Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2013 1
Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Összeállította: Ruminé Szíjártó Ildikó Schmidtné Holocsi Katalin Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609. Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei: Címe: Budapest, V. Akadémia u. 3. www.kormany.hu/hu/emberi eroforrasok miniszteriuma Személyes ügyfélfogadás Hétfőtől - péntekig: 9-12 óráig Idős- és családügyben információkat talál a http://csaladitudakozo.hu honlapokon. http://nyugdij.kormany.hu és a Ha további kérdése van, ezeket felteheti az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi..gov.hu e-mail címeken vagy a 795-3168-as telefonszámon. Készséggel állunk rendelkezésére! Amennyiben szeretne rendszeresen információkat kapni, Hírlevelünkre az alábbi honlapcímen regisztrálhat: http://nyugdij.kormany.hu/hirlevel 2
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés, ajánlás 2 2012. JANUÁR 1-JÉN ÉLETBE LÉPETT VÁLTOZÁSOK 3 1. I.-II. és III. csoportos rokkantsági nyugellátásban részesül ő személyek ellátásainak alakulása 3 2. A 2011 év végéig rendszeres szociális járadékban részesül ő személyek ellátásainak alakulása 4 3. 2011. december 31-ig átmeneti járadékban részesül ő személyek ellátásainak alakulása 4 4. Rehabilitációs járadékban részesül ő személyek ellátásainak alakulása 8 5. Rokkantsági járadékosokra vonatkozó tudnivalók 8 6. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának alakulása 8 7. A mezőgazdasági járadék, mező gazdasági szövetkezeti járadék folyósítása 8 A MEGVÁLTOZOTT SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI 2012. JANUÁR 1-JÉT KÖVETŐ EN BENYÚJTOTT IGÉNYEK ESETÉN 9 Rehabilitációs ellátás 13 Rokkantsági ellátás 19 A megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok 24 A bányászok egészségkárosodási járadéka 27 Rehabilitációs kártya 30 A megváltozott munkaképesség ű személyek munkavégzésére vonatkozó szabályok 31 Költségvetési támogatás 34 FONTOSABB CÍMEK, ELÉRHETŐ SÉGEK 36 3
Bevezetés, ajánlás A megváltozott munkaképesség ű, egészségkárosodott személyek ellátórendszere átalakításának célja, a komplex rehabilitáció szerepének hangsúlyosabbá tételével, eszköztárának bővítésével a foglalkoztatás elő segítése. A célok elérése érdekében került átalakításra a jövedelempótló ellátások rendszere, valamint a megváltozott munkaképességű ek foglalkoztatásához nyújtott támogatási formák összessége. Az ellátórendszerben elérni kívánt átláthatóság, továbbá a hatékonyság növelése szükségessé tette az ellátási kategóriák számának csökkentését, a foglalkoztathatósági szempontok markánsabb érvényesítését, melynek fontos eleme a komplex minő sítés szempontrendszerének átdolgozása illetve az akkreditációs eljárás újraszabályozása. Reméljük, hogy kiadványunkkal hasznos információkkal szolgálunk a módosítás kapcsán érintettek számára. Budapest, 2013. január Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály
2012. JANUÁR 1-JÉN ÉLETBE LÉPETT VÁLTOZÁSOK 2012. január elsejével a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, mint ellátástípusok megszű ntek. Helyettük új, egységes ellátások kerültek bevezetésre: - a rehabilitációs ellátás: foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása, - a rokkantsági ellátás: a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása. Mint említettük, a rokkantsági nyugdíj rehabilitációs ellátássá vagy rokkantsági ellátássá alakul át, azonban az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött korábban rokkantsági nyugdíjas személyek a továbbiakban öregségi nyugellátásban részesülnek. A rendszer átalakítása miatt minden rokkantnyugdíjas és járadékban részesül őegészségi állapota felülvizsgálatra kerül? Nem. Az átalakítás legnagyobb mértékben azokat a III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő ket érinti, akik 57. életévüket 2011. december 31. után töltik be. Ugyanakkor az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget azok esetében sem, akik nem e fenti két ellátási csoportba tartoztak 2011. december 31-én. A hivatkozott ellátásokban részesülő ket az ellátórendszer átalakítása az életkortól, a foglalkoztathatóság, rehabilitálhatóság mértékétől függő en eltérően érinti, az alábbiak szerint: A 2011. december 31-ig I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugellátásban részesül ő személyek ellátásainak alakulása 2012. január 1-jétől - az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére: a rokkantsági nyugdíj öregségi nyugellátásként kerül folyósításra. A folyósítás melletti kereső tevékenységre vonatkozó szabályok megegyeznek a nyugellátásra vonatkozó szabályokkal. - az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése elő tt álló I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülők:
a továbbiakban rokkantsági ellátást kapnak, változatlan összegben, a jogosultsági feltételek fennállásáig. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítható. Ebben az esetben kérni kell a rokkantsági ellátás megszüntetését, és a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az öregségi nyugdíj megállapítását. Az ellátás folyósítása mellett kereső tevékenységet lehet végezni feltéve, hogy jövedelmének 3 egymást követ ő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (147.000,- Ft). - 57. életévüket 2011. december 31-ig betöltött, korábban III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülők: rokkantsági ellátást kapnak, változatlan összegben, a jogosultsági feltételek fennállásáig. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítható. Ebben az esetben kérni kell a rokkantsági ellátás megszüntetését, és lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az öregségi nyugdíj megállapítását. Az ellátás folyósítása mellett kereső tevékenységet lehet végezni feltéve, hogy jövedelmének 3 egymást követ ő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (147.000,- Ft). - 57. életévüket 2011. december 31-ét követően betölt ő, korábban III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesül őszemélyek: ellátásukat 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kapják. A rehabilitációs ellátást a szakértő i vizsgálatok elvégzéséig, a komplex felülvizsgálaton alapuló döntés meghozatalát követ ő második hónap utolsó napjáig folyósítják. Az új ellátás megállapításáig kereső tevékenységet a 2011. december 31-én érvényes szabályozás szerint végezhetnek. (A keresőtevékenységbő l származó jövedelem nem haladhatja meg a folyósított ellátás kétszeresét, vagy a minimálbér összegét.) A 2011 év végéig rendszeres szociális járadékban részesül ő személyek esetében: - Az öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint az 57. életévüket 2011. december 31-ig betöltött személyek:
rokkantsági ellátást kapnak, változatlan összegben, a jogosultsági feltételek fennállásáig. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugellátás jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítható. Ebben az esetben kérni kell a rokkantsági ellátás megszüntetését, és a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az öregségi nyugdíj megállapítását. Az ellátás folyósítása mellett kereső tevékenységet lehet végezni feltéve, hogy jövedelmének 3 egymást követ ő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (147.000,- Ft). - 57. életévüket 2011. december 31-ét követően betölt őszemélyek: ellátásukat rehabilitációs ellátásként kapják. A rehabilitációs ellátás a szakértő i vizsgálatok elvégzéséig folyósítják, a komplex felülvizsgálaton alapuló döntés meghozatalát követ ő második hónap utolsó napjáig. A felülvizsgálat időpontjáig a következők szerint folytathatnak kereső tevékenységet: nem érinti az ellátásra való jogosultságot, ha hat egymást követ ő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem meghaladja a mindenkori kötelez ő legkisebb munkabér (2013-ban 98.000,- Ft) összegének 80%-át (78.400 Ft). Azok a személyek, akik 2007. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesültek, a felülvizsgálat idő pontjáig napi nyolc óránál kevesebb munkaidőben, kereseti korlát nélkül. 2011. december 31-ig átmeneti járadékban részesült személyek Rokkantsági ellátást kapnak, az irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, annak elérését követő en részükre öregségi nyugellátás kerül megállapításra. Ebben az esetben kérni kell a rokkantsági ellátás megszüntetését, és a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az öregségi nyugdíj megállapítását. Az ellátás folyósítása mellett kereső tevékenységet lehet végezni feltéve, hogy jövedelmének 3 egymást követ ő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (147.000,- Ft). Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget, arra a szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban meghatározott idő pontban sor kerül.
