Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2010 Helyzetelemzés 1

Megrendelő: Készítette: Támogatta: Közreműködők: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. INNOTéT Kft. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Dr. Grasselli Norbert, Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. Völgyiné Nadabán Márta, Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. Piskolcziné Baracsi Enikő, Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. Albert Mariann, Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. Prof. Dr. Fésüs László, Debreceni Egyetem Dr. Szántó Andrea Zsuzsanna, Debreceni Egyetem Dr. Gályász József, Debreceni Egyetem Balogh Judit, Debreceni Egyetem Dr. Egri Imre, Nyíregyházi Főiskola Dr. Máthé Endre, Nyíregyházi Főiskola Fajcsák Károly, Szolnoki Főiskola Dr. Várhelyi Tamás, Szolnoki Főiskola Dr. Harangozó István, Magyar Innovációs Szövetség Dr. Kuritár András, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. Dr. Ábrahám László, NI Hungary Kft. Kovács István, PRIMOM Vállalkozói Központ Dr. Vadász István, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Híj Zoltán, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Varga Sándor Béla, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Maczik Erika, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség A dokumentum lezárása: 2010. november 18. 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 10 1.1. Előzmények... 10 1.2. A RIS helyzetértékelésének megújítására vonatkozó módszertani szempontok... 11 1.3. Az aktualizálást indokolttá tevő folyamatok, változások... 12 1.3.1. Változások az innovációs intézményrendszerben megerősödik a regionális szint.. 12 1.3.2. OECD Tanulmány - Lezajlott a magyar innovációs rendszer értékelése... 13 1.3.3. Mérhetővé váltak a projektalapú, innovációs megcélzó tevékenységek eredményei. 15 1.3.4. Új európai stratégia-európa 2020... 15 1.4. A Regionális Innovációs Stratégia (RIS) értékelése... 18 1.4.1. Iránymutatások... 18 1.4.1. Gyakorlati javaslatok... 19 1.5. A fogalmak és definíciók aktualizálása... 22 2. Helyzetértékelés... 24 2.1. Gazdasági helyzetelemzés... 24 2.2. Külföldi befektetések szerepe a régióban... 33 2.3. Foglalkoztatottsági helyzet... 35 2.4. Közlekedési infrastruktúra fejlettsége... 41 2.5. Kistérségi szempontú megközelítés... 43 3. A kutatás-fejlesztés szerepe a régióban... 45 3.1. K+F költség, beruházás, ráfordítás a régióban... 49 3.2. Kutató fejlesztő helyek a régióban... 50 3.3. A K+F humán erőforrás háttere a régióban... 51 3.4. Szabadalmi bejelentések... 55 4. A RIS-ben megnevezett húzóágazatok teljesítménye és K+F potenciálja... 58 4.1. Gyógyszeripar és biotechnológia... 59 4.2. Élelmiszergazdaság, mint húzóágazat... 64 4.3. Gyógy- és termálturizmus, mint húzóágazat... 69 4.4. IT, mint húzóágazat... 76 4.5. Energiaipar, mint húzóágazat... 78 4.6. Kreatív ipar, mint húzóágazat... 79 4.7. Logisztika... 81 5. Innovációs környezet és feltételrendszer a régióban... 83 5.1. Ipari parkok a régióban... 84 5.2. Inkubátorházak... 85 5.3. Vállalkozási övezetek a régióban... 86 6. Intézményi, stratégiai és jogszabályi keretek... 88 7. Az innováció támogatási formái és forrásfelhasználás az észak-alföldi régióban... 96 7.1. Uniós társfinanszírozású programok... 97 7.1.1.Gazdaságfejlesztési Operatív Program... 97 7.1.2. GOP kulcsprojektek... 102 7.2. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és Társadalmi Megújulás Operatív Program... 104 3

7.2.1. TIOP 1.3. kulcsprojektek... 104 7.2.2. Társadalmi Megújulás Operatív Program... 107 7.3. Észak-Alföldi Operatív Program gazdaságfejlesztési konstrukciói... 111 7.4. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozású programok rendszere... 115 7.5. Nemzeti Technológiai Program... 118 7.6. A KTIA decentralizált támogatási formái... 120 7.7. Baross Gábor Program... 122 7.7.1. Baross Gábor program nyertesei 2007-ben... 122 7.7.2. Baross Gábor program nyertesei 2008-2009 - ben... 125 7.7.3. Baross Gábor program nyertesei 2010 - ben... 128 7.8. INNOCSEKK (PLUSZ) - Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban... 131 7.8.1. Az INNOCSEKK Program értékelése (Pro Inno Learning Platform)... 132 7. 9. A decentralizált programok eredményességének vizsgálata a lezárult projektek összegzése alapján (ÉARFÜ háttéranyag alapján)... 134 7.9.1.A forrásigény és felhasználás arányai... 134 7.9.2. A felmérés eredménye... 135 7.9.3.Határmenti Együttmüködések... 143 8. A régió vállalkozásainak kutatás-fejlesztés igényei és innovációs potenciálja... 146 8.1. A régió vállalkozásainak kutatás-fejlesztés igényei... 146 8.1.1. A felmérés elemzése... 148 8.1.2. Nagyvállalatok szerepe és innovációs tevékenysége... 154 8.1.3. Klaszterek jelentősége az innovációs folyamatokban... 156 9. A régió innovációs és kutatás-fejlesztési potenciálja... 163 9.1. Felsőoktatási intézmények, mint a kínálati oldal képviselői... 163 9.1.1.Debreceni Egyetem... 166 9.1.1.1. Hazai kapcsolatok... 169 9.1.1.2. Nemzetközi Kapcsolatok... 169 9.1.1.4. A Debreceni Egyetem nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási infrastruktúrája (core facility)... 177 9.1.1.5. Debreceni Egyetem Kutatóegyetemi címe... 179 9.1.2. Nyíregyházi Főiskola... 181 9.1.3. Szolnoki Főiskola... 184 9.2. Akadémiai kutatóintézetek... 187 9.3.1. Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kft.... 189 9.3. Vállalati kutatóhelyek... 190 9.4. A régió innovációs közvetítő szervezeteinek bemutatása.... 191 9.4.1. Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda... 191 9.4.2. Észak-Alföldi Regionális Agrár-Innovációs és Technológiatranszfer Központ Közhasznú Társaság... 192 9.4.3. Primon Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Vállalkozói Központ... 192 9.4.4. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ)... 193 9.4.5.Debreceni Innovációs és Műszaki Fejlesztési Alapítvány... 194 9.4.6. Magyar Innovációs Szövetség... 195 9.5. Innovációs szolgáltatók kapacitásai és szerepe a régióban... 195 10. Nemzetközi kitekintés... 198 4

10.1. Nemzetközi innovációs helyzetkép- Európai és regionális szintű helyzetképek... 198 10.2. A Regionális Innovációs Helyzetjelentés főbb következtetései:... 200 11. SWOT elemzés... 203 Erősségek... 203 Gyengeségek... 203 Lehetőségek... 205 Veszélyek... 205 5

Ábrajegyzék 1. ábra: EU 2020 stratégia - Három pillér, hét kiemelt intézkedés... 17 2. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 1995-2008... 25 3. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 1995-2008... 26 4. ábra: Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson mérve az észak-alföldi régió megyéi szerint 1995-2007... 27 5. ábra: Az észak-alföldi régió fontosabb gazdasági jellemzői 2009 (100%=2008)... 28 6. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fontosabb gazdasági jellemzői 2009 ( 100%=2008)... 29 7. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye fontosabb gazdasági jellemzői 2009 ( 100%=2008)... 30 8. ábra: Hajdú-Bihar megye fontosabb gazdasági jellemzői 2009 ( 100%=2008)... 31 9. ábra: Külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és külföldi tőkéje az észak-alföldi régióban 35 10. ábra: Munkanélküliségi ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kistérségek szerint 2009.. 38 11. ábra: Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében kistérségek szerint 2009... 39 12. ábra: Munkanélküliségi ráta Hajdú-Bihar megyében kistérségek szerint 2009... 40 13. ábra: Közúthálózat és megközelíthetőségek Magyarországon... 41 14. ábra: Az észak-alföldi régió közúti tengelyei... 42 15. ábra: K+F ráfordítások a GDP százalékában Magyarországon, az Eu-15 és Eu-27 átlagában... 46 16. ábra: K+F ráfordítások a GDP százalékában 2000-2008 között... 47 17. ábra: A kutatóhelyek kutatás-fejlesztési pénzügyi forrásai 2005-2009 között (%-ban)... 48 18. ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai területi egységenként 2008-ban (millió Ft).. 49 19. ábra: Kutató-fejlesztő helyek a régióban és megyéiben 2005-2008 között... 51 20. ábra: Kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma 2008-ban... 52 21. ábra: Kutató-fejlesztő helyek területi megoszlása 2008-ban... 53 22. ábra: 1 millió lakosra jutó szabadalmak az Eurostat adatai alapján 2000-2007 között... 56 23. ábra: Biotechnológiai cégek Magyarországon... 63 24. ábra: Külföldi érdekeltséggel működő élelmiszeripari vállalkozások Magyarországon (1995-2007)... 68 25. ábra: A régió fürdőlétesítményeinek látogatottsága és vendégforgalma... 72 26. ábra: A régió kistérségeinek Budapesttől számított közúti elérhetősége percben... 73 27. ábra: A régió fürdőhelyeinek támogatásai és jelentőségük... 76 28. ábra: Inkubátor házak a régióban... 86 29. ábra: A magyar nemzeti innovációs rendszer 2010.01.01.... 95 30. ábra: Támogatások az innovációs értéklánc mentén... 96 31. ábra: Megítélt támogatások a GOP 1.-ből 2010. 07. 15.-ig (millió Ft)... 99 32. ábra: IH által támogatott projektek és megítélt támogatások az észak-alföldi régióban a GOP 1.1.-ből 2010.07.15-ig (millió Ft)... 100 33. ábra: IH által támogtatott projektek és megítélt támogatások az észak-alföldi régióban a GOP 1.2.-ből 2010. 07. 15-ig (millió Ft)... 101 34. ábra: IH által támogatott projektek és megítélt támogatások az észak-alföldi régióban GOP 1.3.-ból 2010.07.15-ig (millió Ft)... 101 35. ábra: Megítélt támogatások a különböző régiókban TIOP 1.3.-ból 2010.07. 15-ig (millió Ft)... 105 6

36. ábra: Megítélt támogatások és támogatott projektek az észak-alföldi régióban... 107 37. ábra: Megítélt támogatások és támogatott projektek száma Észak-Alföld ÉAOP 1.1.1. 2010. 07. 15-ig... 112 38. ábra: Klasztereknek szóló komponensek eredményei, megítélt támogatás és támogatott projektek száma Észak-Alföldön, 2010. 07. 15-ig... 114 39. ábra: A KTI Alap kifizetései a régiókban a kedvezményezett székhelye szerint... 116 40. ábra: A KTI Alap kifizetései a régiókban a kedvezményezett székhelye szerint... 116 41. ábra: A KTI Alap kifizetései az indulástól 2010. első negyedévéig... 117 42. ábra: A KTI Alap kifizetései az indulástól 2010. első negyedévéig(budapest nélkül, folyóáron, milliárd forint)... 117 43. ábra: Az igényelt és a megítélt támogatások aránya a K+F célú pályázati kiírásoknál (millió Ft)... 135 44. ábra: A 2005. évi Baross Gábor Program pályázatainak eredményessége (%)... 136 45. ábra: A 2006. évi Baross Gábor Program pályázatainak eredményessége (%)... 137 46. ábra: A 2005-ös Baross Gábor K+F pályázatainak eredményessége (6 db kérdőív alapján) 137 47. ábra: A 2006-ös Baross Gábor K+F pályázatainak eredményessége (10 db kérdőív alapján)... 138 48. ábra: A pályázatok és a pályázatok eredményeként létrehozott, kialakított értékesíthető termékek, szolgáltatások és technológiák aránya... 138 49. ábra: A projektek során létrejött értékesített és nem értékesített termékek aránya... 139 50. ábra: A K+F szolgáltatások igénybevételének megoszlása a pályázók között... 140 51. ábra: Létrejött e együttműködés a projekt megvalósítása során?... 141 52. ábra: Létrejött e együttműködés a képzési és egyéb projektek megvalósítása során?... 142 53. ábra: Működő gazdasági szervezetek száma létszámkategória alapján az észak-alföldi régióban... 146 54. ábra: K+F tevékenységet végző vállalkozások az észak-alföldi régióban készült 500 céget tartalmazó felmérés alapján 2007, 2009... 148 55. ábra: Termék innovációt végrehajtó vállalkozások 2006. évi árbevételének megoszlása a termék újdonsága szerint (%)... 152 56. ábra: Megítélt támogatások régiónként a klaszterpályázatokból 2010. 07. 15-ig (millió Ft) 162 57. ábra: Nappali tagozatos hallgatók száma a régió felsőoktatási intézményeiben 2009... 164 58. ábra: Egy oktatóra jutó hallgatók száma a régió felsőoktatási intézményeiben 2005-2008 között... 165 59. ábra: Oklevelet, tudományos fokozatot,címet szerzettek száma a régió felsőoktatási intézményeiben 2005-2008... 185 60. ábra: Transzfer szervezetek orientáltsága az észak-alföldi régióban készült 500 céget tartalmazó felmérés alapján... 196 61. ábra: Üzleti innovációs központok főbb tevékenységi körei... 197 62. ábra: Az Európai Unió régióinak innovációs teljesítménye... 200 7

