TARTALOMJEGYZÉK (A ikonra kattintva visszatérhet a tartalomjegyzékhez!) Bevezetés... 4 Fogalmak... 5 BÜHG nyilvántartás... 9

Átírás

1 BÜHG TÁJÉKOZTATÓ

2 TARTALOMJEGYZÉK (A ikonra kattintva visszatérhet a tartalomjegyzékhez!) Bevezetés... 4 Fogalmak... 5 BÜHG nyilvántartás... 9 BÜHG nyilvántartásba vételre és a BÜHG nyilvántartásba vétel meghosszabbítására irányuló kérelem formanyomtatványa... 9 BÜHG nyilvántartásba vételre és a BÜHG nyilvántartásba vétel meghosszabbítására irányuló kérelem helyes kitöltése... 9 Gyakran elkövetett hibák a kérelem kitöltésekor Regisztrációs szám Aláírás Kérelmező elérhetősége Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum csatolása a kérelemhez.. 11 BÜHG nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtása A kérelem postai úton történő benyújtása A kérelem benyújtása személyesen A BÜHG nyilvántartásba vételre és a BÜHG nyilvántartásba vétel meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálása Az irányadó ügyintézési határidő A BÜHG nyilvántartásba vételi és a BÜHG nyilvántartás meghosszabbítására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja A BÜHG nyilvántartási idő A BÜHG nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus ügyfél tájékoztatási rendszer A biomassza nyomon követhetősége és a fenntarthatósági kritériumok teljesítése A kereskedelmi láncban részt vevő szereplők Biomassza termelő (BT) Biomassza kereskedő (BK) Biomassza feldolgozó (BF) Üzemanyag-forgalmazó (ÜF) A szerepkörök keveredése A kereskedelmi láncban résztvevő szereplők által kiállítható igazolások Biomassza igazolás Biomassza igazolás termesztett biomasszára Biomassza igazolás nem termesztett biomasszára

3 A biomassza igazolások formanyomtatványainak letöltése Fenntarthatósági igazolás A fenntarthatósági igazolások kiállításának feltétele Fenntarthatósági igazolás biomasszára Fenntarthatósági igazolás köztes termékre és bioüzemanyagra A fenntarthatósági igazolások formanyomtatványainak letöltése A vásárolt biomassza, köztes termék, bioüzemanyag fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésének igazolása Jogosulatlanul vagy valótlan adattartalommal kiállított igazolások A kereskedelmi partnerek ellenőrzése A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó és az üzemanyag forgalmazó nyilvántartás vezetési kötelezettsége Féléves adatszolgáltatás Adatszolgáltatásra kötelezettek köre Adatszolgáltatás benyújtásának határideje, formai és tartalmi követelményei Postai úton történő adatszolgáltatás Elektronikus úton történő adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás elmaradása, illetve valótlan tartalmú adatszolgáltatás Ha az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesznek eleget határidőben Ha az adatszolgáltatás nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek Ha a hiánypótlásra megadott (előírt) határidő eredménytelenül telik le Adatszolgáltatásra kötelezettek köre BÜHG nyilvántartásból való törlés Törlés kérelemre Törlés a BÜHG nyilvántartás egy éves időtartamának lejárásakor Törlés valótlan adattartalmú igazolás kiállítása miatt Törlés adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt A BÜHG nyilvántartáshoz kapcsolódó jogszabályok Honlapon publikált információk

4 BEVEZETÉS Az Európai Unió 2009-ben világviszonylatban is egyedülálló színvonalú, a tagállamokban kötelező erejű fenntarthatósági rendszert vezetett be. E rendszer bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumait a 2009/28/EK irányelv állapítja meg. Magyarország a 2009/28/EK irányelvet a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló évi CXVII. Törvénnyel ültette át a hazai jogrendbe. A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. Rendelet a fenntarthatósággal kapcsolatos nyilvántartások vezetését és az ezzel összefüggő ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) hatáskörébe helyezte. 4

5 FOGALMAK 1 Alapértelmezett érték: a jellemző értékből előre meghatározott tényezők alkalmazásával számított, az üvegházhatású gázok egy adott bioüzemanyag-előállítási folyamat egyes vagy összes lépéséből eredő kibocsátásának értéke, amely a tényleges érték helyett alkalmazható, ha a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak. 2 Alapértelmezett terület: a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásáról szóló jogszabály szerinti alapértelmezett terület. A bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 42/2010. (XII. 20.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 1. -a alapján bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló biomasszát azon a szántó művelési ágba sorolt, alapértelmezett területen lehet termelni, amelyre a évben egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és nem minősül a 2. -ban felsorolt érzékeny területnek. A VM rendelet 2. (1) bekezdése alapján biomassza termelésére nem vehetők igénybe a földterület jelenlegi besorolására tekintet nélkül a 2008 januárjában vagy azt követően a következők szerint érzékenynek minősülő földterületek: a) a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő őshonos fafajokból álló erdő és egyéb természeti vagy természetközeli erdős területek, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben; b) olyan a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő területek, amelyek ba) természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelem alá vonásra kijelölt területek, Natura 2000 területek, bb) ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló, nemzetközi megállapodások által elismert területek, vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által készített jegyzékekben szerepelnek; c) a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő nagy biodiverzitású gyepterületek, és amelyek ca) természetes gyepterületek, és emberi beavatkozás nélkül e területek olyan gyepterületek maradnának, amelyek megőrzik természetes fajösszetételüket, ökológiai jellemzőiket és folyamataikat, 1 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 1. pont 2 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 2. pont 5

