Szeptemberi új könyveinkből Szabadság szerelem! : versek Bács- Kiskun megyéből Lakitelek: Antológia, 2011. A kötet a Bács-Kiskun megyében született vagy itt élt 34 költő szabadságról, szerelemről szóló verseit tartalmazza Kecskeméti Vég Mihálytól, Katona Józsefen, Petőfi Sándoron, Buda Ferencen át a legfiatalabb Turai Lauráig. Dobozi Eszter: Sánta Kata Budapest, Írott Szó Alapítvány: M. Napló, 2011. Az út, amelyen a bolyongó asszony végighalad, egy mindinkább idegenné váló ország tájain vezet végig. A műveletlenül hagyott, elgazosodott földek, a kihalófélben levő falvak, az üres és pusztuló templom, a tömegszállássá züllesztett iskola, a bűzös és zajos kutyamenhely, egy kórház zsúfolt sürgősségi osztálya, az alvilágiság jeleit magán viselő kisvárosi helyszínek, a hajléktalanok parkja és folyópartja a főszereplő keserves utazásának állomásai, miközben kirajzolódik előttünk egy másik időben és másik térben megtett út is. Ennek az útnak a szubjektív idő és a belső tér a közege. Az emlékezés ideje ez, s olyan a tér, amely a személyes múlt, valamint a család, az elődök nehezen kitapintható, teljes egészében soha fel nem táruló múltjába tágul.
Olay Csaba: Kontinentális filozófia a XX. században Budpest, L Harmattan, 2011. A kötet a filozófiai félmúltat és jelent, a XX. század sokféle, szerteágazó európai gondolati törekvéseit mutatja be. A magyar nyelven hiánypótló könyv problémacentrikusan és átfogó jelleggel tárgyalja a kontinentális filozófia képviselőinek gondolati eredményeit, amelyek a szorosabb értelemben vett filozófia határain túl a társadalom- és humántudományok területén is megtermékenyítő hatást gyakoroltak. Háy János: A gyerek Budapest, Palatinus, 2008. A gyerek című regény, minden bizonnyal az utóbbi évek magyar irodalmának egy kivételes darabja, olyan eseményeket vizsgál, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat és a közelmúltunkat, irodalmi feldolgozásukra azonban alig volt példa. Azok, akik mindig valami meglepőre vártak a szerzőtől, most sem fognak csalódni. Egészen kivételes a könyv időszerkezete. Mintha egyszerre lennénk benne a cselekmény épp aktuális idejében, s minden egyéb időben, ami érintve van a regényben, tehát az elbeszélt teljes negyven-ötven évben. Így a kötet a főhős életén túl egy egész tárházát adja a legkülönfélébb sorsoknak, olyanoknak, amelyeket magunk is ismerünk, olyanoknak, amilyenekben könynyen magunkra ismerünk.
Richard H. Thaler: Nudge: Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról Budapest, Manager Kvk, cop. 2011. "Michel Onfray 1959-ben született, klasszika-filológiát és antikfilozófia-történetet hallgatott. 1989 és napjaink között mintegy ötven könyvet adott ki, káprázatos stílusban komponált filozófiai, irodalmi, képzőművészeti és esztétikai esszéket. 2002-ben jogdíjaiból a normandia Caenben és Argentanban filozófiai szabadegyetemet alapított, ettől kezdve csak az írásnak és a felső szintű oktatásnak él, egyfajta filozófiai ellentörténetet alkot. Kevés szóval nehéz lenne fölvázolni hiteles filozófiai profilját: talán a hedonizmus-individualista anarchizmus-tengelyen helyezhetnénk el életművét. Jelen könyv témája az utazás, mint az ember létezési módja, vagyis az utazás "metafizikája". Retorikailag komponált értekező próza, vérbeli költői remekmű." (Romhányi Török Gábor) Kukorelly Endre: Tündérvölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiből Budapest, Fapadoskonyv.hu, 2011. Világos, hogy miattuk telt meg dugig, a végefelé kizárólag protekciósokat engednek be, nekem meg nincs protekcióm. Nem érsz oda időben, akkor ne is menjél. Vagy odamész korán, vagy nem jutsz be, viszont fölösleges korán odamenni, mert akkor még nincs semmi, teljes kihaltság, maga a halál, de ha nem elég korán érkeztél, később már nem érdemes. Most vegyük azt a változatot, hogy odaérek. Odaértem, megváltom a belépőt, egy tízes ugrott, na jó, keresek magamnak helyet, ilyenkor akad bőven szabad asztal, lezöttyenek a valagamra, sört rendelek, ülök, nézelődöm, és mit csinálok? Unatkozom. Azt csináltam, hogy elmondhatatlanul unatkoztam. Nem történik semmi, irtózatosan unalmas, ez a legkevesebb, ami elmondható. A csajozásról.
Kuczi Tibor: Munkásprés: a munka kikényszerítésének története az ipari forradalomtól napjainkig Budapest, L Harmattan: Jelenkutató Alapítvány, 2011. Hogyan érik el a főnökök, hogy a munkások sokat és hatékonyan dolgozzanak? Az emberi testet nem egyforma hatékonysággal használta a 19. századi gyár és a tömegtermelő nagyüzem. Miben különböznek az alkalmazott fegyelmezési technológiák? Milyen hatása volt a versenysportnak a munkateljesítményt növelő racionalizálásra, és hogyan került a taylorizmus a konyhába? A munkások néhány nemzedékkel korábban, ha volt választási lehetőségük, inkább a pihenést részesítették előnyben a többletjövedelmet hozó munkával szemben. Manapság viszont erős a hajlandóság egyre újabb egységeket föláldozni a szabadidőből, hogy olyasmit is megvásárolhassunk, amelynek elfogyasztására éppen a túlmunka miatt nem marad idő Salamon Konrád: A harmadik úton: magyar irodalmi és történelmi sorsfordulók: tanulmányok, esszék, cikkek Budapest, M. Napló, 2011. Salamon Konrád történész többek között Németh László, Teleki Pál, Szabó Dezső, Bibó István és Veres Péter munkásságával foglalkozik, felvázolja a huszadik század népi mozgalmainak főbb irányvonalait és bemutatja az egységes népnemzeti kultúra létrehozására tett fontosabb kísérleteket: úgy mint Kodály Zoltán a népművészet felvirágoztatására irányuló törekvését, valamint Németh László a népiség hagyományainak folytatására intő tevékenységét. A megjelentetni kívánt kötet tartalmaz tanulmányt az őszirózsás forradalom eseményeiről, illetve esszét a rendszerváltozás értékeléséről, így a kötet kronológiailag az egész huszadik századi történetet közrefogja.
Borzák Tibor: Mesélő képek Budapest, Geopen, 2011. Borzák Tibor legújabb könyvében harminc ismert ember lapozza fel családi fényképalbumát, hogy felidézze a megsárgult fotókhoz kapcsolódó emlékeit, élményeit. Megismerkedhetünk mindenkinél jobban imádott nagymamákkal, küzdelmes utakat járó szülőkkel. Az albumban fontosnak tartott kockák peregnek pályáról, kollégákról, barátokról. Feledhetetlen pillanatok, vidámszomorú életmesék tárulnak fel a fotográfiák segítségével. Többek között Müller Péter, Vitray Tamás, Szabó István, Czeizel Endre, Nagy Bandó András, Cseh László, Till Attila, Básti Juli, Katona Klári, Miklósa Erika, Pataki Ági, Zsédenyi Adrienn, Ördög Nóra, Spitzer Györgyi (Soma Mamagésa) személyes vallomásai szerepelnek a míves kiállítású könyvben. Mezősi Gábor : Magyarország természetföldrajza Budapest, Akad. Kiadó, 2011. Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést. Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással