Ajánlás a törvényalkotóknak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlás a törvényalkotóknak"

Átírás

1 Bevezetõ Ajánlás a törvényalkotóknak E mberpróbáló időket élünk! Egyéni életeket, családokat, társas kapcsolatokat, szűkebb és tágabb közösségeket, az egész magyar társadalmat megviseli az a tartós, világméretű válság, amibe felelőtlen pénzügyi, gazdasági, politikai döntéshozók sodortak bennünket. És még nincs vége minden, a kilábalást elősegítő, jobbító szándékú intézkedés ellenére! Bizonyára hosszú ideig eltart még annak az elemzése, kiértékelése, hogyan és miként jutottunk ide. Egyet azonban mély meggyőződéssel vallunk: abban a társadalomban, amely ben az emberek műveltek, felkészültek, a mindennapokban tájékozódni és helyesen dönteni képesek, sokkal nehezebb bármilyen gazdasági, politikai kárt okozni, mint ahol például Magyarországon a közműveltség színvonala, hosszú évtizedek tévútjai miatt (és legkevésbé az érintettek hibájából), igen alacsony szinten botladozik. Mindezek alátámasztásaként sorra lehetne idézni hazai és nemzetközi kutatások, felmérések eredményeit hogy csak az elmúlt hetekben közzétett, legutóbbi OECD jelentést említsük, amelyek mind azt igazolják, hogy az európai államok sorában a műveltségi mutatóinkkal, a felnőttkori tanulás területén mutatott aktivitásunkkal mi magyarok az utolsó egyharmad (!) csoportba tartozunk. Ehelyett azonban arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ebből a helyzetből van kiút, talán gyorsabban, mint a gazdasági válságunkból, illetve arra, hogy a gazdasági válságból való kiút is jelentősen gyorsítható, ha az emberek művelődési, tanulási lehetőségeire kiemelt gondot fordít az állam, kiemelten odafigyelnek rá a döntéshozók. S ebből a megközelítésből állítjuk: talán soha nem volt időszerűbb, hogy Magyarországon végre törvény által szabályozottan és garanciákat biztosítva működhessenek azok a csaknem negyedszázaddal ezelőtt, a két világháború közötti szellemi-történeti örökségre támaszkodóan újjászerveződő népfőiskolák, amelyek képesek mindenhová, a legkisebb településre is eljutni, műveltséget adni, mindenkihez szólni és megtanítani az életre a benne résztvevőket. A törvény szövegtervezete szakértők közreműködésével elkészült a céljait és vállalásait tekintve alkalmasnak tartjuk a feladat ellátására, és jó szívvel ajánljuk a törvényalkotók figyelmébe. Javasoljuk, hogy további szakmai egyeztetések, és jogi finomítások után a parlament elé kerüljön és végre ez a kormány pótolja azt a mulasztást, amit elődei hagytak sok más mellett örökül számára: rendezze és biztosítsa a magyar népfőiskolák működéséhez szükséges törvényi feltételeket, amivel nagy lépést tehetünk meg a magyar művelődés világszínvonalra emelése.. felé (Németh László) áprilisában 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

2 Törvénytervezet évi törvény a népfõiskolákról és a népfõiskolai felnõttképzésrõl A közösségi mûvelõdési törvény részeként (tervezet) Tartalom I. A népfőiskolai törvény indoklása II évi törvény a népfő iskolákról és a népfőiskolai felnőttkép zés ről, a közösségi-művelődési törvény részeként Készítette a Magyar Népfőiskolai Társaság szakértői munkacsoportja I. A népfõiskolai törvény indokolása Mi indokolja a törvény létrejöttét? Magyarország felnőtt lakossága az elmúlt évtizedben lemaradt a műveltségi szint mértékében, és a felnőttkori tanulási aktivitást tekintve. Minden tanulmány azt erősíti meg, hogy a 27 tagállam sorában a sereghajtók közé tartozunk. 1 Mindez a népesség nagy részének különösen a vidéki kistelepülések lakosságának a tájékozódásból, tanulásból és képzésből való kirekesztését jelenti. Kirekesztést a társadalmi fejlődés fő áramából, mert az iskolázottabbak és magasabb jövődelemmel rendelkezők jobban hozzáférnek a tanuláshoz és képzéshez, amely ma az egyéni, családi, társadalmi és munkahelyi boldogulás egyik legfontosabb előfeltétele. A népfőiskolák tevékenységét segítő törvény szükségességének alapvető okai: közel egy évtizede, egyre erősödően előtérbe került a nem formális tanulás, képzés és az informális művelődés fontossága, nemcsak a retorika szintjén, hanem egy sor ország gyakorlatában is. Ebben élen járnak azok az országok, ahol a népfőiskoláknak, mint a nem-formális és gyakorlatias képzésnek sok évtizedes, évszázadnál is több éves tapasztalata áll rendelkezésre. A helyi társadalom legkisebb közösségeiből kiindulva a népfőiskola tipikusan az az önszerveződésen alapuló tevékenységi forma, amely költségtakarékosan, könnyen létrehoz ható, és hozzáférhető. Benne az állampolgári önszerveződés és érdekérvényesítés természetes műkö dési elv és a szolgáltatása polgár közeli. Nincs egyetlen olyan magyar törvény sem (a kutatás, a képzés, szakképzés, az oktatás, a tanulás, a művelődés és kultúra terén), amely integrálná az élethosszig tartó tanulás történetének új erővel megjelenő alapelveit, céljait, és megjelenítené az elvek gyakorlatba ültetésének szabályozását. A törvény létrehozásának (fentiekből következő) indokai: szükséges a nem-formális tanulás értsd közösségi művelődés és általában a művelődés előtérbe helyezése, és ösztönző szabályozása szükséges az önszerveződési lehe tő ség tényleges kereteinek a megteremtése a művelődés, a képzés és tanulás terén is, elsősorban a helyi társadalomban és kistelepüléseken szükséges az élethosszig tartó tanulás átfogó filozófiájának nemzeti ér dekek alapján történő gyakorlati érvényesítése, a legszélesebb körben, de különösen az alacsony iskolai végzettségű népesség körében. (Magyarországon az alapfokú végzettség alatt az általános iskola befejezését értik. A fejlett EU-s tagállamokban az alapiskolai végzettség a középfokú bizonyítványt jelenti, általában magas szintű idegen nyelvtudással. Fontos tudni, hogy az alapiskolai végzettség felnőtt korban történő megszerzését több állam ingyenessé tette.) Történeti hagyomány Magyarországon Magyarországon között a népfőiskolák igen sikeres és autentikus nemzeti adaptációja jött létre, elsősorban a történeti egyházak tevékenységeként, de működtek világi népfőiskolák is és 1948 között a művelődési tevékenység az európai modellnek és a magyar hagyományoknak megfelelően autonóm művelődési intézményekben, szervezetekben, valamint a pártok, egyházak, szakszervezetek, egyesületek, ifjúsági mozgalmak stb. keretében szerveződött. Ez a képződmény nem az újonnan szerveződő demokrácia hirtelen előkerült rögtönzése volt, hanem a régebbi, de főként a két világháború közötti szerves fejlődés eredménye. A hagyományokhoz való visszatérés szükséges, ami azonban nem másolást jelent, hanem a történelmi folytonosságot és a mai nemzeti és európai érdekek XXI. századi összeegyeztetését. A jelen törvénytervezet koncepcionálisan az 1948 előtti hazai modellből indul ki, megfelel a XXI. Századi európai elvárásoknak. 1 A témával részletesen foglalkozó legfrissebb magyar tanulmányok: 1. A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban, 2009 az Állami Számvevőszék tanulmánya 2. Jelentés a felnőttképzés feltételrendszerének, eredményességének, a gazdaság munkaerőigénye kielégítésében betöltött szerepének ellenőrzéséről, 2010 Állami Számvevőszék 3. Művelt nép - emelkedő ország Egy kitörési esély Magyar Népfőiskolai Társaság 2010 Elérhető: Az Eurostat és a Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának tanulmányai még súlyosabb elmaradásokat dokumentálnak az egykor éllovas Magyarországról. 2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

3 Törvénytervezet Alapvető követelmények ma Egy mai törvény alapvető követelménye közé tartozik ben Magyarországon, hogy szavatolja a közösségi művelődés és tanulás biztonságos intézményi rendszereit, megkövetelje az intéz ményes támogatáson keresztül a folyamatosságot és a minőséget biztosítson szervezeti autonómiát, beleértve a társadalmi szervezeteket is, beleértve a tevékenység tartalmának, a foglalkoztatott szakemberek kine vezésének és foglalkoztatásának szabályozott szabadságát. Ugyanakkor megkövetelje a képe sítéssel rendelkező szakemberek alkalmazását, továbbképzésük rend sze rességét Írjon elő együttműködési kötele zettséget a település, járás, megye hasonló intézményeivel és más oktatási-művelődési intézményekkel, szervezetekkel (iskola, könyvtár, egyház, gazdasági kamara stb.) szankcionálja támogatás megvonással az együttműködési kötelezettségek nem teljesítését (lásd a Hessen tartományi népfőiskolai törvényt). biztosítsa a tanulás lehetőségét a népesség minden csoportja, illetve minden személy számára A törvény abból induljon ki, hogy bármely helyi közösségi művelődési intézménynek, így a népfőiskoláknak is a legfontosabb általános célkitűzése kell legyen : A nemzeti identitás és kultúra erősítése, A család és a helyi kultúra középponti szerepének helyreállítása és megerő sítése A szociális gondoskodásban és a közösségek fejlesztésében való fele lős közreműködés A helyi gazdaság és vállalkozó szellem erősítése és kibontakoztatása A fenti célkitűzésekhez kapcsolódó kiemelt népfőiskolai programok: a nemzeti identitást erősítő és fejlesztő demokratikus állampolgárképzés és az általános műveltség színvonalát emelő képzések az alapkészség fejlesztés és kulcskompetencia fejlesztések a közösséget erősítő, fejlesztő roma és nem roma programok a járási, megyei szintű ún. tanuló régió fejlesztés az intézmények együttműködésével kistelepülések és közösségek vidékfejlesztési, életmód- és egész ségf ejlesztési hazai és nemzetközi projektjeinek tervezése, lebo nyolítása nemzetközi szakmai kapcsolat rendszert és együttműködést segítő szolgáltatások kiépítése, más országok tapasztalatainak megszerzése és a forrásszerzés, valamint az anyaországi tapasztalatok Kárpát-medencében történő ájánlása érdekében A kistelepülések és általában a helyi társadalom közösségi intézményeinek általános feladata a fent vázolt programok és célok helyi sajátosságon alapuló megvalósítása. A népfőiskolai intézményrendszer szabályozása Általános alapelvként olyan törvényre van szükség, amely egyenlő feltételekkel biztosítja a művelődésben és tanulásban való részvételt mindenki számára és szankcionálja ezen feltételek hiányát, a középpontba helyezi az állampolgár képzéshez, tanuláshoz fűződő szabad ságát, jogait és kötelezettségeit. Helyreigazítás 2011/2. lapszámunkban a szerkesztő A stílus maga az ember c. bevezető írásában egy megtörtént beszélgetés alapján jegyzetet írt. Nem nevezte meg a beszélgetőtársát, de nem jelentkeztek sokan, viszont egy panaszos azért érkezett. Elnézést kérek tőle, hogy a megtörtént beszélgetést az említett cikk túldimenzionálta, mint ahogy elnézést kérek a szerzőtől is, hogy nem segítettük hiteles beszámolóját más módon tisztázni. Mint felelős szerkesztő vállalom a hibánkat. A munka és az ügy érdekében azonban fátylat kell borítani az egészre, különben is van egy régi mondás: akinek nem inge, ne vegye magára. Dr. Szigeti Tóth János felelős szerkesztő Biztonságossá teszi az intézmény működését, amelyen belül a finanszírozás alapellátásból, érdekeltségi támogatásból és pályázati támogatásokból tevődik össze. Országosan és általánosságban a finanszírozási elv azt kell alapul vegye, hogy a minimumtámogatás az egy felnőtt állampolgárra eső (16-85 év közötti korosztályban), évente legalább egy, összesen 2 x 30 órás szervezett kulturális, művelődési, tanulási tevékenység átlagos költségét kell biztosítsa 2 Garantálnia kell a támogatások nemcsak vesztegetéstől mentes, de az eddiginél sokkal hatékonyabb felhasználási rendszerét. A közösségi művelődéshez és a népfőiskolák működéséhez rendelkezésre álló összegnek az 1/3-át központilag, 1/3-át a helyi önkormányzatnak kell biztosítania. Ez a két összeg képezi az ún. alapellátást, a harmadik 1/3 az állampolgárok hozzájárulásaiból tevődik össze. (szolgáltatások ára, részvételi díj, tagdíjak és önkéntes munka, hozzájárulás formájában.) Az általános 1/3-1/3-1/3 elvet azonban ma még jelentősen differenciálni kell térségenként és társadalmi cél csoportonként. Az Országgyűlés és a kormány feladata, hogy a KSH-nál bevett, illetve az EU több tagállamában működő feltételrendszerek alapján elkülöníthető legyen, hogy mely társadalmi csoportok esetében van szükség a 100%-os tanulási, képzési, művelődési finanszírozásra. Ha a felzárkózás és előrehaladás forgatókönyvét választjuk és csak ezt tehetjük, akkor emelnünk kell támogatási arányt, de még inkább a költséghatékony forrásfelhasználást. Kulcsfontosságú, nemzetpolitikai és gazdasági versenyképességi érdek célul kitűzni a GNP 8%-t meghaladó, átfogó oktatási büdzsét, és azon belül 7-7,5% köztámogatást kell biztosítani a legszélesebben értelmezett közösségi művelődés, felnőttoktatás számára. Ezt az elvárást csak halasztani lehet, de róla lemondani nem. (Az ajánlások az UNESCO 2009-es világkonferenciáján születtek) A törvénytervezet A jelen javaslat több mint két évtizedes szakmai tapasztalatokon alapuló tervezet. Kiindulópontja az önálló népfőiskolai törvénynek és egy olyan közösségi műv elődési törvénynek, amelynek lényeg bevágó eleme a népfőiskolai intézmény integrálása. 2 Az előrejelzések szerint a 0-19 éves korig terjedő korcsoport száma ben 2, 36 millió volt, ami 2050-ben 1, 72 millióra csökken. Míg a 20 évesnél idősebb népesség száma 7, 83 millió (2001) s 2050-be 6, 2 millió lesz. Demográfiai Évkönyv, 2001 Magyarország népessége, KSH NKI, /1 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

