kv-os, föld feletti vezetéső, középfeszültségő hálózatok nyomvonalát és hozzáférhetıségét a hálózat fennmaradásáig biztosítani kell. A vezetékek védıövezetén belül (a beépített területeken a vezetékek tengelyétıl mérten 4,0-4,0 m, illetve a szélsı fázistól 2,5-2,5 m), bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni. Az ingatlanokon átvezetı középfeszültségő hálózatok számára a szolgalmi jogot biztosítani kell. (2) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségő és közvilágítási) villamosenergia ellátási 10
hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevı hálózat rekonstrukciójakor, illetve a hálózatépítéssel járó felújítás során, a föld alatti vezetést lehet csak engedélyezni. (3) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. (4) Megmaradó külterületen a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból az utca fásítási és az utcabútorozási lehetıségének a biztosításával. (5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı. (6) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Földgázellátás 30. (1) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentı szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat lehetıség szerint föld alatti elhelyezéssel kell építeni. Ettıl eltérıen telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetık el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetık. (2) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (3) Azokon a területeken, ahol jelenleg gáz közmő nincs, késıbbi idıben való kialakítása kívánatos és szükséges, ezért az útszelvények kialakításánál a gáz jövıbeni megépíthetısége érdekében a helyét biztosítani kell. (4) A területen gáztartályos főtési mód biztosításához földbe süllyesztett gáztartály helyezhetı el, a biztonsági rendszabályok figyelembevételével. Elektronikus hírközlés, kábeltelevízió 31. (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkezı területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési és kábeltelevízió hálózatot létesíteni, illetve meglevı rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (2) Külterületen a vezetékes hírközlési és kábeltelevízió hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és az utcabútorozási lehetıségének a biztosítására a hírközlési és a kábeltelevízió, továbbá a villamosenergia elosztási és a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell felszerelni. (3) Épület tetejére felszerelt tervezett bázisállomás és önálló antennatorony felállítása építési engedély köteles. (4) Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevı állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az, a tartószerkezet megerısítését, illetve cseréjét igényli. (5) Hírközlési bázisállomások, antennatornyok telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy elızetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. Közlekedés 11
32. (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK 26. (1) szerint meghatározott, közlekedést szolgáló létesítmények területei. (2) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és elıírásoknak, az OTÉKnak és jelen tervnek megfelelıen szabad. (3) A közlekedési területek és létesítmények szabályozási szélességét és védıtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. (4) A 11sz. fıút külterületi szakaszai mentén védıtávolságot kell figyelembe venni. A védıtávolság értéke: a tengelytıl számított 100-100 m. (5) A közlekedési területen és védıtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelıjének hozzájárulásával, és elıírásai szerint történhet. (6) A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása: 11sz. fıút, K.IV.B., B.IV. b-c kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-d helyi külterületi utak: K.VIII. önálló kerékpárutak: K.IX., B.IX. önálló gyalogutak: K.X., B.X. (7) Kerékpárutak minimális szabályozási szélessége 3,0 m. A városi kerékpárút céljára területet kell biztosítani a Dunaparton. (8) A közlekedési területek közterületein csak 2 m 2 -nél kisebb tájékoztató táblák helyezhetık el. (9) A parkolást, rakodást az OTÉK és egyéb jogszabályok elıírásai szerint kell biztosítani. (10) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg. VII. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldfelületek 33. (1) Az építési telkek utcai telekhatára mentén fa- vagy cserjesort kell telepíteni. (2) Az építési telken belüli zöldfelület kialakításához irányadó növényfedettségi mutató: 110 db lombos fa, 25 db cserje zöldterületi hektáronként. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen minden 4 db gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezettőrı lombos fa telepítendı. (4) A tervlapon kötelezıen zöldfelületként megtartandó, nem beépíthetı telekrészként jelölt sávban kizárólag a termıhelyi adottságoknak megfelelı honos növényfajok ültethetıek. Környezetvédelem 34. (1) Levegıtisztaság-védelem: a) A területre levegıszennyezı vagy bőzkeltı létesítmény nem telepíthetı. A telkekre telepítendı berendezések és tevékenységek légszennyezıanyag kibocsátásainak külön-külön meg kell felelnie a szabványnak. A területen az összes légszennyezıanyag-kibocsátás nem eredményezheti a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet határértékeinek túllépését. b) A terület határvonala és a belsı közutak mentén középmagas zöldsávot kell kialakítani, a be nem épített, és a nem burkolt területrészeket zöldterületként kell kialakítani és fenntartani. 12
