Versenyképesség általánosságban

Hasonló dokumentumok
Versenyképesség általánosságban

Versenyképesség általánosságban

Versenyképesség általánosságban. Versenyképesség mérése. A verseny fogalma. A területi verseny értelmezése. A területi verseny értelmezése

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I Versenyképesség általánosságban. A verseny fogalma. A területi verseny értelmezése

Magyarország gazdasági versenyképessége

A versenyképesség fogalma I.

A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Nemzeti versenyképess. pesség. Veress Gábor Balázs Versenyképességi Főosztály

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Az innováció és a versenyképesség kapcsolata

I. Vállalati versenyképesség II. Versenyképesség és klaszter

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Prof. Dr. Csath Magdolna Emberarcú versenyképesség

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

várható fejlesztési területek

Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Versenyképesség vagy képességverseny?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

Ónozó Lívia Plósz Dániel: A magyar versenyképesség megítélése objektív és szubjektív tényezők tükrében

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Mobilitás és Környezet Konferencia

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

OKTATÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VIZSGÁLATOK AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLI ROMA LAKOSSÁG KÖRÉBEN AVAGY AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ELMÉLYÜLÉSE

Innovációs fordulat előtt

Nemzetközi Versenyképesség

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Konjunktúrajelentés 2014

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Közép-Dunántúli Régió

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

A K+F+I forrásai között

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE

I- III.

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

OPERATÍV PROGRAMOK

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Konjunktúrajelentés 2017


A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója szeptember Egerszalók

versenyképess Vértes András május 10.

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

A JÓ ÁLLAM PROJEKT MUTATÓ MÉRÉSEK, VALAMINT A NEMZETKÖZI MUTATÓK JELENTŐSÉGE A KÖFOP DISSZEMINÁCIÓ SORÁN BUDAPEST,

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.


Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK ALAPJÁN

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai Április Bihall Tamás MKIK alelnök

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Átírás:

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Fő kérdés: Hogyan lehet versenyezni a globális világban? Alapvetően vállalatok között értelmezzük! Magyarország gazdasági versenyképessége Előadó: Dr. Péli László egyetemi docens Hogyan lehet egy vállalat versenyképes napjainkban? Eladható terméket/szolgáltatást állít elő, Eladható áron kínálja ezeket, Jól működő vállalati struktúra jellemzi, Helyes erőforrás-gazdálkodás: Tőke, Természeti, Munkaerő, Számos egyéb tényező (telephely, logisztika ). Gödöllő, 2019. A versenyképességre általánosan elfogadott definíció és mérőeszköz nincs! Területi versenyképesség Nem csak a vállalatok, hanem a különböző területek is versenyeznek egymással: Görög városállamok Római Birodalom Napjainkban fokozottabban (gazdaság, politika, sport ) Kisebb területi léptékekben is (járáskp., megye, régió ) Hogyan lehet egy terület/régió/város versenyképes? Helyi adókedvezmények (vagy kormányzati); Helyi támogatás (ipari terület biztosítása); Kormányzati pénzügyi támogatás; Emberi erőforrás biztosítása (mennyiségi, minőségi); Megfelelő színvonalú oktatás és képzés biztosítása; Megfelelő színvonalú infrastruktúra létesítése/fejlesztése; Szociális és jóléti támogatások (óvoda, rekreációs lehetőségek, stb.); Széleskörű szolgáltatások biztosítása(pénzügyi, gazdasági, stb.); stb. Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! A területi verseny értelmezése I. Területi verseny létét tagadók: Krugman, Porter Verseny csak a vállalatok között figyelhető meg, területi egységekre nem alkalmazható! (Veszély lehet az ezáltal kiváltott protekcionista gazdaságpolitika, győztes-vesztes szituációkban gondolkodnak a politikusok.) Helyette egy árnyaltabb skála alkalmazandó! II. A területi versenyt elfogadók tábora: IMD kutatói A globális világban a nemzetek azért versenyeznek egymással, hogy fenntartsák és növeljék életszínvonalukat. A sikeres és jövedelmező vállalatok megnyeréséért, megtartásáért kedvező környezet megteremtésével versenyeznek az országok. Aktív kormányzati szerepvállalás szükséges! A területi verseny értelmezése Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak a vállalati és az országok/térségek közötti versenyben, ezért célszerű azt külön definiálni. Az országok sikere jelentős részben az ott működő vállalkozások piaci sikerességétől függ. Adott térség vonzó legyen, mint lakóhely, Vonzó, mint befektetési helyszín, Vonzó, mint turisztikai célpont, Etc. A vállalatok sikere a vállalkozásbarát kormányzat, hatékony közszolgáltatások, megfelelő, folyamatosan fejlődő infrastruktúra, stb. lététől függ. Az országok nem lehetnek passzívak, vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtése a cél. A verseny fogalma A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való versengést, rivalizálást jelent a szűkös erőforrásokért, vagy a szűkös javakért. A verseny rivalizálás egyének között, amely bármikor felmerül, ha két vagy több egyén próbál megszerezni valamit, amit nem birtokolhat mindenki. (Eatwell et. al., 1987). A piaci verseny a szűkös termelési tényezők, vagy fogyasztási javak elosztásának egy sajátos formája (Schumann, 1988). A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége (Chikán, 2002). 1

