ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette: Gazsó István, Zsugyel János Lektorálta: Zsugyel János 2008. április 8. 1

Tartalom 1. A nagyvárosi (statisztikai) kistérségek társadalmi földrajzi bemutatása... 3 1.1. A lakosság szám alakulása 2003 és 2006 között... 4 2. A kistérségekben élők jövedelme, vállalkozási kedve... 6 2. 1. A jövedelmek szerkezete... 6 2.2. A vállalkozások számának változása... 8 3. Az oktatási rendszer 2006 ban... 13 3.1. Óvodai feladatellátás... 13 3.2. Az általános iskolai feladatellátás... 14 3.3. A középiskolai oktatás... 15 4. A kistérségek egészségügyi ellátása... 17 5. Kistérségi feladat ellátási típusok a statisztikai adatok tükrében... 19 5.1. A kistérségi feladat ellátási típusok meghatározása településhálózati szerepkör alapján.. 19 5.2. Kistérségi feladat ellátási típusok meghatározása statisztikai adatok alapján... 20 5.3. A nagyvárosi kistérségek besorolásának eredményei, illetve az ennek alapján levonható következtetések... 22 6. A Pécsi, Egri és Hódmezővásárhelyi kistérség... 24 6.1. Pécsi kistérség... 24 6.2. Egri statisztikai kistérség... 25 6.3. Hódmezővásárhelyi statisztikai kistérség... 25 6.4. Összefoglalás... 26 2

1. A n nagyváro osi (statissztikai) k kistérség gek társadalmi földrajzi bemutatása Magyaro országon 2006 ban 22 megyei m jogú ú városi státtuszt elért település t volt, melyek Debrecen D kivételévvel egy egyy statisztikai kistérség központján nak is szám mítottak. Kö özülük Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsaa és Sopron eegy egy olyaan speciális eeset, amikor a megyei jogú városi nem esik egyybe a település megyéjén nek központjjával, ezen m megyékben ((Fejér, Csonggrád, Zala státusz n és Győr Moson Soprron) két két megyei jogú város található. 1. áb bra Magyarorsszág megyei joggú városai (zöld d színnel a nem m megyeszékheelyek) A megyeei jogú váross és a megyeszékhely státusz általábaan egybeesikk, így elmond dható, hogy a megyei jogú városok az orszzág területén n egyenletesen oszlanak el. Nagyobb b lefedetlen tterület csak a Közép ország régió óban található, de itt Budapest B sú úlyánál fogva ellátja mindazon felaadatokat, Magyaro amelyekk egy megyei, vagy region nális központtra hárulnak. 3

A tanulmány ágazati jellegű elemzést nyújt a kistérségekről, külön bemutatva a 2006. évi általános helyzetet országosan, a nagyvárosi és nem nagyvárosi 1 kistérségek közötti jellemző különbségeket, végül három eltérő típusú nagyvárosi kistérség részletesebb bemutatásával zárul. A tanulmány kiemelten vizsgált három nagyvárosi kistérség az ország egymástól jelentősen eltérő területi és demográfiai adottságokkal rendelkező régióiból került ki. Pécs Baranya megye székhelye aprófalvas, a mecseki hegyektől szabdalt területen, Eger Heves megye székhelye az Északi el, míg középhegység lankái alatt, a hegyláncokat az Alföld síkságától elválasztó területen helyezkedik Hódmezővásárhely Szeged szomszédságában az Alföld déli részén fekvő, nagy múltra visszatekintő tanyaváros. 1.1. A lakosság szám alakulása 2003 és 2006 között Magyarország lakossága 2006 ban 10.066.158 fő volt, amely 2003 hoz képest 50.584 fős csökkenést mutat. A három évre vetített csökkenési mutató 0,5%, ami nagyjából évente 0,,15% ot jelent. 2006 ban a lakosság 25,19% a lakott nagyvárosi kistérségben, s ennek 70% % a a kistérségek központjaiban. Egyéb kistérségek 5 834 214 fő (57,96%) Budapest 1 696 128 fő (16,85 fő) Nagyvárosi kistérségekk 2 535 816 főő (26,19%) Nagyvárosi kistérségek központjai 1 770 960 fő (17,59%) Nagyvárosi kistérségekk egyéb települései 764 856 fő (7,59%) 2. ábra: Az ország lakosságának 2006. évi megoszlása kistérségi típusok szerint A 2. ábra megmutatja, hogy az ország lakosságának 25,19% a él nagyvárosi kistérségben 2, közülük 10 emberből 7 a kistérségek központi városában. A lakossági koncentráció a kistérségi központban Békéscsabán a legerősebb, 89% os arányuk több mint kétszerese a szekszárdi 39,3% nak. A kiemelt 1 Budapest és Debrecen önállóan nem tekinthetőő kistérségi település együttesnek, így Debrecen adatait a nem nagyvárosi kistérségekk között szerepeltettük, míg Budapest adatait a legtöbb helyen figyelem kívül hagytuk, hogy a nagyságrendjéből eredő torzító hatás ne érvényesüljön. 2 Debrecen nélkül. 4

hely központ % 1 Békéscsaba 89,00 2 Pécs 84,70 3 Nyíregyháza 81,76 4 Hódmezővásárhely 81,29 5 Szeged 81,02 6 Tatabánya 79,71 7 Székesfehérvár 74,14 8 Veszprém 73,71 9 Győr 71,82 10 Eger 70,86 11 Szombathely 70,23 12 Dunaújváros 67,88 13 Kecskemét 64,41 14 Miskolc 63,65 15 Szolnok 63,31 16 Salgótarján 63,07 17 Nagykanizsa 62,65 18 Sopron 60,50 19 Zalaegerszeg 58,56 20 Kaposvár 55,38 21 Szekszárd 39,28 A nagyvárosi kistérségek lakosságaránya a kistérség központjában. (2006) kistérségek közül az aprófalvakkal körülvett Pécs 84,7% os aránya, illetve a gyér településszámú Hódmezővásárhely 81,3% os aránya is kimagasló, velük ellentétben az egri 70,9% közelítőleg egyezik az országos aránnyal. Eger Hódmezővásárhely Pécs Kecskemét Salgótarján 3,14 3,99 1,46 1,10 0,64 0,52 0,33 0,39 1,47 2,03 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 1,00 2,00 3,00 kistérség (%) központ (%) 3. ábra a nagyvárosi kistérségek lakosságának változása 2003 és 2006 között (%) A kiemelt kistérségek közül egyedül a Hódmezővásárhelyi kistérségben csökkent a lakosságszám, itt is inkább a kistérség egyéb településein. Egerben enyhe emelkedést mutat a lakosok száma, míg a Pécsi kistérségben élők száma növekedett, amely együtt járt Pécs városának némi lakosságfogyásával. Országosan a legdinamikusabb növekedést Kecskemét érte el, itt a kistérség másfél százalékos gyarapodásával a város két százalékos növekedése járt együtt. A legnagyobb vesztes egyértelműen Salgótarján és környéke, ahonnan nem csak a kistérségből tapasztalható nagyméretű kiáramlás, hanem még ezt is felülmúlja a központ vesztesége. 5

