A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása A fejlesztések gazdasági vonzatai, összefüggései Boda György Budapesti Corvinus Egyetem
A kölcsönhatásra a legjobb példa a GDP és közlekedés volumenindexeinek együttmozgása A Bruttó hazai termék és az áruszállítás együtt mozgása (1960 = 100) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1960 A Bruttó hazai termék és a személyszállítás együtt mozgása (1960 = 100) 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 Bruttó hazai termék GDP Távolsági személyszállítás indexe utasszám alapján Távolsági személyszállítás indexe utaskilométer alapján Helyi személyszállítás indexe, utasszám alapján A Bruttó hazai termék és a személygépkocsik számának együtt mozgása 500 400 300 200 100 0 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 Bruttó hazai termék (1960 = 100) 500 400 300 200 100 0 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 Személygépkocsik száma Bruttó hazai termék GDP Áruszállítás indexe tonnakilométer alapján Személygépkocsik száma Bruttó hazai termék GDP
A közlekedés egy nagy ágazat. Bent van az első 10-ben. A bruttó termelési érték szerkezete A hozzáadott érték szerkezete A létszám szerkezete A Bruttó állóeszköz állomány szerkezete Súly a szerkezetben Súly a szerkezetben Súly a szerkezetben Súly a szerkezetben 1 29: Közúti jármű gyártása 11,4% 2 84: Közigazgatás és védelem; 4,8% 3 41-43: Építőipar 4,6% 4 10-12: Élelmiszer, ital és dohány 4,6% 5 46: Nagykereskedelem 4,5% 6 26: Számítógép, elektronika 4,5% 7 01: Mezőgazdaság 4,1% 8 47: Kiskereskedelem 3,4% 9 28: Máshová nem sorolt gép 3,3% 10 49: Szárazföldi, csővez. száll. 3,1% 1 84: Közigazgatás és védelem; 8,4% 2 68A: Imputált lakásszolgáltatás 5,1% 3 46: Nagykereskedelem 5,1% 4 29: Közúti jármű gyártása 5,0% 5 85: 4,7% 6 47: Kiskereskedelem 4,2% 7 41-43: Építőipar 4,1% 8 01: Mezőgazdaság 3,9% 9 28: Máshová nem sorolt gép 3,3% 10 49: Szárazföldi, csővez. száll. 3,2% 1 84: Közigazgatás és védelem; 9,9% 2 47: Kiskereskedelem 8,1% 3 41-43: Építőipar 6,2% 4 85: 6,2% 5 01: Mezőgazdaság 5,9% 6 86: Humán-egészségügyi ellátás 4,2% 7 46: Nagykereskedelem 4,1% 8 55-56: Szálláshely; vendéglátás 3,6% 9 49: Szárazföldi, csővez. száll. 3,5% 10 10-12: Élelmiszer, ital és dohány 2,8% 1 68A: Imputált lakásszolgáltatás 31,6% 2 84: Közigazgatás és védelem; 17,5% 3 01: Mezőgazdaság 4,8% 4 35: Villamosenergia, gáz, gőz 3,2% 5 52: Raktározás 3,1% 6 29: Közúti jármű gyártása 3,1% 7 49: Szárazföldi, csővez. száll. 2,6% 8 85: 2,6% 9 10-12: Élelmiszer, ital és dohány 2,4% 10 62-63: Inform-tech., információs szolg. 2,0% A közlekedés valóságos súlya nagyobb, mint amit táblázatokban látunk, mert itt az adatok csak a szárazföldi és csővezetékes szállításra vonatkoznak. A közlekedés ezen kívül magába foglalja még a vízi és a légi szállítást, valamint a raktározást. Jelen tanulmányban a továbbiakban közlekedés alatt csak a szárazföldi és csővezetékes szállítást fogom érteni.
