Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 26 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 33 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 35 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 36 1. A HEP IT részletei... 36 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 36 A beavatkozások megvalósítói... 37 Jövőképünk... 38 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 38 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 39 3. Megvalósítás... 41 Érvényesülés, módosítás... 43 4. Elfogadás módja és dátuma... 44 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Aszófő Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat működését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A település elhelyezkedése: Aszófő Veszprém megyében a Balaton északi partján, a tihanyi félsziget lábánál fekszik, ott ahol a balatoni 71-es út, elhagyva a félszigetet, egyenesen északnak tart. A páratlan érintetlenségű és szépségű Bázsai- Öbölnél épült község a Dunántúli-dombság nagytájhoz, a Balatoni-medence középtájához és a Balatoni- Riviéra kistájhoz tartozik. A 445 lelket számláló Aszófő az egyetlen olyan falu a Balatoni-Riviéra kistérségben, melyet Balaton-parti településként tartanak számon, és mégsem rendelkezik vízparttal. A 800 éves kicsi falu hátrányos helyzetű a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik, holott vízhez jutási lehetősége egyáltalán nincs. A teljes parti sáv a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében van, fokozottan védett nádas. Az idegenforgalom a faluban jelentéktelen, az önkormányzat idegenforgalmi adóbevétele csekély. A Budapestet Tapolcával összekötő vasútvonal átszeli a falut. A község közigazgatási területe 832 hektár. Ebből a belterület 46 hektár, a volt zártkert 88 hektár míg a külterület 698 hektár. Határos Balatonfüred, Tihany, Örvényes, Pécsely és Balatonszőlős településekkel, A Balatonfüredi Kistérség része. A település etimológiája: Tihany felől közelítve a domboldalra felkúszó község a középen magasodó templomtornyával már messziről felkelti a figyelmet. A falu felett elterülő Vásárhegy és a domboktól körülvett település már a rómaiak idején is lakott volt. A falu déli oldalán található kövesdi templomrom is római épület maradványain áll. Neve, Aszófő, száraz völgyet jelent. 1093-ban Azzofeu néven említik és a tihanyi apátság birtoka, később a veszprémi káptalan és nemesek is szereztek itt birtokokat. Aszófőn folyik át a Vékény vagy Séd patak. Vize ma is ott csobog a házak falánál, egykor számos malmot hajtott. Némelyiknek régi kereke még látható az egykori malomépület oldalánál, így az országút előtti első háznál. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A település története: Aszófő körzetében a középkorban három falu állott: Kövesd, Örvényes és Apáti, utóbbi már a Tihanyi félsziget nyakánál, az árkon belül. Kövesd község első hiteles említésével 1211-ből találkozunk, akkor a tihanyi apátság birtoka. Temploma a feltárás adatai szerint 1260-70 körül épült. A községgel együtt 1552 után pusztult el, amikor Veszprémben már a török volt az úr, és a Gyulaffyak támadása miatt a veszprémi pasa parancsára a tóparti falvakat a lakossággal együtt a törökök elpusztították. A török kiűzése után, a XVIII. századtól kezdődően békés korszak következett a falu életében. A XIX. század közepén lakosai betelepítették szőlővel a falu keleti oldalán található vörösmáli dűlőt, majd a következő évtizedekben a ma már műemléki védelem alatt álló pincesor is megépült. 