6 cb) mesterséges, nagy fajgazdagságot mutató és nem degradálódott gyepterületek, amelyek emberi beavatkozás nélkül nem maradnának gyepterületek; d) jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek, amelyek da) vizes élőhelyek, tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek, db) összefüggő, több mint egy hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított erdőterületek, dc) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterületek öt méternél magasabb fákkal és 10 30% közötti lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított erdőterületek; e) tőzeges ősláp földterületek. A VM rendelet 2. (2) bekezdése értelmében nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) b) pontjának rendelkezéseit, ha a nyersanyagtermelés nem ellentétes a természetvédelmi kijelölést megalapozó célokkal; b) c) pont cb) pontjának rendelkezéseit, ha a gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyag betakarítása szükséges; c) d) pontjának rendelkezéseit, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglevő besorolással megegyező besorolású volt; d) e) pontjának rendelkezéseit, ha a biomassza termelése és betakarítása nem jár együtt a korábban lecsapolatlan talaj lecsapolásával. 3 Auditor: bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló rendelet szerinti szervezet. 4 Biomassza: a mezőgazdaságból - a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból, többek között a halászatból és az akvakultúrából - származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része. 5 Bioüzemanyag: jellemzően biomasszából előállított, járművek hajtóanyagaként vagy ezek keverőkomponenseként felhasznált termék. 6 Degradációs bónusz: A 29 gco2eq/mj értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt, és az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik: 3 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 3. pont évi CXVII. törvény pont évi CXVII. törvény pont 6 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet 1. melléklet 8. pont 6

7 a) súlyosan degradálódott földterültet, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is, vagy b) erősen szennyezett földterület. 7 Köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag-előállítás céljára szolgáló termék. 8 Biomassza termelő: a biomasszát előállító gazdálkodó szervezet, valamint az, aki továbbértékesítés céljából biomasszát térítésmentesen összegyűjt. 9 Biomassza igazolás: a biomassza termelő által az általa megtermelt vagy begyűjtött, illetve tevékenységéből származó vagy tevékenysége során keletkezett biomasszára kiadott fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozat. 10 Biomassza kereskedő: az a gazdálkodó szervezet, amely biomasszát, köztes terméket vagy bioüzemanyagot átalakítás nélküli továbbértékesítés céljából átvesz 11 Biomassza feldolgozó: az a gazdálkodó szervezet, amely biomasszát vagy köztes terméket fizikai vagy kémiai eljárással köztes termékké, bioüzemanyaggá feldolgoz. 12 Bérfeldolgozás: a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásában szereplő biomassza feldolgozó által más gazdálkodó szervezet tulajdonában álló biomassza vagy köztes termék fizikai vagy kémiai eljárás útján bioüzemanyaggá vagy köztes termékké történő feldolgozása. 13 BÜHG nyilvántartás: A Korm. rendelet 8. (1) bekezdése alapján a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási nyilvántartás a biomassza kereskedőre, a biomassza feldolgozóra, az üzemanyag-forgalmazóra, valamint a fenntarthatóság igazolására és az üvegházhatású gázkibocsátás értékeire vonatkozó adatokat tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartás. 14 Fenntarthatósági igazolás: a biomassza feldolgozó, a biomassza kereskedő és az üzemanyag-forgalmazó által kiállított, a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyag vagy az üzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyilatkozat. 15 Termesztett biomassza: a mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenység keretében a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldön vagy mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földön előállított biomassza. 16 Kibocsátási komponens: a bioüzemanyag előállítása során keletkező, a bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos évi CXVII. törvény pont 8 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 8. pont 9 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 6. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 7. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 5. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 3a. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdés /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 12. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 18a. pont 7

8 üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló rendeletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátási forrás. 17 MePAR: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer. 18 Regisztrációs szám: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti regisztrációs szám, vagy az adóraktári, bejegyzett kereskedői, eseti bejegyzett kereskedői vagy jövedéki engedély száma vagy az auditor regisztrációs száma. 19 Tényleges érték: az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy adott bioüzemanyag-előállítási folyamat egyes vagy összes lépéséből erdő csökkenése, amelyet a bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló rendeletben meghatározott módszerrel kell kiszámítani. 20 Tényleges érték alkalmazása esetén a számítás megfelelőségét a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló jogszabályban meghatározott auditor nyilatkozatával kell igazolni /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 15. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 16. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 17. pont /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 18. pont 20 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet 3. 8