2. A kistérségekben élők jövedelme, vállalkozási kedvee 2. 1. A jövedelmek szerkezete A következőkben annak megállapítására vállalkozunk, hogy az egyes kistérségekben miként változtak 2003 és 2006 közöttt a jövedelemszerző tevékenységből szerzett jövedelmek a lakosság körében. A jövedelemszerzésnek két formáját vizsgáljuk közelebbről. Egyrészt az adófizetők aránya a lakosságon belül, az általuk fizetett személyi jövedelemadó összege, illetve a nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma és a számukra kifizetett ellátások összege. Magyarországon a 2003 és 2006 között eltelt három évben némileg (40,9% ról 41% ra) nőtt a személyi jövedelemadót fizetők aránya a lakosságon belül. A növekedésre némi árnyat vet, hogy az ország fővárosában, Budapesten 0,8% al csökkent az ilyen formában adózók aránya, mely nem csupán az elöregedés miatt bekövetkezett munkaerőpiacról való kivonulással magyarázható, hanem a fővárosiak egy jellemző csoportjának agglomerációba költözésével. A nagyvárosi kistérségekben is tapasztalható némi arányvesztés, igaz nem akkora, mint Budapesten. A nem nagyvárosi kistérségekben képződött növekedés lehet tehát a motorja az országosan mért némi javulásnak. Nem nagyvárosi kistérségek Budapest 40 4 0,25% 0,10% 45,50% 46,30% 2006 2003 Nagyvárosi kistérségek 45,97% 46,30% Hódmezővásárhelyi kist. Pécsi kistérség 43,10% 43,80% 45,00% 45,20% Egri kistérség 38,00% 40,00% 47,80% 48,60% 42,00% 44,00% 46,00% 48,00% 50,00% 4. ábra: Az adófizetők aránya a lakosságon belül Az 4. ábra alapján látható, hogy a vizsgált időszakban a nagyvárosok körül szerveződött kistérségek átlagában 1000 lakosra számolva három fővel csökkent az adózók száma, a három vizsgált kistérségben még ennél is nagyobb csökkenéseket tapasztalhatunk. A Pécsi kistérségben, ahol igen alacsony a regisztrált munkanélküliek arányaa (4%) tapasztalható a legkisebb csökkenés, itt 1000 főre vetítve két fővel csökkent az adózók száma. Hódmezővásárhelyen és környékén a csökkenés kivetített értéke 70 fő, míg Egerben és környékén ennél is magasabb, 80 fő. Mivel ezen a területeken sincs a pécsinél jelentősen magasabb (az országos átlagot mindkét kistérség alulmúlja itt a szó pozitív értelmében) munkanélküliség, így a jövedelemszerzés módjainak belső átalakulására kell következtetnünk a jelentős csökkenésből. 6

Nem nagyvárosi kistérségek Budapest Nagyvárosi kistérségek Hódmezővásárhelyi kist. Pécsi kistérség Egri kistérség 122,7 125 125,1 124,9 126,8 120 121 122 123 124 125 126 127 128 5. ábra: A személyi jövedelemadó alapjának növekedése 2003 és 2006 között (2003=100%) 3 A személyi jövedelemadó alapját képző jövedelmek növekedése erősebbnek tűnik a nagyvárosi kistérségekben, mint Budapesten. A legdinamikusabb növekedést Dunaújváros (130,2%), Miskolc (129,1%) és Szekszárd (127,3%) érte el. Az 5. ábrán is szereplő Hódmezővásárhely a tolnai megyeszékhely utáni képzeletbeli negyedik helyet szerezte meg az időszakban. A százalékos növekedés bemutatása önmagában igen keveset jelenthet, ha nem ismerjük a változások abszolút összegét. A következő ábra a nagyvárosi kistérségekben és Budapesten mért változás összegét mutatja be, a növekedési érték sorrendjében. 3 A KSH adatközlésének sajátosságai miatt a nem nagyvárosi kistérségek adatait csak közelítő számítással határozhattuk volna meg, így ezen adat közlésétől eltekintünk. 7

50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 45 513 Ft 42 648 Ft 34 018 Ft 32 656 Ft 27 983 Ft 27 836 Ft 27 761 Ft 27 746 Ft 26 644 Ft 26 296 Ft 26 249 Ft 23 508 Ft 23 238 Ft 22 714 Ft 21 645 Ft 20 574 Ft 20 501 Ft 19 124 Ft 18 711 Ft 16 670 Ft 16 206 Ft 13 288 Ft 6. ábra: A nagyvárosi kistérségekben és Budapesten élők egy főre jutó személyi jövedelemadó befizetésének növekedése 2003 és 2006 között (Ft) A fentebb említett ranglistán első helyen szereplő Dunaújváros és kistérsége nominálisan is a legnagyobb növekedést könyvelheti el, a fiatalodó városban a magas bázis és a nagy növekedés országosan is kiemelkedő gyarapodást vont maga után. Budapest második helye a nagyvárosokétól elmaradó növekedési ütem ellenére is biztosnak tűnik. A régióközpontokként is funkcionáló városok a lista első felében találhatók, míg a nem megyeközpont megyei jogú városok (Dunaújváros kivételével) inkább a lista második felében. 2.2. A vállalkozások számának változása Egy térség gazdasági aktivitását legjobban a helyben működő vállalkozások számának, szerkezetének bemutatásán keresztül lehet megragadni. A Központi Statisztikai Hivatal évről évre közli a vállalkozások számát, a vállalkozások foglalkoztatottak száma szerinti arányát és a vállalkozások szektorok közötti elhelyezkedését. A három kiemelt kistérség regionálisan eltérő jellege miatt érdemesnek tűnik felfedni a vállalkozások jellegében mutatkozó eltéréseket, illetve megvizsgálni, hogy a többi nagyvárosi kistérséghez képest milyen egyedi jellemzőkkel bírnak. Magyarországon a működő vállalkozások 77,9% a helyezkedett el 2006 ban a szolgáltatói szektorban, 16% a az iparban és 6,1% a a mezőgazdaságban. A nagyvárosi kistérségek felülreprezentáltak a 8

szolgáltatói ágazatban az országos arányokhoz képest, míg a nem nagyvárosi kistérségek alulreprezentáltak. A nagyvárosokon kívül viszont a másik két ágazat arányai magasabbak mind az országos, mind a nagyvárosi arányoknál. Ez az eltolódás arra enged következtetni, hogy a klasszikus alapszükségleteket kielégítő mezőgazdaság és az ipar fokozatosan szorulnak ki a nagyvárosokból, melyek egyre inkábbb általános szolgáltatóvá válnak megyéjük számára. mezőgazdaság ipar szolgáltatás 6,1 7,3 4,6 1,9 6,1 4,1 16,0 17,1 14,7 12,5 18,5 13,4 Magyarország összesen Nem nagyvárosi kistérségek átlaga (Budapest nélkül) Nagyvárosi kistérségek átlaga Pécsi kistérség Hódmezővásárhelyi kistérség Egri kistérség 77,9 75,6 75,4 80,7 85,6 82,5 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,,0 7. ábra: A vállalkozások arányának megoszlás nemzetgazdasági szektorok szerint (2006) Mindhárom vizsgált kistérségben a szolgáltatói szektorban működő vállalkozások adták 2006 ban az összes vállalkozás túlnyomó részét, miközben a szektorban dolgozók aránya rendre 70% %, 51,2%, 66,9% körül 4 alakul. Az ipari vállalkozások aránya Hódmezővásárhelyen tér el jelentősen pozitív irányban az országos nagyvárosi átlagtól és együtt jár azzal a ténnyel, hogy a szolgáltatói szektorban tevékenykedők aránya elmarad az országos, nagyvárosi átlagtól. A Pécsi kistérség belső megoszlása a szektorok között némi elmozdulást mutat a szolgáltatások felé, amely jórészt az országoshoz képest is igen alacsonyan reprezentált mezőgazdasági vállalkozásoknak köszönhető. Az Egri kistérségben tapasztalható megoszlás lényegében egyező az országosan mért nagyvárosi kistérségi vállalkozási szerkezetétől. 4 Az adatokat ld. részletesen a kistérségeket egyenként bemutató fejezetekben a tanulmány végén. 9

