84-4/2. ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2. május 26-i ülésére Tárgy: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók megtárgyalása Az előterjesztést készítette: Szabó Marianna intézményvezető, Bartha Erika irodavezető Előterjesztő: dr. Kelemen Márk polgármester Véleményezésre és tárgyalásra megkapta: A Képviselő-testület Bizottságai Törvényességi véleményezésre megkapta: Vincze Miklós jegyző Jóváhagyom: Vincze Miklós jegyző Melléklet: 2 db Döntési javaslat: határozati javaslat
Döntési változatok száma: Kerekegyháza Város Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2. május 26-i ülésére Tárgy: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók megtárgyalása Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdése kimondja, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a településen, élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. Településünk 25. június 3. naptól a szociális alapszolgáltatások közül - a családsegítést, - a házi segítségnyújtást, - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, - a támogató szolgáltatást, - az étkeztetést és - a nappali ellátást a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás (továbbiakban: Társulás) keretén belül látja el, melynek önkormányzatunk a gesztora. A feladatellátó intézmény a Humán Szolgáltató Központ. Önállóan csak a tanyagondnoki szolgálatot működtetjük. Figyelemmel az Szt. fenti rendelkezéseire készítette el a Társulás szolgáltatástervezési koncepcióját (. sz. melléklet) a feladatellátást biztosító intézmény vezetője, míg az ehhez illeszkedő tanyagondnoki szolgálatra vonatkozó koncepciót (2. sz. melléklet) az igazgatási iroda vezetője. A Társulási Koncepcióban kiemelném az anyagban szereplő folyamatábrákat, melyek tendenciákat mutatnak be. Egy diagram foglalja magában például az élveszületés- és halálozási mutatót, hiszen e kettő adat egymás tükrében értelmezhető. A települési 2
statisztikák mellett szerepelnek az országos adatok, hogy legyen viszonyítási alap. Ugyanígy az országos mutatók mellett öregedési index, eltartottsági mutató stb. van. A számítások során az országostól eltérő, a helyi adottságokkal magyarázandó eredményeket láthatunk. Szerencsés eltérés, hogy településünk lakosságszáma nő, az öregedési mutatója is alatt van. Rosszak a mentális állapotra utaló statisztikák: öngyilkos-szám (szerencsére Kunbaracson nem volt), alkoholos betegség-mutatók. A statisztikákból a települések lakosaira vonatkozó folyamatokról olvashatunk, melyeket a koncepció végén taglalt mozgalmak is igyekeznek ellensúlyozni. A társadalmi problémák társadalmi szintű megoldásokat igényelnek, nyilván az egyedi esetek professzionált segítségnyújtást. Ezért nagyon fontos akár a szociális szolgáltatástervezési koncepció kapcsán is megvalósuló társadalmi beágyazódottsága az intézménynek, a széles körű összefogás. Az Szt. 92. (7)-(8) bekezdései előírják, hogy a szolgáltatástervezési koncepciót az elfogadást megelőzően véleményeztetni kell - az intézményvezetőkkel, - a Szociálpolitikai Tanács területi szervével és - a megyei önkormányzattal. Az Szt. 58/B. (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a 2 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. Az előzetes véleményeztetés megtörtént, azok eredményét a 3-. sz. mellékletek tartalmazzák. A véleményező testületek, szervek, személyek a Koncepcióban foglaltak elfogadását javasolják. Mindezeken túl a Szolgáltatástervezési Koncepciót megtárgyalta az Egészségügyi, Szociális Bizottság is, mely szintén annak elfogadását javasolja (2. sz. melléklet). Kérem, a Tisztelt Képviselő-testület, hogy szíveskedjenek az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalni és a Szolgáltatástervezési Koncepciókban foglaltakat elfogadni. Kerekegyháza, 2. május 7. Köszönettel: Dr. Kelemen Márk polgármester 3
HATÁROZATI JAVASLAT../2. (V. 26.) sz. Kth. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók elfogadása Határozat./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja - a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában a települést érintő részeket és az ehhez illeszkedő - Kerekegyháza Városi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában foglaltakat. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 58/28. (III. 26.) számú határozatával elfogadott Kerekegyháza Város Önkormányzatának Aktualizált Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. 2./ A Képviselő-testület felkéri Dr. Kelemen Márk polgármestert, hogy a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját terjessze a társulási tanács elé jóváhagyás végett. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: értelemszerint A határozatról értesül:./ Vincze Miklós jegyző általa: Igazgatási Iroda vezetője, kistérségi ügyintéző 2./ Humán Szolgáltató Központ vezetője 4
. sz. melléklet Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2. 5
Tartalom. Bevezetés.. A szolgáltatástervezési koncepció célja, feladata 2. Vizsgálati módszerek, módszertan 3. Földrajzi-, társadalmi egyenlőtlenségek 3.. A társult települések történetének rövid áttekintése Ágasegyháza Fülöpháza Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene 4. Népesség, népesedés 4.. Népesség 4.2. Népmozgalom 4.2.. Élveszületés, halálozás 4.2.2. Öregedési index 4.2.3. Eltartottsági ráta 4.2.4. Házasságkötés, válás 4.2.5. Foglalkoztatottság 4.2.6. Mentálhigiéné Öngyilkosság -alkoholos májbetegségben elhunytak száma 5. Humán Szolgáltató Központ 5.. Házi Segítségnyújtás 5.2. Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás 5.3. Étkeztetés 5.4. Nappali ellátás 5.5 Családsegítő 5.6. Gyermekjólét 5.7. Helyettes szülő 5.8. Támogató Szolgálat 6. Civil szféra 7. Konklúzió 7.. Népesség 7.2. Mentálhigiéné 8. Melléklet-statisztikák 6 3.oldal 4.oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 8. oldal. oldal. oldal 2. oldal 3. oldal 4. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 2. oldal 24. oldal 25. oldal 25. oldal 27. oldal 28. oldal 29. oldal 29. oldal 3. oldal 3. oldal 3. oldal 3. oldal 32. oldal 38. oldal
Bevezetés Humán ellátásokról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha emberekre vonatkozó szolgáltatásról van szó. Az emberi együttélés bármilyen formáját az egyének közti együttműködés tölti meg tartalommal. Közösségünkre is jellemző, hogy a hagyományos formák felbomlásával megszűnt a szoros, szinte életben maradáshoz szükséges egymásra utaltság, helyette individuális, elidegenedett világ lépett előtérbe. Míg az előbbi természetes védőhálót képezett a mindennapokat átszövő rituálékkal, élő emberi kapcsolataival, hagyományos társadalmi struktúrájával, az utóbbinál a nem működő természetes védőhálót segítő szervezetekkel próbálják kiegészíteni. Amely az egyént társas környezetével együtt kezeli, s módszereivel a társas kapcsolati rendszerek támogató hatásának felerősítésére törekszik. A hiányzó megoldási struktúrák kiegészítésére, feloldására intézményünkben működő, önkormányzati szintű beavatkozási szakmai egységek: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, helyettes szülői szolgáltatás, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali szociális ellátás, jelzőrendszeres szolgáltatás. A mai szociálpolitika hosszú folyamat eredményeként jött létre. A szociálpolitika az állam és állampolgárok közötti intézményesült viszony, ami bizonyos többnyire a piac által nem megfelelően ellátott - szükségletet elégít ki, túlnyomórészt az elosztás- és újraelosztás eszközével, vállalva a közös állami felelősséget. Az állampolgáriság három része közül legkorábban a polgári elem alakult ki, mely az egyéni szabadsághoz szükséges jogokból áll: a személyi szabadságtól, a tulajdonjogon keresztül a vallásszabadságig. A másik elem a politikai, a politikai hatalom gyakorlásának joga: a közügyekben való részvételhez és a választáshoz való jog. A szociális elemhez tartozik a gazdasági jólét és biztonság egy bizonyos fokához való jog, a szociális örökségben való teljes részesedés és a társadalomban fennálló szabályok szerinti civilizált lényként való élet joga. Az állampolgáriság elkülönült és önállósodott három eleme időben egymást követve, néha átfedve jött létre, legutoljára és legbizonytalanabb módon a szociális jogok. A kezdetekben e három rész összefonódott, így az intézmények is, melyek ellátták. Differenciálódásuk később alakult ki. Leginkább a szociális jogokat szokták még ma is megkérdőjelezni, a szabadságjogok magától értetődően természetesek, akárcsak a választáshoz stb. való jogaink. Annak a megítélése azonban, hogy érdemes-e valaki a szociális biztonsághoz való hozzásegítésre, sajnos még gyakran a szakmában is fel-felmerül. A szegénygondozáson túllépve, amikor vizsgálhatták az érdemtelenség kérdését, a későbbi szociálpolitika ennek nem ad teret: egy ellátás normatív vagy univerzális. 7
A szociális munka társadalmi beágyazódásának egyik legkritikusabb pontja az érdemtelenség kérdése. Pedig a társadalom aktív részvétele nélkül nem működik a rendszer. A szolgáltatás tervezési koncepció célja, feladata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény 92. (3)-() bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció elkészítési kötelezettségéről, kétévente történő felülvizsgálatáról és módosításáról: A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. 25. június 3-ával hatályos társulási megállapodás, amely érinti Kerekegyháza -, Ágasegyháza -, Fülöpháza -, Ladánybene és Kunbaracs településeket. A társulás neve: Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás A társulás székhelye: Kerekegyháza Város Önkormányzata (gesztor) 64 Kerekegyháza, Fő utca 47/a. A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésekor követelmény a realitáson alapuló, lehetőleg primer adatokból származó információk feldolgozása. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, hogy az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása során egy modernebb és korszerűbb szemléletmód, az ellátásban pedig korszerű szervezeti integráció valósuljon meg. Koncepciónk illeszkedik a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához. Vizsgáltuk jogszabályi előírásnak megfelelően: a lakosságszám alakulását, korösszetételét; a közműhálózat kiépítettségét; oktatási-, nevelési intézményekbe járó gyermekek számát; foglalkoztatottság adatait; a szociális alapszolgáltatásokat, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátott kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit; az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriaiés szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét; családok, csonka családok, gyermeküket egyedül nevelő szülők számát; lakások számát azok komfortfokozata szerint; szilárd burkolatú utak, közlekedés jellemzőit; oktatás, kulturális tevékenység és egészségügyi ellátás helyzetét. 8
A szolgáltatástervezési koncepció értelemszerűen az ún. állami fenntartók önkormányzatok számára jelent feladatot, hiszen elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzóellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait határozzák meg. Vizsgálati módszerek, módszertan Az adatokat terepmunka révén és a meglévő statisztikákból nyerjük. Adatforrás: o statisztikai adatok önkormányzati intézményektől, KSH, Munkaügyi Központ, o felhasznált, korábbi kutatások eredményei, o interjúfelvételből származó adatok. A szociológia területén mára dominánssá váltak a kemény módszerek: statisztikai adatelemzések, emellett azonban továbbra is fontos szerepet töltenek be a nem reprezentatív mintán folytatott személyes megfigyelésen és bizonyos fokú részvételen alapuló adatgyűjtési technikák, amelyek segítségével olyan ismeretekhez juthatunk, melyek a kérdőíves adatfelvétel során rejtve maradnának. Bizonyos típusú társadalmi tények vizsgálatakor a terepkutatás a legalkalmasabb az adott társadalmi jelenség közvetlenebb, mélyebb és teljesebb megértésére. Az attitűdök vizsgálatához módszer volt a célzott interjú, ami extenzív vizsgálatot takar, egy határozott témával a szociális ellátórendszer milyensége - kapcsolatos tények és vélemények gyűjtése. Megfigyelésünk vonatkozott még azokra a jellemzőkre, amelyek az ellátottak élethelyzetét, megragadható vonásait tükrözik, mint származásuk, foglalkozásuk, családi állapotuk, jövedelmi helyzetük, társadalmi integrációjuk. További lényeges szempontok azok az orientációk, amelyekkel jellemezhetőek hitük, meggyőződéseik, életfelfogásuk, személyiségvonásaik és életüket meghatározó értékeik, normáik. Cselekvési dimenzióban vizsgálandó elsősorban aktivitásuk, pontosabban megfogalmazva: gazdálkodnak-e az adott térségben, vagy egyéb irányú munkavégzésük van, esetleg inaktívak. Mérésünk egy adott időben (29.) készült, az idődimenzió keresztmetszeti. Vizsgált terület: Ágasegyháza, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene társult önkormányzatok közigazgatási területe. 9
