Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Intézményi minıségirányítási programja Alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2010 Diákönkormányzat véleményezte: 2010. Fenntartó jóváhagyta: 2010 Tervezett felülvizsgálat idıpontja: 2012.... Készítette: Koziczné Kele Ildikó igazgató Pannonhalma, 2010. augusztus 15. 1
Tartalom 1. Az intézményi minıségirányítási alapjai... 5 2. Bevezetı gondolatok... 6 3. Helyzetelemzés... 7 4. Fenntartói minıségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó feladatok... 9 5. Fenntartó elvárásai a helyi közoktatási rendszer mőködésével kapcsolatban... 10 6. Intézményi minıségpolitika... 11 6.1. Jövıkép... 11 6.2. Intézményképünk... 11 6.3. Tanulóképünk:... 12 6.4. Küldetésnyilatkozat... 13 7. Intézményi minıségirányítási rendszer... 16 7.1. Az intézmény saját minıségcéljai... 16 8. A partnerkapcsolatok irányítása... 17 8.1. A partnerek azonosítása... 18 8.2. A partnerek igényeinek nyomon követése... 18 8.3. A partnerek elégedettségének mérése... 19 8.4. Kommunikáció a partnerekkel... 20 8.5. A folyamat leírása... 22 9. Az oktató-nevelı munka értékelése... 24 9.1. Az intézmény célrendszere, feladatai, eszközei, eljárásai... 24 10. Mérés, elemzés, fejlesztés... 25 11. A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai és eljárás-rendje... 27 12. A nevelı oktató munka ellenırzése... 29 13. Az értékelés tárgya, módszerei és menete... 30 14. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyőjtés eljárásai... 33 15. Felelısök és feladatköreik... 35 2
16. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása... 37 a. A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés... 37 b. Eljárási szabályok... 38 c. A vezetés elkötelezettsége, felelıssége... 40 17. A vezetıi ellenırzés... 41 18. Ellenırzési terv... 42 a. Az ellenırzést végzık beszámolója... 44 19. Az intézmény mőködésének értékelése... 44 a. Az értékelés szempontjai... 47 b. Az értékelı folyamat lépései:... 48 c. Az intézményi önértékelés szempontjai... 48 d. Mérési, értékelési feladatok végrehajtása, folyamatos fejlesztése... 52 20. Vezetıi teljesítményértékelés szempontjai, eljárás- rendje... 54 21. Középvezetık értékelése (igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetık)... 59 22. Humán erıforrások... 62 a. Az emberi erıforrás biztosítása és fejlesztése... 62 21. Záró rendelkezések... 66 22. Legitimáció... 67 23. Mellékletek... 67 1. sz. melléklet:... 68 ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP... 68 2.sz. melléklet... 70 ÉRTÉKELİ KÉRDİÍV AZ ÉRTÉKELİ TEAM TAGJAINAK... 70 3.sz. melléklet... 71 ÖNÉRTÉKELİ KÉRDİÍV PEDAGÓGUSOKNAK... 71 4. sz. melléklet:...hiba! A könyvjelzı nem létezik. TANULÓI KÉRDİÍV...Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 5. számú melléklet... 72 3
Az Értékelési team tagjai... 72 6.sz. melléklet ( A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 1.sz. melléklete)... 73 Minısítési lap... 73 7. számú melléklet... 75 Az Értékelési felelıs személye... 75 8. sz. melléklet... 76 Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete... 76 9. számú melléklet (Coménius kérdıívek 1-2. évfolyamos tanulók számára))... 77 Tanulói kérdıív... 77 Tanulói kérdıív... 79 10. sz melléklet... 81 (Coménius kérdıívek pedagógusok számára)... 81 A tanítás, nevelés minısége... 81 Nevelési-oktatási eredmények... 82 11. sz. melléklet... 84 (Coménius kérdıívek szülık számára)... 84 II. Nevelési, oktatási eredmények... 85 III. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETE... 85 IV. Kapcsolattartás... 85 4
1. Az intézményi minıségirányítási alapjai Az Intézményi Minıségirányítási Program mőködtetéséért a Közoktatási törvény 54. (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetıje tartozik felelısséggel. Az Intézmény Minıségirányítási Programját a fenti felelısségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetıje készítette. Intézményünkben 2004 februárjában kezdtük el a minıségfejlesztési rendszer kidolgozását. A rendszer bevezetését önállóan kezdtük el. A 3/2000 (II.15) OM rendelet a közoktatás minıségbiztosításáról és a minıségfejlesztésrıl, valamint a többször módosított közoktatási törvény 2003. évi módosításának 40. (10) és (11) bekezdése, az IMIP tartalmáról, - az intézmény mőködési folyamatai; vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok, (12) pedig az IMIP nyilvánosságáról rendelkezett. 2004 márciusában került elfogadásra az intézményi IMIP. A Kt. 1993. évi LXXIX. Tv. Módosításáról szóló 2003. évi LXI. Tv. 40. 10-11. bekezdése és a 2006. évi LXXI. Tv. Meghatározza, hogy az IMIP-nek tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 2007-ben megtörtént az IMIP felülvizsgálata és módosítása. A 138/1992.(X.8.) Korm.rendelet 8. szerint az Kt. 40. -ának (11) bekezdésében szabályozott minıségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is. 2009 októberében szövegpontosítás, kiegészítések miatt a felülvizsgálat a teljes dokumentumot érintette. Ismételt átdolgozására az alapító okirat megváltoztatása következtében 2010 júniusában került sor. A program elfogadása elıtt megtörtént az (Szülıi Szervezet, alkalmazotti közösség, diákönkormányzat) érdekelt szervek véleményének kikérése. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5
2. Bevezetı gondolatok Az Intézményi Minıségirányítási Program elkészítésének jogszabályi alapját a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. -a az alábbiak szerint határozza meg: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az Intézményi Szülık Közössége (Kt. 60-61. ) és az intézményi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban kell meghatározni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minıségirányítási program végrehajtását a nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (12) A szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történı beiratkozáskor a szülınek, tanulónak át kell adni. Az Intézményi Minıségirányítási Program célja egy olyan önálló minıségirányítási rendszer kiépítése, mőködtetése és folyamatos továbbfejlesztése, amely a partnerek igényeink, elvárasainak felmérésével és figyelembe vételével meghatározza az intézmény mőködésének hosszú, közép, és rövid távra szóló elveit. Tartalmazza a megvalósításra vonatkozó elképzeléséket, amelyek biztosítják az intézmény tevékenységének hatékonyságát. Az Intézményi Minıségirányítási Program meghatározza az intézmény minıségpolitikáját, minıségcélokat, és ezek megvalósításának érdekében kiépít és mőködtet egy olyan minıségfejlesztési rendszert, amely meghatározza a mőködést szabályozó folyamatokat. 6
Iskolánk vezetése és kollektívája elkötelezte magát a minıségügyi célok és minıségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Partnereink igényeinek, elvárásainak felmérése után iskolánk a következı minıségi célok megvalósítását tőzte ki: a hozzáadott pedagógiai értékkel csökkenteni a hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıtlenségét, és javítani a gyerekek neveltségi szintjét; a tanulás folyamán megszerzett ismereteket legyenek képesek hatékonyan alkalmazni és felhasználni; iskolánk külsı- és belsı környezetének rendezettségét tovább fejlesszük; tovább erısítjük a tanulói fegyelmet. Ezeket a minıségi célokat és feladatokat alapul véve készült el a Minıségirányítási Program, amely egyre hatékonyabban és magasabb színvonalon igyekszik kielégíteni az intézmény használói szükségleteket, valamint biztosítja: - az intézmény saját küldetésének megvalósítását; - a szaktárca és a fenntartó elvárásainak való megfelelést; - az intézmény hosszú távú jövıjének megalapozását; - a szőkebb környezethez történı létfontosságú alkalmazkodást; - az ismeretek, a tudás, az alapvetı emberi értékek ápolását és megırzését; - új eszközök, módszerek bevezetésével és felhasználásával tudatos, tervszerő - célratörı munkával a felnövı generáció felkészítését a kor elvárásainak teljesítésére. 3. Helyzetelemzés Az alapadatai: Az intézmény neve: Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye OM azonosító: 030604 Az intézmény alapítója: Pannonhalma Város Önkormányzatának Képviselıtestülete Az intézmény fenntartója: Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Az intézmény típusa: többcélú intézmény (általános iskola, óvoda, alapfokú mővészetoktatási intézmény) Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodási jogkörő. Telephelyek: Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye 7
Székhely: 9090 Pannonhalma, Petıfi u. 27. Iskolai tagintézmény: Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményének Fekete István Tagiskolája 8438 Veszprémvarsány, Iskola u. 16. Óvodai tagintézmény: Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményének Fekete István Tagóvodája 8438 Veszprémvarsány, Iskola u. 16. Telephely alapfokú mővészetoktatás tekintetében: Pázmándfalu, Fı u. 65. Telephely óvodai tagintézmény tekintetében: Bakonytamási, Széchenyi u. 3. Alapadatok: OM azonosító: 030604 Az alapító okirat szerint ellátandó (fıbb) tevékenységi körök: Alapfeladat: - Alapfeladat: általános mőveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás.(1-4; 5-8 évfolyam). - Napközi otthoni ellátás. - Alapfokú mővészetoktatás. - Könyvtár mőködtetése. - A gyermek, tanuló nevelésével, iskolai oktatásával összefüggı minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai tevékenységet igényel, továbbá minden, a nevelı és oktató munkát segítı, a gyermek szociális és egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladat. Egyéb feladatok, speciális képzési formák: - Sajátos nevelési igényő tanulók nevelése és oktatása. - Integrációs és Képességkibontakoztató Pedagógiai Rendszer mőködtetése a székhelyen - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. Intézményi intézményes étkeztetés. A Pannonhalma TKT Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény egységes egészet alkot, ezért a minıségirányítási programja is egységes, ezért 8
amikor intézményt, iskolát említünk, a teljes intézményrendszert értjük alatta, függetlenül attól milyen tevékenységő egységrıl van szó. 4. Fenntartói minıségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó feladatok A fenntartó stratégiai céljai: Hosszú távú célok: A közoktatási közszolgáltatás minıségközpontú fejlesztése, irányítása,ezen belül partnerközpontúság folyamatos fejlesztés hatékony mőködés elszámoltathatóság. Középtávú feladatok: az intézmény mőködési feltételeinek biztosítása, szinten tartása, az intézményrendszer stabilitása, hatékony munkavégzés elısegítése, visszajelzés a szakmai munka színvonaláról, a vezetı tervezı munkájának segítése, az emberi erıforrás fejlesztése, munkaköri leírás teljesítésének áttekintése, az egyéni erıfeszítés ösztönzése, jutalmazása. Belsı ellenırzési tervben határozza meg, és hozza nyilvánosságra: az intézmény mőködésével, folyamatainak ellenırzésével kapcsolatos hatásköröket, (ennek keretében a mőködés azon területeit, amelyeket ellenırzése során a vezetı vizsgálni kíván), mely szakaszait kívánja személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenırizni, mely területeken kíván véletlenszerő mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni. A vezetı a saját ellenırzési rendszerében nyert információkat és a folyamatokban keletkezı ellenırzési bizonylatokat a dolgozók egyéni teljesítményének értékeléséhez, az intézményi mőködés javításához használja. 9
