SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL - TESTÜLETÉNEK 19/2007./VI.20./ sz. r e n d e l e t e a HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVR L ======================================== Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében, a hulladékgazálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény35.. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 126/2003. /VIII.15./ sz. Kormányrendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja. 1.. Szigetszentmiklós Város helyi Hulladékgazdálkodási Terve a rendelet 1. számú mellékletét, a felülvizsgálat alapján készült módosított terv a 2. számú mellékletét képezi. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Szigetszentmiklós, 2007. június 19. 2.. Pammerné Gaál Ágnes Szabó József jegyz polgármester ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képvisel -testülete ezen rendeletét 2007. június 19-i ülésén alkotta, 2007. június 20-án kihirdetésre került. Pammerné Gaál Ágnes jegyz
1. számú melléklet I. fejezet. Általános adatok I.1. A tervkészítés jogi alapja, adatszolgáltatás, együttm ködés A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el írja a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozását. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének jogszabályi kereteit a fent említett törvény mellett a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. A hulladékgazdálkodási terveket a különböz szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket Tervezési szint: helyi, Szigetszentmiklós Város közigazgatási területe A tervezésért felel s szerv: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Készít k neve: Sol Oriens Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Bt 2310 Szigetszentmiklós, Szilágyi L. u. 54/ c. Telefon: 06 24 441 751 e-mail: soloriensbt@vnet.hu Kelenviron Kft 1119 Budapest, Solt u. 28. 06 30 9272 270 Id szak: 2004-2008. A tervezés bázis éve: 2002. Dátum: 2004. III. né. Adatszolgáltatók neve : Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, ARIES Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornam Kft., AD Kft. Szakorvosi Rendel intézet Szigetszentmiklós-Gyártelep, KLAV Kft Szigetszentmiklós Város Önkormányzat EGOMIR (háziorvosi, fogorvosi rendel k, Véd i Szolgálat), Septox Kft. ATEV Rt. Tököli és Debreceni Gyára
Felhasznált dokumentumok, információk: A terv a KvVM által kiadott SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez cím anyag alapján készült. Az összeállítás tartalmazza a Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója II. kötetében regisztrált adatokat, valamint figyelembe veszi Szigetszentmiklós Város Környezetvédelmi Programja 2003-2008 cím anyagban leírt adatokat., továbbá az adatszolgáltatok által átadott anyagok vonatkozó részeit. A tervezés és cselekvési program elkészítésénél figyelembe vettük a területi tervek felépítettségét és tartalmát. A mellékletben és függelékekben jogszabályok, szakmai kiegészít anyagok találhatók, amelyek részletesebben ismertetik az érintett problémaköröket, pályázati lehet ségeket. Tervezésbe bevont hatóságok, szervezetek, együttm ködések formái A Hgt. 34. (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet készít knek a területen lév, illetve m köd hatóságok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell a tervezést és a kés bbi felülvizsgálatot, valamint a tervben foglaltak végrehajtásának ellen rzését megoldani. A tervkészítést megel id szakban a, különösen az illegális hulladéklerakás feltárására volt széleskör véleménykikérés. A Kisváros cím helyi újságban tesztlapok jelentek meg a hulladéklerakással, illetve a közterületek tisztaságával kapcsolatosan, a felmérésekr l tájékoztató cikk jelent meg, több civil szervezet képvisel jével történt konzultáció, a szolgáltatókkal és konkrét témákban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel séggel, ÁNTSZ-szel, esetenként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakembereivel folyamatos véleménycserét folytattunk. I.2. A tervkészítés általános adatai I.2.1 Szigetszentmiklós Város területi bemutatása 2.1. Demográfiai adatok Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a f várostól délre, Csepel szigetén fekszik. A település a megye 27 városának egyike, 1986-tól bír városi ranggal. A város kedvez elérhet ségét a ráckevei hév (mellyel Budapest Közvágóhíd 20 perc alatt elérhet ) az M0-s körgy közelsége (mely közvetlen összeköttetéssel rendelkezik az M1-es, M5-ös, M7-es autópályákkal) és a Csepel szigeti f út biztosítja. Szigetszentmiklós területe 4.576 ha. Méretmutatóit tekintve a megyei települések sorában 8-10., az agglomerációs települések sorában a 7-8. helyet foglalja el. Szigetszentmiklós sz kebb környezetében hármas köt dés : egyrészt Pest megye egyik regionális vonzásközponti szerepkört betölt városa, másrészt a f város körüli agglomeráció egyik centrális települése, harmadrészt a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Településfejlesztési Társulás (CSÖSZ) résztvev je és méreteit súlyát tekintve a kistérség legnagyobb települése.
A 2001-ben magtartott népszámlálás idején 23.359 élt a városban. A legfrissebb önkormányzati adatok szerint jelenleg a település 25.504 lakost számlál (2003). A gyarapodás mögött részben a természetes szaporodás pozitívuma áll, részben pedig a városba történ bevándorlás. A természetes szaporodás egyenlege mind a 80-as, mind a 90-es években pozitív volt a városban (tehát többen születtek, mint haltak meg ezen id szakok alatt), ez ritkaságnak számít, hiszen Pest megyében (ahogy országosan is) e két évtizedben már halálozási többlet természetes fogyás- jelentkezett. Azonban a természetes szaporodás üteme egyre inkább lassul, s ezzel együtt a lakosságszám töretlen növekedése mögött egyre nagyobb szerepet játszik a beköltözés. A nagyarányú bevándorlás hatása a város kedvez, fiatalosabb korösszetételén is megmutatkozik, a vándorlók ugyanis jobbára az aktív korúak. Ennek megfelel en a településen a megyei aránynál 3 %-kal, az országos arányoknál 5%-kal kevesebb a 60 évesnél id sebbek aránya, ugyanakkor nagyobb az aktív korosztályoké (15-59 éveseké). Az elöregedés folyamata az utóbbi két évtizedben azonban már lassan megindult, de az aktív korosztályok, bevándorlásnak köszönhet megduzzadása még némileg ellensúlyozta ezt a folyamatot. Azonban a fiatal, 14 éven aluli generáció aránya egyre csökken az összlakosságon belül, 2001-ben öt százalékkal kevesebb volt, mint 10 éve, míg egyre több az id s korú (60 éven felüli) lakosok száma. A jöv ben hasonló mérték bevándorlás mellett is az elöregedés további folytatására lehet számítani, bár kedvez jel, hogy az élve-születések éves száma viszonylag stabil, tehát nem csökken. A város teljes lakosságának 40 %-a volt aktív keres (foglalkoztatott) 2001-ben, miközben 789 f volt munka nélkül. Ez 3,37 %-os munkanélküliségi rátát jelent, amely megyei viszonylatban éppen az átlagosnak megfelel arány (azonban Pest megye helyzete országos viszonylatban is kedvez nek mondható). A lakosság 28, 6%-a tartozik az inaktív keres k csoportjába (nyugdíjasok, gyesen, gyeden lév k, vagyonból él k stb.), és 27, 3 % az eltartottak aránya. A város aktív keres inek 2/5-e dolgozik csak helyben, 60%-uk a városon kívül talált munkát. Az ingázók ezen magas, megyei viszonylatban is kiemelked aránya, a f város közelségével magyarázható. Míg a helyben foglalkoztatottak nagyjából fele férfi, fele pedig n, addig az ingázók 60 %-a férfi, míg csak 40 %-a n. A n i foglalkoztatottak tehát nagyobb arányban dolgoznak a településen belül, míg a férfiak között több az ingázó. A foglalkoztatott státuszúak a teljes lakossághoz képest fiatalabb koruknál fogva magasabb iskolai végzettséggel jellemezhet k, azonban az ingázók és nem ingázók között nincs jelent sebb iskolai végzettségbeli különbség. Az ingázók ilyen magas aránya már a rendszerváltás el tt is jellemz volt a településre, azonban e jelenség nem a helyi munkahelyek hiányával magyarázható: a városban foglalkoztatottak 40 %-a ugyanis más településekr l jár be dolgozni, a város vonzóereje a munkahelyek tekintetében tehát még nagyobb is, mint azt az iskolák esetében láttuk. Az iskolai és a munkahelyi földrajzi mobilitásra vonatkozó adatokból az t nik ki, hogy a Budapest szomszédságában fekv Szigetszentmiklós nem csupán egy alvóváros jelleg település, igen er s, kölcsönös kapcsolatok jellemzik mind a környez településekkel, mind a város szomszédos kerületeivel. A város aktív keres inek mindössze 1,9%-a dolgozik a mez gazdaságban, 31,2%-az iparban, épít iparban és 66,9% a szolgáltatói szférában foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatotti szerkezet jelent s átalakuláson ment keresztül a rendszerváltás óta: míg korábban az aktív keres k több mint fele a pesti, csepeli nagy gyárakban talált munkásként, szakmunkásként munkát, addig mára a szolgáltatói szektorban dolgozók kerültek többségbe. Jelenleg 1253 társas és 1309 egyéni vállalkozás m ködik a településen, zömmel a szolgáltatói, kereskedelmi
szférában. Kiskereskedelmi üzlet 465 van, kétszer annyi, mint a 90-es évek elején. Az M0-s autóút mellett ipari park épült. Szigetszentmiklóson a 2001-es népszámláláskor 8610 háztartást írtak össze. Ebb l 21 % az egyszemélyes háztartások aránya, amely nem magas, megyei összehasonlításban átlagosnak mondható. A háztartások 60 %-a család-jelleg : azaz házas ill. élettársi kapcsolatban él párok élnek benne, 11 % az egy szül +gyermek típusú háztarások aránya. A háztartások valamivel kevesebb, mint 1/3-ában él fiatalkorú (15 évesnél fiatalabb) gyermek. A sokgyermekes (min. 3 gyermek) háztartások aránya kb.5 %. Ezek az arányok szintén nem mutatnak jelent sebb eltérést a megyei átlagtól. 2001-ben 272 háztartásban élt munkanélküli háztartástag, a munkanélküliség tehát a háztartások 3,16 %-át érinti. A városban összesen 9072 lakás ill. lakott üdül található, szinte mindegyik magántulajdonban. Az önkormányzati lakások száma mindössze 85. A lakások ¾-e a 2. világháború és a rendszerváltás között épült. A 90-es években 1500 új lakás épült fel a városban, ez a teljes lakásállomány 16 %-a. 100 lakásra átlagosan 260 szoba és 95 fürd szoba jut, míg 100 szobában átlagosan 99 f él. A megyei átlagnak megfelel en a lakások fele összkomfortos. 2001-ben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya már 99,3% volt, ami teljesnek mondható. A szennyvízcsatorna-hálózatba azonban a lakások 51%-a van még csak bekötve. E számok mögött azonban jelent s közelmúltbeli fejl dés áll: 1995-ben a lakások alig több mint ¾-e volt még bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba, s 39%-a a csatornahálózatba. A szennyvízhálózat gerinchálózatának kiépítettsége azonban már 80%-os. Központi f tés a lakások 5,5%-ában van. A belterületi utak 50%-a burkolt út. Érdemes még megjegyezni, hogy a város lakónépességének 4,46 %-a (1034 f ) külterületeken lakik, 446 lakásban. Szigetszentmiklóshoz 6 külterület tartozik. A város lakosságában elenyész a nem magyar nemzetiség ek aránya, három kisebbségi önkormányzat is m ködik a településen: bolgár, cigány és német. A településen az egészségügyi ellátást 14 háziorvos, 3 fogorvos, 9 véd, egy szakorvosi ellátást nyújtó rendel intézet biztosítja. A város ment állomással rendelkezik. Az id sek és rászorultak gondozását a 40 fér helyes id sek klubja (20-nak éjszakai ellátást is biztosítanak) ill. a házi szociális gondozó szolgálat biztosítja. A városban Családsegít Szolgálat és Gyámhivatal is m ködik. A város könyvtárral, közm vel dési házzal (150 fér helyes színházteremmel), két múzeummal (Városi Galéria, Városi Helytörténeti Gy jtemény), egy magángalériával (Patak Galéria) és egy mozival rendelkezik, továbbá itt található az Ádám Jen Emlékház. A lakosság kikapcsolódási lehet ségeit mindezeken kívül a környék horgásztavai, a soroksári Duna-ág és annak természeti környezete (pl. úszólápok ritka orchideafajokkal) gazdagíthatja. 2.2. Gazdasági tevékenységek A város gazdasági szerkezetében az 1989-90-es fordulat nagy változást hozott. A helyi munkaer nagy része a gyárakban, azon belül is f leg a Csepel Autógyárban dolgozott, így a gyárbezárások kedvez tlenül érintették a város iparát és foglalkoztatását. Mintegy tíz év
kellett ahhoz, hogy a város gazdasága alkalmazkodjon az új helyzethez. Ez részben bels átstrukturálódás eredménye volt, részben pedig annak volt köszönhet, hogy létrejött a leshegyi ipari park az M0 autóút mentén. Szigetszentmiklóson nagy számban vannak jelen a kereskedelemmel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, melyek átvették a f szerepet a város gazdasági szerkezetében. A f bb tevékenységek: gazdasági szolgáltatás, szállítás-raktározás, ingatlanforgalmazás, vendéglátás (kb. 43 %) és a kereskedelem, javítás (kb. 31 %). A változás el nyös a gazdasági szerkezetre nézve, és további b vülés várható e gazdasági ágazatokban. Az ágazatok kapcsolata a helyi gazdasággal minimális. A várossal való kapcsolat sz k, lényegében csak a terület- és az infrastruktúra használatra, az adófizetésre, illet leg a munkahelyek biztosítására vonatkozik. A cégek tevékenységében, profilválasztásában a helyi piac nem meghatározó. Az ipari és épít ipari tevékenység a korábbinál jóval kisebb arányt képvisel a város gazdaságszerkezetében (24 %). Az iparszerkezet széles skálán mozog, mert gyártanak elektronikus alkatrészeket, ipari tisztító- és üzleti berendezéseket, papírt, de foglalkoznak fafeldolgozással, cip gyártással, f téstechnikával, festékgyártással, stb. is. Jelent s az élelmiszeripar, különösen a hengermalom-, kenyér- és süt ipar. Számottev a helyi vállalkozói kedv Szigetszentmiklóson. A vállalkozások zömmel kis- és közepes méret ek. 18 cég foglalkoztat 51 f nél több munkaer t, ezek közül 3 foglalkoztat 250 nél többet. A vállalkozások 10 %-a az épít iparban tevékenykedik. A mez gazdasági ágazatokban dolgozók, illet leg m köd vállalkozások száma is jelent sen lecsökkent (2 %). A helyi gazdaság által foglalkoztatottak száma közel 6000 f. A város gazdasági életében rendkívül nagy szerepe van a 2000-ben ipari parkká nyilvánított M0 melletti területnek, amelynek a területe 53 hektár. A terület a Szigetf Mgtsz tagjainak tulajdonában volt, és már korábban is jelent s zöldmez s beruházásokra került sor. Leshegyen épült fel többek között Magyarország legnagyobb virágpiaca a Flora Hungaria, a Nico Áruház, a Diffusione Tessile, üzemanyagtölt -állomások, McDonald's étterem, és egy gépjárm veket ellen rz m szaki állomás. 1996-ban megalakult a Leshegy Kft. mint vállalkozó-fejleszt gazdasági társaság, amely 1997-98-ban a terület közm vesítését elvégezte. Az ipari parkká nyilvánítás után Leshegy a Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Centrum és Ipari Park nevet kapta. Ide csak a környezetet nem szennyez cégek, vállalkozások települhetnek be, mivel a felszín alatt terül el a f város egyik legjelent sebb ivóvízbázisa. A terület közm vesítése csaknem 100 százalékos. Az olasz érdekeltség Delta-Chem anyagfeldolgozással foglalkozik, illetve a holland Revco vállalkozás festékgyártásra szakosodott. 2000-ben települt be a dél-koreai Samsung csoporthoz tartozó Samsung Elektro-Mechanics Co. Ltd. (SEMCO). A gyár 15 ezer négyzetméter területen fekszik. A beruházás értéke 21 millió dollár és kb. 400 f t foglalkoztat. A gyár színes televíziók és számítógépek számára gyárt alkatrészeket, a jöv ben várható a termékskála b vítése.
A park területén több kereskedelmi cég m ködik: Rozmár H ház, Metra Kft., Toro kertigép-nagykereskedelem, TTC M0, Delta Truck, Buderus F technika, valamint a SUM és Társa virág nagykereskedelmi cég. Összességében a park területének 30%-a építhet be. A Lakihegyen épült Magyar Plastiroute német-magyar vegyes vállalat a forgalomtechnika terén folytat jelent s kereskedelmi és termel tevékenységet. Az M0-tól északra es területek iránt is nagy az érdekl dés. A francia érdekeltség Auchan is ezen a területen nyitotta meg új áruházát. Az ipari park területén m köd vállalatok pozitívan hatnak a város gazdasági életére: jelent s helyi munkaer t foglalkoztatnak, és jelent s adóbevételekhez juttatják a várost. A város egyik nagy múltú iparterülete, a volt Csepel Autógyár helyén m köd ÁTI-Sziget Ipari Park. Az ipari park területe 82 + 7 hektár, a felépítmények területe 220.000 négyzetméter. Az ipari park jelenlegi tulajdonosa és üzemeltet je az ÁTI-Sziget Kft., amely 2002-ben vásárolta meg a Csepel Autógyár megmaradt részét, és ipari parkot hozott létre. Az ipari parkban kis- és közepes vállalatok m ködnek. Részben és kis mértékben megmaradt az autóipari hagyomány, a hazai gépkocsi és autóbuszgyárak beszállítójaként. A nagy kiterjedés fejlesztés során jelent s szerepet kapott a logisztikai, raktározási tevékenység is (ÁTI DEPO Rt.). A terület hasznosításában két f irány lehetséges: önálló ipari parkként m ködik, illet leg egy része városi funkciót kap és közvetlenül betagozódik a várostestbe, kihasználva a meglév infrastruktúra kapacitást. A Kft. f célja volt a terület megtartása és bérbeadása, amit egyel re a piac nem igazolt vissza. Egy-egy épületet értékesítenek, amelyb l t keakkumulációt hajtanak végre. Az infrastruktúra kapacitásuk jelenleg 10-20 százalékos kihasználtságon m ködik. A terület alkalmas energiaigényes, gépipari jelleg tevékenységek fogadására. A logisztikai adottságok jók, kivéve a vasúti szállítást