TÁMOP - 2.1.2/12-1. Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése etanácsadók motivációs kézikönyve 2012
TARTALOM Köszöntő... 3 1 Bevezetés... 4 2 A TÁMOP-2.1.2 program bemutatása... 8 2.1 Mi a program célja?... 9 2.2 Miért fontos a program?... 12 2.3 Hogyan épül fel a program?... 20 2.4 Milyen képzéseket lehet választani?... 23 2.5 Mikor tekinthető sikeresnek a program?... 27 2.6 Milyen lesz a program központi kommunikációja?... 30 2.7 Tesztkérdések a 2. fejezethez... 33 3.1 A program potenciális résztvevői... 35 3.2 Tesztkérdések a 3. fejezethez... 39 4 Az etanácsadók szerepe a programban... 40 4.1 Mi az emagyarország program szerepe?... 41 4.2 Melyek az etanácsadók fő feladatai?... 44 4.3 Tesztkérdések a 4. fejezethez... 48 6 A kommunikáció lehetséges eszköztára... 55 6.1 Hogyan kommunikálnak az etanácsadók?... 56 6.2 Személyes meggyőzés, a véleményvezérek elérése... 59 6.3 Mire jó a PR?... 65 6.4 Miért lehet szüksége reklámra?... 71 6.5 Találkozó, tárgyalás, előadás... 74 6.6 Rendezvények... 78 6.7 Online kommunikáció... 82 6.8 Tesztkérdések a 6. fejezethez... 89 7 Szegmentáció szerinti javasolt kommunikációs eszközök... 91 8 Szegmentáció szerinti motivációs üzenetek... 95 9 Fogalomtár... 106 10 A tesztkérdések helyes válaszai... 112 11 Elérhetőségek... 113 Impresszum... 115 5.1 A kommunikáció tervezése... 49 5.2 Tesztkérdések a 5. fejezethez... 54
Kedves Munkatársam! 3. oldal Örömmel jelentem be, hogy végre elindulhat a TÁMOP-2.1.2 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című kiemelt projekt, melynek keretében - minimális önrész vállalása mellett - legalább százezren vehetnek részt idegen nyelvi és informatikai képzéseken. Az egyértelmű társadalmi előnyök mellett a programnak köszönhetően hosszú évek után ismét lehetőséghez és forráshoz juthatnak az etanácsadó hálózat mindazon tagjai, akik mentorként részt vesznek a projektben. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az NT Nonprofit Közhasznú Kft. nevében köszönetet mondjunk mindazoknak, akik - az etanácsadó munkakört hivatásuknak tekintve mind a mai napig lelkiismeretesen, társadalmi munka keretében végzik etanácsadói munkájukat. Az etanácsadók hálózata a TÁMOP-2.1.2. projektben való részvételnek köszönhetően új erőre kaphat. Ennek feltétele, hogy a program keretei között is megőrizzük az elmúlt években mutatott lelkesedést, kitartó, örömteli és színvonalas munkavégzést. Ha erre képesek leszünk, valóban sikerülni fog bevonni és benntartani a programban a célul kitűzött százezer állampolgárt. Ha sikeresek leszünk, nagyobb eséllyel érvelhetünk a program folytatása, illetve az etanácsadói tevékenység fontossága mellett, és új, az erkölcsi elismerés mellett anyagi ellentételezést is jelentő programokban is esélyünk nyílhat a részvételre. A program arra is esélyt ad, hogy - az egyéni munkán felül - hálózatban gondolkodva, egymást segítve egy magas szinten együttműködni képes csapatot hívjunk életre, amely nemzetközi szinten is példaértékűvé tenné az etanácsadók hálózatát. A TÁMOP-2.1.2 projektben való sikeres részvétel, illetve a hálózat hosszabb távú kilátásainak biztosítása érdekében az NT Nonprofit Közhasznú Kft. minden segítséget megad az etanácsadóknak. A feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges tudás és kompetencia megszerzését, illetve kiegészítését hivatott segíteni ez a kommunikációs és motivációs kézikönyv is. Őszintén remélem, hogy örömüket lelik majd ebben a változatos munkában, amelynek nem kisebb a tétje, mint hogy sikerül-e számottevően gyarapítani az idegen nyelvet beszélő, illetve a számítógépet használni tudó honfitársaink körét, ezzel javítva esélyeiket és munkaerőpiaci versenyképességüket. Sok sikert és kitartást kívánok a programban való részvételhez! Tisztelettel: Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
1 Bevezetés 4. oldal
Bevezetés 5. oldal 1 n A TÁMOP-2.1.2/12-1 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című kiemelt projekt abból a felismerésből indult ki, hogy a munkaképes korú magyar lakosság körében mind az idegen nyelvi, mind pedig az informatikai tudás szintje számottevően elmarad az uniós átlagtól: kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint más uniós tagországokban, akik pedig beszélnek, azok alacsonyabb szinten bírják az adott nyelvet és/vagy nehezebben szánják rá magukat a használatára. Hasonlóképpen, az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások terén is jelentős a lemaradás nemzetközi összevetésben: a digitálisan írástudatlanok száma jóval meghaladja az uniós átlagot, a számítógépet és internetet többé-kevésbé rendszeresen használók körében pedig a nemzetközi szintnél alacsonyabb az elektronikus szolgáltatásokat (e-kereskedelem, e-bankolás, e-közigazgatás, stb.) igénybe vevők aránya. A foglalkoztathatóság szempontjából ugyanakkor mind az idegen nyelvi, mind az infokommunikációs készségek megléte egyre fontosabbá válik, nyelvtudás és digitális írástudás nélkül napról napra nehezebb elhelyezkedni, vagy megtartani az állásunkat. Ezt az összefüggést sajnos éppen azok a csoportok (pl. az idősebb munkavállalók, a tartósan állás Kormányhatározat a programról Magyarország Kormánya a 1238/2012. (VII.12.) számú határozatában jóváhagyta a TÁMOP-2.1.2-12/1-2012-0001 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című kiemelt projekt támogatását, mely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (illetve annak jogelődje, a Wekerle Sándor Alapkezelő) a projekt megvalósítására alakított konzorcium vezetőjeként támogatási szerződést kötött az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-vel. A projektben konzorciumi partnerként vesz részt az emagyarország programot koordináló NT Nonprofit Közhasznú Kft. nélküliek, a kistelepüléseken lakók, a hátrányos helyzetű térségekben, esetenként mélyszegénységben élők, stb.) ismerik fel a legkevésbé, amelyeknek a legnagyobb szükségük volna új ismeretek elsajátítására. Ők azok, akik - elsősorban pénz és motiváció hiányában - a legritkább esetben iratkoznak be képzésekre; ez konzerválja lemaradásukat, tovább rontva munkaerő-piaci kilátásaikat. Könnyű lenne azt mondani, hogy ez az ő bajuk. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Mindez a képzett, állásban levő, vagy vállalkozóként kétkezi munkájából megélő állampolgár problémája is, hiszen a munkanélküliség által sújtott területeken a boltosnak, a fodrásznak, az építőiparban dolgozóknak és a helyi piacra terme-