Az ellenırzés bizonylatai a dolgozók személyi anyagába, valamint az éves belsı ellenırzési tevékenység összefoglalójába kerülnek. Az egyes ellenırzések során szükségesség váló beavatkozás minden esetben megtörténik a vezetı részérıl. A belsı ellenırzés tapasztalatairól a vezetı éves értékelésében a dolgozókat szóban és/vagy írásban tájékoztatja. (Ez egyben a jutalmazási, elismerési szempontok alapját is képezi.) Az ellenırzés tapasztalatairól, és megtett intézkedésekrıl (amennyiben szükség volt rá) a vezetı a fenntartónak az éves beszámoló keretében ad tájékoztatást. 5. Fenntartó elvárásai a helyi közoktatási rendszer mőködésével kapcsolatban A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek jogszerően, törvényszerően, költségorientáltan, hatékonya, eredményesen mőködjenek, erısödjenek a tervezés szerepe, A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek garantálják a minıségi nevelést, oktatást, A gyerekek, tanulók számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetıség elvének érvényesítését. Teljes körő intézményi nevelı-fejlesztı tevékenységet. A közoktatási rendszerbe kerüléstıl óvoda, iskola a közoktatási rendszerbıl kikerülésig munkába állás, felsıoktatásba kerülés nyomon követhetıségét ( a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja). A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülı változásokhoz, erısödjön az intézmény kultúra közvetítı szerepe, megtartva a sokszínőséget. Az intézményekben elkötelezett, stabil nevelı-oktató testület mőködjön. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülıknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen idıtávon, milyen szolgáltatásokkal és minıségben biztosított. A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek. Minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja. 10
Minden rászoruló gyermek- és ifjúságvédelem, hatékony együttmőködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. A mőködést szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, törvényi megfeleltetése, tartalmi koherenciájuk biztosítása (házirend, alapító okirat, SZMSZ) meghatározott idıközönként. Az országos mérések eredményeinek feldolgozása, értékelése. 6. Intézményi minıségpolitika 6.1. Jövıkép Mivel feladataink megvalósítása során figyelmünk középpontjában a gyermek áll, ezért tanulóinkból kiegyensúlyozott személyiség válik, akinek egészséges önértékelése és pozitív énképe van, tiszteli az életet, a természetet és az emberi jogokat, értéknek tekinti a tanulást, a munkát és a sportot, törıdik saját fizikai, mentális és szociális egészségével, betartja a jó modor szabályait, a szükséges ismereteket, készségeket elsajátítja, használja a matematikai gondolkodást, az információs és kommunikációs technikákat, nyelveket tanul, hajlandó továbbtanulásra, képes az együttmőködésre és a toleranciára. Céljaink eléréséhez, munkánkhoz jó körülményeket teremtünk, magas szervezeti kultúrát alakítunk ki, melyben jó a közérzetünk, mert nyílt, együttmőködı légkörben dolgozunk, a konfliktusokat jól kezeljük, hagyományainkat és értékeinket megırizzük, és az átgondolt folyamatszabályozásnak köszönhetıen törvényes, hatékony és szakszerő a mőködésünk. 6.2. Intézményképünk Az iskolában olyan légkör megteremtésére törekszünk, ahol a tanulók az iskolát és a benne folyó tevékenységek tartalmát magukénak érezhetik, a pedagógusok nevelı-oktató munkájának irányításával. a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk bevonjuk ıket saját intézményi életük megszervezésébe elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket 11
arra törekszünk, hogy tanulóink alapmőveltséget szerezzenek figyelemmel kísérjük egyéni képességeik és személyiségük kibontakozását, különös gondot fordítva a speciális tagozaton tanuló diákjainkra törekednünk kell arra, hogy tanulóink az egyes ember másságát értékként elfogadják, toleranciára nevelünk az intézmény életében szeretetteljes emberi kapcsolatokra törekszünk: szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges személyiséget kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekbıl kultúraközvetítı és kultúrateremtı munkát folytatunk tanulóink készségeinek, képességeinek fejlesztésére világképüket, világszemléletüket igyekszünk úgy formálni, hogy eligazodjanak szőkebb és tágabb környezetükben iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra és technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek értékrendszere egyetemes forrású az intézmény a tanulás fı színtere, fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a differenciált képességfejlesztés alkalmazásával fontos, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre /személyiségpedagógia alkalmazásával / törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására ismerjék meg tanulóink a helyi és nemzeti kultúra és történelem eseményeit és hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülıföld iránti szeretet a kimenet-szabályozást kell elısegítenünk 6.3. Tanulóképünk: Olyan tanulóképet kívánunk kialakítani, melyben az alábbi tulajdonságok és értékek tükrözik elvárásainkat: kötelességtudó, felelısséggel bíró és fegyelmezett becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, jó eredmények elérésére törekszik képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, kreatív 12
képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismeretket szerezni gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban ismerje, tisztelje, óvja, ápolja környezetét helyi és nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket; a természet, a környezet értékeit; más népek értékeit, hagyományait; az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit; társas kapcsolataiban erkölcsösen, humánusan viselkedjen. Bizonyos, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani minden egyes iskolába járó tanuló személyiségében. A nevelık mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy minél több diák rendelkezzen végzıs korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel. 6.4. Küldetésnyilatkozat Tanítok, és vallom a harcot is /Radnóti Miklós/ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Célunk az, hogy az iskolánknak legyen saját értékrendje, mely a mindennapi gyakorlatban érvényesül. Nyújtson iskolánk biztonságos, rendezett környezetet a tanulók számára, alkalmazkodjon a tanulók fejlettségi szintjéhez. A környezetünk számára legyen világos, hogy a tanuló legfontosabb az iskolában, minden érte történik. Halmozottan hátrányos helyzető tanulóinkról gondoskodunk, igyekszünk esélyt adni a lemaradóknak, és a szociális hátrányokat kompenzálni. Az intézmény vezetısége elkötelezett az intézményi minıségpolitika mellett. Intézményünk minden dolgozójának meggyızıdésévé kell váljon, hogy a fejlıdés alapja a nyitottság, a partneri igényekre, elvárásokra alapozott minıségi munka, melyet megfelelı szakmai felkészültséggel, felelısséggel, tudatos együttmőködéssel a pedagógiai programban közösen megfogalmazott és elfogadott értékek széleskörő kommunikálásával, közvetítésével valósítunk meg. 13
Arra törekszünk, hogy a diákok céltudatosak legyenek, jellemezze ıket magas szintő morál. Jó eredményeket produkáljanak az alapvetı készségek mérésekor. Legyen jó az intézmény továbbtanulási mutatója. Az intézmény nyitott legyen a szülık számára. A korszerő továbbépíthetı tudásanyag átadásával biztosítani akarjuk a humanista emberképnek megfelelı személyiség formálásának leg átfogóbb feladata mellett, a változatos tanórán kívüli tevékenységrendszert is. Célunk az, hogy intézményünk, mint élettér, a tanulók cselekvı részvételével biztosítsa az értelmi, a testi, a lelki, a jellembeli és szociális fejlıdést. Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy oktató-nevelı munkánkkal szilárd alapokat teremtsünk a továbbtanuláshoz, hogy nyitottá, fogékonnyá tegyük a gyermekeket az értékek befogadására, s kreatívvá a megszerzett ismeretek és készségek alkalmazásában. Továbbá, hogy az iskolánk személyi és tárgyi környezetével, minden tevékenységével szolgálja azoknak az ismereteknek, beállítódásoknak, szokásoknak és értékrendnek a kialakulását, amelyek mőveltséget adnak, elıkészítik az élethosszig tartó tanulást s az embert kultúrlénnyé teszik. Minıségi céljainknak való megfelelés biztosítja a folyamatos fejlıdést a szervezetben és a pedagógiai munkában egyaránt. Ennek eredménye, hogy pedagógiai programunk alapelvei és céljai egyre magasabb szinten valósulnak meg. Minıségcélunk az óvodai nevelés vonatkozásában Célunk az intézményes nevelés során a 3-6-7 éves gyermekek harmonikus fejlesztése, A kultúra átadása, közvetítése az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedı nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúránk színeivel gazdagodjanak. Nevelési céljaink meghatározásánál abból a meggyızıdésbıl indulunk ki, hogy a prevencióra, mint a korai fejlıdés tudatos támogatására szükség van. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetıen támaszkodunk az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira: a mozgásra és a játékra, mint a fejlıdést meghatározó tényezıkre. Kiemelt jelentıségő feladat óvodánkban a német nemzetiségi nevelés és hagyományápolás, a nemzetiség nyelvének, kultúrájának megismertetése, az identitástudat megalapozása. A gyermekek nevelése egyéni meggondolást igényel, miközben figyelembe kell vennünk a társadalom általános igényeit is. 14
Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik kiegyensúlyozottak, egyéni testi, szellemi és erkölcsi tulajdonságaik maximumát nyújtják. Táplálni kell gyermekeinkben az alkotókészséget, és a problémamegoldó képességet. Szeretnénk, ha óvodásaink nyílt, érdeklıdı és érzelemmel telt iskolásokká válnának. Következetesen magas igényszintet alakítottunk ki pedagógusaink korszerő szakmai tudásával és eszközhasználatával szemben. A minıségbiztosítási rendszer átgondolt kiépítésével lehetıséget biztosítunk a szervezeti kultúra és a szakmai fejlıdés folyamatos megújulására. A mővészetoktatás vonatkozásban A zene mővelése a személyiségformálás különleges lehetıségét hordozza magában. A mővészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, valamint a mindennapok esztétikája, melynek gyakorlása biztosítja a tanulás személyes megtapasztaláson alapuló módját. Zeneiskolánk tevékenységében a fenti alapelveket tartjuk elsıdleges fontosságúnak, mivel a zene szeretetére való neveléssel és az élményt adó muzsikálással egész életükre gazdaggá tehetjük tanítványainkat. Szeretnénk, ha munkánk által növendékeink teljes értékő, tartalmas életvitelre vágynának, és képesek legyenek annak megvalósítására. Bízunk abban, hogy nevelésünk hatására jobb emberekké válnak, hogy személyiségük szerves része lesz a zene mővelése és értése. Hangversenyeinkkel és egyéb zenei rendezvényekkel szeretnénk szervesen bekapcsolódni a kerület és a fıváros kulturális életébe, a zeneszeretı és zeneértı közönség formálásába. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncmővészeti nevelés alkalmat ad a táncmővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi képességeket, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, 15
fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik tánctechnikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra és mőveltség megszerzésére. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Jelmondatunk az európai és nemzeti értékszemlélet alapján: Tudás, szeretet, minıség, minıségfejlesztés. 7. Intézményi minıségirányítási rendszer 7.1. Az intézmény saját minıségcéljai Az intézmény saját minıségcéljait a következı szerkezetben, összefüggésben határozza meg: - minıségcél, - minıségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium, - indikátor, - minıségcél megvalósításához ellátandó feladat, - a megvalósítás idıpontja. 16
Szervezeti minıségi célok: Tartalmi meghatározás Eljárás neve 1. A pedagógiai program felülvizsgálata Stratégiai tervezés. 2. Az intézmény éves munkájának tervezése Éves tervezés 3. Adatgyőjtés, tapasztalatgyőjtés az értékeléshez, fejlesztéshez Vezetıi ellenırzés 4. A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése Irányított önértékelés. 5. Az intézmény mőködésének, szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Éves értékelés 8. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezetı feladata. Az intézményvezetı utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelıen további személyek is részt vesznek az irányításban. Az intézmény vezetıje minıségfejlesztési csoportot hozhat létre. Megbízásuk idıtartamát, jogkörüket, feladatukat, juttatásukat írásban közli. A partnerkapcsolatokat egyértelmően az intézményvezetı irányítja: - a fenntartó és az intézmény, - az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában. Az intézmény a szülıkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentıs szerepet vállal: - a pedagógus munkaközösség, valamint - a pedagógus. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendı igényfelmérések rendszerének kialakítását és mőködtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítı kommunikációs rendszer kidolgozását és mőködtetését. 17
8.1. A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentıs kapcsolatban van. Az Intézmény partnerei a következık - a fenntartó, és a társulás településeinek önkormányzata - az intézmény alkalmazottjai, - az intézmény tanulói, - az intézmény tanulóinak szülei, - tagóvodák vezetıi, dolgozói - tagóvodákban beíratott gyermekek szülei - a mővészeti iskolák tanárai - intézmények, melyek fogadják a végzett tanulóinkat, - további intézmények, szervek: - Pedagógiai Intézetek, - Nevelési Tanácsadó, - Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, - Védınıi szolgálat. - kisebbségi önkormányzat - szülıi közösség - óvoda 8.2. A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények - megismerésérıl, - a megismert igények rendszerezésérıl, értékelésérıl, - összesítésérıl, elemzésérıl. A megismert igényekrıl - ha az csak szóbeli közlésbıl ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: - az igénylık csoportja, valamint - az igény tartalma szerint. 18
Kérdıíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, szakkör igény stb.). A kérdıív annak jellegétıl, céljától függıen lehet anonim és nem anonim. A kérdıíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell - a megfelelı kérdıívek elkészítésérıl (figyelembe véve a kérdıív készítés és összeállítás általános szabályait), - a kérdıívek begyőjtésérıl, - a kérdıívek kiértékelésérıl, - a kiértékelést követıen az összesítésrıl, - vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: - hogyan viszonyulnak az önkormányzat minıségirányítási programjához, - hogyan illeszkednek az intézmény minıség céljaihoz, - mennyire reálisak, teljesíthetıek rövid-, közép- és hosszútávon, - milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetıek legyenek, Az igények összesítésérıl, értékelésérıl tájékoztatni kell a partneri kört. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni. 8.3. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a Minıségirányítási Program legfıbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény mőködésével. A partnerek elégedettsége különbözı módon mérhetı le: Kérdezettek A mérés módszere Pedagógusok Kérdıíves Az intézmény nem pedagógus dolgozói Vizsgálódás egyéb területeken Gyors önértékelés Kérdıíves Adatgyőjtı táblázatok: - elégedettségi eredmények Mintavételi eljárás Teljes körő Teljes körő A mérés gyakorisága évente évente Évente A mérést végzı személyek neve, beosztása Igazgató, igh. Mag-team iskolatitkár mag-team Mag-team tagjai Kérdıíves Fókuszcsoport Évente igazgató A nevelıtestület, illetve alkalmazottak tájékoztatása Értekezleten, szóban Értekezleten, szóban Értekezleten, szóban faliújságon Értekezleten, szóban 19
