Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Készítették: Mészáros Andrea, Pintér Csaba, Sőrés Anett, Szerepi Anna, Varjú Tamás 2015. május I. Bevezetés A Revita Alapítvány 2 az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából 3 (OFA) kidolgozta az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések szakmai támogatását biztosító rendszer elméleti alapjait. A fejlesztő munka során a társadalmi célú kezdeményezések fejlesztését szakmailag támogató szervezetek hazai 4 és nemzetközi jó gyakorlatainak tapasztalatait használtuk fel, gondoltuk újra és foglaltuk egységes keretbe. A hét lépésből álló ötletmenedzsment folyamatának (1. ábra) leírása során egy szakmai keretrendszer legfontosabb módszertani elemeit, szempontrendszerét és irányelveit rögzítettük. Ez az elméleti keretrendszer (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) alkalmas arra, hogy a gyakorlatban konkrét intézményi szereplők aktivizálásával, szakmai együttműködési mechanizmusok kialakításával, a megfelelő szakértelem és a pénzügyi források biztosításával valódi, kézzelfogható segítséget biztosítson azok számára, akik újszerű módon kívánnak válaszokat megfogalmazni a foglalkoztatási terület megújulási kezdeményezéseinek legfontosabb kérdéseire. Az általunk rögzített szakmai támogató rendszer legfontosabb jellemzői: Lokalitás: helyi szükségletek helyben történő kielégítését szolgáló ötletek megvalósítása áll a középpontban. Ügyfélközpontúság: ötlet- és ötletgazda-centrikus rendszer, ahol az ötletgazda (magánszemélyek és szervezetek) igényeihez igazodik a tanuló stratégiát követő szakmai támogató rendszer. Nyitottság: az elitista, klubjellegű megközelítés elkerülése, a lehető legtöbb ötlet felkarolása a foglalkoztatási kezdeményezések terén, ágazati és szektorális megkötések nélkül. Rugalmasság: folyamatos belépésre van lehetőség 5, a szakmai támogató rendszer nem kötődik pályázati kiírásokhoz és ciklusokhoz, az ötletgaz- 1 A kiadványban megjelenő tartalom az eredeti tanulmány rövidített változata. 2 Az ötletmenedzsment kidolgozásában egy ötfős szakértői csapat vett részt: Mészáros Andrea, Pintér Csaba, Sőrés Anett, Szerepi Anna és Varjú Tamás. 3 A fejlesztő munka megrendelésére a FoglalkoztaTárs Társ a foglalkoztatásban (TÁMOP-1.4.7-12/1-2012- 0001) kiemelt projekt biztosított lehetőséget. 4 A hazai rendszerek áttekintése után elsősorban az Ashoka Hungary, a NESsT Hungary és az OFA regionális hálózatának szakmai munkájára, eddigi gyakorlatára támaszkodtunk. 5 A belépés mellett kilépési lehetőségeket is biztosít a rendszer az ötletgazda / megvalósító számára. Egy-egy mérési ponton akkor is, ha teljesítette az előre rögzített szakmai elvárásokat, szűrési, kiválasztási kritériumokat az ötletgazda / megvalósító dönthet úgy, hogy nem kíván részt venni az ötletmenedzsment további lépéseiben, nem igényel további szakmai támogatást.
dák/megvalósítók számára biztosítja, hogy különböző belépési pontokon (1. ábra) kapcsolódjanak be az ötletmenedzsment folyamatába. Fokozatosság: a folyamat elején a lehető legtöbb ötlet befogadására törekszik a rendszer; az ötlet fejlődésével fokozatosan növekszik a rendelkezésre álló szakmai támogatás mértéke, illetve témaspecifikussága, az ötletgazdától/megvalósítótól elvárt együttműködési intenzitás mértékével együtt. Széleskörűség: az igénybe vehető szakmai tanácsadás kapcsán (általános és témaspecifikus területeken egyaránt) a lehető legszélesebb körű szakmai tanácsadói kör kerül bevonásra. Témaspecifikusság: az általános üzletviteli, pénzügyi, jogi tanácsadás mellett témaspecifikus egy-egy adott szakmai területhez kapcsolódó 6 szakértelmet is igénybe vehetnek az ötletgazdák/megvalósítók a szakmai támogatás keretén belül. Önállóság: az ötletgazda önálló döntési joga és felelőssége érvényesül az igénybevett szakmai támogatás kiválasztásában (voucher-rendszer) 7. Az ötletmenedzsment lépései (1. ábra): I. Ötletek összegyűjtése II. Ötletek szűrése III. Ötletek kidolgozása (a foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó üzleti tervek elkészítése) IV. Üzleti tervek kiválasztása (a foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó üzleti tervek értékelése) V. Foglalkoztatási kezdeményezések kísérleti megvalósítása (az elfogadott üzleti tervek alapján) VI. Megvalósított foglalkoztatási kezdeményezések értékelése (társadalmi hatások az üzleti tervben rögzített üzleti célok elérése alapján) VII. Innovatív foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztése 6 A tökmagolaj készítéshez értő szakember szakértelmét éppúgy igénybe lehet venni a hidegsajtolás kapcsán, mint egy éttermi chef tudását egy étlap tervezése kapcsán. 7 Az ötletgazda / megvalósító maga dönti el, hogy mikor, milyen típusú szakértelemre van szüksége, amit a saját, rendelkezésére bocsátott keretéből kell megvásárolnia (akár dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem vesz igénybe semmilyen szakmai tanácsadást). Az igénybe vehető szakértelem pénzben is megjelenített mértékét ugyanakkor maximalizálni kell, hogy az még ne járjon együtt piactorzító hatással. Az ötletmenedzsment során biztosított szakmai támogatás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az a megvalósító ötletgazda piacon maradását segítse, hátrányainak ledolgozását szolgálja. 2
1. ábra. A folyamatmenedzsment hét lépése
2. ábra. Az ötletmenedzsment szervezeti felépítése és szolgáltatásai
II. Az ötletmenedzsment folyamata II.1 Ötletek összegyűjtése (I. lépés) II.1.1 Az ötletek összegyűjtésének célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába A lehető legtöbb virtuális és személyes csatornán keresztül be kell gyűjteni az innovatív foglalkoztatási kezdeményezésekhez kapcsolódó ötleteket. Az ötletmenedzsmentet koordináló országos szervezet a szükséges szakmai és technikai feltételeket biztosítja: egy Közösségi finanszírozási portált működtet, valamint nyilvános szakmai rendezvényeket szervez (2. ábra). Kiemelt jelentőségű, hogy a non- és forprofit szektor egyaránt az adott ötlet foglalkoztatási ágazathoz való tartozásától függetlenül 8 lásson társadalmi lehetőséget és üzleti fantáziát az ötletek összegyűjtésében, egymással való megosztásában. Minél több csatornán tájékoztatni kell az ötletgazdákat (személyeket és szervezeteket egyaránt) arról, hogy minél szélesebb körből, minél több típusú ötletet vár a befogadó az ötletmenedzsment folyamatát koordináló országos szervezet (a továbbiakban országos koordinációs 9 szervezet). Minden ötlet számít méretre és nagyságrendre 10, területi hatókörre, célcsoportra, tevékenységre, a megvalósítás időtartamára stb. való megkötés nélkül, ami megfelel az alábbi felsorolásban szereplő szakmai tartalomnak. Olyan kezdeményezéseket tartunk innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseknek, amelyek az alábbi négy feltételnek egyszerre megfelelnek: 1. létező, helyi társadalmi szükségletek kielégítését célozzák, 2. előre, világosan megfogalmazott társadalmi célokkal és jól becsülhető társadalmi hatással járnak együtt, 3. a társadalmi célokhoz kapcsolódó üzleti célokat fogalmaznak meg úgy, 4. hogy mindez közvetlen foglalkoztatás-bővüléssel jár együtt (a nem dolgozó személyek a kezdeményezés eredményeképpen gazdaságilag aktív szereplővé válnak), ide értve az egyszerűsített foglalkoztatás rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakítását is. Azt is egyértelműen kommunikálni kell már az ötletek összegyűjtése során, hogy csak olyan foglalkoztatási kezdeményezések támogathatóak, amelyek: érvényesítik a tisztességes munkáért megfelelő bért elvét, egészséges és biztonságos munkakörülményeket biztosítanak, környezettudatosak és környezeti fenntarthatóságra törekszenek, 8 Például a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatási kezdeményezések befogadására éppúgy nyitottnak kell lennie a rendszernek, mint az IT-szektor legfrissebb kezdeményezéseire. 9 Az ötletmenedzsment folyamat zavartalan működését, az ötletgazdák / megvalósítók számára közvetített szolgáltatások országos koordinációját egy regionális munkatársi hálózatra épülő államilag finanszírozott szervezet látja el. A koordinációs szervezet olyan operatív (előkészítési, szervezési, megvalósítási) feladatokat lát el, ami minden érintett szereplő számára (2. ábra) átláthatóvá, rugalmassá és nyomon követhetővé teszi a szakmai szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket és folyamatokat. 10 Egy öt fő foglalkoztatását megcélzó ötlet éppen olyan értékes a rendszer számára, mint egy százas nagyságrendű foglalkoztatás-bővítési kezdeményezés.
