Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye turizmusa... 12 5. A Mezőföldi kistérség lehatárolása, településeinek rövid bemutatása... 15 6. A kistérség gazdasági helyzetképe... 17 6.1. Népesség, munkaerőhelyzet... 18 7. A kistérség turizmusának jelenlegi helyzete, adottságainak vizsgálata.. 21 7.1. A települések elérhetősége... 21 7.2. A turisztikai kereslet jellemzői... 22 7.3. A turisztikai kínálat helyzete... 24 7.4. Fogadóképesség az Enyingi kistérségben... 34 7.5. Vendéglátás, kereskedelem, egyéb szolgáltatások... 36 7.6. Higiénia, településkép, közbiztonság... 37 7.7. A turizmus intézményrendszere... 39 7.8. A lakosság és a turizmus... 40 8. Az Enyingi kistérség SWOT- analízise... 42 II. A PROGRAM STRATÉGIÁJA... 46 9. A turizmusfejlesztés célja, lehetséges irányai, eszközei és feladatai... 46 9.1. Fejlesztési célok... 46 9.2. A turizmusfejlesztés lehetséges irányai... 47 9.3. A turizmusfejlesztés eszközei és forrásai... 49 9.4. A turizmusfejlesztéshez kapcsolódó feladatok... 51 9.5. Termékfejlesztés... 53 10. A turisztikai marketing javítása... 70 11. A turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése... 72 12. A turizmus egyéb feltételeinek javítása... 73 13. Turisztikai jövőkép... 75 14. Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusra vonatkozó fejezete... 77 III. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE 80 15. Menedzsment... 80 15.1. Munkaszervezetek térség szereplői, vállalkozók... 80 15.2. Mezőföldi Kistérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának szakbizottságai... 82 Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 1
IV. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK BEMUTATÁSA... 84 16. 1. PRIORITÁS / 1-P tőkevonzó képesség megtartó képesség fejlesztése... 84 16.1 1-P Dégi Festetics kastély fejlesztése... 84 Konferencia kulturális turizmus... 84 16.2. 1-P Batthyány kastély fejlesztése (Enying) Kastélyszálló Rekreációs központ... 89 16.3. 1-P Üdülőfalu Lajoskomárom üdülőterület fejlesztése... 92 17. 2. PRIORITÁS / 2-P a térségben működő kis- és középvállalkozások fejlesztése... 96 17.1. 2-P Ökoturizmus Bozót patak völgyének fejlesztése... 96 17.2. 2-P Erdei iskola Dég, Borostyán panzió... 99 17.3. 2-P Fedett Lovarda építése Varga tanya, Kabókapuszta... 102 18. 3. PRIORITÁS / 3-P térségi célok megvalósítását elősegítő kiszolgáló fejlesztések... 105 18.1. 3-P Kerékpárút hálózat... 105 18.2. 3-P Borutak... 108 Lajoskomárom - Mezőkomárom Szabadhídvég... 108 18.3. 3-P Lovas körút a Mezőföldön... 110 V. A PROGRAM KOMMUNIKÁLÁSA... 111 19. Nyitott porták Térséget bemutató Konferenciasorozat... 111 20. Régiós Randevú Mezőföld bemutatkozása rendezvénysorozat Siófok... 113 21. Térséget bemutató marketing kiadványok... 115 VI. A PROGRAM MONITORINGOZÁSA... 118 22. Mezőföldi Turizmusfejlesztési Program monitoringozása... 118 VII. A PROGRAMHOZ RENDELHETŐ TÁMOGATÁSOK...HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. VIII. MELLÉKLETEK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 2
BEVEZETÉS Fejér megye területén hét statisztikai kistérség található, ebből kettő a Sárbogárdi és az Enyingi A kedvezményezett térségek lehatárolásáról szóló 24/2001. (IV.20.) Országgyűlési határozat alapján társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, vidékfejlesztési térség. A Dunántúlon a megyehatárok mentén alakult ki un. belső periféria, amelynek stagnáló térségei Fejér megyében az Enyingi és a Sárbogárdi. A kistérség települései változatos természeti, építészeti és kulturális adottságokkal rendelkeznek. Ennek a kihasználása különösen fontos egy olyan térségben, ahol a turizmus jelenthet kitörési pontot a jelenlegi hátrányos helyzetből, hiszen a turizmus multiplikátor hatásából eredő és gerjesztett folyamatok a fenntartható fejlődés mellett számos pozitív eredményt biztosíthatnak a térség és az itt élő népesség számára. A turizmus a gazdasági környezetén túl hat a természeti és a társadalmi környezetére is és hatásai nem csak kedvezőek, hanem károsak is lehetnek (pl. természeti értékek károsítása, zsúfoltság, stb.), ezért a turizmusban is alapkövetelménnyé vált a fenntartható fejlődés elérése, amely a természeti és kulturális értékek védelmemmel egybekötött hasznosításán alapul. A hangsúly tehát a környezetbarát és ugyanakkor marketing szemléletű turizmus megteremtésén van. Mindez azonban csak tudatos fejlesztéssel érhető el, amely nem nélkülözheti a köz- és magánszektor jó együttműködését. A tudatos fejlesztés kiindulópontja a tervezés, amelynek első lépése a hosszú távra szóló célok és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszer meghatározása (koncepció, amely a kistérség turisztikai stratégiája). Erre épül a középtávú turizmusfejlesztési program, végül pedig az egyes létesítményekre vagy komplex turisztikai termékekre kidolgozott projektek (beruházási tervjavaslatok). Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 3
A kistérség tudatos turizmus fejlesztésének irányában tett határozott lépést képvisel ez a koncepció és program, mert bár korábban készültek a kistérségre vonatkozó tervek, stratégiák programok, azonban azoknak csupán egyik alkotóelemét képviseli a turizmus, és nem tartalmazzák részletesen a turizmus szakszerű fejlesztésének feltételeit. A Koncepció célja feltárni a turizmus adottságait és lehetőségeit a Mezőföldi kistérségben, és tudatos fejlesztéssel megteremteni a versenyképes turizmust, amely kedvezően egészíti ki a térségre oly jellemző mezőgazdasági termelést, elősegíti a természeti és kulturális értékek védelemmel egybekötött hasznosítását, segíti a térség felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. A helyzetelemzés elkészítésében iránymutatóak voltak a Közép-Dunántúli Régió, valamint Fejér megye turizmus fejlesztésére irányuló, elfogadásra azonban még nem került koncepciók, a térségre vonatkozó különböző stratégiai és operatív programok, fejlesztési tervek, továbbá az enyingi Tourinform iroda által a turisták, a kistérség lakossága, az érintett önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek körében végzett kérdőíves felmérések és mélyinterjúk, valamint országos, megyei és helyi statisztikai adatok. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 4
I. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A VILÁGTURIZMUS ALAKULÁSA, PROGNÓZISOK, VILÁGTRENDEK A turizmus életünk viszonylag új jelensége. Habár már az ókorban is létezett, a XX. századra alakultak ki a tömegszerűségét lehetővé tevő feltételek, úgy mint a fizetett szabadság, a diszkrecionális ( szabadrendelkezésű ) jövedelmek és az utazási motiváció a kereslet oldalán, a modern közlekedés, a szálloda- és vendéglátóipar, az utazásszervező és közvetítő szektor és az egyéb turisztikai szolgáltatások a kínálat oldalán. A turizmus a világgazdaság egyik legnagyobb és legdinamikusabban növekvő ágazata, növekedési üteme meghaladja a világgazdaságét az összforgalmi érték, a hozzáadott érték, a tőkebefektetések és a foglalkoztatás területén egyaránt. (WTTC 1991.) A turizmus gazdasági szerepe ma már közismert: segítségével máshol megtermelt vásárlóerőt lehet egy térségbe bevonni és ezáltal olyan jövedelmek keletkeznek, amelyek alkalmasak a gazdaság diverzifikálására és a népesség megtartására. 2000-ben a nemzetközi érkezések száma csaknem elérte a 700 milliót, a nemzetközi turizmusból származó bevételek pedig 476 milliárd dollárra emelkedtek. Az előrejelzések a világturizmusra és ezen belül az Európai Unió turizmusára vonatkozóan további növekedést vetítenek előre. Több kutató a XXI. századot az informatika, az elektronika és a turizmus századának prognosztizálja. A WTTC prognózisa szerint az ágazatból származó bevételek összessége a földön 2010-re 6.800 milliárd dollárra nő. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 5
A nemzetközi turizmusban a WTO 2020-ig 4-5%-os évi átlagos növekedési ütemet irányoz elő mind a turistaérkezések, mind pedig a bevételek tekintetében. A WTO a következő főbb tendenciákat vetíti előre: - Bár Nyugat-Európa turizmusa több helyen közel van a telítettségi szinthez, a várhatóan megélénkülő Kelet-Nyugat közötti forgalom fontos tartalékot jelent és továbbra is biztosítja földrészünk vezető szerepét a világforgalomban. - A felnőtt turista elterjedése várható, aki tájékozott lesz az utazási célterületekről és igényesebb a turisztikai szolgáltatások, valamint a természeti környezet minőségét illetően és a passzív pihenés helyett az aktív részvételre vágynak. - A professzionalizmus alapvető feltétellé válik. - Előtérbe kerül a turizmus tudatos fejlesztése. - Fokozódni fog a köz- és magánszektor együttműködése nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. - Kiemelt fontosságúvá válik a nevelés és a szakképzés. - A számítógép mindinkább behatol a piacra, erősítve ez által a világméretű integrációt. - A tendenciák azt mutatják, hogy az utazások száma nő és kevésbé szezonálisak. Egyre inkább a távoli úti célok és az aktív pihenés kerül előtérbe. Ezeknek a turistáknak a természet minősége a fő vonzerő. - A piac egyre erősebben szegmentálódik. Bizonyos szegmensek, pl. a seniorok kategóriája mind az utazási kiadások, mind pedig számukat tekintve növekedésnek indul. - Fokozódik az érdeklődés a hivatás, az aktív, a városi, a falusi turizmus és a vissza a természethez mozgalom iránt. A fenti tendenciákra mindenképpen figyelemmel kell lenni a fejlesztési stratégia kialakításánál. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 6
2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSA Magyarországon a turizmus megítélése és az ágazat helyzete több szakaszon ment át. A szocializmus korszakában mint a nem produktív szolgáltatási szféra egyik területét általában bizalmatlanság kísérte és a fejlesztésekből is a maradványelv alapján részesedett. A rendszerváltozást követően a turizmus spontán módon alakult. Az általában kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére a turizmus az elmúlt évtizedekben nálunk is tömegjelenséggé vált. A turizmus napjainkban a világgazdaság egyik legnagyobb szektora és hazánkban is az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott, mint a gazdaság élénkítésére kiválóan alkalmas tevékenység, amelynek fenntartható fejlesztése egy sor más területre is kedvező hatást gyakorolhat (pl. vidékfejlesztés, a lakosság életminőségének javítása, gazdaságilag egyébként nehezen kihasználható természeti és kulturális értékek hasznosítása stb.). Magyarország hivatalosan regisztrált devizabevétele az MNB előzetes adatai alapján 2002 első félévében 1578 millió euró volt, ami 16,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az év első felében 13,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami az előző év azonos időszakához képest 4,3%-kal kevesebb. Az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken 2,6 millió vendéget regisztráltak, ami 0,3%-kal haladta meg az előző év első félévének adatait, és 7,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 1,6%-kal maradt el az előző év első félévének adataitól. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 69,3 milliárd forint bevételt realizáltak az első negyedév során, ami 3,7%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. (Források: Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus, 2002. június és MNB) Magyarország turizmusa jelen állapotában nem versenyképes az EU-belivel. Bár Magyarország a látogatók számát tekintve a nemzetközi előnyben előkelő helyet Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 7
foglal el (2001-ben a világ 15 legnagyobb turisztikai desztinációjának a sorában a turistaérkezések száma alapján Magyarország a 12. helyen áll. Forrás: World Tourism Organization, 2002), a turizmusból származó fajlagos bevételek elmaradnak az Unió adataitól. A kiemelkedően magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket nem tudjuk megfelelően kihasználni és ennek az okai az alábbiakban keresendők: - alacsony szállodai kapacitás - komplex turisztikai termékek hiánya, - a turisztikai vállalkozásokban dolgozók körében szakképzetlenség, nyelvtudás hiánya, - a szolgáltatások színvonala általában elmarad a nyugat-európaitól, - a vendégéjszakák 1/10-e jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken, - erős területi (Balaton, Budapest) és időbeli (a vendégéjszakák 40%-a az országban július-augusztus hónapra esik) koncentráció. Turizmusunk egyik legnagyobb gondja a belföldi fizetőképes kereslet alacsony szintje, így erre való tekintettel fokozottan rászorulunk a nemzetközi turizmusra, ehhez azonban el kell érni a nemzetközi versenyképességet, az exkluzív turizmus kiemelt fejlesztésével, de ezzel párhuzamosan a belföldi turizmus feltételeinek a javítására is nagy hangsúlyt kell helyezni. Mindezek nem nélkülözhetik turizmusunk tudatos fejlesztését. A 2001-ben bevezetett gazdaságélénkítő kormányprogram - a Széchenyi Terv - a turizmust a kiemelt ágazatok közé emelte és 2001-ben 25 milliárd Ft-os, 2002- ben pedig 28,2 milliárd forintos költségvetést nyújtott a turisztikai fejlesztések ösztönzésére, így gyógy- és termálturizmus fejlesztésre, konferencia turizmusfejlesztésre, turisztikai tematikus parkokra (élményparkokra), kastélyés várturizmusra, egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésére. Kormányzati törekvés, hogy az idei évben elkészüljön a parlamenti pártok, a szakmai szervezetek és a régiók egyetértésén alapuló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, amely kormányzati cikluson átívelve biztosítaná Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 8
