Hullámtéri termőhelyi potenciál optimális kihasználásának lehetőségei

Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében A társadalomnak és kultúrának is van ökológiája, az ember is része a rendszernek A hullámtér (ártér) mesterséges élőhely, ezért nem rendelhető hozzá természetes ökoszisztéma A hullámtér fő funkciója a folyók környezetében élők biztonságának szolgálata

Ártéri erdők fafajcsoportonkénti előfordulása NÉBIH Erdészeti Igazgatóság OEA

A Egyéb EKL Fü NNY ÖNY T A CS AK BÉFÜ ÁFKN FRNY KST SZAA B AL CSFÜ BENY FTNY KTT BL CSNY DRFÜ BLNY JNY MT EF EKEM EFÜ BPNY RNY SZT EGYF EP FFÜ C3NY SZNY VT EH EZ GEFÜ ENNY ELL EZJ I1FÜ FNY FF FD KFÜ H3NY GY GL PÖFÜ HONY HÉ HJ SZFÜ I137 JF HSZ TFÜ I1NY KBO JA I2NY KH JP I5NY LF KD IYNY MC KJ KÉNY MÉ KM KLNY NH KT KONY NYI MAK KRNY OC MJ KYNY SNYI MK LANY VF MSZ OLNY VG NYO ÓNY SM OPNY TJ PANY TMO RANY TUSZ RONY VK S6NY VSZ SNY ZJ TRNY ZSM UNNY

Fafajcsoport 1 2 3 4 5 6 Végösszeg fatermési osztály területe (ha) A 11 258 585 954 969 993 3 769 Egyéb 108 292 792 325 105 95 1 717 EKL 3 082 3 346 1 878 1 455 594 327 10 682 Fü 111 1 105 1 384 4 625 1 204 5 252 13 681 NNY 33 82 1 835 11 989 3 023 6 788 23 751 ÖNY 2 817 3 904 3 121 3 903 1 813 715 16 273 T 99 1 655 2 270 1 941 223 52 6 239 Végösszeg 6 260 10 641 11 866 25 191 7 931 14 222 76 113 Fafajcsoport 1 2 3 4 5 6 Végösszeg fatermési osztály bruttó fatérfogat (brm3) A 3 847 62 084 112 222 145 330 106 530 51 966 481 978 Egyéb 36 059 82 265 176 584 53 862 12 633 3 881 365 284 EKL 806 478 1 037 261 412 811 181 278 72 699 24 325 2 534 853 Fü 36 764 381 410 434 896 1 233 313 287 977 950 794 3 325 153 NNY 12 484 23 013 502 650 2 653 294 382 174 377 405 3 951 020 ÖNY 942 913 1 262 021 917 649 885 845 178 650 56 526 4 243 603 T 33 423 591 257 586 019 217 782 22 909 1 742 1 453 131 Végösszeg 1 871 968 3 439 309 3 142 832 5 370 703 1 063 571 1 466 639 16 355 022

Ártéri erdők Védett és NATURA 2000

Fafajcsoportok területe (ha) Fafajcsoport Nem Natura Natura Végösszeg A 986 2 783 3 769 Egyéb 213 1 504 1 717 EKL 1 191 9 491 10 682 Fü 1 514 12 167 13 681 NNY 4 836 18 915 23 751 ÖNY 1 694 14 579 16 273 T 918 5 322 6 239 Végösszeg 11 351 64 762 76 113 NNY 20% nem védett

NEM Natura Fafajcsoportok területe (ha) Vágásérettségi mutató Fafajcsoport 5 éven belül v. túltartott több mint 5 év Végösszeg A 231 754 986 Egyéb 23 189 213 EKL 259 932 1 191 Fü 691 823 1 514 NNY 1 391 3 445 4 836 ÖNY 521 1 173 1 694 T 43 874 918 Végösszeg 3 160 8 191 11 351 Natura Fafajcsoportok területe (ha) Vágásérettségi mutató Fafajcsoport 5 éven belül v. túltartott több mint 5 év Végösszeg A 671 2 112 2 783 Egyéb 111 1 393 1 504 EKL 1 750 7 741 9 491 Fü 4 639 7 528 12 167 NNY 7 508 11 407 18 915 ÖNY 3 336 11 243 14 579 T 388 4 934 5 322 Végösszeg 18 403 46 359 64 762

Fafajcsoportok fatérfogata (brm 3 ) Fafajcsoport Nem Natura Natura Végösszeg A 107 131 374 982 482 114 Egyéb 38 312 327 567 365 879 EKL 213 566 2 323 543 2 537 109 Fü 330 263 2 998 668 3 328 931 NNY 584 742 3 374 173 3 958 916 ÖNY 411 626 3 852 480 4 264 106 T 115 081 1 348 425 1 463 506 Végösszeg 1 800 721 14 599 839 16 400 560 NNY 14% nem védett

NEM Natura Fafajcsoportok területe (brm3) Vágásérettségi mutató Fafajcsoport 5 éven belül v. túltartott több mint 5 év Végösszeg A 35 844 71 287 107 131 Egyéb 6 024 32 288 38 312 EKL 54 491 159 075 213 566 Fü 152 881 177 382 330 263 NNY 315 194 269 549 584 742 ÖNY 177 527 234 099 411 626 T 9 014 106 067 115 081 Végösszeg 750 974 1 049 747 1 800 721 Natura Fafajcsoportok területe (brm3) Vágásérettségi mutató Fafajcsoport 5 éven belül v. túltartott több mint 5 év Végösszeg A 125 133 249 849 374 982 Egyéb 30 112 297 455 327 567 EKL 461 326 1 862 217 2 323 543 Fü 1 215 319 1 783 349 2 998 668 NNY 1 968 183 1 405 990 3 374 173 ÖNY 1 240 158 2 612 323 3 852 480 T 141 266 1 207 159 1 348 425 Végösszeg 5 181 498 9 418 341 14 599 839

Gazdasági következménnyel járó természetvédelmi előírások faállományok vágáskorának emelése természetes mag felújításra alkalmatlan állományokban annak előírása szakmai gyakorlat és a tudomány által nem alátámasztott tömeges üzemmód váltás a folyamatos erdőborítás érdekében hagyásfák biológiai vágáskorig történő kötelező fenntartása előírt fafajcserés szerkezetátalakítás nyomán a termőhely potenciális fatermőképességének megváltozó kihasználtsága technológiai korlátozások térben (egybefüggő felújítás alatt álló területek maximalizálása) és időben (vegetációs időszak alatti fakitermelések tilalma) technológiai korlátozások az alkalmazható módszerekben

A nemesnyár állományok fafajcserés átalakításának gazdasági következményei (Natura 2000) Nemesnyár ültetvények szürke nyár, mézgás éger, vagy kocsányos tölgy főfajú állományokká történő átalakítása Nő az erdőfelújítási költsége Hosszabbodik a vágásforduló ideje Csökken az elérhető elő- és véghasználati árbevétel A termelés tőkéjében, az erdei talaj hozadéki értékében, valamint az elérhető éves járadékban veszteség keletkezik

KAEG Zrt és NAIK ERTI esettanulmány Duna-Rába ártér és Hanság (Nagy és Pap, 2015) 1 NNY, SZNY, MÉ és KST erdőfelújítások létrehozási költségértékének elemzése termőhely és alkalmazott technológiák függvényében. Az átalakítás közvetlen költségtöbbletének kimutatása azonos időpontra vetítve, egységes elvárt kamatláb alkalmazásával. A teljes termelési sor elemzése egységes elvárt kamatlábbal. Az erdőtalajok hozadéki értékének számítása. A termőtalaj, mint a termelés tőkéjének értékelése az átalakítás következtében. Az éves járadékok összehasonlítása. 1 Nagy Imre, Pap László 2015: A nemesnyár-állományok fafajcserés átalakítása I-II, Erdészeti Lapok, március, április

Minden kombinációra igaz, hogy a NNY állományok leváltása őshonos lombos fafajokra számottevő többletköltséggel jár.

