Friss diplomások a versenyszektorban

Átírás

1 Friss diplomások a versenyszektorban Kutatási jelentés a friss diplomások iránti tendenciáiról Budapest, 20, október

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az adatfelvételt a GVI OM/00002/2008 szerződésszámú NKFP-07-A2-TEXTREND projekt valamint az Educatio Nonprofit Kft. támogatta. Az elemzést az Educatio Nonprofit Kft támogatta. Az elemzést készítette: Várhalmi Zoltán (elemző, GVI) Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) [email protected] internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, A kézirat lezárva: 20. november 3. Cím: MKIK GVI 34 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: [email protected] Internet: 2 / 17

3 Tartalom Bevezető... 4 Vezetői összefoglaló A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása A gazdasági válság és friss diplomások iránti A diplomás pályakezdők iránti differenciáltsága BA diplomások iránti / 17

4 Bevezető A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2005-ben kezdte el a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők legfeljebb két éves munkaviszonnyal rendelkezők - jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és jó hírnevét. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, amikor a személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőket vagy - kisebb cégek esetében - az általános vállalati vezetőket kérdezik meg kiválasztásuk a KSH-tól kapott hivatalos statisztikák alapján összeállított kvóta alapján történik. Az adatok gazdasági ágazat és vállalati létszám együttes megoszlása szerint súlyozásra kerülnek, így ezen ismérvek tekintetében reprezentatívnak tekinthetőek. Az alábbi elemzések a legutóbbi három adatfelvétel eredményein, összesen 6246 vállalati képviselő válaszain (n2008 = 38, n2009 = 16, n20 =1432), valamint a HR tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértői interjúkon alapulnak. Jelen tanulmányban a diplomás pályakezdők iránti et kerül bemutatásra. Az első fejezet a gazdasági válság és annak munkaerőpiacra gyakorolt hatását ismertetjük, mindegy általános kontextust teremtve a diplomás pályakezdők iránti értelmezéshez. Ezt követően a második fejezetben már a gazdasági válság friss diplomás ére gyakorolt hatását mutatjuk be, hangsúlyt fektetve az egyes végzettségekhez köthető foglalkozások iránti változásában megmutatkozó különbségekre. Ebben a fejezetben kerül ismertetésre a GVI mérő módszertana is. A harmadik fejezetben a friss diplomások iránti differenciáltságáról beszélünk, majd az utolsó, negyedik fejezetben a BA diplomások iránti néhány aspektusáról lehet olvasni. 4 / 17

5 Vezetői összefoglaló A gazdasági válság tovagyűrűző hatása igen erőteljes negatív hatást gyakorolt a munkaerőpiacra: 2009 elején a drámai mértékben romló GDP-t a foglalkoztatottság zuhanása követte. 20-ben már ismét kedvezővé vált az üzleti klíma mind a jelenlegi, mind a jövőbeli üzleti helyzet megítélésekor többségbe kerültek a pozitívan értékelő vállalatok. Bár a jelenlegi helyzet értékelése jelentősen elmarad a 2007-estől, de a várakozások tekintetében már megközelíti azt re vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 15 pont, azaz közel 15 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítés, mint amennyi létszámcsökkentést. Az optimizmus ezen foka a 2006-es évre volt jellemző. A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta. A gazdasági válság persze eltérő mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci et. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthető i változást állapíthatunk meg. Már korábban is érezhető volt, de 2008-ra egyértelműen kikristályosodott az a jelenség, hogy a mérnöki végzettség iránti piaci markánsan különbözik a puhább, inkább gazdasági végzettségek iránti től. Eszerint nem lehet általánosságban megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelő szakmában kell elhelyezkednie. A felsőfokú végzettség, amennyiben megfelelő kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerő-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit. Egyenlőre úgy tűnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentősen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra MA diplomást, addig a következő egy évben 12 százalék szándékozik felvenni BA diplomást. 5 / 17

