Mangalica: Múlt, jelen, jövő
A mangalica eredete: A rómaiak már elterjesztették a Fekete Nápolyi sertéseiket Pannóniában Ez a mediterrán ásatag sertés leszármazottja volt és ebből a típusból erednek az ibérico, mangalica és más ritka sertésfajták (Nero Siciliano, Cerdo Mayorquin stb.)
Augusztus császár idejéből származó sonkapénzek
Szerény körülmények, szerény hozam
Szalontai: már jobb formák
Bakonyi: már majdnem mangalica
A magyar mangalica
Mangalica: A magyar sertés 1833 ban József Nádor hoz be 11 sumadia sertést, amivel Kisjenőn kezdi keresztezni a bakonyi és szalontai állományát. 1860-as évekre terjed el a mangalica A tenyészcél a semleges ízű fehér sertészsír előállítása volt. 1870-re teljes dominancia a magyar sertésszektorban.
A Boldog Békeidők 1870-re kiépülnek a sertéshízlaldák, a legnagyobb a Kőbányai, egyszerre több, mint 600 000 hízót tart, de a Debreceni 300 000 darabot, a Szegedi 200 000 darabot tart... A magyar hízott sertés szabvány az európai sertésminősítési rendszer alapja. Létrejönnek a magyar szárazárugyárak, a Pick, Herz, Vidoni stb.
Hízlalda1897
Önetető 1897
Tenyészállat nyilvántartás1897
Világrekorderek zsírtermelésben
Extrém gyarapodás
70,70 % fehéráru
A 20. század első fele A húsipar elkezdi importálni az európai fehér hússertéseket, az iparosodás, az elektromos áram elterjedése felértékeli a húst, a zsír ára elkezd csökkenni A mangalicatenyésztők szervezetbe tömörülnek és új hízlalási modelleket keresnek (expesszhízlalás, keresztezések stb.)
Az első hússertés reklám az 1920-as évekből
Mangalica1933
A II. Világháború és a Szocialista rendszer: A háborúban az állomány 90 %-a elveszett, (elpusztult, megették és elvitték ) A mezőgazdaság kollektivizálásába, a nagyüzemi struktúrába a mangalica nem fér bele, a napraforgó olaj és a hűtőszekrények elterjedése végleg megpecsételi a fajta sorsát, megszűnik iránta kereslet, a fajta állománya összeomlik, csaknem kihal ( a fekete mangalica teljesen el is tűnik)
Az állami génmegőrzés: 1973-tól a rendszerváltásig központilag szervezett keretek közt 200-400 kocás létszámmal fenntartották a fajtát, statikusan, piaci hatásoktól elzárva, megőrizve, kvázi műemlékként kezelve. A rendszerváltáskor azonban a génbanki rendszer összeomlott, és fajta ismét a kihalás szélére került.
1991 a fordulat 1990-ben a kommunista génbankok megszűntek és fajta a kihalás szélére sodródott. 1991-re 198 darabra csökkent a mangalicák száma a világon!! 133 szőke 34 fecskehasú 31 vörös volt összesen. Az utolsó pillanatban
Az első próbavágás
Döbbenetesen jó minőség
15-20 cm-es szalonnavastagság
Olmos és Tóth Kft: Alapítva 1991-ben, spanyol többségi tulajdon Tevékenységi kör: a mangalica megmentése, újbóli elterjesztése, tenyésztése, hízlalása, a fajta képviselete A fajta hivatalos tenyésztőszervezetének újbóli megszervezése Vertikális integráció kiépítése a génbankoktól a hizlaldákon és húsiparon át a termékeket vásárlókig A piaci igényeknek megfelelő árutermelési rendszerek kidolgozása
Saving them by eating them! A mangalica egy haszonállat. Az a haszna, hogy valaki megeszi. Majdnem kihalt mert már nem ették meg. Így akkor szaporodhat el megint ha sokat esznek belőle. Ellentmondásosnak tűnik, de működik. Mára ez lett a génmegőrzés új iránya, a dinamikus génmegőrzés, azaz a törzsállomány eredeti fajtaszenderd szerinti megőrzése megfér és párhuzamosan zajlik a legkülönfélébb piaci konstrukciókkal
Úgy szeretlek, hogy
majd megeszlek
A génmegőrzés szervezete 1994-től:
MOE tevékenysége A mangalica fajták génmegőrzése az 1993-as Állattenyésztési törvény alapján A fajta állam által elismert hivatalos tenyésztőszervezete, törzskönyvezési tevékenységet végez, ezt a 93/2008-as FVM rendelet szabályozza. Árutermelő állományok ellenőrzése, igazolása, fülcsipke alapján Tenyésztésvezető és 2 területi törzskönyvező, plusz ügyvezetés Aktív részvétel az FVM ŐB munkájában, rendeletek, támogatások szakmai előkészítésében Utóbbi időben erősödő közösségi marketing funkció
A géneket a tenyészállatokban őrzik 3 színben, 27 genetikai vonalat őriz meg az egyesület. Eredeti állapotban tartjuk fenn a fajtát, a fajta fenotípusa 176 éve változatlan. In situ - In vivo génbankokat tart fenn. Dolgozik in vitro és ex situ génbankokon is, de még kevés sikerrel.