Versenyképesség mérése Versenyképesség mérése Mit nem mér a GDP? Forrás: Varga, 2014. Forrás: Mikola Bence / ATLO, 2019 A versenyképességet bemutató fontosabb modellek 1. A Porter féle gyémántmodell Competitive Advantage of Nations Komparatív előnyök helyett kompetitív!!! A Porter féle gyémánt modell 2. A versenyképességi fa 3. Lengyel-féle versenyképességi piramis Forrás: saját szerkesztés 1. Tényezőellátottság: megfelelő termelési tényezők megléte: képzett munkaerő, humán erőforrás, tőke, természeti erőforrás etc. valamint infrastruktúra: műszaki infrastruktúra, informatikai infrastruktúra, közigazgatási (adminisztratív) infrastruktúra, tudományos és technológiai infrastruktúra, ahhoz, hogy megfelelő iparágakban versenyezhessen. 2. Keresleti viszonyok: a hazai kereslet hatása az adott iparág termékeire és szolgáltatásaira. Három fő tényező: hazai kereslet szerkezete, hazai kereslet növekedésének üteme és összetétele, a belföldi kereslet nemzetközivé tétele 3. Kapcsolódó és beszállító (háttér) iparágak: Nemzetközi szinten is helytállni képes beszállító háttéripar megléte vagy hiánya. támogató (kiszolgáló) iparágak: input beszállítók kapcsolódó iparágak: nem konkurensek, együttműködnek egymással, erősítik egymást, pl.: kiegészítő termék esetén 4. Vállalati stratégia, struktúra és verseny: a vállalatalapítás, -irányítás nemzeti feltételei és a hazai verseny természete. a belföldi vállalatok stratégiája és szerkezete, célok: eltérő motiváció a nemzetek között, a hazai verseny természete: az erős hazai verseny az innovációt serkenti 2