mezőgazd ipar szolgáltatás összesen 0,19 6,45 9,18 5,,72 26,03 22,68 19,32 23,08 33,87 34,94 34,01 35,20 38,85 40,76 40,75 nagyvárosi kistérségek átlaga Pécsi kistérség Hódmezővásárhelyi kistérség Egri kistérség 44,95 0,00 5,00 10,00 15,00 20,000 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00 8. ábra: A vállalkozások számának alakulása szektorok szerint 2003 és 2006 között ( 2003=100%) A vállalkozások számának változását bemutató 8. ábra érdekessége, hogy 2003 óta jelentős, 44,95% os gyarapodást találunk a mezőgazdasági jellegű vállalkozások oszlopban. A kiugró arány nagyrészt a Nagykanizsai kistérségnek (261,5% os növekedés) és a Szombathelyi kistérségnek (137,5%) köszönhető. Ezeken a területeken a környezet adottságai miatt a nagyüzemi gazdálkodási forma nem gazdaságos, valamint az európai uniós csatlakozással összefüggőő előnyök hatása válthatta ki a mezőgazdasági vállalkozások számának ilyen mértékű megugrását. Ha nem vesszük figyelembe ezt a két kistérséget, akkor a vizsgált időszakra 26,2% os növekedést tapasztalhatunk. A három kiemelten vizsgált kistérség mezőgazdasági szektorba pozícionált vállalkozásain nak növekedési üteme még ettől a mértéktől is elmarad, a legjelentősebben épp az Alföld déli részén elhelyezkedő Hódmezővásárhely környéki kistérségé. Magyarországon 2003 ban 882.249 vállalkozás működött, ami 2006 ra 34% kal gyarapodva 1.118.229 vállalkozásra nőtt. Ettől az ütemtől a nagyvárosi kistérségek némileg elmaradva, 31% os növekedést mutatnak. A nagyvárosi kistérségekben 2006 ban az országban bejegyzett vállalkozások 28,58% a, Budapesten 31,26% a, míg az ország fennmaradó részein 40,16% a működött. A nagyvárosok körében tapasztalható vállalkozási kedv Nagykanizsán tűnt a legerősebbnek 2003 és 2006 között, igaz itt kifejezetten alacsony volt a vállalkozások száma a bázisévet képző 2003 ban. A 9. ábrán szereplő nagyvárosi kistérségek közül csak az első öt helyezett érte el, vagy haladtaa meg az országoss növekedési ütemet, a többiek különösen Győr, Salgótarján és Tatabánya jóval alatta maradtak. A kiemelten vizsgált Pécs és Eger az élbolyba tartozik növekedési ütemét tekintve, míg Hódmezővásárhely nem csak az országos ütemet nem érte el, hanem a nagyvárosi kistérségek ütemének is alatta maradt. 10

Nagykanizsa (9516) Szombathely (15574) Miskolc (28338) Pécs (27141) Kaposvár (13960) Eger (11597) Békéscsaba (9123) Sopron (10653) Székesfehérvár (20112) Kecskemét (21195) Zalaegerszeg (13127) Dunaújváros (7988) nagyvárosok átlaga (319634) Szeged (27007) Szolnok (13336) Hódmezővásárhely (5762) Nyíregyháza (20953) Szekszárd (9968) Veszprém (12004) Győr (25773) Salgótarján (5866) Tatabánya (10641) 141% 135% 135% 134% 133% 133% 133% 132% 132% 132% 132% 131% 129% 129% 129% 128% 128% 128% 126% 124% 122% 152% 100% 110% 120% 130% 140% 150% 160% 9. ábra: A működő vállalkozások száma 2006 ban, illetve a vállalkozások számának növekedése 2003 és 2006 között (2003=100%) Kiemelten érdemes megvizsgálni a nagyvárosi kistérségek vállalkozásainak számát azok nominális növekedése szerint is. A Pécsi kistérség kvázi regionális központi helyzetéből adódóan jelentős számú vállalkozást képes magához vonzani, a nagyvárosi kistérségek rangsorában elfoglalt második helye így nem kelt nagyobb feltűnést. Az Alföldet az északi, sűrűbben lakott területekkel összekötő térség egyik természetes központjának lehetőségével rendelkező Eger helyezése mindenképp meglepetést keltő, bár helyzetét nehezíti a közvetlen környezetében elhelyezkedő Miskolc városa. Hódmezővásárhely utolsó helyezése a listán nagyrészt alacsony lélekszámának, Szeged közelségének és a környéken űzhető vállalkozások korlátozott jellegének köszönhető. 11

30 000 25 000 20 000 2003 2006 15 000 10 000 5 000 0 Miskolci Pécsi Szegedi Győri Kecskeméti Nyíregyházai Székesfehérvári Szombathelyi Kaposvári Szolnoki Zalaegerszegi Veszprémi Egri Sopron Fertődi Tatabányai Szekszárdi Nagykanizsai Békéscsabai Dunaújvárosi Salgótarjáni Hódmezővásárhe 10. ábra: A vállalkozásokk számának változása 2003 és 2006 között (db, 2006. év rangsorában) 12

3. Az oktatási rendszer 2006 ban 3.1. Óvodai feladatellátás A magyar oktatási rendszer legalsó szintjén az óvodai ellátás található. Az óvoda fontos szerepet lát el az anyák munkahelyre való visszailleszkedésének elősegítésében, megoldva azt a családi terhet, hogy egy kereső mellett kelljen gondoskodniuk gyermekeikről. A lakóhelyhez közel lévő óvodák nagyban megkönnyítik a családok helyzetét, időt és pénzt szabadítanak fel a háztartások számára. Óvodai feladat ellátási helyek száma Egy településre jutó feladat ellátási helyek száma Óvodai férőhelyek száma Egy feladat ellátási helyre jutó férőhelyek száma Óvodába beírt gyermekek száma Férőhelyek kihasználtsága a beírt gyermekek százalékában nagyvárosi kistérségek átlaga egyéb kistérségek átlaga 5 Egri kistérség Hódmezővásárhelyi kistérség Pécsi kistérség 48,7 19,99 33 27 69 2,7 0,89 2,36 6,75 1,77 4105,4 1417,7 2703 1954 5575 85,27 70,9 81,9 72,4 80,8 3827,3 1318,6 2551 1918 5538 92,6% 93% 94,38% 98,16% 99,34% 1. táblázat: Az óvodai feladatellátás jellemző adatai Magyarországon 2006 ban 4525 óvoda működött, melyekből 543 (12%) Budapesten és 2899 (64%) a nem nagyvárosi kistérségekben szolgálta ki a lakosság igényeit. Az 1. táblázat adatsorai alapján elmondható, hogy a nem nagyvárosi kistérségekben átlagosan jóval kevesebb óvoda működik, illetve az egy településen működő óvodák száma is határozottan alacsonyabb. A két kistérségi típus szerint összevetve az egy egy feladat ellátási helyre járó óvodáskorúak számát, csaknem 15 fővel alacsonyabb értéket kapunk a nem nagyvárosiaknál. Ez a tény arra utal, hogy ezen óvodák jóval szétszórtabban, kisebb közösségeket kiszolgálva működnek. A kiemelten vizsgált kistérségek igen nagy szóródást mutatnak a településekre jutó feladat ellátási helyek számában. Eger valamivel, Pécs pedig jócskán alatta marad az országos átlagnak, míg Hódmezővásárhely annak kétszeresét is meghaladó értékkel bír. A magyarázat a kistérségek eltérő regionális elhelyezkedésében lelhető meg. Pécs környéke egy igen aprófalvas térség, ahol némely település lélekszáma nem éri el azt a határt, amely mellett érdemes lenne önálló óvodát fenntartani, itt a települések közötti megegyezések során létrejött, több település gyermekeit befogadó közös feladat ellátási helyek működnek. Hódmezővásárhelyen és környékén ezzel szemben egy ritkás 5 Budapest és Debrecen nélkül. 13

