A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga Források: - EU7 rendezvénysorozat, PTE Pollack Mihály Mőszaki Fıiskolai Kar, Pécs, 2003. szeptember 30. Dr. Gálvökgyi Mária elıadása - Bándi Gyula: Környezetjog, 2004 másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsıdleges: általában önálló jogszabály egységes a szemlélet a szabályozásban; tárgya a védelem. Szabályozási filozófia Hagyományos emberközpontú: alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz; célja a jelen nemzedék problémáinak megoldása. Jövı generáció védelmét szolgáló; Természet egyes környezeti elemeinek önmagában való védelmét szolgáló. Szabályozási módszer Szektoriális-integrált: a környezeti érdekek védelmét szektoronként, vagy a gazdasági-társadalmi élet más területeibe integrálva kezeli? (külsı integráció) az egyes környezeti elemeket külön-külön, vagy egységben kezeli? (belsı integráció) a környezetért felelı közigazgatás elkülönül, vagy beépül a közigazgatás egységes rendszerébe?
Az integrált szennyezés-megelızés és -ellenırzés alapelvei A jogfejlıdés kezdetén a szektoriális kezelés dominál. Példa az integrált megközelítésre: az integrált szennyezés-megelızés és ellenırzés alapelveire vonatkozó OECD javaslat, és az ez alapján született EU IPPC direktíva. Cél: a környezetben okozott kár kockázatának megelızése, vagy minimalizálása. Magában foglalja: anyagok,termékek életciklusának áttekintését ( bölcsıtıl a sírig ); anyagok vagy tevékenységek minden környezeti elemre gyakorolt hatásának feltérképezését; a hulladék mennyiségének és ártalmasságának minimalizálását; egységes eszközök alkalmazását; stb Szabályozási módszerek Jogi és állami befolyás érvényesülése szerint: hagyományos eszközök (jellemzı a közigazgatás túlsúlya, az állam meghatározó szerepe); gazdasági, piaci eszközök; önszabályozási módszer ( a piaci eszközök továbbfejlesztése - pl. EMAS - környezeti menedzsment és audit rendszerek 761/2001 EU rendelet. Szabályozási módszerek Környezethasználat, -terhelés megengedhetı, elfogadható mértékének meghatározása szerint: terhelés mérhetısége, számszerősítése a mértékrendelkezések valamilyen fajtájával; a terhelés keretének rugalmas meghatározása (a technika adott állásához való igazodás).
Mértékrendelkezések Mennyiségi mutatókkal igyekeznek meghatározni a környezethasználat elfogadható mértékét. Általában jogszabályi formában fogadják el. Lehetséges a technikai norma alkotása is szabvány, mőszaki irányelv keretében, de ennek jogi kötelezı ereje vitatható. Egyedi, specifikus esetben: közig. határozat. Határértékek: környezetminıségi értékek; kibocsátási, vagy teljesítményértékek - ezek vonatkozhatnak tevékenységre termékre Közvetlen elıírások (alkalmazási, vagy biztonsági) Listák Határértékek Környezetminıségi értékek (imissziós érték): A lehetséges szennyezıanyag-terhelés, vagy más megengedhetı, elviselhetı magatartás mértékét állapítják meg. Általában szennyezıanyag koncentráció megállapítását jelenti. Nem lényeges a forrás, a hangsúly a környezeti állapot fenntartásán van. (Pl. Ktv: szennyezettségi határérték fogalma). Pl. felszín alatti vízvédelmi irányelv (2005 jún.): A nitrát (50 mg/l) és a növényvédıszer, pontosabban peszticid (10 mikrogram/l) határértékek.
Kibocsátási vagy teljesítményérték (emissziós érték): A szennyezés keletkezésének oldaláról közelít. Arra ad választ, hogy mennyi lehet a kibocsátás, a környezetbe jutó terhelés mértéke. Általában kibocsátás bizonyos idıstartamára határozza meg (/óra, /nap). Lehet termékelıírás : pl jármő zajkibocsátása Lehet tevékenység elıírás. Közvetlen elıírások: Nem a szennyezıanyag mennyiségére vonatkoznak, hanem valamilyen magatartási, szakképzettségi, vagy felszereltségi követelményt állapítanak meg, vagy a termék anyagát, összetételét, összeállítását, akár külsejét, alkalmazásának feltételeit határozzák meg. Pl. elıírhatják környezetvédelmi szakember alkalmazását. Listák: Környezetvédelmi követelmények alkalmazási körét határozzák meg (pl. védett növény és állatfajok, engedélyezés alá vont tevékenység) A környezethasználat technikája, technológiája Az ebbe a körbe tartozó módszerek elıírják a környezetkímélı technológia alkalmazását. - best available technology BAT. Ennél tágabb értelmő az elérhetı legjobb technika (IPPC direktíva) - beletartozik pl. a szervezés is. BATNEEC... not entailing excessive costs.
