TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 2. Kutatás 3. Hírek 6. AKTUÁLIS AZ MKIK ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2012. január 23-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli küldöttgyűlést tartott Budapesten. A küldöttek egyhangúan elfogadták az Alapszabály módosításait, amire a kamarai regisztrációs rendszer bevezetése miatt került sor, és jóváhagyták a közfeladatok ellátásához megállapított 2012. évi költségvetési támogatás felhasználási céljait. Parragh László, az MKIK elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdaságot fenntarthatóvá, működőképessé kell tenni, a kormányt a reformok végig vitelére bíztatják, amelynek egyik eleme a kamarai törvény: olyan európai színvonalú kamarai törvényre van szükség, amely rálát a gazdaság szereplőire. A múlt évben a Nemzetgazdasági Minisztérium gesztorálásával elkészített kamarai törvény kapcsán a tagsági kör lehatárolásában és a tagdíjrendszerben nem sikerült megállapodni a Vidékfejlesztési Minisztériummal, de a vita még nem dőlt el, és hogy a közfeladatot megfelelően el lehessen látni, kezdeményezték a kötelező kamarai regisztráció bevezetését, amit január 1-jén a törvény hatályba léptetett. Az Országgyűlés által 2011. november 21-én elfogadott módosítás szerint 2012. január 1-jétől - az agrárterület kivételével *- minden vállalkozásnak nyilvántartásba kell vetetnie magát a területi kereskedelmi és iparkamaráknál. A kormány határozott szándéka, hogy legyen új kamarai törvény, ami még az idei esztendő első felében létrejöhet. A kamarai nyilvántartásba vétellel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a regisztrációval megjelenik a kamarai hozzájárulás fizetési kötelezettség, ami évente 5.000 forint, ezért a kamara térítésmentes szolgáltatást nyújt tanácsadás, üzleti partnerkeresés, pályázatfigyelés területén. A regisztráláshoz országosan egységes adatlapot alakítottak ki és megrendelték azt az - 1 -
egységes szoftvert, amellyel 2012 februárjától on-line módon lehet majd az űrlapot kitölteni. Az MKIK adatai szerint év elejétől január 15- éig mintegy 1.500-an regisztráltak. A kamara bevételeiről szólva a kamara elnöke elmondta, hogy 2012-ben 2,8 milliárd forintot kapnak a szakképzési feladat ellátására. További bevétel a kamarai tagdíj, illetve a regisztrációs díj, ez utóbbi 10 százaléka az MKIK költségvetésébe kerül, 90 százaléka a területi kamarák működését segíti. Kiemelte, hogy az idén először szerepel külön költségvetési soron a kamara. Eredetileg 1,9 milliárd forintot irányoztak elő a 2012. évi költségvetésben a kamarának, amiből 400 millió forintot a békéltető testületek kapnak, a fennmaradó 1,5 milliárd forintból 1 milliárdot az NGM zárolt, így jelenleg 500 millió felhasználható összeg áll rendelkezésre a költségvetésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK megállapodása alapján 1,2 milliárd forintos önálló pénzügyi alap jön létre, amelyből kereskedelemfejlesztési feladatokat lehet majd ellátni. A küldöttgyűlésen Kamarai Díj elismerést vett át Dombi András, az MKIK Magyar- Szlovák Tagozat elnöke (*A törvény által előírt regisztrációs kötelezettségre vonatkozó összes információ elolvasható a www.mkik.hu oldalon, forrás: mti) FÓKUSZ KÁRPÁT-MEDENCEI ÜZLETFELESZTÉSI HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megállapodott, hogy a jövőben szorosan együttműködnek a hazai kis-és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatásában, valamint a külföldi tőkekihelyezések elősegítésében. A 2012. január 18-án a HITA székházában aláírt megállapodás kiemelkedő eleme a Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózat létrehozása, mely hálózat Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában segíti majd a magyar cégek terjeszkedését üzletfejlesztési szolgáltatásokkal és szakmai rendezvények szervezésével. Az irodahálózat - melyet a HITA, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK közösen irányít majd meghatározó szerepet kap a Kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési tervének, a Wekerle Terv végrehajtásában. - 2 - A hálózat fő feladata a magyar export támogatása, magyar cégek terjeszkedésének segítése, az ezt elősegítő rendezvények szervezésében való közreműködés és egyéb üzletfejlesztési szolgáltatások nyújtása. Az MKIK kötelezettséget vállalt arra, hogy Románia, Szerbia és Ukrajna vonatkozásában az irodahálózatba bevonja az általa alapított vegyes kamarákat, így a Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamarát, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarát és a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamarát. A hálózat irányítását a HITA és a kamara közösen látják el, a HITA felügyeletét gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) irányítása mellett. A hálózat működésével összefüggő, alapvető fontosságú stratégiai, jogi és pénzügyi kérdésekben való döntéshozatalra a résztvevők Irányító Bizottságot hoznak létre. A bizottság hagyja jóvá az irodahálózat éves munkatervét és az ehhez kapcsolódó költségvetést. Az MKIK és a HITA keretei között két főből álló titkárságot hoznak létre az operatív ügyek intézése, koordinálása, az irányító bizottság munkájának támogatása céljából. Az Irányító Bizottság 6 tagból áll, 2 tagot az NGM, 2 tagot a kamara, 2 tagot pedig a HITA vezetője delegál, döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. ( Az MKIK az Irányító Bizottságba Radetzky enő nemzetközi ügyekért felelős alelnököt és Dunai Péter főtitkárt delegálta. ) Az irodahálózat működtetésében aktív szerepet vállalnak az MKIK viszonylati tagozatai és a területi kereskedelmi és iparkamarák. A területi kamarák és a HITA regionális képviseletei
ellátják a magyar vállalkozások folyamatos tájékoztatását, becsatornázzák a vállalati megkereséseket, együttműködnek külgazdasági rendezvények megvalósításában. Az irodahálózat működésének pénzügyi fedezetét 2012-ben egyenlő mértékben, 50-50 % százalékban a HITA és a kamara maximum 100-100 millió forintig biztosítja. KUTATÁS Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2012-re Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) tanulmánya a hazai munkaerő-piac legnagyobb reprezentatív felmérés-sorozatának legújabb eredményeit tartalmazza, amit sajtótájékoztatón ismertetett Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Parragh László, az MKIK elnöke és Tóth István ános, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója 2012. január 24-én az MKIK székházában. "Nyilvánvalóan olyan gazdasági környezetben és olyan térségekben, ahol nem áll rendelkezésre a versenyszférában megfelelő munkahely, ott a segély helyett a közmunka fontos és szükséges alternatíva". Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke becslése szerint a tavalyival megegyező mértékben, az idén is mintegy 25-30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. A létszámbővülés leginkább a vendéglátás és az ipar területén várható. A vendéglátásban 2,9- szer, az ipar területén pedig 2,1-szer nagyobb valószínűséggel található létszám-növelő vállalat, mint például a mezőgazdaságban. A legkisebb valószínűséggel a pénzügyi szektor kíván létszámot bővíteni. MKIK GVI legfrissebb tanulmánya szerint 12 százalékponttal több cég növelné, mint amennyi leépítené alkalmazottainak számát - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy tavaly általában 30-40 ezerrel dolgoztak többen éves szinten, mint az azt megelőző évben, ez a növekmény pedig a versenyszférában valósult meg. 2011 végére nagyjából 260 ezer ember volt, akit megszólítottak a közfoglalkoztatás keretében. Döntő többségük, 180-190 ezer ember azonban rövid időtartamú, 4 órás foglalkoztatásban vett részt, tehát a megszólítottak létszáma éves szinten átlagosan semmivel sem volt több, mint 2010-ben, sőt kevesebb. "Nem igaz, hogy a közfoglalkoztatás húzta a foglalkoztatott létszámot, a versenyszféra növekedése dominált ebben" - tette hozzá. Ennek meghatározó jelentősége van, hiszen Magyarország számára a legfontosabb a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon munkahelyek