település hálózatot találunk, itt nehezen lenne megoldható települések társulásával működtetni óvodai intézményeket. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága mindhárom kistérségben meghaladja a 94% ot, amely még a legalacsonyabb aránnyal bíró Egernél is nagyjából 2% al haladja meg az országos átlagot. A férőhelyek száma ilyen kihasználtság mellett megfelelőnek tűnhet, de a statisztikai adatsorok sajnálatos módon elfedik azokat az eseteket, amikor a szabad férőhely nem a településen vagy környékén, hanem távolabbi településen található. Hódmezővásárhelyen egy ritka településhálózat mellett jól kalkulálhatók a férőhelyek, komolyabb problémákkal inkább Pécs és kistérsége küzdhet, itt a kihasználtság megközelíti a 100% ot, amely arra enged következtetni, hogy az óvodaköteles korú gyermekek számára nehéz férőhelyet találni. 3.2. Az általános iskolai feladatellátás Az oktatási rendszer következő lépcsőfoka az általános iskolai oktatás, ahová a gyermekek 6 éves koruktól járnak, iskolatípustól függően négy, hat vagy nyolc éven át. Az alapfokú oktatás azonban mindegyik esetben nyolc éven át tart, függetlenül attól, hogy a diákok mikor válnak középfokú intézménnyel összevont hat, vagy nyolcosztályos iskola tanulóivá. Magyarországon 2006 ban 3591 általános iskola működött, ennek 11% a (394 db) Budapesten és 65,6% a (2354 db) a nem nagyvárosi kistérségekben. A centralizáltabb, több lakost kiszolgáló nagyvárosi kistérségekben jóval magasabb az általános iskolák átlagos száma, illetve jóval erősebb a jelenlétük az egyes településeken. A nem nagyvárosi kistérségekben az egy egy iskolára jutó diákok száma 18,2% kal elmarad a nagyvárosi kistérségek átlagától. Általános iskolai feladat ellátási helyek száma Egy településre jutó feladat ellátási helyek száma Általános iskolába beírt gyermekek száma Egy feladat ellátási helyre jutó gyermekek száma nagyvárosi kistérségek átlaga egyéb kistérségek átlaga 6 Egri kistérség Hódmezővásárhelyi kistérség Pécsi kistérség 38,1 16,23 27 20 51 2,06 0,92 1,93 5 1,31 9742 3417 6584 4503 14014 257,5 210,5 243,9 225,15 274,78 2. táblázat: Az általános iskolai feladatellátás jellemző adatai Az alapfokú oktatás települések általi közös megszervezése nem csak gazdaságilag éri meg a célvezérelt társulások számára, hanem az oktatás minősége is mindjobban garantálható a megrendelőként fellépő családok felé. Nagyobb méretű, de kevesebb számú intézmény megfelelő oktatói gárdával való ellátásának megszervezése, a tantárgyi segédeszközök centralizált beszerzése 6 Budapest és Debrecen nélkül. 14

megkönnyíti a fenntartók dolgát, egyben összecseng a megrendelők oktatási rendszertől várt elképzeléseivel. Az egyes településekre jutó feladat ellátási helyek száma így itt valamivel alacsonyabb, mint a családok lakóhelyének közelségét jobban igénylő óvodai feladat ellátási helyeknél. A vizsgált kistérségek regionális különbségei ezen adatokon keresztül is érzékeltethetők. Pécsett jócskán az átlag alatt marad az egy településre eső általános iskolák száma, igaz ez sem közelíti meg a 79 településből álló Zalaegerszegi kistérség 0,51 db intézmény/település mutatót. Eger és kistérsége az átlag körül szerepel, Hódmezővásárhely, ahol nehezen megoldható az intézmények összevonása, szintén magas települési átlaggal rendelkezik. A nagyvárosi kistérségekre országosan jellemző átlagos 257,5 fős intézményenkénti tanulószámtól egyik vizsgált területi egység sem tér el jelentősen. Itt megemlítendő, hogy a Soproni kistérség az országos átlag 69,4% ával, míg a másik szélsőséges eset Szolnok, az országos átlag 131,6% ával rendelkezik. Szolnok, melytől alföldi fekvése miatt Hódmezővásárhelyhez hasonló mutatókat várnánk, igencsak felfelé tér el a regionálisan hozzá közel álló, általunk is vizsgálat alá vett kistérségtől. 3.3. A középiskolai oktatás Magyarországon a középfokú oktatás három intézménytípus által lefedett szeletre oszlik, ide tartoznak az egyetemi továbbtanulást elősegítő, általános célú ismereteket nyújtó gimnáziumok, a szintén érettségivel záruló, de mellette szakmát is adó szakközépiskolák és a csak szakmai végzettséget nyújtó szakiskolák. nagyvárosi kistérségek Egri kistérség Hódmezővásárhelyi kistérség Pécsi kistérség minimum maximum átlag összesen ebből gimnázium(i) összesen ebből gimnázium(i) összesen ebből gimnázium(i) Középfokú oktatási intézmények száma Tanulók száma összesen Tanulók száma intézményenként 15 59 35,2 35 4183 21968 9867,1 10469 8 (22,9%) 3637 (34,74%) 15 4183 5 (33,3%) 1067 (25,51%) 51 15230 16 (31,4%) 7102 (46,63%) 237 378,8 280,4 299,1 455 278,9 213 298,6 444 3. táblázat: A középfokú oktatási intézmények jellemző adatai 7 A középiskolai oktatás jóval magasabb technikai és személyi állománybeli felkészültséget igényel a fenntartók részéről, mint egy alapfokú oktatási intézmény, így elhelyezésük csak a legritkább esetben esik egy bizonyos településméret alá. A manapság divatosabb gimnáziumok száma, az összes oktatási intézmény harmadát éri el legfeljebb a vizsgált kistérségekben, de az ott tanulók átlagos száma (Hódmezővásárhely kivételével) jócskán felülmúlja az egyéb intézményekben tanulók átlagos létszámát. A gimnáziumi tanulók aránya erősen felülreprezentált az egri és a pécsi kistérségekben, itt 7 Gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák együtt. 15