6 1. A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása Hogyan észlelték a versenyszféra szereplői a gazdasági válságot? Milyen mértékben változott az üzleti bizalom a válság alatt? Látszanak-e a kilábalás jelei? A 2006-ban és 2007-ben a vállalatok többsége mind jelenlegi, mind jövőbeli üzleti helyzetét jónak ítélte meg elmondható, hogy a magyar vállalatok kedvező üzleti klímában tevékenykedtek. A 2008 őszi adatok az üzleti klíma jelentős romlását mutatják a vállalatok mind a jelenlegi, mind a jövőbeli helyzetüket jelentősen negatívabban látták. Borúlátó várakozásaik be is teljesültek, 2009-ben érte el a mélypontot az üzleti helyzet megítélése. Ezzel együtt az egyes gazdasági ágakban eltérő mértékben ugyan, de a 2008-ban megfogalmazottakhoz képest optimistábbá váltak a várakozások. 20-ben már ismét kedvezővé vált az üzleti klíma mind a jelenlegi, mind a jövőbeli üzleti helyzet megítélésekor többségbe kerültek a pozitívan értékelő vállalatok. Bár a jelenlegi helyzet értékelése jelentősen elmarad a estől, de a várakozások tekintetében már megközelíti azt ábra: A jelenlegi és jövőbeli általános üzleti helyzet szubjektív megítélése A jelenlegi és jövőbeli általános üzleti helyzet szubjektív megítélése 40 Romló üzleti várakozások Kedvező üzleti klima 2006 IX-X Tárgyév Vállalati egyenlegmutató alapján IX-X 2009 IX-X 2007 IX-X 20 IX-X -20 Recessziós üzleti klima Javuló üzleti várakozások forras: NGM, FSZH, GVI Következő év Vállalati egyenlegmutató alapján Egyenlegmutató n pont n pont n pont n pont n pont Tárgyév , , , , ,2 Várakozások , , , , ,3 Forrás: Munkaerő-piaciprognózis FSZH, GVI Ábraértelmezés: Az ábra két tengelye az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutatót jeleníti meg. A függőleges tengelyen a tárgyévre, a vízszintes tengelyen a következő évre vonatkozó egyenlegmutató értékei kaptak helyet. Eszerint a jobb felső szegmens a Kedvező üzleti klíma, amikor többségben vannak, mind a jelenlegi, mind a jövőbeli helyzetüket pozitívan értékelő vállalatok. Ennek ellentéte a bal, alsó szegmens, amikor mind a jelenlegi tárgyévi helyzet, mind a jövőbeli várakozások negatívak. Az origó jeleníti meg a semleges állapotot: ebben a pozícióban a jelen és a jövő értékelésekor a pozitívan és negatívan nyilatkozó vállalatok kiegyenlítik egymást. Eszerint az origótól való távolság is értelmezhető, minél messzebbi egy megjelenített pozíció, annál inkább többségben vannak akár a pozitív, akár a negatív értékelések. Az eddigiek alapján tehát, az origótól vett vízszintes pozitív elmozdulás mértéke a jövőbeli optimizmus mértékét fejezi ki. 6 / 17

7 Milyen összefüggés tapasztalható a GDP és a foglalkoztatás között? Mit mutatnak az elmúlt évek folyamatai? Az utóbbi negyedévek makrogazdasági folyamatait tekintve megfigyelhetjük, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 2007-ben végbement erőteljes zuhanását 2008 elején követte a munkahelyek számának nagymértékű visszaesése. A 2008 első felében tapasztalt javulást szintén gyors foglalkoztatottság-növekedés kísérte harmadik negyedévében a gazdasági válság hatására újfent visszaesett a növekedés, a foglalkoztatottak száma pedig egy ideig még tovább nőtt, a negyedik negyedévben azonban jelentősen csökkent. A negyedik negyedévben a GDP 2 százalékpontos gyengülést mutatott, mellyel egyidejűleg a foglalkoztatottság is visszaesett. A gazdasági válság tovagyűrűző hatása igen erőteljes negatív hatást gyakorolt a munkaerőpiacra: 2009 elején a drámai mértékben romló GDP-t a foglalkoztatottság zuhanása követte. A második negyedévben viszont a recesszió ellenére enyhe foglalkoztatottság-növekedést figyelhettünk meg. A GDP csökkenése a 2009 közepén elért mélypont után lassulni kezdett, 20 második negyedévében érve el a stagnáló szintet. A foglalkoztatottak száma mindeközben tovább csökkent és az adatok csak 20 második negyedévében mutatnak igen kismértékű emelkedést. A válság kitörése (2008 harmadik negyedéve) óta eltelt közel két év alatt 140 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon ábra: A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe (előző év azonos időszaka:0%) és a foglalkoztatottak száma a éves népességben (ezer fő), II. negyedév ezer fő 3 9 A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe* (előző év azonos időszaka=0%) és foglalkoztatottak száma a éves népességben (ezer fő) százalék * Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok Foglalkoztatottak száma a évesek körében (bal tengely) GDP volumenindex (jobb tengely) I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II Forrás: KSH 7 / 17