az ágazat fejlődését, majd ezt követően még ebben a ciklusban elkészülhetne a Turizmus törvény, amelynek feladata egyebek mellett, hogy megfogalmazza az ágazatban érdekelt szervezetek együttműködési kereteit, valamint az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást. Magyarország számára különleges lehetőséget, egyszer s mind feladatot jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás a turizmus szempontjából is. Ha sikerül a turizmusunk versenyképességét megteremteni, a világ legnagyobb turisztikai piacára juthatunk be. A turizmus, amelynek az egész világon biztos piaca van, és amely fejlesztéséhez kedvező adottságaink vannak, biztosan megtéríti a befektetéseket, és kedvező kilátásokat nyújt a nemzetgazdaság számára. 3. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURIZMUSA A Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja 2000-ben készült el, hivatalos elfogadást azonban még nem nyert. A Közép-Dunántúli Idegenforgalmi Régió három megye, nevezetesen: Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye 23 kistérségének 326 települését foglalja magában. A terület közel 10 ezer km2, ahol mintegy 1 millió lakos él. Fontos kiemelni, hogy a régió határa nem egyezik meg a közigazgatási régió határával. Veszprém megyéből az összes Balaton-parti települést, valamint a jelentősebb háttértelepüléseket, Komárom-Esztergom megyéből pedig a Dunakanyarhoz közeli településeket a szomszédos idegenforgalmi régiókhoz csatolták, ezzel meghatározó idegenforgalmi létesítményeket mazsoláztak ki a régióból. A Közép-dunántúli idegenforgalmi régió elhelyezkedését tekintve igen kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, ugyanis három fő vonzáskör: Budapest, Balaton valamint Bécs közötti háromszögben található. E hármas tengely határozza meg a jelenleg tranzit-jellegű régiót. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 9
A Közép-dunántúli idegenforgalmi régió természeti adottságai kedvezőek. A Dunántúli-középhegység gazdag ásványkincsekben, a régió dél-keleti részén elterülő vastag lösztakaróval borított Mezőföld az ország egyik legmagasabb terméshozamú gabonatermő területe. Az országos jelentőségű természetvédelmi területek a Közép-dunántúli régió kb. 15%-án helyezkednek el. A régió erdősültsége 24%, természeti vonzerői kevésbé nemzetköziek, viszont jól értékesíthetők az aktív turizmus helyszíneiként. Szálláshely szolgáltatással és vendéglátással a statisztikai régióban 5.348 vállalkozás foglalkozik, az összes vállalkozás 6%-a. A régióban a bruttó hazai termék mindössze 3%-a származik a turizmusból. A szállodai kínálat szempontjából a statisztikai Közép-Dunántúl - amely a 3 teljes megyét foglalja magában fajlagos és abszolút adatai alapján 2. helyen áll a hazai régiók sorában. A turisztikai régió (GM.4/2000 rendelet) viszont rendkívül szerény számokkal bír. (1. Táblázat) 1. Táblázat A statisztikai, illetve idegenforgalmi régió szálláskapacitásának összehasonlítása Terület Kapacitás (ágyak, illetve helyek száma) Szálloda Panzió Kemping Egyéb Összesen Magyarország 97.058 40.025 101.944 72.996 312.023 Közép-Dunántúl (statisztikai) 14.454 4.205 27.992 16.792 63.443 Közép-Dunántúl 4.896 2.062 8.834 8.493 24.285 (idegenforgalmi) Közép-dunántúli 5 % 5,2 % 8,6 % 11,6 % 7,8 % idegenforgalmi régió részesedése Magyarországon Forrás: Mapinfo KSH 1998. Tekintettel arra, hogy a fizetőképes kereslet egyre inkább a minőségi szálláshelyek felé fordult, a minőség terén, különösen a felsőbb kategóriákban még sok a hiányosság. A nemzetközileg elfogadott osztályba sorolási rend Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 10
szerint a szállodahálózat minőségi összetétele jelenleg gyenge. A régiónak nincs 5 csillagos minősítésű szállodája. A régióban a kereskedelmi szálláshelyek 2000. évi vendégforgalma Megnevezés 2000. év Külföldi vendégek száma 86.128 Belföldi vendégek száma 173.163 Vendégek száma összesen 259.291 Külföldi vendégéjszakák száma 332.908 Belföldi vendégéjszakák száma 445.396 Vendégéjszakák száma összesen 778.304 Forrás: KSH 2001. 2. Táblázat 2000-ben az ország kereskedelmi szálláshelyein csaknem 5,95 millió vendéget és 18,4 millió vendégéjszakát regisztráltak. A legtöbb vendéget és vendégéjszakát felmutató Budapest - Közép-Dunavidék régió az összes vendégéjszaka 30,36%-át, a Balaton régió a vendégéjszakák 26,99%-át, a harmadik legjelentősebb vendégforgalommal rendelkező Nyugat-Dunántúl pedig a vendégéjszakák 11,06%-át tudhatta magáénak. A legkisebb forgalmat realizáló Közép-Dunántúl és Tisza-tó kevesebb, mint 5% illetve 2%-kal részesedett a vendégforgalomból. A régió vendég összetételéről a régióhatárok speciális megállapítása miatt jelenleg nincsenek pontos információk. Szakértői becslések szerint: - a régió vendégeinek 80%-a belföldi, - a külföldiek zöme Szlovákiából és a német nyelvterületről érkezik, - a vendégek fő motivációja: vízparti üdülés és sportok (35%), városlátogatás kulturális vagy üzleti céllal (35%), aktív turizmus és természetjárás (20%), falusi turizmus, egyéb (10%). Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 11