12 15% kal az intézmények között elfoglalt gimnáziumi arány felett választják a hallgatók az általánosabb képzési formát. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a 15 középfokú oktatási intézmény harmada gimnázium, de csak a diákok negyede jár ide. Az egyének társadalmi mintakövetése, az egyetemekre való bejutás lehetősége, melynek egyik záloga a gimnáziumi érettségi, kellően vonzó a kistérségekben élők számára. A Hódmezővásárhelyen mért alacsony arány nem jelenti feltétlenül azt, hogy az itteni középiskolás korba lépő korosztályok ne az iskoláztatásban látnák társadalmi felemelkedésük egyik lehetőségét, ezt mutatja a 4. táblázat. nagyvárosi kistérségek átlaga Egri kistérség Hódmezővásárhelyi kistérség Pécsi kistérség Általános iskolába beírt tanulók száma 9742 6584 4503 14014 Középfokú oktatási intézménybe beírt tanulók 9867 10469 4183 15230 száma Különbség (középiskolaáltalános iskola) 125 3885 320 1216 4. táblázat: Az általános iskolai tanulók és a középiskolai tanulók számának eltérései Országos átlagban a nagyvárosi kistérségek középfokú oktatási intézményeibe 125 fővel több diák jár, mint ahányan ott végezték általános iskoláikat 8. Egerben egyenesen minden harmadik diák más kistérségből érkezett, és Pécsett is 8% az arányuk. Ezen kistérségek egyértelműen célpontjai a középiskolás korba lépett diákoknak. Hódmezővásárhely és térsége 320 fős (az általános iskolások 7% a) negatívummal rendelkezett 2006 ban, amely arra enged következtetni, hogy a diákok a jobb továbbtanulási lehetőségeket, illetve szakmai képzést nyújtó, más városokban lévő középiskolák felé orientálódtak. Megjegyezzük, hogy az adatok értelmezését befolyásolja az a sajnálatos demográfiai tény, hogy az egyes évfolyamokra beiratkozó diákok száma időben csökkenő tendenciát mutat. Egerben és Pécsett a különbség igen magas, esetükben a befogadó város nagy valószínűséggel helytálló. Hódmezővásárhely esetében a 320 fős negatív egyenleg nem következik egyértelműen sem a lakosságszám és a fiatalkorúak számának csökkenéséből (2003 és 2006 között 48.013 ról 528 fővel, 47.485 re csökkent a városban lakók száma), sem Szeged közelségének elszívó hatásából. 8 Az általános iskolások és a középiskolások az adatfelvétel időpontjában más más korcsoportba tartoztak, de a csökkenő gyermekszám ellenére is érzékelhető a nagyvárosok felé történő áramlás tendenciája. 16

4. A kistérségek egészségügyi ellátása Az egészségügyi intézmények, legfőképp az igen költségigényes kórházak fenntartása jellemzően a nagyvárosokra koncentrálódik az országban. Az egyes régiók és megyék, mint nagyobb területi egységek, központjuk jó megközelíthetősége miatt a lehető legtöbb feladatot próbálják átcsoportosítani a centrumokba, csak azon egységeket meghagyva a többi településen, amelyek a mindennapi általános ellátás iránti igényt elégítik ki. Az egészségügyi rendszer nagyberuházásainak prioritásában is ezen összevont, szerteágazó feladatokat ellátó intézmények találhatók. 2003 2006 2003 2006 33,6134,98 27,2928,13 39,0936,88 2773627933 2252022464 32259 29450 Nagyvárosi kistérségek Budapest Egyéb kistérségek és Debrecen Nagyvárosi kistérségek Budapest Egyéb kistérségek és Debrecen 11. ábra: A kórházi ágyak számának megoszlása kistérségi típusok szerint. 12. ábra: A kórházi ágyak számának változása. A 11. ábra azt mutatja, hogy a nem nagyvárosi kistérségekben lévő kórházi ágyszám csökkenésének másik oldalán a nagyvárosi kistérségek és Budapest növekedése található. A keresztmetszetileg vizsgált 2003 as és 2006 os év között a nem nagyvárosi kistérségek (és Debrecen) valamivel több mint két százalékot veszítettek az országosan betöltött súlyukból. A relatív súlycsökkenés sajátos módon az ágyszám radikális (2809 db) csökkenésének köszönhető, amelyet nem ellensúlyoz a nagyvárosok és Budapest összesített (141 db) ágyas összesített növekedése. A belső arányok eltolódása így elfedi azt a tényt, hogy a nagyvárosok felé történő eltolódás mögött a nem nagyvárosi kistérségekben lévő feladat ellátási helyek ágyszámának csökkenése áll. ágyszám változás 2003 2006 (%) Egri kistérség 1122 1112 0,9% Hódmezővásárhelyi kistérség 430 430 nincs Pécsi kistérség 2209 2172 1,7% 5. táblázat: A kórházi ágyak számának változása (db) A három kiemelten kezelt kistérségből kettőben is az ágyszámok csökkenését tapasztalhatjuk, amely ugyan ellentmondhat a korábban állítottaknak, miszerint a nagyvárosi kistérségek központjai felé 17

tolódik el az egészségügyi ellátás hangsúlya, de meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgált időszak során Veszprémben a 2003 as 743 darab ágyszám három év alatt 313 al, 1056 ra emelkedett. Magyarországon 2006 ban egy háziorvosra, vagy házi gyermekorvosra átlagosan 1607 ellátandó jutott, ennél valamivel magasabb az átlag a nem nagyvárosi kistérségekben (1620 fő). 2003 óta némi növekedés tapasztalható mindkét mutatóban, az ellátandók átlagos száma országosan ekkor még 1586 fő volt, míg a nem nagyvárosi kistérségekben 1600 fő. Mivel azóta az ország lakossága csökkenő tendenciát mutat, a változás arra enged következtetni, hogy a háziorvosok elhagyják pályájukat. Eger Hódmezővásárhely Pécs Békéscsaba Dunaújváros Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg 0,8 2,3 0,3 1,3 0,8 0,6 0,6 0,6 1,2 1,1 0,8 1,1 1,6 2,6 2,6 3,6 4,5 3,8 4,4 6,4 7,7 13. ábra: Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok számának változása 2003 és 2006 között Az egy háziorvosra eső ellátandó lakosok száma a nagyvárosi kistérségek összességében 1,7 fővel emelkedett, miközben az összlakosság a tárgyidőszakban 9975 fővel csökkent. Az orvosokra eső feladatok növekedése mögött számuk visszaesése található. Érdekesség, hogy Szekszárd és kistérsége a három év alatt 2283 fővel csökkent, miközben az egy háziorvosra jutó lakosok száma 7,7 fővel emelkedett. A másik oldalon pedig az erőteljes (2463 fős) növekedést elérő Kecskemét és kistérsége található, ahol a lakosságnövekedéssel párhuzamosan némileg csökkent az egy háziorvosra eső lakosok száma. Egerben és Pécsett a lakosság némi növekedése mellett (411, illetve 723 fő) nőtt az egy háziorvosra eső lakosok száma, míg Hódmezővásárhelyen a 865 fős csökkenés mellett viselkedett ugyanígy ez a mutató. 18