Bevezetés 6. oldal 1 Nem vagyunk porszívóügynökök Mint azt Önök közül sokan tudják, a TÁMOP-2.1.2 projektet előkészítő szakértők számos etanácsadóval beszélgettek, illetve több kérdőívben is igyekeztek felmérni az Önök véleményét, szempontjait, elvárásait a programmal kapcsolatban. Sokan vannak, akik egyetértenek a program felépítésével, tartalmával, módszereivel, néhányan talán más megoldásokat választottak volna, de az előkészítő szakasz lezárult, most az a fontos, hogy az adott keretek között a lehető legsikeresebb és társadalmi szempontból leghasznosabb programot hajtsuk végre. Ebben kérjük segítségüket. Az előzetes beszélgetések során többen jelezték, hogy nem akarnak porszívóügynökök lenni, házalni, embereket akaratuk ellenére bármire rábeszélni. Ilyesmit a program nem is vár el Önöktől. A kézikönyvben éppen ezért vannak marketinges és kommunikációs technikák, de egyetlen kötelező előírást sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Ön mit és hogyan végezzen. Azt szeretnénk, hogy minden résztvevő a legjobb tudása és meggyőződése szerint láthassa el motivációs, kommunikációs és mentori tevékenységét; ha ehhez sikerül néhány használható ötletet, tanácsot, technikát adnunk, már nem hiába ragadtunk tollat. Tudnia kell, hogy nagy erőket fektetünk ebbe a programba, ennek megfelelően nagyok a vele szemben támasztott elvárások is. Azt kell elérnünk, hogy legalább 100 ezer ember elkezdjen, és közülük 85 ezer sikeresen befejezzen legalább egy képzést. Ehhez becsléseink szerint a a potenciális résztvevők köréből legalább 300 ezer embernek tudomást kell szereznie a programról. Ez hatalmas szám, de a nyelviskolák és más kiválasztott képző intézmények várhatóan mindent elkövetnek majd a legkönnyebben elérhető (vagyis a nagyobb településeken élő és eleve nyitottabb, a felnőttképzésben önerejéből, támogatás nélkül is résztvevő) emberek bevonása érdekében. Ahhoz, hogy a kisebb településeken élők és leginkább rászorulók is tudomást szerezzenek a programról és rávegyék magukat a jelentkezésre, óriási szükség van az Önök támogatására. Ezt a munkát senki más nem tudja elvégezni Önökön kívül. Ezért kérjük, olvassa el a kézikönyvet, és ha nem is ért egyet minden javaslatunkkal, hasznosítsa belőle azokat az ötleteket, meglátásokat, amelyeket be tud építeni saját motivációs és kommunikációs tervébe. Ne felejtsék el, hogy a nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése a program sok résztvevője számára talán az egyetlen lehetőség arra, hogy a munka világába visszatérve megerősítse családja anyagi helyzetét és visszaszerezze önbecsülését. lő kiskert tulajdonosoknak sem mehet jól, mert pénz híján nincs igény sem szolgáltatásra, sem termékekre. A leszakadó félben lévő térségekben így óhatatlanul megjelennek az ellentétek, a feszültségek, érezhetően romlik a közhangulat. A TÁMOP-2.1.2. program keretében minimális önrész vállalása mellett legalább százezer honfitársunk vehet majd részt magas színvonalú idegen nyelvi és/vagy informatikai képzéseken. Nem elég azonban pénzügyi értelemben elérhetővé tenni ezeket a programokat, szükség van arra is, hogy a leginkább rászorulók tudomást szerezzenek a programról, és kedvet, motiválást is kapjanak a részvételre. A kistelepülésen élők, a hátrányos helyzetűek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a rokkantnyugdíjasok, az adott terület hagyományos munkalehetőségeitől megfosztottak vagy a hitüket vesztett 45 fölötti munkanélküliek nem győzhetők meg óriásplakátokkal, vagy fizetett újsághirdetésekkel, mert lapot nem járatnak, néhány szavas üzenetekkel pedig nem megfoghatóak. Az ő bevonásukat a személyes meggyőzés erejére támaszkodó mentori hálózat teszi lehetővé.
Bevezetés 7. oldal 1 Önök, az etanácsadók, rendelkeznek mindazon ismeretekkel (helyismeret, kiterjedt kapcsolatrendszer a helyi lakossággal, önkormányzati és civil intézményekkel, vállalkozásokkal és a helyi médiával, infokommunikációs háttér, stb.) amelyekre szükség van ezeknek az embereknek a bevonásához, folyamatos motiválásához. Ennek a kézikönyvnek az a célja, hogy az Önök pótolhatatlan helyi ismereteit olyan segédanyagokkal egészítse ki, amelyek segítségével sikeresen láthatja el ezt a feladatot. Tevékenységét a program hátterének összefoglalásával, a programban használható kommunikációs eszközök és csatornák bemutatásával, illetve praktikus, gyakorlati ötletekkel, technikákkal próbáljuk segíteni, remélve, hogy ezek segítségével hatékonyan érhetik el és győzhetik meg a a program potenciális résztvevőit. Őszintén reméljük, hogy e kézikönyv tartalma későbbi etanácsadói tevékenységük, illetve napi munkájuk során is hasznosnak bizonyul majd az Önök számára. Végezetül néhány technikai megjegyzés: a kézikönyv egyes fejezetei végén néhány internetes hivatkozást (linket) is talál, amelyeket követve további információkhoz juthat az adott fejezetben tárgyalt témákról; a szövegben szereplő >q ill. a q< jel arra utal, hogy az adott témáról részletesebben a kézikönyv egy másik fejezetben is olvashat; amennyiben az >ft jellel találkozik, úgy a fogalom magyarázatát a kézikönyv végén található Fogalomtár -ban találja. Mindkét esetben elegendő a linkre kattintani, ami Önt közvetlenül elvezeti a jelzett részhez. a kiadvány anyagát 2012. október elején zártuk le, így elképzelhető, hogy az óta megváltozott valamely konkrét, a könyvben szereplő jogszabály, gazdasági adat esetleg a szövegben közölt internetes cím; a kézikönyv ingyenesen letölthető a www.emagyarorszag.hu internetes oldalról. kérjük, a kézikönyv nyomtatása során gondoljon a környezetünkre, és amennyiben lehet, takarékoskodjon a papírral. Ha nem az egész kézikönyvet szeretné kinyomtatni, hanem csak egy-egy oldalt vagy fejezetet, akkor a PDF olvasó "Print" menüpontjában állítsa be a kívánt oldalak oldalszámát. Ha munkája során bármilyen nehézségbe ütközik, olyan problémával találkozik, amelyet nem tud egyedül megoldani, vagy olyan megoldásra talál, amelynek más kollégák is hasznát vehetnék, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait a tamopkezikonyv@nt-kft.hu email címen, a Facebook-on található "Minden etanácsadó:)" csoportban (http: facebook.com/groups/3629 58363781849/?fref=ts) vagy a program portálján (http://www.emagyarorszag.hu/index.php/ TAMOP-2.1.2/).