Táblázatjegyzék 1. Táblázat: A régiók gazdasági fejlettségi sorrendje az EU régióihoz viszonyítva (2007)... 26 2. Táblázat: Bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint (2008)... 31 3. Táblázat: A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítménye anyagi-műszaki összetétel szerint... 32 4. Táblázat: Az ipari termelés volumenindexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) telephely szerint (2001 )... 33 5. Táblázat: Foglalkoztatottsági ráták a 15-65 éves korúak között (Eurostat) 2009-es adatok alapján rendezve... 36 6. Táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma megyénként éves átlagban... 37 7. Táblázat: Leghátrányosabb helyzetű kistérségek főbb mutatókkal a régióban... 44 8. Táblázat: A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai területi egységenként 2005-ben és 2009- ben (millió Ft)... 50 9. Táblázat: Kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma az észak-alföldi régióban 2005- ben és 2009-ben... 52 10. Táblázat: A tudományos fokozattal és címmel rendelkezők száma és aránya a kutató-fejlesztő helyeken területi egységenként 2009-ben... 55 11. Táblázat: Szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak 2003-2009 között régiók szerint... 57 12. Táblázat: A gyógyszertudomány K+F adatai 2004-2008 között az Észak-Alföldön... 59 13. Táblázat: Mezőgazdaság K+F ráfordításai és foglalkoztatói létszáma... 65 14. Táblázat: A régió mezőgazdasági szakágazatának export, import és külkereskedelemi egyenlege 2005-2009 között... 67 15. Táblázat: Vendégéjszakák az észak-alföldi régióban... 69 16. Táblázat: Vendégéjszakák száma az észak-alföldi régió megyéiben 2009... 70 17. Táblázat: Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések az észak-alföldi régióban... 74 18. Táblázat: ÚMFT GOP 1. nyertes projektjeinek IT ágazathoz köthető pályázatai 2010. augusztus.... 77 19. Táblázat: GOP részletes megnevezései... 98 20. Táblázat: GOP 1. nyertes cégek ágazati besorolás szerint, a legsikeresebb 5 ágazat... 102 21. Táblázat: Támogatások összege és támogatott projektek száma... 108 22. Táblázat: Debreceni Egyetem nyertes TÁMOP projektjei... 109 23. Táblázat: Forrásmegoszlás a megyék között az ÉAOP 1.1.1-ből... 113 24. Táblázat: Az észak-alföldi régióban az Innovációs Alapból kiírt pályázatok évenkénti bontásban... 120 25. Táblázat: A 2005. évi Baross Gábor Program statisztikai adatai... 122 26. Táblázat: A 2007. évi Baross Gábor Program statisztikai adatai... 123 27. Táblázat: Sikeres pályázatok TEÁOR besorolás szerint... 124 28. Táblázat: A 2008-2009. évi Baross Gábor Program statisztikai adatai... 126 29. Táblázat: A 2008-2009. évi Baross Gábor Program statisztikai adatai - vállalkozások... 127 30. Táblázat: A 2010. évi Baross Gábor Program statisztikai adatai... 128 31. Táblázat: Ágazati bontás szerint... 129 32. Táblázat: A Baross Gábor Program statisztikai adatai... 130 8

33. Táblázat: Az Innocsekk és az Innocsekk Plus Program statisztikai adatai... 133 34. Táblázat: Innocsekk és a Baross Gábor program pályázati aktivitása... 143 35. Táblázat: Pályázati aktivitás 2007-2009... 150 36. Táblázat: Doktori Tanács döntése a fokozatokról... 167 37. Táblázat: Nappali tagozatos doktoranduszok száma a Debreceni Egyetemen... 167 38. Táblázat: Kutatás-fejlesztési bevételek... 176 39. Táblázat: A felsőoktatási intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia egyes pályázati adatai... 176 9

1. Bevezetés Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja. Albert Einstein A helyzetelemzés elkészítésének elsődleges célja, egy a gazdasági, társadalmi változásoknak megfelelő új Regionális Innovációs Stratégiát megelőző átfogó keresztmetszeti kép nyújtása. A megbízás és a teljesítés közötti időszakban az ország kormányt és ezzel feltehetőleg gazdasági irányt is váltott. A régión belül változás előidézéséhez, a régiós kormánybottal való kismértékű korrigáláshoz, igazításhoz igyekeztünk átfogóan bemutatni Észak-Alföld helyzetét, összevetni az egyes - az innovációs lánchoz kötődő tényezőkre vonatkozó adatokat, illetve ha szükséges volt kiemelni a régión belüli eltéréseket, mind megyei, mind kistérségi szinten is. 1.1. Előzmények Az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia (a továbbiakban: RIS), mely 2007-ben készült el az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából, minden részletre kiterjedő helyzetelemzésre építve és a felmért szükségletekre alapozva határozta meg régió átfogó és specifikus innovációs célkitűzéseit és operatív programban foglalta össze az azok megvalósításához szükséges lépéseket, illetve a megvalósítás várható hatásait. A stratégiai készítésének átfogó célja volt, hogy megteremtődjenek a keretei egy regionális innovációs és technológia-transzfer rendszer kialakításának, amely segít kapcsolatot teremteni az egyetemi szférával, innovatív vállalkozásokkal, oktatási és kutatási intézményekkel, megfelelő gazdasági környezet jöjjön létre az innovatív vállalkozások számára, biztosítva legyen az innovatív tevékenységekhez rendelt erőforrások hatékony elosztása (a régióban kiírásra kerülő pályázati felhívások irányait megszabja) segítse a társadalmi szemlélet átalakulását. Az ÉARFT és az Innovációs Munkabizottság 2009-ben jelezte, hogy a Stratégiát érintő globális és nemzeti folyamatokban történt változások miatt szükség van a RIS megújítására. 10

