1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program indult Zala megyében. A kísérletben egy új módszert próbáltunk ki, amellyel elısegíthetı a rokkantsági nyugdíjban részesülı személyek visszatérése a munkaerı-piacra. Szándékaink szerint az így szerzett tapasztalatok felhasználhatók a szolgáltatás kialakítása és esetleges országos kiterjesztése során. A kísérletben résztvevık az alábbi nevet és logót találták ki a szolgáltatás számára: 4M Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességő Munkavállalóknak Ebben a csomagban a Back to work company által megtartott képzési modulok tanulságait összegeztük. A csomagban gyakorlati segédanyagok találhatók a tanácsadók számára, amelyek szakmai segítséget adnak a munkájukhoz, illetve felhasználhatók a 4M szolgáltatásba bekapcsolódó új tanácsadók képzése, a szolgáltatás új kirendeltségeken való bevezetése során. 1
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a csomag folyamatosan fejlıdik, alakul. Tehát a tartalma nem az egyetlen üdvözítı megoldás, még csak nem is elıírás csupán útmutató a szolgáltatás fejlesztéséhez. Az útmutatót a tanácsadók Nagykanizsán és Zalaszentgróton szerzett kísérleti tapasztalatai alapján átdolgozzuk, finomítjuk, hogy az ennek eredményeképpen létrejövı szolgáltatás jobban megfeleljen a helyi munkavállalók és munkaadók igényeinek. Tehát ez a finomítás egyben a folyamatos továbbfejlesztés kezdete is. A Back to Work Company köszönetét fejezi ki a brit Jobcentre Plus Disability Service Doncaster, UK (a megváltozott munkaképességő munkavállalókkal foglalkozó szolgálat) részérıl Janet Healey-nek, Dr. Somodi Istvánnénak, a magyar Foglalkoztatási Hivatal igazgatóhelyettesének, valamint Deák Ferencnek, a Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesének és csapatának a képzés során, illetve a csomag összeállításához nyújtott segítésükért. Továbbá köszönjük a nagykanizsai és zalaszentgróti tanácsadóknak, valamint társaiknak, hogy részt vettek a képzésben, és hogy odaadó lelkesedéssel sikerre vitték a projektet. 2
1.2 Jogszabályi háttér A foglakozási rehabilitáció és a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı támogatások jogszabályi háttere Somodi Istvánné dr. Foglalkoztatási Hivatal Budapest 1. A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása 1.1 Munkajogi védelem A fogyatékos emberek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei jelentısen csökkenhetnek, erre tekintettel a jogszabályok fokozott munkajogi védelemben kívánják részesíteni ezen személyek körét. Érdekeik védelmének elısegítését két jogintézmény biztosítja: a hátrányos megkülönböztetés tilalmának meghatározása, valamint a speciális, a megváltozott munkaképességő személyekre megállapított felmondási tilalmak felsorolása. A hátrányos megkülönböztetés tilalma A munkaviszonnyal kapcsolatban tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggı tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függı körülmény miatt. 1 1 A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 5. -a (hatályos: 2001. július 1-jétıl) 3
A tilalom nem csupán a munkaviszony fennállása idején áll fenn, hanem a munkaviszony létesítését megelızı idıszakban is: tilos a hátrányos megkülönböztetés alkalmazása a munkaviszony létesítését elısegítı eljárással összefüggı rendelkezések, intézkedések meghozatalakor, a munkakör betöltésére vonatkozó feltételek meghatározásakor, továbbá a munkavállalók kiválasztásakor. Felmondási tilalmak A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességővé vált munkavállalót köteles az állapotának megfelelı munkakörben tovább foglalkoztatni. A munkaviszony megszüntetésének korlátozására és tilalmára vonatkozó általános munkajogi rendelkezéseken túl az egészségkárosodást szenvedett munkavállalókra speciális felmondási tilalmak is vonatkoznak 2. Figyelem! Nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyát annak, aki egészségi állapota romlásából eredı munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékő munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül, ha munkaképesség-változásának foka az 50 százalékot eléri; üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében a munkáltatójánál teljes értékő munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált (amíg baleseti járadékban részesül); 2 A megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 11. 4
gümıkóros betegség miatt munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható mindaddig, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdıbeteg-gondozó intézet igazolása alapján fennáll. A felmondási tilalom nem vonatkozik a megváltozott munkaképességő dolgozóra, ha 20 fınél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval áll munkaviszonyban, továbbá ha a munkáját ismételten nem megfelelıen látja el, illetıleg a munka elvégzésére alkalmatlan, kivéve, ha nem megfelelı munkája vagy alkalmatlansága megváltozott munkaképességével függ össze; a munkáltató a megváltozott munkaképességő dolgozó számára a munkáltató mőködési körén belül vagy azonos helységben más munkáltatónál a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelı új munkahelyet biztosít, illetıleg betanítására vagy szakképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, és azt a megváltozott munkaképességő dolgozó nem fogadja el; öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult; részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság alkalmas munkahelyet biztosítani nem tud. 1.2 Foglalkozási rehabilitáció A megváltozott munkaképességő munkavállaló munkahely-megtartási esélyeinek növelése érdekében szükséges intézkedések megtétele, illetve a további foglalkoztatásának biztosítása elsıdlegesen a foglalkoztató feladata. 5