1834-ben elkészült az új római katolikus templom, ami ma felújított formájában várja a híveket és turistákat egyaránt. Annak ellenére, hogy Aszófő a Balaton partjától alig 1,5 km-re fekszik, ma már senki sem foglalkozik halászattal. A település megélhetését a mezőgazdasági termelés: ezen belül a szőlő- és gyümölcstermesztés biztosítja. 1913-ban épült fel a településen a Balatonfelvidéki Villamosművek, amely ebben a korban a Balatonfelvidék legnagyobb áramszolgáltatója volt. 1935-ben a község közbirtokossága 204 holdat birtokolt a falu határában, a Pannonhalmi Szent Benedek rend 4780 holdat. A lakosság nagy része 5-10 kh-on gazdálkodott, mindössze 8 gazdának volt 20 kh-nál nagyobb birtoka. A háború után a papi birtokokat felosztották. 1959-ben alakult meg az Egyetértés termelőszövetkezet, mely 1974-ben egyesült a Balatonudvari tsz-el. Szintén 1959-ben alakult meg a Kék Balaton szőlőtermelő szövetkezet, amely 8 év alatt 30 hold új szőlőt és 10 hold őszibarackot telepített. A Badacsonyi Szőlő és Bortermelő Egyesület itt alakította ki központját. A gazdaság aszófői pincéjében 35 ezer hektoliter bort lehet tárolni. Az 1960-as években felgyorsult a falu fejlődése, többek között orvosi rendelőt, művelődési házat, saját vízművet építettek. Ebben az időszakban alig változott a lakosság lélekszáma. A fiatalok jelentős része a közeli füredi hajógyárban és a balatonfűzfői Nitrokémiánál dolgozott. 1990 után a hajógyár egyre nehezebb helyzetbe került, majd megszűnt. Később a Nitrokémia is kénytelen volt a dolgozók létszámát jelentős mértékben csökkenteni. A rossz természeti adottságok és a török hosszas sanyargatása ellenére népessége az évszázadok alatt alig változott. A nagyobb lélekszámot 1920-ban érte el, amikor 401 volt a népességszáma. Ez időtől kezdve 8-10 %-os ingadozással állandónak A település mezőgazdasága és turizmusa: Az éghajlat a hőigényes és fagyérzékeny szántóföldi és kertészeti növényeknek, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek egyaránt kedvez. Az Aszófő mellett elterülő erdőben ritka növényfajta nyílik: a téltemető. Védett virág, néha már februárban megjelenik zöld levélkoszorúból kiemelkedő sárga virágával. A kistáj a világhírű balatoni borvidék része. A szőlőtermesztés kis- és nagyüzemi módjai egyaránt fejlettek. A falu belterületi utcái vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna hálózattal, villanyhálózattal, gázzal és telefonhálózattal is ellátottak. A belterületi utak szilárd burkolattal rendelkeznek, a Balatont körülölelő kerékpárút áthalad a falun. Aszófőnek nincs Balaton partja, nincs strandja. Az itt üdülők azonban egyszerre élvezhetik a kisközség nyugalmát és a közeli fürdőhelyek minden előnyét. Aszófő történelmi emlékeivel, népi építészeti alkotásokkal, a zömében a XIX. Század derekán épült híres Vörösmáli pince présház sorával a környék gazdag kirándulóhelyeivel, a dombvonulatokról élvezhető gyönyörű panorámával, a tó mindenütt felcsillanó ezüst tükrével olyan helyet nyújt a pihenni vágyóknak, melyekből egyre kevesebb lesz a Balaton mellett. 4