4 Törvénytervezet Példaként szolgálhat számunkra az, hogy a nem-szakmai felnőttképzési és ún. továbbképzési törvények (Weiterbildung) mellett külön népfő iskolai törvénnyel rendelkezik mind a 16 német tartomány, Ausztria és Svájc, valamint az északi országok között Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország. A Magyar Népfőiskolai Társaságban ezeknek a törvényeknek az alapelveit, ajánlásait, paragrafusait és szellemét régóta jól ismerik. Főként a német és osztrák kollegák készségesen rendelkezésre bocsátották a törvények szövegét, vagy a velük kapcsolatos okmányokat. Ezeket részben áttekintve, valamennyit figyelembe véve alakítottuk ki a tervezetet. Az áttanulmányozott és napjainkban hatályos népfőiskolai törvényekből jól látható, hogy az alapelvek alig változtak, vagyis egy mélyen gyökeredző európai hagyományról és intézményről van szó. Az alábbi dokumentum több részből áll. A törvénytervezet, amit ki kell majd egészíteni a törvény paragrafusaihoz kapcsolódó magyarázatok, fogalmak ismertetésével, valamint szakterület általános fogalomtárával is. Kelt Budapesten, március 15-én. Jóváhagyta a Magyar Népfőiskolai Társaság március 8-i ülése. II évi törvény a népfõiskolákról és a népfõiskolai felnõttképzésrõl, A közösségi mûvelõdési törvény részeként (tervezet) Magyarországon máig jellemző, hogy az emberek a szakképző iskolából, egyetemről kikerülve befejezik a tanulást, miközben a gyors változások miatt lényegében élethosszig való tanulásra vagyunk kényszerítve... A felnőttképzés vidéki környezetben, hagyományokon alapuló formái a népfőiskolák, melyek közművelődési keretben, felnőttképzési jelleggel szervezik a vidéki lakosság szemléleti képzését. Fejezetek I. Általános megállapítások Részlet a Nemzeti Vidékstratégia 2020-ból 1. A közösségi művelődés és a népfőiskolai felnőttképzés célja A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés az oktatás, képzés és tanulás területének egy önálló és egyenjogúsággal rendelkező része, amelynek minden tevékenysége a tanuláshoz való alkotmányos jog teljesülését szolgálja 1. Segítenie kell a nemzeti-lelki közösség formálódását, erősítését, az önálló véleményalkotás képességének a fejlesztését, a hátrányos helyzetűek képzését, a napi életvitelhez szükséges és elvárt alapvető jártasságokra való felkészítést. 2. Segítenie kell az élethosszig tartó tanulás során megszerezhető készségek fejlődését, az esélyegyenlőséget, az egyenlő jog érvényesülését, így pld. az egyenlő társadalmi részvételt 3. A népfőiskolai felnőttoktatásnak a szabadon szervezett képzésekkel lehetőséget kell biztosítania a tudás, a képességek és a készségek fejlődésére, és magába kell, foglalja a képzés minden formáját, kivéve az iskolai oktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a vállalatokon belüli szakmai át- és továbbképzéseket. 4. Mint önálló terület, a népfőiskolai művelődés és felnőttképzés a társadalom integratív erejét erősíti. Minden területen tekintettel van az egyenjogúságra, függetlenül a nemek szerinti, a világnézeti, vagy egyházi hovatartozástól. 2. A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés feladatai A népfőiskolai képzésnek szolgálnia kell az általános, a kulturális, a politikai, és az általános szakmai kompetenciák fejlesztését elősegítését szolgáló képzést. A képzés tartalma meg kell egyezzen a társadalom képzési szükségleteivel. A népfőiskolai művelődésnek és felnőttképzésnek a következő kiemelt fontosságú típusai és feladatai vannak: 1. Az általános képzésnek erősítenie kell a nemzeti egységet és tudatot, a felnőttkori alapkompetenciákat, és új kompetenciákat kell kifejlesztenie, beleértve a rendes iskola befejezését követő időszakot, fejlesztenie és erősítenie kell a nemzedékek közötti megértést, rávilágítva az egymás mellett éléssel járó fontos feladatokra és kihívásokra, a generációk egymás mellett élésével kapcsolatos kérdések sokszínűségére, annak társadalmi, egészségügyi, nyelvi, gazdasági és ökológiai vetületére. Segítenie kell a vidékfejlesztést. Mindemellett erősítenie kell a különleges társadalmi kihívásokat, így a demográfiai csökkenés megállítását, a foglalkoztathatósági mobilitást, meg kell értetnie a különleges célcsoportok támogatásának fontosságát. 2. A kulturális, művészeti és felekezeti irányultságú képzésnek szolgálnia kell az identitás megerősítését és az esztétikai készségek fejlesztését, szolgálnia kell a saját nemzeti kultúra és más kultúrák egymásmellettiségét és más kultúrák megértését. 3. Az állampolgári ismeretek és készségek oktatásának támogatnia kell azon készségek fejlődését, amelyek a politikai és társadalmi összefüggések megítélését segítik elő, és ezen belül szolgálnia kell az állampolgári jogok jobb megismerését, a türelmen keresztül mások elismerését, a felelős polgár kötelezettségeinek és jogainak közösség érdekében kifejtett gyakorlását. 4. A népfőiskolai szakmai művelődésnek és felnőttképzésnek szükséges fejlesztenie a napi életvitelhez szükséges általános szakmai kompetenciákat és készségeket, beleértve a változó körülményeknek mindig megfelelő új, kiegészítő készségeket is. 5. A népfőiskolák tanulási tanácsadást és kompetenciaértékelési tevékenységet is ellátnak a további művelődéshez, képzéshez, munkavállaláshoz szükséges útmutatásként. 3. A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés biztosítékai (1) A képzési rendezvények plurális kínálatának összhangban kell lenniük a társadalmi szükségletekkel, amelynek azonban igényes kínálatnak kell lennie. Az intézményeket szabad és nyilvános fenntartók működtetik, akik szervezik a képzési szükségletek kielégítését szolgáló tevékenységeket. 4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

5 Törvénytervezet (2) A népfőiskolai programokban a résztvevők szabad akaratukból vesznek részt, akik beleszólhatnak a program kialakításába, menetébe és értékelésébe. Az adott népfőiskolai tevékenységben annak tartalmától függetlenül mindig jelen van a közösségformálódás szándéka. Minden népfőiskola program tartalmától függetlenül személyiségfejlesztési célokat is szolgál. A minőségbiztosítás keretében a résztvevők fentiekben foglalt közvetlen közreműködését szavatolni kell. 4. A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés tárgyi adottságai Népfőiskolának minősülnek azok az intézmények, amelyek állandó és tervszerű felnőttképzési munkát fejtenek ki, és a tanulók, és tanárok közötti kapcsolat megfelel a képzési feladatoknak (1) A közösségi művelődési, népfőiskolai intézményeket a következő három intézményi csoportba soroljuk: 1. Népfőiskolák. A városokban és falvakban működnek s a jelen tv. 1. és 2. a- alapján tesznek eleget a feladatoknak. Az alapellátáshoz/tevékenységéhez tartozik az alapképzési (alapkészség fejlesztési) programok megvalósítása, így pld. az iskola felnőttkori befejezését szolgáló tanfolyamok, az írás-olvasási készség fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. Egy-egy népfőiskola intézmény képes több területi egység ellátására. (városon/településen belül, járásban, megyében) 2. Bentlakásos népfőiskolák. Ezen intézmények hatóköre túllép egy-egy régió határán, azokon túli jelentőséggel bírnak, képzési munkájukkal, meghatározott résztvevői körrel, több napos összefüggő képzési kínálatot teljesítenek, s ezek bentlakással valósulnak meg. 3. Más közösségi művelődési és felnőttképzési ellátók. Mint pld. a közművelődés hagyományos tevékenységei, a népművészeti és nem hivatásos művészeti és szabadidős szervezetek és tevékenységek, a művelődési házak, a közkönyvtárak stb. (2) A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés intézményeinek felelősségi köre A 7. (3) alapján önálló joguk van a képzési kínálat összeállítására, és függetlenül választják ki az annak megvalósításában közreműködő szakembereket, személyeket. 5. Az országos szervezetrendszer (1) A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés, valamint a közösségi művelődés más, több elismert intézménye területi szintű (megyei) szervezeteket alkot. Egy területi szintű szervezetnek legalább öt tagja kell legyen, vagy az egyik intézmény csoport intézményeit kell összefognia területi szinten. A területi szervezetnek jogi személynek kell lennie és céljai között a népfőiskolai művelődés és felnőttképzés szolgálatát szerepeltetnie kell, és tevékenységét a jelen törvény hatásköre szabályozza. (2) A területi szervezeteknek biztosítania kell azt a szolgáltatást, amellyel tagintézményeik művelődési, képzési feladatainak gyakorlását és fejlesztését támogatja. A területi szervezetnek tanácsadó és módszertani szolgáltatást kell biztosítania a tagszervezetei számára, központi képzési rendezvényeket kell megvalósítania, például átfogó projekteket. Együttműködés keretében el kell látnia a képzési rendeletek egyeztetését, s a területi szövetség intézménye és irodái rendelkezésre kell álljanak a tagszervezetek számára. (3) A területi szervezet egy, a tagok által kibocsátott nyilatkozattal kerül megalapításra, amely jogi jelentőséggel bír. A területi szervezet elismeréséről, vagy az elismerés visszavonásáról a közösségi művelődés és felnőttképzés területén illetékes minisztérium dönt. (4) Egy intézmény csak egy területi szervezetnek lehet tagja (5) A területi szervezetek szövetségi társulással létrehozzák a nemzeti szakmai szövetséget, amely jogi személyként, országos szinten szakmai-érdekképviseleti szervezetként működik. (6) A nemzeti szakmai szövetség módszertani intézetben látja el feladatait, amelyek a következők: a népfőiskolai tevékenység nemzeti prioritásainak rendszeres kidolgozása, tematikus kutatások megrendelése, lebonyolítása, szakmai módszertani kiadványok megjelentetése, országos szakmai programok szervezése, megvalósítása, EU konform és a KSHval egyeztetett statisztikai rendszer és szolgáltatás biztosítása, a területi szervezetek munkatársainak képzése, országos szakmai érdekképviselet ellátása a Parlament, a felügyeleti tárca, más tárcák és a hatóságok szintjén. Magyar-magyar együttműködés ösztönzése és koordinálása. Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi projektek kidolgozása és megvalósítása, a szakma nemzetközi képviseletének biztosítása. Kapcsolat és együttműködés más országos szakmai intézményekkel. (7) A módszertani intézet szervezeti és működési szabályzatát a nemzeti szakmai szövetség, az országos kuratórium és a közösségi művelődés és felnőttképzés területén illetékes minisztérium dolgozza ki. 6. Együttműködés a gyermek napközikkel, az iskolákkal, a felsőoktatási intézményekkel (1) A gyermekintézményeknek, a különböző szintű iskoláknak és a népfőiskoláknak szorosan együtt kell működniük egy olyan közös rendelkezés szabályozásával, amely egyúttal biztosítja a szülőkkel, a fejlesztőkkel (a tanárokkal) való együttműködést, az intenzív kapcsolatot, kialakítja a közös feladatok tudatosságát, különös tekintettel a rendes iskolai oktatást követő időszakra. (2) Az állami iskolák fenntartói szabályozott módon át kell engedjék intézményük saját termeit a teljes berendezéssel a népfőiskolai művelődési, felnőttképzési rendezvények számára. Sőt az iskolavezetőknek arra való tekintettel kell az éves terveiket kidolgozniuk, hogy a népfőiskolai felnőttképzési intézmények tevékenységét támogatni tudják. (3) Az adott térség felsőoktatási intézményeinek olyan mértékben, ahogy azt a saját tevékenységük megengedi a termeiket és felszerelésüket a népfőiskolai felnőttképzési intézmények számára szintén rendelkezésre kell bocsássák. 7. Értékelés (1) A népfőiskolai művelődési és felnőttképzési intézmények szavatolják, hogy képzési tevékenységük minőségét állandóan fejlesztik, különösen a pedagógiai és szervezési kérdésekben, amit a munkatársak folyamatos továbbképzésével is biztosítanak. (2) A törvény hatálya alá eső intézmények felelősek azért, hogy képzési munkájukat egy harmadik fél rendszeresen értékelje, és annak eredményeit dokumentálják. Az értékelés ösz- 2011/4 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

6 Törvénytervezet szetevői: a képzési munka minősége, a főállású és mellékállású foglalkoztatottak száma és képzettsége, valamint az intézmény minőségbiztosítási rendelkezései és annak betartása jelentik. Az értékelés eredményeit a közösségi művelődésért, felnőttképzésért felelős minisztériumnak (vagy az erre a feladatra kijelölt kormányhivatalnak) folyamatosan a rendelkezésére kell bocsátani. (3) Az intézmény vezetőjének és a főállású alkalmazottnak felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, művelődésszervezési és felnőttképzési szakember minősítéssel, s elvárt a megfelelő szakmai tapasztalat. Az elismert népfőiskolai művelődési és felnőttképzési szolgáltató intézmény a szakmai munkatársak alkalmazását szakmai képzettség feltételéhez köti. Az alkalmazott szakembernek a művelődésszervezés, felnőttképzés területének kompetenciáival kell rendelkeznie, amit a felsőoktatási tanulmányok záró vizsgájával igazol. Ebben a záróvizsgában szerepel a konkrét intézményi kompetencia követelménye, különösen a pedagógiai, művelődés szervezői és felnőttképzési szakmai kompetenciák, illetve az, hogy az alkalmazott egy, vagy több éves szakterületi vezetői, vagy tanári tevékenység tapasztalattal rendelkezik a közösségi művelődésben, vagy és felnőttképzésben. Mindezeknek megfelelve lehet alkalmas arra a foglalkoztatott, hogy el tudja látni a jelen tv. 1. és 4. -ban megfogalmazott feladatokat. (4) A felelősségteljes munkavégzés előfeltétele a 7 (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a teljesülése, s annak, hogy az illető személy a jelen törvény előírásainak megfeleljen. (5) A közösségi művelődésért és felnőttképzésért felelős minisztérium törvényi rendeletekkel szabályozza a (megyei) Területi Kuratóriumok jogosultságait és hatáskörét. II. Az intézményének elismerése és támogatása 8. A felnőttképzés szervezetének elismerése (1) A népfőiskolai művelődési és felnőttképzési intézmények elismerésének előfeltétele, hogy a képzési intézmény 1. megfogalmazza a képzési feladatait, s kizárólag a közösségi művelődéssel és felnőttképzéssel foglalkozik, más sajátos területeket nem érint 2. pártokhoz közvetlenül nem kötődik és pártpolitikai érdekeket szolgáló képzési tevékenységet nem lát el. 3 A demokratikus parlamenti pártokhoz kötődő népfőiskolák a mindenkori választási eredmények arányában külön erre a célra elosztott párttámogatásból részesülnek támogatásban, korlátozott célcsoport nyitottságukat maguk határozzák meg. 3. nem veszi át a szakmai át és továbbképzés feladatait azokban csak közreműködik 4. bárki által látogatható, tekintet nélkül azok előképzettségre, a háttérre, az egyházi, nemzetiségi hovatartozásra, a társadalmi helyzetre és közösségi hovatartozásra. 5. tervszerűen és folyamatosan dolgozik és az alapítást követően a képzési kínálat minőségére, a résztvevői körre összpontosít, és termei, berendezései, felszereltsége sajátos feladatainak megfelelő, művelődésszervezői és felnőttképzési szakmai tevékenységét felelősséggel látja el. 3 Lásd a évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 6. a képzési kínálata nyilvánosan ismert 7. működési helye és tevékenysége az adott területen beazonosítható és készen áll a szervezetével, a munkaformájával, a résztvevők számával a szolgáltatásra. 8. önálló jogi személyiség, vagy a fenntartója egy jogi személyiség. Egy jogi személyiséggel rendelkező népfőiskolai intézményhez tartozóan működhetnek bejegyzett és spontán művelődési népfőiskolai közösségek és csoportok, alkalmai népfőiskolai összejövetelek. 9. amennyiben a működő egység nem kész az elismertetésre, (regisztrációra) akkor egy elismert intézmény részeként tevékenykedhet. 10. az adótörvény általános előírásainak megfelel, amennyiben a fenntartója, vagy mint önálló jogi személyiség a vonatkozó törvények összessége követelményeinek megfelel. 11. rendezvényeinek tartalma és célja összhangban van az alkotmányban lefektetett alapelvekkel, a szabad, demokratikus alaprenddel 12. főállásban tevékenykedő alkalmazottai megfelelnek a követelményeknek, felsőoktatási stúdiumokat végeztek, és arról záróvizsgával rendelkeznek, a művelődésszervezési és felnőttképzési kompetenciákat elsajátították, amelyek a 7. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel. (2) Minden térségi (települési, helyi) és városban tevékenykedő intézmény, amely megfelel a tv. 1. pontjában foglaltaknak, népfőiskolaként akkor ismerhető el, ha minden lakosra vetítve legalább 300 képzési órát megvalósít évente. Képzési óra alatt egységként 45 perc értendő, amelyen legalább 8 fő, 16 év feletti személy vesz részt. (3) Bentlakásos népfőiskolának akkor ismerik el az intézményt, ha évente legalább 3000 résztvevői napot igazol és régión (járáson, megyén) túli hatóköre kimutatható. A résztvevői nap alatt értjük, ha a 16 év feletti hallgató a bentlakásban legalább napi 8 képzési órán vesz részt. A nappali népfőiskola (bejárás) esetén is az ismerhető el részvételi napnak, ha a hallgatók egybefüggően több képzési napon vesznek részt és az egy nap képzési óráinak száma átlagosan 6 óra. (4) Az egyéb típus akkor ismerhető el népfőiskolai művelődési és felnőttképzési intézménynek egy térségben, vagy városban, ha legalább 4 éven keresztül, a térség legalább felét átfogja és évente legalább 4000 képzési órát valósít meg. Egy tevékenység akkor fogadható el népfőiskolai rendezvényként, ha rendszeresen és folyamatosan évente legalább 50 képzési órát tartalmaz. (5) Azok a népfőiskolák, amelyek az évi közművelődési tv. és a évi felnőttképzési tv. akkreditációja alapján működtek december 31-ig és a korábbi törvény alapján elismertek voltak, azok elismerése érvényes marad, de működésüket, elismerésüket a hatályba lépést követően áttekintik, megerősítik és attól kezdve azt a jelen törvény szabályozza. (6) A népfőiskolákon tanulók tanulási eredményeinek elismerése: a népfőiskolákon résztvevő felnőtt hallgatók joga és igénye lehet, hogy az adott területen folyó valamennyi képzésben tudásuk és készségeik előzetes értékelésére sor kerüljön. Ez elsősorban a meglévő tudás pozitív elismerését, az abból történő kiindulást és a motiválást jelenti. A különböző népfőiskolai kurzusegységek befejezéséről a tanulók igazoló okmányt kérhetnek. 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

7 Törvénytervezet (7) Külön rendelet megalkotása szükséges, amely szabályozza, hogy a népfőiskolai tanfolyamok eredményes elvégzését más képzésekben (pld. szakmai és felsőoktatás) valamint azt a munkaerő piaci elhelyezkedés során figyelembe veszik és beszámítják. Az alapszintű képzések esetén ez az önbizalom kialakítását szolgálja, és elindítást az élethosszig tartó tanulás útján. Másrészt a kredit elismerés és kreditátvitel rendszeréhez hasonlóan bizonyos kompetenciák, ismeretek megszerzését beszámítják a felvételiben, vagy a további, (pld. formális) tanulás során. 9. Elismerési eljárások (1) A népfőiskolai művelődési és felnőttképzési intézmények elismerését és nyilvántartását az illetékes minisztérium végzi el (2) Az elismerési eljárást és a hozzá tartozó előírásokat az Országos Kuratórium határozza meg, minisztériumi rendelet alapján. (3) Az elismert népfőiskolai művelődési és felnőttképzési intézménynek alapokmányában utalni kell a 8. -ban foglaltakra vonatkozó teljes körű megfelelésre 10. Az elismerés visszavonása Azok az elismert népfőiskolai művelődési és felnőttképzési intézmények, amelyek költségvetési támogatásban részesülnek, de a 8. legalább egyik pontjának legalább két évig nem felelnek meg, elismerésük visszavonandó. 11. A támogatás (1) A jelen törvény keretei között az országos költségvetési törvény az alábbi támogatási módokkal ismeri el az intézményeket. 1. Alaptámogatás biztosítása az intézmény működéséhez 2. Hozzájárulás az alapképzési rendezvényekhez, például az alapfokú iskola befejezése felnőttkorban, vagy a felnőttkori alapkészség, kulcskompetencia fejlesztés 3. Hozzájárulás a kiemelt képzési kínálatok megvalósításához 4. Támogatási formaként, a társfinanszírozás alapelveit követve 2015-ig fokozatosan bevezetik az egyéni felnőtt tanuló számla (kártya) rendszerét, amelynek a keretében egy ezt szabályozó külön rendelet alapján egy-egy képzés teljes, vagy részbeni költsége fedezhető a résztvevő számára 5. Egyéb hozzájárulások (2) A fenti (1) bekezdés alapján a területi szövetségek támogatásban részesülnek a költségvetésből. (3) Az (1) 1. pontjában megjelölt működési alaptámogatás számszerűsített felosztását, valamint a 2. és 3. támogatási típusokat a Kuratórium előterjesztése alapján a minisztérium hagyja jóvá (3) A jelen tv. hatókörébe tartozó intézmények programjainak támogatása megyei, járási, helyi szintű költségvetési forrásokból, helyi művelődési tevékenységként támogatandó, összhangban. évi CLXXXIX. számú önkormányzati törvénnyel évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011 A megyei, járási, helyi hozzájárulásoknak valódi célmeghatározást kell tartalmaznia, a 13. és 14. illetékességi előírásait figyelembe véve. Az intézményeknek saját bevétellel is rendelkezniük kell (30-70% közötti arányban), amely a következő összetevőkből áll: a tagok befizetései (tagdíj és tanfolyami díj), önkéntes munka és természetbeni vagy pénzbeni hozzájárulás, pályázatok, külső támogatók. A bevételt szolgáló intézményi tevékenység non-profit alapú, s nem veszélyeztetheti a népfőiskolai alaptevékenységet.( lásd ) A működés és a programok költséghatékonysága a minőségbiztosítás részét képezi. 12. Alaptámogatás (1) A 8. és 9. alapján elismert intézményt a költségvetés alaptámogatásban részesíti, működésük biztosítása érdekében, amely a főállású munkatársak foglalkoztatásának költségeire, a működés dologi kiadásaira és az alkalmazottak rendszeres és kötelező továbbképzésére használható fel. (2) Az alaptámogatás nagysága 10 millió forinttól azoknak az intézményeknek jár, amelyek a és 3. pontjába tartoznak. Az 4. meghatározása alapján a 2. csoportba tartozó intézmények alap hozzájárulása 15 millió forinttól kezdődik. A támogatás nagyságrendjének kiszámítási alapja az előző évi és az azt megelőző év résztvevői/képzési óráinak száma (3) Az alaptámogatást a képzési órák száma alapján kell megállapítani, amelynek minimális mennyisége a 8 (2) bekezdésében került meghatározásra, minden képzési kínálatra vonatkozóan, és amely az 1. -ban megfogalmazott céloknak megfelel, és amely tevékenység 45 perces egységekből áll, legalább 8 résztvevője van, akik legalább 16 évesek, vagy idősebbek. Az alaptámogatás számszerűsített mértékében tekintettel kell lenni a 3. -ban megfogalmazott plurális kínálat előírásaira. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt támogatás legmagasabb mértékét a tényszerű és előírás szerűen dokumentált költségkiadások határozzák meg. Az alaptámogatás alkalmazásának rendelkezéseit pedig a közösségi művelődésért és felnőttképzésért felelős minisztérium szabja meg (személyi és dologi kiadások, a munkatársak továbbképzése vonatkozásában). (5) Az alaptámogatások további tényezőit a Kuratórium javaslata alapján az illetékes minisztérium szabályozza. 13. A rendes iskolai oktatás befejezés utáni képzések és az írni olvasni tudás (alapkészség és kulcskompetencia fejlesztés) támogatása (1) A 4. (1) mondat 2. sz alapellátást tekintve, amelyek az iskola befejezését szolgálják és az 1. csoportba tartozó képzési intézmények és népfőiskolák valósítják meg, az országos költségvetésből támogatást kapnak. Az előző évben megvalósított résztvevői/képzési órák alapján állapítják meg a támogatás mértékét, ez az időszak az iskolai kurzus kezdetétől tart és a és 4. pontja előírásainak megfelelnek. (2) Az írás-olvasástanítás, alapkészség fejlesztést folytató népfőiskolák ugyancsak költségvetési támogatásban részesülnek. Ha a képzést folytató intézmény tagja a területi/országos szövetségnek, akkor a támogatás a szövetségen keresztül kerül elosztásra. (3) A 2. és 3. intézménytípusba tartozó intézmények is kérhetnek az illetékes minisztériumtól támogatást, az (1) és (2) 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

8 Törvénytervezet bekezdésben megfogalmazott célok és tevékenységek megvalósításához. A folyamodványban csak azt kell igazolniuk, hogy a térségben, vagy a városokban, ahol működnek, ilyen kínálattal és szolgáltatással más intézmények nem rendelkeznek. 14. Különleges érdekeltségre számot tartó képzési projektek támogatása (1) A költségvetés rendelkezései szerint kérhető támogatás az ún. különleges érdekeltségre számot tartó képzési projektekre. Az illetékes minisztérium az intézménnyel egy nyilvános jogi szerződést köt, amely magába kell foglalja a célok és feladatok meghatározását. A közösségi művelődés és felnőttképzés Kuratóriuma évente előterjesztést készít, alkalmazásának rendelkezéseit pedig a közösségi művelődésért és felnőttképzésért felelős minisztérium szabja meg. (2) Különleges érdekeltségre számot tartó nyilvános képzési projektnek az nevezhető, amely céljával és tartalmával az általános művelődés és felnőttképzés továbbfejlesztését szolgálja. Ide tartoznak azok a képzési projektek is, amelyek a képzési hiányok feltárását célozzák meg, vagy az innovatív képzés területének fejlesztését szolgálják, és tartalmazzák a mindenkor illetékes minisztérium által javasolt tematikus súlypontokat. (3) Projekt és résztvevők száma alapján biztosított támogatásról van szó, amit a és 4. pontja szabályoz. 15. A területi és országos szervezetek finanszírozása A költségvetés rendelkezéseiben található intézményként elismert térségi és országos szervezet írásos szerződéssel kap támogatási hozzájárulást arra a munkára, ami az intézményben a területi munkával járó költségként megjelenik. A pontja szerint ezt az illetékes minisztérium rendelettel szabályozza. 16. Egyéb hozzájárulások (1) A költségvetés rendelkezései alapján külön támogathatja az elismert intézményeket, például a területi/országos szövetségeket és tagszervezeteit tanulási munkaeszközök, felszereltségek fejlesztése céljából, amelyet azonban az intézményben résztvevő felnőtt tanulók számától tesz függővé a pontjában található rendelkezések szerint. (2) A 2. sz intézményi csoport (bentlakásos népfőiskolák) intézményei átlagosan kétszeres mértékű támogatást kaphatnak, mint a nem bentlakásos intézmények. III. Az országos kuratórium és a jogosultság vizsgálat 17. A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés országos kuratóriuma (1) Az illetékes minisztériuma létrehozza a Közösségi művelődés és Népfőiskolai felnőttképzés Országos Kuratóriumát. Feladatai a következők: 1. A népfőiskolai művelődés és felnőttképzés fejlesztése, a jó gyakorlatok, példák és kutatások és a nemzetközi együttműködés támogatása 2. A kormány számára tanácsadás a közösségi művelődés, a népfőiskolai felnőttképzés területén 3. Javaslatokat tesz, és előírásokat dolgoz ki a képzési intézmények együttműködési kötelezettségeire és az országos szervezetek képzési kínálatának koordinálására 4. Feladata a szoros együttműködés a jelen törvény hatókörébe tartozó képzési intézményekkel, továbbá az iskolákkal, a felsőoktatási intézményekkel, a tömegkommunikáció intézményeivel, az iskolán kívüli ifjúsági intézményekkel, az érvényes köznevelési, szakképzési és felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó intézményekkel. 5. Feladata, hogy közreműködjön a jelen törvény paragrafusainak 7. (5) bekezdés, és 2. pontja, a 11. (3) bekezdés, 12. (5) bekezdés, 14. (1) és (3) bekezdése, valamint a 17. (4) bekezdés 3. és 4. pontja végrehajtásában. (2) A Kuratórium tagjai: 1. A és 3. pontjában elismert intézmény egy-egy képviselője, és egy képviselő a bentlakásos népfőiskolák delegálásában, valamint egy képviselő az országos szintű népfőiskolai szövetség (ek) től 2. Egy képviselő a népfőiskolai politikai képzési tevékenységet folytató szervezettől 3. Egy fő, aki a népfőiskolai művelődési és felnőttképzés területén kívül elismert személyiség 4. A területi szervezetek egy közös képviselője Összesen 7 fő (3) A Közösségi művelődés és Népfőiskolai felnőttképzés Országos Kuratóriuma a határozatait egyszerű többséggel hozza meg a fentiekben felsorolt tagokkal. (4) Az Országos Kuratóriumot az illetékes minisztérium 4 évre hozza létre. A szakterületi felelős minisztérium az Országos Kuratóriumba meghívja a kulturális, a sport, az oktatási, a családpolitikai, az ifjúsági minisztérium képviselőit a Kuratórium üléseire, tanácskozási joggal. A felnőttképzés területén kívüli személyiség kiválasztását a minisztérium a Kuratórium egyetértésével jelöli ki. A minisztérium a Kuratórium felhívására még további tagokat hívhat a testületbe, szavazati jog nélkül. (5) A Kuratórium működési szabályzattal rendelkezik, amelyben rendelkezni kell a bevonható tagokra, a döntéshozatalra, a szavazatmegosztásra, az ülésekre és az általános ügymenetre vonatkozóan. Az elnök megválasztását a működési szabályzatnak kell tartalmaznia. Az elnököt a Kuratórium tagjaiból 3 évre kell megválasztani azok közül, akik a 3 felnőttképzési intézmény csoport valamelyikét képviselik. Az elnök kizárólag a Kuratórium tagjainak egyetértésével gyakorolja a döntéshozatali jogosítványát. A működési szabályzatot az illetékes minisztériumban kell elhelyezni. 18. A jogosultság vizsgálat Minden év március 31-ig kell a tv-ben meghatározott támogatásokat eldönteni, illetve az ahhoz előzetesen kapcsolódó vizsgálatokat végrehajtani. A minisztérium a szakmai és pénzügyi elszámolások, beszámolók alapján március 31-ig összegzi és elemzi az adott év elvégzett feladatait, meghatározza a beszámolási időszakot követő év fő teendőit és az azzal összefüggő támogatásokat. IV. Záró rendelkezések 19. Más törvényekkel való megfelelések 20. Hatálybalépés 21. Átmeneti rendelkezések 8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