Földrajzi-, társadalmi egyenlőtlenségek Az érintett terület kiterjedése hatalmas: 27.929 ha, melyen a célcsoport szociálisan rászorult emberek - elszórtan helyezkedik el, elérhetőségük ezért költségesebb, időigényesebb, mintha például egy nagyvárosban koncentrálódnának. A területi egyenlőtlenségekből társadalmi egyenlőtlenségek, esetünkben hátrányok származhatnak akkor, ha ezeknek a különbözőségeknek eredményei diszkriminálnak, és leküzdésükhöz az egyén/család nem rendelkezik a megfelelő kompenzációs technikákkal, feltételekkel. A tanyás térség és belterület a társadalmi tények tükrében sem homogén: olyan változók, mint például a gyermekek veszélyeztetettsége, inkább jellemzőek a külterületre. Elsősorban nem a külterületi lakóhelytől, földrajzi-közigazgatási meghatározottságtól hátrányos helyzetű a tanyasi lakos, hanem az eszköztelenségtől, az életlehetőségektől, bizonyos javaktól való megfosztottságtól, mely megfosztottságot bővíti az infrastrukturális ellátatlanság, a külterületiségből fakadó nehézség. A társult települések történetének rövid áttekintése Forrás: kivonat a települések internetes honlapjain található anyagból Ágasegyháza A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. Területén mintegy 3 évvel ezelőtt virágzó község volt, amely azonban a török hódoltság ideje alatt teljesen elpusztult. A török kiűzése után Kecskemét város szerezte meg Ágasegyháza puszta jelentős részét. Előbb legelőként hasznosították, majd a 9. század végén szőlő- és gyümölcstelepítés céljából parcellázták, osztották ki a város lakói között. Létrejöttek a tanyák, majd a tanyaközpont. Ágasegyháza 952. február 22-én alakult önálló községgé. A mai elképzelés szerint nevét a középkorban épített ágasfás templom épületéről kapta. A lakók évtizedeken keresztül szőlő- és gyümölcstermesztéssel, nádvágással foglalkoztak. Az 96-as évektől progresszív haladás jellemzi a települést. Bővültek a szolgáltatások, s egyre több vállalkozás alakult meg. A Kecskeméttől 25 km-re délnyugatra fekvő település területe keleti részén sík, nyugati részén kisebb homokbuckák emelkednek ki, határában található a védett ágasegyházi rét területe. A községet körülfonja a Kiskunsági Nemzeti Park. Ágasegyházán minden év szeptemberében megrendezésre kerül a már hagyománnyá vált Falunap, melynek programjai közé tartozik a főzőverseny, mezőgazdasági kiállítás, felvonulás. Továbbá évente rendezvényhelyet biztosít egy-egy civil szervezet részére. 997. óta testvérvárosi kapcsolatot tart fent a németországi Lauter várossal. A kulturális együttműködés keretein belül "diákcsere" üdültetés is folyik
Fülöpháza Fülöpháza helyén már az Árpád korban is település állt. Az óriási határú Fülöpszállás lakott része volt a szintén nagy kiterjedésű Fülöpháza puszta. A terület gazdái nem sok gondot fordítottak az 75 lelket számláló településrész fejlesztésére. 928-tól Fülöpháza puszta néven jegyzői kirendeltség kezdett működni. Folyamatosan megkísérelték a település önállóságának kivívását. 945-ben Gara István lett az aljegyző. Az önállóságért folyó küzdelem csaknem másfél évig tartott. Végül a belügyminiszter rendeletével községgé nyilvánította Fülöpháza pusztát. Ekkor került megvalósításra a távbeszélő állomás, a községháza átalakítása, felszerelése, az. sz. iskolához a második tanterem megépítése, orvosi rendelő és tiszti szoba létesítése, orvosi műszerek beszerzése, postai ügynökség megnyitása, ravatalozó létesítése, a földutak járhatóvá tétele. Megépült a Fülöpházát Ágasegyházával összekötő földút. 95-től megkezdték az első kövesutak: a bekötő út és a Kerekegyházával összekötő utak létesítését. A településen megváltozott a gazdálkodás struktúrája is. A szántóföldi növénytermesztés és állattartás mellett a lakosság a homoksivatagon szőlőkultúrát varázsolt. Mérföldkövet jelentett a település életében 96-ben a villany bevezetése. Majd megépült a művelődési ház is. Megkezdődött a mezőgazdaság átszervezése, létrejöttek a téeszek. Ennek következtében nagyon sok család költözött el Kecskemétre, Kerekegyházára. 97-ben átadásra került az új orvosi rendelő, majd 976-ban a két csoportos napközi otthonos óvoda is. A hetvenes években megkezdődött a külterületi tanyák villamosítása. 98-től épült a cross bar telefonvonal, a belterületi utak szilárd burkolatot kaptak, szolgálati lakások épültek, megépült a vezetékes ivóvíz, bevezetésre került a földgáz. 98-ban négy tanteremmel bővítették iskolát, ezzel biztosítva az osztott tanítás feltételét, amit 987-től sikerült bevezetni. Szomorú tény, hogy húsz év után 27-ben az alacsony gyermeklétszám miatt be kellett zárni iskolát. A gyermekek jelenleg a Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda kecskeméti tagintézményébe, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába járnak külön iskolabusszal. 989-ben megépült a postahivatal és sor került a református templom, majd 99-ben a katolikus templom átadására és felszentelésére is. 26-ban átadásra került a Közkincs program keretében felújított és megújult Könyvtár, Információs és Közösségi Hely, mely nagyon sok funkciót lát el, és áll a lakosság szolgálatára. A községet elkerülte az ipar. 978-ban sikerült ugyan egy ipari üzemet munkahelyteremtésre idecsalogatni, de ez a folytonos problémák miatt meg is szűnt. A lakosság túlnyomó többsége ma is mezőgazdaságból és állattenyésztésből igyekszik megélni. Helyben a munkalehetőség csekély, így Kecskemét viszonylagos közelsége oldja meg a foglalkoztatások zömét. Többen dolgoznak a szomszédos Kerekegyházán is.