2 TÁMOP-2.1.2 program bemutatása 8. oldal
2.1 Mi a program célja? 9. oldal
TÁMOP-2.1.2 10. oldal program bemutatása Mi a program célja? 2.1 A program elsődleges célja, hogy a résztvevők olyan területeken (idegen nyelv, informatika) alapozhassák meg, illetve gyarapíthassák tudásukat, amelyek ismeretét a munkáltatók gyakran az állások betöltéséhez szükséges alapvető feltételnek tekintik, vagy amelyek a mindennapi életben (pl. a közügyek intézésében) könnyebbséget jelentenek. n A TÁMOP-2.1.2-12/1-2012-0001 Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című kiemelt projekt átfogó célja, hogy a felnőtt lakosság idegen nyelvi és informatikai kompetenciáinak fejlesztésével hozzájáruljon a foglalkoztatás bővüléséhez és a gazdaság versenyképességének növeléséhez. A munkavállaláshoz szükséges ismeretek és kompetenciák fejlesztésével a program felkészültebb munkavállalókat biztosít a gazdaság számára (hivatalosabban fogalmazva: hozzájárul a munkaerőpiac kínálati oldalának erősítéséhez), és ezzel közvetve segíti a drámaian alacsony hazai foglalkoztatottság bővítését, és erősíti a magyar gazdaságot. Az általános cél egyik eleme a digitálisan írástudatlanok >ft és/vagy idegen nyelveket nem Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez A TÁMOP-2.1.2. projekt az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) foglalkoztatási programjához kapcsolódik, amely szerint Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémája a foglalkoztatás kritikusan alacsony szintje. [ ] A foglalkoztatási szint felzárkózása nélkül nem lehetséges gazdasági felzárkózás. A foglalkoztatási pilléren belül a 4. prioritás A versenyképes tudás megszerzésének támogatása, amely többek között a kulcskompetenciák fejlesztését célozza. A prioritás keretében indítandó képzési programok így beszélők, illetve csekély idegen nyelvi és informatikai tudással rendelkezők munkaerő-piaci esélyeinek javítása, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (hátrányos hely- e program - célja a felnőttkori tanulás ösztönzése: az iskolai hiányok pótlása, a megkopott kompetenciáknak a kor követelményeihez történő igazítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a felelős állampolgári magatartás kialakulásához való hozzájárulás.
zetű településen élők, 45 év feletti aktív korú munkavállalók stb.) körében. Az átfogó programcél másik fontos eleme a felnőtt magyar lakosság tanulási kedvének és hajlandóságának erősítése, a felnőttképzésbe bevontak számának növelése, az érintett társadalmi csoportok körében az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning, LLL) >ft koncepciójának megismertetése és elfogadtatása. Ebben az értelemben a program keretében nyújtott támogatás célja, hogy a képzésekben résztvevők olyan szintre fejlesszék idegen nyelvi és infokommunikációs kulcskompetenciáikat, ami nyitottá és képessé is teszi őket az egész életen át tartó tanulásban való részvételre. E kulcskompetenciák elsajátítása tehát önmagán messze túlmutató jelentőséggel bír, hiszen nemcsak a résztvevők rövid távú munkaerő-piaci esélyeit növeli, hanem hoszszú távú alkalmazkodóképességét is. Az idegen nyelvi és infokommunikációs kompetenciák birtokában nő a világra való nyitottságuk, az új ismeretek elsajátítására való hajlandóságuk és képességük, továbbá képessé válnak akár távoktatás (e-learning) >ft keretében történő tanulásra, akár távmunka >ft keretében történő munkavégzésre. Mindezeken felül jó eséllyel javul életminőségük, hiszen az online ügyintézés, vásárlás és bankolás lehetőségével élve időt és pénzt tudnak megtakarítani, illetve a korábbinál jóval szélesebb szórakozási, ismeretszerzési és közösségi lehetőségek nyílnak meg előttük. A program célrendszere A foglalkoztatás bővülése, a gazdasági versenyképesség növelése A felnőtt lakosság nyelvi és informatikai tudásának, képességeinek fejlesztése 85 000 fő által a kulcskompetencia fejlesztő képzés eredményes elvégzése 100 000 fő kulcskompetencia fejlesztést szolgáló képzésbe vonása Forrás: TÁMOP-2.1.2 projekt megvalósíthatósági tanulmánya 2012 Az átfogó cél elérése érdekében a projekt közvetlen célja legalább 100.000 fő bevonása a két érintett kulcskompetencia fejlesztését célzó képzési programba oly módon, hogy a képzést legalább 85.000 fő eredményesen el is végezze. A kirívóan alacsony magyarországi foglalkoztatottság egyik legfontosabb összetevője, hogy az alacsony képzettségűek közül rendkívül kevesen vannak állásban, de a kisgyermekes anyák, a 45 évesnél idősebb férfiak és a fiatalok foglalkoztatottsági mutatói is messze elmaradnak az uniós átlagtól. A hátrányos helyzetű kistérségekben >ft különösen koncentráltan jelenik meg az alulfoglalkoztatottság. TÁMOP-2.1.2 11. oldal program bemutatása Mi a program célja? 2.1 A munkahely megtartásához, illetve a munkába álláshoz szükséges, nem szakképesítést jelentő ismeretek (kulcskompetenciák >ft) közül az egyik legfontosabb az idegennyelvtudás, amely ma már sok esetben alapkövetelményként szerepel a munkaerő-piaci igények listáján. A magyar munkavállalók idegennyelvtudása viszont rendkívül alacsony (a lakosság háromnegyede semmilyen idegen nyelvet nem beszél), és ezt nemcsak mi tudjuk. Tudják a telephelyet kereső külföldi munkáltatók is, ezért
A program várható eredményei növekszik a digitális ismeretekkel rendelkező lakosság aránya; növekszik az idegen nyelvi tudással rendelkező lakosság aránya; javulnak a programban részt vevők munkaerő-piaci esélyei és foglalkoztathatósága, más országok mellett döntenek, így potenciális munkahelyeket veszítünk el. ami hozzájárul a foglalkoztatottság bővüléséhez; javul az egész életen át tartó tanulás koncepciójának ismertsége és megítélése, a pozitív tapasztalatok alapján erősödik a résztvevők és szűkebb környezetük tanulási és ismeretszerzési motivációja. Az információs társadalom >ft utóbbi években felgyorsult fejlődése mellett tovább mélyült a lakosság digitális megosztottsága >ft. Magyarországon a digitálisan írástudatlanok aránya jóval meghaladja az uniós átlagot: a 16-74 éves lakosság több mint harmada, a teljes felnőtt lakosság csaknem fele digitálisan írástudatlan; a digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségű, 25 év feletti állampolgárok munkaerő-piaci kilátásait (és életminőségét) rontja. A felmérések szerint a digitális világtól való távol maradást elsősorban a motiváció- és ismerethiány magyarázza. Az infokommunikációs eszközök elterjedése sajnos nem csökkentette a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok lemaradását, hanem új dimenzióval, a digitális megosztottsággal bővítette kirekesztettségüket. Aki nem ért a számítógéphez, az nemcsak a munkaerőpiacról szorulhat ki, de kimarad az internet nyújtotta más előnyökből is. Önök, akik az internetet nap, mint nap használják, pontosan ismerik ezeket: az internetes álláskeresés, az olcsóbb és gyorsabb vásárlás, bankolás, a kommunikáció, a tájékozódás, a tanulás, a szórakozás lehetőségeit. Éppen ezért kell különös gondot fordítani arra, hogy a hátrányos térségek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megtanulhassák használni a digitális világ eszközeit. TÁMOP-2.1.2 program bemutatása 12. oldal Mi a program célja? 2.1 HA MÉG OLVASNA A TÉMÁRÓL: n http://www.kih.gov.hu/web/guest/idegen-nyelvi-es-informatikai-kompetenciak-fejlesztese n http://www.nfu.hu/doc/2670 n http://www.nfu.hu/kiemelt_program_az_idegen_nyelvi_es_informatikai_kompetenciak_fejlesztese_eredekeben
