Egy kiállítássá vált könyv Szubjektív vezető az MTM Van új a föld alatt! című tárlatához Papp Gábor Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár 1431 Budapest, Pf. 137. E-mail: pappmin@ludens.elte.hu A Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) 2010. augusztus 21 27. között Budapesten megrendezett világkonferenciája, melyre 74 országból mintegy 1700 résztvevő érkezett, páratlan és belátható ideig vissza nem térő alkalmat jelentett Magyarország számára. Egyrészt legújabb kutatási eredményeikkel házhoz jöttek a külföldi szakemberek, másrészt mi is a lehető legszélesebb szakmai közönség elé tárhattuk a magyar ásványtan legújabb eredményeit. A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára ezen alkalmat arra használta ki, hogy a magyarországi ásványtan jelene mellett a múltját is bemutassa. Mivel magát a konferenciát is a Kárpát-övezetben elterülő, illetve a vele szomszédos országok konzorciuma szervezte (1. ábra), kézenfekvő volt, hogy ezt a Kárpát-övezetben felfedezett ásványokon keresztül tegyük meg. A 2002-ben magyarul és 2004-ben angolul megjelent, A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története című könyv révén a szakmai háttér készen is állt mindehhez. Már csak az az apróság maradt hátra, hogy a könyv életre keljen, vagyis a szöveg helyét valódi, ha nem is szó szerint, de kézzel fogható (és, amennyire lehet, szabad szemmel is látható) példányok vegyék át. A könyv ilyetén megelevenítéséhez szerencsére az MTM gyűjteménye elég jó alapot adott, de a kiállítást nem valósíthattuk volna meg a hazai közgyűjtemények az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természetrajzi Múzeumának Ásvány- és Kőzettára (24 kölcsönzött példány), a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Országos Földtani Múzeuma (7), a miskolci Herman Ottó Múzeum (HOM) Ásványtára (6), a Debreceni Református Kollégium Szőnyi-gyűjteménye (1), a Szegedi Egyetem Koch-gyűjteménye (1), az Iparművészeti Múzeum (1), illetve a Bécsi Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettani Osztálya (9) hozzájárulása nélkül. Az intézményi segítség mellett hazai gyűjtők Horváth Tibor (2), Koller Gábor (2), Lóránth Csanád (2) is kölcsönöztek kiállítási darabokat. Több külföldi kutató és gyűjtő is adományozott példányokat, így Szlovákiából Rudolf Ďuďa (2, 2. ábra), Vratislav Hurai (1) és Daniel Ozdín (4), Romániából Bogdan Onac (2), Németországból Kovács-Pálffy Péter (MÁFI) közvetítésével Muske József (2) és Ausztriából Lóránth Csanád közvetítésével Walter Trattner (2). A példányok tehát rendelkezésre álltak, de a kivitelezés maga nem volt zökkenőmentes. A Felemelő század című minisztériumi kulturális programsorozathoz kapcsolódó kiállítás megvalósulása bármilyen kevésnek is tűnhet az e célra tervezett mintegy 500 000 forint a program beindulásától függött, az viszont egyre halasztódott. Végül májusban (a megnyitás eredetileg tervezett dátuma után két hónappal) érkezett 3
2. ábra: Vihorlátit, Németvágás (Poruba pod Vihorlatom), Szlovákia. Rudolf Ďuďa ajándéka (Fegyvári Tamás fényképe). 1. ábra: Az IMA2010 emblémája (Zimányi Károly piritrajza), a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) emblémája és a konferencia helyszínét és fő szakmai támogatóját jelentő Eötvös Loránd Tudományegyetem címere a szervező és társszervező országok zászlaiból összeállított stilizált tetraéderlánc szerkezeti üregeiben (Tóth Erzsébet munkája). meg a zöld jelzés. Ehhez járult még az a szubjektív szűk keresztmetszet, hogy a kiállítás összehozása mellett a konferencia harminc kirándulásának csekély ezer nyomtatott oldalnyi vezetőjét is meg kellett szerkesztenem, valamint az az objektív nehézség, hogy az MTM takarékossági okokból augusztus első három hetében teljesen leállt. Ezért a kiállítást a konferencia kezdete előtti napra (augusztus 20-ára) időzített nyitás előtt három héttel már a 19-én felrakott vitrinen kívüli és belüli tablók kivételével feszített munkával berendeztük. A példányok válogatása és elhelyezése az MTM Ásvány- és Kőzettár, az installáció és a grafikai kivitelezés a Kiállításrendezési és -üzemeltetési Osztály dolgozóit dicséri (3. ábra). Végül is az ismertetett nehézségek inkább csak rajtunk hagytak nyomot és nem a kiállításon, sőt még a megnyitás csúszása is azzal a kedvező mellékhatással járt, hogy az eredetileg 9 hónapra tervezett kiállítás most a szeptemberi lebontás és átköltöztetés miatti tíznapos kényszerszünet árán több mint egy évig látogatható. De mit és hogyan mutatunk be a kedves látogatóknak? Nos, a puszta számokat tekintve összesen 326 tétel van kiállítva, melyből 284 ásvány (és fosszilis gyanta), 26 kőzet, 3 meteorit, 5 egyéb 4
gyűjteményi tárgy, 3 nem gyűjteményi tárgy és 5 kéziratos dokumentum. A kiállítás tárgyi anyagát hat álló kétoldalas és három fekvő tárlóban rendeztük el (4. ábra). Az álló tárlók középső elválasztó falán számos képpel illusztrált kétnyelvű magyarázó szöveg található. Az eligazodást segítendő, a tárgyaláírásokon piros betűvel írtuk a Kárpát-övezetben felfedezett ásványok nevét, és a típuslelőhelyről származó példányok esetében a lelőhelynév is piros (5. ábra). Az érvényes fajok közül ki van állítva a felsőbányait, hörnesit, IMA 2009-040, kabazit-mg, klajit, kochsándorit, krautit, szaibélyit típuspéldánya, de a már törölt fajok közül is számos típuspéldányt bemutatunk (pl. hidroantigorit, eukamptit, parajamesonit stb.). A kiállítás rövid bevezetővel kezdődik, hiszen az ásványbarátokon kívül sajnos manapság kevesen ismerhetik az ásványfaj fogalmát vagy az ásványrendszertan és az ásványnévadás rejtelmeit, nem is beszélve olyan kifejezésekről, mint a típuslelőhely vagy típuspéldány. Az ásványfajok eredete és a Minek nevezzelek? című két vitrin tehát bizonyos ásványtani alapismeretekkel próbálja felvértezni a látogatókat, ehhez is lehetőleg kárpáti ásványokat felhasználva (pl. 3. ábra: Egy berendezett vitrin az elválasztó falon elhelyezett képes kísérőszöveggel. 4. ábra: A kiállítás a bejárata felől nézve. kochsándorit, parajamesonit, úrvölgyit (6. ábra), cianotrichit, kloropál, rodokrozit, sebesit, wolnyn, ardealit, szilvanit stb.) Egy sokszínű szülőföld gyermekei így szól a következő rész címe, a Kárpát- 5
5. ábra: Krizopál, Telkibánya. 6. ábra: Úrvölgyit, Úrvölgy (Špania Dolina), Szlovákia. övezet földtani térképének tarkaságára utalva, ami egyben a lelőhelyek genetikai változatosságát is sejteti. A két vitrin a keletkezési típusok szerint csoportosítva (magmás, szkarnos, hidrotermás, alpi típusú teléres, üledékes, másodlagos és meteoriteredetű ásványok) mutatja be a Kárpát-övezetben felfedezett ásványokat, mellettük az adott genetikai típushoz tartozó egyéb reprezentatív kárpáti példányokkal. A vitrin elválasztófalán Fehér Béla kristályrajzai egészítik ki a rövid ásványgenetikai ismertetéseket. Régi híres bányák örökségéből válogat a következő három vitrin a libethenittől a ludwigitig, vagyis az egykori Alsó-Magyarországról a mai Nyugat-Szlovákiából in- 7. ábra: A rézbányai m. kir. bányahivatal 1837. évi első negyedévi működési jelentése, előtte balra egy rézbányai biharit az ELTE Természetrajzi Múzeumából. 8. ábra: Rodokrozit, Nagyág (Săcărâmb), Románia. 6