Kerekegyháza A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínűleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is. 323 - az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekegyházi Folkus fia István kezében volt. A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel. 72 - I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek. 745 - Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel. 856 - Farkas János 848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. 9 - A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz. 9 - A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán. 9 - Kerekegyháza népessége 445 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földművelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg. 93 - A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezetű temploma és mint ilyen, ipartörténeti műemlék. 95-92 A Községháza építése. 927 - Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete. A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés). A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegű községből ipari - mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi 2
96 - Megépül a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és művészeti csoportok működnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében. 98 - Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de a mezőgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentősek.a járások megszűntéig (983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség. 99 - Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 994 óta a Kecskemét központú kistérség része. 2. július. - A Köztársaság Elnöke az 53/2. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott. 26 - Kerekegyháza város újratelepítésének 5. évfordulója. A nemzetiségi népesség száma (2.) Kerekegyháza közössége korábban soknemzetiségűként volt ismeretes. Ma már túlzás lenne nemzetiségeket emlegetni, hiszen sem nyelvükben, sem kultúrájukban nem őrzik hagyományaikat. A negyvenes években Vincze Ferenc még azt írta, hogy az öregebb tótok vasárnaponként összejönnek, és tótul beszélnek. Két nagyobb nemzetiséget említ, azzal a kikötéssel, hogy a kettő együtt sem tesz ki %-ot az össznépességen belül. A régebbi időkben még Kukáliaként emlegetett településen meglehetősen erős asszimilációs törekvés zajlott le, így napjainkra nyomaiban is alig-alig fedezhető fel egy-egy nemzeti sajátosság; talán csak a nevek idegenszerű hangzásában, már abban az esetben, ha nem változtatták meg, illetve nem magyarosíttatták az eltelt időszakban gondoljunk csak a reszlovakizációs időkre engedve a történelem-politika akaratának. Valószínűleg mindennek az összetett nemzetiségi identitás is okozója, a korra jellemző egységesítési törekvések, társadalmi folyamatok: azonos polgáriasodás mellett. Nemzetiségeink egy azonos folyamat: polgáriasodás mentén asszimilálódtak, míg cigány kisebbségünknek a mai napig beilleszkedési - előítéletességi problémái fordulnak elő. A felmérés (KSH 2) négy önként megválaszolható kérdés alapján a 3 hazai kisebbséghez tartozók kisebbségi számát mutatja be. Az adatok alapján elenyésző az önmagukat nemzetiséginek vallók száma, összesen 6 fő nyilatkozott így. 5%-uk ukrán-, közel 9%-uk német nemzetiségűnek vallotta magát. Megjelentek még a horvát, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségek is. Kisebbség 22 fő cigánynak (roma, beás, romani) jelölte meg magát. A felmérés jellegéből adódóan a számadatok pontosságán lehet vitatkozni, az adott kisebbség jelenléte azonban egyértelmű. Az adatok jelzésként használhatóak. Vallás, felekezet Kerekegyházán 3
A népszámlálás felvétele önkéntes válaszokon alapult. Az összeírt személy nem a vallásosságáról, annak gyakorlásáról nyilatkozhatott, hanem arról, hogy melyik valláshoz, felekezethez tartozónak érzi magát. Eredményeként magasan többségi arányú: közel 8%-os volt a magát katolikus (római- és görög katolikus) vallásúnak vallók részvétele. Másik kiemelkedő vallás a református, ami közel %-ot tett ki. Az evangélikus népesség fél százalékot, az izraelita.33%-ot képviselt. Más egyházhoz, felekezethez tartozónak vallotta magát szintén fél százalék. Kunbaracs Baracs története a XIII. századig nyúlik vissza. A tatárjárás után itt a teljesen elhagyott homokbuckás vidéken telepedtek meg a IV. Bála király által Bulgárországból visszahívott kunok. Egyes történetírók szerint arról a gazdag, kun nemzetségfőről, Baracs (Boroch) vitézről kapta a nevét a település, aki a vándorló, portyázó kunjait itt telepítette le. XIV. század közepén, már templom állt Baracson. A kastély alatt, a domb lábánál vert falú házakban lakott az egyszerű nép. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 686-ban Baracsot másodszor is elpusztította a kivonuló török sereg. Közvetlenül a hódoltság után Baracs pusztaságként szerepel az ország-leírásokban. A pusztán nagyállattartás folyt, erről tanúskodnak a máig fennmaradt dűlőnevek: Sarlósár, Szabadrét, Göbölyjárás, Tinójárás, stb. A XX. század elején még jellemző a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés, nagyobb lendületet vett a szőlőtermesztés. A majorsági parasztok gyermekeinek oktatásáról a XX. századig nem gondoskodtak. Csak 96-ban létesített számukra iskolát Járvás Imre Baracs pusztai birtokos. A viszonylag zárt, tradicionális paraszti társadalom tagjai Baracson is különféle gazdasági, társadalmi, vallási és művelődési szervezetekbe kezdtek integrálódni. 933-ban alakult meg a Tatárszentgyörgy-Baracspusztai Olvasókör. Itt fogalmazódott elsőként meg az önálló községgé szerveződésének gondolata. 943-ban került sor pusztabíró-választásra Baracson, Még 934-ben megkezdték a baracsi tanyák, majorok utakkal való összekötését. A háború 944. május 5. után érte el a települést, mikor kezdetét vette a zsidó családok deportálása. 944. november elején érték el Baracsot a harcoló szovjet alakulatok. Tatárszentgyörgynek Baracs, Bánómajor, Bánórész egy része, Beneszél, Csarada major, Daruhát, Felső major, Gombai major, Kastélydűlő, Kopaszdűlő, Kövesút külterületi lakott helyeiből alakult meg a mai község. Egy ideig Újbaracs néven szerepelt, majd az Országos Községi Törzskönyvbizottság az Oklevéltár véleménye alapján 95. november -én Kunbaracs végleges néven vette nyilvántartásba. 4
Az 5-es évek elején a begyűjtéssel, a TSZCS-k alakításával, kollektivizálásával szembesültek az itt lakók is. - 95-ben tanácsháza, iskola és tanítói lakás épült, - 958-ban elkezdődött a villamosítás, - 955-ben kultúrház építése, - 957-tõl működik orvos a községben, - 957-ben már Daruháton is van iskola, és sportpálya építésérõl döntenek, - 966-ban vízmű épült, - 989-ben épült fel az új községi postahivatal - 2-ben fejeződött be a Vörös kastély rekonstrukciója A község lakossága 96 óta csökken, nagy az elvándorlás, kevés a munkalehetőség. A lakosság jó része valamilyen szinten foglalkozik mezőgazdasággal, az elmúlt évtizedekben eredményesen kezdték el termeszteni a helyiek a dohányt. A tanyák egy részének villamosítása máig nem fejeződött be. A tanyavillamosítási program szerepel a község fejlesztési koncepciójában, de a megvalósítás túlmutat a község erőforrásain. A kül- és belterületi úthálózat kiépítése, felújítása több ütemben zajlik. A 9-es évek végére kiépült a vezetékes telefonhálózat, mára mindhárom mobiltelefon szolgáltató teljes kapacitással működik a községben. Szélessávú Internetet a lakosság számára a Hiperkom Kft. 26. évtől szolgáltat. Közösségi internet hozzáférés a Teleházban, emagyarország Ponton és az iskolai multimédiás oktatási laborban. Ladánybene Ladánybene tipikus alföldi település, Bács-Kiskun megye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 km-re észak-nyugatra fekszik. A község megközelíthetősége jó, akár a fővárosból, akár a megyeszékhelyről érkeznek ide a látogatók. Ladánybene 877-ig Jászladány pusztája volt Bene néven, akkor lett az újonnan önálló községgé alakult Lajosmizse része, majd Jászladány pusztájából 98-ban vált önálló községgé. A község lakosainak száma 7 fő körül mozog. A település rendezett belterülettel és igen nagy tanyás térséggel rendelkezik. A természet szerelmeseinek kellemes kikapcsolódást jelent az ősborókás látványa, a természet csendje. A Madarasi-tónak nevezett rész, az ősborókással a Kiskunsági Nemzeti Park része. Belterületen a település fő látványossága a római katolikus templom, amely 948-ban épült. A lakosság többsége római katolikus vallású. A község 5
központjában található a Millenniumi emlékmű, a Templom dűlőben pedig az Árpád-kori templom rom. Viszonylag kis lélekszámának köszönhetően a lakosságról elmondható, hogy olyan, mint egy nagy család: a közösség összefogásának kitűnő példája a számos itt működő civil szervezet, melyek a helyi vállalkozók és az önkormányzat támogatását élvezik. Bár a település fejlődése nem gyors ütemű, de stabil és élhető jövőt biztosít. Az itteni lakosok áldozatos munkájának, illetve a szép számú vállalkozói kör tevékenységének köszönhetően tudják a múlt értékeit megőrizni a jövő nemzedéke számára. Kiválóan szemlélteti ezt az évente megrendezésre kerülő falunapi rendezvény, melynek során együtt ünnepelnek testvértelepüléseikkel Népesség, népesedés Népesség Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Magyarország lakónépessége 29. január -jén millió 3 ezer fő volt, 4,4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népesség lélekszámának visszaesése közel harmincéves folyamat, mely következtében hazánk lakossága az 98. évi maximumáról mintegy 68 ezer fővel csökkent. Az ezredforduló után, 22-ben volt legjelentősebb a lakónépesség fogyása (32 és fél ezer fő), ez négy év alatt harmadára, és fél ezer főre esett vissza. A 27-es év e biztató tendenciában törést hozott, ugyanis ekkor megduplázódott a fogyás üteme. 28-ban ismét lassult a lakosság lélekszámának visszaesése, köszönhetően a növekvő születésszámnak, a halálesetek csökkenésének és a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének. Népsűrűség: az adott terület km2-ére jutó lakosok száma. Ágasegyháza 35 fő/km2 Fülöpháza 9 fő/km2 Kerekegyháza 76,6 fő/km2 6
Kunbaracs 3 fő/km2 Ladánybene 43 fő/km2 Népmozgalom Élveszületés (az ENSZ ajánlásának megfelelően): olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. Hazánkban az élveszületések száma több évtizedes fogyás után 998-ban került a ezer fős határ alá, azóta az élveszülött gyermekek száma évről évre ingadozott, de nem tudta átlépni ezt az alacsony szintet, így az ezredfordulót követő időszakot a tartóssá vált ezer alatti születésszám jellemezte. 23-ban csupán három újszülöttön múlott, hogy nem dőlt meg a születések 999-es negatív rekordja (94 645). Az ezt követő hároméves növekedési ciklus eredményeként 26-ban mindössze már csak 29 csecsemő hiányzott a ezres küszöb eléréséhez, majd a 27-es hullámvölgy után 99 49-re emelkedett az újszülöttek száma. Így 28-ban ezer lakosra országosan 9,9 élveszületés jutott. Az édesanyák első gyermeke is egyre később születik meg. Az ezredfordulóhoz viszonyítva 2,4 évvel, 27,2 évre tolódott ki az első gyermeküket szülő anyák átlagéletkora. Magyarországon a XIX. sz. vége óta csökken az élveszületések száma, akkor családonként átlag 5,3 gyermekszám volt a matematikai átlag, napjainkra a kétgyermekes családmodell vált jellemzővé. A népességszám 98-tól csökken. Kerekegyházán az 93-as éveket jellemezvén Vincze (2.) így ír: átlag 5-6 gyermek van családonként, de nem ritka a 2 gyermekes család sem. A jobb módúakat itt is pusztítja az egyke. 24-ben az ezer lakosra jutó élve születés minimálissal ugyan, de elmaradt az országos átlagtól 9,2 illetve 9,4 -; az ezer lakosra jutó halálozás tekintetében településünkön: 2,3 az országos: 3,. Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás Kerekegyházán egyáltalán nem volt, míg országosan ez a szám 6,6. (28.) 7
8
Magyarországon a halálozások száma az elmúlt három évtizedben nem volt olyan alacsony, mint tavaly. 28-ban 3 ezren haltak meg, 2,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban, illetve 9
2 ezer fővel kevesebben, mint a második világháború óta negatív csúcstartó 993-as évben. A halálesetek számában bekövetkezett hullámhegy az ezredfordulóig fokozatosan hozzásimult a 32 ezres szinthez, amit azóta a páratlan évek halálozásai rendre felülmúltak, míg a páros éveké megközelítettek A vándorlás, a népesség országon belüli térbeli, földrajzi mozgása szintén olyan tényező, ami befolyásolja a népesség-szám alakulását. Korösszetétel A népesség elöregedése, a korösszetétel megváltozása a szociális gondok, terhek emelkedését vonják maguk után. A termékenység csökkenése részben a gyermekes családok anyagi helyzetének abszolút és relatív romlása az oka. Ebben szerepet játszik a családok támogatásának reálértékének csökkenő és szelektív volta. A magyar társadalom számára a népesség korösszetételének alakulása az egyik legnagyobb demográfiai kihívás: társadalmunk öregszik, és ez nem átmeneti jelenség, hanem tartósodni, elmélyülni látszó folyamat. Az évek óta alacsony ( ezer alatti) születésszám mellett a várható élettartam növekedése az idősek arányának emelkedését eredményezi a gyermekkorúakkal szemben. Emellett az elmúlt húsz évben az aktív, munkavállalási korú népesség aránya is nőtt. Az országos tendenciák jelentős területi különbségeket takarnak. Az átlagos élekor emelkedésében fontos szerepet játszott a gyermek- és időskorosztályok egymáshoz viszonyított arányának változása, amit legszemléletesebben az öregedési indexszel jellemezhetünk. Az öregedési index: száz gyermekkorúra hány időskorú, 64 év feletti lakos jut. Az index feletti értéke azt jelenti, hogy a vizsgált népességben létszámát tekintve több az időskorú, mint a 5 év alatti gyermekkorú; alatti érték esetén pedig az időskorúak száma nem éri el a gyermekkorúakét. Öregedési index Magyarországon (ksh) (%) 4 5 64 65 éves korcsoport aránya a teljes népességből 2 6,6 68,3 5, 29 4,9 68,8 6,4 Öregedési index településenként: 28év 2 öregedési index 9,3 9,9
Eltartottsági ráta Társadalmi-gazdasági szempontból fontos indikátor az időskorú és az aktív korú, a 5-64 éves népesség létszámának összevetése. Ez az ún. eltartottsági ráta azt mutatja, hogy az időskorúak társadalmi szinten mekkora eltartási terhet jelentenek az aktív korúak számára. Minél alacsonyabb a száz aktív korúra jutó időskorúak száma, annál kisebb ez az eltartottság; és fordítva. Házasságkötés, válás Házasságkötés: a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt két tanú jelenlétében kötött házasság. Válás: a jogerőre emelkedett bírói ítélettel felbontott vagy érvénytelenített házasság. Jogerőre az a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet emelkedett, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2
22
Az együttélési formák hosszú évek óta tartó átalakulásának következtében, az első világháború óta nem történt olyan kevés házasságkötés hazánkban, mint az elmúlt két évben. 28-ban 4, ezer házasságkötést regisztráltak,,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ezredfordulót követően évente átlagosan 43,6 ezer házasságot kötöttek, a legtöbbet 22-ben (46 ezer). Magyarországon 28-ban száz házasságkötésre 62,7 válás jutott, 6,7 százalékponttal több, mint az ezredfordulón. Foglalkoztatottság (Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatása alapján) Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a foglalkoztatás, az ezredforduló óta 55-57% körül stagnált. Az okok között megemlíthetők az alacsony iskolázottságúak rossz elhelyezkedési esélyei, valamint az, hogy a rugalmas (pl. részmunkaidős) foglalkoztatási formák kevéssé elterjedtek. A 8 általánosnál kevesebbet végzettek körében a foglalkoztatottak aránya csökkenő, kevesebb mint 8%. Településünkön élőknek a II. világháborút követő első népszámlálás idején az aktív keresők négyötöde, de még 99-ben is egyharmada dolgozott mezőgazdaságban, ami megélhetőségük legfőbb forrása volt. 23
Ebben jelentős változás következett be, a foglalkoztatottaknak csupán 5% körüli része dolgozik a mezőgazdaságban. 2-ben városunk munkanélküliségi rátája némileg kedvezőbb képet mutatott a Bács-Kiskun megyei átlagnál. A kilencvenes években Kerekegyházán is szembe kellett nézni a munkanélküliség problémájával, bár a nyilvántartott munkanélküliek száma 2-re az évtized elejinek a felére csökkent. Ez persze nem feltétlenül tükrözi a tényleges helyzetet, hiszen a regisztrációba kerülésnek meghatározott feltételei vannak. Azóta számuk többnyire stagnál, ami azt is jelentheti, hogy nincs kellő motiváció a regisztrálásra. A munkanélküliség alakulása településenként: Munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint, 28. évben: Kerekegyháza 24
Ágasegyháza Ladánybene Fülöpháza 25