9 Tanulmányok Törvénykezéstörténet európai összefüggésben Bevezetõ, a közelmúlt története A közművelődés, felnőttoktatás, szabadművelődés jogi szabályozása nem új keletű igény Magyarországon. Jelentős fejlemény volt az 1976-ban megszületett közművelődési törvény, amely a szabadművelődési korszak után jogi formában is először tükrözte újra, hogy a társadalom a művelődésnek nem tárgya, hanem alanya, s szorgalmazta a demokratikus és közösségi művelődés elősegítését. A törvény megjelenítette az állampolgárok művelődéshez való jogának kérdését és a feltételek biztosításának állami kötelezettségét. Tényleges demokratikus jogállam hiányában a törvény üres politikai fikcióvá degradálódott, mint ahogy magának a törvénynek a megfogalmazása sem szolgálhatott más fő célt akkor, mint a fennálló hatalmi politikai rendszer legitimitásának igazolását. Már az ban született Reform és művelődés címmel kiadott, munkaközösség által írt tanulmány egyik fő fejezete is a kulturális jogok reformját sürgette, legfőbb alapelveiben máig helytálló megállapításokkal. A 90- es évek elején, a gyökeresen új helyzet szükségletei vetették föl az igényt, hogy áttekintsük az európai államok közművelődési-felnőttoktatási törvénykezését. A 90-es években a felnőttoktatási törvénykezéssel kapcsolatos az UNESCO keretében folytatott kutatásban magyar szakértők is részt vettek, s ez e kutatás tapasztalataira építve foglalja össze a tanulmány az európai törvénykezés történeti értékeit és jellemzőit (1). Előzetesen hangsúlyozandó, hogy Európában már akkor fejlett a civil szektor közművelődési-felnőttoktatási szerepe a demokratikus állami struktúra és a civil szektor egyensúlya hosszú fejlődés során kialakult és jól működött. Utalni kell arra is, hogy a közép-kelet európai régióban az ún. rendszerváltást követően elsőként született szlovén és észt törvények fejlettebbek voltak az1997-es magyar közművelődési törvénynél.(2). A felnőttoktatás a pluralizmuson alapszik. Ez nemcsak a másság tiszteletben tartását és a különféle egyéni és közösségi érdekek érvényre juttathatóságát jelenti, hanem azt is, hogy gyakorlatilag nem lehet egyetlen ideológia, vallás, vagy politikai erő sem, amely monopolizálhatná a felnőttoktatás intézményrendszerét. A felnőttoktatási, szabadművelődési intézmények, így a népfőiskolák is állami támogatást igényelnek. Közszolgálatot látnak el, s az állampolgárok saját akaratából tevékenykednek. Az állami támogatás azt jelenti, hogy az állam bármely szervezetnek lehetővé teszi, hogyha akar, művelődési és képzési tevékenységet folytasson a saját elképzelése szerint. Ugyanakkor anyagilag közvetve, vagy közvetlenül az állam támogatja ezt a művelődést. A kormányzati támogatás egyesek szerint gyakran azt jelenti, hogy előírják a tevékenység célját és tartalmát. Ezzel ellentétben, maga a közösségi művelődési csoport, a népfőiskolai szervezet határozza meg a tevékenység célját, tartalmát, elemeit, s a felügyelő hatóságok ezt nem befolyásolhatják. Csak azt vizsgálhatják, hogy összhangban van-e a törvényekkel, s a gazdasági szabályozással. Az autonómia szabadságot jelent, s felelős gazdálkodást az adófizetők pénzével. Ugyancsak fontos a felnőttoktatásban s a népfőiskolai munkában a részvétel szabadsága. Senki nem írja elő, hogy kinek kell a felnőttképzési tevékenységet végeznie, és senkinek nem mondják meg, hogy neki abban részt kell vennie. Ellenben bárki, aki öntevékeny alapon felnőttoktatási tevékenységet kíván folytatni, állami pénzügyi támogatásban részesül, s bárki, aki részt kíván venni a közösségi művelődésben felnőttoktatásban, a legkülönfélébb, elismert és nyilvános formában támogatásban részesül. A fejlett európai kis államokban, ahol a kormányok többé kevésbé visszavonultak a művelődés közvetlen ellenőrzéséből, felelősséggel bíró, és az állampolgárok előtt is tekintélyt élvező szervezeteket bízzák meg, akik részt vesznek a döntési folyamatokban, s nyilvános társadalmi ellenőrzést gyakorolnak. Ezekben a szervezetekben az érintettek érdekeinek és igényeinek kell megfelelni, amit a rendszeresen változó, demokratikusan választott testületek működése garantál. Az elmúlt évtizedekben állampolgár, tisztviselő és politikus többé-kevésbé egyaránt távol állt még ettől a hozzáállástól nálunk, legalábbis cselekedetekben szavakban nem mindig. Nem véletlen, hiszen a közösségi művelődési és felnőttoktatási tevékenységek fontosságának felismerése és támogatottsága mindig a megvalósult társadalmi demokrácia fokát jelzi. A műveltség rangja, a fejlesztésre szánt beruházás mindig tűkör a hivatalos vezetés és az értelmiségi elit társadalomképéről. A legfontosabb alapelvek szerint a humanizmus és a szolidaritás elveit valló, a szociális piacgazdaságon alapuló társadalmakban az állam nem vonhatja ki magát a művelődés aktív támogatási kőtelezettsége alól. Ugyanakkor a felnőtt magyar állampolgárok jogai közé tartozik, hogy saját szabad kezdeményezésűk alapján közösségi művelődési, felnőttoktatási programokat, szervezeteket és intézményeket hozzanak létre, egyéni és közösségi művelődési szükségleteik kielégítése céljából. A köznevelési intézményeknek is feladata a felnőttoktatási tevékenységi formák kezdeményezése, támogatása, szakmai tudásuk, infrastrukturális, technikai előnyeik és eszközeik rendelkezésre bocsátása. Minderre nemcsak az átalakulóban levő magyar társadalom növekvő tanulási. művelődési igényei, valamint a rendelkezésre álló szakmai, szellemi, anyagi források szűkössége és jobb kihasználása miatt van szűkség, hanem azért is, mert az adófizető állampolgároknak alapvető joga, hogy műveltségük saját elhatározáson alapuló gyarapításához az állam közcélokat szolgáló intézményeit és szervezeteit igénybe vegyék, s azok 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

10 Tanulmányok minden tőlük telhető segítséget megadjanak. Az európai törvénykezés, esetünkben a nyugat európai, pontosabban az Európai Unió országainak törvénykezését jelenti. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a közösségi művelődési és felnőttoktatási törvények, jogszabályok kis száma, vagy éppenséggel hiánya egy országban nem jelenti szükségszerűen a tevékenység hiányát, másfelől a törvények és rendeletek megléte nem egyenlő automatikusan az azokban foglaltak maradéktalan megvalósításával. Az előbbire jó példa Anglia, ahol a felnőttoktatás nagy hagyományokra tekinthet vissza, mindazonáltal a felnőttoktatás támogatásának, fejlesztésének tőrvények által való szabályozása más országokéhoz viszonyítva mérsékeltebb. 1. Történeti visszatekintés az európai törvénykezésekre A közösségi művelődés, felnőttoktatás, mint önálló társadalmi, pedagógiai gyakorlat az elmúlt két évszázadban meglehetősen egybemosódott az iskoláztatás, a szakoktatás, az egyházi nevelés, ismeretátadás hagyományos tevékenységeivel, így valójában alig volt önálló arculata, ennél fogva nem beszélhetünk intézményes szabályozásról sem legalábbis a kezdeti időszakokban. Egyes országokban már ebben a kezdeti korszakban is megjelentek a mai értelemben vett közösségi művelődés előképei, és megszületett az egyes művelődési folyamatoknak a kor szellemében történő szabályozása is ben, Norvégiában törvény tette kötelezővé az írni-olvasni tudást annak érdekében, hogy minden állampolgár képes legyen olvasni a bibliát. A XIX. század első felében Dániában (1814) Franciaországban ( ) és Belgiumban (1842) törvényerejű rendelet tette kötelezővé a felnőttoktatási tanfolyamok támogatását ben, Angliában az ipari oktatás megalapozása érdekében kormányrendelettel szabályozták a természettudományos képzést. Hosszú időn át, lényegében a XX. század közepéig, a felnőttoktatás, közösségi művelődés, szabadművelődés társadalmi, mozgalmi tevékenység volt, amelyet az állam kivéve néhány országot alig támogatott, de nem is avatkozott bele, így annak törvényekkel, rendeletekkel való szabályozása sem történt meg. Ez a népmozgalmak keretében folyó tevékenység a többpárti pluralizmus szerteágazó intézményrendszerének egyik alrendszerét képezte. A közösségi művelődési, felnőttoktatási tevékenység esetében ténylegesen, a hivatalostól valamilyen módon eltérő művelődési folyamatokról volt szó, amely inkább ellenzést, mintsem támogatást váltott ki a mindenkori hatalom részéről. A XX. Században, de különösen a második világháború után gyökeresen megváltozott a helyzet. Szerte Európában, legalábbis annak demokratikus térségeiben, s egy ideig hazánkban is (szabadművelődési korszak), a felnőttoktatás, művelődés egy sokoldalú- és szintű infrastruktúrája jött létre az állami, a társadalmi, s az üzleti szférában egyaránt, amelyet a törvény által szabályoztak, befolyásoltak, főképpen a fejlesztés, támogatás szándékával. Az európai közművelődési törvénykezés áradata a 60 -as években indult meg, és csúcspontját.a 70 -es évek elejére érte el, a kezdődő nemzetközi gazdasági recesszió korszakáig. A törvényhozóknak, parlamenti képviselőknek, kormánytagoknak, a pártok vezetőinek látniuk kellett, hogy nem egy légüres térben tevékenykednek, hanem olyan közegben, ahol már létezik egy megalapozott gyakorlat és stabil intézmények működnek, amelyre lehet építeni. A törvénykezésre azonban rányomta bélyegét az adott ország etnikai, társadalmi, közigazgatási sajátossága. Az olyan szövetségi rendszerű országokban például, mint Ausztria, Svájc, vagy Németország (akkoriban Német Szövetségi Köztársaság) a központi kormányzatnak az oktatásügy felett gyakorolt jogai már korábban is korlátozottak voltak, így a felnőttoktatási, művelődési törvénykezés is regionális tartományi szinten épült ki. A legtöbb európai ország e tekintetben mégis egységes volt, és eltekintve bizonyos politikai, közigazgatási tradícióktól és árnyalatoktól, a törvénykezést a központi hatalom gyakorolta. Belgiumban pld. az alkotmány értelmében külön kellett törvénykezni a flamand és a vallon nyelvközösség megoszlása szerint. Hollandiában tekintettel voltak az ország hagyományos katolikus, protestáns, szekularizált megosztottságára. Míg egyes központosított országokban a művelődéspolitika befolyásolása centrálisan történt, addig pld. az Egyesült Királyságban a felnőttoktatás iránti felelősség, a tradícióknak megfelelően a megyékre, a városi önkormányzatokra, illetőleg a skót kormányra tevődött át. A felnőttoktatás egészére kiterjedő, átfogó érvényesség és annak csak egyes területeire vonatkozó korlátozottság tekintetében már ebben az időszakban is igen eltérő volt a törvénykezés. Például Norvégia és a Németország tartományi törvényei a felnőttoktatás egészét, mint önálló, egységes szervezet- és intézményrendszert igyekeztek szabályozni. Ugyanakkor az osztrák tartományi, illetve a svájci kantonok törvénykezése kevésbé volt átfogó, jóllehet több felnőttoktatási tevékenységre volt érvényes. Szinte valamennyi ország még azok is, amelyek igyekeztek megragadni a művelődés, felnőttoktatás széles körét elkülönítetten foglalkozott a szakoktatással, míg mások a felnőttek tanulására csak részlegesen tértek ki. Így történt ez pld. a svéd iskolarendszerű felnőttoktatással, az átfogó közoktatási törvényen belül. A felnőttoktatás és közösségi művelődés iránti elsődleges felelősséget az oktatásügyi minisztériumok hatáskörébe utalták, de nem kizárólagos jelleggel, mert rajtuk kívül más minisztériumok is, nevezetesen a munkaügyi és az ipari, szintén kaptak feladatot. Az új törvényekben az öntevékeny szervezetek, mint a közművelődésben fontos ellátók is védelmet és megerősítést kaptak. Ugyanakkor az állami szektor jelentősége is tovább növekedett. Az a határozott tendencia is megfigyelhető, hogy széleskörű decentralizáció valósult meg a koncepcionális irányítás és a végrehajtó hatalom megyei, helyi szintjein. A legtöbb törvényre a megengedő hatály a jellemző. Ahol a kötelezettségeket szabták ki, azok az államigazgatási szervekre és az állami intézményekre vonatkoztak. Az öntevékeny szervezetek jogosultságot kaptak az állami támogatásra. Másfelől a támogatás odaítélésének és megvonásának, valamint a felhasználás feltételeinek kiszabási joga de facto megszilárdította az állam szerepét a felnőttoktatási intézmények és szervezetek 10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

11 Tanulmányok felett, noha ez a törvényekben direkt módon nem manifesztálódott. A korábbi fejlesztési és törvénykezési irányzatok az ban elkezdődött olajválság és recesszió óta nem tűntek el teljesen, de a növekvő gazdasági terhek miatt nagymértékben módosultak. Az 1976-ban kiadott norvég felnőttoktatási törvény, az 1970-es évek közepén elfogadott dán jogszabályok, valamint az 1977-ben megjelentetett svéd törvény a középiskolai képzés utáni tanulmányokról az utolsó hullámai voltak a 60-as években elindult törvénykezési folyamatnak. Azóta a törvénykezési aktivitás a korábbihoz képest valamelyest visszaesett. A kialakult törvényi szabályozási rendszer főként az állami támogatás mértékét szabályozó elvekben hozott változást, illetve ez a parlamenti választási ciklusonként folyamatos változtatásokon és továbbfejlesztésen esett át anélkül, hogy az alapelvek változtak volna. A törvények továbbfejlesztésének újabb hulláma a 90-es évekre tehető, amikor az OECD és az Európai Unió az élethossziglan tartó tanulás koncepcióját beillesztették a jogi reformokba 2. Fogalom meghatározás Az Ajánlások a felnőttoktatás fejlesztésére c. állásfoglalás, melyet 1976 ban a Nairobiban megtartott UNESCO közgyűlés fogadott el, az alábbiakban határozza meg a közösségi művelődés, felnőttoktatás fogalmát: A közösségi művelődés, felnőttoktatás fogalma azoknak a szervezett folyamatoknak az összességét jelöli tekintet nélkül azok tartalmára, szintjére és módszereire, legyenek azok iskolarendszerhez tartozók vagy sem, amelyek által a közösségűk részéről felnőttnek tekintett személyek fejlesztik képességeiket, gazdagítják ismereteiket, tökéletesítik technikai és szakmai képzettségüket, vagy új irányba fejlesztik őket, változást hozva magatartásukban és viselkedésükben, szem előtt tartva a teljes személyiségfejlődés és a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlesztésben történő kiegyensúlyozott, független részvétel kettős perspektíváját. (3) Hadd jegyezzük meg, hogy a II. világháborút követően ez volt a legkiérleltebb és legátfogóbb közösségi művelődés és felnőttoktatás meghatározás. E tanulmányban a közösségi művelődés, szabadművelődés, népfőiskola, felnőttoktatás kifejezéseket egymás közeli megfelelőiként használjuk. A felnőtt szakképzés külön szakterületet képez. Számos európai országban a közösségi művelődés értelmezése nagyon hasonló ehhez a Nairobiban elfogadott megállapodáshoz. Több ok miatt azonban a törvénykezésben vajmi kevés jele mutatkozik a felnőttoktatás ezen alapvető, minden ismérvet magába foglaló meghatározásának. Ennek az a magyarázata, hogy a felnőttoktatás különböző területei (pld. a szakképzés, iskolarendszerű felnőttoktatás, közösségfejlesztés stb.) a más-más irányultságú és célú tevékenységek (pld. népfőiskolák, munkanélküliekkel való foglalkozás, etnikai csoportok számára nyújtott programok) egymástól meglehetősen elkülönülten fejlődtek ki, s kialakították a saját koncepciójukat, külön terminológiájukat is. Amikor fejlődésük során ezek a tevékenységek megértek arra, hogy az állam támogassa és szabályozza őket, egyesekért az Oktatásügyi Minisztérium vállalt felelősséget, míg más esetekben más minisztériumokhoz, kormányzati szervekhez tartozott a gondoskodás és szabályozás. Mindez fokozta a sokszínűséget, de a partikularitást és széttöredezettséget is, és akadályozta az egyértelmű terminológia kialakulását is. Némely országban, nevezetesen Franciaországban, a felnőttoktatás, illetve a felnőttek oktatása mint kifejezés, alig használatos. Egyes országok a felnőttoktatás a folyamatos oktatás (permanent education) kifejezéssel helyettesítették. Mindinkább ez a gyakorlat érvényesült, különösen a 80-as évek elején a Németországban, és ugyanez a tendencia tapasztalható Angliában. Még az olyan országokban is, ahol a felnőttoktatás koncepciója annyira átfogó, ahogy azt az UNESCO ajánlása előírja, azokban sem volt ún. mindent átfogó felnőttképzési törvény a Lisszaboni Stratégia (2000) megszületéséig. Az Európai Unióban 1995-ben elindult oktatási-képzési és kulturális együttműködés új és jelentős hatást gyakorolt a törvénykezés fejlődésére is. 3. A törvénykezés célja Mint minden törvénykezésnek, így a felnőttoktatási, közösségi művelődési törvénykezésnek is az alapvető célja a szabályozás, fejlesztés. Az ismeretátadásnak, személyiségfejlesztésnek ez az intézményesített szervezetrendszere viszonylagosan új társadalmi gyakorlat, amelynek elismertségéhez, legitimmé válásához a törvénykezés tekintélye, szankcionálása is szükségessé vált. Az európai törvénykezés másik, talán ennél is fontosabb célja a támogatások törvények által történő biztosítása és ezen belül a támogatások objektivitásának garantálása. Ennek pedig az a nyilvánvaló magyarázata, hogy a felnőttoktatás, a közösségi művelődés legyen az állami, vagy társadalmi indíttatású semmiféleképpen nem képes eltartani önmagát, hanem állami, közhatalmi támogatásra szorul. Ahhoz azonban, hogy ez a támogatás a legnagyobb hatásfokú legyen, szükséges bizonyos normatív rendszer érvényesítése, beleértve a közérdekű és a humanitárius szempontból indokolt prioritásokat is, amelyet megint csak a törvénykezés biztosíthat. Annál is inkább szükséges ez esetben a törvénykező szabályozás, mert a felnőttoktatásban nem lehetetlen, de nehéz a mérhetőség. A minőségbiztosítás elvárásai egyre nagyobb mértékben bekerültek erre a területre is. Ez a magyarázata annak, hogy sok állam törvénykezésében a támogatás az oktatási folyamat alapegységei szerint (pld. tanítási órák, hetek, tanulók száma) konkretizálódik. Végül, de nem utolsó sorban az európai törvényeknek, szabályoknak alapvető lényege a művelődéshez való alanyi jog garantálása. Szükséges tehát törvény által is deklarálni az állampolgárnak azt a jogát, hogy általános és szakmai ismereteiket gyarapítsák, illetve a jog kőtelező érvénnyel biztosítja az ezt megvalósító állami, nem-haszonszerző, valamint piaci ellátási rendszert. A cél hasonló ahhoz, ahogy az állam törvény által garantálja a kisebbségi jogokat, a vallásszabadságot. Így például egészében véve a német szakmai törvénykezésnek is az a célja, hogy a megfelelő anyagi eszközök biztosításával, tekintet nélkül a lakóhelyre, a tanulás, az ismeretszerzés igényelt módjára, mindenki számára lehetőséget nyújtson a művelődésre. 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