A megváltozott munkaképességő dolgozót a munkáltató köteles elsısorban eredeti munkakörében foglalkoztatni. Amennyiben ez nem lehetséges, a munkáltató mőködési körén belül olyan munkakörben kell ıt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. Ennek megfelelıen a dolgozó munkaszerzıdését módosítani kell. Figyelem! A foglalkozási rehabilitáció körében a munkáltató a megváltozott munkaképességő dolgozót köteles a munkakörülmények módosításával, elsısorban eredeti munkahelyén (munkakörében) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy mőködési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának, képzettségének figyelembevételével megfelelı munkahelyre áthelyezni, illetıleg más munka végzésére betanítani vagy szakképzésben részesíteni, szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni, részmunkaidıben alkalmazni, bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad. 1.3 A foglalkoztatási kötelezettség és a rehabilitációs hozzájárulás A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 3 a megváltozott munkaképességő személyek munkavégzésének biztosítása érdekében kötelezı foglalkoztatási szintet jelöl meg azon munkaadókra vonatkozóan, amelyeknél a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 fıt. A kötelezı foglalkoztatási szint: az átlagos statisztikai állományi létszám 5 %-a. 3 1991. évi IV. törvény 41/A. 6
Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak, ha az általa foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 fıt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás és a dotáció (3.1. pont) szempontjából megváltozott munkaképességő személynek kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, illetve szövetkezettel munkaviszony jellegő jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerzıdés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát, továbbá a bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, ha egészségügyi állapotának romlásából eredıen 40%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességő, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékő munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékő munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, gümıkóros betegsége miatt a munkahelyén jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható. A rehabilitációs hozzájárulásból képzıdik a Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs alaprésze, amelybıl támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı beruházáshoz, bıvítéshez, továbbá egyéb fejlesztési célú kifizetéshez. 7
2. A Munkaerıpiaci Alapból nyújtható támogatások A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességő személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követıen munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A törvény hatálya tehát kiterjed valamennyi fogyatékos, illetve a foglalkoztatást hátrányosan befolyásoló testi vagy szellemi károsodást szenvedett személyre, függetlenül attól, hogy munkaképességének csökkenése milyen mértékő, továbbá munkanélküli vagy munkaviszonyban áll, illetve egyéb keresı tevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy egészségi állapota alapján ellátásban részesül vagy sem. A megváltozott munkaképességő személyek jogosultak a munkaerı-piaci szervezet szolgáltatásainak ingyenes igénybevételére, továbbá a jogszabályi feltételek fennállása esetén foglalkoztatásuk elısegítéséhez támogatás nyújtható a Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs és foglalkoztatási alaprészébıl. 2.1 A rehabilitációs alaprészbıl nyújtható támogatás 4 A támogatás megállapításának feltételei A támogatás pályázati eljárás alapján vissza nem térítendı, illetve visszatérítendı formában nyújtható annak a munkaadónak, aki a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása érdekében beruházást, felújítást tervez, illetve 4 1991. évi IV. törvény 19., továbbá a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerıpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19-21. 8
tárgyi eszközeit bıvíti, feltéve, ha a megvalósításhoz saját erıvel is hozzájárul, továbbá a támogatás visszafizetéséhez szükséges biztosítékot ajánl fel. A támogatás visszatérítendı vagy vissza nem térítendı formában nyújtható, azonban a visszafizetési kötelezettség bekövetkezésének lehetısége akkor sem zárható ki, ha a támogatottat a megállapító határozat alapján eredetileg nem terhelte ezen kötelezettség. A Munkaerıpiaci Alap rehabilitációs alaprészébıl akkor folyósítható támogatás, ha a munkaadó olyan megváltozott munkaképességő személyt foglalkoztat, akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke legalább a 40%-ot eléri, vagy akinek munkavállalási vagy munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. A foglalkoztatás támogatásának nem akadálya, ha a megváltozott munkaképességő személy munkaviszonyban áll, illetve egészségi állapotára tekintettel ellátásban (például rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban) részesül. A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézete (OOSZI) jogosult. A foglalkoztathatóság esélyeinek csökkenését a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye tanúsíthatja. A támogatható beruházások, fejlesztések A támogatás olyan, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı beruházáshoz, fejújításhoz, illetve tárgyi eszközök bıvítéséhez nyújtható, amely 9
normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévı ilyen munkahelyek korszerősítését, fejlesztését, bıvítését, szinten tartását célozza, vagy külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bıvítésére és szinten tartására irányul, vagy a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerősítését biztosítja. A támogatás pályázat alapján olyan magánszemély, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére nyújtható, aki a beruházás megvalósításához saját erıvel is hozzájárul. A pályázati felhívás A támogatás megállapításának részletes feltételeit a munkaügyi központok pályázati felhívásban teszik közzé. Figyelem! A pályázati felhívás tartalmazza a pályázati kiírás célját, a pályázaton történı részvétel feltételeit, a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét, a pályázó részérıl rendelkezésre álló saját anyagi erı szükséges mértékét, a beruházás, fejlesztés, bıvítés megvalósulásának határidejét, a foglalkoztatási kötelezettség vállalását, a pályázat tartalmára vonatkozó elıírásokat és az esetleg szükséges mellékleteket, a szerzıdésszegés jogkövetkezményeit, továbbá 10