Demográfiai helyzetfelmérés 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 385 2008 413 107% 2009 403 98% 2010 399 99% 2011 401 101% 2012 0% 420 415 410 405 400 395 390 385 380 375 370 Lakónépesség 2007 A település állandó lakosainak száma 2013. január 1-jén 438 fő. A népesség alakulását vizsgálva a településen 1970 után csökkenés majd 1990 után növekedés figyelhető meg. Az 1970 után volt jellemző a legnagyobb elvándorlás a faluból, és a legalacsonyabb népesség szám 1990-ben volt amikor a falu lakosainak száma 300 főt sem érte el. A 2000-es évektől ismét a gyarapodás jellemző Aszófő népességére. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 199 229 428 46% 54% 0-2 évesek 10 0-14 éves 23 31 54 43% 57% 15-17 éves 11 7 18 61% 39% 18-59 éves 104 146 250 42% 58% 60-64 éves 14 9 23 61% 39% 65 év feletti 47 36 83 57% 43% 65 év feletti 24% Állandó népesség 0-14 - nők éves 12% 15-17 éves 6% 60-64 éves 4% 65 év feletti Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 16% 14% 15-17 éves 3% 60-64 éves 7% 18-59 éves 51% 18-59 éves 63% 5

Az állandó népesség táblázat megmutatja, hogy a településen a férfi lakosság van többségben. Összesítve pedig az aktív korúak jelenleg még a teljes lakosság több, mint felét teszik ki. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a n.a #ÉRTÉK! 2008 73 58 125,9% 2009 73 54 135,2% 2010 80 48 166,7% 2011 83 54 153,7% 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Öregedési index (%) 2001 Az öregedési index megmutatja, hogy a településen öregedő a népességszerkezet, mivel az öregedési index 100 % fölött van. Így a településen az idősek vannak túlsúlyban, a fiatalokhoz képest. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek, főleg a nehéz helyzetben lévő egyedülálló idős emberek fokozott segítésére, helyzetük figyelésére, nyomon követésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 32 7 25 2009 11 14-3 2010 16 12 4 2011 23 9 14 30 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 25 20 15 10 5 0-5 Sajnos a kistérség egészére jellemző, hogy a halálozások száma meghaladja a születések számát, ami természetes fogyáshoz vezetne, de ezt kiküszöböli a vándorlási különbözet. A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzerejét tekintve korábban inkább pozitív volt, bár a vizsgált időszakban változó rapszodikus képet mutat, egyik évben az odavándorlás, másik évben az elvándorlás a jellemző. A többségük jól szituált, középkorú, aki meg tudja fizetni az ingatlanárakat, és 6

építkezni is tud. Kezdetben pihenés céljából, főként a nyári időszakban keresi fel a települést, majd a nyugdíjas kort elérve ide is költözik, ezáltal emelve az öregedési indexet. Ugyanakkor a falusi környezetet előtérbe helyező fiatal családok beköltözése is jellemző Balatonfüredről. A helyben született lakosok mellett nem sok az üdülő tulajdonos, vagy a betelepülő tekintettel arra, hogy a falu nem rendelkezik Balaton parttal. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 2 3-1 2009 2 2 0 2010 5 4 1 2011 1 4-3 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 -2,5-3 -3,5 természetes szaporodás (fő) Az itt lakók körében nehézséget jelent az idősödő populáció növekedése, a kevés születendő gyermek, és az elvándorló fiatalság. A kisfalvakra jellemző megélhetési problémák itt is jelentkeznek. Az elvándorlók többsége fiatal, akik a munkalehetőség hiánya, a magas ingatlanárak miatt költöznek el, jobb esetben a környékbeli háttér településekre, városokba ill. rosszabb esetben elmennek külföldre. Ez a tendencia sajnos az utóbbi 5 évben felerősödött. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unio és a hazai társadalom elvárása is. Megléte segíti, hogy mindenki egyenlő méltóságú személyként élhesse az életét, és hogy hatékony jogvédelmet élvezzen, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Aszófő Község Önkormányzata arra törekszik, hogy folyamatosan érvényesítse az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben igyekszik érvényesíteni. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Aszófő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, 7

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 8

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési 11 tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatásképzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Aszófő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, amelyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A Képviselő-testületnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. értelmében kötelező és önként vállalt feladatai vannak. Aszófő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete önként vállalt feladatai: - átmeneti segély nyújtása, - temetési támogatás nyújtása, - szülési támogatás nyújtása, - méltányossági ápolási díj nyújtása, - méltányossági közgyógyellátás nyújtása - tankönyvtámogatás nyújtása, bejáró diákok bérlet költségeinek átvállalása, - széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása, - civil szervezetek anyagi támogatása - méhnyakrák elleni védőoltás költségeinek támogatása, - testvér települési kapcsolatok áplása. A helyi rendeletalkotásnál az esélyegyenlőségi célcsoportokat figyelembe vesszük 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal - A szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 5/2009.(IV.26.) rendelet. - A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 6/2004.(VI.17.) rendelet. - Aszófő Helyi Építési Szabályzatáról és a Szabályozási Tervéről szóló 1/2007.(I.22) számú önkormányzati rendeletet 2007 év elején fogadta el a Képviselőtestület. - A helyi közművelődésről szóló 2/2000.(V.01.) rendelet. - A szociális ebéd biztosításáról és annak személyi térítési díjáról szóló 1/2010.(I.15.) rendelet. - Az önkormányzatok feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszere 2013. évtől átalakult. A korábban önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része is átirányításra 9