létesítése. - 3 - Az államtitkár szerint az is egyértelműen látszik, hogy amíg a gazdaság motorjai nem indulnak be, addig a foglalkoztatásban csodákat elérni nem lehet. Megjegyezte, a tanulmány akkor készült, amikor a 2012-es évi bérkompenzációval és egyéb lehetőségekkel kapcsolatos információk még nem álltak teljes egészében rendelkezésre. Szerinte ez jelentősen befolyásolta a jövőt érintő kérdésekre adott válaszokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanulmányban fontos üzenet a foglalkoztatáspolitika szempontjából, hogy a vállalatok többsége üzleti helyzetének javulására számít 2012 első félévében. A tanulmány alapján az államtitkár úgy látja, a szakképzett fizikai munkaerőre nagyon nagy szükség van, számítanak erre a vállalkozások. Mint mondta, megerősíti azt a meggyőződést, hogy a képzésnek, szakképzésnek, átképzésnek óriási szerepe van a magyar gazdaságban. Elmondta: a bérkompenzáció kapcsán többször felmerült, hogy vajon a vállalkozások igénybe
fogják-e ezt venni vagy sem. Meggyőződésük, hogy többségük élni fog ezzel a lehetőséggel. Hangsúlyozta, a bérkompenzáció fontos eleme, de csak egy eleme a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének, hamarosan munkahelymegőrző- és teremtő pályázatokon keresztül is szeretnék segíteni a munkaadókat, munkavállalókat. Ezeken a pályázatokon azokat a vállalkozásokat részesítik majd előnyben, akik a bérkompenzációt végrehajtották. Parragh László azt mondta: a tanulmány szerint a vállalatok az idén hasonlóan ítélik meg a helyzetüket, mint tavaly, de az általános üzleti helyzet megítélésében van kedvező változás. Hozzátette azt is, hogy döntően az exportra termelő, szolgáltató és tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek inkább az optimisták. Emlékeztetett arra, hogy 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette dolgozóinak számát, mint amennyi csökkentette. A tanulmányban több mint 7000 cég vezetőjének a foglalkoztatásra, a cég üzleti helyzetére, valamint a vállalkozás jövő évi kilátásaira vonatkozó válaszait rögzítették és elemezték. A kutatás megvalósulása közel félezer szakértő munkájának gyümölcse, akik az adatfelvétel előkészítésében, az adatfelvétel terepmunkájában, az adatok rögzítésében, feldolgozásában és elemzésében vettek részt, illetve készítették az adatfelvételt támogató számítástechnikai fejlesztéseket. A felmérést az NGM támogatta. A tavaly ősszel készített felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 44 százaléka tervezi csökkenteni, 56 százalékuk viszont növelné a létszámot mondta Tóth István ános, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója. Előrejelzések A német IFO index: felső fordulópont, romló tendencia A nemzetközi makrogazdasági környezet konjunkturális helyzetéből következtethetünk arra, hogy a közeljövőben milyen kereslet várható a magyar exporttermékek iránt. Magyarország legfőbb exportpiaca az Európai Unió, ezen belül is Németország - 2010-ben a magyar export 25,1 százaléka irányult Németországba, az importnak pedig 24 százaléka származott onnan. Az IFO legfrissebb vállalati konjunktúrafelmérése szerint 1 a német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi index 2011 októberében tovább romlott. A vállalatok rosszabb jelenlegi üzleti helyzetről számoltak be, mint az elmúlt hónapokban, és a következő fél évre vonatkozó üzleti várakozások is borúlátóbbakká váltak. Az IFO szakértői úgy látják, a német gazdaság a nemzetközi zavarok ellenére továbbra is jól teljesít. százalék 135 125 115 105 95 85 75 l l l l l l l l l l 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: www.cesifo.de Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint (Ifo Business Climate Index for Trade and Industry in Germany, 2000=100%), 1991. jan. - 2011. okt. Üzleti bizalom elenlegi üzleti helyzet Várakozások * Ifo Business Climate Index for Trade and IndustryinGermany, 2000:100% Megjegyzés: Az ábrán vállalati felvételekből származó, a cég jelenlegi és várható helyzetét tartalmazó indikátor egyenlegének szezonálisan kiigazított értékei szerepelnek l l l l l l l l l l 1 Forrás: Ifo (http://www.cesifogroup.de/portal/page/portal/ifohome/awinfo/d1index/10indexgsk) - 4 -