12 Tanulmányok Az európai törvénykezésben egyetértés van abban, hogy a felnőttoktatás, közösségi művelődés célja az állampolgárnak, mint egyénnek a fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy az egyéneket segíteni kell abban, hogy hatékonyabban képesek legyenek betölteni társadalmi, gazdasági szerepkörüket, és maradéktalanul ki tudják elégíteni a társadalom által támasztott kollektív, társadalmi, gazdasági és kulturális igényeket. Az általános célok ezen összefüggésében, a Nairobiban megfogalmazott Ajánlások értelmében is megkülönböztetett figyelmet kaptak a lakosság hátrányos helyzetű csoportjaira vonatkozó célok, illetve intézkedések. A célok, feladatok tehát a felnőttoktatás minden intézményére és a bennük résztvevők minden célcsoportjára érvényesek, mégis bizonyos fajta folyamatoknak, céloknak, valamint meghatározott kategóriájú felnőtt csoportok tanulási lehetőségeinek a törvénykezés értelmében elsőbbséget kell élvezniük. Ilyenek például az alap és funkcionális analfabéta oktatás, az alapfokú felnőttoktatás, a középiskolai végzettséggel egyenlő tanfolyamok, a társadalmi, gazdasági tekintetben hátrányokkal terhelt népcsoportok, a nemzetiségi kisebbségek, a munkanélküliek, a szellemi és testi fogyatékosok, valamint az idősek számára szervezett tevékenység. Noha a felnőttoktatás európai törvénykezésében nyomon követhetők az azonosság vonulatai, ugyanakkor fellelhetők az egyes országok történelmi, társadalmi helyzetének megfelelő sajátosságok is. Ennek értelmében a politikai oktatás, más szóval az állampolgári képzés, a demokráciára való nevelés céljai markánsabbak a Németország tartományi törvényhozásában, mint a többi európai országban. A II. világháború után a citoyen tudat újjáépítése szűkségképpen fontos feladata volt és maradt a német közösségi művelődésnek, felnőttoktatásnak, a nácizmusnak az emberek gondolkodására gyakorolt hatását követően. Az ilyen követelmények más országban kevésbé voltak hangsúlyozottak. A bevándorolt munkások művelődéséről szóló sajátos intézkedések elsősorban azokra az országokra jellemzőek (pld. Svédország), ahol a gazdasági életben közreműködésük jelentőssé vált. Az alfabetizáció és az alapfokú felnőttoktatás szükségessége az alacsonyabb iskolázottsági szintű országokban előtérben álló kérdés, s ez a törvénykezésben is megmutatkozik. A törvények fontos feladata anélkül, hogy tagadnák a decentralizáció elvét, vagy csorbítanák a helyi önkormányzatok önállóságát, hogy az alacsonyabb szintű hatóságok felnőttoktatási, közösségi művelődési felelősségét jogilag is előírják, ill. hangsúlyozzák. A Németországban minden önkormányzat alkotmánya előírja, hogy alapvető feladatuk van a közösségi művelődés fenntartásában és működtetésében és kötelesek olyan intézményt fenntartani, amely a körzet, város lakosságának igényeit kielégíti és ebbe beleértendő az intézmények létesítése is. Hasonló jelenséggel találkozhatunk Svájcban is, ahol az országos szintű törvénykezésben ténylegesen megfogalmazódik a helyi önkormányzatok feladata. Az történt ugyanis, hogy 1973-ban Svájcban eltörölték az alkotmánynak azt a cikkelyét, amely a közösségi művelődés, felnőttoktatás támogatását a konföderációra bízta. Ettől kezdődően azonban a Felnőttoktatás Föderatív Szövetsége egy vonatkozó dekrétumban szólította fel a kantonokat, hogy anyagilag támogassák a nem haszonszerző művelődési, felnőttoktatási szervezeteket. Az eredmény az lett, hogy tizenhárom kanton törvénybe iktatta a tevékenység támogatását. Más kérdés, hogy ez milyen gyakorlati eredményt hozott, hiszen ekkor vette kezdetét a 30-as évek óta legnagyobb gazdasági válság. Pedig Svájc ma is a felnőttoktatás és a népfőiskolák élvonalbeli országa. A törvénykezés céljának gyakori és vissza-visszatérő motívuma a részvételre való késztetés és nevelés. Belgiumban a flamand társadalmi kulturális nevelés célja hozzájárulni a személyiség teljességének kifejlesztéséhez és az állampolgár közéletben való részvételéhez. Hasonlóképpen fogalmazza meg a közösségi művelődés célját az ban kiadott vallon dekrétum is. Eszerint a közösségi művelődésben-felnőttoktatásban vallott alapvető értékek: a társadalmi valóságról alkotott tudatos és kritikai ismeretek; az elemzés, választás, cselekvés és értékelés képessége; az aktív felelősségvállalás és részvétel magatartásának képessége a helyi közösség, a nyelvterület társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai életében. A részvételelvűség jelenik meg még másik három követelménnyel együtt a svéd középiskolai szintű felnőttoktatásról hozott határozatban is. Spanyolországban az 1974-ben kiadott miniszteri rendelet a felnőttoktatás céljáról így fogalmaz: A felnőttoktatás célja többek között felkészíteni a társas és közösségi magtartásra, amely társas integrációhoz és részvételhez vezet. Fontos feladatuk a törvényeknek, hogy jogilag is garantálják, az öntevékeny szervezetek helyét, szerepét a közösségi művelődésben, felnőttoktatásban, biztosítsák anyagi és erkölcsi támogatásukat, szabályozzák az állami szervekkel való kapcsolatukat. Ausztriában a felnőttoktatás és a közösségi művelődési könyvtárak támogatásáról szóló 1973-as törvény értelmében jogi és társadalmi szempontból a szövetségi kormány, csak mint kezdeményező, tanácsadó működik a felnőttoktatásban. Ennek értelmében támogatást kapnak mindazok a nem-haszonszerző közösségi művelődési, felnőttoktatási szervezetek, amelyek folyamatosan tevékenykednek és megfelelő minőségű, pedagógiailag megalapozott munkát végeznek. A Német Szövetségi Köztársaság felnőttoktatási törvénykezésének (egyesítés előtt) egészére jellemző az öntevékeny szervezetek támogatása, ugyanokkor követelmény is, hogy felnőttoktatási programokat szolgáltassanak. Figyelemre méltó, hogy 1976-ban Portugáliában csak két évvel a Salazar diktatúra megbukása után egy öt pontból álló rendeletben foglalták össze a művelődési egyesületek feladatait. Vállalkozzanak kulturális és művelődési feladatokra, lehetőséget adva az egyén, csoport és környezet kölcsönhatásából következő kollektív élményekre; szervezzenek egyéni és közös tevékenységet a helyi témák tanulmányozására, hogy elősegítsék a tradíciók megőrzését; legyen biztosított ezen egyesületeknek az autonómiája az állammal szemben, mindazonáltal az államnak legyen kötelessége a kulturális egyesületek fenntartása, támogatása. 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

13 Tanulmányok 4. Törvénykezés a közösségi mûvelõdés, felnõttoktatás tartalmáról A felnőttoktatás tartalmán egyfelől a közvetített információk, értékek jellege, minősége értendő, másfelől e kérdéskörhöz tartozik a törvénykezés kiterjedése, érvényessége a kultúraterjesztés tágabb szféráján belül, vagyis a Nairobiban elfogadott Ajánlásokat szem előtt tartva, mely aktivitásokra összpontosul a törvénykezés leginkább és hol lelhetők fel a törvénykezés másodlagos területei, ahol a törvények, jogszabályok előfordulása esetleges és alárendelt. Áttekintve az egyes országok törvénykezését, egyértelműen megállapítható, hogy az iskolarendszerű felnőttoktatásról és a szakképzés egyes típusaitól eltekintve, amelyeknek tananyagát központi előírások szabályozzák, a felnőttoktatás, szabadművelődés intézményei és szervezetei teljes mértékben szabadon állítják össze programjaikat a helyi, regionális és országos igényeknek és szükségleteknek megfelelően. A legtöbb ország törvényezése nem tesz különbséget a tevékenység tartalma, jellege szerint, amelyek meghatározott helyi szükségletek és sajátos lakossági csoportok szerint artikulálódhatnak és kifejezett kívánság formájában általában nem ír elő oktatási tartalmakat, programokat. Ugyanakkor sok országban a törvénykezés azzal befolyásolja a tevékenység célját, tartalmát, hogy prioritásokat ad, amelyekhez anyagi eszközöket biztosít. Ezúttal is prioritást élvező csoportok a munkanélküliek, a rokkantak és szellemi fogyatékosok, az etnikai kisebbségek, a nyugdíjasok és az egyéb hátrányos helyzetű csoportok. A törvények általában a művelődés hatókörének a bővítését ösztönzik. Ami a törvénykezés hatókörét illeti, megállapítható, hogy a törvények, jogszabályok az országok többségében az iskolarendszerű és a szabadidős felnőttoktatásra, valamint a felnőtt szakképzésre összpontosítanak, és kevésbé a szabadművelődés más területeire és az un. másodlagos felnőttoktatási intézményekre, mint a múzeum, könyvtár, közösségi központ. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, azt is mondhatnánk, hogy ez a törvénykezés kognitív jellegű, középpontjában az intézményesített (iskolai és iskolán kívüli) művelődés, felnőttoktatás szabályozása áll, és kevésbé a művészeti amatőrizmus, a társas élet egyéb nyilvános formái, amelyek teljes mértékben spontán, önszerveződéses alapon működnek. Az európai törvénykezés tartalmának ilyen értelemben van egy szilárd magja, amelyhez a különböző tanfolyamok, esti iskolák, népfőiskolák tartoznak, jelentsenek azok általános, vagy szakirányú tevékenységeket és ezt veszi körül a szélesebben értelmezett felnőttoktatás, közösségi művelődés törvényi szabályozása, egyre kevesebb országban, egyre alacsonyabb rendű jogszabályokkal. Ilyen értelemben oktatás centrikus az angol, a német, valamint a skandináv törvénykezés, míg kevésbé egységes a dél-európai törvénykezés, ide értve Franciaországot is, ugyanakkor szemléletmódjuk sok esetben az előbbieknél átfogóbb. Dánia címere A dán törvénykezés a tartalom tekintetében szintén nagyon megengedően általános, s így alkalmas arra, hogy a tevékenység mindenhol a helyi igényekhez igazodjék. A helyi önkormányzatok élnek is ezzel a lehetőséggel és előnyben részesítenek egyes társadalmi csoportokat, leginkább megint csak a munkanélkülieket és nyugdíjasokat, fedezve ezek összes művelődési költségeit. A támogatás azonban a szolgáltatás fajták szerint differenciálódik, így más elbírálás alá esik az esti tanfolyam és tanulókör a zeneoktatás az egyedi előadások, a szaktanfolyamok, a diplomakurzusok, éppen úgy, mint a hátrányos helyzetű népcsoportokkal való foglalkozások. Ez utóbbiak kapják a legtöbb támogatást, a bevándoroltak számára szervezett tanfolyamok lényegében ingyenesek, és ugyanez vonatkozik a menekültek oktatására is. A Szabadidő Oktatási Törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek a közösségi művelődés, szabadművelődés egy minimális szintjéről gondoskodni, amennyiben az öntevékeny szervezetek aktivitása csekély, ill. hiányzik. Finnországban az állampolgári munkásintézetek, alias művelődési otthonok igazodnak leginkább a helyi igényekhez, de ezt sem szabályozza a törvénykezés előírásszerűen. A ritkán lakott körzetekben, ahol a népsűrűség alacsony, az intézetek speciális költségtérítési támogatást kapnak. Olaszországban a 20 tartomány felnőttoktatási közművelődési feladatait már az 1948-ban közzétett alkotmány, annak 117-es és 118-as cikkelye rögzítette, amelyet 1972-től kezdődően elnöki dekrétumok módosítottak, egészítettek ki. Ennek értelmében a tartományok felelőssége a felnőttoktatásban, közösségi művelődésben a következő: a képesítést nyújtó iskolarendszerű felnőttoktatás és szakképzés megszervezése; a kulturális infrastruktúra, úgymint könyvtárak és múzeumok létrehozása és fejlesztése, az öntevékeny szervezetek aktivizálása és támogatása a kulturális élet különböző területein a hagyományápolás; egy állami hatóság felállítása a tartományokban a művészeti és zenei élet támogatására. 5. Az irányítás és igazgatás jogi szabályozása Az igazgatásnak és tervezésnek a helyi, illetve regionális szintre történő decentralizálósa egyértelmű és határozott tendenciaként mutatkozik meg a törvénykezésben. A másik alapvető tendencia: mind több irányítási áthelyezése az állami, helyi önkormányzati szektorból a társadalmi, nem kormányzati szférába. Ott ahol ez már korábban megtörtént, például Angliában, ilyen értelmű törvénykezésre nem volt szűkség. AzzAl egyidejűleg, ahogy a felnőttoktatás jelentősége az oktatáspolitikában és az oktatási rendszeren belül megnövekedett, úgy vált szükségessé az átalakult irányítási rendszernek a megerősítése, hivatásos szakmává fejlesztése, amit a törvénykezés útján is elő kellett segíteni. A felnőttoktatási, közösségi művelődési szervezetek fölött gyakorolt ellenőrzés általában csak annyiban létezik az európai országokban, amennyiben a bizonyítványokhoz, jogosítványokhoz vezető vizsgákat ellenőrzik, illetve megkövetelik a szolgáltatások minőségi színvonalát, amelyet a speciális felügyeleti szervek végeznek. Pénzügyi szempontból a magán és egyesületi intézményeket és szervezeteket azok ellenőrzik, akik a támogatást adják. 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