került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a "klasszikus" értelemben vett önkormányzati feladatok teszik. Ezen helyi közügyek ellátását 2013. évtől egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás biztosítja. Ennek figyelembevételével készült el az önkormányzat költségvetési koncepció. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Aszófő Község Önkormányzata tagja a Balatonfüredi Többcélú Társulásnak. A Társulás teljes egészében lefedi a 2003-ban létrehozott Balatonfüredi kistérséget, és a 2000-ben létrehozott Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik fontos északi egysége. A térséghez tartozó települések a Balaton partján és a Balaton-felvidéken helyezkednek el. A kistérség területe 320 km2. A térségen belül alkörzeteket határolhatunk le, melyek társadalmi, gazdasági, természeti szempontból összetartoznak. A határok, a településcsoportok nem minden esetben válnak el élesen egymástól, néhol egy-egy település két csoporthoz is sorolható. Ezek: Balatonfüred városkörnyéke: Balatonszőlős, Csopak, Lovas, Paloznak, Tihany Partmenti tengely:aszófő, Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali, Zánka, Balatonszepezd Balaton-felvidék: Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Óbudavár, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Szentjakabfa. Tagyon, Monoszló. A társulás keretein belül működik a Családsegítő szolgálat házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, Idősek Klubja: a Balatonfüred és a kistérség 20 települése területén. Fogyatékosok nappali ellátása 2007. január 1-től indult Balatonfüreden. A Balatonfüred Szociális Alapszolgáltatási Központ által működtetett Gyermekjóléti szolgálat Aszófő községben szükség esetén esetmegbeszélést, szakmai konzultációt biztosít. Az Esélyegyenlőségi Program szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Fogyatékosok nappali intézménye: Az intézmény a Balatonfüred Szociális Alapszolgáltatási Központ legfiatalabb intézményrészei közé tartozik, 2007. januárjában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy Balatonfüred és kistérsége felnőtt fogyatékkal élő lakói számára nappali ellátást nyújtson. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A releváns adatok rendelkezésre állnak, kutatások nem készültek. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban 2012. évi adatok nem mindenhol voltak elérhetőek. Emellett nem sikerült még a 2011-es népszámlálás adatait sem közzétennie a KSH-nak. Ezeket a két év múlva soron következő felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban gyakran használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értjük, amikor valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és esélye sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjön. 10

A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő probléma nincs. A községben roma származású nincsen. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő Fő fő fő % fő % fő % 2008 132 153 285 7 5,3% 6 3,9% 13 4,6% 2009 134 117 251 5 3,7% 9 7,7% 14 5,6% 2010 138 157 295 11 8,0% 9 5,7% 20 6,8% 2011 143 154 297 8 5,6% 8 5,2% 16 5,4% 2012 142 149 291 6 4,2% 16 10,7% 22 7,6% 12,0% Álláskeresők aránya 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% nők férfiak összesen A településen munkalehetőséget elsősorban a mezőgazdaság, szőlőtermesztés biztosít, illetve kisebb mértékben a kisvállalkozások, szolgáltatások. Ezekre településünkön erősen jellemző az idényjelleg, a szezonális munka. A nyári szezonban 3-6 hónapra viszonylag könnyebb találni munkát, míg a téli szezonban megnő a munkanélküliek száma. Az egyik évben a nők, a másik évben a férfiak adatai rosszabbak. Biztos megélhetés, éves állás kellene, hogy ne kelljen idegeskedni a létbiztonság, a munkahely miatt. 11

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 13 14 20 16 22 fő 0 0 1 0 1 % 0,0% 0,0% 5,0% 0,0% 4,5% fő 2 4 2 2 3 % 15,4% 28,6% 10,0% 12,5% 13,6% fő 2 1 4 4 1 % 15,4% 7,1% 20,0% 25,0% 4,5% fő 2 1 3 3 3 % 15,4% 7,1% 15,0% 18,8% 13,6% fő 2 2 2 0 1 % 15,4% 14,3% 10,0% 0,0% 4,5% fő 1 2 2 1 1 % 7,7% 14,3% 10,0% 6,3% 4,5% fő 0 1 2 1 1 % 0,0% 7,1% 10,0% 6,3% 4,5% fő 2 3 4 3 4 % 15,4% 21,4% 20,0% 18,8% 18,2% fő 1 0 0 2 7 % 7,7% 0,0% 0,0% 12,5% 31,8% fő 1 0 0 0 0 % 7,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 25 Álláskeresők száma (fő) 20 15 10 5 0 Az adatok tanúsága szerint az elmúlt 2-3 évben a nők és a férfiak körében is nőtt az álláskeresők száma. 2010-ben és 2012-ben volt a településen a legmagasabb az álláskeresők száma. Azonban meg kell jegyezni, hogy hazánkban jár a legrövidebb ideig az álláskeresési járadék az EU-ban, miközben az elhelyezkedés várható ideje ennek 3,5 szerese. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. 12

