A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei



Hasonló dokumentumok
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban ( ) november 14., Hotel Benczúr

Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok április 13.

Gourmet ételek jelentősége, falusi turisztikai lehetőségek. Dr. Szalók Csilla Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

A VIDÉKI TURIZMUS HELLYZETE MAGYARORSZÁGON Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

Ráckeve Város Gazdasági Programja

Megalapozó vizsgálat

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési elképzelései - különös tekintettel a Tisza-tavi térségre

Turizmus és regionalitás

Borutak. Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés. Győr január

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Gyöngyös, Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, május 20.

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja ( )

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

A natúrparkok szerepe a turizmusban, a turizmus szerepe a natúrparkokban

MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA MELLÉKLETEK

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

A Balaton régió turizmusa és turisztikai marketingtevékenység a Balaton népszerűsítésére

QARD SQRCODE BALATONFÖLDVÁR TURISZTIKAI NAVIGÁTOR ÉS KÁRTYARENDSZER ÁRAJÁNLAT

1. Vezetői Összefoglaló

KÖZÉP-DUNÁNTÚL. Budapest, november 26. Bodrogai László regionális marketing igazgató

Összegzés. 1. A 2. stratégiatervező workshop céljai: 2. Felhasznált dokumentumok: 3. A workshopon alkalmazott módszertan

Homokhátság 2004 Néhány gondolat a homok haza jövőjéről

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

É-Mo Régió ROP II. program: Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása:

A hazai egészségturizmus helyzete és jövője

UTAZÁS ÉS TURIZMUS. érettségi felkészítés éves órakerete

Turizmus. Magyarországon

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar

Ökoturisztikai marketing Kardosfa, április 25. Hegyi Zsuzsanna MT Zrt. dél-dunántúli marketing igazgató

2-3. melléklet: Természetes fürdőhelyek

HELYI TANTERV. Földrajz

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

tények és elôrejelzések

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. MAGYARORSZÁG

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON Vezetői összefoglaló

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia évi felülvizsgálata

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága vidékfejlesztési tájékoztató fórumot rendez, amelyre szeretettel meghívjuk

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

Turisztikai helyzetkép, trendek

Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához

Budapesti Gazdasági Főiskola Az egységes monitoringrendszer előnyei a Turisztikai Komplex Mutató rendszer tükrében

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

1. Határozza meg a turizmus fogalmát! Adjon áttekintést a turizmus történeti fejlődéséről, a modern turizmus kialakulásáról!

Műhely 123. Kispataki Csaba

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TERVEZETT ESZKÖZEI

Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Nógrádmegyer község Önkormányzatának 9/2003.(XI.27.) számú határozata a településfejlesztési koncepció megállapításáról

Balaton-kutatás február 13. Balatonalmádi

Magyarország vízrajza

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Előterjesztés. Szigliget Község Önkormányzat és intézményei I. félévi költségvetési gazdálkodásáról

LEADER HACS HÍRLEVÉL november

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

KIRÁLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-TŐL 2019-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

Falusi szálláshely napraforgóval minősítésének tanúsító védjegye Működési szabályzat

A francia lakosság utazási szokásai

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban. - Dolgozat -

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság 8000 Székesfehérvár, Piac tér Tel.: 22/ Fax: 22/

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

A projekt célja, hogy a főiskola meglévő képzéseinek fejlesztésével, átstrukturálásával és új képzések indításával a regionális vállalkozói szféra

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

(Az adatlapot elektronikus formában kérjük visszaküldeni a kapcsolat@csaladiudules.hu címre.)

Somló Marcalmente - Bakonyalja LEADER Térség Helyi Fejlesztési Stratégiája. Stratégiatervező workshop Bakonyszücs, december 29.

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány

Urbanisztika és vidékfejlesztés

TDM rendszer szerepe a Balaton régió turizmusában. Dani Barbara MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT május 30-án megtartott ülésének

Átírás:

A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei Sulyok Judit phd hallgató, Széchenyi István Egyetem Sopron, 2012. augusztus 30.

A témaválasztást indokolta a természeti környezet felértékelődése, a vízpartok kiemelt jelentősége a turizmusban,, hogy a tömegturizmus leáldozásával a vízparti célállomások újrapozícionálása vált szükségessé.

Tartalom

A személyes tértől a világegyetemig tér Földrajzi tér társadalmi tér Falusi és városi kultúrtáj A turizmus a kultúrtájat formáló funkció A turisztikai miliőegy egység Turisztikai célállomások kategorizálása Város / falu és vízpart / hegyvidék

A víz több, mint vonzerő A turizmus rendszerének része a természeti környezet. A turizmus alapja a vonzerő: Egyre több a helytől független vonzerő. A víz és az ahhoz szorosan kapcsolódótáji környezet önmagában vonzó. Az utazási döntésben meghatározóa motiváció. A táj elismertségét jelzi hazánkban: Turisztikai régiók, kiemelt üdülőkörzetek.