Kunbaracs A munka elvesztésével az egyénnek nem csupán anyagi megfosztottságot kell átélnie, hogy kevésbé tud hozzájárulni a család anyagi működéséhez. Az aktivitástól, a mindennapok rendszerétől való megfosztottság, a társadalmi státusz elvesztése, illetve leértékelődése a személyiség működésében zavart eredményezhet. Minél hosszabb időre nyúlik vissza a munka nélkül eltelt időszak, annál kisebb az esélye az elhelyezkedésre, annál nagyobbak lehetnek az egyén életében keletkezett károk. Mentális állapotában az önértékelésének romlása, kilátástalan helyzetérzékelése kezdeti jelzések, melyek akár pszicho-szomatikus tünetekhez is vezethetnek. Ezért nagyon fontos a velük való foglalkozás, melyet a Humán Szolgáltató Központ keretében a családsegítésen belül kiemelten kezelnek, együttműködve a munkanélkülivé vált klienssel, a társintézményekkel, így a munkaügyi központtal. Mentálhigiéné A rendszerváltás utáni magyar társadalom széles köreiben, relevánsan a deviáns viselkedések körében, mondjuk az alkoholisták körében megfigyelhető volt egy fásult, tehetetlen viselkedésmód, a körülöttünk történő dolgok feletti kontroll elvesztésének érzése, a befeléfordulás elfuserálódott aspektusa: a mások iránti érdeklődés csökkenése, a "nem bízni senkiben" attitűdje, ami törvényszerűen maga után vonja az elmagányosodást. Aki nem bízik senkiben, az nehezen találja meg bajba kerülésekor azt, akitől segítséget remél. Gyakran az interperszonális támogatottság hiányosságai, tökéletlensége következtében az egyén társát az italban leli meg. Településünk a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő magatartási formák tekintetében hasonló a nemzetéhez: magas az öngyilkosságot elkövetők aránya, akárcsak Bács-Kiskun megyében. Öngyilkosok száma Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Világviszonylatban 28-ban az ötödikek voltunk, megelőztek minket a négy szovjet utódállam. 26
Az öngyilkosság évezredek óta létező jelenség. Egyes rizikófaktorai ismertek, melyek komoly kockázatnak vehetőek: a pszichiátriai zavar (depreszió, alkohol- vagy drogfüggőség, skizofrénia) öngyilkosság előfordulása a családban megelőző öngyilkosság(ok) csökkent szerotonin (agyi ingerületátvivő anyag). A másodlagos: negatív élethelyzet vagy harmadlagos: nem, életszakasz, évszak stb. rizikófaktorok elrőjelző értéke önmagában csekély. Kevés olyan protektív tényező akad, amely bizonyos védelmet jelent. Ezek lehetnek: vallásosság taradicionális értékrend jó családi és szociális háttér terhesség a szülést követő egy év nagyobb gyermekszám rendszeres testedzés. Ugyancsak szomorú képet: magas arányszámot mutat az alkoholizmus tekintetében városunk Külön nehézséget okoz, hogy itt nem működik önsegítő csoport a szenvedélybetegek számára; hiányzik helyben igénybe vehető pszichológus, pszichiáter segítsége, akiket legközelebb a megyeszékhelyen érhetünk el. Országos öngyilkossági arányszám 24-ben:.27 ugyanezen arányszám Kerekegyházára 24-ben:.3286 Kunbaracs nem szerepel, mert nem történt öngyilkosság az elmúlt esztendőkben. (ksh) 27
Összevetve az országos adatokat, a településre jellemző számok kedvezőtlenebb képet mutatnak: Országos alkoholos májbetegségben elhunytak arányszáma 24-ben:.47525 ugyanezen arányszám Kerekegyháza esetében 24-ben:.6573 A mai széleskörű, gyakran kuszának látszó szociális ellátások rendszere egy differenciálódás, tagozódás egyben bizonyos mértékig globalizálódás eredményeként alakult ki. A szociális szolgáltató rendszer biztosítása (2.) HSZK - társulás Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulási Megállapodás (25. június 3-val hatályos) alapján a társuláshoz tartozó települési önkormányzatok közigazgatási területe: Kerekegyháza -, Ágasegyháza -, közigazgatási területe Fülöpháza -, Ladánybene és Kunbaracs települések A társulás neve: Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás A társulás székhelye: Kerekegyháza Város Önkormányzata (gesztor) 64 Kerekegyháza, Fő utca 47/a Feladatellátó intézmény: Kerekegyháza Városi Önkormányzat Humán Szolgáltató Központja Rövidítve: Humán Szolgáltató Központ (HSZK) Szervezeti ábra: 28
Intézményvezető Intézményvezető helyettes 6. 4.. Gyermekjóléti szolgáltatás 3,5 fő 2. Családsegítés 2 fő családgondoz ó 3. Nappali ellátás fő vezető fő gondozó Házi segítség nyújtás 8,5 gondozó fő vezető gondozó 5. Étkeztetés fő konyhavezető szociális segítő Támogató szolgáltatás fő szoc. munkás 2 fő személyi segítő fő gépjárművezet ő 7. Jelzőrendszer es házi segítségnyújtá s 9 fő A 24-ben létesült intézményben folyó munka olyan professzionális humán szolgáltatás, amely egyrészt problémamegoldó tevékenység, tehát konkrét problémákat segít megoldani egyéneknek, csoportoknak, közösségnek ; másrészt szociálpolitikai tevékenység, mellyel a társadalmi problémák újratermelődését kívánja megelőzni a struktúra jobbítására, reformjára vagy a status quo megváltoztatására irányuló tevékenységével. A Humán Szolgáltató Intézmény célja, hogy a működési területén élőknek megfelelő intézményi szintű, szociális hálót hozzon létre, elősegítse az egyének és családok perifériára szorulásának csökkenését. Igyekszik felmérni és kielégíteni az alapvető lakossági igényeket és szükségeket, ellátja a szociális alapszolgáltatási feladatokat. Ennek alapján intézményünk összehangolja és koordinálja a településen biztosítható ellátási formákat, valamint új szolgáltatások bevezetését kezdeményezi a lakosság szükségletei és érdekei figyelembevételével. Felvilágosító, tájékoztató, ismeretterjesztő programokat szervez, szoros együttműködésben a kábeltelevízióval, helyi médiával, a jelzőrendszer tagjaival. Szervezeti integráció jött létre: több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosítása. Közös igazgatású, többcélú szervezet önálló szakmai és szervezeti egységekkel, szervezeti alrendszerekkel. Kerekegyháza a Dél-Alföldi régión belül a Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás egyik mikroközpontja, amely központhoz tartozó települések: Ágasegyháza, Kunbaracs, Fülöpháza, Ladánybene. 29
25. júliustól az intézmény a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás keretében ezen településeken is lát el szociális feladatokat. Az univerzális szolgáltatásokon kívül vannak ellátások, amelyek a lakosság szociálisan rászoruló részét célozzák meg támogatni. Ezen célcsoportok különösen: Objektív depriváltak csoportja: az átlagosnál rosszabb fizikai környezetben élő, alacsony jövedelemmel rendelkező egyének, családok tartoznak elsősorban ide. Alacsony jövedelmű, magányos, beteg, idős emberek; fogyatékosok; az alacsony jövedelmű gyermekes családok, különösen azok, ahol a gyermekek veszélyeztetett helyzetűek; problémás- csellengő, tanulmányi kötelezettségüket nem teljesítő stb. - fiatalok; alkalmi munkából élők és munkanélkülivé válók; önkényes lakásfoglalók, problémás lakáshelyzetűek; külterületen élő hátrányos helyzetűek; pszichésen kezeltek és családtagjaik; az alkohol illetve egyéb szenvedélybetegségben élők és családtagjaik; halmozottan hátrányos helyzetűek. A HSZK alapfeladatai: Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Étkeztetés Nappali ellátás: idősek klubja Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Önálló helyettes szülői ellátás Támogató szolgáltatás Házi segítségnyújtás Ennek keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását- szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. 3
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében települések: Kerekegyháza,Ágasegyháza, Fülöpháza, Ladánybene és Kunbaracs az alábbiak szerint működtetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A mikro társuláson három jelzőrendszeres szakmai központ működik: Ágasegyházán Kerekegyházán - ide tartozik Fülöpháza és Kunbaracs is, és Ladánybenén. A gesztor feladatokat Kerekegyháza látja el. Kerekegyháza pályázaton nyert 26-ban plusz készüléket melyeket 27. júniusában sikerült beszerezni, beállítani. Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkezésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az előző bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. 3
Nappali ellátás: idősek klubja A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 8. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az előző bekezdésben meghatározott támogatásra szorul. Családsegítés A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Ennek keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítést igénybe vevők köre 997. óta folyamatosan emelkedik: 32
A szolgálatot igénybe vett családok száma Családok száma 5 Adatsor 999 2 2 22 23 24 8 4 8 3 22 36 Igénybevétel száma A szolgálat igénybevételének növekedése 5 5 5 Adatsor 999 2 2 22 23 24 385 4 476 52 768 35 Éve k Éve k Adatsor Adatsor esetszám összevont esetszám: Tapasztalat, hogy a szolgálatot felkereső kliensek döntő többségének esetében nem is igényelik, de objektíve sem szükséges a személyiség-struktúra átalakítást célzó esetkezelés; inkább a személyiség-értést, fejlődést elősegítő technikák alkalmazására van szükség; illetve, hogy a kliens olyan ventillációs fórumot találjon, ahol a nem betegnek minősülő emberek pszichológiai értelemben vett nehézségeivel foglalkoznak. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat alapfeladatai közé tartozik különösen: a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával, a gyermek veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátása, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása. 33
Önálló helyettes szülői tevékenység A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott (FIKSZ) tanfolyamon eredménnyel részt vett, és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülő által meghatározott ideig a nála elhelyezett gyermeket gondozza, neveli. Ellátotti napok száma (29.): nap. Az önálló helyettes szülői szolgáltatásról határozatlan időre szóló működési engedélyt 29. november 9. napjával visszavonásra került, tekintettel arra, hogy az önálló helyettes szülővel kötött megállapodás megszűnt, a fenntartó nem rendelkezik a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű személlyel, aki ezt a feladatot ellátná. Az ellátandó gyermekek érdekében szükséges, fontos szolgáltatás cél a mielőbbi visszaállítása. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása speciális személyi szállítás, szállító szolgáltatás működtetése. Fogyatékos szám: (forrás: érintett települések Polgármesteri Hivatalai 25.) 34
Kerekegyháza: Ágasegyháza: Ladánybene: Fülöpháza: Kunbaracs: 65 96 73 95 664 4,65% 82 4,% 72 4.2% 4.4 % 5 2.26% Ellátottak számának alakulása: Civil szféra a szociális ellátások rendszerében Az állami funkciók egy részét, melyeket korábban egyedül látott el, a privatizáció után nemcsak a piac, hanem a civil társadalom közösségei is átveszik. Településünkön is újra megjelentek és működni kezdtek az egyházi és civil szervezetek, klubok, társaságok, baráti körök. Ennek hatalmas jelentősége van a demokratikus működés biztosításának tekintetében, illetve abból a szempontból, hogy teljesen más motiváción alapuló, más jellegű segítséget biztosít egy karitatív szervezet, mint egy hivatásos segítő. Az önsegítő csoportok szintén olyan pluszt tudnak adni az érintetteknek hitelességükkel, saját tapasztalataikkal, ami csak közöttük élhető át. Minél színesebb a segítő lehetőségek tárháza, annál nagyobb hatékonyságú lehet a beavatkozás. 988-ban alakult a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, melynek célja a helyi mozgáskorlátozottak összefogása, segítése, támogatása. 99 óta működik a Máltai Szeretetszolgálat Helyi Szervezete Kerekegyházán, mint a kecskeméti csoport részegysége. Hozzánk tartozik Kunbaracs, Kunadacs és Fülöpháza települések is. Célja a rászoruló emberek támogatása, adományok célba juttatása, a lelki sérültekkel való törődés, beszélgetés. Jövő Záloga Alapítvány a rászoruló fiatalok továbbtanulását támogatja, pályázat útján egyösszegű hozzájárulással. Kerekegyházi Gyermek és Felnőttvédelmi Alapítvány szociális célok érdekében működik. Utak aránya burkolt és földút tekintetében Kerekegyháza (adatszolgáltatás: települési önkormányzatok) település Ágasegyháza Fülöpháza Kerekegyháza Kunbaracs Burkolt utak km 8, 942 3, 976 3, 94 2, 78 Földutak km 67,2 53,44 89,636 6, 76 35