II.1.2 megfelelnek a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11 -ban foglaltaknak. Az ötletek összegyűjtéséhez kapcsolódó alapvetések Az ötletmenedzsment során az alulról jövő lehetőség szerint helyi stratégiákhoz, kezdeményezésekhez kapcsolódó ötletek bekerülésére lehetőséget kell biztosítani. Az ötletek gyűjtésébe minél több helyi szereplőt be kell vonni. Virtuális felületeken és szakmai rendezvényen tematikusan kell közzé tenni az összegyűjtött ötletek rövid figyelemfelkeltő leírásait és a lehetséges finanszírozók hasonlóan rövid bemutatkozó anyagait is, ahol ennek köszönhetően kölcsönösen megtalálhatják egymást a potenciális partnerek. Az ötletmenedzsment első szakaszában (I. és II. lépés) nem szükséges az ötlet teljes, minden részletre kiterjedő transzparenciája. Olyan rövid, figyelemfelhívó leírásokat (concept note 12 ) kell készíteni, amelyek a szakmai partnerek és/vagy a finanszírozók érdeklődésének felkeltésére alkalmasak, az ötlet eltulajdonítására nem. A rendszer elsősorban a már meglévő ötleteket 13 támogatja, csak közvetett módon regionális és országos szakmai keretprogramok során támogatja új ötletek kidolgozását; alapvetően a helyi szintű, integrált térségi tervezések során generált ötletekre alapoz. II.1.3 Kapcsolódó tevékenységek Tájékoztató anyagok elkészítése (nyomtatott és elektronikus) Két típusú tájékoztató anyagra van szükség: 1.) az ötletmenedzsment folyamatát, szervezeti hátterét, szakmai szolgáltatásait tartalmazó általános anyag; 2.) időszakos, az aktuális ötleteket röviden bemutató, figyelemfelhívó, tematikus anyag. Tájékoztató anyagok eljuttatása szakmai partnerekhez A nyomtatott és elektronikus tájékoztató anyagokat az országos koordinációs szervezet információs hálózatán keresztül juttatja el azokhoz a szervezetekhez (foglalkoztatási paktumok, OFA regionális hálózata, Leader HACS-ok, kamarák stb.), akik a helyi ötletgazdákat közvetlenül, saját rendezvényeiken, hírleveleiken keresztül közvetlenül is elérik. Nyilvános szakmai rendezvények előkészítése, rendezése Minél több olyan rendezvényt (workshopok, ötletbörzék, kiállítások és vásárok, üzleti reggelik stb.) kell előkészítenie az országos koordinációs szervezetnek, amely lehetőséget biztosít az ötletgazdák és az őket szakmailag és pénzügyileg támogató szereplők találkozására. Az országos rendezvény mellett helyi és regionális rendezvények lebonyolítására is szükség van. Virtuális csatornák technikai feltételeinek biztosítása 11 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300125.tv 12 A concept note az ötlet rövid, strukturált leírását jelenti, melynek legfontosabb részei: az ötletgazda neve, a kezdeményezés elnevezése, a probléma kontextusa, a kezdeményezés indokoltsága, célok, stratégia és tevékenységek, elvárt (üzleti és társadalmi) eredmények és hatások, újszerűség mibenléte, az ötletgazda szervezeti háttere. Bővebben: http://www.fundsforngos.org/concept-note/how-to-write-a-concept-note/ 13 Itt nem a részletesen kidolgozott ötletekről van szó, hanem olyan rövid leírásokról (concept note), amelyek alkalmasak annak megítélésére, hogy érdemes-e kidolgozni az adott ötletet. 6
Költséghatékony, ugyanakkor sokrétű csatornák kialakítását kell ösztönözni (videokonferenciák, fórumok, webkettes felületek, szakmai közösségi oldalak, mobil alkalmazások stb.). A Közösségi finanszírozási portálon (2. ábra) ötletgazda és finanszírozói adatbázis létrehozása szükséges. A virtuális felületek kialakításának és karbantartásának feladatait az országos koordinációs szervezetnek kell végeznie. Ötletgazda adatbázis kialakítása és működtetése Egy központi virtuális felületen keresztül kell biztosítani annak a lehetőségét, hogy a regisztrált felhasználók rögzíthessék ötleteiket 14. Az országos koordinációs szervezet által működtetett felület logikusan felépített, könnyen kezelhető, akadálymentes. Az együttműködő partnereken keresztül akik személyesen is napi kapcsolatban állnak az ötletgazdákkal biztosítani kell a technikai és szakmai feltételeit annak, hogy bárki térítésmentesen eljuttathassa ötletét a rendszerbe. Az országos koordinációs szervezet a feltöltött ötleteket tartalmi és formai ellenőrzést követően minden esetben írásban konzultálva az ötletgazdával véglegesíti és nyilvánosan közzéteszi, aktiválja a nyilvános felületen (az adott ötlet státuszának feltüntetése mellett: 1. értékelés alatt, 2. támogatott, 3. elutasított ötlet). Az ötletadatbázis keresőmotorja alkalmas arra, hogy az adatbázisba rögzített ötletekkel kapcsolatos információk többféle szempont szerint legyenek kereshetők. 14 Szintén a concept note megközelítést alkalmazza a finn TEKES társadalmi start-up-okat támogató rendszer is, bővebben: http://www.tekes.fi/en/funding/applying-for-funding/ 7
II.2 Ötletek szűrése (II. lépés) II.2.1 Az ötletek szűrésének célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába A begyűjtött egységes adatbázisban rögzített ötletek átlátható értékelésének segítségével meg kell találni azokat az ötleteket, amelyekre a legnagyobb valószínűséggel alapozható egy-egy innovatív foglalkoztatási kezdeményezés kivitelezése. Az ötletek kiválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi és üzleti célokra, illetve a várt hatásokra. Előre meghatározott szempontok szerint, sztenderdizált módon kell értékelni az adatbázisban rögzített ötleteket. Témák szerinti segítő kérdések az ötletek szűréséhez: Társadalmi és üzleti cél együttes érvényesülése Mennyire világos az elérni kívánt társadalmi és üzleti cél? Mennyire reális az elérni kívánt társadalmi és üzleti cél? Mennyire vannak egyensúlyban és összhangban az elképzelésben a társadalmi és az üzleti célkitűzések? Mennyire érvényesül az üzleti gondolkodás, az üzleti logika az ötlet bemutatása során, és mennyire hangsúlyosak a társadalmi szempontok az elképzelésben? Társadalmi hatás becslése Aktualitás Mennyire becsülhető (számszerűsíthető és leírható) az ötlethez kapcsolódó foglalkoztatási kezdeményezés rövid és hosszú távú társadalmi hatása? Nagyságrendileg milyen mértékű lehet az ötlethez kapcsolódó foglalkoztatási