5. Kistérségi feladat ellátási típusok a statisztikai adatok tükrében A nagyvárosi kistérségek feladat ellátási típusainak meghatározása keretében egyaránt végeztünk elméleti megfontolásokat és statisztikai elemzéseket. Ennek során arra a kérdésre igyekeztünk választ adni, elkülöníthetők e a kistérségi feladat ellátás keretében különféle településtípusok, s ezek milyen objektív ismérvek alapján határozhatók meg. 5.1. A kistérségi feladat ellátási típusok meghatározása településhálózati szerepkör alapján Az elméleti megfontolások alapján a településeknek a településhálózati hierarchikus helyzetét, illetve az ebben betöltött szerepét vizsgáltuk. Tekintettel arra, hogy a kutatás a megyei jogú városi jogállású településekre korlátozódik, adott volt a magyarországi kistérségek vonatkozásában az a kistérségi kör, melyek megyei jogú városok köré szerveződtek. 2006. évben 22 megyei jogú város volt Magyarországon. Ezek közül 18 megyeszékhely található, míg 4 speciális helyzetű megyei jogú város nem töltött be megyeszékhely feladatot. (Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros és Hódmezővásárhely) Ez a 4 település részben történeti, részben társadalmi gazdasági, részben településhálózat fejlesztési szempontok alapján kerülhetett a megyei jogú városi körbe, közigazgatási szerepük alapján nem feltétlenül indokolt e körbe történő felvételük, de a vizsgálat során ennek tényét adottságként kezeltük. A 18 megyeszékhely közigazgatási szempontok alapján egyenrangúaknak tekinthető, de jelenlegi és jövőbeni szerepük valószínűsíthető átalakulása miatt két csoportba osztható. A több megyére kiterjedő, régióközponti szerepet ellátó megyei jogú városok a jövőben elkülönülnek majd a közigazgatási szerepkörüket lassan elveszítő hagyományos megyeközpontoktól. A regionális szerepkört ellátó nagyvárosok köre még nem tekinthető véglegesnek. A korábbi évtizedekben kiemelt felsőfokú településhálózati szereppel rendelkező nagyvárosok mellett (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a tervezési statisztikai, később közigazgatási régióközpont szerepkör esetleg más nagyvárosokra is kiterjeszthető. (Veszprém, esetleg Szombathely mellett a helyi társadalmak elképzeléseiben tetszőlegesen tágítható körre terjedhet ki a regionális szerepkör, s ekkor még nem szóltunk a jelenleg még nem véglegesített régióhatárok esetleges átrendezésének hatásáról) Elemzésünkben adottnak tekintjük a nagyvárosi kistérségi kör három típusba történő besorolási lehetőségét. A három típus a - regionális kisugárzással rendelkező nagyvárosi kistérség; - megyei kisugárzással rendelkező nagyvárosi kistérség; - kistérségi kisugárzással rendelkező nagyvárosi kistérség. A regionális kisugárzással rendelkező kistérség definíció szerint olyan intézményhálózattal és fejlettségi jellemzőkkel rendelkezik, melynek alapján több megyére kiterjedő térségi központi feladatellátásban játszhat szerepet. Ez jelenthet egyrészt közigazgatási funkciókat, amennyiben 19

decentralizált központi államigazgatási, illetve a későbbiekben választott regionális szintű feladat hozzárendelését, vagy regionális hatókörrel rendelkező oktatási, egészségügyi szociális, kulturális intézményekben folyó tevékenység megjelenését feltételezi. (Egyetemi, gyógyászati központ stb.) Ebben a vonatkozásban a több évtizedes fejlesztés ellenére mindössze Debrecen, Szeged, Pécs, míg Győr, Miskolc és Veszprém csak részben tekinthető regionális központnak, míg az egyéb szóba jöhető nagyvárosok csak hosszabb távon válhatnak teljes értékű regionális központtá. A megyei kisugárzású nagyvárosi kistérségek nemcsak a saját kistérségük számára, hanem az adott megye többi kistérsége számára is biztosítanak szolgáltatásokat. A magyarországi településhálózat hagyományai miatt ezen a területen különösebb problémák nem merülnek fel, hiszen bár nem teljesen egyenértékű színvonalon de valamennyi megyeszékhely kistérség képes ezen feladatok ellátására. Ez a megállapítás annak ellenére érvényes, hogy a sokat emlegetett több száz éves megyerendszeri hagyományok a mai megyehatárok vonatkozásában messze nem érvényesek, hiszen a jelenlegi megyék a hagyományos vármegyék határainak összevonásával a II. világháborút követően jöttek létre. Az elmúlt évtizedek nagyarányú népességkoncentrációja miatt azonban a korábbi vármegye székhelyek amennyiben a közigazgatási szerepkört nem tudták megőrizni csak kivételesen tudták korábbi vonzáskörzetüket megtartani. Sopron üdítő kivételnek számít, de a korábbi megyeszékhelyek sora vált néhány évtized alatt jelentéktelen településsé: Sátoraljaújhely, Balassagyarmat, Gyula stb. A kistérségi kisugárzású nagyvárosi kistérségek azok a megyei jogú városok köré szerveződő kistérségek, melyek regionális, vagy megyei kisugárzás hiányában csak saját kistérségi feladataikat képesek ellátni, s ennek megfelelő fejlettségi színvonallal és intézményi háttérrel rendelkeznek. Az elméleti megfontolások alapján meghatározott három kistérségi típus képviselőjeként a kutatást végző szakértői csoport Pécs, Eger és Hódmezővásárhely kijelölése mellett határozott. Pécs regionális központi szerepe megkérdőjelezhetetlen, Eger hagyományos megyeszékhely funkciót lát el, de regionális szerepkörre hosszú távon sem tehető alkalmassá, míg Hódmezővásárhely esetében reálisan szintén nem merül fel a regionális központ Szeged közelsége miatt a kistérségit meghaladó feladatvállalás, illetve ellátási igény. 5.2. Kistérségi feladat ellátási típusok meghatározása statisztikai adatok alapján A nagyvárosi kistérségekre vonatkozó statisztikai adatok elemzése alapján arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az elméleti megfontolások alapján kialakított három feladat ellátási típus a kistérségi statisztikai adatgyűjtés keretében publikált adatok alapján, illetve segítségével igazolható e. A tanulmány a nagyvárosi kistérségek gazdaság és társadalomstatisztikai bemutatásával foglalkozó része több mint 100 mutató alapján végezte el ezt a leíró jellegű munkát, s mutatta be a három kiválasztott kistérség jellemzőit, illetve határozta meg a magyarországi kistérségek között elfoglalt helyüket. Az elemzés jelenlegi fázisában a rendelkezésre álló mutatók halmazából néhány kiválasztott mutató segítségével kívánjuk az általánosítható jellemzőket megragadni. Az elemzés kereteinek kijelölése során az alábbi elveket érvényesítettük: 20

- A magyarországi kistérségek területi és népesség szempontjából jelentősen differenciáltak, ebből adódóan gazdasági társadalmi súlyuk is különböző. E tény miatt az elemzésből kizártuk a budapesti kistérség adatait, így a megállapítások a vidéki nagyvárosi kistérségekre vonatkoznak. - A kistérségek népesség és területadatainak nagymértékű szórása miatt azokat a mutatókat vontuk be a vizsgálatba, melyek a népességszám alapján származtatott fajlagos mutatóknak tekinthetők. Tekintettel arra, hogy az érdeklődésre számot tartó kistérségi publikált adatok túlnyomórészt nem fajlagos adatok voltak, ezért a megfelelő fajlagos adatokat a lakónépességre publikált adat segítségével képeztük. Ez esetenként a statisztikai publikációkban nem szereplő hányados típusú mutatót jelentett, de a statisztikai összehasonlítás során ennek kezelhetősége nem jelentett gondot. (1 főre eső természetes szaporulat, 1 főre eső lakásszám stb.) - Az elemzésre kerülő mutatók kiválasztásánál azt a rendező elvet követtük, hogy a kistérségi feladat ellátás súlyponti területeit lefedő mutatók mellett a demográfiai, gazdasági társadalmi, valamint infrastrukturális fejlettséget jellemző mutatók is jelenjenek meg az elemzésben. Így az alábbi mutatók generálására került sor: 1 főre eső természetes szaporodás 1 főre eső SZJA adóalap képező jövedelem 1 főre eső lakásszám 1 főre eső vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakásszám 1 főre eső háziorvosok száma 1 főre eső óvodába beírt gyermekek száma 1 főre eső gimnáziumba beírt diákok száma 1 főre eső szakiskolai diákok száma 1 főre eső vendégéjszakák száma Olyan mutatók generálását végeztük el, melyek nagyobb értékei a jobb színvonalú feladat ellátás, illetve magasabb gazdasági társadalmi fejlettség tényére engednek következtetni. Ez csak a kistérségek demográfiai erejét mutató 1 főre eső természetes szaporodás mutató esetében nem igazolódott, hiszen itt szinte minden nagyvárosi kistérség negatív értéket mutatott, így e mutató esetében az alacsonyabb negatív érték jelezte a kedvezőbb demográfiai helyzetet. Az elemzés során arra kerestünk választ, hogy az elméleti megfontolások alapján kialakított 3 nagyvárosi kistérség típus ezen statisztikai mutatók alapján reprodukálható e. Ennek vizsgálata érdekében meghatároztuk a valamennyi magyarországi kistérségre, illetve a nagyvárosi kistérségre jellemző középértéket. Annak érdekében, hogy a középérték meghatározásánál az eltérő kistérségi nagyságrendekből eredő súlyozási probléma ne merüljön fel, a középérték meghatározásánál a 21