a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét. A pályázatot a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A munkaügyi központ mérlegelési jogkörben eljárva dönt a támogatás megállapításáról. 2.2 A foglalkoztatási alaprészbıl nyújtható támogatások A Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületének döntése alapján képzési támogatásban részesülhet a megváltozott munkaképességő személy a munkanélküli státus fennállásától függetlenül. A tanfolyami költségek akkor is megtéríthetık tehát, ha a hallgató munkaviszonyban áll vagy egyéb keresı tevékenységet folytat, illetve társadalombiztosítási ellátásban részesül. A munkavállalók csoportos szállításához nyújtható támogatás iránti kérelmek elbírálásakor elınyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztat. Támogatások a munkába helyezéshez Az MPA foglalkoztatási alaprészébıl a munkába helyezéshez csak akkor nyújtható támogatás, ha a munkaadó munkanélküli személyeket kíván alkalmazni. Az alábbiakban bemutatott eszközökkel támogatható minden olyan megváltozott munkaképességő személy foglalkoztatása, akit az alkalmazás elıtt a munkaügyi központ munkanélküliként tartott nyilván. A támogatások iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez kell benyújtani. 11
Jóllehet a jogszabályok ezen eszközöknél nem rendelkeznek elınyben részesítési kötelezettségrıl, azonban a mérlegelési szempontok között a munkaügyi központ prioritást biztosítanak azon személyek foglalkoztatásának elısegítéséhez, akiknek munkaerı-piaci esélyeik testi vagy szellemi fogyatékosság vagy károsodás miatt megváltoztak. A foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatás A munkaadó részére a munkavállaló munkabérének 50-100 százalékáig terjedı mértékő támogatás (bértámogatás) nyújtható legfeljebb egy évi idıtartamra. Figyelem! A bértámogatás akkor állapítható meg, ha a munkaadó vállalja a munkaügyi központ által közvetített, legalább hat hónapja pályakezdı esetében legalább három hónapja munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követıen legalább a támogatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy ezen idıtartam alatt a munkaviszony megszüntetésére mőködési okból rendes felmondással nem kerül sor, és a támogatott munkanélküli alkalmazását megelızı hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyát a mőködésével összefüggı okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és munkaerıigényét a kérelemben megjelölt munkakörre vonatkozóan annak benyújtását megelızı hat hónapban bejelentette, továbbá a támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatás megkezdését megelızıen benyújtja. 12
Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvényben 5 felsorolt egyes szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésétıl számított egy évig. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása A keresetet terhelı egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelı egészségügyi hozzájárulásnak megfelelı összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb 200 nap idıtartamra, ha a munkaadó munkanélküli személy a kérelem benyújtását követı foglalkoztatását vállalja. 2.3 Speciális támogatások a Munkaerıpiaci Alapból 6 A rehabilitációs foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatás A támogatás olyan munkanélküli foglalkoztatása esetén állapítható meg, akinek munkaképessége legalább 40%-ban csökkent, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül. Ennek a szabálynak a megfogalmazásakor a cél azon megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának elısegítése volt, akiknek a megélhetését társadalombiztosítási ellátás nem támogatja. A rehabilitációs foglalkoztatás bıvítését szolgáló támogatás alanyává az olyan munkaadó válhat, aki rehabilitációs hozzájárulás fizetésére nem köteles, vagy 5 A munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. k)-m) pontjai 6 A munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességő munkanélküliek foglalkoztatását elısegítı egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet 13
foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelızı naptári évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja. A támogatás megállapításának feltételei A munkaadó a támogatásban csak akkor részesülhet, ha a foglalkoztatással létszámát bıvíti, továbbá a jogszabályban elıírt feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. Figyelem! A támogatás akkor állapítható meg, ha a munkaadó a foglalkoztatást legalább 12 hónapra vállalja, és a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelızı hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a mőködésével összefüggı okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevı munkavállaló munkaviszonyának az elıbbi módon történı megszüntetésére a támogatás idıtartama alatt nem kerül sor. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a kirendeltség mérlegelési jogkörben eljárva, határozatban rendelkezik. A kérelmek elbírálásakor a munkaügyi központ figyelembe veszi, hogy a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását egyéb jogszabályok is ösztönzik, támogatják. Elınyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki az adott 14