A felállított követelményrendszer alapján megújított stratégiának széles szakmai-társadalmi bázisra kell épülnie, ennek megfelelőn több szakértői munkacsoport bevonásával az Észak- Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség koordinációjával megkezdődött a szakvélemények és a megújításra vonatkozó javaslatok, a régió innovációs szereplői részéről visszacsatolt információk becsatornázása és rendszerbe foglalása. 1.2. A RIS helyzetértékelésének megújítására vonatkozó módszertani szempontok A RIS aktualizálásának célja, hogy az elfogadott változathoz képest az elmúlt időszak tapasztalatait és a Stratégiában foglalt célok megvalósulására befolyással lévő folyamatokat összegezze, felülvizsgálaton és szakmai érveken, kritikán alapuló módosításokat, a nemzeti és nemzetközi innovációs stratégiákhoz illeszkedő formában rendszerbe foglalja. A Helyzetelemzés c. dokumentum az előbb említett, a célok feltárására vonatkozó szakmai munka megalapozottságát kívánja biztosítani. A stratégia aktualizálását megalapozó helyzetértékelési fejezet, az érvényben lévő RIS elfogadása és a jelen közötti periódus relatív rövidsége okán nem tekinthető újnak, viszont tartalmazza mindazon összefüggéseket és tapasztalatokat, melyek az értékelési és módszertani szempontok alapján relevánsnak és az aktuális helyzetkép részletes felvázolásához szükségesnek tekinthetőek. A helyzetelemzés frissítéséhez szükséges a régió innovációs teljesítményét reprezentáló területi (regionális) statisztika aktualizálása, illetve az értékelési folyamat következtében felmerülő primer adatforrásokból származó adatok, tényezők, tendenciák alapján következtetések levonása, melyek az új célrendszer megfogalmazásához nélkülözhetetlennek tekinthetőek. Utóbbi tekintetében elsődleges fontosságú a fókuszpontok meghatározása, a K+F tevékenységeket támogatásához felhasználható pályázati források és az azok révén a régióban megvalósított projektek több szempont (tématerület, együttműködési formák, eredmények stb.) alapján történő vizsgálata. A helyzetelemzéshez primer és szekunder adatforrások egyaránt felhasználásra kerültek, illetve bizonyos fejezetek azokra szakértői véleményekre, munkacsoport-megbeszélések összegzéseként megállapított következtetésekre épülnek, melyek a RIS aktualizálásához és annak, bizonyos pontjainak (SWOT-analízis, cél- és prioritási rendszer meghatározása, operatív program stb.) újradefiniálásához alapvető fontosságúak. Az előbbiek alapján a Helyzetelemzés alapvető célja az aktuális helyzetkép felvázolása mellett a felülvizsgálatot előkészítő társadalmi és szakmai vita 11

összegzése is. Az aktualizált RIS stratégiai fejezetének újradefiniálását támogatandó, az értékelői szakvélemények alapján összefoglalt szempontok a helyzetelemzés külön fejezetében kaptak helyet, jelezve, hogy a RIS frissítésének célja nem elsősorban az abban foglalt célok és eredmények megvalósulásának elemzése, hanem az elfogadást követő időszak tapasztalatainak és a megfigyelhető tendenciák beágyazása, a célrendszer- és az operatív elemek új alapra helyezése. Ezen dokumentum az aktuális RIS fogalomrendszerét (innováció, kutatás-fejlesztés) és döntő részben a módszertani munkacsoport által javasolt felépítést és tartalmi elemeket alkalmazza. Az adatalapú elemzést tartalmazó fejezetek felépítésén túl a cél, egy a Stratégiát új keretek közé helyező, az értékelés során felvetett szempontokat megfelelően alkalmazó, szakmai érveket felsorakoztató, az igazi (tartalmi és formai) megújítást képviselő dokumentum elkészítése. 1.3. Az aktualizálást indokolttá tevő folyamatok, változások A módszertani szakvélemények alapján, mivel új helyzetelemzésre nincs szükség a következő fejezetek elsősorban meglévő helyzetelemzés frissítésére, új tényezők elemzésére (gazdasági válság hatásai a vállalkozásokra, munkaerőpiacra, foglalkoztatottságra stb.) következtetések levonására, az összefüggések ok-okozati viszonyaira koncentrálnak. 1.3.1. Változások az innovációs intézményrendszerben megerősödik a regionális szint A RIS megújítását elsősorban a nemzeti innovációs rendszerben bekövetkezett változások és annak folyamatos (át)alakulása teszik indokolttá. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt az utóbbi években több minisztérium is felügyelte, indulásakor az oktatási, de a kutatás-fejlesztési és innovációs politikát egy rövid ideig önállóan irányító K+F-ért felelő tárca nélküli miniszter is. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt működik. Jelenleg (2010 szeptember) az NKTH nem fogad pályázatokat, a kiírások száma is limitált, illetve az Innovációs Alap zárolása miatt a kifizetések is felfüggesztésre kerültek. Az előbbiek támasztják alá a tényt, hogy az utóbbi években az előző kormányzat az innováció témakörét folyamatosan tologatta különböző felelősségi és közigazgatási szintek között, illetve a KTIA finanszírozású pályázatok szakmai lebonyolításáért felelős intézményi struktúra is átalakult. 2008 februárjában a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) lényegében beolvadt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalba, a KPI által végzett 12

közreműködői feladatok a MAG Zrt.-hez kerültek. A 2006-ban több közreműködő szervezet (KSZ) összevonásával életre hívott MAG Zrt. létrehozásának alapvető célja az volt, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a korábbinál áttekinthetőbb és hatékonyabb, integrált közreműködői intézményrendszer szolgálja a gazdaságfejlesztési támogatásokra pályázó magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A MAG Zrt., mint közreműködő szervezet felel a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati konstrukcióinak, illetve több, a KTIA által finanszírozott program működtetéséért. A regionális innovációs pályázati programok (Baross Gábor Program, INNOCSEKK PLUSZ) hivatalos közreműködő szervezetei a regionális fejlesztési ügynökségek lettek, melynek megfelelően a pályázati kiírások tervezéséért és a beérkezett pályaművek formai és szakmai értékeléséért, a döntés-előkészítésért is az RFÜ-k tekinthetők a felelős intézménynek. A közreműködői feladatok átadása értelmezhető a regionalitás erősítésére tett szándéknak is, melynek következtében a régió innovációs szereplői jobban érvényesíthetik érdekeiket a társadalmasítási folyamat során, illetve a potenciális kedvezményezettek részéről érkezett igények is könnyebben becsatornázhatóvá váltak. A regionális innovációs ügynökségek (melyek szintén projektalapon jöttek létre) is folytatják működésüket, jellemzően immár önálló jogi személyként, nonprofit Kft., illetve egyesület formájában. A K+F és innováció területére vonatkozó intézmény- és pályázati rendszer esetleges átalakítására vonatkozó kormányzati elképzelések részletei 2010 szeptemberében még nem ismertek, kizárólag a Kormányprogram (Nemzeti Ügyek Politikája), és Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott Új Széchenyi Terv vitairata nyújt támpontot, hogy nevezett témakör hogyan lesz pozícionálva az elkövetkező években. 1.3.2. OECD Tanulmány - Lezajlott a magyar innovációs rendszer értékelése A RIS megújításánál figyelembe veendő szempont, hogy a helyzetelemzés már több nemzetközi és hazai háttértanulmányra és adatok szélesebb körére alapozhat, mivel több ilyen körbe sorolható elemző és/vagy stratégiai dokumentum készült az innovációs rendszerekről és hazai regionális innovációs stratégiákról. (pl. OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottságának tanulmánya nemzeti innovációs rendszerről, IRE tanulmány a RIS módszertanról stb.). A RIS megújítása során éppen ezért indokoltnak tekinthető az előbb említett 13