4. FEJÉR MEGYE TURIZMUSA A megye Turisztikai Koncepcióját az LT Consorg cég készítette el 2002. tavaszán, azonban a Fejér Megyei Közgyűlés által nem került elfogadásra. A Koncepció a megye turizmusát az átutazó és kiránduló forgalom túlsúlyával jellemzi, továbbá az erős szezonalítással és területi koncentrációval a Velenceitavi kiemelt üdülőkörzetben. Az alacsony fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségei és a megye középső és déli területeinek turizmusba való integrálása szerepel még a fő jellemzők között. Fejér megye az ország egyik legfejlettebb megyéje. Földrajzi elhelyezkedését tekintve: északon Pest és Komárom-Esztergom megye, nyugaton Veszprém és Somogy megye, délen Tolna megye határolja, míg keleten természetes határa a Duna. 4273 km2-es területén 8 városban és 99 községben 423 ezer lakos él. A 107 település 7 statisztikai kistérségre oszlik. A megyét jó fekvés, szép és változatos természeti környezet, gazdag kulturális értékek és viszonylag fejlett infrastruktúra jellemzi. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma az elmúlt 15 évben mind a vendégek számát, mind tartózkodási idejüket tekintve folyamatosan csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák szerény hányada jelentkezik a szállodákban (2000-ben 37%, szemben az országos 62%-kal). A megye kereskedelmi szálláshelyi forgalmának fele a Velencei tóra összpontosul, ahol a vendégéjszakák 61%-a a főszezonra esik ez meghatározza megyei szinten is a tartózkodással járó turizmus szezonális jellegét. 2000-ben a megye kereskedelmi szálláshelyein mért vendégéjszakák az országos forgalom 1,73%-át képviselték, ezen belül a szállodai vendégéjszakák csak 1,02%-át. A megyei magán szállásadás (fizetővendéglátás és falusi turizmus) már sokkal jelentősebb Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 12
hányadot képvisel az ország teljes forgalmából (5,11%), ezen belül is kiemelkedő a belföldi vendégéjszakák szerepe: az országos forgalom 6,69%-a (ez a legmagasabb mutató, amelyet a megye a turizmus országos forgalmában elért). A kínálat helyzetéről elmondható, hogy a megye vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára regionális és helyi jelentőségűek, komplex és versenyképes turisztikai termék nincs ma a megyében. A közlekedés területén gondot jelent a kerékpárutak elégtelensége, a térképes jelzőtáblák hiánya a turistautak mentén, a lovas túraútvonalak kijelölésnek hiánya. Szálláshelyek tekintetében a megye turisztikai szálláshelyeinek kapacitása az elmúlt 15 évben 116%-kal nőtt (7810 férőhelyről 16835 férőhelyre), ezen belül a szállodai kapacitás 48%-kal (1016- ról 1502 férőhelyre) bővült, és mindvégig rendkívül alacsony, egyszersmind csökkenő hányadot (1985-ben 13%, 2000-ben 9%) képviselt a szálláshely kapacitásban. A kedvezőtlen struktúra mellett a szálláshelyek területileg is koncentráltak: 2000-ben a Velencei tóra összpontosult a megye szálláskapacitásának 62%-a. A szállodai kapacitáson belül az első magas kategóriájú szálloda csak 2001-ben lépett be (a négy csillagos Novotel Szálló Székesfehérváron), a régi szállodák színvonala a felújítások sorozatos elmaradása és a korszerűsítés hiánya miatt erősen kifogásolható, amihez a tulajdonosváltások nagymértékben hozzájárultak. A korszerűsítés valamennyi régebbi szálláshelyen és különösen a Velence-tavi kempingek nagy részében is időszerű lenne. 1999-ben, a megyében található 1787 vendéglátóhely az országos adat 3,7%-át képviselte. A megyei vendéglátás színvonala, erényei és gondjai megfelelnek az országos képnek: a kínálat színesedése mellett az éttermek kínálata sokszor egyhangú, hiányzik a korszerű étkeztetés, az étlapokon kevés a tájjellegű étel és főleg a gyümölcs. Alacsony színvonalú a borkínálat, az étlapok többnyire egynyelvűek, az egységek berendezése és bútorzata nem minden esetben illeszkedik a tájegység jellegéhez, illetve az étterem színvonalához, a Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 13
mellékhelyiségek még mindig sokszor méltatlanok a környezethez, a kiszolgálás színvonala erősen változó a különböző egységekben. Az egyéb szolgáltatások tekintetében a kereskedelmi üzletek és áruházak száma és színvonala kedvezően alakult. Bár egyre több település rendelkezik honlappal az Interneten és a kiadványok száma is szaporodik, az egyik legnagyobb gond még mindig a tárgyszerű és pontos tájékoztatás gyengesége, vagy sokszor hiánya. A megyében jelenleg csak két Tourinform iroda működik, az egyik Székesfehérváron a másik Enyingen, pedig a tájékoztatás alapvető feladata lenne minden településnek, amelyik turistákat fogad. Összességében elmondható, hogy szemben az általános gazdasági fejlettségi szint, és különösen az ipar területén elért élenjáró helyével, Fejér megye a turizmust illetően a megyék rangsorában középen helyezkedik el. Részesedése az országos turisztikai bevételekből 1,5-2%-ra becsülhető. Fejér megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom dominanciája, a Velencei tó rendkívül rövid szezonra korlátozódó vízparti tömegturizmusa, egyéb jelentős célterületek és a komplex turisztikai termékek hiánya, valamint az alacsony jövedelemteremtő képesség jellemzi. A megyében található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok ugyanakkor a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 14
5. A MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG LEHATÁROLÁSA, TELEPÜLÉSEINEK RÖVID BEMUTATÁSA. A Mezőföldi kistérség az ország iparilag egyik legfejlettebb területén, a Közép- Dunántúli régióban, Fejér megye dél-nyugati részén, a Mezőföldön terül el, annak is a nyugati területén. Területe: 481 km2. A térség átmenetet képez az Alföld és a Dunántúl között. Szinte mindenütt megtalálható a löszréteg, amelynek sajátos felhalmozódási ill. lepusztulási formái adják a táj arculatát. A terület erdőkben szegény, tipikusan mezőgazdasági vidék, amelynek egyhangúságát akácligetes és cserjés területek törik meg és teszik vonzóbbá. A Mezőföldi kistérséget (mely az érintett települések önkormányzatainak önkéntes társulása) alkotó települések egy kivétellel - Mezőszilas - valamennyien az Enyingi statisztikai kistérség települései. A kistérséghez tartozó településeket vizsgálva megállapítható, hogy egy nagytáj (makrorégió) kistájain (mikrorégiók) helyezkednek el. A kistérséget alkotó települések 3. Táblázat Tájbasorolás A kistájakhoz tartozó települések 1. Nagytáj: Alföld 1.4.3.1. Kistáj: Enyingi Hát Enying 1.4.3.2. Kistáj: Káloz-Igari Löszhát Lepsény, Dég, Lajoskomárom, Káloz, Kisláng, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas 1.4.3.3. Kistáj: Sió-Völgy Mezőkomárom, Szabadhídvég Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. A térség vizeit a Cinca-Csikgát patak gyűjti össze, amely a Sión keresztül jut el a Dunához. Enying területén völgyzáró művek építésével 93 ha nagyságú mesterséges tórendszer alakult ki. Éghajlatát mérsékelten meleg nyár és száraz, enyhe tél jellemzi. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 15