Mangalica kocalétszám
Családi gazdaságok állata db 50 48 45 42 43 41 40 38 35 30 28 30 27 25 28 33 25 22 20 15 14 15 17 18 10 5 0 1979 1983 1988 1993 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 *2009 * 2009 év becsült adat
A kocák hagyományos félszabad tartása
Fecskehasú mangalica
Hagyományos etetési módszerek
Szőke és vörös kocák
A Hortobágyon nyáron
És télen is megél a mangalica
Piaci pálya: Két irányban fejlődik a piac: sokszereplős tájtermék vertikum és koncentrált nagyüzemi feldolgozás él együtt. A vágóhídra kerülő vágósertések 80 %-át az Olmos és Tóth Kft szervezi és a Pick dolgozza fel. Évente 60 000 mangalica hízót bocsát ki a MOE tagság, ebből a kétharmad a házi vágás, a többi nagyüzemi vágás és export árualap. Sokszor mindkét piacra termel ugyanaz a tenyésztő.
A mangalica hízlalás háztájiban Főleg kis üzemek foglalkoznak vele, 150 kisüzem: Tisztavérű és keresztezett mangalica sertéseket hizlalnak Kiegészítő tevékenységnek számít Inkább tájgazdálkodás, falusi túrizmus, mint mezőgazdasági ágazat Génmegőrzésben kocatartás- nagyon fontosak. Jellemző rájuk az alacsony technikai színvonal, nagyon alacsony termelékenység (10-12 kg-os fajlagos takarmányfelhasználás, napi 200-250 grammos tömeggyarapodás, évi 5-6 hízókibocsátás kocánként)
A mangalica hízlalás nagyban Néhány nagyüzem van: 10 db telep adja a teljes évi kibocsátás felét. Ők uradalmi modell szerint gazdálkodnak Higiénikus fiaztatás és malacnevelés, de rusztikus hízlalás és tenyészállattartás a jellemző 70 %-ban keresztezett, 30 %-ban tisztavérű hízót állítanak elő a tenyészetek Jobbak a naturális mutatók, mint kicsiben, de így is a mangalica a világ legdrágább sertése.
A mangalica abrak takarmánya: Hízók 35 kg-tól 145 kg-ig: 40 % árpa 40 % búza 10 % napraforgó pogácsa 7 % kukorica 3 % ásványi só keverék + melléktermékek, zöldek, legelő stb.
Minél zsírosabb egy hús annál ízletesebb Az aromáért, ízért felelős vegyületek zsírban oldódnak, mivel ez a zsír egyenletesen van elosztva az izomszövetben, ráadásul a sejteken belül is több a zsír, mint a hússertéseknél, ezért a mangalica hús nemcsak porhanyósabb és sütési jellemzői jobbak, de összehasonlíthatatlanul jobb az élvezeti értéke.
A mangalica hús márványozottsága egyedülálló!
Mangalica, mint Prémium Élelmiszer alapanyag: Őshonos jellege miatt hazánkban van a legtöbb mangalica. Központilag ellenőrzött, jól definiált a genetikai bázis Erősen integrált a piac, jól szervezhető és ellenőrizhető a termelés Tőkeerős nagy termelők és gyártók, kereskedők működnek együtt Értékesítési biztonság, prémiumpiac kell a még nagyon sérülékeny mangalica szektornak, mely piaci oldalról tartja el az egyébként kihalásra itélt fajtát A tenyészállat előállítást és termelést ösztönző támogatások nem növelik a fajta iránti keresletet, csak a kínálatot, és most már a keresletet kell élénkíteni. A mangalica már több, mint 15 éve nemzetközi K+F programok résztvevője, magyar, német, lengyel, spanyol, japán kutatók dolgoznak vele, kiváló kutatási indikátor állat. Főleg szaporodásbiológiai és termelési oldalról foglalkoznak vele, de jól definiálható húsminőségbeli eltérés is van a többi sertésfajtához képest, itt van még mit tenni
A serrano sonkagyár
Magas minőségű sonka és lapocka érlelés Segoviában
Természetes klímájú útóérlelő (3 éven át )
Alimentaría Expo
36 hónapos érlelésű végtermék
Pick: 2005-től a mangalica export 80 %-a tőle származik Havi 1500 darab mangalica vágásával a legnagyobb mangalica sertés feldolgozó A Pick gyártási színvonala méltó helyre emelte a mangalicát: Pick mangalica: a magyar válasz a globális piaci kihívásra. Folyamatos kapcsolat és együttműködés a résztvevő felek (termelők, kereskedők, vevők) kölcsönös előnyére.