dokumentumok megismerése, adott esetben útmutatásuk alkalmazása mind a RIS újragondolása, mind a tervezési és programozási feladatok végrehajtása során. Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága elemző ország tanulmányát a magyar innovációs rendszerről a világ egyik legelismertebb nemzetközi intézményének a témával foglalkozó kiváló szakemberei készítették el. Az OECD tanulmány (OECD Reviews of Innovation Policy - Hungary) célja, hogy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat dolgozzon ki a kormányzati politika és az innovációs rendszer szereplői számára. Az OECD által idén elkészített ország tanulmány kiemelten fókuszál a vállalati innovációs képességek és kapacitások növelésének ösztönzésére, a tudás és a K+F eredmények hatékony hasznosítására. A tanulmány készítői kiemelik az ország eddigi, a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeit, amelyek elősegítették Magyarország gazdasági fejlődését és integrálódását az Európai Unióba: - Magyarországnak sikerült létrehoznia a K+F szféra fejlesztéséhez szükséges intézményi hálót és a jogszabályi, stratégiai kereteket. - A magyar tudomány átlagos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány területen (pl. fizika, matematika, biológia, kémia, klinikai orvostudomány és mérnöki tudományok) kiemelkedő eredményeket ér el. - A magyar kormány az innováció támogatását prioritásként kezeli és azt fontos szakpolitikai dokumentumokban (a Kormány 2007-2013-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési terve TTI terv) rögzítette. Az innovációs országtanulmány készítői az elért magyar K+F és innovációs eredményekre építve és egyben a hiányosságokat is figyelembe véve, megfogalmazták javaslataikat is a magyar gazdaság további fejlődésének és növekedésének elősegítéséhez. A háttértanulmány szerint Magyarországon egy potenciálisan sikeres, hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer minden lényeges eleme megtalálható. A Magyar Nemzeti innovációs rendszer (NIR) teljesítménye mégsem kielégítő, aminek két alapvető oka lehet. Az első: a NIR elemeinek egy része nem működik hatékonyan, és/vagy még nem alakult ki teljes mértékben, nem erősödhetett meg. A második: a NIR teljesítményét nem az 14

egyes elemeinek az egyéni teljesítménye határozza meg döntő mértékben, hanem az elemek közötti kapcsolat és együttműködés intenzitása, minősége, és Magyarországon éppen ez az együttműködés gyenge. 1.3.3. Mérhetővé váltak a projektalapú, innovációs megcélzó tevékenységek eredményei A Stratégiai frissítésének indokoltságát támasztja alá továbbá az innovációs rendszerben fellelhető szervezetek gyakorlati tapasztalatainak bővülése a (különböző támogatási források felhasználásával) megvalósított K+F+I projektek területén, ezért az ÚMFT és az Innovációs Alap támogatásával megvalósított projektek eredményességének felmérése a helyzetértékelés frissítésének elvégzéséhez fontosnak tekinthető. Tekintetbe véve, hogy a lezárt projektek monitoringja jelenleg is folyamatban van, a helyzetértékelés a közreműködő szervezetek adatbázisaira (melyek pályázói beszámolókból származnak), illetve a lekötött források tekintetében nyilvános adatforrásokra támaszkodhat. 1.3.4. Új európai stratégia-európa 2020 Az Európai Bizottság 2010. március elején terjesztette elő az Európa 2020 stratégiát, amelynek célja a válságból való kilábalás és az európai gazdaság felkészítése a következő évtizedre. A Bizottság a gazdasági növekedést elősegítő három kulcsterületen jelölt ki uniós, illetve nemzeti szinten elvégzendő konkrét feladatokat: a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező intelligens növekedés, a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő fenntartható növekedés, valamint a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő inkluzív növekedés területén. A növekedésért és a munkahelyteremtésért folytatott küzdelem megköveteli, hogy a legmagasabb politikai szinten vállaljunk felelősséget a stratégiáért, és abban minden európai szereplő közösen vegyen részt. A Bizottság öt célkitűzésben fogalmazta meg, hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020-ra, és az előrehaladást az Unió e célkitűzések tükrében értékeli majd. A tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: - A 20 64 évesek körében legalább 75%-ra kell emelni a foglalkoztatás szintjét. 15

- Az uniós GDP 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. - Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. - Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. - 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. A Bizottság e célok elérése érdekében javasolja az Európa 2020 programot, amely néhány, az alábbiakban felsorolt, kiemelt kezdeményezés köré szervezi a feladatokat. Az Innovatív Unió, mint az Európa 2020 egyik legfontosabbnak nevezett pillérje, célkitűzései szerint a kutatás-fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg. Mozgásban az ifjúság a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetőségeket Európa-szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot. Európai digitális menetrend a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni. 2013- ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet. Erőforrás-hatékony Európa támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, -hatékonyság és -fogyasztás tekintetében. Ennek eredményeként 2020- ra 60 milliárd euróval csökkenthet a kőolaj- és földgázimport költsége. Környezetbarát iparpolitika az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre. 16

Új készségek és munkahelyek menetrendje meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is. Szegénység elleni európai platform biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. Intelligens növekedés Innovatív Unió K+F feltételek javítása Mozgásban az ifjúság Oktatás teljesítményének Európai digitális társadalom Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje Szegénység elleni európai platform 1. ábra: EU 2020 stratégia - Három pillér, hét kiemelt intézkedés Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 17