9 BÜHG NYILVÁNTARTÁS A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. (1) bekezdése alapján a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási nyilvántartás (továbbiakban: BÜHG nyilvántartás) a biomassza kereskedőre, a biomassza feldolgozóra, az üzemanyag-forgalmazóra, valamint a fenntarthatóság igazolására és az üvegházhatású gázkibocsátás értékeire vonatkozó adatokat tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartás. A biomassza termelőknek a BÜHG nyilvántartásba nem kell bejelentkezniük! BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE ÉS A BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM FORMANYOMTATVÁNYA A BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE ÉS A BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL TOVÁBBI EGY ÉVVEL TÖRTÉNŐ MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELMEK FORMANYOMTATVÁNYA a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról, illetve az alábbi hivatkozásra kattintva letölthetők: 343_2010_nyomtatvanyok.html BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE ÉS A BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM HELYES KITÖLTÉSE A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról letölthető kérelmen a biomassza kereskedőknek és üzemanyag-forgalmazóknak az 1. és 3. oldalt kell kitölteniük. A biomassza feldolgozóknak a kérelem valamennyi pontját ki kell tölteniük! Fentieken kívül fontos megjegyezni, hogy a természetes személyeknek és egyéni vállalkozóknak a kérelem utolsó pontjában nyilatkozniuk kell arról, hogy személyes adataik BÜHG nyilvántartásban történő kezeléséhez, valamint nevük - a 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. (9) bekezdése szerinti közzétételéhez hozzájárulnak vagy sem. 9

10 GYAKRAN ELKÖVETETT HIBÁK A KÉRELEM KITÖLTÉSEKOR Regisztrációs szám A hivatalhoz beérkező kérelmeken sokszor nem tüntetik fel a kérelmezők a regisztrációs számukat. A Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 17. pontja alapján regisztrációs szám: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti regisztrációs szám, vagy az adóraktári, bejegyzett kereskedői, eseti bejegyzett kereskedői vagy jövedéki engedély száma vagy az auditor regisztrációs száma. Aki nem rendelkezik a fentiekben felsoroltak közül egyikkel sem, az a leggyorsabban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) szerezheti be a regisztrációs számát, amennyiben regisztráltatja magát az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél nyilvántartási Rendszerbe. Az MVH regisztrációs szám igénylésével kapcsolatban bővebb információ érhető el az alábbi hivatkozásra kattintva: link02-ugyfelszolgalat Aláírás Amennyiben a kérelmet nem látják el aláírással, úgy az nem bírálható el. A hivatal a kérelmező részére hiánypótlást fog kiírni, amelyben kérni fogja a dokumentum hitelesítését. Mivel a hivatalos kapcsolattartás postai úton történik, ezért a fenti mulasztás miatt több nap is eltelhet. Kérelmező elérhetősége Sok esetben a kérelmező nem adja meg az elérhetőségeit (telefonszám, cím), ami abban az esetben jelent gondot, ha a későbbiekben a hatóság hivatalos levélben szeretné értesíteni az ügyfelet, de az valamilyen okból kifolyólag nem veszi át a küldeményt. Ugyanis ha az irat a hatósághoz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Így tehát megeshet, hogy az ügyfélnek nem lesz tudomása a hivatalos iratban foglaltakról (esetleg huzamosabb ideig távol tartózkodik). Amennyiben a hatóság rendelkezésére állnak az ügyfél elérhetőségei, úgy telefonon, illetve elektronikus úton is megkeresheti az ügyfelet elkerülve az esetleges szankciókat. 10

11 Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum csatolása a kérelemhez Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem csatolja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (banki átutalási megbízás) másolatát a kérelemhez, úgy a hatóság hiánypótlás keretén belül szólítja fel ennek pótlására. BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE IRÁNYULÓ KÉRELEM BENYÚJTÁSA A kérelem postai úton történő benyújtása A BÜHG nyilvántartásba vételre irányuló kérelem kitöltését követően a nyomtatvány eljuttatható postai úton a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságnak címezve (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.). A kérelem benyújtása személyesen A BÜHG nyilvántartásba vételre irányuló kérelem személyesen is benyújtható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságához (1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 4; Tetőtér 4-es és 23-as számú szobák). A kérelem elektronikus úton nem nyújtható be! A BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE ÉS A BÜHG NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA Az irányadó ügyintézési határidő A BÜHG nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) a kérelem megérkezését követő harminc napon belül bírálja el és hozza meg döntését, valamint gondoskodik a döntés közléséről. A fentiek alapján tehát nem érdemes az utolsó pillanatokra hagyni a kérelem benyújtását. A BÜHG nyilvántartásba vételi és a BÜHG nyilvántartás meghosszabbítására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja A BÜHG nyilvántartásba vétel igazgatási szolgáltatási díja ötvenötezer forint. A BÜHG nyilvántartásban szereplő biomassza kereskedők, biomassza feldolgozók és 11

12 üzemanyag-forgalmazók nyilvántartásba vételének meghosszabbítására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja szintén ötvenötezer forint. Az igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számlájára ( ) kell megfizetni a kérelem benyújtása előtt. A kérelmek érdemi elbírálásának feltétele, hogy a kérelmező a megfelelő összeg befizetését igazoló dokumentum (banki átutalási megbízás) másolatát a kérelemhez csatolja. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésénél a közlemény rovatban fel kell tüntetni a kérelmező adószámát vagy adóazonosító jelét (attól függően, hogy magánszemélyről vagy cégről van szó), az eljáráshoz kapcsolódóan befizetett díj jogcím azonosítóját és a BÜHG mozaikszót. A fentiek alapján a befizetés alkalmával az alábbi példa szerint kell eljárni: Közlemény: adószámát vagy adóazonosító jel; 16.1.; BÜHG A BÜHG nyilvántartási idő A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a kérelmezőt egy évre veszi fel a BÜHG nyilvántartásba. Amennyiben az egyéves nyilvántartási idő lejártát megelőző 30 napon belül a nyilvántartott kéri, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a nyilvántartásba vételt további egy évvel meghosszabbítja, ha a nyilvántartott továbbra is megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek. A BÜHG nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus ügyfél tájékoztatási rendszer A BÜHG nyilvántartásba való felvételről szóló közigazgatási határozat mellé csatol a Hivatal egy tájékoztató levelet, amelyben felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy kérheti a BÜHG elektronikus ügyfél tájékoztatási rendszerbe történő felvételét. Ezen kívül a tájékoztató levélben más egyéb - az igazolások kiállításával és az adatszolgáltatással összefüggő fontos információk is szerepelnek. A rendszer lényege, hogy a BÜHG nyilvántartásba felvett valamennyi ügyfelet tájékoztatni tudja a Hivatal az esetleges jogszabályi vagy egyéb változásokról. A rendszerbe történő belépés önkéntes és díjtalan. 12