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 7 6 13 1 1 2 14,3% 16,7% 15,4% 2009 5 9 14 0 5 5 0,0% 55,6% 35,7% 2010 11 9 20 2 4 6 18,2% 44,4% 30,0% 2011 8 8 16 5 4 9 62,5% 50,0% 56,3% 70,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők férfiak összesen 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 31 37 68 0 0,0% 1 2,7% 1 1,5% 2009 30 36 66 0 0,0% 2 5,6% 2 3,0% 2010 31 36 67 2 6,5% 2 5,6% 4 6,0% 2011 33 40 73 1 3,0% 1 2,5% 2 2,7% 2,5 Pályakezdő álláskeresők száma 2 1,5 1 0,5 0 nők férfiak A munkahely meghirdetésekor általános gyakorlat a tapasztalattal rendelkező munkavállalók keresése. Így a tapasztalat, gyakorlat hiányában a pályakezdők helyzete is nehezedik. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 13

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 248 119 129 246 117 129 2 0,8% 2 1,7% 0 0,0% 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 13 0 0,0% 3 23,1% 10 76,9% 2009 14 0 0,0% 0 0,0% 14 100,0% 2010 20 0 0,0% 1 5,0% 19 95,0% 2011 16 0 0,0% 3 18,8% 13 81,3% 2012 22 0 0,0% 2 9,1% 20 90,9% 25 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 20 15 10 5 0 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb A 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskereső személy nem él a településen. 85-90 % közötti a legalább középfokú képesítéssel rendelkező aránya az álláskeresők között. Esti felnőttoktatásban résztvevő személy nem található. c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Az Önkormányzat részt vesz a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatottak az önkormányzat és állami szervek szervezetében dolgoztak. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört nem tudtunk biztosítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 14

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 310 3 1,0% 2009 281 3 1,1% 2010 322 4 1,2% 2011 320 2 0,6% 350 Segélyezettek száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési év nyilvántartott álláskeresők száma járadékra jogosultak fő fő % 2008 13 7 53,8% 2009 14 5 35,7% 2010 20 8 40,0% 2011 16 5 31,3% 2012 22 5 22,7% 15

60,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 2 0 0 2011 0 3 0 0 3,5 Ellátottak száma (fő) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, amelynek előírásait a Képviselő-testület A szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 5/2009. (IV. 16.) rendeletébe beépítette. A településen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatási formája jelen van. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. 2012. évtől csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni. Településünkön nem volt olyan személy, aki nem tudott 30 nap munkaviszonyt igazolni, így elesett volna a támogatástól. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 16

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma A településen az elmúlt évtizedben végrehajtott magán beruházásban megvalósított közművesítés eredményeként, lassan növekszik a lakásállomány. Ugyancsak megfigyelhető az a tendencia, hogy a korábban nyaralónak készült épületet állandó tartózkodásra, lakásnak használják. Emellett ha lassan is, de növekszik külterületen a lakónépesség. A lakásállomány mellett jelentős a nyaralással összefüggő ingatlanok száma. Az összes épület állomány száma: 400 db. A faluban a lakhatási körülmények megfelelőnek mondhatók. a) bérlakás-állomány Nem releváns. b) szociális lakhatás Nem releváns. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 160 0 0 0 0 0 0 0 2009 162 0 0 0 0 0 0 0 2010 168 0 0 0 0 0 0 0 2011 169 0 0 0 0 0 0 0 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 1 0 17

1,2 Támogatásban részesülők (fő) 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek, 2011-ben 1 fő volt jogosult lakásfenntartási támogatásra. f) eladósodottság Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Ennek a támogatásnak az a szerepe, hogy segítséget nyújtson az eladósodott, hátralékot felhalmozott rászorulóknak oly módon, hogy a kérelmező, az állam és az önkormányzat közösen törlesztik a hátralékot. Tényeleges adósságkezelései szolgáltatásra nem került sor, mivel nem igényelte senki. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 2011-ben a településen az összes lakásállomány 169 db volt, ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás nincs. Önkormányzati szociális bérlakás nincs. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma is mutatja a településen a viszonylag jó lakhatási helyzet kialakulását. A közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés a településen jónak mondható, minden lakóingatlannak megvan a lehetősége a kiépített közműhálózatra történő csatlakozáshoz. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Azon területek minősülnek szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutatót a KSH a 2001-es népszámlálási adatokból állítja elő). A Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztálya által készített adatok szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján Aszófőn nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény célja többek között: - elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel és eszközrendszert - hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, - meghatározni az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, - lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejődését. A község egészségügyi ellátása jó színvonalú. Az egészségügyi alapellátást Balatonakali székhellyel egy vállalkozó háziorvos biztosítja. Aszófőn kívül még több környékbeli községet is ugyanez a háziorvos lát el. 18