A kistérség területén tájhasználat szempontjából egyoldalú szántó művelési ág érvényesül, tekintettel a földterületek magas, 30 AK-t meghaladó értékére. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos kistérségben a nagy szakértelemmel, szorgosan megművelt határ arról tanúskodik, hogy az itt élő emberek bíznak a jövőjükben, mely elsősorban a mezőgazdaságból való megélhetést jelenti. A térség iparilag fejletlen. Területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségnek minősül, társadalmi, gazdasági szempontból hátrányos helyzetűnek számít, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alig haladja meg a régió átlagának a felét. A kistérség környezetvédelmi helyzete - a szennyvízhálózat hiányosságait és a szeméttelepek kivéve kedvező. Levegőszennyezés, tekintettel az ipar nem számottevő jelenlétére, nem veszélyezteti a térséget. Vízminőség szempontjából a tisztítatlan szennyvizek jelentenek szennyező forrást. A csatornázottság a régión belül itt a legalacsonyabb, csupán 1,3%-os. (Szennyvízhálózat hiánya jellemzi a térség 8 települését.) Egy kilométer vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 11 méter. A hulladékgazdálkodás csak részben megoldott. A környezeti zaj és rezgésártalom értéke alacsony. Középfokú humán infrastruktúra ellátottsággal egyedül Enying rendelkezik. A térségben két településen: Enyingen és Lepsényben várható a jövőben az urbanizációs folyamatok erősödése. A kistérség közlekedési viszonyaiban az autó és az autóbusz közlekedésnek van meghatározó szerepe, mivel közúthálózata fejlett, érinti az M7-es autópálya, a 64-es és a 70-es főút. A kistérség közúti tengelye a 64-es számú főút, mely a Balaton-partot, Enyinget, Dunaföldvárt köti össze és vezet az Alföldre. A Mezőföldi kistérségben egy város (Enying, mely a kistérségi központ szerepét tölti be) és 10 község található. A 11 településből álló kistérség népességszáma: 27.653 fő. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 16
6. A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI HELYZETKÉPE A térség erőssége a magas aranykoronájú és termésátlagú mezőgazdasági föld, amely biztosítja az itt élő népesség nagy hányadának a megélhetését. A megyében itt a legmagasabb a egyéni gazdálkodók száma. 1994-ben az 1000 lakosra jutó mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma az enyingi térségben: 312 (KSH- Közép-Dunántúl, 2000). A termelési szerkezet alapvetően a mezőgazdasági alaptevékenységre épül. A gabona és ipari növények termelése mellett a sertés és szarvasmarha tenyésztés a jelentős. Számottevő ipari termelés csak Enyingen folyt napjainkig a Videoton Holding Rt. Kábelkonfekcionáló Üzemében, amelynek a bezárását jelentette be a vállalat vezetősége 2003. Januárjában. Élelmiszeripari feldolgozóüzem Enyingen, Lepsényben, Kislángon, és Lajoskomáromban működik. A kistérség településein működő vállalkozások száma - összehasonlítva a megye más kistérségeiben működő vállalkozások számaival alacsonynak mondható. 1998-ban a működő vállalkozások száma Enyingen: 955 volt, míg a Bicskei kistérségben: 1838, a Gárdonyi kistérségben: 2291, a Dunaújvárosi kistérségben pedig 6741 volt. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó és az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadót képező jövedelem nagysága tekintetében elvégezve az összehasonlítást a fenti kistérségekkel lényeges eltéréseket tapasztalhatunk. (4. Táblázat) Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 17
4. Táblázat Összehasonlító adatok az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadót illetően (1998) Kistérségek Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó (Ft) Enying 32.978 197.182 Bicske 45.268 230.259 Dunaújváros 75.154 333.797 Gárdony 55.216 263.368 Forrás: (KSH Magyarország Kistérségei: Közép-dunántúl, 2000) Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem (Ft) 6.1. NÉPESSÉG, MUNKAERŐHELYZET A Mezőföldi kistérségben élők számának településenkénti megoszlását az 5. táblázat mutatja. Népességszám alakulása a Mezőföldi kistérségben Település Népességszám (fő) Enying 7387 Dég 2440 Káloz 2567 Kisláng 2704 Lajoskomárom 2491 Lepsény 3291 Mátyásdomb 825 Mezőkomárom 1097 Mezőszentgyörgy 1439 Mezőszilas 2404 Szabadhídvég 1008 Összesen: 27.653 Forrás: az érintett települések önkormányzatai 5. Táblázat A térség népességszámának alakulását a különböző tanulmányok gyengén emelkedőnek, de inkább stagnálónak jellemzik. A kistérségben élő lakosság Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 18
elsősorban magyar, de a cigány etnikum is jelen van, különösen Enyingen, Lepsényben és Mezőszentgyörgyön. A férfi lakosság aránya: 49,5%. A terület munkaképes korú népességének aránya: 56,4%. A térség legnépesebb települése: Enying, 7387 lakossal. 1990. óta az élveszületések száma folyamatosan csökkenő, míg a halálozásoké alig változott. A kistérség két településén: Mezőkomáromban és Szabadhídvégen népességfogyás tapasztalható. A terület népsűrűsége alacsony: 52 fő/m2. A kistérség urbanizáltsága alacsony és általánosságban település hiányosnak mondható. Térségünkre is jellemző az az általános helyzet, hogy a fiatalabb generáció a kisebb településeket először csak a tanulmányaik folytatásának az érdekében hagyja el hosszabb- rövidebb időre, majd a megszerzett végzettséggel munkába állnak többnyire távol addigi lakóhelyüktől. A pályakezdő munkanélküliek száma a 2003. január 21-i adatok alapján 75 fő. Gazdasági szempontból az 1990-es évek recessziója hatással volt az Enyingi kistérségre is, itt is végbe mentek azok az átalakulási folyamatok, amik ebben az időszakban Magyarországra jellemzőek voltak: tulajdonosi, szervezeti viszonyok megváltozása, munkaerő elbocsátása stb. Foglalkoztatási szempontból Fejér megye két legkritikusabb helyzetű térsége a Sárbogárdi és az Enyingi. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben: 1592 fő. (2003. január 21. állapot) 2002. decemberi adatok alapján a munkanélküliségi ráta a térségben: 14,1 %. Enying térségében a munkanélküliség növekedését egyrészt a körzeten belüli létszámleépítések és a tevékenységek felszámolása (mezőgazdasági szövetkezetek, a Videoton Holding RT. Kábelkonfekcionáló Üzeme) másrészt az ingázókat érintő elbocsátások okozták. A kistérség településein a lakosság számára az elhelyezkedés komoly nehézséget jelent, tekintettel az üres álláshelyek rendkívül alacsony számára (2003. januárjában a Fejér megyei Munkaügyi Központ Enyingi kirendeltségén bejelentett álláshelyek 59 fő Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 19
foglalkoztatást teszik lehetővé), továbbá a munkavállalók alacsony iskolázottságára és a szakképzettség hiányára. (Az adatok a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Enyingi kirendeltségének vezetője szolgáltatta.) Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 20