Nagyon fontos, hogy a hozzáadott érték hányada a termelésében magas! Egységnyi bruttó termelés hozzáadott érték tartalma 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 30% 48% 18% 38% 43% 66% 78% 59% 39%
A fejlesztések gazdasági vonzatait leginkább a multiplikátor hatáson keresztül ragadhatjuk meg. Egységnyi végsőkibocsátás növelése a közlekedésben mekkora hatásokat indukál a közlekedésben és a gazdaság más területein? A termelési multiplikátorok és az egységnyi hazai termelő felhasználás kapcsolata Élelmg. 1,90 1,80 1,70 Építőip 1,60 Közl. 1,40 Info Eü. 1,30 1,20 1,10 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 Az egységnyi termeléshez szükséges hazai termelő felhasználás
Nagy foglalkoztató és nagy a tőkeigénye! 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 Egységnyi termeléshez szükséges létszám 0,15 0,12 0,09 0,07 0,07 0,07 0,02 0,01 0,08 1,80 1,60 1,40 1,20 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges létszám kapcsolata Közlekdés Info Élelmiszerg. Építőip.. Eü 0 0,050 0,100 0,150 0,200 Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges létszám - fő/mill. Ft. 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 0,50 Egységnyi termeléshez szükséges Bruttó állóeszköz 4,72 3,62 2,93 2,92 2,32 1,75 0,97 1,21 0,83 0,50 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges Bruttó állóeszközök kapcsolata Építőip Eü. Élelmiszerg. Közlek. Info 0 0 0 3,000 4,000 5,000 6,000 7,000 Egységnyi végsőfelhasználáshoz szükséges bruttó állóeszköz
A közlekedési teljesítmény 20 százaléka visszafolyik a költségvetésbe! 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05-0,05-0,01 Egységnyi termelés adó tartalma 0,32 0,22 0,16 0,11 0,09 0,04 0,27 0,19 1,90 1,80 1,70 1,60 1,40 1,30 1,20 1,10 A termelési multiplikátorok és az egységnyi végsőfelhasználás által generált adók kapcsolata Élelmisz. Építőip. Közlekedés IT EÜ -0,100 0 0,100 0,200 0,300 0,400 0,500 Egységnyi végsőfelhasználás által generált adóbevétel
Fejlesztés esetén a közlekedés az építőipart húzza! Egységnyi termeléshez szükséges létszám A termelési multiplikátorok és az egységnyi hazai termelő felhasználás kapcsolata 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,07 0,02 0,01 0,09 0,07 0,07 0,15 0,12 0,08 Élelmg. 1,90 1,80 1,70 Építőip 1,60 Közl. 1,40 Info Eü. 1,30 1,20 1,10 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 Az egységnyi termeléshez szükséges hazai termelő felhasználás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 0,50 Egységnyi termeléshez szükséges Bruttó állóeszköz 4,72 3,62 2,93 2,92 2,32 1,75 0,97 1,21 0,83
Összefoglalás A közlekedés egy nagy ágazat. Ami különösen fontos, nagy foglalkoztató. Teljesítményének nem jelentéktelen része visszafolyik a költségvetésbe. Tőkeigényes ágazat, de kevésbé tőkeigényes mit a szoft ágazatok (oktatás, egészségügy). Fejlesztés esetén olyan ágazatot húz az építőipart, amely szintén húzza a gazdaságot. Persze vannak olyan nagy ágazatok, az úgy nevezet szoft szolgáltatások (oktatás, egészségügy) amelyek még jobban húznák a gazdaságot, de ezeket a rendszerváltás utáni kormányzatok a magas tőkeigényük miatt nem fejlesztik. Ezért a közlekedési mutatókat leginkább a fejlesztési prioritással kezelt feldolgozóipari ágazatok mutatóihoz kell hasonlítani. Így kimondhatjuk, hogy a közlekedés jelenleg a gazdaság egyik legnagyobb húzó ágazata, a feldolgozó iparnál nagyobb mértékben húzza meg a többi ágazat termelését és ezen keresztül a foglalkoztatást.