A világ turizmusának jelentős része a vízpartokhoz köthető Forrás: UNWTO (részesedés a nemzetközi turistaérkezések számából)

A hazai tavak vonzereje országos Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2010 (forrás: KSH)

Egy lakossági megkérdezés eredményei

Módszertan MTA Földrajztudományi Intézet és a Kodolányi János Főiskola együttműködésében, OTKA támogatásával megvalósult kutatás Személyes megkérdezés a magyar lakosság körében (668 fő) Demográfiai jellemzők (nem, kor, lakóhely, utazási aktivitás) Egy komplex vizsgálat része

Vizsgált témakörök A vízparti utazásról alkotott kép A vízparti utazások döntéshozatalában fontos tényezők A magyarországi vízparti célállomások egyedisége A Balaton és a Tisza-tójellemzése A magyarországi vízpartok látogatottsága

Főbb eredmények

A hazai vízpartok látogatottsága Forrás: Saját kutatás

A vízparti utazással társított tényezők Elsőhelyen említett Passzív pihenés, kikapcsolódás (16,7%) Balaton (12,3%) Tenger(part), homok (12,2%) Szabadság, nyaralás, utazás (10,8%) Külföldi desztinációk (4,4%) Család, barátok (2,4%) 10% Fürdés, strandolás, úszás (8,7%) Nap(sütés), meleg, napozás (8,5%) Hal(ászat), horgászat (4,7%) 4% Egyéb magyarországi úti célok (2,9%) Csónakázás, hajó(zás), vitorlás (2,6%) Aktív pihenés, sportok (2,3%) Gasztronómia (1,7%) 2% Természet, Víz, levegő, szél (1,5%) növény- és állatvilág (1,5%) A vízpart maga (1,4%) Egészségturizmus (1,4%) Élmény, érzések Utazással kapcsolatos szállás, közlekedés, (1,2%) költségek (1,1%) 1% 1% Említések összesen Passzív pihenés, kikapcsolódás (72,9%) Nap(sütés), meleg, napozás (52,3%) Fürdés, strandolás, úszás (47,1%) Tenger(part), homok (36,6%) 30% Balaton (26,4%) Szabadság, nyaralás, utazás (26,4%) Gasztronómia (22,5%) Csónakázás, hajó(zás), vitorlás (22,3%) Aktív pihenés, sportok (21,9%) Kultúra, programok (20,4%) 20% Család, barátok (18,2%) Hal(ászat), horgászat (16,0%) Egyéb magyarországi úti célok (15,8%) Külföldi desztinációk (14,7%) Természet, növény- és állatvilág (12,9%) Víz, levegő, szél (12,0%) 10% Utazással kapcsolatos szállás, közlekedés, költségek (7,8%) Negatív asszociációk (5,2%) A vízpart maga (4,9%) Egészségturizmus (4,1%) Hegyvidék (1,2%) Élmény, érzések (3,6%) Forrás: Saját kutatás (n=668 fő)

A táji környezet helye az imázsban A vízparti táj szépsége a válaszadók többségének (84%) képzeletbeli térképén helyet kap. A természeti környezet része: üde környezet, szép táj, szép kilátás, növényés állatvilág (pl. nádas, kacsa, sirály) A víz több tevékenység kapcsán tetten érhető: fürdőzés, hajózás, horgászat. Forrás: Saját kutatás

Vízparti úti célok: belföld vs külföld Abádszalók Duna Velencei-tó Tisza Tiszafüred Tengerpart Balatonmáriafürdő Balaton Szigliget Siófok Badacsony Balatonakarattya Alsóörs Tihany Forrás: Saját kutatás

A hazai vízpartok jellemzői 1. Forrás: Saját kutatás (1-5-ig terjedő skálán, 1=egyáltalán nem jellemző, 5=nagyon jellemző)

A hazai vízpartok jellemzői 2. Forrás: Saját kutatás

Mitől egyediek a hazai vízpartok? Forrás: Saját kutatás (említések száma, n=668 fő)

Mi alapján döntünk? 1. Forrás: Saját kutatás (1-5-ig terjedő skálán, 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos)

Mi alapján döntünk? 2. Forrás: Saját kutatás

Jellemzők vs fontosság 5 Magyarországi vízpartok jellemzői 1 Fontosság az utazási döntéshozatalban 2,5; 2,5 5 1 Forrás: Saját kutatás

Jellemzők vs fontosság 4+ Magyarországi vízpartok jellemzői Vásárlási lehetőségek Természeti értékek gazdagsága Szórakozási lehetőségek Vendégszeretet Kulturális programok tárháza Vonzótájképi környezet Színvonalas szálláshelyek Sokféle látnivaló Színvonalas vendéglők Nyugalom Kedvezőidőjárási feltételek Jó megközelíthetőség Pihenésre alkalmas környezet 2,5+ Tömegturizmus Sportolási lehetőségek Egyedi környezet Fontosság az utazási döntéshozatalban Divatosak Jó ismerkedési lehetőségek Széleskörű információ Megfelelőparkolási feltételek Érintetlen természet 2,5+ 4+ Jóközbiztonság Kedvező árérték arány Forrás: Saját kutatás

Következtetések A desztinációtájképi környezete a turisztikai kínálat összetételétől függetlenül jelen van. Az imázsban a természeti értékekkel szemben dominál az úti cél turisztikai megítélése. Az egyedi táj, a vízpart önmagában is vonzó. A táji környezettel kapcsolatos tényezők összekapcsolódnak, a potenciális utazók széles körének mentális térképén jelen vannak az imázsban, az egyedi jellemzőkben és a döntéshozatal során egyaránt. A táj emberi arca nem domináns. A magyarországi vízpartokról kialakult imázsban előtérben állnak a belföldi úti célok, ezen belül is a Balaton.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Láttam festőknél és költőknél a szép s olykor hamisítatlan természetet; de a legfőbb, végtelen, utánozhatatlan természetet soha megfestve nem láttam. (Ugo Foscolo in Umberto Eco 2005:284)