MOE embléma a termékeken
Az eredeti mangalica téliszalámi
A mangalica ismét világpiacra jut: Spanyol Svájci Japán Kanadai Egyesült Államokbeli Orosz Ukrán Piacokon komoly érdeklődés van, és aki vesz mangalicát, az előbb utóbb vesz magyar hússertést is. Mi újraépítjük e kapcsolatokat, az már nem rajtunk múlik, a többiek ezt hogyan használják ki.
A Mangalicafesztiválok Közös nevezőre hozza kis és nagy termelőket Összehozza a termelőt a vevővel Főleg a tájtermékeket, a helyi különlegességeket keresik a városiak itt Növeli az ismertséget, elfogadottságot Tudatos vásárlásra ösztönzi a fogyasztót
Azonos megjelenés kicsikneknagyoknak
Családi gazdaságok helyzetbehozása
Malacsütés helyzetbehozása
Közös nevező
Mangalicafesztiválok hatása
A mangalicatenyésztés-három szöge Ez egy olyan háromlábú asztal, aminek a tetején egyensúlyban van a mangalica génmegőrzés, a három egyenlő magas és erős lába pedig: 1. A sok kis hobby tenyésztő, tisztavérű hízókkal, pár darab bioszerű állattal, de nagyon komoly társadalmi szereppel (falusi környezet, tájgazdálkodás, túrizmus stb.) Piacuk a helyi vevő. 2. Jó pár közepes magyar gazda, 20-70 kocával, ők már a mangalicából is élnek, tenyésztenek is, árut is termelnek, vegyesen tisztavérű és keresztezett hízókat állítanak elő, saját termékeket gyártanak, de adnak is el hízókat, innoválnak, fesztiváloznak, ők lehetnek a vidék elitje. Piacuk a regionális termékgyártás. 3. Kis számú, de nagyon sok állatot tartó, professzionális üzem, kimagasló génmegőrzési, kanelőállítási, kocasüldőnevelési mutatókkal, zömmel keresztezett hízókkal, egyenletes magas minőségú főleg export árualappal. Főleg nagy kereskedelmi láncok és külföldi piacok a partnereik. Ha valamelyik láb magasabbra nő, vagy gyengül, akkor az asztal borul és a mangalica génmegőrzés elkezd lecsúszni, sőt le is eshet
A közös nevező a központban A MOE Elnöksége az asztalt, rajta a mangalica genetikai bázist tartja egyensúlyban, mindig arra koncentrál, hogy egyik irányzat se kerüljön túlsúlyba, le ne essen róla a mangalica génmegőrzés, és ha kell be is avatkozik. Megvédi az asztalt a külső fúrástól, fűrészeléstől, de tudatja azt is, hogy az asztallapot e három csoport, csak együtt képes megtartani. Főleg a mostani válságos években az összefogás, a közös nevezők megtalálása létfontosságú, széthúzásnak nincs helye. Az asztalt növelni, mindhárom lábát erősíteni kell, csak akkor lesz stabil és bírja ki a földrengéseket.
A mangalicatenyésztés paradoxona és a dogmatizmus veszélyei: Sok szakember azt tanítja, hogy a génmegőrzést el kell különíteni az árutermeléstől, a tisztavérű hízót és húst a keresztezettől, a háztáji termelést a nagyüzemitől. Ezeket együtt csinálni nagyon veszélyes a fajtára nézve Ezzel szemben a tipikus mangalicatenyésztő tart 50 tisztavérű mangalica kocát és a hozzá járó kanokkal génmegőriz, de a hízói 70 %-a keresztezettek, vág otthon is sertést és gyárt terméket a régiós piacokra is, de ad is le állatot a nagy integrátornak is. És ez jól működik már 20 éve Szabályozni kell, nem tiltani, mert eddig minden dogmatikus beavatkozás éppen hogy nem segítette, hanem nehezítette a génmegőrzést
Helyzet és Jövőkép: Nem alternatíva, hanem kiegészítő sertéstenyésztési ág. Integrált termelésre és szakmaiságra van szükség és a nemzetközi jogszabályok és piaci környezet gyors elfogadása létfontosságú. A K+F tevékenység létfontosságú, hiszen a fajta kutatása 60 évvel ezelőtt leállt, most éledezik ismét. Csak a piac által biztosan lekötött mennyiségeket szabad előállítani, mert az állam csak kis létszámú génbankokat tart fenn, a fölös mennyiségeket piacosítani kell. Mindig a piac által igényelt minőséget kell termelni, ha kell azonnal rugalmasan váltani. mély szakmai ismeretek és piaci szemlélet együtt szükséges. A mangalica több mint egy sertés, egy szimbólum: aki termékeit vásárolja, az a magyar állattenyésztés prémium ágazatát teremti újjá.