Az összehasonlításhoz használt 4 %-os kamatláb különösen a hosszabb vágásfordulóknál túlzóan magas elvárás. Ez a számítás módjából következik. Így kaphatunk negatív talajértékeket, ami nem feltétlenül jelent veszteséges gazdálkodást.

Minden kombinációra igaz, hogy a nemesnyár állományok leváltása őshonos lombos fafajokra talajérték (tőkeérték) veszteséggel jár.

A tőkeérték veszteség a tulajdonosnál, pl. az Állami Zrt körben a Magyar Államnál jelentkezik és sokáig akár látens jellegű marad. A következmények hosszú időtávon érvényesülnek és nincs bizonyíték arra, hogy pl. ökológiai értéknövekménnyel ellentételeződnek. Nem igazolható, hogy a szürke nyár monokultúrának ökológiai többlete lenne a nemesnyár monokultúrával szemben.

Fafajcsere összesített gazdasági hatásai valamennyi ártéri NNY Natura 2000 területen (18.915 ha) Átalakítás helye Fafaja Folyó ártér jó termőhely közepes KST SZNY SZNY milliárd forint Felújítási költségtöbblet 22.7 7.6 7.6 Talajérték veszteség 34.0 28.4 17.0 Éves járadék veszteség 0.946 1.513 0,756

Hullámtér beerdősítésének, beerdősülésének következménye A hullámtér gazdálkodását meghatározza az árvizek minél gyorsabb lefolyásának biztosítása, az időegységre jutó áteresztő képesség megtartása, javítása. A zárt és nagy tőszámú erdők az uszadéktól sem mentes "nagyvizek" lefolyását lelassítják, szűkül az átfolyási keresztmetszet, nő az érdesség, feltorlódik az árvíz. Az elcserjésedés, a magas kórós növényzet és a kúszónövények tovább fokozzák a problémát.

VTT erdészeti vonatkozásairól nagyvízi levezető sávok Ez a mintegy 600 méter szélességű sáv hivatott a mederből kilépő nagyvizek gyors levezetésére, amely feladatnak a jelenlegi sűrű növényzettel való benőttsége miatt jellemzően nem tud megfelelni. Az árvízvédelmi biztonság érdekében a vízlevonulás akadályait meg kell szüntetni, illetve a sűrű növényzetet a szükséges mértékben meg kell ritkítani. Ebben a sávban az erdészeti hasznosítás fennmaradása a továbbiakban akkor lehetséges, ha a faállomány ritka hálózatú, az LNV magasságáig ágtiszta és cserjeszint nélküli. Az új erdősítések széles sorközűek legyenek, a sorirányokat mindig a vízlevonulással egyezően kell kialakítani. A rendszeres sorközművelés elengedhetetlen. Mindenképpen irtani kell az invazív növényeket: gyalogakác, magaskórós, lágyszárú gyomok, vadszőlő, komló, stb. Megműveletlen, kezeletlen, cserjés területek, mozaikosan sem maradhatnak. Ebben a sávban a sarjról való felújítás, mint technológia, nem megengedett. Felújításkor a terepszint változtatása, csak vízügyi egyeztetés szerint lehetséges. Terep akadályok, keresztirányú depóniák nem keletkezhetnek. A lehetséges fafajok kiválasztását és azok alkalmazásának módját mindezen előző vízügyi szempontoknak megfelelően erdészeti, szakhatósági szinten kell rendezni.

Javaslat kezelt ültetvény Megfelelően kezelt nemesnyár ültetvények ideális megoldást jelenthetnek árvízvédelmi szempontból. Minden korfokban alacsony tőszám, nagy méretű kiinduló szaporítóanyag, folyásirányban kialakított és ápolt sorköz, 6 méter magasságot elérő nyesés. A nemesnyár célállományok szürke nyárra történő leváltása megfontolandó, mert annak nyomán a gazdasági veszteségek számottevőek, az ökológiai előnyök pedig nem ismertek. Átgondolásra javasolt a már kialakított szürke nyárasok visszaállítása nemesnyárra a hullámtérben!