A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

Hasonló dokumentumok
A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai: helyzetkép és alapvető dilemmák

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai helyzetkép és alapvető dilemmák

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK LOKÁLIS VETÜLETE

Konjunktúrajelentés 2009

Konjunktúrajelentés 2013

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Térségi egyenl tlenségek

FÖLDRAJZ ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MAGYARORSZÁGON továbblépés. Vendégszerkesztők: Varga Attila és Lengyel Imre

A változatos NUTS rendszer

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Versenyképesség vagy képességverseny?

NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában

Vidéki járások versenyképessége Magyarországon. Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János

Költségvetési politika és befektetési környezet

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

ció Magyarországon gon 2009

Az új kohéziós politika és hatásvizsgálata

Versenyképességünk fokozásának tényezői

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Integrált területfejlesztés. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Konjunktúrajelentés 2017

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

Alternatív hosszú távú, regionalizált növekedési pályák Magyarországon. Zsibók Zsuzsanna, PhD

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Beadás kezdete. Beadás vége

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

Helyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről. Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

A magyarországi EU-s támogatások elemzése

Mobilitás és Környezet Konferencia

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A szegedi biotechnológiai cégek tudáshálózatának jellegzetessége reflexiók a Biopolisz Programra

Az agglomerációs előnyök és a technológiai közelség befolyása a vállalatok túlélésére Magyarország, mint átmeneti gazdaság esete

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

A dekarbonizáció regionális sajátosságai Magyarországon

Konjunktúrajelentés 2014

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

A magyar építőipar számokban és a évi várakozások

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

MTA Regionális Kutatások Központja

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A szolgáltató szektor regionális különbségei Közép- és Kelet-Európa régióiban. Kovács Sándor Zsolt

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK november 6.

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben

Belső piaci eredménytábla

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Átírás:

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben Lengyel Imre Varga Attila A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét, 2018. október 19.

Ha meg szeretnénk érteni a nemzeti növekedési u temek ku lönbségeit, jó azzal indítani, miért ku lönböznek a regionális növekedési u temek. (Paul Krugman [2003] 17. o.)

Földrajz, növekedés és fejlesztéspolitika Földrajz és közgazdaságtan Ricardotól Krugmanig Növekedés és régiók: a nemzeti szintű növekedés nagysága az egyes régiók hozzájárulásából vezethető le A nemzeti szintű növekedésösztönzésben a regionális fejlesztéspolitika jelentősége

Földrajz és a hazai növekedés elemzése Számos kiváló tanulmány jelent meg a hazai növekedés témájában A földrajzi szempontok sajnos itthon még kevéssé mutatkoznak a vizsgálatokban Tanulmányunk a földrajz, a térbeliség jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet

Alapkérdés: a visszafogott magyar gazdasági növekedéshez melyik térség mennyiben járult hozzá? 170,0 160,0 150,0 140,0 130,0 120,0 110,0 Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária Litvánia Csehország Észtország Lettország Szlovénia Magyarország EU28 100,0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: KSH STADAT 7.3.4.

Megyék ESA2010 szerinti GDP adatai 2000 és 2016 között Országos volumenindex mindegyik térség esetében 5 megyetípust vettu nk alapul, Budapestet és Pest megyét összevontuk Az elemzés háttere 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

A megyetípusok egy lakosra jutó bruttó hazai termékének (GDP) alakulása (ezer Ft, 2010. évi árakon) 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Centrum FDI feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális

12000 Az egy foglalkoztatottra jutó GDP (ezer Ft, 2010-es árakon) 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Centrum FDI-feldolgozóipari Újraiparosodó Tudásközpont Rurális

A GDP egy lakosra jutó növekményének felbontása megyetípusonként 2012-2016 között (e. Ft, 2012-es árakon) 700 600 500 400 300 200 100 Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Munkaképeskorúak 0-100 -200-300

A felsőfokú végzettségűek százalékaránya A felsőoktatás nappali tagozatos hallgatói

Az egy lakosra jutó beruházások (ezer Ft, 2010-es árakon) 600 500 400 300 200 100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Újraiparosodó FDI-feldolgozóipari Centrum Rurális Tudásközpont