és az iparvágányt. Mez gazdaság Szigetszentmiklóson jellemz a magas, 17 aranykorona feletti, jó talajadottságú mez gazdasági területek mintegy 75 %-os aránya az összes mez gazdasági területhez képest. Domináns a szántóföldi m velés, el fordul gyümölcstermesztés és igen alacsony jelentéktelen a rét-legel és a sz velési ágba tartozó mez gazdasági területek aránya. Alacsony arányú a tájfásítottság, külterületi fasorok, erd sávok elenyész mértékben fordulnak el. Fentiek következtében a táj kevéssé attraktív, inkább monotonnak nevezhet. Ezen távlatban módosíthat az, hogy a nagyparcellás, nagyüzemi, kevés él munka ráfordítású termelési mód várhatóan háttérbe fog szorulni a nagyobb él munka igény termeléssel szemben (pl: dísznövénytermesztés), így a tájkép is el nyösen változhat. Erd területek Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erd, 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mez gazdasági terület. Megjegyzend, hogy az el készített településszerkezeti tervek megvalósulásakor els sorban
az M0 autópálya térségében jelent sen megn a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mez gazdasági tájhasználat vissza fog szorulni. Erd területek leginkább a Csepeli Autógyár területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.- ban Szigetszentmiklós összefügg erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Dunapart, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak min síthet térsége. Külterületek A külterületek képét jelent sen megváltoztatta a kavicsbányászat. Az útépítésekhez kapcsolódó kavicskitermelés a település északi szántóföldjein egy nagyobb, összefügg, de szigetekkel és félszigetekkel tagolt, valamint 9 db kisebb, egyszer mértani formájú tóból álló tórendszert hagyott maga után. Els sorban a nagy Kavicsos-tó, de néhány kisebb mellett is horgásztanyák és spontán megtelepedett üdül házikók és mini telkek sora foglalta el a vízpartokat (-még a szigeteken is!), anarchikus parthasználatot teremtve ezáltal. Hasonló módon épült be a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti partszakasz is, ugyancsak lehetetlenné téve a közösségi parthasználatot, egyben felszámolva a természetes folyóparti tájat. A tájkép drasztikus átalakulását okozta az M0 autópálya megépítése. Ennek északi és déli oldalán kihasználva a jó megközelíthet séget ipari, raktározási és kereskedelmi vállalkozások telephelyei, doboz-szer épületcsoportjai és parkolói, burkolt útjai vették át a korábbi szántóföldek helyét. Idegenforgalom A terület idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, azonban nem teremt dtek meg azok a feltételek, amelyekkel megfelel en vonzó lenne a hazai és külföldi turisták számára. A vízpartok közelében lév üdül területek a megközelítése, az épületek léptéke, formavilága, anyaghasználata igen változatos. Az itt lakók közösséget alkotnak, többségük állandó lakhelye Budapest. A megközelítés és a csatornázás hiánya mellett a túlépítés és az ideiglenes jelleg az, ami egy kissé rontja az összképet. Hiányzik a telkek megfelel megközelítése, nem biztosított a szemétszállítás, a keletkez szennyvíz elvezetése, elszállítása, a telkek tulajdonviszonyainak rendezése. 2.3 Út-, vasút- és vízi út hálózat Mint Budapest agglomerációjához tartozó település, minden tekintetben jelent s mértékben függ a f várostól, így az id k során kialakult bels közúthálózatának legfontosabb elemei észak-dél irányúak és mint annyi más n tt településen, átszelik a városközpontot. Az új fejlesztések közül az M0 autóút gyakorolja a városra a legjelent sebb hatást, amelynek a települést érint 15,6-18,4 km szelvények közötti szakaszán az ÁNF (ÁTLAGOS NAPI FORGALOM) 2002-es értéke 60659 E/nap. A város belterületének legjelent sebb közlekedési üt ere az 51101. jel országos beköt út, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca- F tér- Tököli utca- Ifjúság utca- Gyár út útvonal, melyen a legjellemz bb 2002-es ÁNF értéke 12935 E/nap.
Ez a forgalmi terhelés jelent sen meghaladja a hasonló besorolású utaknak megfelel értéket, de érthet, ha az út hálózati szerepét tekintjük. Szintén a Budapest központból kiinduló sugaras szerkezet úthálózat észak-dél irányú eleme. Az országos közúthálózatnak még egy eleme található a településen: a HÉV-állomáshoz vezet 51301. jel út A Pest Megyei állami Közútkezel Kht. tájékoztatása szerint megtörténtek az el készületek a Csepel-szigeti gerincút tanulmánytervének elkészítésére. A városi szakemberek véleménye szerint az átmen forgalom és a teherforgalom csökkentése az egyik legfontosabb feladat. Erre a Csepel szigeti gerincút várost elkerül szakaszának megépítése lesz a legalkalmasabb, amivel együtt járhat a településközpontban a forgalomcsillapítás. Szigetszentmiklós közúthálózata nem mutat tiszta rendszert, ami n tt települések esetében megszokott. A város közösségi közlekedésének legfontosabb eleme a BKV által üzemeltetett, Budapest- Ráckeve vonalon közleked HÉV, amely csúcsid ben 15, napközben 20 percenként jár. A telepélésnek egyéb, MÁV által üzemeltetett kapcsolata nincs. A legközelebbi vasútállomások Budapesten illetve a Duna túloldalán a Campona bevásárlóközpontnál Budatétényben vannak. A BKV helyi autóbuszjáratai közül a 38 A és a 138 jel járatok érintik a települést, de csak Szigetszentmiklós-Lakihegy városrészt érintik. A város belterületén nincs helyi tömegközlekedés, a közösségi közlekedés feladatát a VOLÁNBUSZ Csepel-szigetei települések között közleked autóbuszok látják el. A kerékpáros közlekedést kiszolgáló hálózati elemek hiányoznak Az M0 mentén, a Duna-hídon a kerékpárosok közlekedését lehet vé tev nyomvonal a település külterületén halad, további hálózati elemek kiépítése és a szemmel láthatóan fennálló igények kielégítésére összefügg, kerékpározásra alkalmas hálózat megvalósítása a jöv ben feltétlenül indokolt. A településen jelenleg nem m ködik parkolás-szabályozás. Jelent sebb parkolási igények a Polgármesteri Hivatal környékén, és a bevásárló-belvárosban jelentkeznek, valamint a Leshegyi iparterületen, ahol a parkolást minden cég saját területén oldja meg. Jelenleg a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon a motorcsónakok számára sebesség- és forgalomkorlátozás van érvényben, ami csak korlátozott mértékben teszi lehet vé a vízisport célú használatot. A korlátozás a közeljöv ben várhatóan enyhülni fog. A hajó de még a kishajó forgalmat is - akadályozza a megfelel kotrás hiánya. A település jelenleg nem rendelkezik még idegenforgalmi kiköt vel sem. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes f osztálya szerint lehet ség van idegenforgalmi, s t akár kereskedelmi kiköt kialakítására is, természetesen megfelel egyeztetések után. Ennek érdekében a tervkészítés során fenn kell tartani egy kés bbi potenciális kiköt lehetséges helyét, a partvonal teljes beépítése nem lehetséges. A város közlekedési szakemberei szerint érdemes lenne a kishajós tömegközlekedés lehet ségét megvizsgálni. Ilyen régen is m ködött és a rajta közleked k számára talán kikerülhet a közúti forgalomtorlódás. A tervezési területt l nem messze helyezkedik el a tököli repül tér. Jelenleg nem nyilvános használatú, így a város közlekedésére semmilyen hatást nem gyakorol.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes f osztályának tájékoztatása szerint a repül tér jelenleg az ÁPV Rt. kezelésében van, központi fejlesztési terv pillanatnyilag nem ismert, értékesítésére vonatkozóan nincs konkrét adat, de a polgári repül tér funkció változatlanul megmarad. A Településszerkezeti Terv készítése során területe semmiképp nem csökkenthet. Amennyiben a hasznosítás megtörténik, számítani kell a repül tér közúti forgalom-vonzó hatására. 2.4 Geológiai, hidrogeológiai jellemz k Földtani közeg A terület földtani szempontból a Budai-hegység DK-i el terében, a Budai-hegység és a pesti síkság között kiöblösöd Duna-völgyben helyezkedik el. Szerkezetileg ez a terület már a Nagy-Alföld ÉNy-i peremén van, ahol a Budai-hegység f tömegét alkotó id sebb, zömében triász és harmadkori képz dmények a hegységperemi lépcs s vet rendszer mentén fokozatosan a mélybe zökkentek és fölöttük a folyamatosan süllyed üledékgy jt medencében nagy vastagságú pannóniai, finomszemcséj üledékösszlet halmozódott fel. A közvetlen térség további sajátossága, hogy a negyedkor folyamán, az utolsó, würmi eljegesedési id szakot követ en az s-duna a saját korábbi üledékeibe bevágódva, a medrét a mindenkori vízviszonyoknak megfelel en változtatva, fokozatosan alakította ki jelenlegi medrét, valamint hordalékából létrehozta magát a Csepel-szigetet is. A szigetet felépít különböz szemcsenagyságú folyóvízi hordalék sokfélesége jelzi a folyó szállító energiájának id beli változékonyságát. A Csepel-sziget földtani felépítése alapvet en egyszer képet mutat. A folyóvízi terasz üledékek feküjét fels pannóniai, többnyire k zetlisztes agyag, agyagmárga képz dmények alkotják. Az erodált pannoniai térszínre települ a néhány m vastagságú - 3-10 m - fels pleisztocén, würmi folyóvízi kavics összlet. A teraszkavicsra ugyancsak folyóvízi eredet, de finomabb szemcsenagyságú homok, homokliszt, iszap rétegek települnek. A folyóvízi üledékek felhalmozódása id szakos elöntések következtében a pleisztocén után is folytatódott, a Duna mindenkori vízállásának megfelel en, egészen napjainkig. Az általában 10-20 m vastag kavicsos rétegsor (a vizsgált terület alatt 10-12 m) jó víztároló és jelent s kavics készletet tartalmaz. A sziget kialakulását követ en a pleisztocén utáni zömében szárazulati id szak során lösz és futóhomok halmozódott fel a folyóvízi üledékek felszínén. Az eredeti felszínt holocén képz dmények fedik. A Duna hordaléképít hatásának következtében az ó és új holocén képz dmények egymás mellett akkumulálódtak, melyre a terepviszonyok függvényében helyenként változó vastagságú feltöltés került. A felszíni geológiai képz dmények állapota, a felszínközeli sérülékeny ivóvízbázis közelsége és ezek függvényeként a terület szennyez désérzékenységi besorolása alapján a 33/2000.(III.17) Korm. rendeletben szabályozottak szerint a vizsgált terület A fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C 1. Felszínalatti vizek A térség vízháztartásának vizsgálata szempontjából els sorban a durvaszemcsés teraszkavics játszik szerepet. Feküjét mindenhol a fels -pannóniai összlet vízrekeszt, vagy vízzáró
zetlisztes agyag, agyagmárga rétegei alkotják. Fed je szintén finomszemcsés, k zetlisztes, homokos folyóvízi hordalék, valamint szárazföldi, a homokliszt frakciónak megfelel lösz és futóhomok. A talajvíz a kavicstestben helyezkedik el. Nyugalmi szintje általában nem éri el a fed jében települ finomszemcsés üledékeket, legfeljebb nagyon magas Duna vízállás esetén. A kavicsösszlet - mint az a vízföldtani szelvényeken is látható - sem térben, sem k zettanilag nem teljesen homogén kifejl dés. A kavicstesten belül szabálytalan eloszlásban finomabb szemcséj, homok, k zetlisztes, szórványkavicsos homok-lencsék is találhatók. A víztartó szivárgási tényez je k = 2x10-3 m/s, a fed képz dmények szivárgási tényez jét k = 5x10-5 m/s. Mivel a folyóvízi üledékek felhalmozódása egy erodált felszínen következett be, így a fekü vízzáró képz dmények felszíne térben egyenl tlenül tagolt. A talajvízszint átlagos mélysége a terep adottságoktól függ en 4-7,5 m.. A talajvíz szintjét a szigetet körül ölel Duna ágak vízszintje befolyásolja. Ebb l a szempontból a Nagy-Duna-ág és a parti sz rés kutak (F városi Vízm vek Rt. Csepeli és Halásztelki Vízm Kútsorai) vízszint és termelési hozam változásai a dominánsak, de a partközeli figyel kutak vízszint id sorai alapján ez a hatás csak a partmenti maximum 1000 m-es sávban jelentkezik. A sziget belsejében a talajvíz mozgását a dunai vízállások késleltetett hatásai és dönt en a beszivárgás-párolgás egyensúlya határozza meg. A Soroksári- Duna-ág medre elkolmatálódott, feliszapolódott, a talajvízzel való kommunikáció minimális. Az évi csapadék összege 530-550 mm, az ariditási index 1,28-1,32. Er sen vízhiányos. Vízháztartási szempontból csak a Duna tekinthet nek állandó utánpótlási lehet ségnek. Szigetszentmiklós térségében az els vízadó rétegb l kivehet víz min ségére jellemz ek: a víz nagy keménysége, jelent s, nitrát tartalma miatt ivóvíznek alkalmatlan, vas és mangántartalma is