Projektbeszámoló. Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez. Nagyvárosi könyvtári szolgáltatás és közösség fejlesztés pilot projekt

Átírás

1 Projektbeszámoló Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez Nagyvárosi könyvtári szolgáltatás és közösség fejlesztés pilot projekt MEGVALÓSÍTÓ: MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR, DEBRECEN FINANSZÍROZÓ ÉS SZAKMAI KONZULENS: ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRI INTÉZET, BUDAPEST Készítette: Tomasovszki Anita Debrecen, Méliusz Juhász Péter Könyvtár Fehér Miklós Budapest, OSZK Könyvtári Intézet - Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály

2 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló A könyvtári és a közművelődési ellátás kiterjesztése Könyvtári ellátás a megyeszékhely városokban A Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez (KOMP) (pilot projekt)- megoldás a városrészi ellátásra Eredmények, a pilot projekt céljainak teljesülése A Könyvtár Pontokon ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: A cél teljesülése az első hat hónap működési adatai Felhasználói visszajelzések Költségvetési háttér Fenntarthatóság Továbbfejlesztési lehetőség, újabb funkciók integrálása Összbenyomás A települési könyvtári ellátás rendszerváltást követő helyzetének alakulása Magyarországon Az évi CXL törvénytől 2005-ig A KSZR és eredményei A megyei könyvtárak szerepkörének bővülése, a évi jogszabályi változások hatása A települési ellátás fehér foltjai napjainkban A modellkísérlet célja A megvalósítás helyszíne Debrecen könyvtárellátási helyzetének bemutatása Külterületek Debrecenben, a külterületi ellátás Fejlesztési javaslat Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiterjesztésére a nagyvárosi peremterületekre A modellkísérletbe bevont külterületek részletes bemutatása Nagymacs Kismacs

3 5.3 Tégláskert Lencztelep Nagysándortelep A modell rövid leírása A modellt megvalósító könyvtár, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár bemutatása Az intézmény szervezete A könyvtár szervezeti egységei Központi Könyvtár Fiókkönyvtárak: A Méliusz Juhász Péter Könyvtár hálózata térképen A modellmegvalósítás első lépései Lakossági igények, igénykutatás, ezek módszertana, eredményei Igényfelmérő kérdőív Az igényfelmérő kérdőív válaszadóinak demográfiai adatai Partnerek keresése a szolgáltató helyek kialakításához Szerződések, együttműködések megkötése Nagymacs, Kismacs Tégláskert Lencztelep Nagysándortelep A modellmegvalósítás útján Szolgáltatás tervezés A Könyvtár Pontok fizikai kialakítása Bútorzat telepítése A könyvállomány telepítése A könyvállomány nagysága, állománycsere Egyéb dokumentumok telepítése Hozzáférés az állományhoz

4 9.8 A Könyvtár Pontok technikai felszerelése Arculattervezés, feliratozás Tájékoztató eszközök, arculati elemek Szabályzatok, működési keretek kialakítása, nyitva tartás...61 Könyvtárhasználati szabályzat...61 Gyűjtőköri leírás...61 Nyitva tartás meghatározása Személyzet felkészítése A megvalósítási idő ütemterve, ütemterv lépéseinek bemutatása Marketing tevékenység A Könyvtár Pontok átadása Fenntarthatóság, a Könyvtár Pontok működtetéséhez szükséges munkafolyamatok beépülése a szolgáltató könyvtár munkafolyamataiba A megvalósított modell eredményei A Könyvtár Pontokon elérhetővé vált szolgáltatások bemutatása...69 A Könyvtár Pontokon igénybe vehető ingyenes szolgáltatások: A Könyvtár Pontok forgalmi adatai Partneri visszajelzések, értékelések a működésről Elégedettséget mérő kérdőív A vizsgálat eredményei: A projekt költségvetése...93 A kapott támogatás költségterve...93 A költségtételek felhasználása...93 A Méliusz Könyvtár hozzájárulása Továbblépés (emagyarország Pont emagyarország Centrum) Mellékletek jegyzéke

5 1 Vezetői összefoglaló 1.1 A könyvtári és a közművelődési ellátás kiterjesztése A beszámoló a pilot projekt könyvtári szolgáltatás kiterjesztésének megvalósításáról szól. 1.2 Könyvtári ellátás a megyeszékhely városokban január 1-jétől összevont intézményi keretbe kerültek a megyei és városi könyvtári feladatok. Ez megnyitotta a lehetőséget a megyeszékhely városok könyvtári szolgáltató rendszerének modernizálására, a könyvtári ellátásban tapasztalható párhuzamosságok felszámolására. A változás ugyanakkor ráirányította a figyelmet a településszerveződési kihívásokra. A nagyvárosok peremterületei ellátásban elszegényedtek, kiürültek, s erre választ kell adni. A gyakran kis létszámú, a néhány száz-, esetleg ezerfős városrészekben élők hasonló gondokkal küzdenek, mint a kistelepülések, melyek könyvtári ellátására a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) kínál sikeres megoldást. 1.3 A Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez (KOMP) (pilot projekt)- megoldás a városrészi ellátásra A KOMP a nagyvárosi, hátrányos helyzettel küzdő területeken, igazodva napjaink felhasználói elvárásaihoz könnyen, gyorsan, egyszerűen, hatékonyan és lehetőleg helyben a lakosság közelébe telepített integrált szolgáltató helyek felállításával az emberek mindennapi életébe építi be a könyvtári szolgáltatásokat és a közösségi művelődés tevékenységeit. Itt teremt kapcsolódási pontot, kikötőt. A KOMP kigondolója, kezdeményezője Dr. Kovács Béla Lóránt, a pilot projektet megvalósító Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója volt. A javaslat nem újabb közösségi épületek üzemeltetését célozza. A településrészeken partner intézményt (egyház, civil szervezet, közművelődési vagy szociális intézmény, iskola stb.) keres és kölcsönös előnyök mentén a meglévő infrastruktúrára telepít könyvtári szolgáltatásokat, együttműködési megállapodás alapján. A szolgáltató könyvtár számára nyereséget jelent az olvasó, az infrastruktúrát biztosító partner számára pedig az a nyereség, hogy a könyvtári szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódva közösségfejlesztő folyamat is elindul. Hiszen a polgárok aktivizálásával és bevonásával megindul a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása és fejlesztése, életminőségük javítása, a településrészek értékeinek feltárása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás erősítése. A KOMP alkalmat teremt a közösségi tervezésre, mint új szolgáltatási és tevékenységépítési módszertanra, ami garanciát jelent arra nézve, hogy a ténylegesen szükséges és igényelt szolgáltatás jelenjen meg. Nagy előnye, hogy a helyi közösségben meglévő tudásra, aktivitásra épít, ugyanakkor biztosítja azokat a kompetenciákat, erőforrásokat, amelyek helyben nem találhatóak meg. 4