c) Az épületeket korszerő csökkentett légszennyezıanyag kibocsátású főtési berendezésekkel kell ellátni, melyekre minden esetben tervezési határértéket kell kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. d) Nyílttéri égetést, festékszórást alkalmazó vagy porkeltést okozó technológia telepítése nem engedhetı meg. e) A telkeken nyílt felülető anyag- vagy maradékanyag depóniák nem létesíthetık. (2) Vízvédelem: a) A telkeken víztakarékos és vízújrahasználatot alkalmazó tevékenységek betelepítésére kell törekedni. b) A területen olyan létesítmény, amelynek védıterület biztosítása szükséges, nem létesíthetı. c) A területen elválasztó rendszerő szennyvíz- és csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése szükséges. d) A területen csapadékvizet elvezetni csak az OTÉK 47. (8)-(10) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet. e) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenırzési pontjait. A közcsatornába bocsátott szennyvíz feleljen meg a vízminıségi kárelhárítási feladatokról szóló 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet 5. (1)-(3) bekezdéseiben vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25) KvVM rendeletben foglaltaknak. (3) Föld- és talajvédelem a) A gazdasági terület kialakítása, a mezıgazdaságilag mővelhetı területek mővelési ágból való kivonása a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 46-49. -okban foglaltak szerint történhet. b) A gazdasági területek mőködésébıl szennyezı anyag nem kerülhet a mővelt területekre. Szennyezett csapadékvíz rávezetése és hulladék elhelyezése tilos. c) A gazdasági területen csak talajt nem szennyezı technológia telepíthetı, az építési és technológiai megoldásokkal (saválló, vízzáró burkolat stb.) a rendkívüli szennyezıdés lehetıségét is ki kell zárni. (4) Hulladék-gazdálkodás: a) A keletkezett kommunális hulladékot a Htv. 13. -a szerint kell kezelni. b) Szelektív hulladékgyőjtés céljára hulladékszigeteket kell kijelölni. Minden hulladékszigethez legalább 2 db személygépkocsi-parkolót kell létesíteni. (5) Védelem a környezeti károk ellen: a) Telkeken elhelyezett építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági elıírásokban megállapított környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékő, káros hatást. b) Telkek tulajdon- vagy funkcióváltásakor levegı-, víz- és zajkibocsátási határérték megállapítására a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 87-89. -okban foglaltakat kell figyelembe venni. VIII. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti örökség szabályozása 35. (1) A régészeti érdekő területeken és régészeti lelıhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok elıírásainak megfelelıen a) A földmunkával járó építési tevékenység vagy engedélyhez kötött tereprendezés esetében elızetesen ki kell kérni az illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalását. 13
b) Amennyiben a szakhatóság megelızı kutatásokat ír elı, akkor az építtetınek / beruházónak értesítenie kell a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot és szerzıdést kell kötnie a régészeti kutatások elvégezéséhez. c) Amennyiben a szakhatóság nem ír elı kikötést nyilatkozatában, vagy a földmunka nem engedélyköteles és régészeti lelet kerül elı, a munkát azonnal fel kell függeszteni, és a lelıhely védelmérıl gondoskodni, továbbá az illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a megtalálóra, az ingatlan tulajdonosára, az építtetıre és a kivitelezıre egyaránt. d) Talajmunkával nem járó felszín feletti és alatti építési és bontási munkálatok során a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeum számára biztosítani kell a régészeti felügyelet vagy a helyszíni szemle lehetıségét. Amennyiben a régészeti felügyelet és helyszíni szemle megfigyeléseinek eredményei indokolttá teszi, akkor próba-, illetve megelızı régészeti kutatást kell biztosítani a hatályos jogszabályok alapján. e) Amennyiben megelızı feltárás során épített kulturális elem kerül elı, azt eredeti helyén, eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell ırizni, és az épületet vagy annak bıvítését a megırzés figyelembevételével kell megtervezni. (3) Az építési munka megkezdése elıtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyet az építési hatóságnál be kell jelenteni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstıl eltérıen is meghatározhatja. IX. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA Az épületek épületszerkezetére, tetıhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 36. (1) Az épületek tetıhéjalásánál a területen: a) égetett cserép; b) természetes pala; c) fazsindely natúr színben; d) fémlemezfedés natúr színben, illetıleg festetten szürke és zöld színekben, kizárólag a szükséges tetıhajlatoknál, illetve az eredetileg fémlemezfedéső védett épületek esetén ; e) üvegtetı alkalmazható. (2) Az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros, szürke színek rikító árnyalatai. (3) A területen épületet feketére vagy rikító színőre színezni nem lehet. Az épületeken elhelyezhetı reklámokra, hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések 37. (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tőzfalakat és tetızetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A tetık héjalása nem tartalmazhat festéssel vagy eltérı színő héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenı motívumot. A homlokzaton elhelyezhetı cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb elıírásai 38. (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévı vagy tervezett vízszintes és függıleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, 14
azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetıtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhetı cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színő kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhetı meg. (3) Homlokzatra szerelt cégtábla, táblaszerően kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t. (4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthetı. Fényreklámként csak önálló világító betős cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betőkbıl kirakott cégfelirat helyezhetı el. (4) Az önálló világító betőkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betőket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhetı el. (5) A falsíkra merıleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttıl legalább 3,0 m-re legyen, és: a) falsíkra merõleges egyoldali felülete 0,5 m 2 -nél, b) magassága 0,8 m-nél, c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. A homlokzatokon elhelyezhetı egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 39. (1) Az épületek bármely közterület felıl látható homlokzatán beleértve a tetızetet is - parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést kivétel közvilágítási lámpa - elhelyezni nem szabad. (2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthetı, kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethetı. A kerítésekre vonatkozó rendelkezések 40. (1) A területen a közterület felé tömör kerítés és szögesdrót kerítés nem alkalmazható. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfal felsı terepcsatlakozásának szintjénél. A támfalakra vonatkozó rendelkezések 41. (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcsık, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 2,0 m-t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a közterület felıli támfal járdaszinttıl mért magassága nem lehet nagyobb 2,0 m-nél, a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani. (3) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetık, kivéve a közterülettel 15
csatlakozó, nagyobb szintkülönbségő telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelı magasságú vagy biztonsági mellvéd kialakítása érdekében annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (4) Támfal anyaga csak természetes kı vagy tégla lehet, burkolatlan beton támfal csak növénnyel fedetten létesíthetı. A 20 m2-nél nagyobb összfelülető támfal kialakítása vagy átépítése esetén - annak legalább felét kerti építészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell. (5) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelı eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 42. (1) Durva tereprendezés nélkül alakíthatók ki a Szabályozási Terv azon területei, ahol a csapadékvíz-elvezetés a természetes lejtés miatt biztosított. (2) Csak durva tereprendezés után alakíthatók ki azok a területek vagy telkek, ahol a felszíni víz elvezetését a terep átformálásával kell kialakítani. (3) A durva tereprendezési munkák elıtt - a talajvédelmi hatóság engedélyének megszerzése után - a termıtalajt leszedni, deponálni és kezelni, majd a tervezett zöldterületekre 20-40 cm vastagságban vissza kell teríteni. (4) A telkek és a közlekedési utak minimális durva-terepszintjét a terület lejtési viszonyaihoz kell igazítani. (5) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a telek területének 50%-át, 1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át.. (6) A végleges tereprendezés során a telek természetes terepszintje az eredeti szintmagassághoz képest bevágásban legfeljebb 1,0 m-rel, töltésben legfeljebb 1,5 m-rel változtatható meg, kivéve az elıkert közterület felıli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét.a tereprendezés során kialakult rézsőket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. (7) Tereprendezés során a telekhatáron belüli 1,0méteres sávban megtartandó az eredeti terepszint. X. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó elıírások 43. (1) Ahol azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik, megengedett a fı rendeltetéső épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése. (2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévı épületben a jármőtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. (4) A kiszolgáló épület tetıhéjalása a fı rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület telekhatáron 16
