Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. Környezeti jelentés TÁMOP /

Átírás

1 Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Környezeti jelentés Közös Jövőnk: Hajdú-Bihar TÁMOP / A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 I. Bevezetés A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár december 21-én nyílt meg Debrecenben. A helyi Közművelődési Könyvtár (1918) és a debreceni körzeti könyvtár (1950) összevonásával létrehozott könyvtárat a Kereskedelmi Akadémia egykori épületében(építési ideje:1893) helyezték el. Alapítója a Hajdú-Bihar Megyei Tanács volt, 1990 óta a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a fenntartó. A nyolcvanas évek végén megkezdtük a könyvtár gépesítést, ma már integrált könyvtári rendszerrel dolgozunk, CD-ROM és multimédia adatbázisokkal rendelkezünk és olvasóinknak Internet elérhetőséget biztosítunk. Könyvtárunk március 1-től felvette Méliusz Juhász Péter nevét. A megyei feladatok korábban a letéti népkönyvtárak létrehozásában és működtetésében merültek ki. A hálózati központi szerep felerősödött a járási könyvtár megalakulása, majd a községi könyvtárak ún. tanácsosítása (tanácsi tulajdonba vétele ) után. Az önkormányzati törvény értelmében azonban a korábbi hálózati munka új értelmet nyert. A Megyei Könyvtár területi feladatai sorába illesztette a kisközségek dokumentum ellátását és életre hívta a vidéki könyvtárak együttműködési társulását, a Libtech egyesületet. A megyei könyvtár az ötvenes évek végétől részt vesz a könyvtárosok képzésében: alapfokú könyvtárkezelői tanfolyamokat szervezett, jelenleg könyvtáros asszisztens iskolát működtet től gyakorlóhelye a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő-könyvtár szakos, majd szakkollégiumi hallgatóinak; 1989-tol a Kossuth Lajos Tudományegyetem informatikus könyvtárosainak és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtár szakos hallgatóinak. A megyei könyvtár olvasóinak több mint fele egyetemi- főiskolai hallgató, ill. közép- és általános iskolai tanuló. A könyvtár jelentős szerepet játszik Debrecen és Hajdú-Bihar megye dokumentumés információellátásában, így járulva hozzá a város kulturális örökségének ápolásához, továbbviteléhez, áttételesen a magyar szellemi élet fejlődéséhez. A Méliusz Központ 2007 óta stratégiai ágazatnak tekinti a megyei közművelődési feladatellátást. Közművelődési munkánk alapvető célja a megyében élők identitás tudatának erősítése. A közművelődés sajátos eszközeivel hozzá kívánunk és tudunk járulni a települések élhetőbbé tételéhez, a településhez kötődés erősítéséhez, amely hozzájárulhat a települések népességmegtartó erejének növekedéséhez. E céljaink eléréséhez a megye településeinek, közművelődési intézményeinek és civil szervezeteinek jelentős részével partnerségi kapcsolatot alakítottunk ki, így segítve a helyben megfogalmazott, nagy jelentőséggel bíró közművelődési események megrendezését. Hosszú távú fejlesztési programunk a Közös jövőnk Hajdú-Bihar címet viseli, mely a településekkel, civil szervezetekkel partnerségben valósul meg, s nagy közösségi művelődési aktivitást indukál. A megyei közművelődési feladatellátó szervezet, a Méliusz Központ jelenléte a megye településein érzékelhetővé vált. Ezt illusztrálja azoknak a településeknek a nagy száma, amelyekben a Méliusz Központ közreműködésével valósultak meg hagyományos és új rendezvények. Kiemelkedő a Vármegye Képgaléria rendszer létrehozása, ennek keretében két új kiállító terem felújítása Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben. Szakmai kiadványaink dokumentálták, és széles körben népszerűsítették munkánkat pld.: Hajdú-Bihar Megyei Művésztelepek 2008, Megyei Közművelődési és Könyvtári Téka négy száma, Hajdú-Bihar Megyei Őszi Tárlat katalógusa. Jól működő szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki Debrecen Megyei Jogú Város kulturális szervezeteivel. Ennek eredményeként megyénk önálló virág kocsit indított, illetve egy teljesen újszerű tematikus koreográfiával vett részt a Debreceni Virágkarneválon megyei és határon túli,

3 Bihar megyei települések bevonásával. A kompozíciót augusztus 21-én Nagyváradon is sikerrel mutattuk be. Új kezdeményezés volt a Megyeszínpad felállítása Debrecenben a Déri téren, mely tízezernél több látogatót vonzottak. Munkánkra egyaránt jellemző a hagyományos, jól bevált formák megtartása, fejlesztése és az innovatív, újszerű rendezvények létrehozása. Kiemelkedő jelentőségű és népszerű a Megyejárás című sorozatunk, amely folyamatosan bemutatkozási lehetőséget teremt a megye településeinek a Méliusz Központban. A kulturális törvényben megfogalmazott feladatainkat magas színvonalon teljesítettük, amelyet néhány példával illusztrálunk: Folyamatosan végezzük közművelődési szakember képzését, továbbképzések, tanfolyamok, szakmai napok keretében, valamint a felnőttképzést. Kulturális és művészeti értékek, hagyományok ápolása, nyilvánosságra hozása: Vármegye-Képgaléria létrehozása, Régi nóta, híres nóta felmenő rendszerű verseny, hagyományos felmenő rendszerű, megyei amatőr művészeti fórumok, találkozók megrendezése, megyei alkotó pedagógusok kiállításának megrendezése, Megyejárás programjai, valamint amatőr és hivatásos színházi produkciók bemutatása, vándoroltatása. A megye nemzetközi kulturális kapcsolatainak ápolása, fejlesztése érdekében kulturális csereprogramokat valósítunk meg Bihar megyével, Toyama (Japán) tartománnyal. II. A Méliusz Központ környezetpolitikája Rövid helyzetkép Az intézmény jelenleg nem rendelkezik környezeti szempontú tanúsítvánnyal, fenntarthatósági terve van Az intézményt jogszabály nem kötelezi környezeti / fenntarthatósági felelős alkalmazására. Egy kolléga látja el a feladattal kapcsolatos koordinációt. Feladatai: környezetvédelmi programok, akciók szervezése, fenntarthatósági ismeretek közvetítése. Munkaköri leírása tartalmazza e feladatkör ellátását. A jelentés elkészítésének előzményei A Méliusz Központ 2009-ben nyújtotta be pályázatát a Társadalmi Megújulás Operatív Program Építő közösségek közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában című pályázati felhívására. (TÁMOP-3.2.3/08/1) A Közös Jövőnk Hajdú-Bihar címet viselő projektet a Bíráló Bizottság támogatásra érdemesnek ítélte, így Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül. A forrást az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Projektünk, amelyet 5 partner bevonásával konzorcium keretében valósítunk meg, célja a megyei közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának bővítése, valamint olyan a helyi igényekhez igazodó képzések megvalósítása, amelyek segítenek a települések munkaerő piaci lehetőségeinek javításában. A pályázat írásakor intézményünk vállalta, hogy környezeti jelentést is készít, melynek célja, hogy környezeti információkat nyújtson a lakosság és partnerei felé. A jelentés a nyilvánosság számára elérhető, évente frissül, elérhető: a Méliusz Központ Központ honlapján.

4 Fenntarthatósági indikátorok Fajlagos vízfelhasználás mértéke - teljes vízfelhasználás (m3) Fajlagos vízfelhasználás mértéke szolgáltatás egysége (fő) Fajlagos energiafelhasználás mértéke teljes energiafelhasználás (kwh) Gázfelhasználás Összes hulladék mennyisége (t) 8 8 III. Megállapítások 1. A projekt és annak keretében szervezett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás-fejlesztés kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére. Környezetvédelmi programjaink célja, hogy segítsük egy élhetőbb jövő megteremtését, közvetítsünk egy olyan életérzést, szemléletmódot és kultúrát, mely sajnos még hiányzik az emberek többségének mindennapjaiból ben az Erdők Nemzetközi Évéről több programmal emlékeztünk meg. A programok során a résztvevők éghajlatváltozással, aktuális környezetvédelmi kérdésekkel, problémákkal ismerkedtek meg, bővítették a világnapokhoz kapcsolódó és általában a környezeti, fenntarthatósági ismereteiket, pl.: a kibocsátás csökkentése, elővigyázatosság, felelősségvállalás. A programok tartalma, módszere kiterjedt a kibocsátás csökkentésére, a társadalmi felelősségvállalásra, az elővigyázatosság elvére, a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. Akciót szerveztünk munkatársaink bevonásával a Méliusz Központ udvarán lévő fák gondozása érdekében. 2. Az intézmény vállalta, hogy évente munkavállalói részt vesznek fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson májusában a munkatársaknak szakmai napot szerveztünk. 4. A programok, képzések választott körülményei egyre inkább környezettudatosságot tükröznek. Igyekszünk elérni, hogy a programok, képzések választott körülményei egyre inkább