emelkedett. Felszíni vizek A környék vízgy jt je és közvetett befogadója a Duna, melynek vízmin sége a f városi szennyvízbebocsátások következtében II. osztályú, t rhet min ség. A tízéves trend vizsgálatok alapján éves átlagban 20%-kal növekedett a nitrát tartalom. Vízgy jt je a Dunántúli középhegységb l a Budai hegység, Pilis és Visegrádi hegység résztájait, az Északi középhegységb l a Börzsöny, Cserhát, Nógrádi medence és a Gödöll i dombvidék résztájait, az Alföld Duna-völgyi rendszerének kis hányadát foglalja magába. A Közép-Duna vízgy jt területén a csapadék mennyisége közepes. A Dunán általában két árvíz vonul le, az egyik a tavaszi hóolvadás idején, a másik pedig a kora nyári es zések idején. A Ráckevei- Soroksári Duna ág (RSD) hossza 56 km, vízgy jt je 1141 km². Az 1908-1914 között épült Kvassay-zsilippel és az 1927-ben épült Tassi-zsilippel a Duna ág lezárható. Vízmin ségét a Duna aktuális vízmin sége és a vízpótlás mértéke határozza meg. Jelent sen terheli a Duna ágat a Soroksáron bevezetett szennyvíz. A Duna alacsony vízállása esetén a Duna ág gyakorlatilag állóvízzé válik, amely a vízmin ség jelent s romlásával jár együtt.
A kistérségben nincs természetes tó, a tájképet jelent sen befolyásoló mintegy 45 tó kavicstermelésb l keletkezett. Ezeknek a tavaknak a vízmin sége a használattól függ en jelent sen különböz A geológiai és hidrogeológiai kép alapján megállapítható, hogy a f város közvetlen közelében olyan természeti képz dmény keletkezett, amelynek legjellemz bb eleme a víz, ezért legfontosabb feladat a vízmin séggel és a vízmennyiséggel történ ésszer gazdálkodás. I.2.2. A környezetvédelmi tervek készítésének általános szempontjai. Minden esetben alapszempontként kell kezelni a terület sziget-jellegét, az édesvíz nyerési lehet séget. Minden olyan környezeti hatást okozó tevékenységet kerülni kell, amely a vízkészleteket károsan befolyásolhatja. A jöv ben alaposabban és szigorúban kell átgondolni a és kezelni természet és tájvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy a térséget lehet leg folyamatosan figyelembe kell venni, az elkészített terveket pedig a szükséges mértékben módosítani kell. A környezethasználat veszélyeivel fenyegetett közösségeknek elegend információra van szükség ahhoz, hogy a kockázat mértéke, természete megérthet legyen. Emiatt a környezeti állapotfelmérésnek, mint az információs rendszer módszerének olyannak kell lenni, amely a szaki, jogi, és szervezeti fejlesztésekhez alapot szolgáltat. A helyi tervezés során alapvet, általános szempont a jogszabályi követelmények teljesítése, a környezethasználat szabályozása, programok készítése, koncepciók megalapozása, m szaki fejlesztések, kutatások irányainak meghatározása, PR tevékenység, tájékoztatás, oktatás megszervezése, a fenntartható fejl dés biztosítása, környezetvédelmi célú teljesítményértékelés, környezetvédelmi igazgatás kialakítása. Sz kebb értelemben a lehet ségekhez mérten cél: - a hulladék-alapadatok összegy jtése, - az esetleges adathiány áthidalása, - az adatgy jtés és felhasználás javítása, - a jelenlegi helyzet értékelése, - az értékelési módszerek fejlesztése, - átfogó információkeret kialakítása, - döntéshozatalra alkalmas információs rendszer kialakítása, - az információk dokumentálása, - elektronikus hálózatok kialakítása, - az adatok feldolgozása alapján az országos és regionális szinten megfogalmazott célok és célkit zések helyi szint meghatározása, - valamint a célok és célkit zések megvalósítását szolgáló intézkedések, - eszközök és cselekvési programok kidolgozása. A tervezés szakaszait az alábbiakban határoztuk meg: - alapadatok összegy jtése a kiadott irányelvek szerint - jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint - a célok és célkit zések meghatározása helyi szinten
- az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása helyi szinten - helyi hulladékgazdálkodási terv összeállítása - az összeállított helyi hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal, szakmai szervezetekkel - a helyi hulladékgazdálkodási terv véglegesítése a bevont szervezetek javaslatainak figyelembevételével, költségek tervezése. II. fejezet. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó terv II. 1. A tervezési területen keletkez, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1.1. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek A hulladékgazdálkodási terv elkészítésének min sége nagymértékben függ a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságától és körét l. A hulladékgazdálkodás alakulását azonban nem kizárólag a rendelkezésre álló adatok határozzák meg. A hulladékgazdálkodás színvonala, többek között függ az adott területen végzett tevékenységek jellegét l, a terület környezeti állapotától, a természeti étékek védelmét l stb. A kialakult adminisztráció visszatükrözi az adott terület környezetvédelmi ráfordításait, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nem olyan mér számok amelyekb l a rendszer egészére lehetne következtetni. Adatgy jtésünk során már a kezdeti id szakban kiderült, hogy a tervezéshez elegend és minden szempontból kielégít adatok maradéktalanul nem állnak rendelkezésre, valamint, hogy a tervezés számos, jelenleg nem jegyzett területre ki kell, hogy terjedjen. A következ hulladékfajták adatait kívántuk áttekinteni: Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékokat érint adatokat az ARIES Kft adatbázisából vettük. Különböz felmérések is készültek a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan és kérd íves felmérést is végeztünk az illegálisan elhelyezett hulladékok adatainak összegy jtése érdekében. Települési folyékony hulladék A közüzemi vízhálózat kiépítése közel teljesnek tekinthet. A közcsatorna-hálózat átlagosan 80%-os kiépítettsége ellenére a rákötöttség csak mintegy 38 %-os, emiatt az elszikkasztott szennyvizek a talaj, talajvíz, illetve a felszíni vizek veszélyeztetettségét tovább fokozzák. Települési bontásban egyértelm en a városias részek és ipari területek helyzete a legkedvez bb, a nagyobb elmaradás a falusi területeken, a buckában mez gazdasági karakter kistérségekben mutatkozik.