7. A KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK JELENLEGI HELYZETE, ADOTTSÁGAINAK VIZSGÁLATA 7.1. A TELEPÜLÉSEK ELÉRHETŐSÉGE A kistérség földrajzi elhelyezkedés és a közúton való megközelíthetőség szempontjából igen előnyös adottságok jellemzik, hiszen a közelben található az ország leglátogatottabb helyeinek ranglistáján második helyet elfoglaló Balaton, de a megyeszékhely Székesfehérvár is mindössze 35 km-re fekszik a kistérség központjától, Enyingtől. A kistérség közúti tengelye a 64-es főút, mely átszeli a kistérséget, és egyúttal kapcsolatot teremt a 7-es főúttal és az M7-es autópályával. Vízi közlekedés, repülőtér nincs a térségben. A Lepsény-Dombóvár vasúti mellékvonalon Tamási és Lepsény között 1998. óta szünetel a forgalom. Az utasok szállítása autóbusszal történik az említett szakaszon. Lepsény vasúton is megközelíthető a Budapest-Balaton közötti vasúti közlekedés révén, azonban a MÁV az utóbbi években jelentősen csökkentette azon vasúti járatok számát, melyek megállnak a településen. A tömegközlekedési eszközök autóbuszok járatsűrűsége alacsony, sok a várakozási idő, az esetleges átszállás miatt hosszú időt vesz igénybe egyik településről eljutni a másikra. A települések elérhetőségéről, megközelíthetőségéről a 64-es és a 7-es út illetve az ezekről vezető bekötőutak gondoskodnak. Dég és Mezőszentgyörgy zsáktelepülések. A Kisláng és Soponya között a közelmúltban megépült összekötőút nagymértékben hozzájárult a települések egymás közötti, továbbá a megyeszékhely könnyebb és gyorsabb elérhetőségéhez. Lepsényt a 7-es főközlekedési út szeli ketté, melyről bekötőút vezet Mezőszentgyörgyre. Enyinget és egyik településrészét, Balatonbozsokot kettészeli a 64-es főút. A Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 21
város többi településrésze: Alsótekeres, közvetlenül a 7-es főközlekedési út, Leshegy és Kabókapuszta pedig a 64-es főútról vezető bekötőúton érhetők el. Mezőszilast Enyinghez hasonlóan szintén kettészeli a 64-es főút, míg a zsáktelepülésként emlegetett Dég a 64-es útról érhető el. Kálozt, Kislángot, Lajoskomáromot, Mezőkomáromot és Szabadhídvéget szintén a 64-es útról vezető bekötőúton lehet megközelíteni. Káloz és Kisláng települések több irányból is elérhetőek (64-es, 63-as főutak, 7-es főút, M7). A 11 települést összekötő utak állapota és ill. bizonyos esetekben a hiánya (pl. Dég-Káloz közötti összekötő út hiánya) problémát jelent a térségben élők számára. 7.2. A TURISZTIKAI KERESLET JELLEMZŐI A kistérség turista forgalmára vonatkozóan teljes körű statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, kivéve Enyinget, ahol a regisztrált fizető-vendéglátók az éves bejelentési kötelezettségüknek megfelelően tájékoztatják az Önkormányzatot a vendégforgalom alakulásáról. (6-7. Táblázat) Vendégforgalom Enyingen (1997-2002) Év Külföldi vendég (fő) Belföldi vendég (fő) Összes vendég (fő) 1997. 33 537 570 1998. 96 312 408 1999. 110 185 295 2000. 73 1072 1145 2001. 81 205 286 2002. 40 547 587 Forrás: Tourinform iroda Enying 6. Táblázat Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 22
Vendégéjszakák Enyingen (1997-2002) 7. Táblázat Év Külföldi vendég- Éjszakák száma Belföldi vendég- Éjszakák száma Összes vendégéjszakák száma 1997. 91 2076 2167 1998. 428 902 1330 1999. 788 1499 2287 2000. 321 2220 2541 2001. 515 1507 2022 2002. 214 3698 3912 Forrás: Tourinform iroda - Enying A kereskedelmi szálláshelyek közül csak a dégi Borostyán Panzió vendégforgalmára vonatkozóan áll rendelkezésre statisztikai adat. (8. Táblázat) A dégi Borostyán Panzió vendégforgalma (2000-2002.) Megnevezés 2000. 2001. 2002. Külföldi 47 17 17 vendégek száma Belföldi 168 159 435 vendégek száma Összes vendég 215 176 452 száma Külföldi 94 34 50 vendégéj. száma Belföldi 334 363 1743 vendégéj. száma Összes vendégéj. 428 397 1793 száma Forrás: Dég - Borostyán Panzió 8. Táblázat A külföldi vendégek összetételét tekintve: a német vendégek dominanciája mellett meghatározó az osztrák, olasz és lengyel vendégek száma. A domináns német vendégek esetében meghatározó jelentősége van a Balaton közelségének, a német állampolgárok által vásárolt hétvégi ingatlanoknak és a testvérvárosi kapcsolatoknak. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 23
A kistérség települései közül többen rendelkeznek külföldi partnerkapcsolattal, (Enying: Németország, Románia, Lengyelország, Udmurt Köztársaság; Dég: Olaszország; Lajoskomárom: Németország; Mezőszilas: Németország), mely hozzájárul ahhoz, hogy egyre több külföldi jelenik meg térségünk településein, akik zömmel családoknál kerülnek elhelyezésre és az így kialakult baráti kapcsolatok révén jönnek vissza a következő években. Az enyingi Tourinform iroda 2001. nyarán felmérést készített a kistérségbe érkező vendégek körében. A kérdőív az irodában, a város fizető-vendéglátóinál és a dégi Borostyán panzióban megfordult vendégek körében került kitöltésre. A kérdőív kitöltésére hajlandó vendégek (31 fő) mindegyike azt a választ adta, hogy jól érezte magát térségünkben, a jövőben is szívesen visszatérne, és jó szívvel ajánlaná barátainak, ismerőseinek az idelátogatást. Az idelátogató turistáknak magas színvonalú szolgáltatásokra, programokra, attrakciókra van szükségük, hiszen a turista a vonzerő miatt indul útnak, azért, hogy valami mást tegyen és lásson, mint amivel a saját környezetében naponta találkozik. 7.3. A TURISZTIKAI KÍNÁLAT HELYZETE Vonzerők A térség átmeneti táj sok-sok hasonlósággal az Alföld és a Dunántúl között. Erdőkben szegény, kimondottan mezőgazdasági jellegű vidék, gazdag földekkel, viszonylag kevés iparral, megőrizve a táj szépségét, a falusias élet, a magyar vendégszeretet, vendégvárás hagyományait. A turisták, átutazók zöme többnyire átfut ezen a zsebkendőnyi területen, itt a Balaton kapujában. Ez a rövid idő csupán arra elegendő, hogy egy átlagos magyarországi település benyomását keltse az erre utazóban. S valóban, az autó és a busz ablakán keresztül rejtve maradnak a táj különleges szépségei, a vidék rejtett titkai, melyek csak a Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 24