A településen a háziorvos heti 3 alkalommal rendel. A fogorvosi alapellátást Balatonakali székhellyel szintén egy vállalkozó fogorvos biztosítja, ugyanakkor a balatonfüredi Szakrendelőben is igénybe lehet venni az ilyen jellegű szolgáltatást. Az orvosi rendelőt az önkormányzat, mint a tulajdonában lévő vagyontárgyat biztosítja, és tartja fenn a háziorvosnak, az egészségügyi alapellátás érdekében. A mozgáskorlátozottak közlekedését lehetővé tevő feljáró az elmúlt évben készült el az önkormányzat saját beruházásában. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 8 2009 10 2010 8 2011 8 12 Közgyógyellátotttak száma (fő) 10 8 6 4 2 0 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Ápolási díjban részesülők száma (fő) b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok a védőnő és a háziorvos bevonásával rendszeresen megtörténik. Minden évben lehetőség van a - helybe érkező - tüdőszűrő igénybevételére is. Az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a 18 éven aluli 19

aszófői leányok méhnyakrák elleni védőoltásához és átvállalja az óvodai lisztérzékenységi vizsgálat költségeit. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A település fizikoterápiás ellátását Balatonakali biztosítja, fenntartásához az önkormányzat évente hozzájárul. Egyéb egészségügyi fejlesztés és rehabilitáció legközelebb Balatonfüreden megoldott. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Nem releváns e) sportprogramokhoz való hozzáférés Jelenleg sportegyesület nem működik a településen. A kondi termet a fiatalság erőszeretettel használja a kispályás futballpálya mellett. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Családsegítő Szolgálat szociális alapellátást nyújt, amely a családsegítés keretében a településen élők szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének elősegítése céljából nyújt általános és speciális szolgáltatásokat. Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának igénybevételével látja el. A családsegítő összehangolva más gyermekeket ellátó intézményekkel illetve szolgáltatásokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A prevenció érdekében a szolgálat megpróbál még a veszélyeztetettség kialakulása előtt kapcsolatba lépni a családdal, kideríteni a kialakuló probléma okát, és segítséget nyújtani annak megoldásához. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem tapasztaltuk. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nem tapasztaltunk. Esetleges felmerülése esetén egyéni esetkezelésben segít a családsegítő. Egészségnap szervezése. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színtere sokrétű, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, az önkormányzat, a kultúrház, az egyház, a templom, és az Aszófő Község Szociális és Kulturális Céljait Szolgáló Közalapítványa, melynek alapítója a község Önkormányzata. A lakosság egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük, a jövő nemzedékének érdekében. A községben működő civil szervezetek, az Aszófői Polgárőrség, a Dallamvilág Musical Egyesület, a közalapítvány, és a lakossági szerveződések bár nem sokan vannak, de aktívak, sokszínű 20

tevékenységeikkel hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Dallamvilág Musical Egyesület összefogja a falu lakosságának fiatal korosztályát és biztosítja a szabadidő értelmes kihasználását. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával és anyagi támogatással is segíti munkájukat. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nincs konfliktus. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a községben működő gazdasági szervezetekben jelen van. Ez jellemzően felajánlások formájában nyilvánul meg. A katolikus egyház adományokkal támogatja a rászorultakat. Az önkormányzat, a közalapítvány és a civilek aktívan részt vesznek a település életében. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nincsen. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Fiatalok elvándorlása A tartós munkanélküliség következménye a szegénység, a,munkanélküliek száma nem csökken. A lakosok egészségügyi állapota megfelel az országos mutatóknak, nem túl jó. Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál. fejlesztési lehetőségek Kedvezményes árú építési telkek kialakítása, támogatási rendszer megalkotása Közfoglalkoztatás fenntartás, egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Egészségügyi szűrések népszerűsítése Tájékoztatás, információk elérhetővé tétele a munkanélkülieknek adható támogatásról 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 21