lévı támfal mellett létesül, ott a zárófödémén tetıterasz, tetıkert is kialakítható. (5) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,5 m-nél nagyobb. (6) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthetı. Meglévı haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthetı. A kerti víz- és fürdımedencére vonatkozó elıírások 44. (1) Épületen belüli fürdı- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthetı, a befogadó üzemeltetıje állásfoglalásának figyelembevételével. (2) Kerti víz és fürdõmedence csak olyan telken létesíthetõ, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (3) Kerti víz és fürdõmedence nem helyezhetõ el a közterület homlokvonaltól számított 10 m-en belül, valamint az oldalsó telekhatártól számított 3,0 m-en belül. (4) Lejtõs terepen a kerti medence tereprendezésénél: a)a medencéhez rendezett terep rézsûjének meredeksége nem lehet nagyobb 1:3-nál, b) a rézsûláb eredeti terephez való csatlakozásának vonala legfeljebb 3 m-re közelítheti meg a szomszédos telek határát, c) támfalas kialakítás esetén a támfal felsõ szintje a rendezett terep csatlakozásától legfeljebb 2,0 m lehet, az a.) és b.) pontban foglalt tereprézsûre vonatkozó rendelkezések együttes figyelembevételével. (5) Kerti fürdõmedence létesítése, illetõleg idõszakos lefedése akkor nem számít be a beépítés mértékébe, ha annak tartós szerkezetei a terepszint alatti építmények feltételeit kielégítik. Idıszakos sátorszerkezettel akkor fedhetı le a kerti fürdımedence, ha annak magassága a csatlakozó terepszinthez képest nem nagyobb 1,0 m-nél. (6) A szabályozási tervlapon Búbánatvögy területén - Üü* jelő építési övezetben található ingatlanon abban az esetben érvényesíthetık az építési övezet elıírásai, ha a telekhatárok, tulajdonviszonyok rendezése megtörtént. A terepszint alatti beépítésre és a terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 45. (1) Az épülettel egybefüggıen kialakított szerkezető, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felsı síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (2) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t és ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsővel kerül kialakításra, melynek rézsőmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsőmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. (3) Lejtıs terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthetı 17
építmény terepcsatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtı irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcsı, rámpa közvetlenül csatlakozik. Elıírások a kereskedelmi létesítményekre 46. Kereskedelmi rendeltetéső épület elıtt az elıkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetıépítmény létesítése nem megengedett. XI. INTÉZKEDÉSI ELİÍRÁSOK 47. (1) Ezen szabályozási elıírások az 563/2004. (XII. 9.) esztergomi öh. határozattal jóváhagyott, többször módosított Településszerkezeti Terv alapján készült. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselıje az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétıl számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı. A bejegyzett elıvásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. XII. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a 41/2005. (XI.5.) ör. rendelettel jóváhagyott Esztergom, Búbánatvölgy, valamint a 13/2006.(IV.11.) ör. rendelettel jóváhagyott Esztergom, Északi városrész, Szamárhegy helyi építési szabályzata és szabályozási terve hatályát veszti. (3) Rendelkezéseit a folyamatban lévı, de határozattal el nem bírált engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. 48. (1) Esztergom Város Önkormányzata a tulajdonában nem álló, az e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt helyrajzi számú ingatlanokra az ott felsorolt közérdekő célok megvalósítása érdekében elıvásárlási jogát biztosítja. (2) Az elıvásárlási jogot az Önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl. Meggyes Tamás polgármester Dr. Marosi György jegyzı Dr. Marosi György jegyzı (3) Az elıvásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerzıdésben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. 18
1. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERVLAP 19
2. számú melléklet TÁBLÁZATOK Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Beépíthetı telek szélessége (m) Zöldfelület (%) Közmővesítettség Lke-Sz/25/5,5/900 Lke-Sz/20/4,5/700 Szabadon álló Szabadon álló max. 25 max. 20 max. 5,5 max. 4,5 min. 900 min. 700 min. 700 min. 700 min. 18 min. 18 min. 16 min. 16 min. 50 min. 50 Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Beépíthetı telek szélessége (m) Zöldfelület (%) Közmővesítettség Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Beépíthetı telek szélessége (m) Zöldfelület (%) Közmővesítettség Lke- Sz/20/4,5/1000 Szabadon álló max. 20 max. 4,5 min. 1000 min. 900 min. 18 min. 16 min. 50 Lke-Sz/15/4,0/1200 Lke*- Sz/15/4,5/1200 Szabadon álló Szabadon álló max. 15 max. 15 max. 4,0 max. 4,5 min. 1200 min. 1200 min. 900 min. 700 min. 20 min. 20 min. 18 min. 18 min. 50 min. 50 Lke- Sz/10/4,0/1200 Szabadon álló max. 10 max. 4,0 min. 1200 min. 900 min. 20 min. 18 min. 50 Lke*- Sz/15/4,0/1200 Szabadon álló max. 15 max. 4,0 min. 1200 min. 700 min. 20 min. 18 min. 50 Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Kialakítható telekterület (m²) Beépíthetı telekterület (m²) Kialakítható telekszélesség (m) Lke- Sz/10/4,0/1000 Szabadon álló max. 10 max. 4,0 min. 1000 min. 500 min. 18 Lke2- Sz/10/4,0/1200 Szabadon álló max. 10 max. 4,0 min. 1200 min. 1000 min. 20 Lkev- Sz/10/4,0/1000 Szabadon álló max. 10 max. 4,0 min. 1000 min. 500 min. 18 20