Az EU-s gazdaság- és vállalkozásfejlesztési források egy lakosra jutó, kifizetett értéke (2004-2015), a projekt helyszíne alapján (folyó áron, E Ft) 90 80 70 60 50 40 30 20 NFT-GVOP ÚMFT-GOP ÚSZ-VOP 10 0

K+F-költség és -beruházás, kutatók és tudományos minősítettek

Térbeli koncentrálódás: megfigyelhető, de kevés a hozadéka Az új gazdaságföldrajz (Krugman) szerint csökkenő fajlagos szállítási költségek esetében transzferálható output tevékenységeknél törvényszerűen végbemegy a térbeli koncentráció a fővárosi cégek piacteru lete megnőtt a vidéki városok rovására, főleg az u zleti szolgáltatásokban (infokommunikáció, pénzu gyek, logisztika stb.)

Néhány empirikus megállapítás Az ország gazdasági növekedését 2007-ig a centrum, 2010 után főleg az FDI-feldolgozóipari megyék generálták 2012-től a foglalkoztatás javulásának tudható be a gazdasági növekedés, a munkatermelékenység javulása csak az FDIfeldolgozóipari megyékben figyelhető meg A centrum gazdaságának növekedése lassú, holott koncentrálja a minőségi növekedési tényezőket (munkaerő, K+F, felsőoktatás stb.) és az EU-s támogatásokat A nagy egyetemi városokkal bíró megyék növekedése is visszafogott A gazdasági növekedésben élenjáró feldolgozóipari térségekben a beruházások élénkítik a gazdaságot, a többi tényező alacsony szintű és munkaerőhiány lép fel

Néhány gazdaságpolitikai felvetés és dilemma Miért nem élénkítik az európai uniós gazdaság- és vállalkozásfejlesztési források a célteru letek, a kevésbé fejlett térségek gazdaságát? a centralizált fejlesztési pályázatok, a hiányzó integrált programok? Régióspecifikus stratégiák? (Hely-alapú gazdaságfejlesztés?) Milyen hosszabb távú hatása lehet annak, hogy a ku lföldről irányított vállalati részlegeket, iparágakat befogadó térségek élénkítik a magyar gazdaságot? Séru lékenység (innovatív, tartós növekedési tényezők hiánya) Régióspecifikus stratégiák? (humántőke-fejlesztés, helyi beszállítók támogatása, egyetem-ipar kapcsolatok???)

Néhány gazdaságpolitikai felvetés és dilemma Miért visszafogott a főváros térségének és a nagy vidéki egyetemeket működtető, tudásalapú megyéknek a gazdasági növekedése? Régióspecifikus stratégiák? (Az EU intelligens specializáció jó megoldás lenne?) Stratégia a kiegyenlítésre: közlekedés-fejlesztés? Országos közlekedési hálózati struktúra, regionális és országos növekedés

Néhány gazdaságpolitikai felvetés és dilemma Földrajz és növekedés: a régióspecifikus beavatkozások makroszintű tervezésének szu kségessége Az országos növekedési célokra figyelve a mindig szűkös gazdaságfejlesztési erőforrásokat mely régiókra, a régiókban milyen célokra és milyen időbeli u temezéssel kellene felhasználni? A forráselosztás földrajzi hatásainak tanulmányozásához a gazdasági hatáselemzés módszertanában is fejlődés szu kséges

Vállalkozásfejlesztés a fejlett régiókban: növekedési hatások (GVA) (GMR-Európa modell szimulációk)

Vállalkozásfejlesztés a fejlett régiókban: konvergencia-hatások (GINI koefficiens) (GMR-Európa modell szimulációk)

Vállalkozásfejlesztés a lemaradó régiókban: növekedési hatások (GVA) (GMR-Európa modell szimulációk)

Vállalkozásfejlesztés a lemaradó régiókban: konvergencia hatások (GINI koefficiens) (GMR-Európa modell szimulációk)

Úgy vélju k, hogy az ország gazdasági növekedése a lehetőségekhez képest továbbra is visszafogott és séru lékeny marad mindaddig, amíg a mértékadó közgazdasági elemzők és a gazdaságpolitika alakítói nem veszik figyelembe a magyar gazdaság térbeli működésének sajátosságait és az e sajátosságokkal összefu ggő, régióspecifikus szakpolitikai intézkedések szu kségességét.

Köszönjük a figyelmet!