kedvesen lágy lankák között gyalogosan barangolva, kerékpárra vagy lóra pattanva fedezhetők fel. Az enyingi Tourinform iroda által 2001. nyarán végzett kérdőíves felmérés többek között arra is irányult, hogy felmérje a lakosság és a turisták körében legfontosabbnak tartott vonzerőket a térségben. Az 58 kitöltött kérdőívből 54 volt értékelhető. A válaszadók 79%-a a Balaton közelségét, 50%-a a vendégszeretetet, 48%-a szép tájat, természetet, 44%-a a lovaglást és 39%-a a falusi vendéglátást jelölte meg. Természetes vonzerők: A Nyugat-Mezőföldön elterülő 3 megyével Fejér, Tolna és Somogy határos kistérség földrajzi elhelyezkedése, különös tekintettel a Balaton közelségére, rendkívül előnyösnek mondható. Éghajlata az Alföld középső részének éghajlatához hasonló: napsütés és kevés csapadék jellemzi. Természeti szempontból a térség növény- és állatvilága változatos. Jelentős a térség apróvad-állománya. Sajnos az egykori tölgyesek (tatárjuhos, homoki ) szinte teljesen eltűntek, a löszös pusztákat feldarabolták, a mocsarakat lecsapolták, de mindezek ellenére az eredeti vegetáció számos növénye fennmaradt még. A védett fajok száma stagnál, sőt némelyiknél (pl. vidra) növekedés is kimutatható. Két helyi jelentőségű természetvédelmi terület található a kistérségben, mindkettő Dégen. Az egyik a 30 ha-os Kastélypark, a másik pedig az ehhez kapcsolódó 43 ha-os Bozót-patak völgye. A Bozót patak az Etelkai- és a Bogárdi vízfolyással egyesülve a Sióba ömlik. A meredek partoldalakkal szegélyezett, itt-ott tavakká öblösödő, máshol mocsarasan szétterülő vízfolyás az időjárási tényezőkkel együttesen, ma is formálja a tájat, amelynek különlegesen gazdag élővilágát sokfajta madár, őshonos halfajok és hüllők egészítik ki. A vízfolyásban tündérrózsa virít. A partot fűz-nyár ligeterdők, bokorfüzesek, éger- Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 25
szil ligetek kísérik. A patak völgyétől távolabb gyöngyvirágos, gyertyánoskocsányos tölgyesek találhatók. Az ártéri ligeterdőkben, tölgyesekben, vizenyős réteken, legelőkön változatos, sajátos gombavilág tenyészik. A vizenyős területek, a mocsaras-nádas foltok, a nyílt vizek madárvilága igen gazdag. Időnként a nagy kócsag, kanalas gém és a szürke gém táplálkozik a területen. A Bozót-patak mentén a mezei poszáta, zöldike, szajkó, feketerigó él. Az idősebb fák, füzek, az erdős részek és a nagy kiterjedésű szántók, mezők madárvilága is rendkívül színes és érdekes. Az előforduló fajok zöme védett. A Festetics-kastély körül arborétum jellegű parkot alakítottak ki, amely őrzi az ártéri ligeterdő töredékeit. A park az itt áthaladó három vízfolyás által táplált tóra ereszkedik. A kertben az érintetlen, alakítatlan természetes táj észrevétlenül egyesül az angolkerttel. A parkban közel 45 lombos- és 10 fenyőfaj található. Különleges fái között a páfrányfenyő, liliomfa, fekete eperfa, szivarfa, júdásfa, csörgőfa, keleti platán, magyar mahónia, tűztövis is előfordul, de a legértékesebb talán a 6 darab 3-5 m törzskerületű kocsányos tölgy. A természeti vonzerők sorából nem hagyhatók ki a műemlék templomokat körülvevő parkok (pl. az enyingi Nepomuki Szent János Római Katolikus templom angolparkja) és a térségben lévő kastélyokat, kúriákat körülvevő parkok és kertek (pl. az enyingi Batthyány-kastély kertje, a lepsényi Nádasdykúria parkja), melyek a nyári hónapokban ideális helyszínei lehetnek szabadtéri kulturális rendezvényeknek. A térségben a termálturizmus lehetőségei is adottak Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég térségében. Lajoskomárom lefojtott termálkúttal rendelkezik, azonban a kút területének tulajdonjogi kérdését a mai napig nem sikerült a helyi önkormányzatnak jogi úton rendezni. A Bozót-patak völgyének mezőszilasi térség, érintetlen természeti adottságaival, az ökoturizmus fejlesztéséhez járulhat hozzá. A Bozót-patak völgy hasznosítására vonatkozó tanulmánytervet a helyi önkormányzat már elkészíttette. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 26
A térség több településének önkormányzata rendelkezik olyan értékes területekkel, amelyek alkalmasak a turizmus különböző formáinak a kiépítésére. A Mezőkomáromot és Szabadhídvéget kettéválasztó Sió vízi sportokra alkalmassá tétele (kajak, kenu) az aktív turizmus lehetőségét rejti magában. Zömmel magántulajdonban lévő horgásztavakban, továbbá érintetlen, nádas, mocsaras területekben gazdag a térség. A Mezőföldi kistérség keleti határán végighúzódó Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet is jelentős turisztikai vonzerőt képvisel és számtalan turisztikai lehetőséget tartogat. Kulturális örökség vonzerők: Az építészeti emlékek közé tartoznak a kistérség településeinek gazdag múltjára utaló kastélyok, kúriák és műemlék templomok: - Festetics-kastély és Holland-ház, Dégen (műemlék, a Nemzeti Kastély Program része, állami tulajdonban), - Batthyány-kastély, Enyingen (műemlék, helyi önkormányzat tulajdonában), - Schrikker-kúria, Enyingen (helyi önkormányzat tulajdonában), - Zichy-kastély, Kálozon (műemlék, magántulajdonban), - Strommel-kastély, Mezőszilason (megyei önkormányzat tulajdonában), - Droppa-kastély, Mezőszilason (helyi termelőszövetkezet tulajdonában), - Nádasdy-kúria, Lepsényen (műemlék, magántulajdonban), - Lonkai-kastély, Mátyásdombon (Fővárosi Kézműipari Vállalat tulajdonában). A Közép-Dunántúlon található 5 egyedi épületegyüttes egyike az állami tulajdonban lévő dégi Festetics-kastély, mely a Nemzeti Kastélyprogram részét képezi. A Kastélyprogram elsődleges célja a magyar kulturális örökség részét képező kastélyok hosszú távú megóvása és hasznosítása. A kiemelkedő történelmi és építészeti értéket képviselő kastély jelenleg a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésében áll. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 27
A 3.000 m² hasznos alapterületű, kétszintes, U alaprajzú kastélyt Pollack Mihály tervei alapján 1815-1819 között klasszicista stílusban építették. A műemléki együtteshez számos melléképület tartozik, köztük a Kiskastély, valamint a kis szigeten épített un. Holland-ház a legjelentősebb. A közel 27 ha-os park része egy halastó is. A kezelő beleegyezésével és jóváhagyásával a kastély Tükörterme komolyzenei koncertek helyszíne, de a kastély a koncerteken túl évek óta időszakos képzőművészeti kiállításoknak is otthont ad. A műemlék épület idegenforgalmi célú hasznosítása nagymértékben hozzájárulna, és lendületet adna a település és a térség felzárkózásához és fejlődéséhez. Jelentős turisztikai vonzerőt képviselhetne a térség, a megye, a régió vonzerőleltárában az által, ha a magyarországi kastélyszállók köre egy újabb, értékes és egyedülálló komplexummal gazdagodhatna. A fent felsorolt kastélyok, kúriák egy része funkció nélküli (Lonkai-kastély, Zichy-kastély, Nádasdy-kúria, Purgly-kúria), egy másik részük pedig szociális jellegű feladatot lát el (Batthyány-kastély, Strommel-kastély és a Schrikkerkúria). A kistérség kastélyai, kúriái kivétel nélkül felújításra szorulnak. Az enyingi Batthyány-kastély Rendelőintézetként funkcionál, azonban a kastély kertje ideális környezetet biztosít a nyári hónapokban kulturális rendezvények megtartásához. Ezt a lehetőséget felismerve 2001-ben a Tourinform iroda és a Művelődési ház közös kezdeményezéssel új, színvonalas könnyűzenei koncertsorozatot indított Muzsikáló kastélykert elnevezéssel. Lepsényben szintén élnek a kastélyt körülvevő park nyújtotta lehetőséggel. Bár a felújítás alatt álló 7,5 ha-os parkkal, erdővel körülvett Nádasdy-kúria magántulajdonban van, 1,5 hektárnyi terület az értékesítést követően önkormányzati tulajdonban maradt és itt kerül az Önkormányzat és a civil szervezetek, egyesületek szervezésében megrendezésre számos szabadtéri program. Műemlék templomok találhatók Enyingen, Dégen, Kálozon, Mezőkomáromban és Szabadhídvégen. A templomok építészeti értéke inkább a településkép egyik Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 28