kezdeményezés rövid és hosszú távú társadalmi hatása? Mennyire reagál az ötlet az épp itt és épp most lehetőségére vagy kényszerítésére? Mennyire képes az ötlet az aktuális gazdasági, társadalmi, kulturális környezet szükségleteire, kihívásaira, veszélyeire válaszokat megfogalmazni? Mennyire alátámasztott konkrét adatokkal, statisztikákkal, trendekkel az ötlet aktualitása? Hátrányos helyzet (foglalkoztatási környezet, foglalkoztatási célcsoport) A foglalkoztatás szempontjából mennyire hátrányos helyzetű az a környezet, ahol az ötletgazda az ötlet megvalósítását tervezi? Mennyire képes hátrányos helyzetű térségekben, településeken, településrészekben megoldást biztosítani a foglalkoztatás kapcsán? ÉS/VAGY Mennyire reagál az ötlet a foglalkoztatás szempontjából leghátrányosabb helyzetű vagy a munkaerőpiacról leginkább kiszoruló célcsoportok munkaerő-piaci szükségleteire? Ezek a segítő kérdések nemcsak az értékelőket, hanem magukat az ötletgazdákat is orientálják. (A segítő kérdések mellé rendelt pontok súlyozásával további fogódzót lehet biztosíta- 8
ni.) A beadott ötletnek konkrét de nem költséges és időigényes előkészítéssel járó szakmai elképzelést kell tartalmaznia. II.2.2 Az ötletek szűréséhez kapcsolódó alapvetések Az ötletek szűrésébe, a szakmai döntés meghozatalába egyszerre több szakmai szereplőt is be kell vonni: az országos koordinációs szervezetet, valamint az ötlet témájához értő, az adott területen szakmai tapasztalattal rendelkező szereplőt. Amennyiben az ötletgazda teljesíti a szűrési feltételeket, megkapja a támogatást. Fontos, hogy minden ötletgazda írásos értékelést kapjon 15, amiből pontosan kiderül számára, miért fogadták vagy utasították el, illetve min kell módosítania ahhoz, hogy befogadják az ötletét. A finanszírozói oldal számára folyamatosan lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy-egy őt érdeklő ötlet anyagaiba betekintsen, igény szerint részt vehessen az ötletgazdánál helyszíni látogatáson, javaslataival segítse a szakmai döntés meghozatalát. 16 A pénzügyi szereplőket (támogatókat és befektetőket) folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy milyen aktuális ötletek vannak a rendszerben (I. lépés), de egy számukra ígéretesnek tűnő ötlet kapcsán is ők döntenek arról, hogy melyik szakaszban kapcsolódnak be az ötletmenedzsment folyamatába. Az ötletadatbázis rendszeres időközönkénti tematikus feldolgozásának segítségével a korábban rögzített befektetői, támogatói oldal igényei szerint rendszeresen ki kell közvetíteni azokat az ötleteket, amelyek őket érdekelhetik 17. A finanszírozói oldal igényeinek pontos megismerésével, a változások nyomonkövetésével, a folyamatosan célba juttatott információk segítségével támogatni kell a szakmai és pénzügyi partnereket a potenciálisan támogatható ötletek (és ötletgazdák) megtalálásában. A szakmailag támogatott ötletek szélesebb körben történő bemutatkozására személyesen (I. lépés helyi, regionális és országos rendezvényei) és virtuális felületeken is lehetőséget kell biztosítani. II.2.3 Kapcsolódó tevékenységek Az ötletek formai ellenőrzése Az adatbázisban rögzített ötleteket az országos koordinációs szervezet formailag ellenőrzi, az esetlegesen feltárt hiányosságokról, ellentmondásokról rövid (elektronikus) feljegyzést készít. A feljegyzésben megjelölt részek javítása után az országos koordinációs szervezet véglegesíti az ötlet leírását. Az adatbázisban rögzített ötletek (concept note-ok) írásos értékelése A hiányosságok pótlását követően az ötlet leírását két értékelőnek kell megküldeni, akik előre meghatározott szempontok szerint rövid írásos értékelést készítenek. Az értékelőknek lehetősége van arra, hogy az ötlet tartalmával kapcsolatban tisztázó kérdéseket tegyenek fel az ötletgazdának. 15 Az ötletgazda csak saját ötletének írásos értékelését láthatja. Az ötletadatbázisban csak az értékelési eredmény látható. 16 A befektetőnek minden esetben jogi nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az ötletgazda megkerülése nélkül nem dolgozhatja ki az ötletet, illetve annak meghatározó elemeit. 17 A befektetők, támogatók előre jelezhetik, hogy milyen ágazathoz, témához, földrajzi elhelyezkedéshez stb. kapcsolódó ötletekről kérnek célirányos tájékoztatást. 9
A rögzített értékelői információk feldolgozása, döntés az ötlet további szakmai támogatásáról Az értékelést követően háromféle döntés lehetséges (amennyiben az értékelők nem tudnak szakmai konszenzusra jutni, újabb értékelőt kell bevonni a folyamatba): Az ötlet részletes kidolgozásának (üzleti terv elkészítésének) szakmai támogatása, részletes indoklással. Javaslatok megfogalmazása az ötlet átdolgozásához részletes indoklással, valamint ehhez további szakmai támogatás biztosítása (ennek írásbeli rögzítése) (visszalépés lehetősége az I. lépésbe). Az ötlet elutasítása részletes szakmai indoklással (kilépés a rendszerből). Amennyiben az értékelők az ötlet részletes kidolgozására (üzleti terv elkészítésére) tesznek javaslatot, a felek (az ötletgazda és az országos koordinációs szervezet) együttműködési megállapodást írnak alá a további szakmai együttműködés részleteiről. 10
II.3 Az üzleti tervek kidolgozása (III. lépés) II.3.1 Az üzleti tervek kidolgozásának célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába A lépés célja a foglalkoztatási kezdeményezést célzó ötletek megvalósításának megtervezése a szakmai támogató rendszer segítségével. Az ötletek kidolgozásának kimeneteként létrejön az üzleti terv, amely a foglalkoztatási kezdeményezés megvalósításának szakmai alapját képezi majd. A kidolgozás folyamatában az ötletgazda elsajátítja a vállalkozói tevékenységhez szükséges szemléletet és alapvető ismereteket, megalapozhatja a sikeres működtetéshez szükséges vállalkozói kompetenciákat. Az üzleti terv emellett az üzleti fenntarthatóság és a társadalmi hatás elérésének feltétele is. Az üzleti terv kidolgozása során rendelkezésre álló szakmai támogató környezet jellemzői: Regionálisan elérhető: minden régióban elérhetőek a szakmai támogató környezet által lefedett szakterületeket képviselő