medián mellett döntöttünk. Azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes mutatók vonatkozásában mely nagyvárosi kistérségek értékei haladják meg a nagyvárosi középértéket, melyek esnek a nagyvárosi és az országos kistérségi középérték közé, valamint mely nagyvárosi kistérségek mutató értékei nem érik el az országos középértéket sem. Az előzetes hipotézis alapján az egyes nagyvárosi kistérségek a megfelelő értéktartományba történő besorolása alapján három csoport alakítható ki. 5.3. A nagyvárosi kistérségek besorolásának eredményei, illetve az ennek alapján levonható következtetések Az előzetes hipotézis csak részlegesen volt igazolható. Bár a mutatók kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy az egyes mutatók nagyobb értékei magasabb fejlettségi, feladat ellátási színvonalat tükrözzenek, a kiválasztott mutatók egy részénél az országos középérték meghaladta a nagyvárosi kistérségek mediánját (háziorvosi ellátottság, óvodai ellátottság), illetve a nagyvárosi és az országos kistérségi értékek mediánja nagyon közel esett egymáshoz (lakásellátottság). A háziorvosi ellátottság és az óvodai ellátottság mutatójánál a nagyvárosi kistérségek kedvezőtlenebb mediánja a nagyobb népességkoncentráció hatását is jelzi, s nem feltétlenül jelent rosszabb színvonalú ellátottságot, a lakás ellátottsági mutató pedig a lakáskörülmények kiegyenlítettségére utal országos összehasonlításban. A többi mutató esetében az országos és a nagyvárosi kistérségi medián kellően eltérő és a várakozásnak megfelelő viszonyban áll egymással (nagyvárosi kistérség mediánja meghaladja az országos kistérségi mediánt), mégsem sikerült a nagyvárosi kistérségeknél három csoport kialakítása, mivel minden nagyvárosi kistérségi érték meghaladja az országos középértéket. (SZJA jövedelemalap, gimnáziumi ellátottság, szakiskolai ellátottság) Az elemzésbe bevont mutatók vonatkozásában az egyes értékeket az alábbi táblázat mutatja be megnevezés országos medián nagyvárosi medián Pécs Eger Hódmezővásárhely 1 főre eső természetes szaporodás 0,0042 0,0027 0,0024 0,0023 0,0049 1 főre eső SZJA adóalap képező jövedelem (ezer Ft) 531 690 707 756 549 1 főre eső lakásszám 0,404 0,408 0,422 0,418 0,416 1 főre eső vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakásszám 0,378 0,393 0,421 0,400 0,390 1 főre eső háziorvosok száma 0,00050 0,00049 0,00057 0,00049 0,00050 1 főre eső óvodába beírt gyermekek száma 0,033 0,032 0,030 0,032 0,033 1 főre eső gimnáziumba beírt diákok száma 0,013 0,022 0,038 0,045 0,018 1 főre eső szakiskolai diákok száma 0,011 0,022 0,016 0,026 0,020 1 főre eső vendégéjszakák száma 0,593 0,881 1,636 4,621 0,528 A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az elméleti megfontolások alapján feltételezett egyes nagyvárosi kistérségi feladat ellátási típusok a kiválasztott mutatók értékei alapján is alapvetően megállják a helyüket. A regionális, megyei és kistérségi kisugárzás ténye a képzett mutatók 22

értékeinek csökkenő mértékében visszaigazolást nyernek. Kisebb eltérések, az előzetes feltételezéseknek ellentmondó sorrendiség az alábbi mutatók esetében jelentkeznek: - Az SZJA jövedelemalap Eger esetében mért kiemelkedő értéke Pécs város gazdaságszerkezeti átalakításának nehézségeire vezethető vissza, Pécs regionális központi szerepkörét várhatóan ez a tény hosszú távon nem érinti majd. - Az 1 főre eső háziorvosok száma és az 1 főre eső óvodai ellátottsági adatok országos méretekben messzemenően kiegyenlítettek, így az ezeknél a mutatóknál tapasztalható sorrendiség eltérés marginális jelentőségű; - Az 1 főre eső gimnáziumi diákok számánál Eger kiemelkedő értéke hagyományos iskolavárosi vonzerejével függhet össze. - Az 1 főre eső szakiskolai diákok száma Pécs esetében alacsonyabb, mint Hódmezővásárhely és Eger esetében. - Az 1 főre eső vendégéjszakák száma mely a gazdaságszerkezet korszerűségét hivatott bemutatni a szolgáltatási szektor fejlettségére jellemző mutatószámon keresztül Eger esetében kiemelkedően magas, de ez Eger kiemelt, nemzetközileg ismert turisztikai jelentőségével függ össze, s így egyedinek tekinthető. Összefoglalóan megállapítható, hogy a településhálózati szerepkör alapján kialakított nagyvárosi kistérségi típusok a kiválasztott kistérségi statisztikai adatok elemzése alapján is visszaigazolást nyertek, s a részletes kérdőíves vizsgálatokhoz a települések kijelölése megfelelő megalapozottsággal történt. 23

6. A Pécsi, Egri és Hódmezővásárhelyi kistérség 6.1. Pécsi kistérség A Pécsi kistérség 39 településből áll és Pécs városán kívül csak falvak találhatók benne. A 39 település országos viszonylatban magasnak mondható 9, a 19 településes átlagnak közel kétszerese, de még a megyei jogú városi (továbbiakban nagyvárosi) kistérségek 27 településes átlagát is jóval felülmúlja. A nagy településszám azt eredményezi, hogy a kistérség minden 100 km 2 ére 6,83 település esik 10. A kistérség népessége 2006 ban 184.936 fő volt, ennek 84,7% a élt a központban, Pécsett. A 38 községre átlagosan 744 lakos jut, tehát a központi nagyváros mellett erősen aprófalvas térségről lehet itt beszélni. Országos viszonylatban a települések átlagos népessége (4742 fő) viszonylag magasnak mondható 11, de a nagyvárosi térségek 7015 fős átlagától jócskán elmarad. Népsűrűsége az országos átlag háromszorosa feletti, 324 fő/km 2 értéket mutat. szektor Pécsi kistérség nagyvárosok Magyarország mezőgazdaság 2% 4,3% 8,8% ipar 28% 34,8% 37% szolgáltatás 70% 60,9% 54.2% 6. táblázat: A Pécsi kistérség foglalkoztatottsága szektorok szerint A foglalkoztatottság ágazati bontását vizsgálva a Pécsi kistérségben mind országos viszonylatban, mind a nagyvárosok viszonylatában erős eltolódás érzékelhető a szolgáltatások irányába, főleg a mezőgazdaság rovására. A Mecsek geográfiai sajátosságai és természeti kincseinek védelme miatt mezőgazdaságra szinte alkalmatlan, míg az iparban foglalkoztatottak relatíve alacsony aránya a szocialista nagyipar új körülmények között való fenntarthatatlansága miatti foglalkoztatottsági szerkezetváltozásra enged következtetni. A munkanélküliségi arányszám hagyományosan alacsonyabb a nagyvárosokban és környékén az országos átlagnál, a Pécsi kistérségben 2006 ban a munkaképes korúak 4% a volt regisztrált munkanélküli, közülük is mindössze 1,7% tartósan, azaz 180 napnál régebben 12. A korábban említett szektorok közötti munkavállalói, a rendszerváltás óta feltételezhető mozgás úgy tűnik sikeresnek mondható, a foglalkozásukat vesztettek hamar és sikeresen tudnak visszailleszkedni a munkaerőpiacra. 9 A Pécsi kistérségnél több településből álló kistérségek listája (a központ neve után zárójelben a települések száma található): Sopron (39), Ajka (39), Miskolc (40), Szombathely (40), Mohács (43), Edelény (46), Szigetvár (46), Nagykanizsa (48), Pápa (49), Fehérgyarmat (49), Lenti (51), Siklós (53), Kaposvár (77), Zalaegerszeg (79). 10 Magyarországon 100 km 2 re 3,38 település jut. 11 Budapest lakosságát figyelmen kívül hagyva az országos átlag 3 636 fő. 12 Országos arányszámok: 8,18%, illetve 4,17%. 24