A komplex felülvizsgálatig rehabilitációs ellátásban részesül ő személy (2011. december 31-ig az 57. életévét nem betöltött III. csoportú rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén) esetén milyen összeg ű lesz a felülvizsgálatot követő en megállapított rehabilitációs ellátás? A rehabilitációs pénzbeli ellátás összege megegyezik - a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával (30.200,- Ft), ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), - a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával (60.400,- Ft), ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória). A komplex felülvizsgálatig rehabilitációs ellátásban részesül ő személy (2011. december 31-ig az 57. életévét nem betöltött III. csoportú rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén) esetén milyen összeg ű lesz a felülvizsgálatot követő en megállapított rokkantsági ellátás? Ha a felülvizsgálatot megelőző en rehabilitációs ellátásban részesült személy, a felülvizsgálatát követő en rokkantsági ellátásra válik jogosulttá a rokkantsági ellátás összegét az alábbiak szerint állapítják meg: - egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának idő pontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralev ő idő tartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (29.400,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (44.100,- Ft) - annak a megváltozott munkaképesség ű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának idő pontjában az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralev ő idő tartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (44.100,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft) - annak a megváltozott munkaképesség ű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (49.000,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft) - annak a megváltozott munkaképesség ű személynek az esetében, akinek egészségkárosodása jelentő s és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (53.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft). A felülvizsgálatot megelőző en rehabilitációs ellátásban részesült személy esetén a rokkantsági ellátás összegének kiszámításakor, a havi átlagjövedelem megállapítására a következők szerint kerül sor: - rendszeres szociális járadékban részesül ő személy esetén a felülvizsgálatot megelőz ő hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát (67.500,- Ft), - átmeneti járadékban részesül ő személy esetén a felülvizsgálatot megelőz őhónapra járó ellátás összegének 200 százalékát, - III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőz ő hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát, - II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőz ő hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát, - I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőz ő hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát kell figyelembe venni. A rokkantsági ellátás új összegének megállapítása a fenti szabályok szerint: G. Imre 48 éves, 2011. december 31-én 27.000,- Ft összeg ű rendszeres szociális járadékban, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül.
A 2012. augusztus 25-én lezajlott felülvizsgálat szerint egészségi állapota (nem javult) alapján rokkantsági ellátásra jogosult, B2 rokkantsági csoport szerint. A B2 rokkantsági csoportban a rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (29.400,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (44.100,- Ft). Esetében a havi átlagjövedelem a korábban folyósított 27.000,- Ft 250%-a, azaz 67.500,- Ft. A rokkantsági ellátás új összege a havi átlagjövedelem, amely esetében 67.500 Ft 40%-a, azaz 27.000,- Ft, amely alacsonyabb a minimálbér 30%- ánál, ezért részére 29.400,- Ft ellátást állapítanak meg. Ha ugyanezen személy egészségi állapota alapján a C2 rokkantsági csoportba tartozik, a C2 rokkantsági csoport esetén a rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (44.100,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft) A rokkantsági ellátás összege esetében a havi átlag jövedelem ( 67.500,- Ft) 60%-a, azaz 40.500,- Ft, mivel az átlagjövedelem 60%-a nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rokkantsági ellátás összege 44.100,- Ft lesz. Rehabilitációs járadékban részesül őszemélyek A 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesül ő személyek ellátását a határozatban megállapított időtartamig folyósítják. A járadék folyósításának lejártát követő en a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervnél kérhetik a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásának megállapítását. Rokkantsági járadékban részesülő k esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka Az ellátás változatlan összegben, bányászok egészségkárosodási járadéka elnevezéssel kerül továbbfolyósításra. Az ellátás folyósítása mellett keres ő tevékenységet a nyugellátással megegyez ő szabályok szerint végezhetnek az érintettek. Ennek megfelelően, ha az ellátásban részesül ő személy kereső tevékenységet folytat és az általa fizetend ő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév els ő napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, a
keretösszeg elérését követ ő hónap els ő napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A vonatkozó szabályozás az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeirő l szóló 23/1991. (II.9.) Korm. rendelet szabályozási körébe került. Mezőgazdasági járadék és mezőgazdasági szövetkezeti járadék Változatlan formában folyósítják. Új ellátás megállapítására nem kerül sor.
A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI Melyek a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásai? A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minő sítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: - rehabilitációs ellátás, vagy - rokkantsági ellátás. Új minő sítési kategóriák (egészségi állapot besorolások) kerülnek bevezetésre? Igen, új minősítési kategóriák váltják fel a régi rendszert. Az új minő sítési rendszerben az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvező tlen változásait figyelembe véve meghatározott állapotát értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett kerül sor a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára. A komplex minő sítés szakmai szabályairól a 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet rendelkezik. Melyek a minősítési kategóriák? A rehabilitációs hatóság a komplex minő sítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképesség ű személy Rehabilitálható, ezen belül - foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és akinek az egészségi állapota 51 60% között van (B1 kategória), - tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és akinek az egészségi állapota 31 50% között van (C1 kategória), Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül - egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), - egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem
javasolt és akinek az egészségi állapota 31 50% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória), - kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és - akinek egészségi állapota 1 30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória), - egészségkárosodása jelentő s és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és akinek egészségi állapota 1 30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória). Ki jogosult a megváltozott munkaképesség űszemélyek ellátásaira? Megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minő sítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mérték ű, és aki - a kérelem benyújtását megelőz ő 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül. A jogosultság megállapításához szükséges 1095 nap elő zetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani? - a biztosítás megszűnését követ ő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét, - a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképesség ű személyek ellátása folyósításának idejét. - a nyugellátásra jogosító szolgálati id ő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati idő t, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték. Ki minősül biztosítottnak? Az, aki - munkaviszonyban, közalkalmazotti, illető leg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülő i jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az
Országgyűlési Ő rség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesít ő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, - szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, - a tanulószerződés alapján szakképz ő iskolai tanulmányokat folytató tanuló, - álláskeresési támogatásban részesül ő személy, - kiegészít ő tevékenységet folytatónak nem minősül ő egyéni vállalkozó, - kiegészít ő tevékenységet folytatónak nem minősül ő társas vállalkozó, - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végz ő személy a külön törvényben meghatározott közérdek ű önkéntes tevékenységet végz ő személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységébő l származó, tárgyhavi járulékalapot képez ő jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illető leg naptári napokra annak harmincad részét, - egyházi szolgálatot teljesít ő egyházi személy (továbbiakban: egyházi személy), szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, - mezőgazdasági őstermel ő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő id ő és a már megszerzett szolgálati id ő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelő i tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesül ő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás? - a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, - az igazolatlan távollét időtartama alatt, - a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
- az elő zetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerő sen felmentették, vagy a büntető eljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, - az ügyvéd, a közjegyz ő, a szabadalmi ügyviv ő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, - az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. Mely esetben áll fenn mégis a biztosítás? Ha a fizetés nélküli szabadságot: - a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy - a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Az elő zetes biztosításra tekintet nélkül kinek lehet a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátását megállapítani? A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátása annak, - aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült. Mely esetben állapítható meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátása az 1095 nap biztosítási id őhiányában is? Abban az esetben, ha a fiatal személy iskolai tanulmányai megszű nését követ ő 180 napon belül biztosítottá vált (azaz munkaviszonyt létesített), és a kérelem benyújtását megelőző en 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt. Pl. A fiatal személy 2011. június 30-án befejezte a tanulmányait, majd 2011. augusztus 1-jével munkaviszonyt létesített. 2012. januárjában olyan súlyosan megbetegedett, hogy a táppénz lejártát követő en nem tudott újra munkába állni, és egészségi állapota alapján D kategóriába tartozó rokkantsági ellátásra vált jogosulttá. Tekintettel arra, hogy az iskolai tanulmányai után 180 napon belül elhelyezkedett, és a kérelem benyújtásáig folyamatosan ugyanazon munkahelyen dolgozott, részére független attól, hogy nem rendelkezett az 1095 nap biztosításban töltött idő vel -, munkaviszonyának megszű nése után a rokkantsági ellátást meg lehetett állapítani.
Méltányosságból lehet-e ellátást megállapítani? A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképesség ű személy részére ellátást megállapítani. Milyen ellátást igényelhet az a személy, aki a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásaira nem jogosult? A lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétő l kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának megállapítását. Ha az egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg és családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a 25.650 forintot, valamint vagyonnal sem rendelkeznek, a jegyz ő rendszeres szociális segélyt állapíthat meg. Ha azonban az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, a jegyz ő abban az esetben állapíthatja meg a foglalkoztatást helyettesít ő támogatást, ha az igényl ő a kérelem benyújtását megelőző en munkanélküli járadékban részesült, vagy legalább egy év idő tartamban elhelyezkedése érdekében együttmű ködött a munkaügyi központtal, és a jövedelmi, vagyoni helyzete megfelel a fentebb ismertetett feltételeknek. Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásaiban részesül őszemély? Igen, a rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesül ő személyek egészségbiztosítási járulékfizetés nélkül, térítésmentesen jogosultak orvosi, vagy kórházi ellátás igénybevételére. Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra az a személy, akinek egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, de a jogosultsági feltételek hiánya miatt sem a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásait, sem a rendszeres szociális segélyt, sem a foglalkoztatást helyettesít őtámogatást nem lehet részére megállapítani? Igen, az a személy, akinek egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mérték ű, és Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal orvosi bizottságának erre vonatkozó igazolásával rendelkezik. Rehabilitációs ellátás Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra?
Az a megváltozott munkaképesség ű személy, aki rehabilitálható, ezen belül - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória). A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképesség ű személy? - a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint - rehabilitációs pénzbeli ellátásra. Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás? A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítják a megváltozott munkaképesség ű személy - megfelel ő munkahelyen történ ő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és - megfelel ő munkahelyen történ ő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést. Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat? A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv biztosítja. Mennyi a rehabilitációs ellátás összege? A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesül ő személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (29.400,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (39.200,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (39.200,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (49.000,- Ft). Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét?
A jogosultság kezd ő napját közvetlenül megelőz ő naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján. Mi történik abban az esetben, ha az igényl ő a kérelem benyújtását megelőz őévben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőző en rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igényl ő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a minimálbér alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált idő szakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvező bb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőz ő 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Példák a rehabilitációs ellátás összegének megállapítására: B1 kategória: 1. Az igénylőnek 2012-ben a havi átlagjövedelme bruttó 85.500,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 35%-a, 29.925,- Ft. 2. Az igénylőnek 2012-ben a havi átlagjövedelme bruttó 60.500,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 35%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 35% (21.175,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz 29.400,- Ft lesz. 3. Az igénylőnek 2012-ben a havi átlagjövedelme bruttó 170.000,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a B1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 35%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem összege (59.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 40%-át, ezért részére rehabilitációs ellátásként a minimálbér 40%-át, azaz 39.200,- Ft-ot lehet megállapítani. 4. Az igénylőnek egyáltalán nincs jövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz 29.400,- Ft.
C1 kategória: 1. Az igénylőnek 2012-ben a havi bruttó átlagjövedelme 85.500,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a, 38.475,- Ft. 2. Az igénylőnek 2012-ben a havi bruttó átlagjövedelme 60.500,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 45%-a (27.225,- Ft) nem éri el a minimálbér 40%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 40%-a, azaz 39.200,- Ft lesz. 3. Az igénylő nek 2012-ben a havi bruttó átlagjövedelme 170.000,- Ft volt. Egészségi állapota alapján a C1 kategóriába tartozik, ezért esetében a rehabilitációs ellátás összege a havi átlagjövedelem jövedelem 45%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem összege (59.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 50%-át, ezért részére rehabilitációs ellátásként a minimálbér 50%-át, azaz 49.000,- Ft-ot lehet megállapítani. 4. Az igénylőnek egyáltalán nincs jövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 40%-a, azaz 39.200,- Ft. Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege? A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyez ő arányban emelkedik. Méltányosságból lehet-e emelni a rehabilitációs ellátás összegét? Nem, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történ ő emelésére nincs lehetőség. Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? A rehabilitációs ellátásban részesül ő személy a rehabilitációs szakigazgatási szervvel köteles együttmű ködni, amelynek keretében teljesítenie kell a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Mit jelent az együttműködési kötelezettség? A rehabilitációs ellátásban részesül ő személy köteles
- a rehabilitációs tervben meghatározott idő pontban a rehabilitációs szakigazgatási szervnél megjelenni, - értesítési kötelezettségét teljesíteni, - aktívan munkahelyet keresni, - a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelel ő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelel ő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történ ő foglalkoztatást is. A határozat közlését követően mennyi idő n belül kell a rehabilitációs szakigazgatási szervnél jelentkezni? A rehabilitációs ellátásban részesül ő személynek a határozat közlésétő l számított 5 munkanapon belül kell felkeresnie a rehabilitációs szakigazgatási szervet az együttmű ködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határid ő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthet ő. Mely idő ponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától. Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását? - ha az ellátott kereső tevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a munkaszerző dés szerinti heti munkaideje meghaladja a 20 órát, vagy - keresőképtelen. Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni? Igen, az ellátásban részesül ő heti 20 órát meg nem haladó idő tartamban végezhet keresőtevékenységet. Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A rehabilitációhoz szükséges idő tartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Nyugdíjszerz őszolgálati időnek minő sül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama?
A rehabilitációs ellátás összegébő l 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerz ő szolgálati időnek minősül. A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követő en milyen ellátásra lehetnek jogosultak? A folyósítás megszűnését követő en az érintettek, állapotuk esetleges rosszabbodása esetén rokkantsági ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben álláskeresési járadékra nem jogosultak, a munkaügyi központtal történ ő háromhavi együttműködést követő en kérhetik az aktív korúak ellátását. Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát? A rehabilitációs ellátás idő tartamát meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs ellátás időtartama azonban a kereső tevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység idő tartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával. A rehabilitációs ellátás lejártát követő en mikor állapítható meg ismét az ellátás? A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minő sítés során figyelembe nem vett, azt követő en bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg ismételten. Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást? Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő - kérte, - ellátásának időtartama eltelt, - más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, - egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképesség ű személynek, - az együttmű ködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, - a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást? Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképesség ű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra az ennél rövidebb idő tartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni. Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek? Igen. A rehabilitációs ellátásban részesül ő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a munkaügyi központnak a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségét, ha - az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, - keresőtevékenységet folytat, - keresőtevékenységet megszűnt. Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy? Nem, a rehabilitációs ellátásban részesül ő személy nem jogosult utazási kedvezményre. Vonnak-e nyugdíjjárulékot a rehabilitációs ellátás összegéből? Igen, a rehabilitációs ellátásban részesül ő személy 10% nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, ezért az ellátás folyósításának idő tartama nyugdíjszerz ő szolgálati időnek minősül. Rokkantsági ellátás Ki jogosult rokkantsági ellátásra? Az a megváltozott munkaképesség ű személy, - akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási
rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat idő pontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralev ő idő tartam az 5 évet nem haladja meg. - akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, - aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória), - akinek egészségkárosodása jelentő s és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória). Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani? A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőz ő hatodik hónap els ő napjától. Milyen tényez őbefolyásolja a rokkantsági ellátás összegét? A megváltozott munkaképesség ű személy rehabilitálhatósága, az egészségi állapotának százalékos mértéke és a havi átlagjövedelme. Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét? A jogosultság kezd ő napját közvetlenül megelőz ő naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján. Mi történik abban az esetben, ha az igényl ő a kérelem benyújtását megelőz őévben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőző en rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igényl ő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a minimálbér alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált idő szakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvező bb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőz ő 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Mennyi a rokkantsági ellátás összege? Annak a megváltozott munkaképesség ű személynek, akinek: - egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51 60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának idő pontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralev ő idő tartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (29.400,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (44.100,- Ft) - annak a megváltozott munkaképesség ű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minő sítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának idő pontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralev ő idő tartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (44.100,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft) - annak a megváltozott munkaképesség ű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de
legalább a minimálbér 50 százaléka (49.000,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft) - annak a megváltozott munkaképesség ű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentő s és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (53.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (147.000,- Ft). Példák a rokkantsági ellátás összegének megállapítására. B2 kategória: 1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka, azaz 38.000,- Ft. 2. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft volt.. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (26.200,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz 29.400,- Ft lesz. 3. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 170.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (68.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 45 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45%-a, 44.100,- Ft lesz. 4. Az igényl ő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30 százaléka 29.400,- Ft. C2 kategória: 1. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, 57.000,- Ft. 2. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (39.300,- Ft) nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 45%-a, azaz 44.100,- Ft lesz. 3. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (160.000,- Ft) meghaladja a minimálbér
150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 147.000,- Ft lesz. 4. Az igényl ő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45 százaléka 44.100,- Ft. D kategória: 1. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, 61.750,- Ft. 2. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (42.575,- Ft) nem éri el a minimálbér 50 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50%-a, 49.000,- Ft. 3. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (162.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 147.000,- Ft lesz. 4. Az igényl ő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50 százaléka 49.000,- Ft. E kategória: 1. Az igényl ő átlagjövedelme 2021-ben bruttó 95.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, 66.500,- Ft. 2. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (45.850,- Ft) nem éri el a minimálbér 55 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55%-a 53.900,- Ft. 3. Az igényl ő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft volt. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (175.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 147.000,- Ft lesz. 4. Az igényl ő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55 százaléka 53.900,- Ft.
Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege? A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyez ő arányban emelik. Méltányosságból lehet-e emelni a rokkantsági ellátás összegét? Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére még méltányosságból sincs lehetőség. Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy? Utazási kedvezményre jogosult, aki - rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minő sítése alapján 30%-os vagy kisebb mérték ű, - rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Ha az ellátásban részesülő - kérte, - más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, - keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követ ő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát, - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, - az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy - a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt. Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról? Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha a rokkantsági ellátásban részesül ő személy kéri. Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást?
Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképesség ű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőz ő 12 hónapra az ennél rövidebb idő tartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára folyósított ellátás vissza kell fizetni. A rokkantsági ellátás mellett lehet-e keres őtevékenységet folytatni? Igen, feltéve, hogy jövedelmének 3 egymást követ ő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (147.000,- Ft) Nyugdíjszerz őszolgálati időnek minő sül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama? A rokkantsági ellátás összegébő l nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerz ő szolgálati időnek. Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek? A rokkantsági ellátásban részesül ő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha - a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy - keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell. A megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok Hol kell igényelni a megváltozott munkaképesség űszemélyek ellátását? Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél, a külföldön él ő, tartózkodó kérelmez ő esetén Budapest Fő város Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél kell igényelni. A Hivatal által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot a Hivatal, valamint a fő városi és megyei kormányhivatalok honlapján közzéteszik.