szakértők. Differenciált: a térséget jellemző foglalkoztatással kapcsolatos hátrányok és a célcsoport típusai mentén. Témaspecifikus: az ötlet tartalmához, témájához igazodik. Választható: az ötletgazdának szabadsága van a szakértők kiválasztásában. Sokszereplős: egy-egy szakterületen belül megjelennek az állami, civil és üzleti szereplők is. Folyamatos szakmai monitoring kíséri végig. II.3.2 A szakmai támogató rendszer kialakítását szolgáló alapelvek Voucher-rendszer kialakítása Az üzleti tervek kidolgozásának támogatása ún. voucher-rendszerben történik. A voucher olyan utalvány, amelyet egy adott mennyiségű szakértői napra szóló keretből az ötletgazda saját szükségleteihez alkalmazkodva, szabadon, a szakértői listában szereplő szakértők szolgáltatásainak megvásárlására fordíthat. A voucher-rendszer kínálati oldalán az országos koordinációs szervezet széleskörű szakterületi és témaspecifikus szakértői bázist alakít ki és működtet (alább), törekedve arra, hogy az egyes szakterületek tanácsadóiból lehetőség szerint minél többen szerepeljenek, biztosítva ezzel az ötletgazdák számára a tényleges választás lehetőségét. A voucher-rendszer pénzügyi hátterét egy államilag elkülönített forrás biztosítja. A szűrési feltételek szabta szakmai követelmények az ötletmenedzsment folyamatában előrehaladva egyre szigorúbbakká válnak ezzel párhuzamosan azonban a megfelelő teljesítményt a megvalósítási szakaszban (V. lépés) a szakértői keret nagymértékű növekedése is kíséri. Szakértői adatbázisok kialakítása Az ötletmenedzsment folyamat során három különböző, a Közösségi finanszírozási portálon elérhető szakértői lista áll az országos koordinációs szervezet, illetve az ötletgazdák rendelkezésére (2. ábra). 11
1. Szakterületi és témaspecifikus szakértői adatbázis A szakterületi és témaspecifikus szakértőket (2. táblázat) tartalmazó adatbázis lehetővé teszi az ötletgazdák / megvalósítók számára, hogy a megvalósítás helyszínéhez legközelebb elérhető, ugyanakkor széleskörű szakértői kapacitásokat vegyenek igénybe foglalkoztatási kezdeményezéseik előkészítése (III. lépés), megvalósítása (V. lépés) és elterjesztése (VII. lépés) során. Az ötletgazdák a rendelkezésükre álló voucher-keretből egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában vehetik igénybe ezeknek a szakértőknek a szolgáltatásait. Az adatbázisban naprakészen nyilvántartott szakértői körbe mindenki bekerülhet, aki egy-egy szakterület vagy szakma / téma szakértőjének tartja magát, és tervezhető kapacitásokkal rendelkezik. Maguk az ötletgazdák / megvalósítók is tehetnek arra ajánlást, hogy kik kerüljenek be a rendszerbe. Az ötletgazda / megvalósító a tanácsadás után az internetes felületen értékelheti az adott szakértőt. 2. Az ötletek, üzleti tervek és a foglalkoztatási kezdeményezések megvalósítását értékelő szakértői adatbázis Az ötletek szűrését (I. lépés), az üzleti tervek kiválasztását (III. lépés), valamint a megvalósítás értékelését (VI. lépés) egy értékelői szakértői kör látja el. A szakértők egy (később kidolgozásra kerülő) egyszerű akkreditációs eljárás után kerülhetnek be az értékelői szakértők adatbázisába. Az értékelést végző szakértői kör három terület képviselőiből tevődik össze: 1.) üzleti, 2.) társadalmi felelősségvállalás, 3.) témaspecifikus terület. Az adott foglalkoztatási kezdeményezést értékelő szakértők közé olyan szakértők kerülhetnek be, akik nem vettek részt az adott ötletgazda / megvalósító számára biztosított tanácsadási folyamatban, mivel így függetlenek és elfogulatlanok maradhatnak. A szakértőket az egyes értékelési feladatokhoz az országos koordinációs szervezet választja ki. 3. Az ötletek kidolgozását és megvalósítását szakmailag nyomon követő monitoring szakértői adatbázis Az ötletmenedzsment folyamat során a III. és V. lépésben a monitoring szakértő feladatai: o a szakmai támogató rendszer által biztosított lehetőségek becsatornázása az ötletgazda / megvalósító munkájába, o a támogatás igénybevételének nyomonkövetése, o a kitűzött üzleti és társadalmi célok elérésének, illetve az attól való eltérésnek a nyomon követése, az eltérés okainak feltárása, és az ötletgazda támogatása a szükséges lépések, módosítások megtételéhez (pl. javaslatot tehet arra, hogy adott esetben milyen kiegészítő szolgáltatásokat vegyen igénybe az ötletgazda / megvalósító). A monitoring szakértők az értékelést végző szereplőkhöz hasonlóan egy később kidolgozásra kerülő, egyszerű akkreditációs eljárás után kerülhetnek be a monitoring szakértők adatbázisába. Az országos koordinációs szervezet az adott monitoring tevékenységet végző szakember kijelölésén túl a beérkezett monitoring jelentések feldolgozását, valamint a további monitoring szakértők által javasolt szakmai lépéseket készíti elő (konkrét szakmai monitoring feladatokat nem lát el). A monitoring szakértők közé bekerülhetnek a témaspecifikus és szakterületi szakértők is, amennyiben nem vettek részt az adott ötletgazda / megvalósító számára biztosított tanácsadási folyamatban. 12
A szakértők eredményességét folyamatosan mérni és értékelni kell 18, majd ennek eredményét visszacsatolni a rendszerbe. Ennek alapvető eszközei egyrészt a szakértői tanácsadásokról adott folyamatos visszajelzések az ötletgazdák részéről (értékelési felület biztosítása), másrészt az üzleti tervek sikerességére alapozott tapasztalatok (az üzleti tervek kiválasztása során alkalmazott értékelési rendszer során). Egyéni és csoportos szolgáltatások biztosítása Az ötletgazdák számára elérhetőek egyéni és csoportos szolgáltatások (2. ábra és 1. táblázat). A szolgáltatások kialakítása során az az alapelv érvényesül, hogy a minden ötletgazda számára egyaránt szükséges információk csoportos szolgáltatásként, az országos koordinációs szervezet szervezésében és finanszírozásában kerülnek biztosításra; míg az ötlet egyéni sajátosságai, illetve az ötletgazda kompetenciái által meghatározott egyéni szükségletek az egyéni tanácsadások során kerülnek kielégítésre. Az ötletgazda így akár több ötletgazdával összefogva, és a költségeket megosztva (a szolgáltatások díját ebben az esetben az ötletgazdák közösen adják össze ; a szakértői nap arányos részét kell a voucher tulajdonosának ráfordítania szolgáltatás megvásárlására) vásárolhat szolgáltatásokat. A költségek csökkentését szolgáló megoldás lehet az is, ha a tanácsadás nemcsak személyes találkozásokra korlátozódik, hanem elektronikus csatornákon (webkettes felületek, e-mail, videóhívás és -konferencia, dokumentumok megosztására szolgáló alkalmazások stb.) keresztül is megvalósulhat. Az ötlet későbbi megvalósítását finanszírozó szereplők (üzleti és magánszektorból érkező támogatók és befektetők) az üzleti tervek kidolgozását aktívan kísérhetik, az ötletgazdával folyamatos kapcsolatban állhatnak, valamint javaslatot tehetnek szakértői tanácsadás igénybe vételére. 