Az EU környezetjogának struktúrája 1. Horizontális szabályok: Általánosan vonatkoznak valamennyi környezetvédelmi területre: környezeti hatásvizsgálat, stratégiai hatásvizsgálat; környezeti információ szabadsága, hozzáférhetısége; EMAS; Európai Környezetvédelmi Hivatal; Környezetvédelmi szabályok érvényesítésére vonatkozó jelentéstételi kötelezettség. ökocímke (környezetbarát termékjelzés) 2. Levegıtisztasági szabályok: levegıminıségi normákat határoznak meg a légszennyezı anyagokra - a kibocsátható mennyiséget korlátozzák -Keretirányelv 1996-ban 3. Hulladékgazdálkodás (legkiterjedtebb) keletkezés megelızése, anyagok újrahasznosítása elınyben részesítése szemben a környezetre veszély jelentı anyagok ártalmatlanításával 4. Vízminıségvédelem: felszíni, felszín alatti, fürdıvíz, ivóvíz (megengedhetı határértékek) - település szennyvíz kezelés (szennyezıdés csökkentése)keretirányelv -2000 5. Természetvédelem (legtöbb rendeleti szabályozás): madarakról szóló irányelv (vándorló madarak védelme), élıhely irányelv: flóra- fauna védelme + NATURA 2000 (természetvédelmi területek hálózatának létrehozása) LIFE közösségi pü alap az élıhely irányelv és a NATURA 2000 végrehajtására CITES (vadon élı állatok nemzetközi kereskedelmérıl szóló szabályok) 6. Ipari szennyezés: IPPC- integrált szennyezési és megelızés ellenırzési irányelv - kibocsátások olyan ellenırzésének a rendszere, amely az elérhetı legjobb technikákon (BAT) alapszik. Ipari létesítménynél: fekvése, környezeti feltételeinek (víz,levegı, talaj) integrált kezelése 7. Vegyi anyagok, GMO: minden kémiai anyagnak egységes bejelentési eljáráson kell átmennie, toxikusság, veszélyesség alapján kategorizálják Seveso (1982) - ipari tevékenységek baleseti kockázata Seveso II. (1996) - megelızés, következmények korlátozása, védelem magas foka GMO - használata, természetbe való kibocsátás korlátozása, módosított élelmiszerek címkézése.
AZ EU környezeti joganyaga 8. Nukleáris energia 9. Zaj- és rezgés elleni védelem:technikai berendezések, közlekedés zajszintje, egészségvédelem, munkahelyi ártalmak. 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket részletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki keretirányelvek : elınyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni (pl. ökocimke rendelet) - kötelezı határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelezı ajánlás: nem kötelezı jellegő Hatodik környezeti akcióprogram 2002-2012 Környezet 2010: a jövınk, a választásunk Biztos alapokra építkezés - 5 korábbi program Környezetvédelmi célokat tőz ki, és tennivalókat (akciókat határoz) meg - nemzeti szinten - regionális és helyi szinten Az akcióprogram céljainak, prioritásainak megvalósítása A stratégai cselekvés ÖT útján: 1. A meglévı jogszabályok végrehajtásának javítása 2. A környezetvédelmi érdekek más szakmapolitikába integrálása 3. A környezetért mőködı piac ösztönzésével (együttmőködés az üzleti szférával, segítség a fogyasztóknak a tájékozott választáshoz, pénzügyi szektor zöldítése) 4. A polgárok felhatalmazása és a viselkedés megváltoztatása 5. A födlhasználati tervezés és irányítási döntések zöldítése
A 6. Akcióprogram prioritásai * Az éghajlatváltozás kezelése * Természet és biodiverzitás * Környezet és egészség * A természeti erıforrások és a hulladékok fenntartható kezelésének biztosítása 1. prioritás: Az éghajlatváltozás Az elmúlt 100 évben Európában az átlaghımérséklet 0,8 C-kal nıtt Mostanában mindig az elmúlt évtized volt a legmelegebb, É-Európa egyre esısebb, D-Európa egyre szárazabb Az éghajlatváltozás (2.) Az éghajlatváltozás (3.) Az üvegházgázok légköri koncentrációját stabilizálni kell - ne okozzon rendellenes változásokat a Föld éghajlatában Hosszú távú cél: 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20-40 %-os globális kibocsátás-csökkentés Rövid távon: EU (Kiotói Egyezmény) vállalta, hogy 1990-es szinthez képest 8 %-kal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását 2008-2012-re 20-20-20 célok: 2020-ra: 20%-kal az 1990-es szint alá megy az üvegház hatású gázok kibocsátás; 20%-a az energia felhasználásnak megújítható energiaforrásból; 20%-os energiafelhasználás csökkentés a hatékonyság javítása révén. Intézkedések a probléma enyhítésére: specifikus intézkedések (energiatakarékosság, és energiahatékonyság) az éghajlat változási célok integrálása a szektorális politikákba (közlekedés, energia, mezıgazdaság) a kutatás erısítése (innovatív technológiák) a polgárok és a vállalkozások jobb informálása (helyi szinten jelentkezı következmények, közvetlen hatások)
Felkészülés az éghajlatváltozásra Szélsıséges idıjárási körülmények között helytálló közlekedési rendszerek több zöldterületet támogató várostervezés alkalmazkodó földhasználat és mezıgazdaság közegészségügyi intézkedések vészhelyzeti szolgáltatások korszerősítése Alkalmazkodási politikák Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: tagállamok és a regionális és helyi hatóságok elsı fokára tartoznak az EU támogathatja ezeket az erıfeszítéseket NAGY KIHÍVÁS: A jövı generációja és a fenntartható fejlıdés üzleti szféra - innováció - haszon! 2. prioritás: Természet és biodiverzitás Társadalom - a természetre támaszkodik Emberi faj kötelessége: a maga, és a jövı generációk számára megırizni a természet belsı értékét Feszültségek: ember - természet közlekedés, ipar, mezıgazdaság szennyezése földhasznosítás - természeti erıforrások - újratermelıdés lehetısége biodiverzitás - alkalmazkodással a helyi adottságokhoz Természet és biodiverzitás (2.) Élıhelyek degradációja Európában: a madárfajok 38 %, lepkefajok 45 %-a fenyegetett vizes élıhelyek 60 %-a eltőnt erdık eltőnése bizonyos halállományok összeomlással fenyegetnek egyes nem kereskedelmi halfajok állománya megtizedelıdött
Természet és biodiverzitás (3.) Globálisan: Dél-Amerika: a biológiai sokféleség forró pontja (erdıirtás, illegális fakitermelés - trópusi erdık 90 %-a elveszett!) Nemzetközi állat és növénykereskedelem: 30 ezer faj! Értékes tájak fenntartása: megfelelı földgazdálkodás kell Talaj: erózió, szennyezés Turizmus és természet: szabályozatlan turizmus kárt okoz Cselekedni - amíg nem túlkésı! Természet és biodiverzitás: védelem és többpályás megközelítés az EU-ban Natura 2000 hálózat - természeti területek és életközösségek azonosítása - védeni és menedzselni eddig 26.000 védett terület, összesen 850 ezer km2, 18%-a az EU teljes területének. http://ec.europa.eu/environment/nature/natu ra2000/barometer/docs/spa.pdf 3. prioritás: Környezet és egészség LIFE (Pénzügyi eszközök a környezetvédelemért) program - élıhely és hálózat kialakítási projektek, 1992-tıl, (Nagykırösi pusztai tölgyesek 2006-2011) http://ec.europa.eu/environment/life/index.htm Biodiverzitás stratégia - szektorális akciótervek Jogszabályok - vízminıség, levegıszenny, elsavasodás Agrárkörnyezetvédelmi vidékfejlesztési programok Halászati politika -integrált tengerparti zóna menedzsment Környezet (levegı,víz, talaj) hatása az egészségre: allergia, légzıszervi betegségek, rák és korai elhalálozás Évente a világon 13 millióan halnak meg megelızhetı környezeti hatások miatt. (WHO) http://www.unwater.org/flashindex.html http://www.who.int/world-health-day/2010/en/index.html Az Unió intézkedései: légszennyezı anyagok csökkentése, tisztább ivóvíz - végrehajtott jogszabályokkal http://ec.europa.eu/environment/water/water-drink/index_en.html Környezet-egészségügyi kérdések: sikerek ellenére további cselekvés és kezdeményezés - fürdés, vegyi anyagok, ( koktél hatás =kis mennyiségő szennyezıanyag felhalmozódás a szervezetben)
Környezet és egészség (2.) Megelızés és elıvigyázatosság: termelık/felhasználók adatszolgáltatási és vizsgálati kötelezettsége * Azonosítani kell az egészségi kockázatokat * Meg kell határozni a útját az emberi szervezetbe- ennek minimalizálása * Környezet-egészségügyi prioritások beépítése a szakmapolitikákba Környezet és egészség (3.) Vegyianyagok: 30.000 mesterséges vegyi anyag - egészségügyi kockázatokról kevés ismeret - EU lista csak 140 veszélyes anyagról van Kihívás: új kárfelmérési és kármenedzsment rendszer kell - kockázatok és hasznok Peszticidek: hatással az egészségre - EU megközelítése betiltani a legkockázatosabbak kereskedelmi forgalmát az engedélyezetteknél pedig a legjobb gyakorlat szükséges felelısség: a tagállamok mezıgazdasága Környezet és egészség (4.) Vízkészlet minısége: kihívás -jogszabályok végrehajtása -víz keretirányelv =vízvédelem az összes vízre (jó állapot) - nemzeti, regionális és helyi hatóságok felelıssége! Légszennyezés: erımő, ipari üzem, jármővek, por, földközeli ózon - felelısség: helyi és reg.hatóságok. Hangsúly: elıírások teljesítése (2005-2010) + CAFE ( Tiszta levegıt Európának a 10 mikrométernél kisebb légszennyezı részecskékre (PM10) vonatkozó irányelv, amelynek elıírásait a magyar jog is tartalmazza, 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot enged meg, amikor a PM10 koncentrációja határérték felett lehet egy mérıállomáson)) + beltéri légszennyezés Zajszint: nagy probléma - EU lakosság 25 %-a érintett: stressz, alvászavar, szívbetegségek. Közlekedés! EU eddig határértékek + zajszennyezési jogszabály kell (2002-ben irányelv született) + információ a zajártalmakról
4. prioritás: Természeti erıforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás Megújul juló erıforr források (víz, levegı, fa, talaj) erıs igénybevétel alatt - környezeti eltartó képesség Nem megújul juló erıforr források sok: (fém, ásványok, szénhidrogének) - etikai dilemma, mekkora mennyiséget használjunk fel most, és mennyit hagyjunk a jövı generációnak Erıforr forrás-hat hatékonys konyság, - menedzsment Természeti erıforrások néhány indikátor Eln. Egység 1950 1972 1997 Népesség md 2,5 3,8 5,8 Városok 8 M felett 2 9 25 Élelem.term. kal/fı/nap 1980 2450 2770 Halászat millió t/év 19 58 91 Vízhasználat millió t/év 1300 2600 4200 Jármővek millió db 70,3 279,5 629 Mőtrágyafelh. millió t 36,5 83,7 140,3 Erdık l950=100 % 100 85 70 Elefántok millió 6 2 0,6 Hulladékgazdálkodás Csak az EU-ban évente 1,3 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ebbıl mintegy 40 millió tonna a veszélyes. Ez fejenként 3,5 millió tonna szilárd hulladékot jelent évente! Ehhez jön további kb. 700 millió tonna mezıgazdasági hulladék. http://www.ewwr.eu/awards/ http://www.ewwr.eu/quiz hulladékgazdálkodás Keletkezés megelızése, hulladékgazdálkodás a hulladéktermelést le kell választani a gazdasági növekedéstıl- átfogó csökkentés veszélyes hulladékok elkerülése - kisebb kockázat az egészségre újrafeldolgozás- vissza a gazdasági ciklusba végleges lerakók számát minimumra csökkenteni ha keletkezik, lehetı legközelebb elhelyezni Cél: hulladék (lerakott) csökkentése 20 %-kal 2010, 50 %-kal 2020
még hulladékgazdálkodás Jobb hulladék és erıforrás gazdálkodás + hulladékgazdálkodás EU stratégia központi eleme támogatják: tagállamok többsége, EU Parlament A végrehajtást a helyi hatóságok végzik - közvetlen bevonás a jogszabályok elıkészítésébe, tapasztalatcsere