2.2 Miért fontos a program? 13. oldal
TÁMOP-2.1.2 14. oldal program bemutatása Miért fontos a program? 2.2 Ma már csak az lehet tartósan sikeres a munkaerőpiacon, aki időről időre visszatér az iskolapadba, és folyamatosan bővíti tudását, ismereteit. Napjainkban talán minden korábbinál érvényesebb és találóbb a népi mondás: a jó pap holtig tanul. Ezt azonban nem mindenki ismeri fel és nem is mindenki engedheti meg magának. A program nekik is segít. n Ahogy azt az Új Széchenyi Terv is megállapítja, Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémája a foglalkoztatás kritikusan alacsony szintje. A 15-64 éves lakosság körében mért 55,8 százalékos hazai foglalkoztatási ráta 2011-ben az EU 64,3 százalékos átlagos szintjétől csaknem 10 százalékponttal elmaradva a tagországok között a 2. legalacsonyabb volt (csak a 4 százalékpontos zuhanást elszenvedett Görögországot előztük meg). A férfiak körében a 61,2 százalékos országos értéknél (EU átlag: 70,1%) is sokkal rosszabb a helyzet az Észak-Magyarország (52,6%), az Észak-Alföld (54,9%) és a Dél-Dunántúl (57,1%) régiókban. A nők esetében az uniós átlagtól (58,5%) jelentősen elmaradó 50,6%-os országos adatot szintén elsősorban az Észak-Magyarország (44,9%), Észak-Alföld (43,9%) és Dél-Dunántúl (49,3%) régiók kiugróan alacsony foglalkoztatási szintje magyarázza. Az alapfokú végzettségűek Magyarországon fele akkora arányban sem tartoznak a foglalkoztatottak közé, mint a közép- és felsőfokú végzettségűek (az unióban ez az arány kétharmad), mivel a munkaerőpiac nem képes felszívni az alacsonyan képzett, illetve szakképzettség nélküli embereket. Ezért többségük inaktív marad, vagy a szürke/fekete-gazdaságban talál jövedelemszerző tevékenységet. Ráadásul a gazdasági visszaesés nyomán a szakképzettséget igénylő munkahelyek száma is csökkent, így az új álláshelyekért folyó versenyben az alacsony iskolai végzettségűek az eddigieknél is rosszabb esélylyel indulnak. Ezért is kiemelten fontos, hogy a keresleti oldal élénkítését célzó beruházásélénkítő és munkahelyteremtő programokat a potenciális munkavállalók munkaerő-piaci (re) integrációját elősegítő készség- és kompetenciafejlesztő képzési és oktatási programok egészítsék ki. A nyelvi és infokommunikációs kompetenciák tudatos, államilag koordinált és támogatott fejlesztése a lakosság, a vállalkozások és az államigazgatás szintjén egyaránt pozitív verseny-
Foglalkoztatási ráta az Európai Unióban a 15-64 éves lakosságon belül (2011) Forrás: Eurostat ORSZÁG férfiak 15-64 évesek foglalkoztatási rátája nők (%) együtt változás, 2011- Ausztria 77,8 66,5 72,1 0,4 4,2 Belgium 67,1 56,7 61,9-0,1 7,2 Ciprus 74,7 61,6 68,1-1,6 7,8 Cseh Köztársaság 74,0 57,2 65,7 0,7 6,7 Dánia 75,9 70,4 73,1-0,2 7,6 Egyesült Királyság 74,5 64,5 69,5 0,0 8,0 Észtország 67,7 62,8 65,1 4,1 12,5 Finnország 70,6 67,4 69,0 0,9 7,8 Franciaország 68,1 59,7 63,8 0,0 9,3 Görögország 65,9 45,1 55,6-4,0 17,7 Hollandia 79,8 69,9 74,9 0,2 4,4 Írország 63,1 55,4 59,2-0,9 14,4 Lengyelország 66,3 53,1 59,7 0,4 9,7 Lettország 62,9 60,8 61,8 2,5 15,4 Litvánia 60,9 60,5 60,7 2,9 15,4 Luxemburg 72,1 56,9 64,6-0,6 4,9 Magyarország 61,2 50,6 55,8 0,4 10,9 Málta 73,6 41,0 57,6 1,5 6,5 Németország 77,3 67,7 72,5 1,4 5,9 Olaszország 67,5 46,5 56,9 0,0 8,4 Portugália 68,1 60,4 64,2-1,4 12,9 Spanyolország 63,2 52,0 57,7-0,9 21,7 Svédország 76,3 71,8 74,1 1,4 7,5 2010 (százalékpont) (15-74 évesek munkanélküliségi rátája, %) Szlovákia 66,3 52,7 59,5 0,7 13,5 Szlovénia 67,7 60,9 64,4-1,8 8,2 EU-25 70,5 58,8 64,6 0,1 9,7 Bulgária 60,9 56,2 58,5-1,2 11,2 Románia 65,0 52,0 58,5-0,3 7,4 EU-27 70,1 58,5 64,3 0,2 9,6 képességi és foglalkoztatási hatású, ráadásul hozzájárul a makrogazdasági növekedéshez és versenyképességhez. Az EU infokommunikációs stratégiája, a Digitális Menetrend (Digital Agenda for Europe) 2020-ig jelöli ki a teendőket hét kiemelt intézkedési területen. Ezek közül a hatodik pillér (a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális befogadás javítása) érinti a digitális készségek fejlesztését, amely összesen 12 kulcsintézkedést tartalmaz. TÁMOP-2.1.2 15. oldal program bemutatása Miért fontos a program? 2.2 A konkrét célkitűzések között szerepel az internethasználat növelése: cél, hogy 2015-ig a rendszeres internethasználók aránya érje el a 75%-ot (a 2010-es 61%-ról), a hátrányos helyzetűek esetében a 60%-ot. A másik fő célkitűzés a nem használók arányának csökkentése: 2015- ig meg kell felezni azoknak a számát, akik még sosem használtak internetet (a cél 15%). A Bizottság feladatait rögzítő intézkedések között a 10. kulcsintézkedés egy arra vonatkozó javaslat, hogy az Európai Szociális Alapról szóló
rendelet (2014 2020) kiemelten foglalkozzon a digitális jártassággal és a digitális kompetenciával. A 11. kulcsintézkedés pedig az európai képesítési keretrendszerhez és az Europass-hoz kapcsolódóan eszközök kifejlesztését írja elő az IKT-szakemberek és felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására és elismertetésére. A tagállamokkal szembeni elvárásként fogalmazódott meg az e-készségekkel és a digitális jártasságokkal foglalkozó, hosszútávra szóló szakpolitikák végrehajtása, a kkv-k és a hátrányos helyzetű csoportok számára megfelelő ösztönzők alkalmazása, továbbá az e-oktatás szempontjainak érvényesítése az oktatás és képzés korszerűsítésére irányuló nemzeti politikákban, különös tekintettel a tantervekre, a tanulási eredmények értékelésére, valamint a tanárok és az oktatók szakmai fejlesztésére. A Digital Agenda elvárásainak megfelelően a TÁMOP-2.1.2 16. oldal program bemutatása Miért fontos a program? 2.2 Digitálisan írástudatlanok Hazánkban a digitálisan írástudatlanok aránya meghaladja az uniós átlagot; noha a 15-24 éves korosztályban 10 emberből 9 már most internet-használó, az arány a kor növekedésével drasztikusan romlik. A 25-44 év közötti felnőtteknek csak kétharmada, a 45-70 év közöttieknek csupán kb. negyede, a 70 év felettieknek pedig alig 4%-a használja a világhálót. A számítógépet és internetet már használó lakosság körében is szükség van a digitális készségek fejlesztésére, mert az úgynevezett másodlagos digitális megosztottság >ft Magyarország esetében jóval az uniós átlag feletti: hazánkban az internetezők az uniós átlagnál jóval kevesebben használják az internetet online tranzakciókra, fizetésre, bankolásra, vásárlásra vagy e-kormányzati szolgáltatások >ft igénybe vételére. A felmérések szerint a kistelepüléseken élők körében szignifikánsabban magasabb a számítógépet nem használók aránya. Minél ritkábban lakott egy település, annál nagyobb a nem-használók aránya. Regionális bontásban azt látjuk, hogy észak-dél, illetve kelet-nyugat ellentét egyszerre van jelen: Észak-Magyarországon több mint 20 százalékponttal kevesebb a felhasználó, mint Délkelet-Magyarországon. Az uniós átlagnál alacsonyabb használati arányok mellett a motiváció és a felkészültség hiánya is közrejátszik abban, hogy az országok infokommunikációs fejlettségét talán legjobban tükröző mutató, a szélessávú penetráció (a 100 lakosra jutó szélessávú előfizetések száma) is jóval elmarad az uniós szinttől, noha a hálózati infrastruktúra elérhetősége még kedvezőbb is az uniós átlagnál. Internethasználók aránya korcsoportok szerint 2011 [%] 70+év 60-69 év 45-59 év 35-44 év 25-34 év 15-24 év 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Forrás: ICT Report 2011
Mik azok a kulcskompetenciák? A Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz európai referenciakeret 8 olyan kulcskompetenciát határoz meg, amelyek az önmegvalósításhoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a tudásalapú társadalomban való foglalkoztathatósághoz szükségesek: 1) anyanyelvi kommunikáció; 2) idegen nyelvi kommunikáció; 3) matematikai, illetve alapvető természettudományos és műszaki kompetenciák; 4) digitális kompetencia; 5) a tanulás elsajátítása; 6) szociális és állampolgári kompetenciák; digitális készségek fejlesztése a Bizottság foglalkoztatási politikára vonatkozó kommunikációiban is kulcsszerepet kap. Az előrejelzések szerint a magasan képzett munkavállalók által betöltött munkahelyek száma 16 millió fővel emelkedik, az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma viszont 12 millióval csökken 2020-ig az Unióban. A foglalkoztatási kezdeményezések körében az EU 2010-ben fogadta el az Új készségek és új munkahelyek >ft menetrendet, amely szerint a megfelelő digitális kompetenciák elsajátításának lehetővé tétele ki kell, hogy terjedjen a legkevésbé képzett munkavállalókra, illetve a 7) kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia; 8) kulturális érzékenység és kifejezőkészség. A referenciakeret megfogalmazása szerint: Az alapoktatás és képzés feladata, hogy a fiatalokban beleértve a hátrányos helyzetűeket is olyan magas szintű kulcskompetenciákat fejlesszen ki, hogy képessé váljanak a további tanulásra és a munkára. A felnőttoktatásnak és -képzésnek pedig valóban lehetőséget kell nyújtania minden felnőttnek arra, hogy egész életük során fejleszthessék és korszerűsíthessék kulcskompetenciáikat. KKV-k >ft dolgozóira is, továbbá ösztönöznie kell az önfoglalkoztatást, a vállalkozóvá válást és az innovációt. Mint láthattuk, a munkaerő-piaci kulcskompetenciák körében az egyik legnagyobb hiányosság az idegen nyelvek ismerete, illetve az infokommunikációs eszközök használata terén mutatkozik. Ez annál is inkább aggasztó, mivel a nemzetközi gazdasági rendszerbe való hatékony beilleszkedés egyre kevésbé képzelhető el idegen nyelvi és infokommunikációs tudással felvértezett munkavállalók nélkül. A sikeres munkaerő-piaci részvétel feltétele az új ismeretek elsajátítása és folyamatos gondozása, új készségek és kompetenciák megszerzése és gyakorlása. A gyorsan változó munkaerőpiacon egy-egy munkavállalónak élete során akár több alkalommal is szakmát kell váltania, de a technikai fejlődés akkor is új kihívások elé állítja, ha mindvégig eredeti szakmájában szeretne elhelyezkedni. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások >ft használatának hiányában nemcsak a munkavállalók foglalkoztathatósága csökken, de az érintett vállalkozások is tartósan elveszíthetik versenyképességüket. Ezért az infokommunikációs kompetenciák alacsony szintje (és a digitálisan írástudatlanok magas aránya) a nemzetgazdaság szintjén korlátot szab a növekedésnek, valamint a foglalkoztatás és a versenyképesség bővülésének, emiatt szükségképpen komoly társadalmi feszültségek forrásává és a szociális egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik motorjává válik. TÁMOP-2.1.2 17. oldal program bemutatása Miért fontos a program? 2.2 Nem véletlen, hogy a kulcskompetenciák, és ezen belül az idegen nyelvi és digitális készségek fejlesztését mind az uniós, mind a hazai foglalkoztatás-politikai és információs társadalmi
alapdokumentumok a legfontosabb teendők között azonosítják. A lakosság idegen nyelvi és digitális készségeinek fejlesztése a foglalkoztathatóság >ft erősítésén, az önfoglalkoztatás >ft és a vállalkozóvá válás ösztönzésén kívül egy sor további, a kormányprogramban, illetve az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célkitűzés megvalósí- TÁMOP-2.1.2 18. oldal program bemutatása Miért fontos a program? 2.2 Nyelvtudás nélkül nem fog menni Az egész Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az egyetlen idegen nyelvet sem beszélők aránya. Az e tárgyban készült legátfogóbb (2007-es) hivatalos Eurostat felmérés szerint a magyar 25-64 évesek háromnegyede nem beszélt egyetlen idegen nyelvet sem. A Eurobarometer 2012-es, a 15 évnél idősebb lakosság körében végzett felmérése hasonló eredményt hozott, ráadásul hazánkat azon országok közé sorolta, amelyekben az elmúlt 7 évben jelentősen (7 százalékponttal) csökkent a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya. A megkérdezettek nagy többsége (84%) osztja azt a véleményt, hogy az EU-ban mindenkinek legalább egy idegen nyelvet beszélnie kellene. A válaszadók harmada elmenne nyelvet tanulni, ha ezt ingyen tehetné, további ötödüket pedig az motiválná, ha bizonyosak lennének benne, hogy a nyelvtanulás javítja a karrierlehetőségeiket. Intő jel, hogy a legalacsonyabb végzettségűek körében húszból tizenkilencen, a középfokú végzettségűek között pedig húszból tizenhatan nem beszélnek egyetlen idegen nyelvet sem. Idegen nyelvet legalább társalgási szinten beszélők aránya a 15 év feletti lakosság körében (2012) Ország Legalább 1 nyelv Változás 2005 óta Legalább 2 nyelv Változás 2005 óta Legalább 3 nyelv Változás 2005 óta Egy nyelv sem Változás 2005 óta EU 27 54% -2 25% -3 10% -1 46% +2 Luxemburg 98% -1 84% -8 61% -8 2% +1 Lettország 95% = 54% +3 13% -1 5% = Hollandia 94% +3 77% +2 37% +3 6% -3 Málta 93% +1 59% -9 13% -10 7% -1 Szlovénia 92% +1 67% -4 34% -6 8% -1 Litvánia 92% = 52% +1 18% +2 8% = Svédország 91% +1 44% -4 15% -1 9% -1 Dánia 89% +1 58% -8 23% -7 11% -1 Észtország 87% -2 52% -6 22% -2 13% +2 Szlovákia 80% -17 43% -5 18% -4 20% +17 Ausztria 78% +16 27% -5 9% -12 22% -16 Ciprus 76% -2 20% -2 7% +1 24% +2 Finnország 75% +6 48% +1 26% +3 25% -6 Belgium 72% -2 50% -16 27% -26 28% +2 Németország 66% -1 28% +1 8% = 34% +1 Görögország 57% = 15% -4 4% = 43% = Franciaország 51% = 19% -2 5% +1 49% = Lengyelország 50% -7 22% -10 7% -9 50% +7 Csehország 49% -12 22% -7 6% -4 51% +12 Románia 48% +1 22% -5 8% +2 52% -1 Bulgária 48% -11 19% -12 4% -4 52% +11 Spanyolország 46% +2 18% -1 5% -1 54% -2 Írország 40% +6 18% +5 4% +2 60% -6 Anglia 39% +1 14% -4 5% -1 61% -1 Portugália 39% -3 13% -10 4% -2 61% +3 Olaszország 38% -3 22% +6 15% +9 62% +3 Magyarország 35% -7 13% -14 4% -16 65% +7 Forrás: Eurobarometer, Forrás: Eurobarometer 2012
tását támogatja, pl. a jelenlegi és potenciális munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésével a projekt hozzájárul a foglalkoztatottsági szint emelését célzó EU-s pályázatok sikeréhez (TÁMOP, GOP); az infokommunikációs és nyelvi kompetenciákkal rendelkező munkavállalókra kulcsszerep hárul a KKV-k fejlesztésében, innovációs és termékfejlesztési tevékenységük erősítésében, hazai és külhoni piacra lépési lehetőségeinek bővítésében (GOP); a projekt a kisebb településeken élő, az agráriumhoz kötődő lakosság elérésével, infokommunikációs tudatosságának és kompetenciáinak fejlesztésével hozzájárul a mezőgazdaság modernizálását, a családi gazdálkodások megerősítését, a termények helyi feldolgozását támogató programok sikeréhez (ÚMVP); a résztvevők nyitottságának, illetve tanulási hajlandóságának és képességének növelésén keresztül a projekt támogatja a felnőttképzési, munkahelyi képzési és átképzési lehetőségek HA TÖBBET SZERETNE OLVASNI EBBEN A TÉMÁBAN: n http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=958&langid=hu n http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_386_en.pdf n http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20120621_ n eurobarometer_nyelvtanulas_hu.htm n http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1203.pdf növelésére, illetve az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzésére irányuló programokat (TÁMOP); az infokommunikációs eszközök használata megkönnyíti az álláskeresést és lehetővé teszi az atipikus foglalkoztatási lehetőségek igénybe vételét, növeli a munkaerő piac rugalmasságát (TÁMOP); a potenciális és tényleges felhasználók számának növelésével a projekt hozzájárul a szélessávú hálózatok >ft, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások >ft fejlesztését célzó intézkedések sikerességéhez (GOP); az elektronikus közszolgáltatások nagyobb arányú igénybe vétele elősegíti a hatékony és olcsóbb állam kialakítását, illetve a bürokrácia csökkentését (EKOP, ÁROP); a digitális készségek elsajátításának esélyegyenlőségi hatása nyilvánvaló, így a projekt hozzájárul az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező és hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához is (TÁMOP); n http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.o?uri=com:2009:0640:fin:hu:pdf n http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=edat_aes_l21&lang=en a fenntartható fejlődést >ft célzó programok sikerességét növeli, ha a lakosság mind nagyobb arányban képes igénybe venni azokat a digitális szolgáltatásokat, amelyek közvetlenül (pl. smart metering, intelligens közlekedési rendszerek) vagy közvetve (pl. távmunka, e-learning) csökkentik az energiafelhasználást és a környezetterhelést; az idegenforgalmi fejlesztések emberi erőforrás szükségletének kielégítését támogatja, ha megfelelő mennyiségű infokommunikációs és nyelvi készségekkel rendelkező munkavállaló érhető el a fejlesztés környezetében; az innováció és a K+F >ft célkitűzéseihez a projekt a résztvevők nyitottságának és vállalkozói szellemének erősítésével, a tanulásra, önfoglalkoztatásra, együttműködésre való hajlandóság és képesség növelésével járul hozzá; a távoktatási szolgáltatások és a távmunka igénybe vételének elérhetővé válása (akár önállóan, akár az emagyarország Pontok és az etanácsadók közreműködésével) hozzájárul a helyi közösségek megtartó erejének növeléséhez, a kis települések elnéptelenedésének megállításához; TÁMOP-2.1.2 19. oldal program bemutatása Miért fontos a program? 2.2
2.3 Hogyan épül fel a program? 20. oldal
TÁMOP-2.1.2 21. oldal program bemutatása Hogyan épül fel a program? 2.3 A támogatásban részesülők fejenként bruttó 90 ezer forintos keretösszegből gazdálkodhatnak: ebből egymás után akár több féle idegen nyelvi és/vagy informatikai képzésen is részt vehetnek. A képzésekért fizetett díj nem lehet magasabb óránként bruttó ezer forintnál. n A TÁMOP-2.1.2 program olyan képzéstámogatási rendszer, amely az idegen nyelvet nem beszélő és/vagy digitálisan írástudatlan, illetve alacsony idegen nyelvi és informatikai tudással rendelkező jelenlegi és potenciális munkavállalókat segíti alapkompetenciáik fejlesztésében, munkaerő-piaci esélyeik növelésében, munkahelyük megőrzésében, illetve alkalmazkodóképességük és tanulási képességeik javításában. A csaknem 12,5 milliárd forintos keretösszegű program több szempontból is egyedülálló a hazai felnőttképzés történetében: egyrészt a hagyományos szakképesítés helyett a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt; másrészt országos hatókörben kiemelkedően magas létszámot, legkevesebb 100.000 főt kíván bevonni idegen nyelvi és/vagy informatikai képzésekbe; harmadrészt az etanácsadó hálózat bevonásával a program olyan mentori szolgáltatást is nyújt a résztvevőknek, amely a hagyományos képzésekből rendre kimaradó csoportok bekapcsolódását, és benntartását is lehetővé teszi. A támogatásban részesülők a teljes részvételi regisztrációt követően közvetetten (a képzőknek történő közvetlen kifizetés formájában) kapják meg a képzési támogatást, amely egyénenként maximum bruttó 90.000 Ft lehet. Mire használható fel a támogatás? A támogatási keretösszeggel a program résztvevői szabadon gazdálkodhatnak, de a bruttó 90 ezer forint támogatás igénybe vétele nem automatikus, csak egy elvi maximum: addig vehető igénybe, amíg ki nem merül a program rendelkezésére álló keretösszeg. A résztvevők a 90.000 forintos támogatási keretet különböző típusú, illetve szintű képzésben való részvételre is felhasználhatják. A projekt keretében megvalósuló képzések díja nem haladhatja meg a bruttó 1000,-Ft/óra/fő összeget, amibe a képzés díja, a vizsgadíj és a tananyag díja is beszámítandó.