14 Tanulmányok A különböző minisztériumok között megoszlik a felelősség, a felnőttoktatási, közösségi művelődési politikáért. A minisztériumok mellett a főbb szervezeteket, mozgalmakat képviselő társadalmi testületek működnek. A minisztériumok feladata a koordináció, az általános szakmai minőségi felügyelet, a kormányzati szintű ágazati képviselet, a törvénykezések előkészítése a kormány és a parlament számára, a központi erőforrások szétosztása, az alapellátás biztosítása. A decentralizáció következtében ugyanis egyenlőtlenségek jöhetnek létre az ország egyes területei között, amelyet kompenzálni szükséges. Ezt a törvénykezés útján is garantálni kell. A felnőttoktatás, közösségi művelődés fejlettségével, kiterjedésével arányosan válik szükségessé a tevékenység belső és külső koordinációja, egyeztetése. Az autonómia és a jó szándék ellenére a társadalmi cselekvésnek ezt a válfaját már nem lehet az esetlegességre, automatizmusra bízni, hanem össze kell hangolni a társadalomfejlesztés más területeivel. A törvénykezés ezekkel a szükségletekkel is foglakozik, ha nem is mindenre kiterjedően és átfogó érvénnyel. A kívánt koordinációnak különböző módozatai találhatók meg a gyakorlatban és részben az erre vonatkozó rendelkezésekben, jogszabályokban: a felnőttoktatási, művelődési szervezetek helyi, és regionális konzultatív testületei, a tanácsadó bizottságok, a komplex tervezés céljából alakult bizottságok. A belső koordináción túlmenően különös hangsúlyt kapott az utóbbi évtizedekben a kapcsolódó területekkel való szorosabb együttműködés igénye. Így többek kőzött: az együttműködés a szociális ellátás szerveivel, a lakásügyi hatóságokkal, az egészségügyi ágazattal, a rendőrséggel, az egyházzal, a szakszervezetekkel. Belgium flamand területén a Felnőttoktatás Legfelsőbb Tanácsa /De Hoge Raad voor de Volksopleding / 1929 óta működik, és jogosultságait az 1976-ban kiadott, Flamand Közösségi Dekrétum erősítette meg. A dekrétum szerint a felnőttoktatáshoz sorolandó valamennyi iskolán kívüli és nem szakoktatás jellegű kulturális, fejlesztő tevékenysége. A tanács feladata a Kulturális Minisztérium irányító munkájának javaslatokkal való segítése. Jogszabály írja körül az alsóbbrendű társadalmi-kulturális koordinációs bizottságok szükségességét, elismerését és anyagi támogatását is. A Bajor Köztársaság július 24-én hozott törvénye a Felnőttoktatás támogatásáról a kooperációról és koordinációról így rendelkezik: A felnőttoktatás helyi és regionális kooperációja és koordinációja érdekében a felnőttoktatás intézményeinek fenntartói községi, városi, illetve szűkség szerint megyei szinten kötelesek koordinációs munkabizottságokat alakítani és legfőképpen közös tevékenységi tervet készíteni. Angliában, az 1944-ben kiadott és máig érvényes Művelődési Törvény kimondja, hogy a Helyi Művelődési Hatóságok kötelesek biztosítani a területük ellátását és kötelesek konzultálni a nem állami szervekkel, úgymint az egyetemekkel és az öntevékeny szervezetekkel. 6. Szakmásodás, szakemberképzés, törvénykezés Az európai felnőttoktatás a szakemberek két típusát különbözteti meg, úgymint részfoglalkozású és teljes állású alkalmazottak. Az első kategóriába a tanfolyami előadók, a másik csoportba pedig a felnőttoktatási intézmények igazgatói, oktatásszervezői tartozok. Közismert tapasztalat, hogy a felnőttoktatók és a művelődési szakemberek általában alacsonyabb státuszban vannak, mint a velük egy munkakörben lévő, de más területen dolgozó képzési szakemberek. A tevékenység bizonyos határtalansága és képlékenysége miatt a felnőttoktatás egy nyitott szakmának tekinthető, ennek összes előnyeivel és hátrányaival. Számos országban léteznek bevezető stúdiumok fő- és mellékállású oktatók számára, több esetben önkéntesek részére is. Sok esetben a művelődési szakemberek képzése, továbbképzése a művelődési szövetségek keretei között történik, a saját szervezet szakemberigényeinek kielégítésére. Úgy tűnik, hogy a legbeváltabb képzési forma az irányított gyakorlati munka és a csoportképzés. A felsőfokú minősítést biztosító egyetemi felnőttoktatási tanszéki, graduális és posztgraduális képzések mellett fontos tényezők a képzésben a körzeti képzési és szakmai központok. Az Európai Unió államai közül csak néhány ország törvényeiben és jogszabályaiban találunk utalást a művelődés szervezők, felnőttoktatók státuszára és képzésükre, továbbképzésükre. Az előfordulások sokkal inkább kívánalmak és ajánlások, semmint szankcionálható követelmények annak érdekében, hogy elősegítsék a felnőttoktatás professzionalizálódásának folyamatát. Mindazonáltal jó néhány országban és bizonyos szektorokban az oktatók igénylik a minősítést és a diploma és a szakképesítés megszerzése érdekében tanulmányokat is folytatnak. 7. Szakoktatás és törvénykezés A felnőttoktatás többi szektoraival öszszehasonlítva, úgy tűnik, hogy a munka világával kapcsolatos felnőttoktatási törvénykezés, jogi szabályozás a legkiterjedtebb, legbőségesebb, bár országonként a kép itt is nagyon eltérő. A 70-es évek közepétől bekövetkezett gazdasági válság nagyméretű csökkenéseket váltott ki az oktatásra szánt kiadásokban, a szakoktatási szféra és ezen belül a felnőttek át- és továbbképzése azonban elsőbbséget élvezett. Ezt a törvénykezéssel is szabályozták, fejlesztették. Különös jelentőséget kapott az elmúlt évtizedekben a pályakezdő fiatalok és a munkaerőpiacból kiszorult idősebb munkavállalók képzése, megsegítése. A szakképzéssel kapcsolatos törvénykezés egyik centrális kérdése a fizetett tanulmányi eltávozás biztosítása. Viszonyítási alapnak számít az UNESCO 1976-ban Nairobiban megtartott közgyűlésének erre vonatkozó ajánlása: támogatni kell a fizetett tanulmányi eltávozás biztosítását bérveszteség nélkül, vagy térítést kell fizetni továbbá át kell vállalni az elvégzett képzéssel kapcsolatos egyéb kiadásokat, és elő kell segíteni, hogy a hallgató dolgozó évei alatt minden lehetőséget megkapjon tanulása és ismereteinek korszerűsítése érdekében. Ez a támogatás egyaránt vonatkozik mind a szakirányú, mind az általános felnőttoktatásban, művelődésben való részvételre, illetve annak támogatására. A munkavállalók tanuláshoz való jogát a Nemzetkőzi Munkaügyi Hivatal 140-ik felnőttoktatási konvenciója is kimondja. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg az európai törvénykezés helyzetét, 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

15 Tanulmányok úgy tűnik, hogy jó néhány országban, így Ausztriában, Dániában, Spanyolországban, Dániában és Angliában nincs olyan jogszabály, amely garantálná a fizetett tanulmányi eltávozást. Ugyanakkor majdnem valamennyi országban biztosítják a munkavállalók szakmai továbbképzése számára a tanulmányi segélyek különböző formáit. Ami az általános, közismereti felnőttoktatásban való részvételt illeti, a legtöbb országban semmiféle gyakorlati elismerés nem mutatkozik a törvénykezésben a fizetett tanulmányi szabadság garanciájára. Például Belgiumban csak az általános műveltséget nyújtó felnőttoktatás néhány formája lehetséges. Olaszországban az 1970/300.sz. törvény ugyan kimondja, hogy a tanulmányi idő kivehető és a műszakokat fel lehet használni tanfolyami célokra, azonban ez csak elviekben valósul meg. A tőrvény csak 1973-ban vált realitássá, amikor a kohászok és vasmunkások érdekegyeztető tárgyalása eredményeként megkapták a jogot a 150 órás tanfolyamok tanulmányi segéllyel történő látogatására, amely később kiterjedt közel valamenynyi szakmára. Németországban a tartományi törvénykezések teszik lehetővé a fizetett munkaidőt az általános és szakmai tanulmányi célokra. Franciaországban több millió ember vesz részt évente a szakképzésben a 20 milliónyi aktív népességből. Ez igen nagy mértékben a törvénykezés felnőttoktatásra gyakorolt hatásának köszönhető. Az 1978-ban és az 1984-ben kibocsátott tőrvények a következő változásokat hozták: a képzési intézmények ellenőrzési lehetőségeinek a megnövekedését; az állammal kötendő vállalati fejlesztési tervek megkötését, amelynek értelmében az állam támogatást ad a közős programok megvalósításához. A tapasztalatok az mutatják, hogy a felnőttoktatás és a munka összekapcsolását akadályozzák a hierarchikus munkaszervezetek és a vállalatok túlméretezett munkamegosztása. Svédországban a szakszervezetek játszottak jelentős szerepet a művelődési, politikai és még inkább a politikai reformok valóra váltásában az 1960-as, 1970-es években. A reformok nagy része a munkafeltételekkel volt kapcsolatos és megnövelte a helyi szervezetek felelősségét a saját helyzetük javításáért folytatott érdekképviseleti munkában. A munkához való jog tőrvényi szabályozásában jelentős szerepet kapott a művelődés, felnőttoktatás. A törvények egyértelműen kimondták, hogy minden munkavállaló legyen az fő- vagy részállású, dolgozzék kis- vagy nagyüzemben egyaránt jogosult a fizetett tanulmányi szabadságra. A fizetett tanulmányi szabadság biztosításának legalizálása mellett a munka világával kapcsolatos törvénykezés másik területe a különböző szakképzési formák feladatainak, szervezési folyamatainak jogi szabályozása. Ezek a törvények egyrészt a szakoktatásra jogosult intézményekről rendelkeznek, másfelől szabályozzák a szakoktatás felügyeletét, az alapvető igazgatási követelményeket, és meghatározzák a támogatás feltételrendszerét. Finnországban az 1976/31. sz. szakképzési törvény lehetővé teszi, hogy a munkásképző központok, a szakmai intézetek az állami szervek felügyelete alatt, továbbá az egyetemek szakmai továbbképző és átképző tevékenységet végezzenek, amelynek felmerülő költségeit az állam fedezi. A felnőtt szakmunkásképzés jogi alapját Angliában az Ipari képzési törvény (1964) és a Munkaadó és a képzés törvénye (1973) fekteti le. Az előző törvény kimondja, hogy a kőtelező iskolai végzettséggel rendelkező személyek szakmai képzésének megalapozottabbá tétele érdekében az ipar és a kereskedelem területén folyó valamennyi képzési tevékenységre vonatkozó érvénnyel a Munkaügyi Minisztérium hozza létre az Ipari Képzési Tanácsot. A Tanács feladata, hogy szakmai segítséget adjon a képzés jellegével és terjedelmével kapcsolatos kérdésekben; vizsgákat szervezzen a teljesítmények és a megfelelő színvonal garantálására, továbbá bizonyítványokat adjon ki a tanfolyamokat sikeresen elvégzett hallgatók számára; támogasson és végezzen kutatásokat a szakképzés e formájával kapcsolatosan. Norvégiában az 1976-ban kiadott felnőttoktatási törvény azokkal a felnőttoktatási képzési tevékenységekkel kapcsolatosan is rendelkezik, amelyeknek színhelye az ipari, vagy a kereskedelmi termelőhely. A törvény értelmében a felnőttek szakmai képzését az állami intézményekkel, a népfőiskolákkal együttműködve lehet szervezni, továbbá szervezhetik a vállalatok önállóan, vagy az országos ipari szövetségek, közösen minden támogatásra jogosult szervezettel közösen. Az egyes képzési tevékenységeknek az a feltétele, hogy ennek a programját és megvalósításának módját egy-egy képviseleti testület hagyja jóvá, amelynek a munkaadó és a munkavállaló egyaránt tagja. A törvény paragrafusai kimondják, hogy a hallgatóknak milyen jogaik vannak a tanfolyamok tartalmának és szervezetének befolyásolására, s ezek a szakmásító, vagy szakmai tanfolyamokra is vonatkoznak. A tanfolyamok eredményességéért a felnőttoktatási intézmények és a munkaerő szervezetek közösen felelősek. Általában 4-5 hónap időtartamúak, színhelyeik a felnőttoktatási központok, vagy a városi középiskolák, szakiskolák. 8. A népfõiskolai törvénykezés A közösségi művelődési törvénykezésben kiemelkedő helyet kap a népfőiskolák jogi szabályozása azokban az országokban, ahol a népfőiskolák meghatározó intézményei a felnőttoktatásnak, társadalomfejlesztésnek. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Dániában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában önálló népfőiskolai törvények szabályozzák a népfőiskolák célját, igazgatását, működését, tanárainak és hallgatóinak jogait, finanszírozási eljárásait amellett, hogy az egyéb más törvények és rendeletek is tartalmaznak a népfőiskolákra vonatkozó jogokat és kötelességeket. A hagyományos felfogástól elkülöníthetők a Németország népfőiskolái és az egyes tartományok népfőiskolai törvénykezései, amelyek nem bentlakásosak, hanem tanfolyami, ismeretközvetítő szervezetek, amelyek 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

16 Tanulmányok szellemiségükben az előbbi népfőiskolákhoz közel állnak és a szakképzést is folytatnak, noha az szintén nem közvetlen feladatuk. A népfőiskolai törvénykezésben manifesztálódik az a grundtvigi gondolat és gyakorlat, hogy a népfőiskolák pedagógiai elve és célja a személyiségformálás, az ember alkotókészségének kibontakoztatása, a kritikai érzék fejlesztése, a helyi és az országos társadalmi életben aktív állampolgárok nevelése. Feladata elsősorban az általános műveltség bővítése, kiegészítése, de igény szerint lehetőséget biztosít a szakmai képzésre, továbbképzésre is. Tananyaguk kialakításában, szervezeti felépítésűk elrendezésében lehetőséget kell adniuk a specializálódásra, az egyéni érdeklődés kielégítésére. Valamennyi törvényben megkülönböztetett hangsúlyt kap a népfőiskolák autonómiája, nagymértékű függetlensége az államtól, pártoktól, egyházaktól, amennyiben nem mozgalmi, társadalmi intézményről van szó. A törvénykezés garantálja, hogy a népfőiskolák valóban önigazgató intézmények, státuszukat tekintve a civil szférába tartoznak. Ugyanakkor a jogszabályokban az is konzekvensen tükröződik, hogy a népfőiskolák együttműködnek az állammal; a helyi önkormányzatokkal, az általános munka- és bérügyi rendelkezések és előírások rájuk nézve is kötelező érvényűek. Az önigazgatás többirányú képviseleti rendszerben valósul meg, amelyet az erre vonatkozó cikkelyek és paragrafusok nagy konkrétsággal írnak elő (bizottságok száma, jellege, funkcióik, tagok száma, stb.), ezzel garantálva a szakmai és érdekképviseleti ellenőrzést. Pontosan körülhatároltak a működést szabályozó, a tanulmányi munka kereteire vonatkozó jogok és kötelességek. A törvények és rendelkezések paragrafusai heti, sőt napi részletességgel és pontossággal rögzítik azokat a normatívákat, amelyeket az intézményeknek be kell tartaniuk ahhoz, hogy támogatást kapjanak. Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy megvédjék a népfőiskolákat az oktatási folyamat elaprózottságától és megőrizzék a közösségi nevelést biztosító együttlakás feltételeit. A jogszabályokban jelentős helyet kapnak az igazgatók és a tanárok kinevezésével, képzettségével, működésével kapcsolatos kérdések és kötelezettségek. Még az előzőeknél is részletezőbb és konkrétabb a népfőiskolák anyagi támogatásának, egy meglehetősen bonyolult normatív rendszerre épülő törvénykezése. 9. Az anyagi támogatás jogi szabályozása A felnőttoktatás finanszírozásában és ennek megfelelően a törvénykezésben is tanúi lehetünk az input (azaz az intézmények támogatása, az egy összegben történő kiutalás) finanszírozási rendszerről az output finanszírozási rendszerre (azaz feladattámogatás, teljesítmény szerinti kiutalás, pld. hallgatóra, hallgatónap ) való átmenetnek. A másik sajtosság a művelődés támogatási szabályozásában, a nagyfokú konkrétság és részletesség. Más szóval a művelődési, felnőttoktatási törvények nem elégednek meg a felnőttoktatás támogatása általános érvényű szükségességének a kimondásával, hanem abszolút ősszegekben határozzák meg a felnőttoktatási célokra szánt ősszegeket, amelyet számon lehet kérni, amelyet szankcionálni lehet. Annak ellenére, hogy az európai törvénykezés mind jogi, mind politikai, pedagógiai vonatkozásban rendkívül összetett és szerteágazó, fellelhető bizonyos elvi kiindulópont és alapkoncepció, amely valamilyen vonatkozásban és mértékben valamennyi ország törvénykezésére jellemző. Ezek a közös jellemvonások a következők: /1/ A törvénykezés biztosítja a művelődéshez való jogot a felnőttoktatás, a művelődés keretei között is; /2/ biztosítja a közösségi művelődés a felnőttoktatás megfelelő súlyát, legitimitását a kulturális életben, a művelődési szférában, ugyanakkor megfelelő egyensúlyt biztosít az egyes ágazatok között; /3/ elősegíti a művelődés és felnőttoktatás megfelelő anyagi fettételeinek biztosítását; /4/ elősegíti és ösztönzi a szakmai tevékenység fejlesztését, megújítását olyan intézkedésekkel, mint: a művelődés szervezők, felnőttoktatók képzése, továbbképzése; kutatási és fejlesztési programok és intézményék; kiegészítő szolgáltatások; /5/ harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködést biztosít az állami, öntevékeny és az üzleti szektor között; /6/ kiemelt figyelmet és támogatást nyújt a társadalom hátrányos helyzetben lévő, valamint kisebbségi csoportjainak művelődése számára; /7/ továbbfejleszti a művelődés, felnőttoktatás, szabadművelődés decentralizálását, a döntést a legalsóbb szintekre helyezi, ugyanokkor garantálja az alapellátás általános biztosítását. Végül, de nem utolsó sorban a törvénykezésnek fontos célja, hogy a jogi szabályozással segítse a nemzetközi együttműködést a kormányzati, a regionális, és a helyi szinteken. 10. Civil szervezetek és közösségi mûvelõdés az Európai Unióban Csak egy hosszabb távú kutatási program keretében válna lehetségessé az európai gyakorlat módszeres feltérképezése és a tapasztalatok rendszerezése, így csak példák állnak rendelkezésre. Számos német tartományi közművelődési törvény az állam és az önkormányzatok mellett megemlíti az egyházakat és az öntevékeny szervezeteket is, mint amelyek a közművelődés támogatói. Így pld. az Észak-Rajna Wesztfália tartomány törvényének 17. paragrafusa elismeri a civil szervezeteket, mint a közösségi művelődés támogatóit. A Schleswig-Holstein tartomány törvényének 9. paragrafus 2 pontja a tartományi kormány felelősségi körébe utalja a közösségi központok, a művelődési és felnőttoktatási tevékenységek ellátását, s vele egyenrangúként biztosítja a jogot, hogy mások is független művelődési intézményeket hozzanak létre. A szász tartomány törvényének 30. paragrafusa elismeri, hogy a tartományi kormány és az önkormányzatok mellett ún. függet- 16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