13 A BIOMASSZA NYOMON KÖVETHETŐSÉGE ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK TELJESÍTÉSE A 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a bioüzemanyagalapanyagok tekintetében a fenntartható módon történő megtermelésük, illetve kereskedelmi láncban történő nyomon követhetőségük a cél. Így valamennyi bioüzemanyag-alapanyag (legyen az például repce, szupernyálkátlanított repceolaj, használt sütőolaj stb.) tekintetében kötelező a kereskedelmi láncban történő tulajdonos váltást, illetve a fizikai vagy kémiai átalakítását dokumentálni egészen az üzemanyag szabad forgalomba történő bocsátásáig. A fentieknek megfelelően tehát, a biomassza termelő biomassza igazolás, a kereskedelmi lánc többi szereplője (biomassza kereskedő, biomassza feldolgozó, üzemanyag-forgalmazó) pedig fenntarthatósági igazolás kiállításával biztosíthatja a nyomon követhetőséget. 13

14 A KERESKEDELMI LÁNCBAN RÉSZT VEVŐ SZEREPLŐK BIOMASSZA TERMELŐ (BT) Biomassza termelőnek minősül a biomasszát előállító gazdálkodó szervezet, valamint az, aki továbbértékesítés céljából biomasszát térítésmentesen összegyűjt. Tehát biomassza termelőnek minősül a mezőgazdasági gazdálkodó, de biomassza termelő lehet a balatoni lángosos, vagy egy budapesti étterem is. A biomassza termelőnek nem kell a BÜHG nyilvántartásba felvetetni magát, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál nincs nyilvántartásba véve. BIOMASSZA KERESKEDŐ (BK) Biomassza kereskedőnek minősül az a gazdálkodó szervezet, amely biomasszát, köztes terméket vagy bioüzemanyagot átalakítás nélküli továbbértékesítés céljából átvesz BIOMASSZA FELDOLGOZÓ (BF) Biomassza feldolgozónak minősül az a gazdálkodó szervezet, amely biomasszát vagy köztes terméket fizikai vagy kémiai eljárással köztes termékké, bioüzemanyaggá feldolgoz. ÜZEMANYAG-FORGALMAZÓ (ÜF) Üzemanyag-forgalmazónak minősül a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint az üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy, ideértve az üzemanyagot a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátással importáló személyt is, és a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott üzemanyagot tagállamból beszerző közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő. 14

15 A SZEREPKÖRÖK KEVEREDÉSE Lényeges megemlíteni, hogy a piaci szereplők (BT, BK, BF, ÜF) nem csak egy féle szerepkört tölthetnek be, hiszen a fenti meghatározások a gazdálkodó szervezetek által végzett tevékenységekhez kötődnek. Amíg egy gazdálkodó szervezet a saját maga által termelt biomasszát (pl.: repcét) értékesíti tovább addig biomassza termelőnek, amikor már egy másik biomassza termelőtől felvásárolt biomasszát (pl.: további repce tételt vásárol) értékesít egyik partnere felé, abban az esetben már biomassza kereskedőnek is minősül. Egy biomassza feldolgozó is biomassza termelőnek fog minősülni abban az esetben, ha egy adott biomassza feldolgozása közben olyan mellékterméke, vagy hulladéka keletkezik (nem termesztett biomassza), amelyet értékesíteni tud egy másik biomassza kereskedő vagy biomassza feldolgozó felé. Illetve biomassza kereskedőnek fog minősülni abban az esetben, ha nem akarta feldolgozni a raktárkészleten lévő összes biomasszáját és inkább értékesítette azt a Korm. rendeletben foglalt feltételek betartásával. 15

16 A KERESKEDELMI LÁNCBAN RÉSZTVEVŐ SZEREPLŐK ÁLTAL KIÁLLÍTHATÓ IGAZOLÁSOK BIOMASSZA IGAZOLÁS Biomassza igazolás a biomassza termelő által az általa megtermelt vagy begyűjtött, illetve tevékenységéből származó vagy tevékenysége során keletkezett biomasszára kiadott fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozat. Biomassza fenntartható megtermelésére és a biomassza igazolás kiállítására vonatkozó rendelkezéseket a Korm. rendelet 3. -a tartalmazza. A biomassza igazolás kötelező adattartalmára vonatkozóan a Korm. rendelet 2. mellékletében foglaltak az irányadóak! A biomassza igazolás adattartalma eltér annak függvényében, hogy azt termesztett (pl. repce, kukorica, napraforgó) vagy nem termesztett (pl. feldolgozás során keletkezett hulladék) biomasszára állították ki. Biomassza igazolás termesztett biomasszára A biomassza termelő a Korm. rendelet 2. melléklet I. pontja szerinti biomassza igazolás formanyomtatvány kiállításával igazolhatja a fenntarthatóságot, ha a biomassza a) teljes mennyisége alapértelmezett területen kerül előállításra, összegyűjtésre, és b) a biomassza termelője a biomassza termeléssel érintett területek vonatkozásában egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtott be. Biomassza igazolás nem termesztett biomasszára Hulladék vagy maradványanyag esetében a fenntarthatóság a Korm. rendelet 2. melléklet II. pontjában meghatározott tartalmú biomassza igazolás formanyomtatvány kiállításával igazolható. Egyéb esetben a biomassza igazolás auditor igazolása alapján állítható ki. A biomassza igazolások formanyomtatványainak letöltése A biomassza igazolások formanyomtatványai magyar, angol és német nyelven a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról, illetve az alábbi hivatkozásra kattintva letölthetők: 343_2010_nyomtatvanyok.html 16

17 FENNTARTHATÓSÁGI IGAZOLÁS Fenntarthatósági igazolás: a BÜHG nyilvántartásba bejegyzett biomassza kereskedő, biomassza feldolgozó és üzemanyag-forgalmazó által kiállított, a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyag vagy az üzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyilatkozat. A biomassza kereskedő az általa értékesített és fenntarthatóan megtermeltnek minősülő biomasszára, köztes termékre és bioüzemanyagra állíthat ki fenntarthatósági igazolást. A biomassza feldolgozó az általa értékesített és fenntarthatóan megtermeltnek minősülő biomasszából előállított köztes termékre vagy fenntarthatóan előállítottnak minősülő bioüzemanyagra állíthat ki fenntarthatósági igazolást. Az üzemanyag-forgalmazó az általa tisztán vagy üzemanyagba keverve értékesített, vagy más üzemanyag-forgalmazóhoz áttárolt, fenntarthatóan előállítottnak minősülő bioüzemanyagra állíthat ki fenntarthatósági igazolást. A fenntarthatósági igazolások kiállításának feltétele A fenntarthatósági igazolások kiállításához nem elegendő a BÜHG nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtása. A kérelmező csak a kérelem elbírálását - a közigazgatási eljárásban hozott érdemi döntés (határozat) kézhezvételét - követően jogosult igazolásai kiállítására. A fenntarthatósági igazolás kiállítására vonatkozóan a Korm. rendelet 4. -ában foglaltak az irányadóak! A fenntarthatósági igazolást a Korm. rendelet 3. mellékletben meghatározott adattartalommal, formanyomtatványon kell kiállítani. A fenntarthatósági igazolás adattartalma eltér annak függvényében, hogy azt biomasszára (pl. repce, kukorica, napraforgó, használt sütőolaj, vagy feldolgozás során keletkezett hulladék), köztes termékre (szupernyálkátlanított repceolaj), vagy bioüzemanyagra állították ki. Fenntarthatósági igazolás biomasszára Biomasszára a biomassza igazolásban, a fenntarthatósági igazolásban, valamint a Korm. rendelet 11. b)-d) pontja szerinti okmányban szereplő mennyiségek és kibocsátási komponensek alapján állítható ki fenntarthatósági igazolás. Fenntarthatósági igazolás köztes termékre és bioüzemanyagra Fenntarthatósági igazolás köztes termékre és bioüzemanyagra a gyártáshoz felhasznált biomassza mennyiségre vonatkozó biomassza igazolás és fenntarthatósági igazolás, a Korm. rendelet 11. b)-d) pontja szerinti okmányban szereplő mennyiségek és 17

18 kibocsátási komponensek alapján, valamint a köztes termékre és a bioüzemanyagra vonatkozó fenntarthatósági igazolás alapján állítható ki. A fenntarthatósági igazolások formanyomtatványainak letöltése A fenntarthatósági igazolások formanyomtatványai magyar, angol és német nyelven a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról, illetve az alábbi hivatkozásra kattintva letölthetők: 343_2010_nyomtatvanyok.html 18

19 A VÁSÁROLT BIOMASSZA, KÖZTES TERMÉK, BIOÜZEMANYAG FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOKNAK VALÓ MEGFELELÉSÉNEK IGAZOLÁSA Az egyszerűség kedvéért a kereskedelmi partnereket (biomassza termelő, biomassza kereskedő, biomassza feldolgozó, üzemanyag-forgalmazó) nevezzük egyszerűen vevőnek és eladónak, illetve a különböző termékeket (biomassza, köztes termék, bioüzemanyag) nevezzük árunak, még a fenntarthatósági kritériumoknak teljesítését igazoló dokumentumokat (biomassza igazolás, fenntarthatósági igazolás és a Korm. rendelet 11. b)-d) pontjában foglalt okmányok) nevezzük igazolásnak. A fentiekben már ismertetett igazolások beszerzésével és kiállításával igazolható az áru eredete, illetve az hogy mikor cserélt gazdát vagy került feldolgozásra, továbbá hogy mekkora mennyiségben értékesítették azt. Mivel a vevő sohasem tudhatja, hogy a piaci viszonyok pontosan hogyan fognak változni, ezért érdemes az igazolásokat minden árutétel megvásárlásakor bekérni az eladótól - a fenntarthatóság későbbi igazolhatóságára hiszen alakulhat úgy is, hogy egy áruból nem takarmány, hanem bioüzemanyag lesz (ez természetesen fordítva is igaz lehet). Fontos tehát, hogy az igazolást a vevő ne mulassza el bekérni az eladótól a tranzakció során, mert a későbbiekben az adott árut nem fogja tudni bioüzemanyag alapanyagként jogszerűen értékesíteni. A rendszer működtetése sem a vevő, sem az eladó részére - a BÜHG nyilvántartásba történő felvétel után fizetendő hatvanezer forintos költségen túl többletköltséget nem jelent csak javasolni lehet, hogy mind a vevők, mind az eladók a fentiek szerint járjanak el. 19