PARTNER MÓDSZER MINTAVÉTEL GYAKORISÁG KÖZVETLEN Szülıi Kérdıív Minden szülı Évente Tanulói Kérdıív 1-8. tanulók Évente Fenntartói Kérdıív Polgármester, jegyzı, minden képviselı, Évente kistérségi elnök Alkalmazottak Kérdıív mindenki Évente Óvoda Kérdıív vezetı Évente Középiskolák Kérdıív 10 intéz. vezetı Évente KÖZVETETT Civil szervezetek Kérdıív Képviselıi 2 évente /alapítvány, SZM, Polgárırség/ Egyház Kérdıív Plébános 2 évente Mővelıdési Ház, könyvtár, Kérdıív Képviselıi 2 évente Sport: Pannonhalma SC Kérdıív képviselı 2 évente Könyvkiadók: Apáczai Kérdıív képviselı 2 évente Egészségügy: védını, Gyermekorvos, gyermekjóléti szolgálat Kérdıív képviselıi 2 évente 8.4. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belsı kommunikációt, valamint - külsı kommunikációt. A belsı kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi mőködését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A külsı kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél az intézmény népszerősítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a Házirend is. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérıek lehetnek. A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minıségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történı irányítása az intézményvezetı feladata, 20
- a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minıségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetınek. - a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsıs tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minıségirányítási programban és az intézmény minıségirányítási programjában meghatározott minıségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvezı megoldást találjanak mindkét fél számára. - kapcsolattartás a jegyzıvel és a szociális elıadóval a HHH gyermekek felmérésére vonatkozóan. A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: - a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezetı irányítása alapján közvetlenül az osztályfınökök, pedagógusok biztosítják, - az intézményvezetı rendelheti el az intézmény tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedı szóbeli felméréseket, írásbeli kérdıív kitöltéseket, - az osztályfınökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, - a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítı pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, - a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi. A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülıkkel való kapcsolattartás a Szülıi Szervezet révén az intézményvezetı feladata, - a Szülıi Szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezık, hogy - a Szülıi Szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a Szülıi Szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülık a fogadó órákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülıi értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülıket a gyermekek közösségét érintı fontosabb eseményekrıl, tevékenységekrıl, s lehetıséget ad arra, hogy a szülık a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, 21
- nyílt napokon, illetve az intézmény rendezvényein lehetıség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, - a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetıséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülıkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minıségben tudják ellátni, A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelybıl a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak a következı sajátosságokat mutatják: - folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekrıl, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a késıbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 8.5. A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az intézmény összes mőködési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások elıkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai elıre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettıs célja van. Információgyőjtés a szervezeti kultúra szintjérıl, és az intézmény folyamatairól. Két irányú folyamat: bemenı adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: szervezeti kultúra folyamatok szabályozottsága folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés strukturált interjú kérdıív fókuszcsoportos interjú 22
Lépései: Vezetıi önértékelés önkitöltıs kérdıív segítségével. Dokumentumelemzés. Klímateszttel való vizsgálat. Fókuszcsoportos interjúk. Vezetıi interjú. Résztvevıi: Az igazgató, igh., alkalmazotti közösség reprezentatív kiválasztással-. 1. A vezetıi kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyőjtés a szervezeti kultúra szintjeirıl, - az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba vette és ütemezte az elvégzendı feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzık személyérıl, a vizsgálat módszerérıl és idejérıl, valamint a vizsgált területekrıl, ezekkel együtt meghatározta a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetıi (igazgató, igh.) kérdıív alapján megtörtént a vezetıi önértékelés. 4. A vezetıi kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani elıkészítését: - meghatározta a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevık körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után a Mag- team elkészítette annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezetı kérdıívek elemzése után a feldolgozásban részt vevık megfogalmazták a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdıívek kiszőrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra került a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 23