6 1.4 Eredmények, a pilot projekt céljainak teljesülése A pilot projekt keretében 5 debreceni külterületen (kertségben) jött létre Könyvtár Pont: Nagysándortelepen Tégláskertben Nagymacson Kismacson Lencztelepen A protokoll megnyitóra április 2-án 14 órakor került sor a Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubjában A Könyvtár Pontokon ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: helyben olvasás (könyvek, folyóiratok) könyvkölcsönzés könyv- és egyéb dokumentumok kölcsönzése a Méliusz állományából könyvtárközi kölcsönzés Országos Dokumentumellátási Rendszer szolgáltatásainak igénybe vétele elektronikus könyvtárak és adatbázisok használata számítógép használat internet használat etanácsadás (segítség elektronikus kommunikációban, e-ügyintézésben) közhasznú információszolgáltatás gyermekfoglalkozások könyvtári közösségi, közművelődési rendezvények A cél teljesülése az első hat hónap működési adatai Megnevezés Népesség (fő) Beiratkozottak száma (fő) Beiratkozottak % aránya (%) Kölcsönzött dokumen -tumok (db) Helyben használt dokumen -tumok (db) Könyvtár -közi kölcsönzések (db) Rendezvények száma (db) Méliusz Könyvtár ,7 % Nagymacs , Kismacs , Tégláskert , Nagysándortelep , Lencztelep Összesen Három Könyvtár Pont 6 hónap alatt elérte, vagy megközelítette a Debrecenre jellemző 11 %- os beiratkozott olvasó arányt. Az összesen 359 olvasóra kölcsönzés esett, azaz átlagosan 4,5 kölcsönzés. A helyben használt dokumentumok egészen kiemelkedő értéket mutatnak, egy olvasóra 32 dokumentum esik. Ez bizonyítja, ha az olvasók az őket foglalkoztató dokumentumokat kapják kézhez, akkor a könyvek iránti érdeklődésük 5

7 megmutatkozik! A KOMP keretében megvalósuló dokumentum ellátás hatékonyságát igazolja a számos könyvtárközi kérés is. Ez alatt a rövid idő alatt már 10 rendezvényt tartottak. Mindezek a használati adatok alátámasztják a feltételezést a Pontok szükségessége, illetve a lakosság érdeklődése vonatkozásában Felhasználói visszajelzések Valamennyi Könyvtár Pont esetében megtörtént a visszacsatolás. A felhasználók döntő többségében kiválónak, illetve jónak értékelték az alábbi szempontokat. Az ábra a lencztelepi visszajelzést mutatja be. 1.5 Költségvetési háttér A projekt ,- Ft támogatásból valósult meg, azaz fajlagosan Ft / Könyvtár Pont költségből. Összevetve ezt az összeget a KSZR kiegészítő támogatás egy szolgáltató helyre eső összegével ( főig Ft/év) a projekt rendkívül gazdaságos. Hiszen KSZR keretben a szolgáltató hely után a megyei könyvtár évente kap támogatást, míg ebben az esetben csupán egyszeri támogatásról van szó és egy teljesen új könyvtári szolgáltató hely felállításáról. A forrást ugyanakkor a megvalósító Méliusz Juhász Péter Könyvtár jelentős önerővel kiegészítette, hiszen humán erőforrást biztosított a projekt szakmai megvalósításához induló dokumentumállományt telepített a raktári állományából a beszerzett új könyvek mellé integrált könyvtári rendszer klienst biztosított minden Könyvtár Ponton 6

8 végezte a szolgáltatás marketingjét, biztosította a honlapján a Könyvtár Pont információkat elvégezte a Könyvtár Pontok működtetését végző önkéntes munkatársak betanítását könyvtári rendezvények szervezése, megvalósítása önkéntes munkatársak segítségével. A kapott támogatás felhasználása az előzetes költségterv és a kivitelezés során felmerült szükségletek együttes figyelembe vételével az alábbiak szerint alakult: Számítástechnikai eszközök: ,- Ft 40 % Könyvtári bútorok: ,- Ft 29 % Dokumentumbeszerzés: ,- Ft 18 % Arculattervezés: ,- Ft 7 % Információs táblák, szóróanyag: ,- Ft 3 % Irodaszer, könyvtári nyomtatvány: ,- Ft 3 % Összesen: ,- Ft Ezek az arányok kisebb mértékben változhatnak. A számítástechnikai eszközök vonatkozásában a szükséges feltételek teljesültek. A bútorzat esetében azonban már csak a minimalizált költségek kerültek felhasználásra. Dokumentumbeszerzés esetében pedig a szükségesnél is több kompromisszumot kellett megkötni. Így számos újdonság a jelzett fajlagos összegből már nem kerülhetett megvásárlásra. Javaslatunk szerint ezért a pilot projekt kiterjesztésekor egy Könyvtár Pont létrehozására Ft fajlagos összeget szükséges biztosítani egyszeri, pályázat útján elnyerhető támogatással. A forrás az alábbi feltételek létrehozását szolgálja: Informatikai eszközök, szoftverek, egyéb informatikai feltételek biztosítása Kisebb átalakítások elvégeztetése (pl. villamos áramfelvételi pont kialakítása) Könyvtári bútorok (szék, asztal, pult) beszerzése Dokumentumbeszerzés Arculattervezés Információs táblák, szóróanyagok Irodaszerek, könyvtári nyomtatványok Fenntarthatóság A már létrehozott Könyvtár Pont fenntarthatóságát egyfelől a szolgáltató könyvtár költségvetése, másfelől a befogadó, és egyben működési helyszínt, szolgáltató személyzetet biztosító partner intézmény biztosítja. Indítást követően a KOMP a legtakarékosabb módját nyújtja az állami források városi célú könyvtári ellátásra történő felhasználásának. 7

9 1.6 Továbbfejlesztési lehetőség, újabb funkciók integrálása Az emagyaroszág Pontok hálózatának erősítése rendkívül fontos a digitális írástudás terjesztésének szempontjából, melynek kezelése a szegregált városrészeken elengedhetetlen. Ezeken a peremterületeken élő állampolgárok jellemzően alacsonyan iskolázottak, munkanélküliek, hátrányos helyzetűek; a kisebbség, illetve az időskorúak szegmenséhez tartoznak. A Könyvtár Pontok alkalmassá tehetők arra, hogy emagyaroszág Pontként működjenek. Mindez a pilot projekt keretében létrehozott Könyvtár Pontokon már meg is valósult. Cél, hogy az ott dolgozó önkéntesek szakképzett etanácsadókká váljanak, így teljes körű, komplex szolgáltatást tudnak nyújtani az ezeken a településrészeken élő lakosság számára. Mindebben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár szakmai partnere a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) volt, mely együttműködési megállapodás keretében biztosította a Közel az olvasóhoz és a művelődő közösségekhez című pilot programban résztvevő 5 helyszín emagyarország Pontként való bekapcsolódását. 1.7 Összbenyomás Összbenyomásunk az, hogy a pilot projekt megvalósítása sikeres volt. A modell minta értékű lehet más megyeszékhely települések könyvtári ellátásának kiterjesztésére is. A megvalósítás nehézségeit a partnerek keresése, az egyeztetések jelentették, de a nehézségek sikeresen kezelhetők. A létrehozott Könyvtár Pontok bár további állami támogatást nem igényelnek, de fenntartói támogatásra viszont szükség van, mert az alábbi feladatokkal és esetleges költségekkel a szolgáltató könyvtárnak számolnia kell: Rendszeres elégedettségmérés Rendszeres igénymérés Könyvek forgatása, beszerzés, állománygondozás Rendezvények, programok szervezése Mentorálás, tanácsadás, betanítás Reklám és propaganda munka Informatikai eszközök, rendszerek karbantartása 8

10 2 A települési könyvtári ellátás rendszerváltást követő helyzetének alakulása Magyarországon 2.1 Az évi CXL törvénytől 2005-ig A magyar parlament 1997 decemberében fogadta el az új könyvtári törvényt. A politikai rendszerváltást követően ezzel a törvénnyel megvalósult a könyvtári rendszerváltozás is. Az évi CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről biztosítja a keretet a könyvtári rendszer működése számára. Leszögezi: "Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők." Kimondja: A törvény célja: "Mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát" (1.. c,). Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (2..) Mindenkinek joga, hogy műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa". (4.. c,) A könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését. (53.. 3) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata. (53.. 2) Az ellátási kötelezettség teljesítése A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata. ( ). Az önkormányzat ezt a feladatát könyvtár fenntartásával vagy megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételével teljesítheti. (64.. 2). Szolgáltatás megrendeléssel, azaz a Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszerhez csatlakozással az 5000 lakos alatti települések élhetnek! A 2000-es évek elején a Könyvtári Intézet problémákat észlelve átfogó vizsgálatot indított a könyvtári rendszerelemek közül a kistelepülések könyvtári helyzetének feltárására. A vizsgálat megállapította, hogy míg az ODR könyvtárak körében jelentős fejlődés tapasztalható között, szolgáltatóivá és egyben fogadóivá is váltak az ekkor bevezetett országos szolgáltatásoknak, addig a kistelepülések könyvtárainak sikerességéhez további intézkedéseket kell tennünk. A vizsgálat megállapításai lökést adtak ahhoz, hogy a szakma koncepciót dolgozzon ki a kistelepüléseken hatékony ellátásszervezés modelljére ben a koncepció alapján bevezetésre került a KSZR, azaz a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, mely szolgáltató könyvtár és szolgáltatást fogadó, közvetítő könyvtári szolgáltató hely relációban teremti meg a legkisebb, akár csak 100 fő alatti lakosság számú településeken is a magas színvonalú könyvtári ellátást. Ennek keretében helyben biztosítja a könyvtári dokumentumokat és közvetíti mindazokat a szolgáltatásokat (rendezvények, programok, lakossági képzések, gyűjtemény, folyóiratok stb.), melyek a megyei könyvtárakban megtalálhatók. 9

11 2.2 A KSZR és eredményei A KSZR rendszer lényege az erőforrások, a kompetenciák hatékony megosztása. Eredménye, hogy a kistelepülések a teherviselő képességükhöz szabott önrész vállalása, azaz a szolgáltató hely fenntartása és a szolgáltatást végző munkaerő biztosítása esetén a könyvtári rendszer teljes körű szolgáltatás kínálatához hozzáférnek. A helyi gyűjtemény kiegészül a szolgáltató könyvtár átirányítható gyűjteményével, a helyi szakmai kompetencia kiegészül a szolgáltató könyvtár teljes körű szaktudásával. Napjainkra már több mint 2000 kistelepülés könyvtári ellátása bonyolódik a KSZR keretében, azaz elmondhatjuk, hogy a KSZR révén megvalósult a magas színvonalú és teljes körű kistelepülési könyvtári ellátás Magyarországon. 2.3 A megyei könyvtárak szerepkörének bővülése, a évi jogszabályi változások hatása január 1-jén, a KSZR 6 éves működési eredményeinek értékelését követően jogszabályváltozásokra került sor. Ennek lényege, hogy a KSZR szolgáltatás szervezéséért a korábbi mintegy 120 könyvtár helyett a továbbiakban kizárólag a megyei könyvtár a felelős, ő köti a településekkel a szolgáltatási szerződéseket és ő rendelkezik a feladatellátáshoz a kiegészítő állami támogatás összegével. Így fókuszált forrásból, a párhuzamos feladatellátást elkerülve szervezhető a gazdaságos ellátás. A változtatásoknak 2013-ban már nem az volt a célja, hogy újabb és újabb kistelepülések bevonását ösztönözze, hiszen a KSZR ekkor már lefedte az ellátandó területeket, hanem az, hogy a magas szintű és az egységes színvonalú ellátás fenntartásához járuljon hozzá. A KSZR mindezekkel az elemekkel pótolhatatlan szerepet tölt be a kistelepülésen élő lakosság könyvtári ellátásában. 2.4 A települési ellátás fehér foltjai napjainkban A kistelepülések könyvtárellátási helyzetének megoldása rávilágított a települési ellátás nem várt fehér foltjaira. Meglepő módon, ma Magyarországon, az ellátásból nem a kistelepüléseken, a kisvárosokban élők, hanem a nagyvárosok peremén élők esnek ki leginkább. Hiszen a nagyvárosi könyvtárellátás az utóbbi évtizedekben centralizálódott. A nagyvárosi központi könyvtár és a fiókkönyvtárai általában a város, illetve a városrész központjába települtek. A nagyváros peremén élőknek gyakran többet és hosszabban kell utazniuk a könyvtári ellátás érdekében, mint a város mellett élő települések lakosságának. A könyvtár nemcsak könyvkölcsönző pont, hanem a közösségi élet intézményi kerete és tere is egyben. Programjai közösségszervező erővel, képzései az esélykiegyenlítés erejével bírnak. Aki a könyvtárát szereti, az az otthonát, a szűkebb értelemben vett településrészét szereti. 10

12 A könyvtári rendszer fejlesztése érdekében lépnünk kell azért, hogy a nagyváros peremén élő polgárok maguk is részesei és együttműködői lehessenek a településrésznek, ennek a nagycsaládnak. 3 A modellkísérlet célja Debrecen megyei jogú város esetében felszámolni a nagyvárosi könyvtári ellátás fehér foltjait. Hozzáférhetővé tenni a Méliusz Könyvtárban felhalmozott információkat, tudást, műveltséget a központtól távol élő, kertségben lakók számára is. 1 A fenti cél megvalósítása során azokat a megoldásokat alkalmazni, szükség szerint kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik a könyvtári ellátásfejlesztés fenntartható, alacsony költségű megoldását. Szolgáltatásfejlesztési modellt alkotni a nagyvárosi könyvtári ellátás fehér foltjainak felszámolására, ezzel lefektetni egy országos könyvtári szolgáltatásfejlesztés kereteit. Szolgáltatási célok: Többfunkciós könyvtári (intézményi) hálózat kialakítása a nagyvárosi ellátásban: - könyvtári dokumentumok helybeni és könyvtári kölcsönzésére - közhasznú ismeretek gyűjtésére és átadására - közügyek intézésére - kulturális (könyvtári, közművelődési) szolgáltatások elérhetővé tételére - megfelelő infrastrukturális lehetőség kialakítására adatbázisok hozzáféréséhez, digitális tartalmak letöltéséhez, más közgyűjtemények (pl. múzeum, levéltárak) szolgáltatásainak megismeréséhez A szociálisan hátrányos helyzetűek számára (munkanélküliek, nagycsaládosok) a digitális kompetencia elsajátítására, tanulás megteremtésére, önképzésre közösségi tér biztosítása. A projekt megvalósítása olyan alapvető készségek fejlesztéséhez járul hozzá, mint: - az írás, - az olvasás, - az információs és kommunikációs eszközök, felületek használata, - a társadalmi készségek kialakulása, - a közösségi igények felkeltése, 1 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). Debrecen, p. 11

13 - a közösségi kapcsolatok fejlesztése, - általában a kulturális igény felkeltése. A kulturális tartalmak elérhetővé tétele, az információkeresési készségek elsajátítása javítja az egyének tanulási esélyeit, támogatja a munkaerő piaci felértékelődését, a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok integrációját. Gyerekek és fiatalok körében a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek bevonása a könyvtári ellátásba, a hátrányos helyzetű fiatalok kulturális integrálása és a kilátástalan helyzetből való kiemelkedésük támogatása elősegíti a felzárkózásukat. Az idősek és nyugdíjasok körében kiemelt cél, hogy ne idegenkedjenek a korszerű technikától, valamint ne veszítsék el életminőségük növelésének esélyeit. A projekt erősíti bennünk az egy közösséghez való tartozás érzését. 2 4 A megvalósítás helyszíne 4.1 Debrecen könyvtárellátási helyzetének bemutatása január 1-jétől törvényi szintű döntés következtében közös irányítás alá kerültek a megyei és városi könyvtári feladatok, melyeket Debrecenben a korábbi városi és a korábbi megyei könyvtár integrációjával létrejött Méliusz Juhász Péter Könyvtár lát el. A Bem téren álló központi épület mellett a város polgárai tizenkét különböző fiókkönyvtár szolgáltatásait vehetik igénybe. A belváros könyvtári szempontból kitűnően ellátott. Debrecen iskolaváros, a polgárság igényli a közgyűjteményi szolgáltatásokat. Könyvtári hagyományai évszázadosak, képzett szakemberek élnek a városban, magas szintű könyvtáros-képzés van az egyetemen. 3 A Méliusz mellett a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, a Tiszántúli Református Egyházkerület Kollégiumi Nagykönyvtára és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Maróthi György Könyvtára is a városban található, ezzel azt gondolhatnánk, hogy a város ellátása teljes mértékben megoldott. Ezzel szemben a valóság az, hogy Debrecenben területileg súlyos aránytalanságok figyelhetőek meg a könyvtári szolgáltatások tekintetében, ugyanis jelenleg Hajdú-Bihar megyén belül Debrecenben vannak a legnagyobb lefedetlen területek. 4 A hiányosságoknak két oka van. Az első, hogy az elmúlt évtizedekben a pénztelenség miatt a kisebb letéti- és fiókkönyvtárakat a városnak nem volt módja fejleszteni, ezért inkább 2 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). Debrecen, p Dr. Kovács Béla Lóránt előadása. - Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) Egyházi könyvtárak a 21. század elején szakmai konferencián hangzott el, március Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). Debrecen, p. 12

14 fokozatosan felszámolta azokat tucatnyi kisebb könyvtárat szüntetve meg. A második ok, hogy Debrecen településszerkezete az elmúlt évtizedekben megváltozott, amit a könyvtári fejlesztések nem tudtak követni Külterületek Debrecenben, a külterületi ellátás A külterületeken jelenleg kétféle hiányosság tapasztalható a könyvtári lefedettségben. Egyrészt számos olyan ellátás nélkül lévő településrész található ezek különálló, de közigazgatásilag Debrecenhez tartozó lakókörzetek, amelyek több kilométer távolságra vannak a város határától (Nagymacs, Kismacs, Ondód, Haláp, Bánk, Pallag, Dombostanya, stb.) Másrészt számos olyan peremkerület is van, amely vagy azért maradt ellátás nélkül, mert fokozatosan leépült, vagy azért, mert újonnan népesült be (Nyulas, Nagysándortelep, Tégláskert, Meggyes, stb.) Jelenleg Debrecenben megoldatlan a kisebbségi könyvtári ellátás is, holott ezt az a tény, hogy a településrészeken cigányság is él, mindenképpen indokolttá tenné. 6 Ezen fehér foltok felszámolása, az információk, a felhalmozott tudás, valamint a műveltség lakóhelytől független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tétele rendkívül fontos az alábbi területeken: - Bánk - Dombos - Haláp - Kismacs - Nagymacs - Ondód - Pallag - Nyulas - Nagysándortelep - Júliatelep - Biczó-kert - Tégláskert 5 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). Debrecen, p. 6 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). Debrecen, p. 13