20 JOGOSULATLANUL VAGY VALÓTLAN ADATTARTALOMMAL KIÁLLÍTOTT IGAZOLÁSOK Valótlan adattartalmú igazolás esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolás kiállítóját törli a BÜHG nyilvántartásból. A mezőgazdasági igazgatási szerv nem törli a BÜHG nyilvántartásból a valótlan adattartalmú igazolás kiállítóját, ha a) az bizonyítja, hogy az igazolás valótlanságát az annak kiállításához alapul szolgáló, más által kiállított valótlan igazolás eredményezte vagy b) a valótlan adattartalom számítási hibából származik. A KERESKEDELMI PARTNEREK ELLENŐRZÉSE A BÜHG nyilvántartásban szereplő cégek és személyek nevét, regisztrációs számát, a nyilvántartásba vétel dátumát, illetve a nyilvántartásból való törlés tényét a mezőgazdasági igazgatási szerv (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) honlapján közzéteszi. A BÜHG nyilvántartás, cégek esetében a cégjegyzékszámot és a cég székhelyének címét is tartalmazza. Így valamennyi piaci szereplőnek lehetősége van ellenőrizni azt, hogy leendő kereskedelmi partnere szerepel-e a BÜHG nyilvántartásban. Aki nem szerepel a BÜHG nyilvántartásban az nem állíthat ki fenntarthatósági igazolást, illetve ha ki is állít, akkor azt jogosulatlanul teszi. A honlapon megtalálható BÜHG partnerlista az alábbi hivatkozásra kattintva elérhető: _nyilvantartas A megtekinthető listában a nyilvántartásba vétel dátumát érdemes megfigyelni, hiszen minden ügyfél a feltüntetett napon állíthatta (állíthatja) ki első fenntarthatósági igazolását. Így tehát, ha valamely cég vagy személy fel van tüntetve a nyilvántartásban, de az általa kiállított fenntarthatósági igazolás kiállításának dátuma megelőzi a listában szereplő dátumot, akkor azt a fenntarthatósági igazolást jogosulatlanul kiállított igazolásnak fogja tekinteni a hatóság, hiszen az abban foglalt biomassza mennyiség nem minősíthető fenntarthatóan megtermeltnek, mert az igazolás kiállítója nem szerepelt annak kiállításakor a BÜHG nyilvántartásban. A BÜHG partnerlistában szerepelnek olyan dátumok, amelyek *-al vannak megjelölve. Ez esetben a jelölés azt jelenti, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a jelölt dátum mellett szereplő cég vagy magán személy részére a BÜHG 20

21 nyilvántartásba vételről szóló határozatát kiállította és azt a kérelemben szereplő címre postázta. Mivel azonban a tértivevény visszaérkezéséig a hatóság nem tudja a határozat átvételének pontos dátumát (tehát a BÜHG nyilvántartásba történő felvétel napját), ezért a listában szereplő partner amennyiben a hivatalos levél már megérkezett a megadott címre a hivatkozott dokumentum eredeti példányának felmutatásával igazolhatja partnere felé, hogy jogosult a fenntarthatósági igazolás kiállítására, hiszen szerepel a BÜHG nyilvántartásban. Amint a tértivevény a visszaküldési címre beérkezik, a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal a nyilvántartásba vétel tényét (jelöletlen dátumozással) azonnal felvezeti a listára. 21

22 A BIOMASSZA KERESKEDŐ, A BIOMASSZA FELDOLGOZÓ ÉS AZ ÜZEMANYAG FORGALMAZÓ NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biomassza kereskedő és biomassza feldolgozó a Korm. rendelet 9. szerinti adatszolgáltatás céljára köteles nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza: a vásárolt bioüzemanyag, a vásárolt vagy feldolgozott biomassza és köztes termék mennyiségét, a vásárolt bioüzemanyag, a vásárolt vagy feldolgozott biomassza, köztes termék mennyiségre vonatkozó biomassza igazolást vagy fenntarthatósági igazolást, az előállított köztes termék vagy bioüzemanyag mennyiségét a Korm. rendelet 1. (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott bioüzemanyag termék típusok szerinti bontásban, az előállításhoz felhasznált biomassza vagy köztes termék mennyiségét, az értékesített biomassza, köztes termék vagy bioüzemanyag mennyiségét, a biomassza termeléséhez, feldolgozásához, a köztes termék vagy bioüzemanyag előállításához kapcsolódóan az alapértelmezett értéket vagy a kibocsátási komponens tényleges értékét és a kiállított fenntarthatósági igazolások adatait. Az üzemanyag-forgalmazó nyilvántartást vezet a Büat. 6. (2) bekezdése szerinti jelentés alapjául szolgáló, a 4. mellékletben meghatározott adatokról. A nyilvántartás adatait számításokkal, bizonylatokkal és hitelesített mérőeszközök alkalmazásával nyert adatokkal kell igazolni, az alábbiak szerint: a vásárolt bioüzemanyag, a vásárolt vagy feldolgozott biomassza, köztes termék mennyiségét a tulajdonba kerülésüket vagy bérfeldolgozásra történő átadásukat igazoló szerződéssel, valamint mennyiségük megállapítására szolgáló mérlegjegyekkel, számlákkal, betárolási, szállítási okmányokkal, a vásárolt vagy feldolgozott biomasszára, köztes termékre, a vásárolt bioüzemanyagra vonatkozó biomassza igazolással, fenntarthatósági igazolással vagy a 11. b) d) pontja szerinti okmánnyal, az előállításhoz felhasznált biomassza, köztes termék mennyiségét az alapanyagok, egyéb felhasznált anyagok és a végtermékek, melléktermékek, hulladékok közötti összefüggést leíró, a BÜHG nyilvántartásban szereplő technológiai együtthatókkal, az előállított köztes termék, bioüzemanyag és üzemanyag mennyiségének megállapítására szolgáló mérőeszközök hitelesítési bizonylataival, az értékesített biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és üzemanyag mennyiségét szerződésekkel, számlákkal, kitárolási, szállítási okmányokkal, 22

23 a bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tömegmérleg módszer megadásával és az ahhoz szükséges adatok igazolásával ha a kibocsátási komponens tényleges értéken került kiszámításra az auditori nyilatkozat eredeti példányával vagy hitelesített másolatával, valamint a kiállított fenntarthatósági igazolások másolatával. A BÜHG nyilvántartásban szereplő ügyfelek, a saját nyilvántartás alapját képező a fenntartható bioüzemanyag-termeléssel összefüggő - dokumentumokat 5 évig, még magát a saját nyilvántartást, a BÜHG nyilvántartásból való törlést követő 2 évig kell megőrizni. A nyilvántartásnak biztosítania kell az utólagos adatmódosítás és adatvesztés kizárását. A biomassza kereskedő és biomassza feldolgozó a féléves adatszolgáltatás alapját képező saját nyilvántartást és az annak alapját képező dokumentumokat (szerződések, mérlegjegyek, szállítójegek stb.) köteles felhívásra a mezőgazdasági igazgatási szerv (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) részére bemutatni. 23

24 FÉLÉVES ADATSZOLGÁLTATÁS ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETTEK KÖRE A fentiekben már említett nyomon követhetőséget - többek között - a BÜHG nyilvántartásba felvett biomassza kereskedők, biomassza feldolgozók és üzemanyagforgalmazók féléves adatszolgáltatásai biztosítják. ADATSZOLGÁLTATÁS BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE, FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Postai úton történő adatszolgáltatás A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a fenntarthatóság igazolására nyilvántartása alapján félévente, a tárgyidőszakot követő hónap 15. napjáig adatot szolgáltat a Korm. rendelet 5. mellékletben meghatározott adatokról. Az adatszolgáltatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján közzétett nyomtatvány felhasználásával kell benyújtani, többnyire elektronikus adathordozóra (CD, DVD) rögzítve, postai úton. Az adatszolgáltatáshoz használandó nyomtatvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról, illetve az alábbi hivatkozásra kattintva letölthető: 343_2010_nyomtatvanyok.html Elektronikus úton történő adatszolgáltatás A év elejétől lehetőség van az adatszolgáltatások elektronikus úton történő benyújtására az Ügyfélkapun keresztül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalán megtalálható BIO program segítségével. Az adatszolgáltatáshoz szükséges elektronikus jogosultságok megszerzéséről, valamint az adatszolgáltatás menetéről az alábbi hivatkozásra kattintva tájékozódhat: argazdasagi_osztaly/altalanos_informaciok 24

25 AZ ADATSZOLGÁLTATÁS ELMARADÁSA, ILLETVE VALÓTLAN TARTALMÚ ADATSZOLGÁLTATÁS Ha az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesznek eleget határidőben Ha az adatszolgáltatási kötelezettségének a biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó vagy az üzemanyag-forgalmazó a tárgyidőszakot követő hónap 15. napjáig nem tesz eleget, a mezőgazdasági igazgatási szerv (NÉBIH) bírságot szab ki rá és törli a BÜHG nyilvántartásból. A kiszabandó bírság mértéke adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén ,- Ft. Ha az adatszolgáltatás nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek Ha az adatszolgáltatás nem tartalmazza a Korm. rendelet 5. mellékletben meghatározott adatokat, vagy nem felel meg a Korm. rendelet 9. (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, a mezőgazdasági igazgatási szerv (NÉBIH) megfelelő határidő tűzésével a biomassza kereskedőt, a biomassza feldolgozót vagy az üzemanyag-forgalmazót hiánypótlásra kötelezi. Ha a hiánypótlásra megadott (előírt) határidő eredménytelenül telik le Ha a felszólításban megadott (előírt) határidő eredménytelenül telik le, a mezőgazdasági igazgatási szerv a biomassza kereskedőt, biomassza feldolgozót vagy az üzemanyag-forgalmazót törli a BÜHG nyilvántartásból és a Korm. rendelet ában foglaltak szerint bírságot szab ki. Adatszolgáltatásra kötelezettek köre Adatszolgáltatásra kötelezett minden biomassza kereskedő, biomassza feldolgozó és üzemanyag forgalmazó, aki szerepel, vagy az adatszolgáltatással érintett tárgyidőszakban szerepelt a BÜHG nyilvántartásban. Ennek értelmében, ha az ügyfelet például augusztus 2-án jogerősen 21 törli a NÉBIH a BÜHG nyilvántartásból, vagy a fenti időpontban jár le például az ügyfél egy éves BÜHG nyilvántartásba vétele (és azt időközben nem hosszabbította meg), akkor a megkezdett időszakra ennek értelmében tehát a év II. félévére - vonatkozóan is keletkezett adatszolgáltatási kötelezettsége a biomassza kereskedőnek, biomassza feldolgozónak és üzemanyag-forgalmazónak. 21 A törlésről szóló határozat kézhez vételekor emelkedik jogerőre a határozat. 25