1.4. A Regionális Innovációs Stratégia (RIS) értékelése Az alábbiakban foglaltuk össze a RIS értékelése során felvetődött javaslatokat, illetve azokat az akár kritikai jellegű megjegyzéseket, melyek integrálásával egy pontosabb, a regionális ás akár az ágazati tervezési feladatoknál jobban alkalmazható célrendszer felállítása érhető el. Az értékelési szempontok, mivel több szakvélemény alapján lettek definiálva, több helyen összekapcsolódnak, illetve egyes esetekben az adott felvetés több aspektusát is érintik. 1.4.1. Iránymutatások - A RIS kritikai alapon történő megújításának igénye Az értékelés alapját képező szakmai vélemények egyöntetűen arra mutatnak, hogy a Stratégia aktualizálásának fő irányvonala, vezérlő elve az iránymutatás iránti elkötelezettség és a szakmaiság legyen. A stratégiai célkitűzéseket a gyakorlatban megvalósított, sikeres projekteket levezénylő vállalkozások tevékenysége alapján szükséges meghatározni, az ő tapasztalataikra szükséges építeni a stratégiai dokumentumok készítésénél, így a RIS megújításánál is. Az eredményközpontúság, mint vezérlő elv jelenjen meg a specifikus célkitűzések és az operatív programok és alprogramok definíciója során, illetve a stratégia tartalmazza, hogy a pályázati projektek tekintetében a pályázók az eredményekre (szabadalom, know-how, technológia stb.) milyen vállalásokat tettek, illetve milyen konkrét eredményekkel zárták a projektjeiket. A prioritások áttekintése és újraértelmezése az eredmények alapján történjen, mivel a célok jelenlegi összetettsége révén, a RIS-ben szereplő operatív programokhoz rendelhető finanszírozási források is szétaprózódnak, felhasználásuk nem képes hatékonyan hozzájárulni az innovációs teljesítmény növeléséhez. - Fogalomrendszer/meghatározások pontosítása és specifikálása Az aktualizálás és értékelés során (mivel az érvényben levő RIS operatív programja sok helyen általánosan fogalmaz) lényegi és specifikus szempontok szerint kell a megfogalmazásokat megtenni. Az újjáalakítandó RIS megfogalmazásaiban nagyon célirányosan kell törekedni az innovációs növekmény megjelenítésére. Világosan el kell különíteni (pl. a pályázati feltételek és a célrendszer megfogalmazása során) az innovációs potenciál növelésére való és az innovációs növekményre való törekvéseket. A konzekvens fogalomhasználathoz, az eredmények megfelelő méréséhez gyakorlati útmutatók kidolgozása is indokolt, arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 18

néhány évben a RIS megvalósításának hatására változott-e a régió innovációs kapacitása és teljesítménye. - A stratégiában foglalt támogatható tevékenységek horizontális szempontrendszer mentén való újradefiniálása A Stratégia célrendszerének és prioritásainak kidolgozásánál jelezni szükséges minden tevékenység támogatását, amelyek a gyártási folyamatokat vagy ügyviteli rendszereket, szolgáltatásokat ésszerűsítenek, racionalizálnak, energia és költséghatékonyabbá tesznek működő és prosperáló vállalkozásoknál a méretétől függetlenül, mivel az energia-felhasználás csökkentése alapvető társadalmi és gazdasági érdek. - A legfontosabb kitörési lehetőségek és azok integrált rendszerének meghatározása A Stratégia megújítása során az észak-alföldi régióra kell koncentrálni, de nem lehet egyszerre, azonos megfontolásokkal és intenzitással szorgalmazni az innovációt a régió minden társadalmi és gazdasági szegmensében. Meg kell határozni a legfontosabb kitörési lehetőségeket és ezek integrált rendszerére kell ráépíteni az egész regionális innovációs stratégiát. Ennek érdekében azonban fontos lenne a társadalmi és a gazdasági élet különféle szegmenseiben részletesen vizsgálni az innovációs igényeket és készségeket. Egy jó és elfogadható regionális innovációs stratégiának tehát jól definiált céllal (célokkal és prioritásokkal) szükséges rendelkeznie, ki kell terjednie a társadalom és gazdaság minden területére a globális összefüggések miatt; meg kell nevezni a potenciális gazdasági és társadalmi húzóágazatokat és ezeket működő rendszerekbe szükséges foglalnia. 1.4.1. Gyakorlati javaslatok Az innovációs rendszer szereplőinek szélesebb körű bemutatása Az innovációs rendszer szereplőinek szélesebb körű felmérésére és a szerepük hangsúlyosabb bemutatására van szükség, mivel az aktuális RIS lényegében a versenyszférára és a felsőoktatás kutatási szerepére koncentrál. Mivel az innováció feltételrendszere kialakításában a Regionális Fejlesztési Tanácstól kezdve a szakmai szervezetekig több intézmény és testület szerepe meghatározó, némely esetben döntő, ezért indokoltnak tekinthető a helyzetelemzés során a közintézmények és a köztestületek értékelése is. Az első ponthoz kapcsolódik a felsőoktatási intézmények nem kizárólag innovációs szempontból relevánsnak tekinthető tevékenységéinek széles alapokon nyugvó bemutatására vonatkozó igény, 19