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett védelembe veszélyeztetett esetek száma a 18 év vett 18 év kiskorú gyermekek év alatti védelembe alattiak száma száma vettek közül 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012-ben Aszófőn a gyermekek (0-18 év) száma 82 fő, arányuk az összlakossághoz képest 19%, tehát elmondhatjuk, hogy kevés gyermek él a településünkön. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermekek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. Az elmúlt években probléma nem volt. 2008 óta védelembevétel nem történt. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008 5 0 0 0 0 2009 5 0 0 0 0 2010 5 0 0 0 0 2011 6 0 0 0 0 100% Gyermekvédelmi kedvezmények 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény 22

7 Rendszeres kedvezmények 6 5 4 3 2 1 0 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a család, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az önkormányzat szociális rendelete alapján az általános iskolába és középiskolába járó diákok tankönyvköltségének 50%-át, míg felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok tankönyvköltségének 35%-át az önkormányzat fedezi. 2012-ben 30 fő részesült ezen támogatási formában. Ezen felül az önkormányzat fedezi a tihanyi és balatonfüredi általános iskolába és óvodába járó gyermekek buszbérletét. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 2012-ben 5 fő, 2013-ban 7 fő. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Külföldi állampolgársággal rendelkező gyermek nem él a faluban. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincsen. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálatot Tihany látja el, Tihany központtal. A védőnőnek fogadóórája Aszófőn havonta kétszer van (minden hónapban egy keddi és szerdai napon), de a gyakorlatban a találkozás - a családokkal egyeztetve - heti rendszerességgel megtörténik. Ilyenkor elvégzi az aktuális szűrővizsgálatokat, megbeszélik a felmerülő problémákat, és szakorvosi vizsgálatokra irányítja őket, és a terhes tanácsadást ad. A kismamákat felkeresi az otthonukban is, ahol az egészséges étrendre és életmódra vonatkozó tanácsokkal látja el őket. Segítséget ad a szülésre, szoptatásra való felkészülésre, és az újszülött fogadására. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A háziorvosi ellátás keretében történik, ahol a gyermekek gyógyítása, gondozása is megoldott. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben az 23

egészségügyi ellátórendszeren keresztül. Gyermek szakorvosi ellátás Balatonfüreden a Rendelőintézetben igénybe vehető. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bölcsőde és családi napközi a településen nincsen. Balatonfüreden van bölcsőde. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekvédelem rendszerében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyik alapellátási formája. Aszófő ezen feladatát társulás keretében látja el. A családsegítő segítséget nyújt a településen élők szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése céljából nyújt általános és speciális szolgáltatásokat. A szolgáltatás célja a gyermekek testi, lelki fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a védőnővel, az orvossal, a nevelési oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel. Az alapellátás feltétele a család együttműködési szándéka. e) gyermekvédelem Kialakult veszélyeztetettség esetén a családgondozás célja a veszélyeztető tényezők megszüntetése, belátható határidőn belül. Amennyiben a kiskorú gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármi ok folytán veszélybe kerül, a gyámhatóság védelembe vételi eljárást folytat le. A gyermekek védelme, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatására van lehetőség a Családsegítő Szolgálatnál. A gondozás során a szakember segíti az anyát abban, hogy születendő gyermekét fogadni tudja, adományok szervezésével, és a csecsemő ellátásához szükséges felszerelések előteremtésével. Ha a szülő valamilyen egészségügyi, szociális, lakhatási probléma miatt átmenetileg nem tudja megoldani gyermeke családban történő elhelyezését, kérheti az átmeneti gondozást, a BSZAK közreműködésével családok átmeneti otthonában kerül elhelyezésre, az elmúlt években egyetlen gyermek sem került elhelyezésre. Krízishelyzetben a jelzőrendszer tagjaihoz lehet fordulni, ezek a Gyámhivatal, Gyermekvédelmi Szolgálat, a Balatonfüredi Rendőrkapitányság körzeti megbízottja, háziorvos, védőnő, önkormányzat. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen sok lehetősége van a gyermekeknek, fiataloknak a szabadidő aktív eltöltésére, többek között a Dallam Világ Musical Egyesület, valamint az önkormányzat által támogatott és szervezett szabadidős programok által. Az Egyesület aktív szerepet vállal az ünnepek és a gyermekprogramok megrendezésében (mikulás ünnepség, karácsonyváró játszóház, farsangi mulatság, húsvéti játszóház, gyereknap, bütykölde, luca nap, stb.). A településen a konditerem mindenki számára igénybe vehető. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 24