foglalkoztatásra tekintettel más forrásból támogatásban (dotációban, adóalapcsökkentésben) nem részesül. A támogatás mértéke és idıtartama A támogatás mértéke szakaszosan változik. Az elsı harmadban a munkaügyi központ megtéríti a munkavállaló részére kifizetett munkabért és az azt terhelı járulékokat, a második szakaszban a munkavállaló részére kifizetett munkabért, a harmadikban a járulékokat. A támogatás a foglalkoztatás idıtartamára, azonban a fı szabály szerint legfeljebb 18 hónapra állapítható meg. Ha a munkaviszony alanyai részmunkaidıs foglalkoztatásban állapodnak meg, a támogatás idıtartama a munkaidı-csökkenés mértékének arányában meghosszabbítható. Ha a munkaidı a támogatás folyósításának idıtartama alatt változik, a folyósítás idıtartama a változás mértékének arányában a munkaidı növekedése esetén csökken, a munkaidı csökkenése esetén a munkaadó kérelmére növelhetı (errıl a kirendeltség mérlegelési jogkörben eljárva határoz). A folyósítás idıtartamának változása miatt a támogatás egyes szakaszokra megállapított összértéke nem változhat. A munkaadó kötelezettségszegése A kirendeltség megszünteti a támogatás folyósítását, és a támogatás visszafizetésére kötelezi a foglalkoztatót, ha a munkaadó a jogszabályban, illetve a támogatás megállapításáról rendelkezı határozatban foglalt feltételeknek nem tesz eleget, illetve kötelezettségét megszegi. 15
A támogatást a visszakövetelés idıpontjában hatályos, a kötelezettségszegés idıpontjától a befizetés idıpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fıvárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlı esetben eltekinthet a kamat visszakövetelésétıl. A megváltozott munkaképességő munkanélküliek képzése Célszerő bevonni a gyakorlati képzésbe azokat a munkaadókat, akik az eredményes vizsgát tett hallgatók foglalkoztatásától nem zárkóznak el. Erre tekintettel azon munkaadók részére, akik a gyakorlati képzés lebonyolításában részt vesznek, meg lehet téríteni az ebbıl adódó többletköltségeket. A megváltozott munkaképességő munkanélküli vállalkozóvá válásának támogatása Az a munkanélküli, aki munkaképességét legalább 40%-ban elvesztette, és életkorára, illetve egészségi állapotára tekintettel társadalombiztosítási ellátásban nem részesül, vállalkozóvá válása esetén támogatásban részesíthetı. Támogatásként a munkanélküli járadéknak megfelelı összeg folyósítható legfeljebb 12 hónapon át, valamint a vállalkozóvá váláshoz szükséges képzés költségei 100%- os mértékben megtéríthetık. 3. Dotáció és egyéb kedvezmények 3.1 A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítı támogatás (dotáció) Dotációra jogosultak a gazdasági társaságok, a szövetkezetek (a lakásszövetkezetek kivételével), az állami vállalatok, a trösztök, egyéb állami gazdálkodó szervek, az egyes jogi személyek vállalatai és a leányvállalatok, a szociális foglalkoztatók 7 7 A megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A.-30. 16
A dotáció abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet ide nem értve a kijelölt célszervezetet, amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 20 fıt, és a megváltozott munkaképességő dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 5%. A dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességő dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámának és a részükre kifizetett havi átlagbérnek a szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a teljes munkaidıben foglalkoztatottak részére meghatározott minimálbért lehet figyelembe venni. A támogatás összege a vetítési alap 45-135 %-a, illetve célszervezet esetében 135-320 %-a a megváltozott munkaképességő személyek tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított arányától, illetve a foglalkoztatottak munkaképesség-csökkenésének mértékétıl függıen. A célszervezetek részére nyújtható dotációban az a gazdálkodó szervezet részesülhet, amelyet a Pénzügyminisztérium a Szociális és Családügyi Minisztérium egyetértésével és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával célszervezetnek jelölt ki. Figyelem! A célszervezeti kijelölést az a gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével, állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, közhasznú társaság, vízitársulat) kérelmezheti, amelynél 17
a létesítı okirat tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt, legalább egy termelı vagy szolgáltató tevékenység végzésére alkalmas telephelyén folyik a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység, a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység megkezdése óta legalább egy év eltelt, a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtását megelızı 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 30 fı és a megváltozott munkaképességő dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított aránya eléri a 60 %-ot, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességő dolgozók egészségi állapotához igazodó munkafeltételek (munkakörülmények és tárgyi feltételek), valamint egészségügyi ellátás biztosított, a kérelem benyújtásának idıpontjában csıd- vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá nincs 90 napon belül köztartozása. A kijelölt célszervezetek jegyzékét a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi. A dotáció havonta a tárgyhót követı hónap 15. napjától igényelhetı az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány használatával. A dotáció igénylésénél figyelembe vett megváltozott munkaképességő munkavállalókról a munkáltató köteles havonta nyilvántartást vezetni, és azt 5 évig megırizni. 3.2 Az adóalapot csökkentı jogcímek Az adójogszabályok rendelkezései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8 hatálya alá tarozó munkáltató, valamint az egyéni vállalkozó 9 8 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. (1) bekezdésének v) pontja 18