5 környezettudatosságot tükrözzenek. Az intézményben energiatakarékos izzókat, irodatechnikai eszközöket használunk. Az intézmény területén biztosítunk kerékpár-tárolási lehetőséget. Az intézmény helységeit egyre több zöld növény díszíti, valamint pihenéshez szükséges zöldfelülettel is rendelkezik(udvar). Az intézményben a szelektív hulladékgyűjtés még nem megoldott. 4. Környezeti fenntarthatósági szempontok alkalmazása a beszerzések terén A projekthez kapcsolódó beszerzéseink során alkalmaztuk a környezeti fenntarthatósági szempontokat, olyan eszközöket vásároltunk, melyek előnyös környezeti tulajdonságokkal rendelkeznek. 5. Projektünk hozzájárul a tájképi, természeti emlékek megőrzéséhez. Környezetvédelmi közvélemény-formáló akciónk során 2011.májusában Debrecenben emlékfát ültettünk a Baltazár Dezső téren. Projektünk egésze, és az programok különösen hozzájárultak a kulturális értékek, szokások, hagyományok, kézművesség megőrzéséhez is: Debreceni Fotóklub Megyejárás program és hagyománymegőrző programjai Képzőművészeti kiállításrendező-, szervező tanfolyam Biogazda képzés (Balmazújváros konzorciumi partner) Tormatermesztő (Vámospércs konzorciumi partner) 6. Kombinált anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek vásárlása, alkalmazása Kombinált anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékeket vásároltunk az eszközfejlesztés során. A készülékek alkalmasak kétoldalas nyomtatásra, újrahasznosított papír alkalmazására. 7. Bevezettük az újrahasznosított papír használatát. A káros környezeti hatások csökkentése érdekében már korábban is ügyeltünk arra, hogy minél kevesebb papírt használjunk működésünk során. A nem hivatalos dokumentumokat kétoldalasan nyomtattuk, a már egyik oldalon használt papírokat újra hasznosítottuk. A projekt során bevezettük az újrahasznosított papír használatát, ügyelünk arra, hogy a vásárolt papír mennyiségének legalább 10%-a környezetbarát termékjellel ellátott újrapapír legyen. 8. Kistérségben élő munkavállalók alkalmazása Munkavállalóink kiválasztásánál előnyben részesítjük a helyi munkaerőt a távolabbi régiók munkavállalóival szemben. A helyi munkaerő közlekedési igénye kisebb, ez kedvezően hat a környezetre, a közeli munkahely segíti a lakosság megtartását, fontos szerepet tölt be a helyi közösség fenntartásában is. 9. Fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, programokat szervezünk. A lakosság számára évente többször is szervezünk a fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, programokat elsősorban a környezetvédelmi világnapok alkalmából. Madarak napja: 2011.május 20. Ezerarcú fa: 2011.március 25.

6 Erdők napja:2011.február 15. IV. Környezetvédelmi célkitűzések Oktatni, képezni és motiválni kell az alkalmazottakat, hogy tevékenységüket környezeti szempontból még felelősségteljesebben végezzék. Előre fel kell mérni a várható környezeti hatásokat, mielőtt az intézmény elkezd egy új tevékenységet vagy projektet. Vizsgálatokat kell folytatni az intézményi tevékenységekkel kapcsolatos nyersanyagok, folyamatok, kibocsátások és hulladékok környezeti hatásairól és arról, hogyan lehet a káros hatásokat a legkisebbre csökkenteni. (pl.: víz, áram, papír) Az eszközök vásárlásakor továbbra is a kombinált, anyag- és energiatakarékos típusokat részesítsük előnyben. A környezetvédelmi jelentést folyamatosan frissítsük, elérhető legyen a nyilvánosság számára. Debrecen, június 23. Szilágyi Irén mb. igazgató