GVI konjunktúra index: Kedvezőtlen fordulat A GVI negyedéves és féléves konjunktúramutatóinak 2011-es értékei azt jelzik, hogy az év közepén Magyarországon újabb fordulópont történt az üzleti bizalom alakulásában: megszakadt a 2009 közepe óta megfigyelhető javuló tendencia, és újra meredeken romlanak a vállalkozások várakozásai. Ma a közeledő recessziónak nagyobb a valószínűsége, mint a gazdaság várható stagnálásának. A magyar üzleti szektor egy újabb mélypont felé halad. A rövid távú várakozások kedvezőtlenebbé válása azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a válság további mélyülésére számítanak a cégek 2012 I. félévét tekintve. 2011-ben várható munkaerő-kereslet: Visszafogott tervek 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette a foglalkoztatottak számát, mint amennyi csökkentette. 2011-ben azonban megtörni látszik a 2010-ben elinduló kedvező tendencia, az egyenlegmutató értéke 3 pontot csökkent. A következő évre vonatkozó tervek a tavalyi évhez képest is visszafogottabbak: az egyenlegmutató értéke 9 pontra csökkent. Egyenlegmutató 40 30 20 10 0-10 -20-30 14,3 12,6 Foglalkoztatási egyenlegmutatók Tárgyévi és következői évi tervek 22,1 15,7 12,9 10,0 4,6-19,6 14,5 13,3 11,4 9,0-40 2006 2007 2008 2009 2010 2011 következő év tárgyév A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott jelentősen az áprilisi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulásával, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése. Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég létszámcsökkenésben és +100- at akkor, ha minden cég létszámbővülésben pozitívan ítéli meg a helyzetét. Ábraértelmezés: Az ábrán látható egyenlegmutatókban bekövetkező egy pontos elmozdulás egy százalékpontos változásnak feleltethető meg. Szaggatott vonallal kerültek megjelenítésre az adott évre vonatkozó tényadatok és folytonos vonallal az adott évben, a következő évre megfogalmazott tervek, várakozások. Példa: 2008-ban a tárgyévi egyenlegmutató értéke 12,6 pont. ez azt jelenti, hogy közel 13 százalékpontos többségben voltak a létszámcsökkentő vállalatokkal szemben a létszámbővítők. - 5 - A szakképzett fizikai munkakörök foglalkoztatási helyzete a legkedvezőbb. 2011- ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette szakképzett fizikai alkalmazotti körét, mint amennyi csökkentette. A 2012-re vonatkozó szándékok is hasonlóan alakulnak. A
foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 12 pont, azaz 12 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi létszámcsökkenést. A nem diplomás szellemi munkakörök iránti kereslet a leginkább kedvezőtlen. 2011-es évre az egyenlegmutató értéke -19 pont volt, 2012- re megfogalmazott tervek ennél jóval kedvezőbbek az egyenlegmutató értéke közel 0 pont. 2011 Vállalati egyenlegmutató alapján 30 20 10 0-10 -20-30 forras: NFSZ, GVI Munkaerőkereslet foglalkozási csoportonként 2011-2012 Romló létszámkeresleti várakozások Folyamatosan csökkenő létszámkereslet szakképzettlen fizikai nem diplomás szellemi diplomás szellemi -30-20 -10 0 10 20 30 2012 Vállalati egyenlegmutató alapján avuló várakozások Folyamatosan növekevő létszámkereslet szakképzett fizikai avuló létszámkeresleti várakozások Ábraértelmezés: Az ábra két tengelye az általános foglalkoztatási egyenlegmutatót jeleníti meg. A függőleges tengelyen a tárgyévre, a vízszintes tengelyen a következő évre vonatkozó egyenlegmutató értékei kaptak helyet. Eszerint a jobb felső szegmens a Folyamatosan növekvő létszámkereslet, amikor többségben vannak, mind a 2011-ben, mind a 2012-ben létszámukat bővítő vállalatok. Ennek ellentéte a bal, alsó szegmens, amikor mind a tárgyévi helyzet, mind a jövőbeli várakozások kedvezőtlenek, azaz mindkét évben létszámcsökkenésre lehet számítani. Az origó jeleníti meg a semleges állapotot: ebben a pozícióban a jelen és a jövő értékelésekor