Két külső változó: A versenyképességi fa Kormányzat szerepe: a kormányzati politikák befolyásolhatják a gyémánt minden egyes összetevőjét Szociális ellátás Ennivaló Jólét Mobilitás Kultúra Fenntarthatóság Lakóhely Egészség Környezet Véletlen szerepe: Minden olyan hatás, amelyre sem a vállalatoknak, sem a kormányzatnak nincs hatásuk. Foglalkoztatottság és jövedelem Profit és beruházások Adók és járulékok Azon iparágakban sikeres egy nemzet, ahol a nemzeti gyémánt a legkedvezőbb adottságokat biztosítja. Iparszerkezet, termelékenység Tehetség - Tudásintenzív készség - Képzési lehetőségek - Képző és oktató intézmények - A hely minősége - A munkaerő adaptálhatósága Innováció Kapcsolódás Vállalkozókészség - Cégek és K+F közötti - Telekommunikációs - Tevékenységek koncentrálódása kapcsolat és információs hálózatok - Kutatóhelyek és - IT/Internet - magas hozzáadott értékre specializáltság egyetemek - Nyitottság - Nemzetközi K+F - Közlekedési infrastr. - Nemzetköziség foka hálózatokba integráltság - Városi szolgáltatások - Új termékek és szolgáltatások - Közvetítő intézmények A régiók versenyképességének piramis-modellje Cél Alapkategóriák Alaptényezők Gazdasági szerkezet Kutatásfejlesztés Munkatermelékenység Infrastruktúra és humán tőke Innovációs kultúra Életminőség Életszínvonal Regionális, térségi és városi jövedelem Kívülről jövő befektetések Foglalkoztatottság Kis- és középvállalkozások Regionális elérhetőség Intézmények és társadalmi tőke A munkaerő felkészültsége Hazánk versenyképessége I. Lester Thurow: Magyarországnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a leggyorsabban felzárkózzék a fejlett Nyugathoz. Ehhez egyetlen dolgot kell tennie: a kormánynak olyan körülményeket kell teremtenie, hogy az emberek kreativitása kiteljesedhessék és hozzájárulhasson a gazdaság gyors fejlődéséhez A magyar felzárkózás az EU átlagához 1995 2000. között csak évi 1 százalékpontos volt, míg 2000 2005- ben ez évi 2,4 százalékpontra gyorsult. Társadalmi szerkezet Döntési központok A környezet minősége A régió társadalmi kohéziója Forrás: Lengyel (2003, 292. o.) Sikerességi faktorok Hazánk versenyképessége II. Más a helyzet azonban a közelmúltat illetően, 2004 2006-ban súlyosan figyelmeztető jeleket látunk: szinte minden közép-kelet-európai ország kivitele gyorsabban nőtt, mint Magyarországé; a szubjektív versenyképességi rangsorokban (WEF, IMD) 6 10 hellyel hátrébb kerültünk; több országban lényeges strukturális reformokat hajtottak végre; nálunk ezek csak késve indultak; a felzárkózásban, a gazdasági növekedés ütemében a nálunk fejlettebb középeurópai országok (Csehország és Szlovénia) is megelőznek minket, súlyos makroegyensúlyi hiányok keletkeztek leginkább az államháztartásban, s ennek elengedhetetlenül szükséges (megkezdődött) korrekciója rövid távon tovább nehezíti a versenyképesség javulását. a kelet-közép-európai régón belül Magyarországon a legmagasabbak a munkabérek adó- és járulékterhei. Versenyképességi rangsorok IMD (Vezetőképző és Gazdaságkutató Intézet): World Competitiveness Yearbook 63 országot rangsorol 340 kritérium alapján (2/3-ad rész hivatalos statisztika 1/3-ad saját szakértőinek felmérése) Az összesített rangsor: - a gazdasági teljesítményt, - a kormányzati hatékonyságot, - a versenyszféra teljesítőképességét és - az infrastrukturális feltételek. 3

IMD World Competitiveness Yearbook (2018) A Közép-Kelet Európai országok versenyképességének alakulása az IMD alapján (2013-2018) Forrás: imd.org World Economic Forum: Global Competitiveness Report Tényadatok + több mint 11.000 vállalati vezető megkérdezése 140 országot rangsorol 2 főindexet vizsgál (különböző súlyozású alindexek): - Growth Competitiveness Index (alapvető makrogazdasági feltételek+innovációs tényezők) - Business Competitiveness Index (vállalati működés és stratégia + üzleti környezet) HUNGARY s results (WEF-BCI, 2017/18) Forrás: www.wef.org, 2017. HUNGARY s results (WEF-BCI, 2018/19) Magyarország legjelentősebb versenyképességi problémái a WEF alapján 2017-ben Forrás: www.wef.org, 2016. Forrás: www.wef.org, 2018. 4

Magyarország legjelentősebb versenyképességi problémái a WEF alapján 2018-ban Világbank: Doing Business 190 ország értékelése az üzleti környezet minősége szempontjából (10 területet külön-külön értékelik és azt összesítik). Magyarország a 48. helyen áll (2017.: 41.). Az EU tagállamok közül a 21. helyen szerepel. Az új tagállamok közül előttünk vannak a V4-ek és a baltiállamok. A rangsor elején távol-keleti (Szingapúr, Hongkong, Japán), angolszász és skandináv országok. Forrás: www.wef.org, 2017. Összesített helyezések (2017-18) IMD: World Competitiveness Report World Economic Forum: Global Competitiveness Report Világbank: Doing Business Vizsgált országok száma 63 140 190 Vizsgált mutatók száma 340 2 10 Magyarország helyezése 47 48 48 Köszönöm a figyelmet! 5