csökkentheti az adózás elıtti eredményét, ha megváltozott munkaképességő személyt vagy korábban munkanélküli személyt foglalkoztat. A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességő alkalmazott foglalkoztatása esetén az adózás elıtti eredményt csökkenti: személyenként, havonta a megváltozott munkaképességő munkavállalónak kifizetett munkabér, de legalább az érvényes minimálbér fele, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben a 20 fıt nem haladja meg. Az adózás elıtti eredmény csökkenthetı abban az esetben is, ha a munkáltató korábban munkanélküli személy foglalkoztatását vállalja. A csökkentés összege 10 a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével azonos. Az adóalap-csökkentésre jogosult továbbá a munkáltató, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetıleg azt megelızı hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazást megelızı hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban. Figyelem! Korábban munkanélküli személy az, aki legalább hat hónapig a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy munkanélküli ellátásban, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy 9 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. (6) bekezdésének a) pontja 10 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. (1) bekezdésének j) pontja 19
az elsı két pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal együttmőködött. A munkanélküli állapot fenti körülményeirıl szóló igazolást a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkáltató vagy a korábban munkanélküli személy kérelmére. 20
1.3 Jelenlegi szolgáltatások A foglalkozási rehabilitáció és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások Zala megyében A 9/1996. sz. MüM. Rendelet 6. -a 6 évvel ezelıtt a megváltozott munkaképességő munkanélküliek foglalkoztatási rehabilitációját a munkaügyi szervezet feladatai közé sorolta. Az 1997-es év volt a kísérleti év. 3 megye Baranya, Fejér és Nógrád megye kapta meg azt a lehetıséget, hogy kipróbálja és felmérje a lehetıségeket, hogy tapasztalatokat győjtsön és azokat átadja az ország többi megyéjének. 1998. január 1-tıl már az ország összes megyéjében és Budapesten is megindult egy újfajta szolgáltatás megszervezése. Megyénkként 3 fı rehabilitációs tanácsadóval, kirendeltségként 1-1 fı rehabilitációs közvetítıvel kezdtük meg a munkát. Zala megyében 1998. március 1-jén alakult meg a rehabilitációs munkacsoport. Az elsı évben, 1988-ban arra törekedtünk, hogy felmérjük az ügyfélkört, tisztázzuk, hányan vannak, akik valóban megváltozott munkaképességőek. Levélben megkerestük a magukat betegnek vallókat, kérdıíven keresztül próbáltuk megismerni betegségüket, munkával kapcsolatos múltjukat, életkörülményeiket, iskolai végzettségüket, további terveiket, elképzelésüket, igényeiket. Ugyanakkor, amikor az ügyfélkörnek, a munkáltatóknak, érdekvédelmi szervezeteknek, intézményeknek is elküldtük bemutatkozó levelünket, kérdıívünket, melyben a megváltozott munkaképességőek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról, elképzeléseikrıl, terveikrıl faggattuk ıket. 21
Már májusban megtartottuk a bemutatkozó konferenciánkat, ahová meghívtuk mindazokat, akikkel a jövıbeni együttmőködésünket terveztük. Kidolgoztuk a megyében érvényes eljárásrendünket, melynek alapján az ügyfél útja, a nyújtandó szolgáltatás minden kirendeltségünkön azonos. Az ÁNTSZ segítségével 3 városunkban Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen megkezdıdött a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi ellátás. A 3 doktornı állandó kapcsolatban áll a hozzá tartozó kirendeltségekkel és velünk, a Rehab. munkacsoporttal is folyamatos kapcsolatot tartanak a problémák megbeszélése érdekében. Az épület átalakítása, az akadálymentesítés is megvalósult 1998-ban. Munkánkból adódik a megváltozott munkaképességőekkel, a mássággal kapcsolatosan kialakult elıítéletek kezelése, a felvilágosítás, a lehetıségek az ismeretek átadása, terjesztése, új lehetıségek keresése. Ennek érdekében évente szervezünk 1-1 fontos témakörben konferenciát az érintettek bevonásával. A megváltott munkaképességőek esélyegyenlıségének, minél szélesebb körő fog foglalkoztatásának megvalósítása érdekében évente 2 alkalommal pályázatot írunk ki Munkaerıpiaci Alap decentralizált Rehabilitációs Alaprésze terhére, mellyel ösztönözni szeretnénk fıleg az elsıdleges munkaerıpiaci munkáltatókat a foglalkoztatás bıvítésére, az egyre több új munkahely teremtésére. A nyertes pályázókkal folyamatos a kapcsolatunk és törekszünk annak bıvítésére. Kirendeltségi munkatársaink is a munkáltatói kapcsolattartásuk során állandóan tájékoztatják a munkáltatókat a munkaügyi szervezet által nyújtható szolgáltatásokról, ugyanakkor felhívják figyelmüket a kötelezettségeikre (pl. az 5 % foglalkoztatási kötelezettségre) is. 22
Nagyon fontosnak tartjuk a PR munkát is. Helyi és megyei lapokban, TV-ben rendszeresen jelennek meg cikkek, riportok tevékenységünkrıl, a pályázatok által teremtett új munkahelyekrıl, egy-egy támogatási formánkról, magáról a rehabilitációról. A 2000. év során rehabilitációs munkánk jelentıs részét a Phare 97 program feladatai tették ki. A Dél-Dunántúli régió (Baranya, Tolna, Somogy, Zala) munkaerıpiaci szervezetei 1997-ben pályázatot nyújtottak be a PHARE-hoz, a megváltozott munkaképességő munkanélküliek elhelyezkedését elısegítı programok megvalósítására, pénzügyi finanszírozására. A pályázat közvetlen célja volt: a megváltozott munkaképességő munkanélküliek részére a szakszerő ellátás és foglalkozás, szolgáltatás feltételeinek biztosítása, a munkaerıpiacon értékesíthetı munkavégzı képességek felmérési lehetıségeinek megteremtése, a munkaalkalmassági (foglalkozásegészségügyi, munkapszichológiai) vizsgálatokhoz elegendı tárgyi és szolgáltatási szükségletek kialakítása, a pályaorientáció, pályakorrekció és pályaválasztás lehetıségeihez való kapcsolódás megteremtése. A program keretén belül 100 fı megváltozott munkaképességő regisztrált munkanélküli embernek történt meg a foglalkozásegészségügyi szakvizsgálata és munkavégzı képességeik felmérése. A felmérés célja az volt, hogy a résztvevık személyiségét, képességszintjét, érdeklıdését, motivációit, jövıvel kapcsolatos terveit megismerjük, s ennek alapján javasoljunk számukra képzést, munkalehetıséget figyelembe véve a foglalkozásegészségügyi vizsgálat eredményét is. 23