18 A támogatási rendszer működése mivel újszerű, eddig ki nem próbált modellt képvisel maga is egyfajta tanulási folyamatként értelmezhető, mely akkor lehet eredményes (sikeres), ha annak minden elemét folyamatosan értékelik, és a tapasztalatokat visszacsatolják a rendszerbe. A szakértők tevékenységének, illetve az országos koordinációs szervezet tevékenységeinek mérése és értékelése a későbbiekben a tanulási folyamat során változásokat is eredményezhet: amennyiben a tapasztalati tanulás során kiderül, hogy valamilyen elem az eddig alkalmazott formában nem megfelelően, nem hatékonyan működik, felül kell azt vizsgálni és át kell alakítani. Ez a szemlélet a támogatási rendszer nagyfokú rugalmasságát és tanulási hajlandóságát feltételezi, ugyanakkor hatékonysága ez által növelhető a legnagyobb mértékben. 13
1. táblázat. Az üzleti terv kidolgozása és a megvalósítás során igénybe vehető szolgáltatások 19 Szolgáltatásnyújtás típusa Egyéni és csoportos tanácsadások (egyéni voucherkeretből igénybe vehető) Szolgáltatástípus megnevezése Üzleti tanácsadás Szolgáltatás megnevezése Finanszírozási tanácsadás Ötletmenedzsment mely lépéséhez kapcsolódik III./ V. Üzletviteli tanácsadás V. Szakterületi tanácsadás (pl. jog, pénzügy) III./ V. Téma-specifikus tanácsadás 20 III./ V. Helyzetfeltárás III. Piackutatás III. Marketing III. Csoportos szolgáltatások (az országos koordinációs szervezet szervezésében és finanszírozásában) Tudásbővítő rendezvények 21 Képzések Értékesítés PR Jogi képzés Emberi erőforrás menedzsment III. III. III. III. Raktározás és logisztika Informatikai rendszerek III. III. 19 A táblázatban található szolgáltatások csak példák az igénybe vehető szakmai támogatásra. A szolgáltatásoknak minden esetben az ötletgazda / megvalósító igényeihez kell alkalmazkodniuk. Az ötlet kiválasztása és az üzleti terv értékelése után a kialakított szolgáltatás-típusok, illetve a szolgáltatások köre is változtatható. 20 Ezt a szolgáltatás-típust a kezdeményezés szakmai tevékenységét támogatni képes szakértők végezhetik, például kézműves bútorok előállítását tervező foglalkoztatási kezdeményezéshez designer, műbútorasztalos és kárpitos bevonása, logisztikai szolgáltatásokat tervező kezdeményezés számára pedig raktározási és logisztikai szakember bevonása ajánlott. 21 Az OFA által, a TÁMOP-1.4.7-12/1-2012-0001 kiemelt projekt keretében szervezett tudásbővítő rendezvények jó alapul szolgálhatnak a szolgáltatások e körének kialakítására.
Szolgáltatásnyújtás típusa Szolgáltatástípus megnevezése Tréningek Szolgáltatás megnevezése Hatásmérés Kreatív coaching Tárgyalástechnika Üzleti coaching Portfólió menedzsment Üzleti terv írására felkészítő tréning Ötletmenedzsment mely lépéséhez kapcsolódik III. III. III. III. III. III. Szervezetfejlesztés V. Forrásszerzés V. Piackutatás V. Marketing V. Értékesítés V. PR V. Jogi képzés V. Emberi erőforrás menedzsment V. Raktározás és logisztika V. Informatikai rendszerek V. Hatásmérés V. Kreatív coaching V. Tárgyalástechnika V. Üzleti coaching V. Portfólió menedzsment V. Konferenciák III./ V. 15
Szolgáltatásnyújtás típusa Szolgáltatástípus megnevezése Nyilvános szakmai rendezvények Szolgáltatás megnevezése Ötletmenedzsment mely lépéséhez kapcsolódik Előadások III./ V. Projektlátogatás III./ V. Benchmarking klub 22 III./ V. Workshopok III./ V. Regionális hálózati találkozók 23 III./ V. Kiállítások, vásárok 24 I. / III./ V. Üzleti reggelik I. / III./ V. Tematikus konferenciák I. / III./ V. Tematikus előadások I. / III./ V. 22 Egy-egy adott területhez, szakmához, témához kapcsolódó kezdeményezések hálózat- és kapacitásbővítést szolgáló találkozója. 23 Agy adott régión belül működő foglalkoztatási kezdeményezések hálózat- és kapacitásbővítést szolgáló találkozója. 24 Jó példa lehet erre a NESsT által éves gyakorisággal szervezett Társadalmi Vállalkozások Napja című rendezvény. 16
2. táblázat. Példák az üzleti terv fejezeteire és a kidolgozásukhoz igénybe vehető szakértők körére Az üzleti terv fejezetének megnevezése Az adott fejezet tartalma Szakterület, amely támogatja az adott fejezet elkészítését Szakterületi szakértők 1. Helyzetfeltárás A foglalkoztatási kezdeményezés társadalmi környezetének, társadalmi cél- és hatásrendszerének bemutatása Szociológia (ezen belül: foglalkoztatásügy, területi tervezés, szociális munka) Civil vagy állami társadalomkutatók Területi tervezésben és fejlesztésben dolgozó szereplők (piaci tanácsadó cégek stb.) 2. Szervezeti háttér Szervezeti forma, szervezeti felépítés, küldetés, üzleti és társadalmi célok Szervezetfejlesztés Piaci szervezetfejlesztő szakemberek (trénerek, tanácsadók) Vállalkozásfejlesztésben tapasztalt szervezetek (inkubátorok, kamarák, szövetségek stb.) 3. Piacelemzés Iparág-elemzés, versenytárselemzés, célpiac, piackutatás módszere és eredményei, célcsoportszegmentálás Piackutatás Piackutató cégek Állami, gazdasági szervezetek (pl. gazdasági kutatóintézetek stb.) Társadalomkutatók (releváns tapasztalattal) 4. Marketing-terv Marketing célok, termékstratégia, árstratégia, promóciós terv, értékesítési stratégia Marketing, Sales, PR Marketing-szakértők (független tanácsadók, tanácsadó cégek, oktatók stb.) Értékesítési szakemberek (független tanácsadók, tanácsadó cégek, oktatók stb.) PR-szakemberek (független tanácsadók, tanácsadó cégek, oktatók stb.)