8 Hogyan változik a pályakezdők alkalmazása? Mit mutat a foglalkoztatási egyenlegmutató? Milyenek a versenyszféra következő évi várakozásai? 2008 őszén a következő évre vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 13 pont volt, azaz 13 százalékponttal több vállalat tervezett létszámnövekedést, mint létszámcsökkenést. A gazdasági válság hatásai miatt, ezen várakozások rendkívül túlzottnak bizonyultak: hiszen 2009-ben közel 20 százalékpontos többségbe kerültek a létszámbővítő vállalatokkal szemben a létszámukat csökkentők. A következő évre megfogalmazott várakozások 2009-ben némileg visszafogottabbak voltak, mint a 20-ben ténylegesen lejátszódó folyamatok: hiszen a tavalyi várakozások szerint csak 5 százalékpontos, ténylegesen viszont 14 százalékpontos többségbe kerültek a létszámukat növelő vállalatok re vonatkozó foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 15 pont, azaz közel 15 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítés, mint amennyi létszámcsökkentést. Az optimizmus ezen foka a 2006-es évre volt jellemző. A pályakezdőket alkalmazó vállalatok aránya 2008-ban kezdett csökkenni először csak enyhe mértékben, majd 2009-re már jelentősen, és 20-ben lényegében stagnál ez az arány. Bár enyhe növekedés megfigyelhető a pályakezdőket foglalkoztató vállalatok arányában, nem tudhatjuk, hogy ez a tendencia jövőre kitart-e. Megfigyelhető ezen kívül, hogy a vállalatoknak pályakezdők alkalmazására vonatkozó terveit bemutató arány minden évben alacsonyabb volt, mint a tárgyévben ténylegesen pályakezdőket foglalkoztatók aránya ábra: A foglalkoztatás változása és a pályakezdők alkalmazása Foglalkoztatási egyenlegmutató Tárgyévi és következői évi tervek Pályakezdők alkalmazása Tárgyévi és következői évi tervek Egyenlegmutató ,2 22,1 15,6 15,9 12,9,0 4,6-19,6 14,5 13,3 % ,9 36,7 56,3 54,1 44,9 45,4 44,4 37,1 35,6 36, Tárgyév Terv Tárgyév Terv Az egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenleg-mutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 0 és +0 közötti értékeket vehet fel. 0-at akkor, ha minden cég létszámcsökkenésben és +0-at akkor, ha minden cég létszámbővülésben pozitívan ítéli meg a helyzetét. Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2007(n=00), 2008 (n=3267), 2009(n=16), 20(n=1432) és Munkerő-piaci prognózis 2006(n=6046), 2007(n=7247), 2008(n=7245), 2009(n=7151), 20(n=7113) 8 / 17