mivel a RIS-ben, a felsőoktatási intézmények szerepének bemutatása a kínálati piacon jelenlévő K+F-szolgáltatóként való jellemzésre korlátozódik. A szakértői vélemények szerint ugyanakkor kívánatos lenne, az innováció társadalmasításában különösen a következő generáció vonatkozásában - játszott szerepük hangsúlyozása is. Ennek megfelelően az oktatás és az innováció összefüggéseit hangsúlyozottan szükséges értékelni, mint a hosszú távú folyamatokat meghatározó tényezőt. - Az innovációs intézményrendszer áttekintése, az innovációt támogató, abban közvetítő szereppel rendelkező szervezetek/intézmények vizsgálata Az innovációs rendszerben fellehető intézményi szereplők némelyikének működését illetően vitatott, hogy hatékonyan módon járulnak-e hozzá a regionális innovációs növekményhez. A finanszírozás átstrukturálása szintén felvethető ezen értékelési szempontnál is. - Támogatási konstrukciók/programok értékelése és a forrásfelhasználás bemutatása Az értékelés kiemelt szempontja, ezért jelentős részt képvisel a dokumentumban a támogatási (pályázati) források, mint az innovációs növekményt és teljesítményt befolyásoló eszközök elemzése és bemutatása. A helyzetelemzés aktualizálásához egyrészt szükséges bemutatni, hogy milyen típusú források, milyen céllal és milyen konstrukcióban érhetőek el, másrészt ezek felhasználására vonatkozó információkat primer és szekunder forrásból származó adatok alapján értékelni szükséges. A RIS (mely tartalmazott pályázati körképet és akkor aktuálisnak számító eredményességi mutatókat is) értékeléséhez támpontot nyújthat a K+F+I tevékenységek támogatását elősegítő pályázati konstrukciók keretében elnyert források (ÉAOP, GOP- 1. prioritás pályázatai, Baross Gábor Program, INNOCSEKK) felhasználásának bemutatása, kiemelten az elért eredményekre, illetve az azok tekintetében a pályázó szervezetek részéről tett vállalásokat illetően. A szakvélemények szükségesnek ítélik az érvényes Regionális Operatív Program (ÉAOP) források belső arányainak a vizsgálatát, mivel a fent említett ÉAOP konstrukcióra szánt források elenyészőnek tekinthetőek a teljes ROP keretének tükrében, illetve abban a tekintetben, hogy a régió K+F+I mutatószámai elmaradnak az országos átlagtól, nem említve az EU témára vonatkozó irányelveit. Az ÉAOP mellett a többi operatív program esetében is célszerű lenne adatokat feldolgozni régióra vonatkozóan a pályázati aktivitás forráslekötés tekintetében, mivel a GOP 1. prioritása 20

tartalmazza a K+F+I tevékenységek támogatását elősegítő pályázati konstrukciókat, a K+F+I tevékenységek előmozdítását segítő források jelentős részét, így a régió innovációs potenciáljának fejlődése a gazdaságfejlesztési operatív program innovációs fejlesztést tartalmazó régiós projektjeinek vizsgálata nélkül nem lehet teljes. - A gazdasági válság hatásainak elemzése Az értékelés során egyértelművé vált, hogy a Stratégia megújítása nem tekinthet el a gazdasági válság a régiót érintő hatásainak elemzésétől, különös tekintettel a K+F+I területén tevékenykedő szervezetek vonatkozásában. Egy ilyen elemzés fontosságát támasztja alá a K+F+I ráfordítások korábban is alacsonynak tekinthető aránya, a válság hatására történő alakulása, a megváltozott gazdasági környezet okozta folyamatok feltárásának szükségessége. - Multinacionális vállalatok innovációs tevékenységének vizsgálata A Stratégia megújításánál szükséges kitérni és átfogóbban elemezni a multinacionális vállalatok innovációs tevékenységét. A részletesebb feldolgozás alapján megállapíthatóvá válna, hogy a multinacionális vállalatok (eltekintve lehetőségeiktől) mely területeken hatékonyabbak pl. humán-erőforrás, szervezeti struktúra, technológia-transzfer stb. - Nemzetközi K+F minták feltérképezése, szembeállítva a klaszteralapú gazdaságfejlesztéssel Az értékelés során felvetődött az Egyesült Államokbeli és a távol-keleti gyakorlatban alkalmazott K+F együttműködési minták összevetésének szükségessége az európai uniós és hazai kooperációs formákkal. A Stratégia ezek feldolgozásával és bemutatásával alternatívát is nyújthat a jelent meghatározó gyakorlattal szemben. - Oktatási rendszer/képzési struktúra értékelése, mint az innovációt megalapozó, megfelelő humánerőforrás alapvető feltétele A szakmai vélemények rendkívül fontosnak tartják, hogy az oktatást és ezen belül a reálszakok oktatását meg kell újítani és erősíteni, valamint a diákokat meg kell tanítani a csapatmunkára. (team work). Ezen célok szerepeljenek a stratégiai tervekben és szülessenek ezt támogató pályázatok. - A régió általános és reális helyzetének, területi sajátosságainak (egyenlőtlenségeinek) figyelembe vétele A nagyfokú egyenlőtlenségek tovább fogják mélyíteni a társadalmi és gazdasági különbségeket a régiócentrum és a többi térség között. A szakvélemények alapján éppen ezért nincs értelme olyan 21

stratégiának, amely minden innovációt és fejlesztést a régiócentrumra koncentrálna, mivel annak következtében az egyenlőtlenségek tovább mélyítenék a területi különbségeket. A Stratégia célrendszerének újradefiniálása során figyelembe kell venni, hogy az észak-alföldi régió az EU egyik legszegényebb régiója, míg a szomszédos román régió az egyik legjobban prosperáló a romániaiak között. Mivel az EU következtében légiesednek a határok, a Kárpátmedence természetes központjai (pl. Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Temesvár) visszanyerik egykori gazdasági és kulturális jelentőségüket. Az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia újragondolása során érdemes lenne átgondolni az olyan innovációs tevékenységek támogatását, amely a regionális nagyvárosok (Debrecen Nyíregyháza, Szolnok - Jászberény) együttműködésére is építenek. 1.5. A fogalmak és definíciók aktualizálása Az új Osló Kézikönyv az innováció fogalmát az alábbiakban határozza meg: Az innováció egy új, vagy egy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, egy új marketing módszer, vagy az új szervezeti módszer az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban. Figyelemreméltó változás a technológia szó eltávolítása a termék- és eljárás-innovációból. Ez nem a technológiai innováció fontosságának kisebbítését célozza, hanem nyitottabbá teszi a definíciót az alacsonyabb K+F intenzitású cégek és a szolgáltató szektor befogadására. Az innovációs aktivitás az új Kézikönyvben úgy van meghatározva, mint minden tudományos, technológiai, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi lépések, melyek voltaképpen szándékolják, vagy irányítják az innováció megvalósulását. A harmadik kiadás a tudástranszfer és a láncolatok sokkal nagyobb közvetítő szerepét emeli ki. A láncolatok hálózata: Nyitott információs források: a nyilvánosan elérhető információ nem igényli a technológia vagy a szellemi jogok megvásárlást, vagy az eladóval való együttműködést. 22

A tudás és a technológia megszerzése: a külső tudás és /vagy tudásnak és technológiának a vásárlásai, amelyek a tőkeárucikkbe voltak beépítve, (gépezet, berendezés, szoftwer) és szolgáltatások,melyek nem járnak együtt az eladóval való együttműködéssel. Innovációs együttműködés: aktív együttműködés más vállalkozásokkal, vagy állami kutató intézetekkel az innovációs aktivitás érdekében (mely a tudás megvásárlását is jelentheti). Az újdonság a megvizsgálandó innovációban egy központi fogalom. Az előző Oslo Kézikönyv a fogalmat úgy használta, mint új a világ, új az ország és új a cég számára. Az új a világ számára világosan adta az újdonság legmagasabb fokozatát, de sok esetben az ország megfelelően nem írhatja le a versengő környezetet, melyben a cég innovációt végez. Ahhoz, hogy a cégek versenyképességében az újdonságot korrektül felmérjék, az új kézikönyvben fogalomként az új a piacra elnevezést használják. Az új indikátorok a marketing és szervezeti innovációk bevezetése révén tovább fejleszthetők: Stratégiai innovátorok: Ezen cégek számára, az innováció középponti tényező a versenyképességi stratégiában. A K+F folyamatos bázist képez a termék és eljárás innováció fejlesztésében. Olyan innovációk forrásait képezik, melyek más cégek részére is diffúziót jelentenek. Időszakos innovátorok: Ezen cégek végeznek K+F tevékenységet és innovációt is folytatnak cégen belül amikor szükséges vagy kedvező számukra, de az innováció nem stratégiai tevékenységük. Technikai módosítók: Ezek a cégek nem K+F alapú tevékenységen keresztül módosítják meglévő termékeiket és eljárásaikat. Sok cég ebben a csoportban főként eljárásújító, mint innovatív termékfejlesztő.(forrás: Arundel és Hollanders, 2005) Nyitott információs források: nyilvánosan elérhető információforrások, melyek nem igénylik a technológia vagy a szellemi jogok megvásárlását, vagy együttműködést az eladóval. A tudás és a technológia megszerzése: megvásárlása azon külső tudásnak és/vagy tudásnak és technológiának, amely a tőke árucikkeibe lett beépítve (gépezet, berendezés, szoftver), és azon szolgáltatásoknak, amelyek nem igényelnek együttműködést az eladóval. 23

2. Helyzetértékelés A helyzetértékelési fejezet célja a régió általános gazdasági-társadalmi hátterének bemutatásán túl az innovációs szempontból releváns folyamatokban bekövetkezett változások, tendenciák feltárása. Az aktuális RIS-hez képest kiemelt szerepet kap a húzóágazatok regionális jelentősége, illetve a területi szempontú fejlettség egyenlőtlenségeinek hatása, mint az innovációs teljesítményt és kapacitást befolyásoló tényezők. A megyei szintű különbségek az egyes alfejezeteken belül kerülnek bemutatásra, míg a kistérségek fejlettségének egyenlőtlenségét külön alfejezetben bontottuk ki. 2.1. Gazdasági helyzetelemzés Az észak-alföldi régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe alkotja. Az észak-alföldi régióban Magyarország teljes népességének 15%- a 1 492 ezer fő él. (Hajdú-Bihar megyében 540 ezer fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 561 ezer fő, Jásznagykun-Szolnok megyében 391 ezer fő). 1 Az egyes területi egységek gazdasági fejlettségét objektíven a régiós és megyei bruttó hazai termékkel, illetve annak egy főre jutó mutatójával jellemezhetjük. Az 1. ábrán látható, hogy a régióban ez egy főre jutó bruttó hazai termék fokozatosan marad el az országos átlagtól. Míg a vizsgált időszakban kezdetén a különbség egy főre vetítve 153 ezer Ft volt, addig 2008-ra megközelítette az 1 millió Ft-ot. A 2004-es adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy tovább nőtt a különbség az országos átlag és régió átlaga között. 1 KSH: Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2009/4, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2009/4, Jász- Nagykun-Szolnok megye 2009/4 24

Egy főre jutó bruttó hazai termék ( ezer Ft) 3000 2644 2500 2058 2000 1500 1138 1344 1656 1000 500 0 557 404 737 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 Észak-Alföld Országos 2. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 1995-2008 Forrás: KSH A magyarországi régiók egy főre jutó GDP növekedését szemlélve (2. ábra) látható, hogy a közép-magyarországi régió messze a többi régió felett teljesít, a leszakadóban lévő területek (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) nem tudtak nagyobb mértékű növekedést produkálni az elmúlt években. 2008-ban az országos átlaghoz viszonyítva az egy főre jutó bruttó hazai termék terén a régió 62,6%-át érte el, ennél gyengébb teljesítményt csak az észak-magyarországi régió mutatott fel (61,8%). Az észak-alföldi régió 2005-ben a leggyengébb teljesítményt mutatta az országos átlaghoz viszonyítva, a régiók rangsorában 2008-ban előzte meg észak-magyarországot. A közép-magyarországi régió az országos átlag másfélszeresét 165,9%-ot ért el 2008-ban, Budapest 221%-ot. Megyei szinten az országon belül még nagyobb eltérések tapasztalhatóak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos átlagoz képest a bruttó hazai termék 52%-os arányát érte el, Nógrád megye ennél is alacsonyabb 45%-os értéket termelt a 2008-as évben. Hajdú-Bihar megye megközelítette az országos átlagot, 71,2%-os eredményével, amíg Jász-Nagykun-Szolnok megye kevéssel lemaradva 65,5%-ot ért el. 25

Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 5000 4500 4387 Közép-Magyarország 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3283 1725 794 1656 1235 737 404 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 3. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) 1995-2008 Forrás: KSH Az Európai Unió 2007-es bővítését követően a tervezési és statisztikai régiók száma 271-re növekedett. Az egy főre jutó GDP tekintetében a 20 legalacsonyabb egy főre jutó területi GDP adatok rangsorában az észak-alföldi régió 12. helyen van. Két lengyel régióban (eltekintve a Romániai és Bulgáriai régióktól, akik a 10 legalacsonyabb értéket produkálták) alacsonyabb az EU-átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP, ami visszalépést jelent a 2003-as adatokhoz képest. Az észak-alföldi régió értéke az uniós átlag 40%-a körül mozog, ami az jelenti, hogy 2003-hoz képest Észak-Magyarország és 4 lengyel illetve 1 szlovák régió is nagyobb léptékben közeledett az uniós átlaghoz, mint az észak-alföldi régió, míg az észak-magyarországi régió (csak) 1%-kal, de megelőzte azt. Így az általunk vizsgált terület az Eu-25 országait tekintve a sereghajtók között maradt, a harmadik legalacsonyabb mutatót produkálva, 2004-től nem tudott közelebb kerülni az uniós átlaghoz. 1. Táblázat: A régiók gazdasági fejlettségi sorrendje az EU régióihoz viszonyítva (2007) Sorrend Régió 1 főre jutó GDP az EU 27 átlagához viszonyítva 2007 271. Severozapaden (BG) 26 262. Podkarpackie (PL) 37 26