9. A feldolgozásban résztvevı team az elemzések elvégzése után elkészítette annak összegzését. 10. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor. 11. Ezután a Mag-team összeállította a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendı területeket. 9. Az oktató-nevelı munka értékelése 9.1. Az intézmény célrendszere, feladatai, eszközei, eljárásai Az oktatás és nevelés általános céljai: Az általános iskolában folyó nevelés legáltalánosabb és egyben legalapvetıbb célja, hogy a tanulók az iskolában eltöltött 8 év alatt a lehetı legközelebb kerüljenek az iskolánk által megfogalmazott emberkép kiteljesítéséhez. Olyan személyiség kialakítására törekszünk, aki: rendelkezik az általános mőveltséget megalapozó ismeretekkel, világképpel rendelkezik az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetı képességekkel egyéni képességei szerint a legjobban tud megfelelni a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek pozitív életszemlélető, egészséges jövıképpel rendelkezik Önálló, öntevékeny emberként kíván élni kulturált viselkedési és magatartásformákkal rendelkezik Ismeri, ırzi és fejleszti lakóhelye anyagi, szellemi, kulturális értékeit becsüli saját és társai munkáját, értékeit képes elfogadni a másik ember személyiségét, alkotó együttmőködésre képes mással A mai értelemben vett jól nevelt, azaz kellı szociális értékrenddel bíró, szociális szokásokat, készségeket, ismereteket gyakorló gyerekeket szándékozunk elindítani további iskoláik felé. Olyanokat, akik az egészséges és kulturált életmódhoz megfelelı szokásokkal, reális önismerettel rendelkeznek. Nevelési céljaink közül kiemelten kezeljük azokat, amelyeket az 24
élet, a család a szőkebb és tágabb társadalom és a gyerekek sürgetıen igényelnek, és amelyek eredményességét a helyi lehetıségeink és feltételeink biztosítanak. Alsó tagozatos oktatás nevelés céljai Felsı tagozatos oktatás-nevelés céljai Napközis, tanulószobai tevékenység céljai Az intézményszervezet mőködésével szemben támasztott célok A pedagógusközösséggel szemben támasztott célok Mővészeti iskolai képzés 10. Mérés, elemzés, fejlesztés Cél: Kiszámítható, tervezhetı mérések, értékelések rendszerének mőködtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minıségi munkavégzésben. Az OKM eredményeinek feldolgozása évente a nevelıtestület bevonásával Határidı: A FIT-jelentés megjelenésétıl számított két hónapon belül Felelıs: igazgató, tagintézmény-vezetık Indikátor: az elızı évhez képesti, az országos és városi, (községi) átlaghoz való megfelelés kimutatására szolgáló táblázat 1) A mérés feldolgozását tartalmazó dokumentum 2) A tantestület minden tagja megismeri az eredményeket Az OKM eredmények függvényében munkaterv/ütemterv készítése tanórai keretre, differenciált képességfejlesztésre, tanulószobai foglalkozásra, felzárkóztatásra, fejlesztésekre szakkörre, tehetséggondozásra Határidı: következı tanév eleje Felelıs: igazgató, tagintézmény-vezetık Indikátor: A munkatervek, amelyek kiterjednek a tanulókkal való foglalkozás minden területére és tartalmazzák az eredmények javításának konkrét céljait, módjait, eszközeit. 25
Belsı mérési rendszer mőködtetése Területe: az elızı tanév eredményei határozzák meg (melyik évfolyamot, mikor, milyen tantárgyból) Határidı:a következı tanév április 30. Felelıs: igazgató, tagintézmény-vezetık, munkaközösség-vezetık Indikátor: A mérések eredményeinek elemzése, dokumentálása Az intézmény éves belsı ellenırzési rendszerének a következı 4 évben kiemelkedı szempontja a kompetenciaalapú oktatás és eredményességének elemzése. Az óralátogatások és eredményei részei a pedagógusok minısítésének, az óralátogatások kiemelt szempontja a pedagógus módszertani munkája és a kompetencialapú oktatás. Eszköz: belsı ellenırzési terv Határidı: minden tanév eleje Felelıs: igazgató, tagintézmény-vezetık Indikátor: intézményi beszámoló megfelelı fejezete; pedagógusminısítések Szakirodalom összegyőjtése A munkaközösségi munkatervekben szerepel félévente két szakmai anyag feldolgozása. Hosszabb távon: a munkaközösség minden tagja feldolgoz tanévente legalább két szakirodalmi anyagot, amit bemutat kollégáinak. Határidı: megállapodás szerint Felelıs: igazgató, tagintézmény-vezetık, munkaközösség-vezetık Indikátor: munkatervekben megjelenik ez a feladat, illetve a beszámolóknak része a szakanyag kivonata A meglévı mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése. Kompetenciaalapú feladatok győjtése folyamatosan, minden tantárgyból feladatbank Határidı: minden tanév vége Felelıs: munkaközösség-vezetık, igazgatóhelyettes, tanárok, tanítók Indikátor: Minden pedagógus félévente 5 db kompetenciaalapú feladatot készít, azt közzéteszi, illetve a közös Feladatbankba helyezi A bevált kérdıívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése, A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába, 26