9 A gazdasági válság és friss diplomások iránti Hogyan változik a friss diplomás pályakezdők alkalmazása? Milyenek a versenyszféra következő évi várakozásai? A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. A gazdasági válságra, a romló konjunkturális várakozásokra, a versenyszféra szereplőinek egy lehetséges válasza lehetett a kiadások csökkentése és a beruházások elhalasztása értelemszerűen mindez a munkaerő iránti mérséklődését is eredményezte, ami természetes módon kihatott a diplomás pályakezdők iránti re is. Míg 2008 első félévében a vállalatok közel 20 százaléka számolt friss diplomás egy éven belüli alkalmazásával, addig 2009 első félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta. A külföldi tulajdonban lévő, a 0 főnél nagyobb, a döntően exportra termelő vagy szolgáltató, illetve Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalatok körében, különböző kutatások (FSZH-GVI: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis, GVI: Konjunktúra kutatások) egybehangzó eredményei szerint, jelentős mértékben csökkent a termelés volumene és a rendelésállomány, illetve elhalasztódtak a korszerűsítő és kapacitásbővítő beruházások, továbbá, nem meglepő módon a jövőre vonatkozó üzleti várakozások is borús képet festettek. Ezért 2009-ben a külföldi tulajdonban lévő, 0 főnél nagyobb, Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalatok körében százalékponttal, a döntően exportra termelő piaci szereplők között pedig 13 százalékponttal csökkentek a friss diplomások felvételére irányuló szándékok. 20-ben, azonban a vállalatok 24 százaléka számolt be friss diplomás felvételéről szóló terveiről ábra: A foglalkoztatás változása és a pályakezdők alkalmazása Foglalkoztatási egyenlegmutató Tárgyévi és következői évi tervek Pályakezdő diplomások alkalmazása Tervek Egyenlegmutató ,2 22,1 15,6 15,9 12,9,0 4,6-19,6 14,5 13,3 % ,4 19,6 11,0 24, Tárgyév Terv Sorozatok1 Sorozatok2 Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2007(n=00), 2008 (n=3267), 2009(n=16), 20(n=1432) és Munkerő-piaci prognózis 2006(n=6046), 2007(n=7247), 2008(n=7245), 2009(n=7151), 20(n=7113) 9 / 17

10 Hogyan mérjük a diplomás pályakezdők iránti et? Milyen elvi megfontolásokon alapulnak a becslések? Mit fejeznek ki az egyenlegmutatók? A pályakezdő diplomások rövidtávú foglalkoztatási prognózisának értelmezéséhez fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdőt kell a szervezeteknek felvenni ahhoz, hogy a stabil maradjon. Az alkalmazott definíció szerint diplomás pályakezdőnek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkező munkavállalók számítanak, és ennek megfelelően tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdő a munkahelyén hozzávetőlegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetőséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdő státuszból kilépő alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a szervezet hozzávetőlegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdő felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdők pótlására. A pályakezdő betöltheti három, vagy akár öt évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettől eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdőket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdő státuszból kikerülő diplomások számával, azaz hozzávetőlegesen a felével csökkenne le. A bemutatott eredmények ezen megfontolást is magukba foglalva születtek. A et két mutatóval jelenítjük meg, ezek együttes alkalmazása, ad lehetőséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma hogyan aránylik a pályakezdőket foglalkoztató cégekéhez. Mindkét mutató tehát azt hivatott megragadni, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdők iránti az egy évvel korábbihoz képest. Modellünk alapján a két mutató szerint négy típusa különíthető el a mértékének. Ha mindkét mutató pozitív értéket vesz fel, akkor Stabilan növekvő ről, ha mindkettő negatív, akkor pedig Stabilan csökkenő ről beszélhetünk. A növekedés és csökkenés mértéke a mutatók nullától való távolsága alapján értelmezhető. A harmadik i állapotot Kapacitásnövekedésnek nevezzük. Itt a vállalati mutató értéke negatív, a pályakezdőké pedig pozitív értékeket vehet fel. Ez az állapot, akkor fordul elő, ha kevesebb vállalat, több friss diplomás felvételét valószínűsíti. A negyedik típus, az Új pozíciók pedig az előző tükörképe, azaz több vállalat, kevesebb friss diplomás alkalmazását tervezi, mint a korábbi évben. Egy példával: logisztikusok iránti legfrissebb vállalati mutatója -14 pont, a pályakezdők szerinti mutatója -9 pont. A számok azt jelentik, hogy 20-ben 14 százalékponttal kevesebb vállalatnál találunk friss diplomás logisztikust, illetve számuk 9 százalékponttal lesz kevesebb, mint tavaly. A friss diplomás logisztikusok tehát Stabilan csökkenő tel jellemezhetőek. / 17