A vizsgálatban résztvevık eredményei a következı képet mutatják: A 100 fıbıl (50 férfi 50 nı) 50 vizsgálati személynek több betegsége is van. A legtöbben mozgásszervi (28 esetben) és/vagy idegrendszeri (15 esetben) problémákkal küzdenek. Belsı szervi betegségben öten, érzékszervi betegségben pedig ketten szenvednek. A 100 emberbıl 20 alkohol-problémával is küzd, annak látható jeleivel és betegségben is manifesztálódott következményeivel. Az OOSZI által igazolt munkaképesség változással 65-en rendelkeztek, közülük 67%-ban hatnak, 50%-ban húsznak, 40%-ban harminckilencnek változott meg a munkavégzı képessége. Az egészségi állapotukra kis mértékben jellemzı a veleszületett fogyatékosság, inkább az életkor, életmód, hajlam, a munkaköri-munkahelyi ártalom következménye a kialakult betegség. Az idısebb korúak elhelyezkedési lehetısége teljes munkaképesség esetén sem kedvezı. Az idıs kor foglalkoztatás szempontjából ma már 45 év táján kezdıdik. A száz fıbıl 60 fı 45 év feletti, azaz a résztvevık 60%-a. Az adott idıszakban, a regisztrációnkban nyilvántartott megváltozott munkaképességőek 67%-a 45 év feletti korosztályba tartozik. A munkanélküliként eltöltött idı hosszúságát tekintve a csoport 86%-a (a regisztrációban lévık 89%-a) tartós munkanélküli. A pályakezdık száma öt fı. Lakóhely szerint 47%-uk vidéken él. (A regisztrált megváltozott munkaképességőek 52%-a vidéki.) A képzettségi szintet vizsgálva 40-en általános iskolát végeztek (ebbıl 6 fı kisegítı iskolát) és betanított vagy segédmunkásként dolgoztak. 2 fınek nincs meg a 8 osztálya. 37-en szakmát is tanultak, de a vizsgálat elıtt kb. 30 évvel. fejlesztették tudásukat. Azóta nem 24
Középiskolai végzettséggel 19-en rendelkeznek, fıiskolát ketten végeztek. A vizsgálat végzésekor 6 fı rokkant nyugdíjban részesült, 23-an rendszeres szociális járadékot vagy segélyt, 25-en még jövedelempótló támogatást, 24-en munkanélküli járadékot kaptak, 22 fınek folyamatban volt az ellátás megállapítása vagy nem jogosult egyikre sem. Legtöbben tehát szociális jellegő ellátásban részesültek, ami nagyon alacsony összeg. A pszichológiai felmérések a csoport tanulási képességét, gondolkodási képességét, tér- formalátását, praktikus intelligenciáját, kéz- és ujjügyességét, munkatempóját, precizitását, a látás és kézmozgás összehangoltságát, a munkához és tanuláshoz kapcsolódó motivációját vizsgálták. A tesztek alapján 60 % gyenge teljesítményt nyújtott. (17 % közepes, 23 % jó szintő.) Nagy részük nem javasolható képzésre vagy csak valamilyen nagyon egyszerő, betanító jellegő tanfolyamra. Összegezve megállapítható, hogy a csoport 60%-a egészségi állapotánál, életkoránál, képzettségi szintjénél, lakóhelyénél, anyagi helyzeténél, képezhetıségénél fogva halmozottan hátrányos helyzető, s ez ma Magyarországon komoly foglalkoztathatósági hátrányt jelent. 2001-2002. év kiemelkedı feladatát a Rehabilitációs Információs Centrum, a RIC létrehozására a pályázat megírása és elnyerése jelentette. A RIC létesítésének célja egy komplex rehabilitációs szolgáltatás nyújtása a rehabilitációban érintett szervezetek bevonásával Ennek érdekében törekszünk - az e területen mőködı megyei szervezetek és intézmények közötti szakmai kapcsolatrendszert kiépítve - az önálló életvitelhez nélkülözhetetlen információk folyamatos áramlását biztosító 25
hálózat megszervezésére és szeretnénk elısegíteni a rehabilitáció aktuális problémáinak szakmai mőhely keretében történı megvitatását. Folyamatos feladatunk a rehabilitációs képzések szervezése, melyekre a nálunk jelentkezı igények alapján kerül sor. 1999-ben 2 tanfolyamot is sikerült indítanunk: a házi betegápolás, szociális gondozói tanfolyamot 8 fı végezte el, ECDL számítógépes tanfolyamunkon 10 fı siket és nagyothalló végzett. 2000-ben szintén az ECDL tanfolyamra volt a legnagyobb az igény és ebben az évben Nagykanizsán varrómunkás képesítést kapott 12 fı, azonnali elhelyezkedési lehetıséggel. 2001-ben a Vakok és Gyengénlátók szövetségével közösen szerveztünk alapfokú számítógépes ismereteket nyújtó képzést, mely ebben az évben, 2002-ben fejezıdött be. Ezek a számok egy kívülállónak lehet, hogy nagyon csekélynek tőnnek, de a mi célcsoportunkból egy-egy csoportot összehozni nagyon sok erıfeszítést, meggyızés kíván. A tevékenységünkkel kapcsolatos ez évi fıbb statisztikai adatok: Zala megyében 2002. október 1-ig 946 regisztrált megváltozott munkaképességő személyt tartottunk nyilván. 2002. január 1-én 472 fı szerepelt a. rendszerben. A 9 hónap alatt 503 fı került be (ebbıl csak 70 fı az aki elsı alkalommal jelentkezett nálunk). A rendszerbıl az elhelyezkedık közül 152 fı került ki munkaügyi támogatással (45 fı közhasznú-, 45 fı pedig közcélú munkát végez, 15 fıt foglalkoztatást bıvítı bértámogatással, 11 fıt pedig rehabilitációs bértámogatással alkalmaztak a munkáltatók). Önállóan 73 fı helyezkedett el. 97 fı közvetítés által talált munkahelyet. 26
A legtöbb ügyfél már mint munkanélküli jelentkezik a munkaügyi szervezetnél. Sokan vannak olyanok is, akik még dolgoznak, de vagy tudják, hogy hamarosan elbocsátják, vagy betegségük illetve egyéb okok miatt úgy érzik, másik munkahelyen jobban megtalálnák számításukat. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik már egy ideje az egészségügyi állapotukból adódóan a viszonylag alacsony összegő társadalombiztosítási, szociális ellátásban részesülnek, de vissza szeretnének kerülni a munka világába. Az ügyfelek elıször általában a kirendeltségen jelentkeznek, ahol a közvetítı kollégák az elsı interjúban az adatok felvételekor már rákérdeznek, hogy van-e olyan egészségügyi probléma, ami a munkavállalást akadályozza. Igenlı válasz esetén kollégáink tájékoztatják az ügyfelet a rehabilitációs eljárás lehetıségeirıl és a kirendeltségi rehabilitációs közvetítıhöz, irányítja ıket. Fontos tudni, hogy az eljárásban való részvétel nem kötelezı! Tehát mi azt tekintjük megváltozott munkaképességő ügyfélnek, a) aki a munkaképesség-csökkenés mértéke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézetének, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének igazolása szerint- legalább a 40%-ot eléri, vagy b) aki munkaképesség csökkenésének mértékérıl OOSZI igazolásával nem rendelkezik, de foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján- megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi, vagy szellemi károsodás miatt csökkentek. Az ügyfél hozzánk is vagy az OOSZI szakvéleményével érkezik, vagy panasza alapján a munkaügyi szervezet a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján felméri, hogy munkavállalási esélyei csökkentek-e és milyen kizáró vagy korlátozó tényezık befolyásolják a munkavállalását. 27