dulva a Nagybánya körüli bányavidéken és Erdélyen keresztül eljutva egészen a bihari és a bánsági kontaktvidékekig. A nevezetes ásványfajok példányain kívül olyan érdekességeket is bemutatunk, mint a rézbányai bányahivatal 1837 első negyedévi működési jelentése (egy apró ízelítő az MTM Tudománytörténeti Gyűjteményében őrzött több fo- 9. ábra: A Kárpát-övezet ásványaiban felfedezett kémiai elemekről szóló vitrin. lyóméternyi rézbányai iratból, 7. ábra). A Magyar elsők nevű vitrin a hazánk jelenlegi területéről leírt érvényes és diszkreditált fajokból ad válogatást, bemutatva a pilsenit egyik Bécsben őrzött példányát is, valamint Kitaibel Pálnak az ércről írt eredeti tanulmányát. A következő tárlóban különböző kárpáti kuriózumokból, többek között két rózsaszín bányavirágból (8. ábra) kötöttünk csokrot (a további témák: hasonmás a Földön, rokon a Holdon; a denevérek ásványtani névjegye; az ásványvilág szerves részei ). Ezután a látogatók Isteni és félisteni nevek nyomában járva (9. ábra) megismerkedhetnek a Kárpát-övezet ásványaiban felfedezett kémiai elemekkel. Itt az ásványok mellett fémtellúr és egy tellúrból öntött érem is látható, kisilabizálható Klaproth rövid levele, melyben a korábban bemutatott Kitaibel-tanulmányról is szó esik, valamint egy újabb Kitaibel-kézirat, melyben a tellúrnak eredetileg általa adott neve olvasható (pilsum). Végül egy titánérmet és a wodanium sztorija kapcsán kobalttal festett üveget és porcelánt is szemügyre vehet a látogató. A következő vitrinben találhatók A ház specialitásai, vagyis az MTM Ásványés Kőzettárnak és jogelődeinek munkatársai által leírt új kárpáti fajok, köztük eredeti vizsgálati minták (10. ábra), és egy ritka becsű tárgy: néhány eredeti Krenner-kristályrajz a dédunoka, Breznay Józsefné jó- 10. ábra: A vashegyit, Vashegy (Železník) Szirk (Sirk) mellett és eredeti mintaanyaga (Zimányi Károly mintái). 7
11. ábra: A teremközepi fekvő vitrinek a típuslelőhelyek elhelyezkedését mutató térképpel. voltából. Ugyanitt láthatók az Új fajok a fiókból, azaz olyan új ásványok, melyeket régi gyűjteményi darabok vizsgálata nyomán fedeztek fel, köztük a felsőbányait, a hörnesit, a krautit és a wollastonit eredeti példányai. Az utolsó álló vitrinben Az invalidusok serege állomásozik: ha nem is teljes regiment, de egy szakasz az egykor önálló fajnak hitt, de azóta az érvényes fajok sorából törölt kárpáti fajokból. 12. ábra: A kiállítóterem részlete, a háttérben a falon elhelyezett földtani és bányatérképek (Jánosi Melinda felvétele). Az álló vitrinek alkotta kör közepén elhelyezett (11. ábra) három fekvő tárló közül másfelet foglalnak el a Kőzetbe vésett hírnév birtokosai, a Kárpát-övezetben felfedezett kőzetek. Az ismert példák mellett, mint a riolit vagy a wehrlit, már elfeledett nevek birtokosai, mint a bornit (kőzet!) vagy a tolcsvait is megtekinthetők. A fosszilis gyanták (pl. ajkait, kiscellit, schraufit) és szénhidrogének (pl. ozokerit) sajátos kis csapatának fél vitrin jutott Az ásványvilág peremén. Még mindig van új a föld alatt! ezzel az optimista végkicsengéssel zárul a kiállítás, és hogy ennek van is némi alapja, ékesen bizonyítják az utolsó tárlóban bemutatott fajok, melyekkel az utolsó években örvendeztettek meg bennünket hazánk és a környező országok mineralógusai. E vitrinben ismerős vonásokkal találkozhatnak a Geoda olvasói, hiszen az újnak bizonyult fajokra elsőként rábukkanó gyűjtőtársak arcképe is méltán helyet kapott az apró, de annál becsesebb típuspéldányok mellett. Reméljük, az olvasók közül is többen felkerülhetnek majd egy ilyesféle képzeletbeli dicsőségtáblára. A fekvő vitrinek közt Mádai Ferenc (Miskolci Egyetem) jóvoltából a 8