17 Tanulmányok len testületek is támogatói és fenntartói lehetnek a felnőttképzéssel, művelődéssel foglalkozó intézményeknek. Összefoglaljuk a jellemző vonásokat: a művelődés biztonságos intézményi struktúrájának garantálása, az intézményes támogatáson keresztül a folyamatosság és a minőségbiztosítás meghatározott feltételeinek megkövetelése szervezeti autonómia biztosítása, beleértve a társadalmi szervezeteket is, mint az egyházak, a szakszervezetek, a munkavállalók szervezetei, s beleértve az ott folyó tevékenység tartalmának, a benne foglalkoztatott szakemberek kinevezésének és foglalkoztatásának függetlenségét. elvárás a képesítéssel rendelkező szakember gárda, amelynek a továbbképzése biztosított együttműködés a régió, település más oktatási-művelődési intézményeivel, szervezeteivel nyitott elérhetőség a népesség minden csoportja és minden személy számára Az Európa Tanács a Nem-kormányzati Szervezetek Kartája mellett az 1992-es egyébként Budapesten tartott közgyűlésén hozta az évi 980 sz. határozatát, amely az állampolgárok közéletben való részvételével foglakozik, s kimondja, hogy demokratikus társadalom az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül nem létezik, s létre kell hozni az ehhez megfelelő mechanizmusokat. A közép-kelet európai térséget is érintő dokumentum bírálja a kormányokat, hogy nem fordítanak kellő gondot a civil szervezetekre. A dokumentum szerint különösen kezdetleges a közép-kelet európai térségben az állampolgárok és az általuk megfogalmazott szükségletek emancipációja. Nem csak a képviseleti demokrácia az egyedül üdvözítő és legjobb rendszer - írja a határozat. Számos társadalomban szakadék tapasztalható a képviselők és a civil szervezetek között, s félreértés uralkodik a civil szervezetek és a képviselők viszonya tekintetében, amennyiben az a felfogás uralkodik, hogy csak a választott képviselők jogi státusza jeleníti meg az általános érdeket. Az Európa Tanács határozata felhívja a tagországok parlamentjeit, hogy az állampolgárok megelégedésére, a szubszidiaritás elvének betartása mellett, támogassák forrásokkal a civil szervezeteket, s hozzanak létre világosan lefektetett feltételeket a források elérhetőségében, s az oktatás keretében foglalkozzanak a tárggyal és segítsék elő az állampolgári kezdeményezéseket. /4) 11. A szlovének, észtek elõbbre tartanak Az ún. rendszerváltozást követően a közép-kelet európai országok körében három országban született először közművelődési-felnőttoktatási törvény. Észtországban, Magyarországon és Szlovéniában, az észt 1995-ben, a szlovén törvény 1996-ban született, a magyar 1997-ben. Az 1996-ban született szlovén felnőttoktatási törvényben maga a szóhasználat is egészen más. Valóban felnőttoktatási törvény. Ez talán így látszólag szűkebb felfogás, mint a magyar közművelődés, amennyiben az általános művelődési és társadalmi-kulturális animáció és közösségi művelődés tevékenység területek helyett a képzést, tanulást állítja a középpontba. Ugyanakkor, ha más tekintetben nézzük, felfogása sokkal szélesebb horizontú, mint a magyar törvényé, mert nem intézményekről, hanem személyekről (individuumokról) beszél, illetve azokat állítja a középpontba. Nem így az észt törvény, amely világosan elhatárolja a közművelődés-felnőttoktatás három fő területét: nevezetesen az általános, képesítést adó felnőttoktatást (középiskola, főiskola, egyetem stb.), a munkaerő piaci képzést, és a hagyományos értelemben vett népművelést, vagy közösségi művelődést. Az észt törvény utal arra, hogy a középfokú és felsőfokú, valamint a szakképzési felnőttoktatási programok elsősorban más törvények előírásain alapulnak. Sajátossága az észt helyzetnek, hogy létezik külön magániskolai törvény is, így a magán felnőttoktatási programok előírásait ez a törvény szabályozza. A szlovén törvény az alapelvek között kimondja az élethossziglan tartó tanulás elvét, a mindenki számára való elérhetőség egyenlő esélyének fontosságát, valamint a felnőttoktatási tartalmának és módszereinek megválasztásában az egyéni és autonóm választás szabadságát. A kifejlett ún. kimeneti szabályozás elvét konzekvensebben végigvivő törvény felnőttoktatási szervezetekről beszél, tehát nem tesz különbséget intézmények és szervezetek között. Az általánosan meghatározott felnőttoktatási szervezet lehet akármilyen, ami lényegesként számításba jön, az a tevékenység ellátásához szükséges kompetencia léte és nem léte, valamint a tevékenységhez igénybe vehető közpénzből folyó támogatás. Ugyanígy az észt törvény első két paragrafusa egyszerűen intézi el a fogalmi kérdéseket, amennyiben a törvény célja, hogy jogi biztosítékot adjon a felnőtteknek az élethossziglan tartó művelődéshez. A felnőttoktatási intézmény pedig olyan intézmény, vagy szervezet, amelynek az alapszabályában rögzített tevékenységnek legalább egy speciális területe felnőttoktatás. A szlovén törvény a közpénzből támogatott programok számára előírásokat szab meg, a felnőttoktatási szolgáltatást végzők számára is. Közcélokat megvalósító felnőttoktatási szervezetet helyi közösségek, és az állam alapíthat, de létesíthető az intézmény önálló jogi személyként is. A felnőttoktatási szervezetet szakértői tanácsok irányítják, amelyek magukba foglalják a tanárokat és a szakembereket. A felnőttoktatási szakmai szervezetek egyesületet alakíthatnak a közös fejlesztésre és együttműködésre. A kormány által a Parlament számára előterjesztett nemzeti felnőttoktatási programot előzetesen a szakértők tanácsa is át kell tekintse. A nemzeti felnőttoktatási program végrehajtása során a felnőttoktatási szervezetek támogatása számára a kormányzat pályázatot ír ki, s a megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező, azon szervezetek pályázhatnak, amelyek a megvalósításához szükséges költségek 30%-át saját forrásból előteremtik. A közfeladat elvégzésére az állam a felnőttoktatási szervezettel szerződést köt, amelynek kritériumait a törvény külön előírja. A programok finanszírozásában arra törekszenek, hogy azokat főként közpénzekből fedezzék, s csökkentsék a résztvevők saját befizetési terheit. Az éves nemzeti felnőttoktatási program finanszírozásához Felnőttoktatási Alapot létesítenek. Hasonló alapokat létrehozhatnak a helyi önkormányzatok, jogi személyek, és magánszemélyek is. A felnőttoktatási alapot egy 10 tagú igazgató tanács irányítja, amelyet a kormány a felnőttoktatásért felelős miniszter javaslata alapján nevez ki. A tanács tagjai magukba foglalják a minisztériumok, a munkaadók, a szakszervezetek képviselőit és szakértőket. 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

18 Kitekintés A törvény szabályozza a felnőttoktatási programok tervezésének és megvalósításának előfeltételeit, a nyilvános jelentkezés szabályait, valamint a lehetségesnél több jelentkező esetén követendő eljárásokat. A résztvevők szabadon jelentkezhetnek közpénzből nem finanszírozott felnőttoktatási programokra is, szerződéses alapon. A felnőttoktatási programokkal kapcsolatos vizsgák helyét és időpontját évente legalább két alkalommal közzé kell tenni. A törvény külön Nemzeti Vizsga Központot is létrehoz a felnőttoktatási kurzusokat elvégzők vizsgázási lehetőségeinek megteremtése érdekében. Külön rendelkezik arról, hogy a felnőttoktatási szervezetek a felnőttoktatási tevékenységről adatokat gyűjtenek és rendszerezzenek, konkrét előírások szerint. A törvény külön paragrafusban szabályozza a felnőttoktatási szolgáltatások nem teljesítésének szankcionálását pénzbüntetés formájában. Mindkét törvény előírja a kutatás, illetve a felnőttoktatási tevékenység adatainak elemzésére vonatkozó kötelezettségeket. Szlovéniában és Észtországban tehát sok tekintetben előbb és gondosabban tanulmányozták, illetve készítették el azokat a törvényeket, amelyek az UNESCO és az OECD, valamint az Európai Unió élethosszig tartó művelődési politikája és annak fejlesztésére vonatkoznak. Magyarország már ekkor lemaradt, az 1997-s közművelődési törvénnyel. Az 1995-s Európai Uniós szervezett oktatási képzési együttműködés elindításával, és a 2000-ben született Memorandum az élethosszig tartó tanulásról közreadása, s a Lisszaboni Stratégia egy új korszak kezdetét jelentette. Ennek áttekintésével azonban most nem foglalkozunk. Az utóbbi évtizedről bővebben a Művelt népemelkedő ország c. tanulmányban, illetve a.törvénytervezet a népfőiskolákról és a népfőiskolai felnőttképzésről c. törvénytervezet indoklásában foglalkozunk. Dr. Szigeti Tóth János Törvényhozás és intézményesítés németországi tapasztalatai Bevezetõ A magyar kiadás több mint tíz éve született, de a mai napig lényegbevágó öszszefoglalását adja a németországi népfőiskolák mibenlétének, működési alapelveinek, programjainak. A fordítás igen magas színvonala mellett is érzékelhető a német nyelv nehézkessége, precizitása, mindez azonban semmit sem von le azokból a pontos meghatározásokból, amelyek két évtizede hiányoznak egy magyar népfőiskolai törvényből. A kiadvány a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete könyvsorozata keretében került kiadásra, a szerző Hans Georg Lössl (1) A részleteket mivel a kötet teljes szövegének közlése lehetetlen lenne a Szigeti Tóth János válogatta. A képzettség szükségessége Sorakoztassunk fel éppen a mai korban néhány okot, miért van szükség a képzettségre: A munka világában bekövetkezett szerkezeti átalakulás egyre inkább mindenkitől megkövetelik az átállásra való képességet, ami egyrészt feltételezi a különböző elvárások megértését, másrészt a világ megértését is. A szolgáltatói társadalomban nélkülözhetetlen a kooperációs képesség, amit fel kell tudni mérni és gyakorolni. A mai áttekinthetetlen fogyasztási- és szabadidős kínálatban ki kell alakítani a választás mértékrendjét. Képesnek kell lenni a tömegkommunikációs eszközök információs áradatának kritikusan feldolgozására.. A demokratikus rendszert csak olyan emberek tudják fenntartani és megőrizni, akik jól tájékozottak, van ítélőképességük, és önálló döntéshozatalra is készek. Ha abból indulunk ki, hogy az oktatás és ez jelenti a felnőttoktatást és továbbképzést is mind az egyének, mind pedig az állam szempontjából is a jövő orientáció alapja, akkor nem lehet megkérdőjelezni az oktatással szembeni állami felelősség szükségességét sem. A demokráciának általunk történő értelmezésével összhangban van az, ha a képzésben való részvételt polgári jognak tekintjük, ami azt jelenti, hogy mindenkinek biztosítani kell a képzettséghez vezető utat. Ezt az esélyegyenlőséget csak az oktatással kapcsolatos állami felelősség garantálhatja. A felnőttképzést intézményesíteni kell. Az állami felelősség által garantált képzési kínálatot szervezeti keretbe kell foglalni. Ez a népfőiskoláknak közpénzekből történő támogatásával valósul meg. A népfõiskola helye és feladata A népfőiskola az állami oktatási rendszer része. Mindenki előtt nyitva áll, akiben van motiváció a népfőiskolai programban való részvételre. Feladatát az oktatás és kultúra területén kifejtett helyi települési, egzisztenciális gondolkodás keretei között valósítja meg, anyagi fenntartása és támogatása pedig a települések és település szövetségek által, különböző jogi formákban történik. A résztvevői orientáltság elve, az általános, kulturális, szakmai és po- 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