Az üzleti terv fejezetének megnevezése Az adott fejezet tartalma Szakterület, amely támogatja az adott fejezet elkészítését Szakterületi szakértők Jogászok, ügyvédek 5. Működési terv Jogszabályi környezet, eszközinfrastruktúra, működési folyamat, humán-erőforrás, minőségellenőrzés, beszállítók, adminisztratív rendszerek Jog, HR, minőségbiztosítás, raktározás és logisztika, informatika + az adott mezőgazdasági, ipari vagy szolgáltatói szektorhoz kapcsolódó, szakmaspecifikus tudás (ide értve a technológiai tudást is) Minőségbiztosítási szakértők (független tanácsadók, tanácsadó cégek, oktatók stb.) Logisztikai szakértők (független tanácsadók, tanácsadó cégek, oktatók stb.) Informatikai szakemberek (elsősorban az adatbázisok és a vállalatirányítási rendszerek bevezetésében és működtetésében kell jártassággal rendelkezniük) Az adott szektor témaspecifikus szakértői 6. Pénzügyi terv Induló költségek, fedezeti pont, előrejelzések, finanszírozási terv (finanszírozási mix) Gazdaságtudomány és pénzügy Gazdasági és pénzügyi szakemberek (banki tanácsadók, független pénzügyi szakértők stb.) 7. Társadalmi hatás Várt társadalmi hatások, azok hatóköre, nagysága Szociológia (társadalmi hatásmérés) Társadalmi hatás mérésében jártas szociológusok vagy társadalomtudósok, gazdasági szakemberek 8. Kockázatelemzés Kockázatok azonosítása (SWOT), kockázatkezelés eszközei Gazdaságtudomány Gazdasági szakemberek 9. Kilépési terv A vállalkozás megszüntetésének feltételei Gazdaságtudomány Gazdasági szakemberek 18
II.3.3 Kapcsolódó tevékenységek Az ötletgazda tájékoztatása a támogatási rendszerről Az ötlet kidolgozásának (az üzleti terv elkészítésének) megkezdésekor az ötletgazda mindenre kiterjedő, részletes, elektronikus és személyes tájékoztatást kap a szakértői tanácsadással kapcsolatos lehetőségekről, valamint arról is, hogy milyen felelősség terheli őt a támogatás igénybe vétele esetén. A tájékoztatás történhet elektronikus (internetes felületek, e-mail) és személyes (fórumok, egyéni tanácsadás) csatornákon keresztül is. Amennyiben az ötletgazda a voucher-keret felhasználását megkezdi, 6 hónapon belül el kell készítenie az üzleti tervét, és azt be is kell mutatnia (tovább kell lépnie a IV. lépésbe, az üzleti tervek szűréséhez). Üzleti terv írására felkészítő tréning (nem kötelező) Az üzleti terv tartalomjegyzékéhez illeszkedően az ötletgazda hosszabb (néhány hetes) tréning formájában részletes felkészítést kaphat az üzleti terv elkészítéséhez. Az ötletgazda egy-egy fejezetnél bemutathatja munkaanyagát a többiek számára, akik ezt véleményezhetik. A tréning költségei nem az ötletgazdát terhelik, az országos koordinációs szervezet finanszírozza azt. A szolgáltatási kosár összeállítása Az ötletgazda és a szakterületi tanácsadók (a szakmai monitor részvételével) megállapítják az ötlet felkészültségi fokát, azonosítják az üzleti terv elkészítéséhez szükséges, bevonandó szakértelmet. Ennek érdekében az első szűrő során kapott (szóbeli és írásos) vélemények, illetve (amennyiben az ötletgazda azt igénybe vette) az üzleti terv írására felkészítő tréning tapasztalatainak figyelembe vétele ajánlott. Az üzleti terv egyes fejezeteinek kidolgozása Az üzleti terv egyes fejezeteinek kidolgozása párhuzamosan, a voucher-keretből megvásárolt egyéni és csoportos tanácsadások, valamint helyszíni látogatások keretében történik. 25 Fontos, hogy az ötletgazdának nem kötelező igénybe vennie szakértői tanácsadás vásárlására szolgáló voucher-keretét (sőt, saját költségére akár a rendszeren kívüli szolgáltatásokat is igénybe vehet!), ám szakmai monitoring ebben az esetben is végigkíséri a munkáját. A voucher-keret felhasználásának mértékét, illetve az üzleti terv előrehaladását a szakmai monitor folyamatosan nyomonköveti. Kapcsolódó rendezvények szervezése Az országos koordinációs szervezet nyilvános szakmai rendezvények keretében, rendszeres időközönként (helyi és országos szintű) kiállításokat, vásárokat szervez. A szakterületi tanácsadók és a finanszírozók ösztönzése az ötletbörzéken való részvételre az országos koordinációs szervezet helyi/regionális szereplőjének feladata. Az üzleti terv kidolgozása során rendszeresen az ötletgazdák regionális hálózati találkozók, illetve benchmarking klubok keretében személyesen is találkozhatnak egymással 25 Amennyiben a szakértői listában nem áll rendelkezésre olyan témaspecifikus szakértő, aki hatékonyan tudja támogatni az ötletgazda munkáját, az országos koordinációs szervezetnek kell felkutatnia és bevonnia azt a támogató rendszerbe.
(melyek fizikai feltételeit az országos koordinációs szervezet biztosítja), ahol lehetőségük van a tapasztalatcserére, tudásátadásra, kapcsolati hálójuk építésére (ökoszisztémájuk fejlesztésére és erősítésére). E rendezvények legnagyobb előnye a tanulási folyamathoz való hozzájárulása, hiszen az ötletgazdák a rendszerben részt vevő egyéb szereplők tapasztalataiból is tanulnak, illetve közösen dolgozhatnak ki megoldásokat egy-egy problémára. A személyes találkozás mellett az ötletgazdáknak elektronikus formában az általuk preferált felületeken (például közösségi oldalakon belüli zárt csoportokban, internetes fórumokon stb.) folyamatosan lehetőségük van az együttműködésre, tapasztalatcserére. 20
II.4 Az üzleti tervek kiválasztása (IV. lépés) II.4.1 Az üzleti tervek kiválasztásának célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába Az üzleti tervek kiválasztásának célja a III. lépés során, szakértők bevonásával kidolgozott üzleti tervek értékelése: azoknak az üzleti terveknek a megtalálása és kiválasztása, amelyek a legnagyobb valószínűséggel vetítik elő egy sikeres foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítását. Az értékelés eredményeképpen kiválasztásra kerülnek azok az (üzleti terv formájában kidolgozott) ötletek, amelyek a megvalósítási szakasz utáni szűrés (VI. lépés) során innovatív foglalkoztatási kezdeményezés minősítést kaphatnak. A kiválasztás sztenderd szempontrendszer szerint, több lépcsőben történik meg. Egyrészt az üzleti tervekről annak minden tartalmi egységét érintő kérdéseket, javaslatokat megfogalmazó írásos értékelés születik. Másrészt az üzleti tervek személyes bemutatása során az ötletgazdának lehetősége nyílik az üzleti terv tartalmának előadására, illetve az írásos véleményre való reagálásra. Az értékelést is több szereplő végzi: az írásos értékelésben független, az értékelési adatbázisból az országos koordinációs szervezet által kiválasztott szakértők vesznek részt, míg végül egy legalább háromtagú szakértői zsűri (társadalmi hatás szakértője, üzleti fenntarthatóság szakértője, témaspecifikus szakértő) dönt az üzleti tervek kiválasztásáról. Az írásos vélemény, illetve a személyes prezentáció során elhangzottak alapján születik döntés arról, hogy az ötlet az üzleti tervben bemutatott formában beléphet-e a megvalósítási fázisba, és tesztelésre kerülhet-e. Az üzleti terveknek világosan és egyértelműen ki kell térniük az alábbi szempontokra. Az üzleti tervek értékelése a következő feltételek figyelembe vételével történik (II. szűrő): 1. A kezdeményezés aktualitása, indokoltsága (többféle módszerrel és forrásból gyűjtött, adekvát) adatokkal alátámasztott. 2. A társadalmi cél(ok) reálisak, és konkrét, kézzelfogható társadalmi szükségletekre reagálnak. 3. Az üzleti célok reálisak. 4. A foglalkoztatás bővítését szolgáló tevékenységek, valamint azok egymáshoz kapcsolódása indokolt és megvalósítható. 5. Az üzleti modell fenntartható (önfenntartó / profitábilis) és piackutatásra alapozott. 6. A marketing és értékesítési terv a társadalmi és üzleti célokhoz megfelelően illeszkedik. 7. A fizikai, humán, pénzügyi és tudásbeli stb. erőforrás-igény kielégíthető, az üzleti és társadalmi célokhoz illeszkedik. 8. A pénzügyi terv reális és megalapozott. 9. Az elterjeszthetőség feltételei és lehetőségei részletesen rögzítettek. 10. A kezdeményezés társadalmi hatására vonatkozó becslések reálisak. II.4.2 Az üzleti tervek kiválasztásának alapelvei A kiválasztás lényege a sikeres megvalósítás esélyének maximalizálása. A kiválasztás olyan szűrő, amely az ötlet kidolgozásának jelenlegi állásáról biztosít objektív és részletes 21
véleményt. Amennyiben az üzleti terv nem kerül kiválasztásra, az értékelők konkrét javaslatokat fogalmaznak meg annak átdolgozására. Ebben az esetben az ötletgazda az értékelés során kapott támogatással visszaléphet a III. lépésbe. A kiválasztás kimenete a megvalósítás során rendelkezésre álló voucher-keret terhére igénybe vehető szolgáltatási kosárra tett javaslat, amely segíti az ötletgazdát a megvalósítási szakasz során szükséges szakértelem kiválasztásában, de rá nézve nem kötelező érvényű. A felhasználható keret mértéke nem állandó, hanem a megvalósítás komplexitásához, ebből fakadóan az eltérő szükségetekhez illeszkedik. II.4.3 Kapcsolódó tevékenységek Az üzleti tervek egyéni, írásos értékelése Az írásos értékelés során az üzleti tervről (az üzleti terv egyes fejezeteit lefedő szűrési szempontok mindegyikéhez kapcsolódóan, azokra reflektálva) egyéni, részletes írásos vélemény (1 db dokumentum) készül. Ebben meg kell jelennie az ötletgazda felé irányuló kérdéseknek, illetve a továbbfejlesztendő területeknek is. Az írásos értékelést az adatbázisban az ötletgazda számára hozzáférhetővé kell tenni. Az írásos értékelést olyan független (az adott üzleti terv elkészítésében nem részt vevő) szakterületi szakértőkből álló csoport végzi, amely az üzleti terv minden fejezetéhez kapcsolódóan megfelelő szakértelmet biztosít (ide értve a témaspecifikus szakértőket is). A szakértői csoport tagjai számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az egyénileg, az adott szakterületről készített írásos véleményeket egyeztessék, és konszenzus alapján egységes véleményt alakítsanak ki (ne legyenek fel nem oldott ellentmondások az írásos véleményben!). Az üzleti tervek nyilvános bemutatása Az üzleti terveket az ötletgazdák egy független szakértői csoport (legalább háromtagú szakmai zsűri), az üzleti terv kidolgozásában részt vevő szakterületi és témaspecifikus szakértők és az érdeklődő finanszírozók (támogatók és befektetők) előtt mutatják be. Az üzleti terv bemutatásán részt vevő finanszírozók és egyéb szereplők jogi nyilatkozatot tesznek arról, hogy az ötletet (üzleti tervet) az ötletgazda bevonása nélkül nem használják fel. A prezentáció célja az értékelők meggyőzése arról, hogy az ötlet megvalósítása innovatív foglalkoztatási kezdeményezést eredményezhet. 26 A prezentációról, illetve az azt követő kérdésekről és válaszokról szakmai feljegyzés készül, amely a kiválasztás eredményéről szóló döntés során kerül felhasználásra. A szakmai feljegyzésbe mind a szakmai zsűri, mind az ötletgazda betekintést nyerhet, kiegészítésére, korrekciójára javaslatot tehet. Döntés a támogatás megítéléséről A döntést az írásos értékelői vélemény, illetve a prezentáció alapján kell meghozni. A végső értékelésben a háromtagú, független szakmai zsűri vesz részt. A végső döntést a központi weboldalon nyilvánossá kell tenni. 26 A NESsT Hungary gyakorlata a társadalmi vállalkozások kiválasztásában jó példa lehet a személyes bemutatásra. http://www.nesst.org/wp-content/uploads/2013/09/2013-p%c3%a1ly%c3%a1zat- %C3%BAtmutat%C3%B3.pdf 7.o. 22