11. A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai és eljárás-rendje Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekbıl következı elvárások A fejlesztı szándék elve Mivel alapvetı célja az egyéni és intézményi szintő munka minıségének javítása: Legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; Legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; Egyértelmően mutassa ki a különbözı területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; Legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; Segítse a tanárok és az intézményvezetés közötti információcserét, segítsen az Intézményvezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelı munka minıségének számos különbözı aspektusa van: Tegye egyértelmővé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; Vegye figyelembe mind a szaktárgy (ak) tanításával összefüggı (nevelési és oktatási), mind pedig az intézményi élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; Minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérıeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésrıl van szó: a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetıségét; 27
törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekrıl megfelelı adatok állnak rendelkezésre; a lehetı legegyszerőbb és legegyértelmőbb legyen; minden részletében átlátható legyen; lehetıség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhetı legyen; adjon lehetıséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla győjtött adatokkal kapcsolatosan; segítsen a fejlıdés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérıeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetıség elve Mivel sem idı, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: legyen a lehetı legkevésbé pénz-, idı- és munkaigényes; ne legyen szükség külsı szakemberek bevonására. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mintegy hidat képezve az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintő célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között hozzájáruljon az intézményi munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelı munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az intézményi munka szervezésévelirányításával összefüggı (vegyesen, egyéni és intézményi szintő) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok 28
- segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrıl, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; - nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlıdést; - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülı tanácsadással és egyéni célok kitőzésével végsı soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elısegíteni a tanár szakmai fejlıdését. 12. A nevelı oktató munka ellenırzése A pedagógusok nevelı- oktató munkájának ellenırzése folyamatosan történik az évente összeállított és az intézmény munkaterv részét képzı, belsı ellenırzési- tervek alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenırzése folyamatosan történek az iskola helyi tanterve, illetve a nevelık által összeállított tanmenetek és osztályfınöki munkatervek alapján. Az ellenırzés nem más, mint a normáknak, jogszabályoknak való megfelelés. Az ellenırzés szintjei : Belsı : -intézményszintő Külsı : - ágazati / OM /, szakértıi, fenntartói ki ellenıriz? kit? kiket? mikor? mit? hogyan? igazgató valamennyi dolgozót - folyamatosan Tanórát Rendet Tisztaságot Fegyelmet szakköröket iskolán kívüli rendezvényeket sport továbbképzés - megfigyelés - adatszolgáltatás - mérés - beszámolók - óralátogatás - dokumentációk igazgatóhelyettes munkaközösség - vezetık valamennyi dolgozó - folyamatosan hiányzás helyettesítés naplók statisztikák versenyeket rendezvényeket, ünnepélyeket tanórák szakkörök szaktanárok - tanév közben tanórákat versenyeket rendezvényeket határidık beszámolók megfigyelés óralátogatás - óralátogatás - megfigyelés - dokumentációk 29
osztályfınökök pedagógusok tanulókat folyamatos - tanórán - tanórán kívül - ellenırzıt - naplót - mérések - szóbeli értékelések Az ellenırzés tervezésekor az alábbi szempontokat vesszük figyelembe : Pedagógusoknál - az iskolába érkezı új pedagógusok tanórai látogatása, patronálása - a munkaterv alapján célirányosan, adott tantárgyak ellenırzése - új módszerek bevezetése, tapasztalatainak győjtése - az ellenırzés során feltárt hiányosságok, kiküszöbölése, korrigálása - a határidık pontos betartása - az intézményi dolgozóknál a munkaköri leírás alapján Tanulók munkájában - közösségi viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége, - a tanulók jellemvonásai, - a helyi tantervben elıírt követelmények teljesítésének szintjei, egyes tantárgyakból, Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok - elısegíteni a színvonal emeléséhez szükséges intézmény tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; - elısegíteni az intézményi feladatok jobb elosztását; - elısegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; - adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; - javítani a tanárok és az intézményvezetés közötti kommunikációt; - adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; - adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 13. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer három egymást kiegészítı alapon nyugszik: - az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott iskolára jellemzı) és, ha szükséges, személyre 30