19 Kitekintés litikai továbbképzést összekapcsoló integratív alapkoncepció, valamint a szabad, demokratikus, szociális tradíció a népfőiskolát átfogó programkínálatra kötelezi. A fenntartó közösség (település, város, járás) testületében, azok alapszabályaikban közvetlen és közvetett módon rögzítetten érvényesül a relatív autonómia elve. A népfőiskolák relatív autonómiája garantálja az oktatás, az információ nyújtás és a programok alakításának szabadságát és a költségvetés által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök keretei feletti rendelkezést. Ezt demokratikus-parlamentáris ellenőrzés alá vonják. A népfőiskolák nyilvános jellege kötelezi őket arra, hogy transzparensek legyenek: ez vonatkozik mind a finanszírozás, a programok és célok, a munkaformák és résztvevői statisztikák nyilvánosságra hozatalára. A népfőiskola a továbbképzés nyitott fórumának tekinti magát, olyan intézménynek, amely holisztikus képzést valósít meg és integratív kommunikációs formái révén az egyes emberek elmagányosodása ellen hat, adott célcsoportok és művelődési szempontból hátrányos helyzetűek számára is nyújt programkínálatokat, eleget tesz a szabadság és tolerancia követelményének, és közösségi szinten segíti a polgárok közötti szolidaritást és az élénk szellemi-kulturális identitás kialakulásának folyamatát. (Otto ) A népfõiskolák képzési kínálata A népfőiskoláik képzési kínálatának kívánatos jellemzői az integráció, a nyitottság és a sokrétűség. Integrációs feladat A népfőiskoláknak lehetőséget kell nyújtaniuk arra, hogy a különböző képpen gondolkodó és eltérő módon élő emberek találkozhassanak egymással a népfőiskolák képzési kínálatában, ezért tehát érvényesülnie kell a pluralizmusnak, a népfőiskola az interkulturális képzés intézményévé kell hogy váljon. Nyitottság A nyitottság a népfőiskolák egyik fontos jellemző vonása. Ez feltételezi a programkínálatok sokrétűségét. A képzési kínálat nyitottsága révén figyelembe vehető az elvárások különfélesége és a képzésbe való bekapcsolódás eltérő oka is. A képzési programkínálat tervezése kommunikációs törekvésekkel öszszekapcsolt, állandó feladat. Egyaránt eleget kell tenni a szubjektív képzési igényeknek és a társadalmi szükségleteknek. A mindenkivel szembeni nyitottság ugyanakkor nem jelenti a mindent mindenkinek elvét, a nyitottság rugalmasan differenciált programkínálatot jelent. Ennek a differenciált továbbképzési programkínálatnak természetesen arra kellene irányulnia, hogy segítsen az embereknek saját korlátaikon túllépni. Sokrétűség A sokrétűséget természetesen a tartalmi palettán mérhetjük. A tervezés szempontjából azonban a következő jellemzők is fontosak: időbeli igénybevétel, az igények szintje, a kötelezettség foka, a részvételi forma és a munkamód. A jól működő népfőiskolában így tehát a következőknek kell meglennie: Egyrészt egyedi rendezvényeknek, másrészt hosszú távú tanfolyamoknak (azaz egy naptári évnél hosszabb ideig tartó tanfolyamoknak). A programok többségét tekintve azonban olyan kínálatokra van szükség, amelyek közepes hosszúságúak, és minden napszakban vannak. Fontos, hogy a szervezési formák az időpontokat tekintve rugalmasak legyenek, például a hosszú hétvége bekapcsolása. Mind alfabetizációs (3) tanfolyamoknak, mind pedig főiskolákkal együttműködésben szervezett munkacsoportoknak. A programok többségét tekintve azonban olyan kínálatokra van szükség, amelyek e két szint között mozognak, extrém igényeknek is megfelelve.. A népfõiskolák fõbb témakörei A népfőiskolák főbb témaköreinek rendszerint a politikai, a kulturális képzést, a szakmai továbbképzést, az idegen nyelv oktatását, a környezetvédelmi nevelést, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek közvetítését, a műszaki képzést és az ún. célcsoport munkát (pl. alfabetizációt) tekintik. A következőkben részletesebben kitérünk néhány témakörre. Politikai képzés A fogalom meghatározása A politikai továbbképzés általános gyűjtőfogalma az iskolarendszeren kívül, célzatosan szervezett rendezvényeknek, amelyek feladata az ismerkedés a politikai racionális valóságával annak érdekében, hogy az emberekben olyan kompetenciák alakuljanak ki, amelyek lehetővé teszik számukra a politika területén való (jobb) tájékozódást. A politikai kifejezés alatt - a szó eredeti görög jelentésének megfelelően - közügyek értendők A népfőiskola és a politikai képzés A népfőiskolák a politikai képzésre többek között azért nagyon alkalmasak, mivel pártoktól függetlenül végzik tevékenységüket, és mindenki előtt nyitottak anélkül, hogy politikai hitvallásuk iránt érdeklődnének. A népfőiskolák mindig kommunikációs központoknak és kulturális intézményeknek is tekintik magukat. Így a politikai képzési munka előfeltételeit is teljesítik, mert kapcsolatot teremtenek az egyes szakmai területek között. A politikai képzés párbeszéd jellegűnek és ugyanakkor reflexív irányultságúnak kell lennie. Elő kell segítenie a politikai véleményformálást, ugyanakkor azonban nem szabad az emberekre rákényszerítenie a véleményeket és az értelmezéseket. Hogy ezt mindenhol meg lehessen valósítani, ahhoz a politikai képzésnek minimális konszenzusra van szüksége. Egy ilyen minimális konszenzusban egyeztek meg a Baden-württembergi Tartományi Politikai Oktatási Központ Vezetésével 1976-ban a Stuttgart közelében lévő Beutelsbachban.. A Beutelsbachi konszenzus a politikai képzési munka három elvét tartalmazza: Lehengerlési tilalom: a politikai képzési rendezvényen nem szabad a résztvevőket egy elvárt véleménnyel lehengerelni, és őket az önálló ítéletalkotásban akadályozni. Ami a tudományban és a politikában ellentmondásos, annak a politikai képzésben is ellentmondásos módon kell jelentkeznie. A résztvevőket úgy kell felkészíteni, hogy elemezni tudják a politikai helyzetet és a saját érdekük diktálta helyzetet, valamint hogy képesek legyenek olyan eszközöket és utat találni, amelyek segítségével az adott helyzetet 2012/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 19

20 Kitekintés saját érdekeiknek megfelelően tudják befolyásolni. Szakmai továbbképzés továbbképzés a szakmára A szakmai továbbképzés jelentőségének a növekedése (4) A mai egész oktatási- és képzési rendszer átalakulóban van. Az iskolai képzés társadalma a továbbképzés társadalmává alakul át. A szakmai életben és a társadalomban betöltött későbbi szerepek érdekében korábban a felhalmozó képzés volt az általános. Ma ennek a helyét a szakképzés területén egyre inkább a just-in-time (5) szakmai képesítés formájában történő továbbképzés veszi át. Napjainkban a szakma, a munka - mint az egyéni és társadalmi fejlődés kiszámítható modellje - elveszíti korábbi domináns funkcióját. Éppen ezért beszélnek ma arról, hogy a szakma társadalma a munka társadalmává alakul át. Munkanélküliek számára szervezett szakmai továbbképzés: szakmai orientációt nyújtó és általános kurzus kínálatok, képzést, szakképesítést és foglalkoztatást kombináló kínálatok A népfőiskolák állásnélkülieknek általában a következő programokat kínálják: Olyan fiatal munkanélkülieknek szervezett kurzusok, akik a minimális iskolai végzettség hiányában nem tudnak bekapcsolódni a szakképzésbe. Alfabetizációs tanfolyamok és általános iskolai kurzusok azoknak az elemi képességeknek az elsajátítására, amelyek nélkül a felnőttek nem kaphatnak munkát. Munkanélkülieknek szervezett beszélgetések. Ezeket gyakran önsegélyezési csoportokkal és szociális intézményekkel együttműködve kínálják fel. Ezeknek a beszélgető köröknek a középpontjában jogi kérdések, továbbképzési lehetőségekről nyújtott információk állnak, de ugyanakkor közös, lehetséges projektekkel kapcsolatos elképzelések is. Vannak olyan modellek, amelyeknél a résztvevőket a munkahely teremtő intézkedés keretében fél napot foglalkoztatják, fél napot pedig általános és szakmai továbbképzésben részesítik. Különböző népfőiskolákon kísérletet tesznek arra, hogy foglalkoztatottságot segítő kezdeményezések és képzési projektek révén összekapcsolják a fizetett munkavégzést, a kvalifikált továbbképzést, a szociális segélyt és az általános képzés támogatását. Ezekben az esetekben a tevékenységi területek többnyire a szociális infrastruktúra, pl. a műemlékvédelem kialakítására terjednek ki. Arra is ügyelnek, hogy lehetőleg meglegyenek az átjárhatósági lehetőségek az első munkaerő piacra.... A népfőiskolák szervezeti formái; a jogi státusz, mint strukturális elv Előzetes megjegyzés: a népfőiskolák önkormányzatisága Valamennyi tartományi törvény abból indul ki, hogy a települési, állami szabad fenntartók egyenjogúak. A Német Oktatási Tanács az oktatásüggyel kapcsolatos (1970. II. 13-án elfogadott) szerkezeti tervében a következőket fogalmazza meg: A települések vagy közvetlenül, vagy egyesületi finanszírozás révén közvetve a népfőiskolák fenntartói. Ugyanakkor a jogi formától függetlenül kialakult a népfőiskolának egy messzemenően egységes típusa. A továbbképzést a közösségek (települések, városok, járások) saját hatáskörükbe tartozó feladatként, a polgárok létéről való gondoskodás keretében látják el. Ez a törvényhozásban garantált kommunális felelősség feladatai közé tartozik. A települések nagyszámú intézményt tartanak fenn az oktatás és a kultúra területén (pl. népfőiskolákat, múzeumokat, könyvtárakat, gyakran színházakat is). A népfőiskolák jogi státuszát illetően 4 lehetőséget különböztethetünk meg: Önkormányzati egységként (városok ill. kisebb települések, települések szövetségei). Az önkormányzatok közvetlen fenntartásában működő népfőiskolák. Ezek teljes mértékben az önkormányzati igazgatáshoz tartoznak és vagy intézetként, hivatalként, vagy osztályként vezeti őket. Önálló önkormányzati népfőiskola, amelyet fenntartója saját intézményeként, vagy bizonyos célra létrehozott szövetségként, vagy közjogi önkormányzati intézetként vezet. A magánjogi fenntartásban, tagként működő népfőiskola, amelyet bejegyzett vagy nem bejegyzett egyesület vezet. Az ún. kvázi-önkormányzti népfőiskola, amelynek fenntartója szintén egyesület, alapítvány, vagy közhasznú korlátolt felelősségű társaság lehet, az önkormányzat ugyanakkor domináns szerepet játszik a fenntartó szerv szervezeteiben. A népfőiskola jogi formáit illetően - a mindenkori fenntartó szerv jogi jellegétől függően - a következő módozatok léteznek: önkormányzati népfőiskola, önkormányzati szövetségen belül, vagy önkormányzat saját hatáskörében működtetett népfőiskola, önálló, önkormányzati közjogi intézetként működő népfőiskola, amenynyiben adottak az idevágó, törvény által előírt feltételek, bejegyzett vagy nem bejegyzett népfőiskolaként működő népfőiskola, alapítvány vagy közhasznú korlátolt felelősségű társaság fenntartásában működő népfőiskola. A szerző Dr. Hans Georg Lössl Kiadta a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, 1999 ISBN Az érdeklődők számára a teljes könyv is rendelkezésre áll. Hans-Georg Lössl egy német teológus fiaként született. Apját követve a heidelbergi, göttingeni és mainzi egyetemeken tanult evangélikus teológiát, történelmet és pszichológiát. A doktorátusa után, ami a Pfalzi uniós egyház első katekizmusáról szólt, ifjúsági papként kezdett el dolgozni Pfalzban tól a speyer-i egyházkerület dékánjaként tevékenykedett, amelyet azonban 1990-ben elhagyott, mert azt túl kevéssé reformbarátnak tartotta. Már a nyolcvanas évek elejétől áthelyezte a szakmai tevékenységének súlypontját Münchenbe ben a Müncheni Népfőiskola igazgatója lett. Ebben a pozíciójában átalakította a közhasznú egyesületet közhasznú kft.-vé (mai magyar nyelven non-profit kft). A felnőttképzési szervezetek képviselőjeként a bajor rádió tanácsában is helyet foglalt között, majd 2001-től a bajor egyetemeket és főiskolákat képviseli ugyanebben a tanácsban 20 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/1

Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a 25/2004. (VII. 03.) a 12/2004. (IV. 30.) a 15/2009. (IX. 04.), a 16/2009. (IX. 29.), és a 16/2012. (IV. 27.), önkormányzati rendeletével módosított

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 2015/2016. NEVELÉSI ÉV

ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 2015/2016. NEVELÉSI ÉV AZ ÓVODA LOGÓJA ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 2015/2016. NEVELÉSI ÉV csoport részére TARTALOMJEGYZÉK A gyermekek névsora és óvodai jele... 7 A gyermekek névsora korcsoport szerint... 8 Születésnapok nyilvántartása...

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. szeptember 30-i ülésére

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja Készült: a Kt.40. (10), (11), a 138/1992(X.8.) Kormányrendelet, Kelebiai Polgármesteri Hivatal ÖMIP, iskolánk pedagógiai programja és szervezeti

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1 Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Cegléd INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2 T a r t a l o m j e g y z é k 3 4 11. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Iskolai

Részletesebben

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor Kelt: Budapest, 2015. Telefon: 577-0502, fax: 577-0503 Vezetői nyilatkozat A Wesley János Lelkészképző

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

IZSÁK VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA

IZSÁK VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA Izsák Város Önkormányzata IZSÁK VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA 2015. szeptember 15. Izsák 1. Bevezetés 1. Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvénye szerint vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló

Részletesebben

Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8. Intézményi Minőségirányítási Program

Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8. Intézményi Minőségirányítási Program 1 Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8 Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Schindler Lászlóné Igazgató Módosítva: 2008. augusztus 29. 2 Jóváhagyta:

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph. SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail: sef@sef.hu Keltezés: 2015. 04. 30. Iktatószám:

Részletesebben

AZ EGRESSY BÉNI VÁROSI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGRESSY BÉNI VÁROSI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 224/2012. (VIII.31.) sz. Ökt. határozat melléklete AZ EGRESSY BÉNI VÁROSI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Molekné Kőrösi Beatrix mb. könyvtárvezető Jóváhagyta: Kazincbarcika Város

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

MK-gyõztes a Vasas Óbuda nõi röplabda-csapata

MK-gyõztes a Vasas Óbuda nõi röplabda-csapata XXI. évfolyam 4. szám Megjelenik kéthetente 32 oldalon, 73.000 példányban 2015. február 27. Nem csak nõknek! A fenti címmel folytatódik ingyenes szûrésekkel az Egészségkörút Óbudán március 14-én a Békásmegyeri

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JAVASLAT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV TARTALMÁRA

JAVASLAT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV TARTALMÁRA JAVASLAT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV TARTALMÁRA 1 Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2/2015. utasítása A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi Tervéről 2 1. Bevezetés Tab Város Önkormányzata,

Részletesebben

(2) A Bérbeadó a rendelkezése alá kerülő lakásokat, pályázat útján jogosult bérbe adni.

(2) A Bérbeadó a rendelkezése alá kerülő lakásokat, pályázat útján jogosult bérbe adni. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások bérletéről, elidegenítéséről Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

MUNKATERVE 2016. évre

MUNKATERVE 2016. évre A MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR MUNKATERVE 2016. évre Készítette: Vonáné Pásztor Éva Máriapócs, 2016. január 14. H-4326 Máriapócs Kossuth tér 2. Tel.:(00)(36)42-385533; e-mail: mpocskonyvtar@citromail.hu

Részletesebben

Brüsszel, 2015.10.2. COM(2015) 482 final ANNEX 1 MELLÉKLET

Brüsszel, 2015.10.2. COM(2015) 482 final ANNEX 1 MELLÉKLET EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.2. COM(2015) 482 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: JAVASLAT A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a Zöld-foki Köztársaság és

Részletesebben

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. - 1 -.. napirendi pont Tárgyalja: Egészségügyi és Oktatási Bizottság Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010. Tisztelt Képviselő-testület! Kapuvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

A Budapest XXI. Kerületi 2015/ 2016

A Budapest XXI. Kerületi 2015/ 2016 A Budapest XXI. Kerületi Karácsony Sándor Általános Iskola a 2015/ 2016 1 Tartalomjegyzék 1. A célja és feladata 4 2. A alapjául szolgáló jogszabályok 4 3. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.1.4-12/1 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1. Alapvető

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2013. május 23-án 14 órakor. kezdődő ülésére az Új Városháza Üléstermébe.

M E G H Í V Ó. 2013. május 23-án 14 órakor. kezdődő ülésére az Új Városháza Üléstermébe. Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságának Elnöke 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 124. Tel./Fax: (66) 386-122 (66) 283-288 Web site:

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. október 28. napján tartandó ülésére Készítette: dr. Lukács Titanilla vagyonhasznosítási irodavezető Müller Kinga

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1 MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ EGYESÜLET NEVE: MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: 3200 GYÖNGYÖS, ŐRÁLLÓ ÚT 66. AZ EGYESÜLET

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyvere. Német László A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Részletesebben

LI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 798 Ft 2007. OKTÓBER 15.

LI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 798 Ft 2007. OKTÓBER 15. LI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ára: 798 Ft 2007. OKTÓBER 15. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra TARTALOM oldal

Részletesebben

FELHÍVÁS. Gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítására a megyékben

FELHÍVÁS. Gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítására a megyékben FELHÍVÁS Gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítására a megyékben A felhívás címe: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja Vezessétek elméinket a szép tudományoknak és a bölcsességek fényes napjára, hadd lássuk meg ott: Micsoda az ember! (Bessenyei György) A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Minő ségirányítási Programja

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0003 azonosítószámú szociális célú városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG JEGYZŐJÉTŐL

KENGYEL KÖZSÉG JEGYZŐJÉTŐL KENGYEL KÖZSÉG JEGYZŐJÉTŐL 9 a Képviselő-testület 2015. március 26-i ülésére a helyi iparűzési adóról szóló /2015.( ) számú önkormányzati rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! Kengyel Községi

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 3704 Berente, Posta u. 7. Készítette: Gyenesné Kovács Enikő ÁMK igazgató További tagok: Bánáti Veronika /Művelődési Ház vezető/ Orosz Jánosné

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.1.4-12/2 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. november

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 272-12/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. október 30-i nyilvános ülésére

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 272-12/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. október 30-i nyilvános ülésére 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 272-12/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. október 30-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A Wass Albert Könyvtár és

Részletesebben

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan.

Az Szt. 90/A. és az 92/C. (5) bekezdésének alkalmazása során kijelölt szociális hatóságok köre szintén változatlan. Szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rend., illetve egyéb kapcsolódó jogszabályok ismertetése A gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben