A Kunszállási KIKI Tóth Pál Általános Iskolája Diákönkormányzatának havilapja VI. évfolyam 3. szám 2012. március 31. Tavaszköszöntő Visszatértek várva várt költöző madaraink. Jó idő van, már lehet túrázni, és megfigyelni a természet újjászületését. A szebbnél szebb virágok már nyílnak és a szorgos méhecskék szállnak virágrólvirágra. A hobbikertekben meg lehet kezdeni a szabadtéri munkákat, talajelőkészítés, hamarosan a vetés. Eljött a családi piknikek ideje is. Vagy lehet egyszerűen a füvön heverészni és a felhőket, bárányfelhőket nézni. Danielle Steel: Öltözik az Ég Budoárját nézegeti a szótlan Ég, majd horizont-tükrében elmereng, kaftánja ma szürke fátylas este lesz, s szájáról csendet búg a sóhaj. Teste hűvösét szatén-feketébe bújja, és sötét hajába csillag-csatot tűz. Aztán Hold-gyűrűt húz éjkezére, így pihen órákig álom-padon. Később ébredést ásít csenevészen, csillám-ingként ölti magára a Napot. Felhőkendőjét kicsit vállán hagyja még, végül hajnal-papucsát levetve mosolygón sétál tovább a reggelbe, fején a fény aranyló szalmakalap. Nagy Antal
A húsvét története, ünnepnapjai és jelképei A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybeesett. A níceai zsinat 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Ez március 22 és április 25-e között lehet, 2012-ben április 8. A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a télbúcsúztatás ünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A n é v e r e d e t e Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában húshagyó táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét fehérvasárnapig tart. A húsvét héber neve pészah. A szó kikerülés, arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés. Az angol Easter a német Ostern szóval cseng össze. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
H ú s v é t i ü n n e p e k Ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. N e v e z e t e s n a p o k, ü n n e p e k h ú s v é t k o r Hamvazószerda A húsvét előtti böjt kezdete, mely 40 napig tart és nem szabad húst enni, a hal kivétel. Ennek az időszaknak nagyszombat este van vége. Virágvasárnap Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, a kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be. A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. Nagycsütörtök Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben (Jézus nyelvén, arameus nyelven olajpincét jelent) búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása. Nagypéntek Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Jézus halálának legvalószínűbb időpontja a lehetséges négy közül az evangéliumi és történeti források alapján 30. április 07.
Nagyszombat A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a szent háromnapnak (Triduum Sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A római katolikus liturgiában este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvízszentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő szentmisemise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise. Húsvétvasárnap Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti szentmisére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van. Húsvéthétfő Az előző napok liturgikus ünneplései után, már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe. Szokásai és játékai a húsvéti szent örömnek túláradó, de már elvilágiasodott megnyilatkozásai. Hagyományos mulatságai közül a legismertebb a húsvéti locsolás (innen a vízbevető hétfő név). Erdélyben ez a hajnalozás: a Nyárád mentén a 19. sz. végén minden valamirevaló székely legény kötelességének tartotta, hogy húsvét napjára virradóra kedvesének kapujára, vagy más feltűnő helyre szép fenyőágat tűzzön a májusfa és az életfa variánsaként. Ha a falunak nem volt fenyvese, elmentek érte a negyedik, ötödik határba is. Ha pénzért vagy szép szóért nem kaphatták meg, ellopták. 2-3 fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették föl. Ahol ilyen fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímestojásajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét
eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. H ú s v é t i j e l k é p e k, s z i m b ó l u m o k A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást. Barka Nyúl A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.
Bárány A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk". A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.
Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek. A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki. Minden kedves Olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk! Színházban jártunk Kecskeméten Grafl Rezső 2012. 03. 20-án Kecskemétre mentünk színházba. A színdarab címe: A kétbalkezes varázsló. Arról szól, hogy van egy varázsló, akit egy lakótelepre küldtek körzeti varázslónak. Itt találkozik egy fiúval, akit Éliás Tóbiásnak neveztek. Ketten összeálltak és megismerkedtek egy királlyal, aki szomorú volt, mert elveszítette egyetlen leányát. A varázsló és Éliás elhatározták, hogy megkeresik a király leányát és visszaviszik neki. Útközben sok emberrel találkoztak, kulcsmásolóval, ételkóstolóval, bejelentővel és egy egérrel is, aki a csövekben fel és alá mászkált. Végül megtalálták a királylányt, és elvitték édesapjához. A király a lányát és a fele királyságát nekiadta Éliásnak. Boldogan éltek, míg meg nem haltak, és a varázsló továbbra is körzeti varázsló maradt. Mindenkinek ajánlom a Kecskeméti Katona József Színház előadásait és Kecskemét egyéb nevezetességeit. Dósa Gréta
Egészségnap 2012. március 09-én zajlott le a hagyományos egészségnapi rendezvény iskolánkban. A címében tömören összefoglalt cél, az egészséges életmód, az azzal kapcsolatos tudnivalók és gyakorlati bemutatók szerepeltek a programban. A felső tagozatosok számára 3 tanteremben az egészséges táplálkozásról, a különféle gyógyteákról, az újraélesztésről kaptunk elméleti és gyakorlati képzést. A negyedik állomáson minden osztálynak egy egészséges előételt kellett készíteni, amit zsűri bírált el. Ez igazi csapatmunka volt, mindenki hozzátette a maga munkáját, szaktudását A versenyt a 6. osztály (felsősök), és a 3. osztály (alsósok) nyerték. Az ötödik osztály versenyreceptje a következő volt: Vendégváró sajtgolyók - előétel Hozzávalók egy tanulócsoportra: 0,5 kg füstölt, főtt hús, 0,6 kg tejszínes krémsajt, 10 dkg teavaj, 40 dkg reszelt trappista sajt, só, őrölt bors. Elkészítés: a húst finomra daráljuk, a tejszínes krémsajttal, a vajjal, 10 dkg reszelt sajttal, és a mustárral összedolgozzuk, sóval, borssal ízesítjük. A masszából vizes kézzel diónyi golyókat formálunk és ezeket reszelt sajtban megforgatjuk. Salátalevelekkel bélelt tálra hűtőbe tesszük. Sós keksszel kínáljuk. Jó étvágyat hozzá! Tetszett a bábun gyakorolható újraélesztés, valamennyien kipróbálhattuk. Közben vendégek érkeztek; az óvodások látogattak meg bennünket. A kiskunfélegyházi televíziónézőket is tájékoztathattuk a rendezvényről. A hétfői híradóban láthattuk magunkat. Egész délelőtt salátabár működött, aki nem hozott tízórait, az sem maradt éhen. Egy tanórányi időben aerobikoztunk a tornateremben, utána egy órát sportoltunk a pályán és az udvaron. Mindnyájan jól szórakoztunk, és hasznos ismereteket szereztünk. Köszönjük a szervezők és az előadók a munkáját! Ficsór Krisztián
Comenius Logo A Comenius Logot a Pozsonyi Comenius Egyetem Informatika Oktatási Tanszékének munkatársai fejlesztették ki. Szerzői: Andrej Blaho, Ivan Kalas és Tomcsányi Péter. Az alapvető Logo utasításkészleten kívül maximum 4000 teknőc mozgatása lehetséges, amelyek animációs módban is működtethetők. Az alakzatok egyes fázisainak megtervezésére kiegészítő képsorszerkesztőt használhatunk. gyermekekkel való megismertetésére és az alap számítástechnikai elvek tanítására. Mikrovilágok készítésére is használható, melyet a tanulók vizsgálgathatnak. Több mint 130 féle Logo megvalósítás létezik, melyek közül mindegyiknek megvan a maga erőssége. A Comenius Logo többek közt Hollandiában, Németországban, Csehországban, Magyarországon terjedt el. A SOLI Logo a francia változat, melyet széles körben használtak elemi iskolákban, az 1980-as években. A Lego/Logo egy olyan rendszer volt, amely teknős vagy Lego motorok és érzékelők vezérlésére szolgált, s gyakran használták az osztálytermekben a 90-es évek közepén. Ez a fajta program gyerekeknek segít játékosa megtanulni a programozást. A főszereplő aranyos, zöld teknőst neve Teki. Sok, érdekes formát lehet tanulni, és segítség is van hozzá a parancsokon keresztül. Külön feladatajánlót is adnak vele, még könyvet is írtak mellé. Mindent elkészíthetünk a A Logo nyelv parancsnyelv, a Lisp nyelv könnyebben olvasható adaptációja, melyet Wally Feurzeig és Seymour Papert készített. Mondhatjuk azt is, hogy a Logo a zárójelek nélküli Lisp. Ez a manapság főként teknőcgrafikájáról ismert nyelv, jelentős listakezelési, fájlkezelési és I/O képességekkel rendelkezik. A Logo-t sikerrel alkalmazzák a számítástechnika programmal, csak türelem és sok tanulás kell hozzá. Itt a kunszállási iskolában a tanár úr (Karcsi bácsi) ismertette meg velünk. Érdeklődőknek szívesen segít a szakkörön. Játékok is vannak rajta. Ez is egy játék: Nagy Antal
E havi sztárunk: Vastag Csaba Az X-Faktor 2010-es felfedezettje, és egyben nyertese. A szemeiről is híressé vált. Ő nyerte el 2011-ben az év álompasija díjat, míg az év álomnője díj Szabó Zsófié lett. Vastag Csaba Budapesten született (1982. február 11.), de családjával Veszprémben élt. Két öccse van: Balázs és Tamás. A Vastag testvérpár, Csaba és Tamás indultak az énekes tehetségkutató versenyen. Csaba Bariton hangjával és személyes varázsával meghódította a zsűrit és a nézőket. Kedvenc tantárgya az iskolában a történelem volt, öccse Tomika viszont a matekban volt nagymester. A suliban a padtársa gyakran lesett róla, ez is bizonyítja, hogy milyen jó tanuló volt. A kedvenc étele harcsapaprikás juhtúrós sztrapacskával. Hét évet töltött a veszprémi Petőfi Színházban, ahová táncosként került be. Tizenegy éves korában akrobatikus rock and roll-t táncolt. Fiatalon rock zenekarok énekese volt. Több európai országban megfordult már különböző turnék alkalmával. Mindig az énektanulás ellen volt, mert szerinte a legőszintébb éneklés az egyénből fakad. Végül ő is elment egy énektanárhoz, Kővári Judithoz, aki hangképzést tanított neki. A 2008-as év magyar zenész TOP100-ban a 4. helyezést érte el. Ő volt 2008 legnépszerűbb musicalénekese. Névnapja: július 6. Magassága: 185 cm cipőmérete: 43,5 Kedvenc könyve: Gárdonyi Géza: Egri csillagok Kedvenc autómárkája: BMW Kit és mit vinne magával egy lakatlan szigetre? - Egy üveg bort és az öcsémet, aki úgyis hozna magával mindenkit. Mit tenne, ha nyerne a lottón?: - A stylistomnak nyitnék egy üzletet. Mi lesz vele öt év múlva? - Akkor fogok megnősülni. Kovács Tünde
Vidám percek - Mi az? Egy csontváz a bokorban? -??? - A tavalyi bújócskaverseny győztese! - Jean, maga a tökéletes inas. Már harminc éve minden este pontban hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni? - Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm. Hol terem a DVD lemez? -??? - Hát a diszk-réten! Mit keres egy részeg a számítógépben? - A CD-RUM-ot Hogy hívják az internetező szerzetest? - Felhasználó barát. Jean, hívja a mentőket! Miért uram? Mert elütötte az óra az éjfélt! Két hegymászó mászik a hegyen. Már majdnem felérnek, amikor egyikük beleesik egy mély szakadékba. Kérdezi a másik: - Eltört a lábad, kezed? - Nem! kapja a választ. - Megütötted magad? - Nem! - Akkor mássz ki! - Nem lehet, azért nem ütöttem meg magam, mert még NEM ÉRTEM LE!:) - Móricka, mondd meg, mi történt 1802-ben? - Akkor született Kossuth Lajos. Nagyon jó! És 1805-ben? - Akkor lett három éves! - Pincér! Három légy is van a zöldséglevesemben! - Biztos, hogy nem húslevest rendelt az úr? Pinokkió hol van a jobb lábad? - A teringettét, már megint rossz fát tettem a tűzre! Egy rámenős virágárus csalogatja a vevőt: - Uram! Vegyen egy szép rózsacsokrot, és lepje meg vele a feleségét! - Köszönöm, de nincs feleségem! - Akkor vegyen egyet a barátnőjének! - Barátnőm sincs! - Akkor vegyen egy csokrot magának, és ünnepelje meg, hogy ilyen szerencsés! - 50 tonnás, és csiripel, mi az? - 2 db 25 tonnás veréb. Hogy fog kezdődni a 25. században egy mese? -??? - Egyszer volt, hol nem volt, még az operációs rendszeren is túl Mi az abszolút bunkóság? -??? - Törpétől megkérdezni, hogy "Mi leszel, ha nagy leszel?" Ficsór Krisztián
Áprilisi programelőzetes 03-án: húsvéti kézműves-ház 05-10-ig: tavaszi tanítási szünet 11-én: a Költészet napja 12-én: meseszínház Kunszálláson 18-19-én: fémhulladék-gyűjtés 21-én tanítás nélküli munkanap (pedagógus továbbképzés) 23-án: a Föld napja 23-án: fogadóóra 25-26-án: tankötelesek beíratása 28-án: Macskafogó című musical és számítógép-történeti kiállítás megtekintése Szegeden 30-án: munkaszüneti nap Még nincs időpontja: Zentai Gyula Labdarúgó Emléktorna Rövid hírek - Február 17-én volt a Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny kistérségi fordulója. Jelentősebb eredmények: Agárdi Antal 4. osztály 7., Fazekas Bence 4. osztály 29., Bartucz Bianka 4. osztály 42. helyezést ért el. A 4. osztályos csapat 5. helyezett lett. - A mezei futás diákolimpia kistérségi döntőjén Hatvani Dániel 3. osztályos tanuló 1. helyezett lett. Sajnos az ő korosztályában nem rendeznek megyei döntőt. - Március 8-án, a nőnapon a fiúk virággal, apró ajándékkal kedveskedtek lány osztálytársaiknak. - Március 20-án az alsó- 21-én a felső tagozatban volt nyílt nap, amikor az első két órában a szülők részt vehettek a tanórákon. - 20-án bérletes színházlátogatásra került sor a kecskeméti Katona József Színházban. - 26-án fogadóóra volt. E havi körkérdésünk: mit vársz a húsvéttól? László Gábor 8. osztályos: - Szeretnék pihenni, kirándulni. A nyuszi ne feledkezzen meg rólam, sok csokit hozzon! Szécsényi Izabella 5. osztályos: - Várom a húsvétot, mert együtt lesz a család, remélem sok locsolkodót jön, hiszen négyen vagyunk otthon nők. Nagy Antal 5. osztályos: - Apukámmal megyünk a rokonokhoz locsolkodni, végre komoly esemény történik az életemben. Szabó Eszter 7. osztályos: - Remélem idén is kirándulunk, és meglátogatnak a locsolkodók. Agárdi Márton 6. osztályos: - Várom a húsvétot, mert a lányokat meglocsolhatom, hogy illatosak legyenek. Szerintem ez kedves hagyomány, feltétlenül őrizni kell! Eszik Dániel: Azért jó a húsvét, mert meglocsolhatom a lányokat, és kapok piros tojást!
Impresszum Főszerkesztő: Grafl Rezső tanár Főszerkesztő-helyettes: Hegedűs Rózsa diákönkormányzatot segítő pedagógus (DMSP) Technika munkák: Görgei Károly tanár Szerkesztő diákújságírók: Beták Máté, Dósa Gréta, Ficsór Krisztián, Kovács Boldizsár, Kovács Tünde Máthé Barnabás, Nagy Antal, Nemes László, Polyák Dávid, Szalai Lilla, Tok Natália, Zsitva Erika Felelős kiadó: Ádámné Vereb Annamária iskolaigazgató E-mail cím: diaklapkunszallas@indamail.hu