26 BÜHG NYILVÁNTARTÁSBÓL VALÓ TÖRLÉS TÖRLÉS KÉRELEMRE Amennyiben a BÜHG nyilvántartásban szereplő biomassza kereskedő, biomassza feldolgozó, illetve üzemanyag-fogalmazó nem kíván a továbbiakban a szerepelni a nyilvántartásban (például befejezte kereskedői, feldolgozói vagy forgalmazói tevékenységét) és nem kíván a nyilvántartással összefüggő kötelezettségeivel a továbbiakban foglalkozni (féléves adatszolgáltatás) kérelmezheti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a nyilvántartásból való törlését. TÖRLÉS A BÜHG NYILVÁNTARTÁS EGY ÉVES IDŐTARTAMÁNAK LEJÁRÁSAKOR A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a kérelmezőt egy évre veszi fel a BÜHG nyilvántartásba. Ha a nyilvántartási idő lejártát megelőző 30 napon belül az ügyfél nem kéri a hivataltól további egy éves időtartamra a nyilvántartásba vétel meghosszabbítását, úgy a nyilvántartásba vételi idő lejártával automatikusan kikerül a korábbi nyilvántartott a BÜHG nyilvántartásból. TÖRLÉS VALÓTLAN ADATTARTALMÚ IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA MIATT Valótlan adattartalmú igazolás esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolás kiállítóját törli a BÜHG nyilvántartásból. A mezőgazdasági igazgatási szerv nem törli a BÜHG nyilvántartásból a valótlan adattartalmú igazolás kiállítóját, ha az bizonyítja, hogy az igazolás valótlanságát az annak kiállításához alapul szolgáló, más által kiállított valótlan igazolás eredményezte vagy a valótlan adattartalom számítási hibából származik. TÖRLÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA MIATT A féléves adatszolgáltatás elmaradása, illetve hiányos adatszolgáltatás esetén, a Korm. rendelet 9. (4) bekezdése szerinti felhívásban előírt határidő eredménytelen leteltét követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a biomassza kereskedőt, biomassza feldolgozót vagy az üzemanyagforgalmazót törli a BÜHG nyilvántartásból. 26

27 A korábbi gyakorlattól eltérően azon biomassza kereskedőket, biomassza feldolgozókat és üzemanyag-forgalmazókat, akik a jogszabály által előírt formában nem nyújtják be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) a Korm. rendeletben előírt határidőig az adatszolgáltatásukat, előzetes hiánypótlási felhívás nélkül törli a hatóság a BÜHG nyilvántartásból. A BÜHG nyilvántartásból való törlést követően bármikor kérni lehet a nyilvántartásba történő újrafelvételt, de ennek feltétele a hiányzó adatszolgáltatások pótlása. Az újrafelvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft, amely díj, hiányzó adatszolgáltatásonként Ft-tal emelkedik. 27

28 A BÜHG NYILVÁNTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló évi CXVII. törvény (Büat.) A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) A bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet A bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 42/2010. (XII. 20.) VM rendelet A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 28

29 HONLAPON PUBLIKÁLT INFORMÁCIÓK A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetők a BÜHG nyilvántartásba vételi kérelmek, valamennyi hivatalos dokumentum (biomassza igazolás, fenntarthatósági igazolás), a BÜHG nyilvántartás, az elektronikus ügyfél tájékoztatási rendszerben kiadott tájékoztató levelek, a féléves adatszolgáltatáshoz használatos táblázat, továbbá az ügyintézők elérhetőségei, az ügyfélfogadási rend és a gyakran ismételt kérdések. A fentiekben említett dokumentumokat az alábbi lépések betartásával lehet elérni: Szakterületek Földművelésügyi Igazgatóság Szakterületek Agrárgazdasági Osztály (BÜHG) Közérdekű adatok Ügyfélfogadási rend és elérhetőségek Hírek és aktualitások (EÜTR levelek) Általános információk Jogszabályok BÜHG nyilvántartás Nyomtatványok [BÜHG] A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet nyomtatványai Adatszolgáltatáshoz kapcsolódó nyomtatványok Kérelmek BÜHG nyilvántartásba történő felvételhez Kérelmek BÜHG nyilvántartás meghosszabbításához Biomassza igazolások Fenntarthatósági igazolások GY.I.K. (Gyakran ismételt kérdések) BÜHG 29