A végső döntés négy kimenetelű lehet: Az üzleti terv elfogadásra kerül. Ebben az esetben az ötlet megvalósítási szakaszba (V. lépés) lép. A zsűri ajánlást tesz a megvalósítás során igénybe vehető szolgáltatási kosár összetételére, valamint a finanszírozási formára (finanszírozási mixre 27 ) és a potenciálos finanszírozók körére. Az üzleti terv a bemutatott formában nem felel meg a szűrési szempontoknak, de átdolgozásra javasolt. Ebben az esetben az ötlet visszalép a III. lépésbe. A zsűri az ötlet bemutatása során felmerült új ötletek kidolgozására tesz javaslatot, ekkor az ötlet visszalép az I. lépésbe. Az üzleti terv konkrét szakmai indokokra hivatkozva vagy a horizontális elveknek való nem megfelelés miatt elutasításra kerül. Ebben az esetben az üzleti terv kikerül a rendszerből, további támogatásra nem lesz jogosult. 27 A finanszírozói mixről részletesen a Foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozása című fejezetben. 23
II.5 A megvalósítás folyamata (V. lépés) II.5.1 A megvalósítás folyamatának célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába Az üzleti tervek pozitív értékelése feltételezi, hogy a folyamatba belépő már rendelkezik a következőkkel: Rövid távú, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó célokkal, s ehhez kapcsolódóan rendszerszintű és projektszintű indikátorokkal (az indikátorok részletes bemutatása a VI. lépésben). A megvalósítási szakaszhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó elképzelésekkel. A kezdeményezés megvalósításához kapcsolódóan a szakmai támogatások, szolgáltatások igénybevételére vonatkozó előzetes tervekkel (szolgáltatási kosárral). A megvalósításra vonatkozó két- vagy többoldalú finanszírozási szerződés tervezetével (ami az országos koordinációs szervezet közreműködésével kerül kialakításra). A megvalósítási szakaszban két alapvető tevékenységi területre fókuszálunk. Az egyik fókusz a megvalósítás monitorozásával, az elérni kívánt hatásokat célzó tevékenységek előrehaladásának figyelemmel kísérésével kapcsolatos. A második fókusz, szorosan az előbbihez kapcsolódóan, olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek elősegítik az üzleti tervben megfogalmazott üzleti célok és társadalmi hatások elérését, a vállalt indikátorok teljesítését. A megvalósítás tehát egyszerre célok által orientált értékteremtő és tanulási folyamat, amelynek során az eredményesség figyelemmel kísérése, a produktivitás támogatása és a tevékenységek szakmai katalizálása egyaránt fókuszba kerül. II.5.2 A megvalósítás folyamatának alapelvei Egyszerűség. Mind a támogató, mind pedig a megvalósító érdeke, hogy egy mindkét fél számára könnyen átlátható rendszer jöjjön létre a megvalósítás támogatására és az elérni kívánt célok figyelemmel kísérésére. A monitoring kapcsán kerülni kell a túlzott adminisztrációt; amikor arra lehetőség van, online megoldásokat kell alkalmazni. A megvalósító szabadsága. A megvalósító a megvalósítás teljes szakaszában szabadon dönthet arról, hogy a szakmai támogató rendszer által biztosított lehetőségeket mikor és milyen formában veszi igénybe. A szakmai támogató szolgáltatások két különböző forrásból kerülnek biztosításra. A források egy része az országos koordinációs szervezethez tartozik, és csoportos tudásbővítések, illetve nyilvános szakmai rendezvények megvalósítását teszi lehetővé (III. lépés 1. táblázat). A források egy másik része egyéni és csoportos tanácsadásra igénybe vehető voucher-keret formájában a megvalósítók birtokában van. A voucher-rendszer alkalmazásának menedzselése, ellenőrzése, támogatása a (következő pontban bemutatott) szakmai monitoring tevékenység egyik feladata. Közvetlen kapcsolat a szereplők között a folyamat kísérése során. A megvalósítás szakaszában már mindenképpen indokoltak az országos koordinációs szervezet által kijelölt szakmai monitor által végzett helyszíni látogatások. A helyszíni látogatások célja és üte- 24
mezése a megvalósító és az országos koordinációs szervezet konszenzusa alapján, a vállalt indikátorok ütemezéséhez igazodva kerül a megvalósítás kezdetén meghatározásra, ugyanakkor rugalmasan kell, hogy alkalmazkodjon a szükségletek változásaihoz, a tevékenységek vagy a finanszírozási mix módosulásához. A monitornak mindenkori feladata a megvalósító rendelkezésére bocsátott voucher-keret felhasználásának nyomonkövetése. A megvalósítási szakaszban alapvetően háromfajta helyszíni látogatás történhet: 1.) köztes helyszíni látogatás, 2.) a megvalósítás befejezéséhez kapcsolódó, helyszíni ellenőrzéssel egybekötött látogatás, valamint 3.) ad-hoc, a megvalósítás nem tervezett és / vagy kiemelt jelentőséggel bíró eseményeihez kapcsolódó látogatás (pl. egy vezető tisztségviselő felmondása, egy stratégiai partner szerződésbontása, amelyek átfogó szerződésmódosítással jár(hat)nak). Hatékonyság. Az ellenőrzések, a monitoring, az információáramlás, a változtatásokkal kapcsolatos reakcióidő legyen rövid. A megvalósítás köré szerveződő szakértői támogatói, finanszírozói, megvalósítói csoport együttműködése legyen intenzív és állandó. A beavatkozások legyenek célzottak. Kerülni kell a többszörös adminisztrációt, a többszörös helyszíni ellenőrzést. A támogató szolgáltatások legyenek jól célzottak, illeszkedjenek a megvalósítói szükségletekhez. A tanuló szervezet modellje. A megvalósítás szakasza egyben tanulási folyamat is. Ennek elindulását, ösztönzését szolgálják az ötletmenedzsment szakmai támogató rendszere által biztosított szolgáltatások, valamint a folyamatkövető szakmai monitoring. A rugalmasság igénye. Legyen lehetőség a tervek rugalmas átalakítására, módosítására. A megvalósítás (gazdasági, jogszabályi, piaci stb.) környezete folyamatosan változik, amihez a megvalósuló foglalkoztatási kezdeményezés működésének is alkalmazkodnia kell. II.5.3 A megvalósításhoz kapcsolódó tevékenységek Rendszerszintű hatásindikátorok meghatározása A szakmai támogatási rendszer működtetőjének az érdeke és felelőssége a rendszerszintű hatásindikátorok készletének meghatározása. Ezekből a megvalósító a megvalósítási időszak elkezdését megelőzően kiválaszthatja a kezdeményezés sajátosságainak megfelelő indikátorokat (VI. lépés). A rendszerszintű hatásindikátorok készletének kialakítása a szakmai támogató rendszer fejlesztésekor elvégzendő tevékenység, a megvalósítási szakaszban csupán a kialakított készletből kiválasztott hatásindikátorok teljesítése, illetve a teljesítés nyomonkövetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás történik meg. Online adatszolgáltatási platform kialakítása A hatásméréshez kapcsolódó indikátorok kapcsán végzett adatgyűjtés egy online adatszolgáltatási platformon történik, melynek fejlesztése a szakmai támogató rendszer részletes kidolgozása során valósul meg. A megvalósítás szakaszában csupán a rendszer használatával kapcsolatos oktatás és a rendszer adatokkal való feltöltése, valamint a feltöltés támogatása zajlik. Az online adatszolgáltatási platform ismérvei: könnyen kezelhető, egyszerűen értelmezhető, működése egyértelmű, képes kezelni a projektspecifikus elemeket, csak a közvetlen érdekeltek számára hozzáférhető, 25