15 - Meggyes 7 Az új szervezetben működő intézmény vezetése kiemelt feladatának tekinti a város és a megye könyvtári ellátásának kiegyensúlyozottságát, szolgáltatásainak hozzáférhetőségét függetlenül attól, hogy városi, peremkerületi vagy kistelepülési környezetben élőkről van szó. A könyvtár igazgatójának javaslatára 2013 áprilisában elkezdődtek azok a tárgyalások, mely alapján kidolgozásra került a Fejlesztési javaslat Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiterjesztése a nagyvárosi peremterületekre című tervezet. (1. számú melléklet) 4.3 Fejlesztési javaslat Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiterjesztésére a nagyvárosi peremterületekre A fejlesztési javaslatban rögzítésre került: 1. A fejlesztendő településrészek lakosságának száma 2. A célcsoport meghatározása 3. A várható könyvtárhasználati növekedés 4. A tervezett szolgáltatások, a nyitva tartással 5. A szolgáltató-helyek eszközszükséglete, költségei A fejlesztési terv részletesen tartalmazza a szolgáltatások kialakítását, az elérendő célokat és hatásokat, a rövid távú eredményeket, azok mérhetőségét, valamint részletesen megvizsgálja Debrecen településszerkezetét, feltárva ezzel a város kulturális és könyvtári fehér foltjait. Az előzetes felmérések alapján tapasztalható, hogy az említett városrészek lakosságának döntő hányada havonta egy alkalommal sem hagyja el szűk értelemben vett lakóhelyét, ezért szükséges olyan szolgáltatások létrehozása ezeken a területeken, melyet az ott élők igénybe tudnak venni, mely segíti életminőségüknek javulását. 7 Fejlesztési javaslat : könyvtárellátási szolgáltató rendszer kiterjesztése ellátatlan nagyvárosi peremterületekre / Méliusz Juhász Péter Könyvtár (kézirat). Debrecen, p. 14

16 5 A modellkísérletbe bevont külterületek részletes bemutatása 5.1 Nagymacs A XIII. században is létezett falu 1616-ban lett Debrecené. Debrecentől északnyugatra eső egyházas falu volt a középkorban. Debrecen központjától 15 km távolságra található. Részben kertvárosias, de döntően falusias jellegű, földszintes családi házakkal beépített településrész. A 33-as útról zsáktelepülés-szerűen megközelíthető Nagymacs a legnagyobb (1011 fős lakosság), egyszersmind a város központjától az egyik legtávolabb fekvő és legnehezebben elérhető településrész. Nagymacs kedvezőtlen fekvése miatt fizikai szegregátumnak tekinthető és az anti-szegregációs tervben is megjelölt, hátrányos helyzetű terület. A településrész rendelkezik egy felújításra szoruló általános iskolával, viszont óvodája nincs és a közösségi funkciók is gyakorlatilag teljesen hiányoznak. 8 Idősek és fiatalok fele-fele arányban lakják a települést. Többségében alacsonyan képzett állampolgárok élnek itt, akik Debrecenbe járnak dolgozni. A falu nem öregedik, napjainkban is költöznek oda és építkeznek az új betelepülők. A településrész gazdasági funkciói közül mindössze a mezőgazdasági tevékenység érdemel említést. A helyi iskola 2007 óta a Vénkerti Általános Iskola tagintézményként funkcionál. Ezzel együtt minden évfolyamban folyik tanítás egy-egy tanulócsoportban. 9 Folyamatosan fejlődő városrész, két új üzlethelyiséget építettek, parkosítást végeztek, játszóteret és sportudvart létesítettek és a buszfordulót is felújították a településrészen, valamint az új művelődési ház is a szociális város-rehabilitációs program keretében épült. Közreműködő partner: Debreceni Művelődési Központ Könyvtár Pont helye: Nagymacsi Közösségi Ház Vonzáskörzet: Nagymacs Lehetőségek: a partnerintézmény úgy alakította ki az épületet, hogy könyvtár fogadására alkalmas legyen; központi elhelyezkedése van Nehézségek: nincs 8 Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (131. p.). In: október Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (138. p.). In: október

17 5.2 Kismacs A Debrecen várostáblától 5 km-re fekszik a 33-as számú főút mentén. A mesterségesen létrehozott volt tanyaközpont ma falusias hangulatú településrész. Az első középületek egyike a Közösségi Ház volt, amely a hatvanas évek közepén készült el a lakosság összefogásával. E köré épültek aztán a település házai fő lakik a településen. Ennek fele a év közötti, a másik fele a 14 év alatti és 60 év fölötti korosztály. Közreműködő partner: Debreceni Művelődési Központ Könyvtár Pont helye: Kismacsi Közösségi Ház Vonzáskörzet: Kismacs Lehetőségek: a közművelődési intézmény több évtizedes működése során kitűnő közösségszervező tevékenységet végzett; a helység alkalmas a könyvtári szolgáltatások fogadására Nehézségek: nincs Tégláskert A várostól délre eső téglavető terület földjét 1871-ben parcellázták fel. A Budapest-Debrecen vasútvonaltól déli irányba terjed, Szepesig tart. Nyugaton a szeméttelep, illetve szennyív, keleten pedig a legelő, a valamikori orosz laktanya maradványai határolják. Itt volt a Vecsey- Balogh téglagyár. Tégláskert és Epreskert a repülőtér és a vasút közé eső elszigetelt városrészek, lakóik száma fő. A református gyülekezet aktívan jelen van az itt élő családok életében, sok család tagja az itteni református gyülekezetnek és a nyolc éve átadott templomba jár istentiszteletre. A református egyház működteti a felújításra váró játszóteret és sportpályát. A baptista felekezet is jelen van a városrészben. Ők üzemeltetik a Freedom Közösségi Házat. A Gázvezeték utcai salakstadiont egy helyi vállalkozó üzemelteti. A település óvodájába (mely az Áchim András Úti Óvoda tagintézménye) három csoportban, közel száz kisgyermek jár. Iskola már nem működik a városrészben az alacsony gyermeklétszám miatt. Két átmeneti otthon és két lakásotthon is található ebben a városrészben. A nyolcvanas években még működött itt könyvtár és kultúrház, mely meghatározta a közösség életét. Azóta ezek az intézmények megszűntek. Együttműködő partner: Tégláskerti Református Missziói Egyházközség Könyvtár Pont helye: Tégláskerti református templom október Dr. Kovács Béla Lóránt előadása. - Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) Egyházi könyvtárak a 21. század elején szakmai konferencián hangzott el, március

18 Vonzáskörzet: Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvi kert, Kerekestelep Lehetőségek: egy aktív és fejlődő gyülekezet támogatását sikerült megnyerni; a könyvtárnak már a tervezéskor központi helyet szántak a templom épületében Nehézségek: megközelíthetőség 5.4 Lencztelep Lencz Géza egyetemi tanár, lelkész, egyháztörténészről elnevezett kertvárosi telep a város délkeleti részén a Monostorpályi út végén. Közvetlenül mellette található Pac, mely szintén teljesen ellátatlan. Egyes területein szegregáció jelei figyelhetőek meg a lakosság szociális helyzetében, hiszen hátrányos helyzetűek és jómódú állampolgárok vegyesen lakják a városrészt. Lakossága 3000 fő. Egyre többen költöznek erre a városrészre, legtöbben a megye közeli településeiről. A Lencztelepen található a Szeged utcai Szabadidőpark (SzUSz), a kellemes és szép környezetben lévő horgásztó, mely az elmúlt 6 esztendő alatt méltán vált a város lakossága számára közkedvelt kikapcsolódási úti célul. Közreműködő partner: Kerekestelepi Református Egyházközség Könyvtár Pont helye: Lenztelepi református templom Vonzáskörzet: Lenztelep, Pac Lehetőségek: a partner egy új gyülekezetet szervez, egy teljesen új templom állt rendelkezésünkre, több közösségi helyiséggel A városrész folyamatosan fejlődik, szeptemberben a templom mellett épült egy új közösségi tér, játszótér, füvesített zárt park. Nehézségek: részleges akadálymentesítés 5.5 Nagysándortelep A Kishegyesi út választja el a Vulkánteleptől. A Kishegyesi és a Balmazújvárosi út között fekszik, előző neve Rákosi-telep, korábban Téglavető volt. Debrecen nyugati részén fekvő szegregált jellegű városrész. Hátrányos helyzetű roma kisebbség által lakott terület, ahol magas az alacsonyan iskolázottak száma. A telep lakónépessége nőtt, de a lakások száma csökken és minőségük romlik. A városrész népessége a Debrecenre jellemző korszerkezethez képest kedvezőbb, fiatalosabb. A városrész kialakulása óta folyamatosan fejlődő városrész, fejlesztették a szennyvízcsatorna-hálózatot, több utat rendbe tettek, aszfaltoztak, így a tömegközlekedés is korszerűsödött, több autóbuszjárat is érinti ezt a városrészt. A Pósa Utcai 17

19 Óvoda központi épülete, mely 1930-ban épült, a Pósa u. 49. szám alatt található. Összesen 7 óvodai csoport fogadja a gyermekeket. A városrész oktatási intézménye a Lilla Téri Általános Iskola Nagysándor József Általános Iskolai Tagintézménye. Az iskolába jelenleg 168 tanuló jár, ebből 41% veszi igénybe a napközis szolgáltatást. A hátrányos helyzetű tanulók aránya 60 %, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig 15 %. 12 A Városrészben található a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja területi irodája, a DMJV Városi Szociális Szolgálatának Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek Klubja, a Héra Egyesület, mely Családsegítő Szolgálatként feladatokat lát el az egész városban, valamint a Nagysándortelep Missziói Egyházközség működtet itt templomot. A városrész lakossága körülbelül 3000 fő. A Kishegyesi út másik oldalán épül/épült a Fészek lakópark, amely szintén teljesen ellátatlan. Az önkormányzat régi szándéka a területen a közszolgáltatások fejlesztése. Együttműködő partner: DMJV Szociális Szolgálat Könyvtárpont helye: Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek és Demens Idősek Klubja Vonzáskörzet: Nagysándortelep, Fészek lakópark. Lehetőségek: megfelelő helyiség, mely eredetileg is klubszobaként működött Nehézségek: az idősek biztonsága érdekében az épület bejárati ajtaját zárva tartják, a látogatóknak csengetni kell 6 A modell rövid leírása A kertségekben élők könyvtári ellátását megvizsgálva megállapítottuk, hogy a helyzet megváltoztatására és előnyös alakítására olyan komplex programot kell kidolgoznunk, amely azonnal észrevehető eredményt mutat, és amely alkalmas ennek az alapvető könyvtári problémának a megoldására. A modell a nagyvárosi perem területeken, Debrecen esetében a kertségekben könyvtári ellátást nyújtó szolgáltató hely fenntartását és működtetését támogatja. A könyvtári ellátást a szolgáltató helyeken a székhely település könyvtára, jelen esetben a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosítja. A program fontos eleme, hogy nem klasszikus fiókkönyvtárakat hoz létre, hanem helyi szinten már létező intézményekbe, közösségekbe integrálja a könyvtári szolgáltatásokat október

20 A szolgáltatást befogadók között preferáltak az egyházak, egyházi intézmények, civil szervezetek, a város által már működtetett közösségi terek, szociális intézmények, iskolák, egyéb szervezetek. A fenntartási, működtetési költségek minimalizálása érdekében azokkal a befogadókkal érdemes tárgyalni, melyek rendelkeznek a könyvtári szolgáltatásra alkalmas térrel, a teret költségtérítés nélkül biztosítják, és meg tudják oldani a szolgáltatáshoz szükséges személyzet biztosítását is. A modell tagjai: Szolgáltató könyvtár, aki a továbbiakban a szolgáltató hely szakmai működtetését végzi, biztosítja a szükséges dokumentum állományt, informatikai eszközöket, adatbázisokat. Olyan korszerű integrált számítógépes rendszert (szoftver, megfelelő nagyságrendű szerver, munkaállomások) működtet, amely alkalmas a szolgáltató helyre telepített állomány feltárására, a gyarapodások nyilvántartásba vételére és webes felületen történő szolgáltatására. Szolgáltatást fogadó szervezet/intézmény, aki biztosítja a szolgáltatáshoz a teret, az internet kapcsolatot és a személyzetet. Cserébe az általa működtetett tér kiegészül könyvtári funkcióval, programokkal, közösségépítő lehetőségekkel. A lakosság a szolgáltatásokat a szolgáltató és a szolgáltatást fogadó által megkötött szerződés alapján veheti igénybe. Alapszolgáltatások Könyv, folyóirat és egyéb dokumentum-ellátás, dokumentum-szolgáltatás Információszolgáltatás, tájékoztatás Egyéb szolgáltatások Közösségi szolgáltatások (rendezvények, programok, kiállítások, stb.) Szakmai továbbképzések, használó képzések, felnőttoktatás Speciális szolgáltatások a fogyatékkal élők számára, a nemzeti kisebbségek ellátására A modell működési forrásait a modell tagjai, a szerepüknek megfelelő tartalommal és a szerződésben rögzített módon biztosítják. A koncepció megvalósítás várható előnyei: a nagyváros peremén élők számára is elérhetővé válnak a könyvtári rendszer szolgáltatásai nő a műveltséghez és tudáshoz jutók száma a könyvtár közösségi teret nyit a helyi lakosság számára, ezzel biztosítja, hogy csökkenjen a különbség az információban gazdagok és szegények között 19

21 nő a településrész lakosságmegtartó ereje támogatást kapnak a helyi kezdeményezések, kulturális tevékenységek kényelmesebb és komfortosabb lesz a településrészen lakó családok élete gyermekek, idősek és egyéb korosztály vagy célcsoport számára lehetőség nyílik személyre szabott programok megtartására csökken az elidegenedés, az emberek segítséget kapnak a közösségi, kulturálódási szokásaik megélésében, a friss, hasznos információkhoz jutásban, az önképzésben, a szabadidő hasznos eltöltésében A könyvtári szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódva közösségfejlesztő folyamat is indul, melynek célja a polgárok aktivizálásával és bevonásával a településrészeken élők helyi ügyek iránti elköteleződésének és cselekvési szándékának feltárása és fejlesztése, életminőségük javítása, a szolidaritás, a bizalom, az összetartozás erősítése. A projekt nagy előnye, hogy a közösségben meglévő tudásra, aktivitásra épít, s csak olyan erőforrást visz be kívülről, ami helyben nem található meg. Cél Debrecen közkönyvtári ellátásában meglévő aránytalanságok, a szolgáltatás szempontjából lefedetlen területek könyvtári-információs szolgáltatási rendszerének költséghatékony kiépítése. A polgárok munkaerő-piaci helyzetének javítása, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek kulturális integrációja A modellt megvalósító könyvtár, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár bemutatása A debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár nyilvános közgyűjteményként küldetésének tekinti, hogy Hajdú-Bihar Megye és Debrecen Megyei Jogú Város polgárai számára biztosítsa az információhoz és a kulturális javakhoz való szabad hozzáférést. Ebből fakadó célunk írott örökségünk gyűjtése és közzététele, a köznevelési és felsőfokú oktatási intézmények munkájának támogatása, valamint szociális feladatainak ellátása. A hitelességet és a felelősséget tekintjük intézményünk fő erényeinek. Kollégáink munkája garantálja a szolgáltatott információk megbízhatóságát és hasznosságát. Arra törekszünk, hogy választ adjunk a felhasználók kérdéseire és az információból tudást, a tudásból pedig műveltséget teremtsünk. 13 Dr. Kovács Béla Lóránt előadása. - Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) Egyházi könyvtárak a 21. század elején szakmai konferencián hangzott el, március

22 Központi könyvtárunk és tizenkét fiókkönyvtárunk olyan hálózatot alkot, amely az olvasókhoz való közelséget, a róluk való gondoskodást és a velük való együttműködést szolgálja. Hiszünk abban, hogy a kedvtelést a szakértelemmel, a könyves műveltséget a világhálón való biztos tájékozódás erényével ötvözhetjük és tevékenységünkkel hozzájárulunk városunk és régiónk hagyományainak őrzéséhez és életminőségének javításához. Könyvtáraink minden korosztály számára kínálnak olvasási, tanulási, művelődési, kikapcsolódási lehetőséget. A látogatókat felkészült könyvtárosok segítik az információszerzésben. 14 A Méliusz Juhász Péter Könyvtár 2013 januárjában jött létre a Hajdú-Bihar megyei könyvtár és a Debreceni Városi Könyvtár összevonásával. Az új intézmény kettős feladatot tölt be: egyrészt a megye teljes területén szolgáltat negyvenegy ötezer főnél kisebb településen működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, másrészt ellátja a várost. Debrecen polgárai a központi könyvtáron kívül tizenkét fiókintézményben és öt Könyvtár Ponton keresztül vehetik igénybe szolgáltatásait. A Méliusz Könyvtár a megye és a város minden részén jelen van: közel az olvasóhoz Az intézmény szervezete A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezeti egységekre tagolódó intézmény, feladatainak ellátása a munkatársak szoros együttműködésén alapul. Osztálystruktúráját átszövi az állandó és időszaki egységekben való tevékenység. Vezetői feladatokat ellátók: a könyvtár igazgatója, igazgatóhelyettesei, gazdasági vezetője, az osztályvezetők és az egyéb vezetők. Az intézmény és egységei szakmai alapfeladatait a szakalkalmazottak, az üzemeltetéssel, szervezéssel kapcsolatos feladatait a gazdasági, ügyviteli-, üzemviteli- és fenntartási alkalmazottak, valamint kisegítő alkalmazott takarítók látják el. Egyéb, külső munkavállalókkal megbízásos jogviszony létesítése kizárólag az intézmény igazgatójának jogkörébe tartozik Méliusz Juhász Péter Könyvtár küldetésnyilatkozata. In: 643e92924a48, október október Méliusz Juhász Péter Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

23 Szervezeti felépítése: A könyvtár szervezeti egységei IGAZGATÁSI KÖZPONT Létszáma: 49 fő, ebből 24 könyvtáros / informatikus Gazdasági Egység Az érvényben lévő államháztartási törvény alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági folyamatok ellátását. A gazdasági egység a Debreceni Művelődési Központ pénzügyi-gazdasági feladatait is ellátja. Könyvtári szakterület Gyűjteményszervezési Osztály: A Gyűjtőköri Szabályzatban megfogalmazottak alapján a központi könyvtár, fiókkönyvtárak és a Könyvtár Pontok működéséhez szükséges dokumentumok beszerzése, nyilvántartása, formai és tartalmi feltárása; az állománygyarapítási keret felhasználásának koordinálása; a központi katalógusok építése és gondozása; 22