harmonikus elemeként, továbbá komolyzenei rendezvények helyszíneiként fontosak a turizmus számára. Enyingen a Református templom évek óta Nyáresti Orgonamuzsikára invitálja a komolyzene kedvelőit. A népi építészetet őrző tornácos házak hol kisebb, hol nagyobb arányban, de valamennyi településen megtalálhatók. Mezőszentgyörgyön egy ilyen műemlék épület felújítására nyújtott be pályázatot a helyi Önkormányzat az FVM-hez. A sikeres pályázat kapcsán helyreállították a műemlék épületet (Eötvös Károly szülőháza), ahol lehetőség nyílik egy helytörténeti és néprajzi anyagokat bemutató kiállítás kialakítására is, továbbá az épülethez tartozó hangulatos belső udvar pedig szabadtéri rendezvények helyszínéül fog szolgálni. Lajoskomáromban a Fülöp-hegyi pincesor számos pincéje hűen őrzi a népi építészeti elemeket. Három múzeum található a térségben. Lepsényben állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás őrzi a település gyökereit. Mezőszentgyörgyön Eötvös Károly szülőházában emlékszobát alakítottak ki az író, politikus és ügyvéd emlékeinek. Németh László Emlékháza Mezőszilason található, ahol emlékszobát alakítottak ki az író tiszteletére. Korábban a dégi Holland-ház állandó és időszaki kiállításoknak adott otthont. Az 1999-es nagy esőzések azonban megrongálták az épületet és elmosták az alsó szinten elhelyezett állandó kiállítás (Mezőgazdasági Tájmúzeumként működött) anyagát. Az időszakos képzőművészeti kiállítások helyszínét jelenleg a kastély épülete szolgálja. Speciális vonzerők: Rendezvények - hagyományőrzés: Napjainkban felértékelődött és megnőtt az igény a turisták részéről a hagyományok iránt. A hagyományok ápolása, őrzése erősíti a kulturális gyökereket és magát a lokálpatriotizmust is. Sajnálatos tény, hogy napjainkra a Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 29
hagyományok egyre inkább feledésbe merülnek, elvesztve így a kulturális gyökereket, ami azonban nem csak az adott környezetnek jelentene pozitívumot, hanem a külső szemlélők, a vendégek számára is. Megfelelően alakítva vonzerővé is válhatna ezeknek a hagyományoknak az őrzése. Ezért nagyon fontos a szép számban gyarapodó, aktív és kezdeményező szerepet vállaló civil szervezetek, egyesületek munkájának a támogatása. A térség több településén Enying és Kisláng - működik Művészeti Alapiskola, ahol a fiatalok néptánc tanulás keretében megismerkednek a népzenével és a népi hagyományokkal is, továbbá az iskolában lehetőség van a népi kézműves mesterségek - kosárfonás, korongozás, csuhézás, szövés és fonás - elsajátítására is. Több településen találunk népi mesterséggel foglalkozó kézművest, akik közül van aki már csoportok fogadására is alkalmassá tette a műhelyét, ugyanis az évek során egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a műhelylátogatásra, az alkotás folyamatának a megtekintésére, így a vendégek részéről megfogalmazódott igény kielégítése érdekében Cserepes csűr program kialakítására került sor az enyingi fazekas házaspárnál, ahol lehetőség van arra, hogy az érdeklődők a helyszínen, az alkotás folyamatába nyerjenek betekintést. Szíj- és nyereggyártó, fafaragó, kosárfonó, és csuhés is megtalálható a kistérségben. Bor és gasztronómia: A helyi gasztronómiai élmények is jelenthetnek önálló vonzerőt a jövőben, amennyiben egyedi szolgáltatást tudnak nyújtani ill. valamilyen specialitással vannak megspékelve. A térség jelenleg működő 4 étterme közül a lajoskomáromi Eresz Étterem és Söröző már jó alapokkal rendelkezik ennek megteremtéséhez. A térségben a szőlőművelés is nagy tradícióknak örvend. A zamatos, tájjellegű borok olasz rizling, szürkebarát, kékfrankos, cserszegi fűszeres stb. - Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 30
kóstolgatására vágyókat több településen is hangulatos pincék hűs rejtekén várják a szőlősgazdák, akik boraik megmérettetése érdekében évente borversenyt is rendeznek. Sportolási ill. szabadidős lehetőségek: A térség természeti adottságai kiválóan alkalmasak az aktív turizmusra, különösen: lovaglásra, horgászatra, vadászatra, természetjárásra és kerékpározásra. A mezőszilasi Termelőszövetkezet több mint 3 évtizede nyújt csoportok számára komplett lovas programot. Évente 3-4 ezer közé tehető a vendégek száma. A tapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy a Termelőszövetkezet vezetősége által emlegetett vendégszám csökkenés ellenére, az elmúlt években fejlesztés, programbővítés, színvonalbeli változás nem igazán történt. Hiányzik az idegen nyelvet beszélő programgazda ill. csoportfelelős. A környezet eléggé lehangoló, a pályán lévő akadályok festésre, a mellékhelyiségek pedig felújításra szorulnak. Komoly változtatásokra és fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a program iránti érdeklődés a jövőben is megmaradjon. Enying-Kabókapusztán, varázslatos környezetben színvonalas lovas tanya várja a természet és a lovassport hódolóit, akik a tanyán megszállva hódolhatnak a lovaglás, tereplovaglás szenvedélyének, miközben az évről-évre bővülő egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is élvezhetik. A Lajoskomáromhoz tartozó Sáripuszta a magyar lótenyésztés nagy múltra visszatekintő és méltán elismert fellegvára. A szabdalt terep, a meredek domboldal, a több kilométer hosszú völgyek, gyér akácosok, a patak mentén húzódó nyárfák ideális környezetet nyújtanak lovaglásra, tereplovaglásra és terepkocsikázásra. A természet és a szabadtéri vizek csendjének szerelmeseit több településen is halban gazdag horgásztavak várják. Első Magyar Ipari Park Szervező Kft. 31