A program hátrányos helyzetűek esetén minimum 2%-os, egyébként minimum 5%-os önrész megfizetését várja el a résztvevőktől. A program során használt informatikai rendszer minden regisztráció során automatikusan kiszámítja a támogatási intenzitást (azaz a szükséges önrész mértékét), és a teljes regisztrációt követően a még rendelkezésre álló támogatási keret összegét is láthatóvá teszi a jelentkező számára. (A hátrányos helyzetű települések listája elérhető itt: 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet). A képzők és képzések kiválasztása meghatározott kritériumrendszer alapján történik. A programban kizárólag akkreditált képző intézmények vehetnek részt, a digitális ismeretek és az idegen nyelvi kompetenciák területén FAT Konzorciumi partnerek A projekt lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az 1194/2011 (VI. 15.) Kormányhatározat értelmében a Wekerle Sándor Alapkezelő (WSA), illetve jogutódja, a 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel életre hívott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) látja el az NT Nonprofit Közhasznú Kft-vel (NT) konzorciumi partnerségben. ramokkal. A program keretében igénybe vehető cégekről, illetve az általuk kínált képzésekről képzési lista készül. A kritériumoknak megfelelt képző intézmények feltöltik az informatikai rendszerbe (HIR >ft) saját meglévő és tervezett képzési listájukat és képzéseik részleteit (kurzus indulási időpontját, az órák időpontja és tematikája, stb.). A képzési lista a képző intézmény honlapján, és a projekt honlapján is elérhető lesz. Támogatás csak a listán nevesített képzésre jelentkezők részére számolható el. A programról a lakosság a nyilvánosság útján, a képzések indulásakor közzétett nyílt felhívásból, illetve a megvalósításért felelős konzorcium, az érintett képző intézmények és az etanácsadók folyamatos tájékoztatási tevékenysége keretében értesülhet. A programra a felhívásban támasztott feltételekkel, online módon a program honlapján keresztül lehet jelentkezni. A képzéseket várhatóan 2012 decembere és 2014. augusztus 31. között kell megvalósítani. A programot koordináló és felügyelő konzorcium a programban részt vállaló etanácsadók bevonásával párhuzamosan kapcsolatba lépett a települési önkormányzatokkal, polgármesterekkel, jegyzőkkel, kisebbségi önkormányzatokkal és az érintett országos civil szervezetekkel. Tájékoztatta őket a program elindulásáról, fontosságá- akkreditációval >ft rendelkező képzési progról és tartalmáról, egyben kérte, hogy segítsék az etanácsadók helyi kommunikációs, motivációs, toborzási és mentori tevékenységét. Ha munkája során Ön mégis nehézségekbe ütközik, vagy ellenkezőleg: kiugróan pozitív támogatásban részesül a helyi vezetés részéről, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait a tamopkezikonyv@ nt-kft.hu email címen vagy a program portálján. A projekt megvalósításában közreműködő etanácsadók feladata kiemelten annak a célcsoporti körnek az elérése, amelyet hagyományos kommunikációs eszközökkel rendkívül költséges elérni; amelynek hiányzik a motivációja a képzésekre való jelentkezéshez és a képzések elvégzéséhez; amelynek nehézséget okoz a projektbe való bekapcsolódás; amely egyedi élethelyzete miatt külső támogatás nélkül nem tudna bekapcsolódni a képzésekbe. HA MÉG OLVASNA A TÉMÁRÓL: n http://www.nfu.hu/kiemelt_program_az_idegen_nyelvi_es_ informatikai_ kompetenciak_fejlesztese_eredekeben n http://www.kih.gov.hu/web/guest/idegen-nyelvi-esinformatikai-kompetenciak-fejlesztese TÁMOP-2.1.2 22. oldal program bemutatása Hogyan épül fel a program? 2.3 n http://www.emagyarorszag.hu/index.php/tamop-2.1.2/
2.4 Milyen képzéseket lehet választani? 23. oldal
TÁMOP-2.1.2 24. oldal program bemutatása Milyen képzéseket lehet választani? 2.4 A program keretében nyelvi képzések a kezdőtől a középfokig, IKT képzések a teljesen kezdőtől a haladó szintig válaszhatóak. A képzések minőségének garanciája, hogy a képzési listára csak akkreditált képző intézmények akkreditált képzései kerülhetnek fel. n A TÁMOP-2.1.2 program keretében támogatásban részesülők a program rendelkezésére álló keretösszeg kimerüléséig szabadon gazdálkodhatnak a bruttó 90.000 forintos támogatási kerettel, amelyet különböző típusú, illetve szintű képzésekre használhatnak fel. Az önrész >ft mértéke lakóhelyüktől függően minimum 2 vagy 5 százalék. A projekt keretében megvalósuló képzések díja nem haladhatja meg az ezer forint/ órát, amibe beleértendő a képzés díja, az akkreditált képzési program részét képező vizsga díja és a tananyag díja. A képzők és képzések kiválasztása meghatározott kritériumrendszer alapján történik. A programban kizárólag akkreditált képző intézmények >ft vehetnek részt, a digitális ismeretek és az idegen nyelvi kompetenciák területén FAT akkreditációval rendelkező képzési és kompetenciafejlesztő programokkal. További elvárás, hogy a képzőknek a programban való részvétel ideje alatt az akkreditációt fenn kell tartaniuk.
AZ IKT 0-1 képzések Az ajánlott program egyik legfőbb erénye, hogy a felnőttképzési programok hagyományaival szakítva nem kizárólag formális, a legtöbb képző intézmény által régóta és rutinszerűen folytatott képzésekre terjed ki, hanem gondol azokra is, akik még csak most szeretnének megismerkedni a számítógép- és internethasználat előnyeivel. A TÁMOP-2.1.2 pályázat célkitűzéseivel összhangban az IKT 0-1 képzések célja éppen az, hogy azok se kényszerüljenek tartósan távol maradni a munkaerőpiacról, akiknek Az igénybe vehető képző cégekről, illetve az általuk kínált képzésekről képzési lista készül. A képzések tartalmára vonatkozó előírás (a FAT akkreditáció mellett): Az idegen nyelvi képzések esetén: bármely élő idegen nyelv lehet, és a képzés szintje maximum KER B2 (azaz a középfoknak megfelelő) Az informatikai képzések esetén: önállóan vagy saját forrásból nem sikerült még elsajátítaniuk az alapszintű digitális írástudást. Ők azok, akik az emagyarország Program és az etanácsadók tevékenységének is a homlokterében állnak: őket igyekszünk közös erővel (és változó sikerrel) évek óta átsegíteni a digitális szakadékon. Most itt a lehetőség, hogy az etanácsadók learassák eddigi munkájuk gyümölcsét: formálisan, egy konkrét képzés lehetőségével lehet megkeresni mindazokat, akik már évek óta ígérik, hogy majd bejönnek az emagyarország Pontra. Tartalmi értelemben a társadalmi elvárásoknak megfelelően az IKT 0-1 képzések szakítanak a didaktikus hardver-szoftver-periféria szemlélettel, és már az első alkalomtól kezdve élményvezérelt, a résztvevők bevonására és együttműködésére épülő, rendkívül gyakorlatias foglalkozásokat tartalmaznak. Bár az IKT 0-1 képzések teljesen kezdők igényeit elégíti ki elsősorban, a számítógépet már használók között is lehetnek olyanok, akiknek sikerélményt hozhat és/vagy segít rendszerezni meglévő tudását. a képzés feleljen meg az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) című dokumentum mellékletében foglalt céloknak; a program keretében megtörténik az IKT 0-1 informatikai képzések minimálisan elvárt tematikájának meghatározása, amiről a képző intézmények a részvételi felhívás részeként kapnak majd tájékoztatást, de az előzetes tervek szerint a képzések hangsúlyos elemét képezik az alábbi területek: az internet életminőség javító hatásai a képzettek érdeklődési körébe tartozó honlapok bemutatásával álláskeresés az internet segítségével e-ügyintézés használata eegészségügy biztonságos internethasználat a képző intézményeknek többek között vállalniuk kell, hogy informatikai képzés esetén a saját képzési programjában/programjaikba beépítik az IKT 0-1 képzés kompetencia-elemeit. Ha ez már megvan, elég megjelölni őket, ha nem, akkor a KIH-el kötött együttműködési megállapodás időpontjától számított 3 hónapon belül megfelelő tartalmú képzési programot kell akkreditáltatnia és meghirdetnie. A képzéseket várhatóan 2012 decembere és 2014. augusztus 31. között kerülhet sor. A képzők jelentkezésének részletes feltételeit a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján lehet megtalálni: http://www.kih.gov.hu/web/ guest/idegen-nyelvi-es-informatikai-kompe- tenciak-fejlesztese. Maga a jelentkezés a háttér informatikai rendszerben (HIR) zajlik. TÁMOP-2.1.2 25. oldal program bemutatása Milyen képzéseket lehet választani? 2.4
A képzési piac akkreditált nyelvi képzések A legfrissebb, 2011. decemberi FAT döntés alapján jelenleg valamivel több, mint ezer akkreditált nyelvi program érhető el Magyarországon; öszszesen 108 városban zajlanak akkreditált nyelvi képzések; a képzések bő negyven százaléka fővárosi nyelviskolában indul. Bár a képzés címéből nem mindig derül ki, hogy alap-, közép- vagy felsőfokú szintű kurzusról van-e szó, a beazonosítható képzések alapján a többség a közép- és felsőfokú szintet célozza, Az akkreditált nyelvi képzések megoszlása a tanított nyelv alapján 59% angol míg az alapfokú tanfolyamok aránya viszonylag alacsony. Ennek egyik oka, hogy a nyelvi képzési programok modulokból állnak és a nyelviskolák az alapfokú programot gyakran a felsőfokig terjedő program egy-egy moduljaként akkreditáltatják. Az alapfokú, kezdő tanfolyamok alacsony arányát némileg árnyalja az is, hogy a kurzusok mintegy ötödénél nem világos a cím alapján, hogy milyen szintű kurzust hirdetnek. Forrás: TÁMOP-2.1.2. projekt megvalósíthatósági tanulmány (FAT alapján), 2012 Az akkreditált nyelvi képzések megoszlása a tanított szintek szerint 30% felsőfokú angol (59%) német (26%) francia (3%) olasz (3%) orosz (3%) felsőfokú (30%) középfokú (25%) alapfokú (10%) NT (22%) szakmai nyelv (13%) magyar (2%) spanyol (1%) eszperantó (1%) egyéb (2%) A képzések 60 százaléka az angol nyelv különböző szintű elsajátítását célozza, a kurzusok mintegy negyede német nyelvű, a többi nyelvet viszonylag kevés helyen lehet tanulni. Forrás: TÁMOP-2.1.2. projekt megvalósíthatósági tanulmány, 2012 Képzési piac - akkreditált IKT képzések A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által vezetett nyilvántartás alapján Magyarországon jelenleg kb. 1200-1300 intézmény rendelkezik informatikai képzésre jogosító engedéllyel, ám ezek közül csak kb. 200 akkreditált. A felnőttképzési akkreditációra vonatkozó FAT adatbázis 489 informatikai képzési programot tartalmazott 2012. március 1-én. A nem OKJ-s informatikai képzések többsége 1 évnél és 200 óránál rövidebb időtartamú és jellemzően hagyományos csoportos képzésként zajlik, csak elvétve történik távoktatás formájában: 2011- ben az összesen több mint 25 ezer résztvevő közül csak kevesebb, mint 100-an vettek részt távoktatási, levelező, vagy más nem formális informatikai képzésben. Az akkreditált informatikai képzések legnagyobb része TÁMOP-2.1.2 26. oldal program bemutatása Milyen képzéseket lehet választani? 2.4 kevesebb, mint 30 ezer Ft-ba kerül, 30-és 100 ezer Ft közé a képzések 19 százaléka esik, a tanfolyamok ötöde drágább, mint 100 ezer forint. Bár nem tartozik az informatikai felnőttképzés körébe, figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki az elmúlt években az emagyarország Pontok (emop) hálózata, amely ingyenes oktatással, bemutatókkal, mentorálással és folyamatos rendelkezésre állással segíti a digitális írástudás terjesztését. Infokommunikációs ismeretterjesztő előadásokra évi 1-2 alkalommal az emagyarország Pontok mintegy ötödén kerül sor, a résztvevők éves száma 3-5 ezer fő lehet. Ennél jóval magasabbra, évi 15-20 ezerre tehető azoknak a száma, akik az alapfokú IKT ismeretek elsajátításához kaptak alkalmi segítséget az emagyarország Pontokon.