24 a dokumentumok tervszerű selejtezése; állományvédelmi feladatok: köttetés megszervezése, állományellenőrzések lebonyolítása. Informatikai Osztály: Dokumentált, szabványokon alapuló informatikai rendszer tervezése, fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása; IT hardver és szoftver beszerzése; internet hozzáférés biztosítása a szolgáltatási pontokon; eseti szoftverfejlesztés, új szoftverek tesztelése és beüzemelése; intézményi honlap üzemeltetése; az Integrált Könyvtári Rendszer felügyelete; kapcsolattartás a szolgáltatókkal. Megyei Módszertani Osztály: A megye területén működő könyvtárak együttműködésének szervezése és irányítása; a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megyei szervezése és irányítása; a megye könyvtárainak folyamatos tájékoztatása a vonatkozó törvényekről és rendeletekről, a könyvtáraknak meghirdetett pályázatokról; kapcsolat tartása a települési könyvtárakkal, könyvtári szolgáltató helyekkel és az azokat fenntartó önkormányzatokkal, a megyei könyvtári szolgáltatások, információk, kulturális lehetőségek településekre juttatása; a megyében a könyvtári statisztikai adatszolgáltatás szervezése és összefogása, az érdekeltségnövelő támogatáshoz való hozzáférés adminisztrációjának szervezése és bonyolítása; a települési könyvtárak segítése helyismereti munkájuk végzésében, a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó lakosok könyvtári ellátásának szervezése; tapasztalatcserék, továbbképzések, szaktanfolyamok szervezése a megyei hálózatban dolgozó könyvtárosok részére. Hálózatszervezési Osztály: Az intézményi stratégia érvényesítése; kapcsolatépítés segítése, támogatása, kapcsolattartás a médiával, sajtótájékoztatók előkészítése, megszervezése, sajtóanyag készítése; a helyi és országos rendezvény- és programszervezési feladatok intézmény szintű összefogása; pályázatok koordinálása; statisztikai adatszolgáltatás; a munkatársak szakmai továbbképzésnek kidolgozása és szervezése; a szabadságolási tervek összehangolása, helyettesítések megszervezése Méliusz Juhász Péter Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

25 7.2 Központi Könyvtár A Központi Könyvtár olvasószolgálatában összesen 22 könyvtáros dolgozik. Kölcsönzés, regisztráció A könyvek kölcsönzésére a földszinten, a kölcsönzőpultnál van lehetőség. Itt lehetséges a beiratkozás, a regisztráció, a dokumentumok előjegyzése, a lejárati határidő személyes hosszabbítása is. Előzetes bejelentkezés után általános- közép- és felsőoktatásban tanulók számára lehetőség van csoportos foglakozásokra, ahol interaktív módon ismerkedhetnek meg a Központi Könyvtár gyűjteményével és részlegeivel. Hírlapolvasó Kellemes környezetben várjuk hírlapolvasónkba a napilapok, hetilapok, női magazinok, bulvárlapok kedvelőit. Sport, gazdaság, kultúra, egyházi élet témában is itt találja a legfrissebb lapokat. Természettudományi ismeretterjesztő sajtótermékekkel várjuk a tudományos érdeklődésű olvasókat. Számítástechnikai folyóirataink segítséget nyújtanak a rohamléptekkel változó információs világ eseményeinek, eredményeinek követésében. Látogatóink itt találhatnak természetgyógyászattal, életvezetési témával, lakberendezéssel, lakásfelújítással, gasztronómiával kapcsolatos olvasnivalót. 18 Gyermekkönyvtár A földszinten található a családbarát gyermekkönyvtár, mely babakocsival is megközelíthető kötetes állománya életkor szerint kínál irodalmat az óvodáskortól a serdülőkorig. Változatos gyermekprogramokkal várjuk az érdeklődőket, hogy az óvodások és iskolások játékos formában ismerkedhessen meg a könyvtárral. 19 Idegen nyelvi részleg A földszinten, a Szivárvány terem mellett található. A szabadpolcon levő állomány szépirodalmi műveket, valamint a nyelvtanuláshoz szükséges dokumentumokat tartalmaz. A könnyebb eligazodás miatt az állományt nyelvek szerinti csoportosításban helyeztük el. Itt működik a British Council GatewayUK Tájékoztató Pontja, amely naprakész nyelvtanulási, oktatási, országismereti, turisztikai információkat nyújt Méliusz Központi Könyvtárának Hírlapolvasója. In: /tartalom/2014/09/17/hirlapolvaso-33781, október Méliusz Központi Könyvtárának Gyerekkönyvtára. In: /tartalom/2014/09/17/gyermekkonyvtar-33836, október Méliusz Központi Könyvtárának Idegennyelvi részlege. In: /tartalom/2014/09/17/idegen-nyelvi-reszleg-33746, október 5. 24

26 Kiválasztó tér A felnőtt és 14 év feletti olvasóink az első emeleten, a Kiválasztó térben találják a kölcsönözhető könyveket. A polcokon fellelhető minden klasszikus és kortárs irodalom, a kölcsönözhető szakirodalomban valamennyi tudományterülethez található ismeretanyag. 21 Zenei Könyvtár és Művészeti Gyűjtemény Zenei és Művészeti gyűjteményünkben komoly-, könnyű-, nép- és világzene, kölcsönözhető könyv, kotta, dia, video, CD, DVD, hangoskönyv, film várja az érdeklődőket CD és bakelitlemez közül válogathatnak az olvasók. Zenei szakfolyóiratok helyben olvasására, zenehallgatásra is van lehetőség. 22 Olvasóterem Széleskörű ismereteket közvetítő nyomtatott és elektronikus szakirodalom, adatbázisok, folyóiratok állnak az érdeklődők, kutatók rendelkezésére. Olvasótermünkben érhető el az emagyarország Pont, a NAVA Pont, az Öko-sarok és a Civil-sarok szolgáltatásaink. 23 Helyismereti Gyűjtemény és Fotótár Ez a részlegünk gyűjti, feldolgozza és az olvasók rendelkezésére bocsátja a történelmi Bihar vármegyével, Hajdú-Bihar megyével, a megye településeivel, Debrecennel kapcsolatos dokumentumokat. A kutatómunkához a dokumentumok helyben történő használatát biztosítjuk. Gyűjteményünk megismertetésére, népszerűsítésére kiállításokat, könyvbemutatókat, előadásokat rendezünk. Igény szerint a gyűjtemény anyagaira építve tematikus bemutatókat tartunk általános- és középiskolásoknak, érdeklődő csoportoknak Méliusz Központi Könyvtárának Kiválasztó tere. In: /tartalom/2014/09/17/kivalaszto-ter-33796, október Méliusz Központi Könyvtára Zenei Könyvtár és Művészeti Gyűjtemény. In: /tartalom/2014/09/20/zenei-konyvtar-es-muveszeti-gyujtemeny-29468, október Méliusz Központi Könyvtárának Olvasóterme. In: /tartalom/2014/09/17/olvasoterem-33814, október Méliusz Központi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény és Fotótár. In: /tartalom/2014/09/17/helyismereti-gyujtemeny-es-fototar-33763, október 5. 25