a pozitívan és negatívan nyilatkozó vállalatok kiegyenlítik egymást. Eszerint az origótól való távolság is értelmezhető, minél messzebbi egy megjelenített pozíció, annál inkább többségben vannak akár a pozitív, akár a negatív értékelések. Az eddigiek alapján tehát, az origótól vett vízszintes pozitív elmozdulás mértéke a jövőbeli létszámfelvételi optimizmus mértékét fejezi ki. (A teljes tanulmány a www.gvi.hu honlapon olvasható.) HÍREK 2012. január 4-én került sor Szilvásváradon a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012. évi Gazdasági Évnyitójára, amelynek kiemelt témája a természeti kincsek, természeti erőforrások kihasználásának, illetve hasznosításának kérdése volt. Dr. Parragh László, az MKIK elnöke köszöntőjét és a kamarai rendszer átalakulásáról szóló tájékoztatóját követően az évnyitó témakörében Dr. Nagy Lajos, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke, valamint Dr. Bánhidy Péter, a MAVIZ társelnöke és a Heves megyei KIK elnöke tartottak előadást. Ezt követően kamarai díjak és oklevelek átadására, valamint mesteravató ünnepségre és mesterlevelek átadására került sor. 2012. január 13-án Dr. Schmidt Tamás elnök vezetésével az MKIK Ellenőrző Bizottsága tartott kihelyezett ülést, amelyen tájékoztatót tartott Dunai Péter főtitkár az MKIK 2011. évi költségvetésének várható teljesítéséről, valamint az MKIK 2012. évi finanszírozási helyzetéről, különös tekintettel a költségvetési támogatásokra. 2012. január 19-én Tóth Imre tiszteletbeli elnök vezetésével az MKIK Magyar-Orosz Tagozata tartott elnökségi ülést, amelyen tájékoztató hangzott el a kamarai változásokról és a Tagozat 2011. évi tevékenységéről, majd megvitatták a Tagozat 2012. évi programjára vonatkozó javaslatot, valamint azt, hogy a 2014. évi Téli Olimpia milyen üzleti lehetőségeket kínál a magyar vállalkozások számára. 2012. január 19-én a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács gazdasági képviselői oldalának ülésén a 2012. évre Dr. Parragh Lászlót, az MKIK elnökét választották meg soros elnöknek. 2012. január 23-án Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetősége tartott ülést, amelyen megvitatták a kötelező kamarai regisztráció bevezetését szolgáló országos - 6 -
kommunikációs kampányra készített javaslatokat, valamint a regisztráció szakmai kamarákat érintő problémáit. 2012. január 24-én Tatabányán a Komárom- Esztergom megyei KIK tartott Vállalkozói Fórumot, amelyen uhász ózsef, a megyei kamara elnöke és Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjét követően Dr. Völner Pál, az NFM államtitkára a közlekedés aktuális kérdéseiről, Czunyiné Dr. Bertalan udit kormánymegbízott a bürokrácia csökkentéséről, Dr. Parragh László, az MKIK elnöke pedig a magyar gazdaság helyzetéről tartott előadást. 2012. január 27-én Dr. Parragh László elnök Szekszárdon részt vett és köszöntőt mondott a BOSCH Termotechnika és a Nexter Kft. új üzemcsarnokának és oktató-bemutató termének hivatalos átadó ünnepségén. 2012. január 27-én Szekszárdon a Tolna megyei KIK és a Tolnai Népújság közös szervezésében került sor a 2011. évi Almanach és TOP 100 kiadvány ünnepélyes bemutatására és ehhez kapcsolódóan egy gazdasági fórumra, amelyen Dr. Parragh László, az MKIK elnöke és Dr. Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese tartottak előadásokat. 2012. január 24-én az MKIK-ban Dr. Parragh László, elnök Dr. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Dr. Tóth István ános, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója közös sajtótájékoztatón ismertették a 2011. évi rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés (felmérés, illetve tanulmány) eredményeit. 2012. január 25-én Sopronban Sopron Város Kereskedelmi és Iparkamarája és a Nyugatmagyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szervezett közös Gazdasági Évnyitót, amelyen Horváth Vilmos, a városi kamara elnöke megnyitóját követően Dr. Parragh László, az MKIK elnöke és Varga István közgazdász tartottak előadásokat a magyar gazdaság helyzetéről. - 7 -