13. ábra: Kornelit, Szomolnok (Smolník), Szlovákia (Jánosi Melinda felvétele). Kárpát-övezetben felfedezett valamennyi (érvényes és diszkreditált) ásvány, kőzet, illetve fosszilis gyanta és szénhidrogén típuslelőhelyét feltüntető színes térkép szolgál földrajzi eligazítással a látogatónak. Mint említettem, a felhasználható kiállítási bútorzat szűkössége miatt a rendelkezésre álló hat álló vitrint kétoldalasan rendeztük be, és az alaprajzi adottságok miatt kör alakban rendeztük el őket. A kiállítást bezáró tér falai ily módon szabadon maradtak, és lehetőséget adtak 32, részben kéziratos, részben sokszorosított kétharmadrészt a MÁFI Térképtárából származó földtani és bányászati térkép elhelyezésére (12. ábra). Ezek néhány áttekintő térkép mellett a kiállításban bemutatott híresebb lelőhelyekről készültek. Köztük olyan érdekességek láthatók, mint a verespataki Kirnik aranybányáinak térképe az 1700-as évek második feléből (MÁFI), a nagyági bányák térképe 1808-ból (Síkhegyi Ferenc szívessége) vagy a felsőbányai királyi bányának Hlavacsek Kornél bányamérnök a kornelit (13. ábra) későbbi névadója által rajzolt térképe 1877-ből. Az egyik falsarokban egy számítógép segítségével a látogatók további magyar és/vagy angol nyelvű adatokhoz juthatnak a Kárpát-övezetben felfedezett ásványokról, kőzetekről és fosszilis gyantákról. A gépről 14. ábra: A klebelsbergitről szóló rész a Kárpát-övezetben felfedezett érvényes ásványfajok képét és legfontosabb adatait bemutató tablón. 9
15. ábra: Az újmoldovai cianotrichitnek az egyik kiállítási tablón szereplő rajza James Sowerby Exotic Mineralogy című munkájából (a Mineralogical Record Library szívességéből). a múzeum Informatikai és Dokumentációs Csoportjának jóvoltából elérhető a bevezetésben említett két könyv, több adatbázis, így a Kárpátok ásványainak adatbázisa (http://minerals-of-the-carpathians.eu), a HOM on-line adatbázisa Magyarország ásványairól (http://www.mineral.hermuz.hu/ asvanytan/asvanytar.php), a Kárpát-medence ásványlelőhelyeinek névtára (http://www. nhmus.hu/kutatas/adatbazisok/nevtar/index. html) és hivatkozásokra (linkekre) kattintva a Mindat, valamint a Webmineral adatbázisoknak a Kárpát-övezetből leírt ásványokra vonatkozó lapjai. A kiállításban található tablók további, elsősorban képi információval szolgálnak a témához. Egy nagy képes táblázatban valamennyi, a Kárpát-övezetben felfedezett érvényes ásványfaj képe és legfontosabb adata megtekinthető (14. ábra). A vitrinek közti 5-5 tablón egyebek közt megtalálható a kárpáti ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták névadóinak, illetve az érvényes ásványfajok leíróinak arcképcsarnoka (2-2 tabló), e fajok régi magyar nevei, az ásványokról készült eredeti kristályrajzok, régi színezett metszetek másolatai (15. ábra), az érvénytelen (diszkreditált) ásványok egyes adatai stb. A tablókon és a vitrinek falán elhelyezett képek közül sokat a hazai és külföldi kollégák segítőkészségének köszönhetek. A kiállítás megrendezése a gyűjtemény és a kutatás számára is hozott közvetlen hasznot. Költségvetéséből további példányokat tudtam vásárolni 156 500 Ft értékben ez a szűk 2010-es évben az ásványvételre fordítható öszszes pénzünk több mint ¾-ét tette ki. Ezenkívül nem kielégítően ismert kárpát-övezeti ásványok több olyan autentikus példányára bukkantam az anyaggyűjtés során, amelyek későbbi vizsgálatok tárgyai lehetnek. Az összegyűjtött képi és egyéb adatokat pedig hasznosítani tudom majd a Kárpát-övezetben felfedezett ásványokról tervezett honlapon. Az MTM Ásvány- és Kőzettára szeretettel várja az ásványok barátait a tárlatra, mely az Ész-leletek című szintén több szép és érdekes ásványt is bemutató kiállításhoz csatlakozva tekinthető meg az MTM udvar alatti kiállítóterében 2011. november 21-éig. A fotókat ha külön nem jeleztük Papp Gábor készítette. 10