Miért kell ez nekünk? A mangalica a sertéstenyésztés zászlóvivője, prémium ágazata. Általa érhetjük el a legfontosabb célt: Magyarországon az elmúlt 20 évben a sertéstenyésztés és a belőle készített termékek háttérbe szorultak miközben Magyarország továbbra is jó sertéstartó adottságokkal rendelkezik. A mangalica hús segítségével rehabilitálhatjuk a ma mellőzött, sőt támadott és ellenségként kezelt sertést és sertéshúst (általában a vörös húsokat). A mangalica termékek végre kiutat mutathatnak, visszaszerezhetjük a kezdeményezést a növényolaj és gyarmatáru lobbyval folytatott piaci küzdelemben. Be akarjuk bizonyítani, hogy a sertéshús nem ártalmas, sőt bizonyos körülmények, beltartalom és mértékletesség mellett hasznos eleme a táplálékpiramisnak. Ez ma nem csak mangalicás, és nem csak magyar sertéses probléma. Ha nekünk sikerül először kitörnünk a recesszióból, akkor az egész világ sertéstenyésztése és húsipara ismét a magyar mezőgazdászokra, húsiparosokra figyel, és termékeit ismét a legdrágábban fogja venni. Csakúgy mint 100 évvel ezelőtt: a mangalica és a legnevesebb magyar húsipari márkák lesznek az etalon a világban
A mangalica példát mutathat A mangalica is sertés, ő is a vidék része. A kicsiben kifejlesztett technikákat, stratégiákat át lehet venni a hússertés tenyésztésben is. A fajta alkalmas az útkeresésre, akár a nemzetközi trendektől eltérő módszerek kipróbálására (mélyalmos sertéshízlalás)
Teendők: Meg kell menteni a még fellehető magyar hússertés tenyész állományokat, és a magyar röghatást kihasználva szárazáru és sonka alapanyagnak megfelelő tőkesertés hizlalási programot indítani. (ez benne van a Sertésstratégiában is). Ez a tevékenység azonban csakis kizárólag a potenciális bel és külföldi vevők, szárazáru gyárak, és kereskedők igényeinek figyelembevételével, velük összhangban történhet. A sonka és szárazáru fogyasztását propagálni, trendivé kell tenni, ez nagy részben közösségi marketing feladat. Építeni kell az városi lakosság körében megjelenő, eredeti, hagyományos dolgokat kereső igényre, azt erősíteni kell. A rendszert azonban nem a szántóföldtől az asztalig, hanem éppen fordítva, az asztaltól a szántóföldig kell kiépíteni. Pontosabban a fogyasztótól a gazdáig
Van egy álmom Amikor egy modern 21. századi magyar falut elképzelek, akkor látok a falu határában működő egy-két 20-30 ezer hízós nagyüzemet (és a magyar vidék jólétéért felelősséget érző tőkés tulajdonosaikat), amelyek professzionálisan termelik az elsőáras tömegárut a magyar és nemzetközi élelmiszerkereskedelmi láncoknak, hisz a tömegigény kielégítése, a napi betevő, az olcsó fehérjeforrás előteremtése az ő feladatuk, látok 5-10 közepes pár ezer hízós családi gazdaságot (és a falu elitjét adó agrárvállalkozókat, akik a közösség motorjaként működnek), akik magas minőségű márkás élelmiszerek, sonkák, szárazáruk alapanyagát állítják elő, jelen vannak a regionális piacokon, de integrációkba tömörülve prémium export minőséget is adnak, és látok a faluban sok-sok az előbbi két vállalkozástípusból kikerülő sertést, és azokat főleg saját célra hizlaló, a felesleget helyi piacra vivő gazdálkodó vidéki polgárt. (akik kiegészítik jövedelmüket a sertéstartással és közben figyelnek környezetükre és őrzik a házi sertéstartás hagyományait ) Ez a három tenyésztői kör együttesen tudja a magyar sertést és a belőle készülő magyar hentes árut ismét nemzetközi sikerre vinni
Monostori Károly a M.Kir. Állatorvosi Akadémia állattenyésztés tanára - intelmei 1897-ből: De fontos volt a multban és az kell, hogy legyen a jövőben hazánk sertéstenyésztése amiatt is, mert mi magyarok eltérőleg más nemzetektől a sertés termékei nélkül el nem lehetünk.
A szakmai fejlődés igényéről Sulyos idők járnak a gazdára mindenképen, aki hát létezésének fenntartásához, helyzete erősítéséhez bár egy porszemmel hozzájárulni csak megkisérli, az gáncsot azt hiszem nem érdemel.
Köszönöm a figyelmüket!