Az adatok felvétele, az egészségügyi állapot felmérése után 1-1 kirendeltségen munkavállalási tanácsadói ismeretekkel is rendelkezı munkatársunk feltárja az ügyfél munkavállalással kapcsolatos igényeit, esélyeit, figyelembe véve a képzettséget, a lakóhelyi, családi körülményeket. Megvizsgálja az ügyfél elhelyezkedését segítı erısségeket, illetve az akadályozó körülményeket, azok okát, megoldási lehetıséget keresnek közösen és végül, szerencsés esetben kitölti a közvetítı lapot. Ám az esetek jelentıs részében nem ez történik. Ha az ügyfél bizonytalan magában, önbizalmát például már jó pár visszautasítás, kudarc megtépázta, ha pályakorrekcióra szorul és nem ismeri a lehetıségeket, nem tudja, ı maga mire képes, ha lakóhelyére a távolsági járat napi 1 alkalommal közlekedik, ha a család is inkább visszatartja, ha képzettsége is hiányos és még sok visszafogó tényezı lehet akár halmozottan is akkor a rehabilitációs közvetítı átadja ügyfelét annak a csoportnak, amely az általa feltárt probléma kezelésére a legilletékesebb. A rehab. munkacsoport is elsısorban így találkozik ügyfeleivel, de 35-40 %-uk egyenesen a munkacsoportot keresi személyesen vagy telefonon a szórólapokról szerzett információ, vagy újságcikk, ismerıs, velünk kapcsolatban álló intézmények, szervezetek, érdekképviseleti szervek ajánlása alapján. A tanácsadás során alaposan körüljárjuk a gátló tényezıket, sorra vesszük az eddigi kudarcok okát, keressük a sikeres akciókat, ha kell, a kapcsolatokat más segítı szervezetekkel (pl. CS. S. Sz., Vöröskereszt) intézményekkel (pl. polgármesteri hivatalok, társadalombiztosítás) érdekképviseleti szervekkel, a velünk kapcsolatban álló munkáltatókkal, többségében a célszervezetekkel. 28
Egyik esetünk A Lenti kirendeltségen dolgozó rehabilitációs közvetítınk 1999-ben jelezte, hogy van egy ügyfele, akivel ı a saját keretein belül nem tud tovább lépni, szeretné beküldeni a csoportunkhoz tanácsadásra. Elıre jelezte, hogy nagyon problémás az ügyfél, szinte több emberes. A megbeszélt idıpontban meg is jelent ügyfelünk és pillanatokon belül úgy érzetük, hogy tele van a szoba. Folyamatosan beszélt, de mindig másról, mint amit kérdeztünk. Az íróasztalunkon mindent megtapogatott, megnézett, mindenre rákérdezett, felajánlotta, hogy megjavítja a számítógépünket, stb. és közben a saját iratait is elıpakolta. Minden tele volt okmányokkal, leletekkel, de semmit nem találtunk még sem, amire szükségünk. lett volna. Többszöri találkozás eredményeként persze soha nem a megbeszélt idıben jött, viszont állandóan telefonált megtudtuk, hogy több képesítése is van. A most 51 éves férfi fiatal korában esztergályosnak tanult, dolgozott kint NDK-ban 3 évig, beszélte a német nyelvet (errıl oklevele is van). Tehergépkocsi vezetıként is dolgozott, rendelkezik a szükséges jogosítvánnyal, motorszerelıként is sikerült elhelyezkednie, bár errıl nem találtunk képesítést. Késıbb, már munkanélküliként a hidegburkoló szakma tanulásába kezdett, de cementallergiája miatt a vizsgát már nem tette le. Ifjú korában megnısült, 2 gyermeke van. Már hosszú ideje elvált, egyedül él, csak egyik gyermeke aki Pesten él tartja vele a kapcsolatot. 1999-2000 évben ügyfelünk állandóan álláslehetıségek miatt keresett fel bennünket. Mivel elbeszéléseibıl úgy tudtuk, valamikor volt már leszázalékolva, próbáltuk bekérni a leleteit. Ezek bemutatása alól mindig kibújt, mondván, hogy már meggyógyult, ı egészséges. Ám amint munkát ajánlottunk, azonnal arra hivatkozott, hogy ı beteg. A munkáltatóknál is azzal jelentkezett, hogy sorolta, mit miért nem tud elvégezni. Miközben szóban nagyon együttmőködı volt, a valóságban igyekezett minden kötelezettsége alól kibújni. Csak hosszú és végül a tanácsadás befejezésének kilátásba helyezésével sikerült a fogl.-eü. orvoshoz eljuttatni. A visszahozott korlátozó és kizáró tényezıket tartalmazó vizsgálati lap és a pszichológiai vizsgálat eredményei alapján a pszichológusunkkal és orvosunkkal együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy ügyfelünk betanított munkavégzésre alkalmas, de csakis olyan helyen, ahol tolerálják devianciáját. Ilyen munkáltató Lentiben csak az egyetlen célszervezet lehet. Azt már nem is ecsetelem, mennyi harcunkba került mire sikerült ıt rávenni, hogy elmenjen az OOSZI elé. Hányszor töltöttem ki az őrlapokat, mire végre beadta a leszázalékolási kérelmét közben folyamatosan hangoztatva, hogy ı egészséges. Bezzeg, amikor csak 50 %-ot kapott, azonnal fellebbezet és bizony nyert is! Kapcsolatunk alatt is rengeteg kudarcot ért meg. Valóban elment ı munkát keresni, de mindenhonnan elutasították. Nagyon nehéz látni egy felnıtt férfi arcát, amikor egy felvételi teszt írásáról jön vissza és látszik rajt, hogy tudja, nem jól teljesített, biztos, hogy nem sikerül a felvétele. Végül mégis sikertörténet a mién, mert ügyfelünk már több mint l éve dolgozik ugyanazon a helyen, a Lenti célszervezetnél. Igaz, hogy a vezetı ahányszor találkozunk, elmondja, hogy Jenı néha az ırületbe kergeti, hogy már többször eljutott oda, hogy kiteszi. Az is igaz, hogy ha ügyfelünk telefonál, azonnal az az elsı kérdésünk: Ugye Jenı, még dolgozik? És igen! Még mindig dolgozik! 29
Ezt az esetünket azért választottam, mert ebbıl látszik, milyen sokrétő a munkánk. De tanácsadás alatt mennyi mindent ki kell derítenünk ügyfelünkrıl. Optimális esetben eljutni oda, hogy ı maga találja meg a neki megfelelı utat, de ha erre nem képes, akkor rávezetni ıt arra, mi szolgálja az ı érdeket. Milyen szerteágazó kapcsolatrendszert kell kiépíteni. Jenı esetében is a polgármesteri hivatal, a TB, az OOSZ, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a mi orvosunk, a pszichológus, a Vöröskereszt és még sorolhatnám kivel vettük fel a kapcsolatot. Ebbıl az esetünkbıl az is egyértelmő, hogy ezt a tevékenységet nem lehet mennyiséggel mérni. Itt érvényes, hogy a sok néha kevés. Csoportunk a Humán Szolgáltatások Osztálya keretén belül mőködik. Az Osztályhoz tartozik a pszichológiai szolgálat, pályaválasztási tanácsadó, fogl-eü. orvos, álláskeresı klub, FIT és ez év júniusától a RIC. Ügyfeleink jelentıs része küszködik azzal, hogy betegsége miatt korábbi képzettsége, munkája, munkatapasztalata használhatatlanná vált és még nem tudja, mit tehet, mire lenne ı képes, alkalmas. Ebben az esetben a pályaválasztási, pályaorientációs vagy pályakorrekciós tanácsadás során segítséget kap az érdeklıdési körének feltérképezésében, önismeretének erısítésében, az új szakma kiválasztásában, és az információt az ahhoz kapcsolódó képzettségrıl, a szakmavégzés feltételeirıl. A pszichológiai tanácsadás a megváltozott munkaképességő munkanélküliek életvezetési, döntési, munkavállalási problémáinak megoldásához nyújt segítséget. A tanácsadás a munkanélküliséggel járó lelki ártalmak feloldására, kezelésére alkalmas, ezért minden pszichés okból rászorulónak megajánljuk, hiszen bármelyikünk kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor szakértı segítségét kell kérnie. Az Álláskeresı Klub azoknak az elhelyezkedését segíti, akiknek többszöri próbálkozás után sem sikerült állást találni, munkára kész állapotban vannak és 30
fontos számukra a munkavállalás. Az álláskeresı klubtagok megismerik és elsajátítják az álláskeresési technikákat, s ennek segítségével a lehetı legrövidebb idın belül esélyük lesz az elhelyezkedésre, megtalálják a számukra leginkább megfelelı állást. A módszer jól beépült a munkaügyi szervezet szolgáltatásai közé. Sok a jelentkezı, a volt klubtagok küldik ismerıseiket, rokonaikat, jó híre van a városban, az egész megyében. Az elhelyezkedési adatok nagyon jók, de a legfontosabb eredmény talán mégis az, hogy nagyon sok klubtagnak itt tér vissza az önmagába vetett hite, önbizalma. Problémát jelent, hogy a klubtagok döntı többsége nı, holott a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyes csoportok hatékonyabb mőködésre képesek. A klubban történik az álláskeresési technikák oktatása is, mely 3 napos csoportos foglalkozást jelent. Az álláskeresési technikák megismerését azoknak szoktuk ajánlani, akik tudják, hogy megváltozott munkaképességük figyelembe vételével milyen állásokat, munkaköröket keresnek, képesek az önálló álláskeresésre, de nem rendelkeznek az álláskereséssel kapcsolatos technikák ismeretével. A FIT, azaz Foglalkozási Információs Tanácsadó öntájékozódó jellegő szolgáltatási forma, amely az álláskeresık, a pályaválasztás elıtt álló fiatalok és a pályaválasztásra kényszerülı munkanélküliek számára egyaránt lehetıséget ad a médiatár igénybevételére, ahol pályaismertetı videofilmeket tekinthetnek meg az egyes foglalkozásokról, szakmákról, szakmacsoportokról, valamint képzı intézményekrıl. Tanulmányozhatók az információs mappák, ismertetık, a szakkönyvek, folyóiratok és egyéb tájékoztatóanyagok. Számítógép speciális programokkal segíti a pályaorientációt. A FIT feladatkörébe tartozik a pályaismertetı programok, vetélkedık, rendezvények, fórumok szervezése és lebonyolítása, tájékoztató elıadások tartása, az önálló tájékozódást elısegítı ismertetık, plakátok, szórólapok, kiadványok elkészítése, pályakezdı prevenciós 31
programok szervezése, bonyolítása, szakképzı helyekre kiközvetítés, kapcsolati rendszert épít ki és tart fenn. Általános tapasztalatunk, hogy a munkavállalók, munkahelykeresık nem ismerik jogaikat, kötelezettségeiket. A Munkaügyi Központ jogi osztálya biztosítja a megfelelı jogi tanácsadást mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Zala megyében orvosi tanácsadáson is részt vehetnek ügyfeleink. Az összegyőjtött leletek, OOSZI-s határozat, zárójelentések alapján az ügyfél válaszokat kaphat az ıt foglalkoztató kérdésekre, tanácsot a következı lépések megtételére. A megváltozott munkaképességő munkanélküliek foglalkoztatását elısegítı támogatások: Amit a munkáltatók kapnak: A képzés gyakorlóhelyének támogatása Rehabilitációs foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Rehabilitációs munkahelyteremtı beruházás támogatása Távmunka támogatása Közhasznú munkavégzés támogatása Helyközi utazás támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Lakhatási hozzájárulás támogatása Közmunka támogatása Amit közvetlenül a személy kap: Megváltozott munkaképességő munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása Képzések támogatása 32
2. A 4M szolgáltatás 2.1 A 4M szolgáltatás folyamata A 4M szolgáltatás lényege a kihelyezett munka olyan helyszíneken, amelyek a célcsoport számára könnyen megközelíthetık. A 4M jelenléte olyan nagytekintélyő szervezetekben, amelyek támogató szolgáltatásaik révén a helyi közösség körében már jó hírnévnek örvendenek, bizalmat ébreszt a potenciális kliensekben. A közösségi irányultság mellett a szolgáltatás rugalmas jellegénél fogva ténylegesen képes egyénre szabottan kielégíteni a kliensek és potenciális munkáltatóik szükségleteit. A rugalmas szolgáltatás a tanácsadók munkamódszerére és az egységes ügyfélnyilvántartásra alapul. A szolgáltatásba kerülı kliens az alábbiakban összegzett folyamaton megy keresztül. Az általános alapelvek: 1. Kapcsolatfelvétel Az ügyfél az olvasott hirdetések, vagy ismerıseiktıl illetve egy tanácsadótól kapott információk alapján a 4M-et közvetlenül felkeresheti. Másrészt az elsı kapcsolatfelvétel történhet a klienseket segítı érdekvédelmi szervezetek részérıl is. A más szervezetektıl történı átirányítás fontos forrását képezi a kliensbázis építésének, valamint jelentıs reklámértéke van, emiatt lényeges a rendszeres és hatékony kommunikáció ezekkel a szervezetekkel. 33