11 Hogyan érintette a különböző végzettségekhez kötött friss diplomások iránti et a gazdasági válság? Mit mutatnak az elmúlt években lejátszódó folyamatok? A gazdasági válság persze eltérő mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci et. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthető i változást állapíthatunk meg. Az első típusban tartoznak a pénzügyesek és könyvelők. Az elmúlt három évben egyaránt Stabilan csökkenő tel voltak jellemezhetőek, de a gazdasági válság nem okozott törést a ükben. Sőt a mutatók némi elmozdulást jeleznek, helyzetük évről évre, ha nem is jelentős mértékben, de javuló tendenciát mutat ábra: Pénzügyesek és könyvelők iránti Munkaerő - Pénzügyes Munkaerő - Könyvelő Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2008, 2009, 20 (n = 6246) Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen előálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások ében. Minél messzebb vagyunk az origótól, annál nagyobb mértékű növekedés vagy csökkenés prognosztizálható a ben. Az ábra x tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, az y pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendőek. Ezek szerint az ábra jobb felső részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni. Egyenlegmutató Pénzügyes -25,2-13,4-13,9 Friss diplomások száma szerint -4,2-13,4-27,3 Könyvelő -9,4-22,8-22,7 Friss diplomások száma szerint -5,0-17,0-24,3 Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 11 / 17

12 A második típusba tartoznak például a logisztikusok, gépészmérnökök, építőmérnökök és az értékesítők. A gazdasági válság jelentős törést okozott az irántuk való ben, a diagramokon, a változása V formát vesz fel. Közös bennük továbbá, hogy a gazdasági válság után kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel jellemezhetőek, mint előtte ábra: Logisztikusok, gépészmérnökök, építőmérnökök és értékesítők iránti Munkaerő - Logisztikus Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Munkaerő - Gépészmérnök Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő 2009 Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Munkaerő - Építőmérnök Munkaerő - Értékesítő Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő 20 Új pozíciók jönnek létre Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2008, 2009, 20 (n = 6246) Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen előálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások ében. Minél messzebb vagyunk az origótól, annál nagyobb mértékű növekedés vagy csökkenés prognosztizálható a ben. Az ábra x tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, az y pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendőek. Ezek szerint az ábra jobb felső részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni. Egyenlegmutató Logisztikus -14,3-36,8-11,0 Friss diplomások száma szerint -9,3-29,9-25,6 Gépészmérnök 27,8 0,6 22,7 Friss diplomások száma szerint 21,8-14,7-3,7 Építőmérnök 26,9 -,7-2,9 Friss diplomások száma szerint 9,9-28,5-8,0 Értékesítő,1-21,3 2,0 Friss diplomások száma szerint -13,6-33,7-38,3 Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 12 / 17

13 A harmadik típusba olyan foglalkozások tartoznak, mint például az informatikusok vagy a HR munkatársak. Itt is megfigyelhető a gazdasági válság eredményezte V alakzat, annyiban térnek el a második típustól, hogy a 2009-es mélypontot követően megfigyelhető ugyan a javulás, de annak mértéke kevésbé jelentős, 20-es i helyzetük még rosszabb, mint a válság előtt, 2008 tavaszán ábra: Informatikusok és HR munkatársak iránti Munkaerő - Informatikus Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Munkaerő - HR munkatárs Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenő Stabilan növekvő Új pozíciók jönnek létre Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2008, 2009, 20 (n = 6246) Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen előálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások ében. Minél messzebb vagyunk az origótól, annál nagyobb mértékű növekedés vagy csökkenés prognosztizálható a ben. Az ábra x tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, az y pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendőek. Ezek szerint az ábra jobb felső részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni. Egyenlegmutató ,1-15,1 4,7 Informatikus Friss diplomások száma szerint -21,0-29,6-7,8-23,4-43,8-21,8 HR munkatárs Friss diplomások száma szerint -17,4-46,0-4,0 Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 13 / 17