6.2. Egri statisztikai kistérség Az Egri statisztikai kistérség 14 településből áll, melyek Eger kivételével nem érik el a városi rangot. A kistérség településeinek számát tekintve valamivel elmarad az országos átlagtól, és jócskán a nagyvárosi kistérségek átlagától. A 100 km 2 re eső települések száma 3,24 viszont nagyjából az országban tapasztalható területi eloszlást tükrözi. A kistérség népessége 2006 ban 79.945 fő volt, ebből Egerben élt a kistérség lakosságának 70,9% a. A fennmaradó 13 településre jutó 23.298 fő településenként átlagosan 1792 lakost jelent. A 185 fő/km 2 es népsűrűsége a kistérségnek az országos 108,2 fő/km 2 et jócskán meghaladja. szektor Egri kistérség nagyvárosok Magyarország mezőgazdaság 2,9% 4,3% 8,8% ipar 30,2% 34,8% 37% szolgáltatás 66,9% 60,9% 54.2% 7. táblázat: Az Egri kistérség foglalkoztatottsága szektorok szerint A foglalkoztatottság szektorait vizsgálva az országos adatokhoz képest erős eltolódás tapasztalható a szolgáltatások irányába, míg a nagyvárosi kistérségekkel összevetve a mezőgazdasági foglalkoztatottak alacsony aránya és a szolgáltatói szektorban dolgozók 6% os többlete tapintható ki. A kistérségben 4,7% os munkanélküliség mellett 1,9% os tartós munkanélküliséget mértek 2006 ban. Ezen adatok megközelítőleg az országosan mért munkanélküliségi arányszámok fele környékén mozognak. 6.3. Hódmezővásárhelyi statisztikai kistérség A 708 km 2 területen elhelyezkedő Hódmezővásárhelyi kistérség mindössze négy településből áll, melyből két település város (Hódmezővásárhely mellett az 1993 tól városi rangot kapott Mindszent). A kistérségben lévő települések alacsony száma országos viszonylatban is figyelemre méltó. Az országban nyolc olyan kistérség 13 található ahol a települések száma nem haladja meg a négyet, ezek közül a hódmezővásárhelyi az egyetlen, amelyben nagyváros is található. A 100 km2 re eső települések száma 0,56, amely egy erősen településhiányos kistérségre engedne következtetni, ha nem vennénk figyelembe az alföldi tanyavárosok történelmi fejlődésének sajátosságait. Az régió sajátossága volt a tanyáztatás, a tanyákon élő emberek magas aránya, illetve a gazdálkodóknak piacot biztosító hatalmas területű, de alacsony lakosságszámú városok 14 kialakulása. A kistérség népessége 2006 ban 58.416 fő volt, melynek 81,3% a élt Hódmezővásárhelyen. A többi település átlagos lélekszáma 3347 fő, amely alig különbözik a (Budapest nélkül mért) országos átlag 3636 lakosától. A 82,5 fő/km 2 es számított népsűrűség azonban jelentősen elmarad a Magyarország egészére vetített 108,2 fő/km 2 től. 13 A további alacsony településszámú kistérségek (a központ neve után zárójelben a települések száma): Hajdúböszörmény (3), Dunakeszi (3), Balmazújváros (4), Hajdúszoboszló (4), Jánoshalma (4), Kiskunmajsa (4), Csongrád (4). 14 Hódmezővásárhely közigazgatási területe Budapest után a második legnagyobb az országban. 25

szektor Hódmezővásárhelyi kistérség nagyvárosok Magyarország mezőgazdaság 10,8% 4,3% 8,8% ipar 38% 34,8% 37% szolgáltatás 51,2% 60,9% 54.2% 8. táblázat: A Hódmezővásárhelyi kistérség foglalkoztatottsága szektorok szerint A kistérség sajátos alföldi jellege a foglalkoztatottak szektorok közötti megoszlásában is megmutatkozik. A 10,8% os mezőgazdasági foglalkoztatottság nem csak a nagyvárosi kistérségek között számít kiemelkedően magasnak, hanem az országos mutatót is 2% al múlja felül. A szektorok közötti belső hangsúlyeltolódás a térségben a szolgáltatások irányából a mezőgazdaság és némileg meglepő módon az ipar felé tapasztalható. A nagyvárosi kistérségekben átlagos 5,44% os aránynál némileg magasabb, 6% os a helyben mért munkanélküliség 15, de még ez a mutató is alacsonyabb az országos 8,18% nál. Az arányszámok a foglalkozási szerkezetben folyamatosan végbemenő, a mezőgazdaság és az ipar rovására történő, lassú átalakulásra engednének következtetni, ám ennek ellentmond, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2003. évben is hasonló arányokat mért. 6.4. Összefoglalás A három kiemelt kistérség társadalmi földrajzi értelemben a 2003 és 2006 között eltelt három évben érzékelhető változást nem mutatott, mindhárom nagyvárosban és környékén szinte állandósult a lakosság száma, a foglalkozás szerkezet rendszerváltás utáni átalakulása lezárult. A Pécsi kistérség környéke agglomerációs jelleget, az Egri kistérség települései pedig agglomerálódó jelleget mutatnak, míg a Szeged mellett fekvő Hódmezővásárhely és környezete egy jóval lazább település együttest alkot 16. A Pécsi kistérségben lévő települések magas száma és az egymáshoz mért relatív közelsége megfelelő terep a nagyvárosi környezetből kiszakadni vágyók számára. Eger Pécshez hasonló viselkedésre való hajlandóságának a helyi gyenge közlekedési kapcsolatok szabnak gátat, illetve a város mérete is elmarad az ország legnagyobb, agglomerációra már fogékonynak számító településeinek lakosságszámától. Hódmezővásárhely alföldi jellegét és sajátos fejlődését a jelek szerint tartósan képes lesz megőrizni a XXI. században is. 15 A tartósan munkanélküliek aránya 3,1%, (nagyvárosokban: 2,67%, országosan: 4,17%) 16 forrás: Schneider Gábor: A városi és a rurális kistérség fogalmának meghatározása A nagyvárosi kistérség integrált feladatai. Munkaanyag, Magyarország 2015 Intézményi Munkacsoport. 26