A szennyvíztisztító kapacitása nem kielégít, kihasználtsága jelenleg 100 %-os, a közcsatorna-hálózat további kiépítése, a rákötések számának növekedése miatt a szennyvíz mennyiségének növekedésével számolnak, emiatt a fejlesztések elkerülhetetlenek. Jelenleg problémát jelentenek a sokfelé megfigyelhet házilagos átereszek, szikkasztásra szolgáló árkok, a szennyvízelvezet hálózatra házilag rákapcsolódó csapadékvíz bevezetések, alkalmi átemel k. A szippantott szennyvíz egyetlen leürít helye a szennyvíztelepen van. A folyékony hulladék szállítását az AD Kft végzi Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszapok mennyiségi adatai az ÉCsVCS Kft szennyvíztisztító telep adatszolgáltatása alapján lettek megadva, azonban ezek becsült és nem mért mennyiségek. Építési, bontási hulladék Az építési-bontási hulladék mennyiségére a Kisváros helyi újságban lakossági felmérési, továbbá helyszíni szemlén felbecsült mennyiségi adatok állnak rendelkezésre. Az építési és bontási hulladék összetétele az országos átlag szerint: beton, tégla: 40%, aszfalt: 12%, egyéb (fa, m anyag, fém, gipsz, mész, üveg, stb.): 48 %. Az építési-bontási hulladék egy kisebb hányada veszélyes lehet: Mo, Cd, Cu, Pb, Zn elemekkel, ásványolajokkal, poliaromás szénhidrogénekkel, stb. történ szennyez dés, illetve kátrány jelenléte miatt. Mez gazdasági hulladék A mez gazdaságban keletkez hulladékokra jelenleg nincs kötelez adatszolgáltatás. Az alapadatok összegy jtése a nyilvántartás hiánya miatt nem volt lehetséges. A mez gazdasági hulladékokkal kapcsolatos problémák megoldása nem közvetlen önkormányzati feladat! Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A termel knél keletkez nem veszélyes kommunális jelleg hulladékokat az ARIES Kft szállítja el. Ennek mennyiségét számítások alapján tártuk fel. Összességében azt tapasztaltuk, hogy az alapadatok nem pontosak és nem teljesen megbízhatóak. Ennek megváltoztatására mérések, vizsgálatok kellenek, szükséges továbbá az egységes méréseken alapuló kötelez adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása.
Amíg az átfogó információs adatbázis nem épül ki, a hulladékgazdálkodási terv elkészítése megfelel szakmai tartalommal lehetetlen, mivel a rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak a korrekt hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez. II.1.2. Nem veszélyes hulladékok II./1. Táblázat: A keletkez nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük: Mennyiség(t/év) Hulladék 2002(bázisév) 2003 2004.I.fé. Települési szilárd hulladékok 6477,57 8415,00 4246,00 Települési folyékony hulladék 280.000 250.000 105.000 Kommunális szennyvíziszap 1460,00 1460,00 1000,00 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert 217,58 413,66 129,4 hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Nincs önkormányzati felel sség Nincs önkormányzati felel sség Nincs önkormányzati felel sség Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 620,47 691,83 448,6 hulladékok Összesen 288558 260980,5 107004 A táblázatban a bázisév adatai mellett a 2003 éves és a 2004 I. féléves adatokat is szerepeltettük annak érdekében, hogy az egyes hulladékfajták tekintetében a trend érzékelhet legyen. A továbbiakban az alapadatok 2002 évre vonatkoznak. Megjegyzés: Az építési bontási és egyéb inert hulladék adat a táblázatban az ARIES Kft által elszállított mennyiséget jelenti. Az illegálisan lerakott építési, bontási hulladék évi mennyiségér l nincs adat. II.1.3. Szelektíven gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gy jtött, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Mennyiség (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.ö.f n.a Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 Elektromos és elektronikai hulladékok n.ö.f n.a Kiselejtezett gépjárm vek n.ö.f n.a Egészségügyi hulladékok 1,66 Állati eredet hulladékok 0,9 Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik n.ö.f n.a Azbeszt n.ö.f n.a Egyéb hulladék n.ö.f n.a Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.ö.f. n.a Gumi n.ö.f n.a Egyéb hulladék (lom) 535,84
A településen hivatalosan csak az egészségügyi és állati eredet hulladékokat gy jtik szelektíven Megjegyzés: n.ö.f nincs önkormányzati felel sség n.a - nincs adat II.1.4. Csomagolási hulladékok II./3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Szelektíven gy jtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék - Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. A csomagolási hulladék szelektív gy jtése még nem megoldott a településen. Az iskolai akciók keretében a diákok gy jtenek els sorban papír-hulladékot, továbbá a kereskedelmi egységek külön kötegelt papír hulladékainak gy jtése történik még szelektíven. II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége II.2.1. Nem veszélyes hulladékok A település területér l származó vegyes kommunális felhalmozott hulladék, mintegy 715.000 m³ tömör hulladékot a taksonyi hulladéklerakóban tárolják, amelyebe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel ség KF.4771/19/04 sz. határozatában a hulladéklerakást véglegesen megtiltotta, egyben e határozatban a rekultivációt el írásokkal elrendelte. A rekultivációs terv elkészült, hatósági vizsgálata jelenleg folyamatban van Jelen összeállításban a hulladéklerakóval és a lerakott hulladékkal a folyamatban lév eljárások miatt nem foglalkozunk. Foglakozunk viszont a közigazgatási különböz területein lerakott, a végleges elhelyezését tekintve a bázisévet megel en ( 2002 január 1. el tt) nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott hulladékokról, amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. A keletkez építési, bontási hulladék nem kerül hasznosításra. Ezen hulladékokat a alakosság többnyire a keletkezési helyükhöz közel, települési szilárd hulladékkal keverve illegálisan lerakja. Az alábbi táblázatban a település különböz helyein évek óta lerakott jelenleg még nem kezelt illegálisan lerakott hulladékok mennyiségei szerepelnek: II./4. táblázat A településen felhalmozott, hulladékok és (becsült )mennyiségük. további kezelést igényl nem veszélyes
Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 930 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 26125 hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyesn.ö.f hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyesn.ö.f hulladékok* Összesen 27055 * itt csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyiségét kellene feltüntetni, de ezek a hulladékok nem tartoznak önkormányzati felel sségi körbe. Az illegálisan lerakott hulladék egy része önkormányzati kezelés, másik része magánterületeken található. A megoldásra a cselekvési programban teszünk javaslatot. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelend hulladékáramok II./5. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igényl kiemelten kezelend hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n.a. n.ö.f Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.ö.f Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.ö.f Kiselejtezett gépjárm vek n.a. n.ö.f Egészségügyi hulladékok 0 Állati eredet hulladékok n.a Növényvéd -szerek és csomagoló eszközeik n.a. n.ö.f Azbeszt n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n.a. n.ö.f Gumi n.a. n.ö.f Egyéb hulladék n.a. Az építési-bontási hulladékokra vonatkozóan a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltér, speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények nincsenek II.2.3. Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igényl csomagolási hulladékok nem tartoznak önkormányzati felel sségi körbe és mennyiségükre nincs adat (tonna)
Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen n.a. Szelektíven gy jtött mennyiség (t) II.3. II.3.1. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Nem veszélyes hulladékok II./7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított (t/év) Településr l kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék 11257,59 17735,16 Települési folyékony hulladék nincs 0 Kommunális szennyvíziszap nincs 1460,00 Építési-bontási hulladékok és egyéb inertnincs 217,5 hulladékok* Mez gazdasági és élelmiszeripari nemnincs n.a. veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyesnincs 620,3 hulladékok* Összesen 11257,59 20032, 96 * csak az önkormányzatok felel sségi körébe tartozó tevékenységekb l keletkez hulladék mennyisége II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok II./8. táblázat: Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok Településre beszállított (t/év) Hulladékolajok n.a. n.a. Akkumulátorok és szárazelemek n.a. 5,8 Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. Kiselejtezett gépjárm vek n.a. n.a. Településr l kiszállított (t/év)
Hulladék Településre beszállított (t/év) Egészségügyi hulladékok 0 1,66 Állati eredet hulladékok 0 0,9 Növényvéd -szerek és csomagolóeszközeik n.a. n.a. Azbeszt n.a. n.a. Egyéb hulladék n.a. n.a. Nem veszélyescsomagolási hulladékok összesen n.a. n.a. hulladékok Gumi n.a. n.a. Egyéb hulladék n.a. n.a. Településr l kiszállított (t/év) II.3.3. Csomagolási hulladékok II./9. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Településre beszállított (t/év) Településr l kiszállított (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék n.a. n.a. anyag csomagolási hulladék n.a. n.a. Fa csomagolási hulladék n.a. n.a. Fém csomagolási hulladék n.a. n.a. Vegyes összetétel kompozitn.a. n.a. csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. n.a. Üveg csomagolási hulladék n.a. n.a. Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. Összesen n.a. n.a. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A területen jelenleg hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerül, illetve nem kezelt hulladékok típusai, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 6477,57100 Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 0 0 13072 100 Kommunális szennyvíziszap 1460 100 0 0 0 0 0 0
Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb Építési-bontási hulladékok és egyéb0 0 0 0 kezelt*** 217,58 100 0 0 inert hulladékok Mez gazdasági és élelmiszeripari nem0 0 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem0 0 0 0 620,47 100 0 0 veszélyes hulladékok Egyéb hulladék, lomtalanítás 535,84 Összesen 1460 0 7851,46 13072 * anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. II.4.2. Kiemelten kezelend hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felel sségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb t/év % t/év % t/év % kezelt*** t/év % Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0 0 0 0 0 0 0 0 Akkumulátorok és szárazelemek 5,8 100 0 0 0 0 0 0 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0 0 0 Kiselejtezett gépjárm vek 0 0 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0,14 100 1,52 0 0 0 Állati eredet hulladékok 0 0 0,9 100 0 0 0 0 Növényvéd -szerek és0 0 0 0 0 0 0 0 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 Gumi 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 * anyagában történ hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. II.4.3. Csomagolási hulladékok
II./12. táblázat A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb t/év % t/év % t/év % kezelt*** t/év % Papír és karton csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 anyag csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Fa csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Vegyes összetétel kompozit0 0 0 0 0 0 0 0 csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 * anyagában történ hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak min sül. III. fejezet. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet m szaki követelmények A jogszabályokban meghatározott m szaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre el írt követelmények ismertetése A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 59. (2) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felel s miniszternek kell rendeletben szabályoznia a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezel létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályait; a hulladék komposztálásának technikai követelményeit. A Hgt. 59. (3) bekezdés értelmében a földm velésügyi feladatok ellátásáért felel s miniszternek kell rendeletben szabályoznia a mez gazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait. A kés bbiekben a fentiek szerint megjelent rendeletekben foglaltaknak megfelel en kell az egyes hulladékkezelésre vonatkozó alapvet m szaki követelményeket érvényre juttatni. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir l szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet el írásai az irányadóak. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályait tartalmazza. A begy jtési, szállítási tevékenység végzését a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet szabályozza. A közszolgáltatással kapcsolatos közegészségügyi követelményeket a 16/2002. IV.10.) EüM rendelete részletezi.