14 2. A diplomás pályakezdők iránti differenciáltsága Mennyire beszélhetünk általános értelemben friss diplomások iránti ről? Milyen végzettségekhez között foglalkozások esetében jobbak, illetve hol rosszabbak az elhelyezkedési esélyek? Már korábban is érezhető volt, de 2008-ra egyértelműen kikristályosodott az a jelenség, hogy a mérnöki végzettség iránti piaci markánsan különbözik a puhább, inkább gazdasági végzettségek iránti től. Az olyan mérnöki munkakörök esetében, mint például a villamos-, és gépészmérnök, a rövidtávú jelentős növekedésére lehetett számítani, de a vegyész-, és gyártástechnológiai mérnökök, illetve az informatikusok is kedvező lehetőségekkel találkozhattak. A mérnöki végzettséggel szemben az olyan divatos területeken elhelyezkedni vágyók, mint a marketing, humán erőforrás vagy turisztika nehezebb feltételek között találhatták magukat a munkaerőpiacon. A differenciálódás mögött feltételezhetően az húzódik meg, hogy a legnagyobb et a multinacionális vállalatok generálják, és nekik elsősorban műszaki végzettséggel rendelkezőkre van szükségük. A multinacionális nagyvállalatok által támasztott azonban nem vonatkozik mindegyik mérnöki területre: agrármérnökként vagy környezetmérnökként például nem könnyű a szakmában elhelyezkedni. Az eddigieket jól szemlélteti az alábbi ábra, amely a 20 első felében megfogalmazott, következő egy évre vonatkozó i indikátorok szerint jeleníti meg a különböző végzettségek piaci ét. Eszerint a gyártástechnológiai-, gépész-, építő-, és villamosmérnökök körében prognosztizálható a növekedése. A másik végletet a marketing és humán erőforrás területe jeleníti meg itt a mérséklődésére lehet számítani. Az origóhoz közel eső általános asszisztens, könyvelő vagy logisztikus ében szolid csökkenésre lehet számítani. A vegyészmérnökök e némileg ellentmondásosnak mutatkozik, hiszen az ábra szerint a tavalyinál több vállalat keres ilyen pozícióra pályakezdő jelölteket, a kiöregedés miatt azonban csökkenni látszik munkaerő-piaci jelenlétük. Mindezek miatt nem lehet általánosságban megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelő szakmában kell elhelyezkednie. A felsőfokú végzettség, amennyiben megfelelő kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerő-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit. 14 / 17

15 3.1. ábra: Friss diplomások iránti munkaerő- 20,0 Friss diplomások iránti munkaerő Kapacitás növekedés Stabilan növekvő,0 gyártástechnológiai mérnök villamosmérnök gépészmérnök,0 -,0 pénzügyes HR munkatárs általános asszisztens logisztikus könyvelő értékesítő építőmérnök informatikus -,0 -,0 marketinges Stabilan csökkenő ügyfélkapcsolati munkatárs vegyészmérnök -,0 -,0 -,0,0,0,0 70,0 Új pozíciók jönnek létre Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 20 (n = 1432) Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen előálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások ében. Minél messzebb vagyunk az origótól, annál nagyobb mértékű növekedés vagy csökkenés prognosztizálható a ben. Az ábra x tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, az y pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendőek. Ezek szerint az ábra jobb felső részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni. Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint HR munkatárs Értékesítő Könyvelő Logisztikus -23,4,1-9,4-14,3 Pénzügyes - 25,2-17,4-13,6-5,0-9,3-4,2 Marketinges -,2-32,8 Ügyfélkapcsolati munkatárs Építőmérnök Vegyészmérnök Informatikus Gépészmérnök Villamosmérnök Gyártástechnológiai mérnök Ált. Asszisztens -3,9 26,9 7,7-3,1 27,8 25,7 64,6 -,4-28,9 9,9-42,7-21,0 21,8 12,3 42,0-6,2 15 / 17

16 Beszélhetünk-e diplomás túlkínálatról a versenyszektorban? Károsnak tekinthető-e bizony végzettségek iránti enyhébb? A nem mérnöki végzettséggel bíró friss diplomások munkaerőpiacán az utóbbi években tehát kiélesedett a verseny. Ez, a karrierjüket tudatosabban építő, idegen nyelveket beszélő, külföldi vagy munkaerő-piaci tapasztalatokkal rendelkező, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez. Ezen a helyen fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy önmagában egy keresett mérnöki diploma sem nyitja meg a munkaerőpiac kapuit. A szaktudás mellett fontos és egyre fontosabbá válik -, hogy a diploma mellé az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák és megfelelő szintű nyelvtudás is párosuljon. A kutatási programban megkérdezett HR tanácsadók és fejvadászok közül többen elmondták, hogy manapság a felvételizők nem a munkaerő-piaci realitások, nem is feltétlenül az érdeklődés, hanem inkább a kisebb ellenállás vagy a divatos trendek alapján választanak felsőoktatási intézményt. Olyan intézményekbe és szakokra jelentkeznek, ahová könnyű bekerülni, és könnyű azt elvégezni a műszaki egyetemek pedig nem ezekkel a jellemzőkkel bírnak. Az eddigiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy bizonyos végzettségek esetében beszélhetünk-e túlkínálatról, túlképzésről. A kutatási program keretében megszólaltatott szakértők véleménye megoszlik ebben a kérdésben, három véleménycsoportot sikerült azonosítani. Az első véleménycsoportba tartozó szakértők kifejtették, hogy a túlkínálat egy létező káros jelenség. Káros a nemzetgazdaság szempontjából, mert feleslegesen képeznek számos diplomást, és káros az egyén szempontjából is, mert sokan már pályájuk elején kudarcokkal szembesülnek. A szakértők például elmondták, hogy az utóbbi időben a versenyszférában a műszaki végzettségűek iránt nőtt meg az igény, ennek ellenére a felsőoktatás humán irányba terjeszkedik, és nem vagy nagyon lassan reagál a piaci igényekre. A túlkínálat okát egyfelől az állami szintű koordináció hiányában, másfelől pedig a profitorientált, de alacsony színvonalú felsőoktatási intézmények megjelenésében látják, amelyek hangzatos elnevezésű, trendi képzéseket kínálnak. A második véleménycsoportba tartozók szerint lehet ugyan túlkínálatról beszélni bizonyos végzettségek esetében, de nem ez a lényeg. Szerintük több képzőintézmény alacsony színvonala vagy a végzősök elégtelen tudása és kompetenciái okozzák az elhelyezkedési nehézségeket. A harmadik csoportba tartozók elmondták, hogy a túlkínálat kérdése értelmezési kérdés. Véleményük szerint nem feltétlenül probléma, hogy bizonyos területeken túlképzés folyik ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről. A kevésbé keresett végzettséggel rendelkezők munkaereje ugyanis más területeken fog hasznosulni, esetlegesen persze az is elfordulhat, hogy a végzettségüknél alacsonyabb szinten. A pályaelhagyás nem feltétlenül jelent visszalépést, amire példa lehet a nyelvszakos bölcsészek esete. Ők a nyelvtudás miatt még relatív előnyt is élvezhetnek, és akár nemzetközi karrierlehetőségek is várhatnak rájuk. 16 / 17

17 3. BA diplomások iránti Milyenek a BA diplomások elhelyezkedési esélyei? Hol dolgoznak a BA diplomások? Különbséget tennének-e a munkaadók a BA és hagyományos képzésben oklevelet szerzett diplomások között? 2009 nyarán jelent meg az első BA diplomával rendelkező évfolyam a munkaerőpiacon. A három éves felsőoktatási képzésben végzettek munkaerő-piaci jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát a versenyszférában. 20-ben a megkérdezett vállalati vezetők 70 százaléka hallott már arról, hogy a friss diplomások munkaerő-piacán már három éves képzésben részesült BA diplomásokkal is találkozhatnak. Egyenlőre úgy tűnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentősen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra hagyományos, addig a következő egy évben 12 százalék szándékozik felvenni BA képzésben résztvett diplomást. A BA diplomásokat ugyanaz a vállalati szegmensek foglalkoztatnák, amik nagyobb eséllyel alkalmaznak már most is hagyományos képzést végzett friss diplomásokat. A külföldi tulajdonban lévő (16%), exportra termelő, szolgáltató (19%), 2 főnél több főt alkalmazó (23%), Közép-magyarországi vállalatok (18%) az átlagosnál nagyobb arányban terveztek 20 elején BA diplomások felvételét. A magyarországi vállaltok 66 százaléka nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 éves vagy 5 éves képzésben vett-e részt a pályakezdő. 19 százalék azonban alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kisebb szakértelmet igénylő, kisebb felelőséggel járó munkakörbe látná szívesen a BA diplomásokat ábra: Különbségtétel a hagyományos és BA friss diplomások között Különbségtétel a hagyományos és BA friss diplomások között munkakör pozíció 15,5 14,3 próbaidő hosszában 3,4 bérezés, juttatások 18,9 Nem tenne különbséget 66, % Forrás: GVI Diplomás Pályakezdők a versenyszektorban 2007(n=00), 2008 (n=3267), 2009(n=16), 20(n=1432) 17 / 17