A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi világgazdasági helyzet A tavalyi év folyamán Amerikából elindult pénzügyi válság hatásai sajnos idén ısszel hazánkat is elérték. Az egyes statisztikai adatokat elemezve már a nyár folyamán érezhetı volt a gazdasági növekedés lassulása fıként az építı- és autóiparban, míg aztán októbertıl a pénzügyi krízis begyőrőzése tovább lassította a növekedést. Ennek hatásai sajnos nem hagyják érintetlenül a mezıgazdaságot sem. A következıkben azokat a hatásokat tárom fel és elemzem, amelyek az agráriumban mőködı kis- és középvállalkozások növekedését akadályozzák. Bepillantunk abba is, hogy a recessziót elszenvedı vállalkozások megsegítése érdekében milyen intézkedések születtek. A kialakult válság a pénzügyi rendszeren belül keletkezett. Oka abban keresendı, hogy a pénzügyi piacok nem tükrözik a gazdaság valódi alapjait. A kereskedık és a befektetık elvárásai minden esetben torzítják a valóságról alkotott képet. Ez azt jelenti, hogy a lelkesedés okozta torzítások az egekbe emelték az ingatlanok árait, vagyis egy buborék képzıdött, amit a tıkeáttételes hitel- és kölcsönügyletek tovább dagasztottak. A kitört pánik pedig a még erıs lábakon álló bankokat is megingatta. A túlzott amerikai adósságállomány leépítése és a felduzzasztott pénzügyi szektor racionalizálása a határt nem ismerı pénzügyi rendszerben a befektetési eszközök részvények, kötvények stb. árának esésével járt a világ szinte minden országában. Következményeként a bankrendszeren belül bizalomhiány alakult ki: a kereskedelmi bankok nem adnak egymásnak hitelt az ügyfelek/partnerek fizetésképtelenségétıl félve, amennyiben mégis, úgy csak rövid lejáratra. Ez a bankközi piacok likviditásának erıteljes beszőküléséhez és a kamatlábak, vagyis a hitelfelvételi költségek emelkedéséhez vezetett. Mindezek hatására általános finanszírozási nehézségek állnak fenn, a tızsdei árfolyamok zuhanása és a pénzügyi intézmények hatalmas veszteségei recessziós folyamatokat indítottak el. A pénzügyi szektor biztonsága és mőködıképessége érdekében a jegybankok beavatkozásra kényszerültek. Egyrészt a bankok megsegítésére az állam részesedés ellenében pénzt pumpált a hitelintézetekbe, másrészt az ügyfelek bizalmának megtartása érdekében az állami betétgarancia mértékének a kiterjesztésére került sor a válságot érintı országokban, így hazánkban is. Ugyanakkor az országok gazdasági helyzetétıl függıen változik a jó megoldás. A közgazdasági tanítással ellentétben, mely szerint a bankrendszerben kialakuló bizalmi deficit és a lassuló növekedés legjobb ellenszere az olcsó forrás biztosítása, hazánkban a nemzetközi spekulációs támadások megakadályozása miatt a kamatemelés volt a járható út. E mellett a bankok megsegítésére a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitellel próbál a kormány forrást biztosítani. Cél, hogy a bajba jutott kereskedelmi bankok a fizetésképtelenséget elkerüljék, és a bankközi piacokon a likviditás javulását segítsék. Nemzetgazdasági szinten tovább nehezíti a helyzetet, hogy a spekulánsok felismerve Magyarország sebezhetı helyzetét, támadásokat indítottak a forint ellen.
A nemzeti valuta értékvesztése az euróhozképest -10,95 forint -10,32 zloty -4,16 cseh korona szept.15.-nov.14. százalék -0,49 szlovák korona Forrás: ECB Gazdaságunk egyensúlyi helyzete az elmúlt két évben javult, de még nem jutott el arra a szintre, hogy védekezni tudna az ilyen jellegő akciók ellen. Célponttá azért válhattunk, mert a hitelválság által kiváltott pénzszőke és a dráguló források miatt országunk jobban ráutalt a külsı finanszírozási forrásra. Ennek oka egyrészt a viszonylag magas a visegrádi országok között a legnagyobb költségvetési és folyófizetésimérleg-hiányunk, amelyek az állam adósságterheit dagasztják. Tovább növelte a sebezhetıségünket, hogy a magas hazai kamatok miatt nemcsak az állam, hanem a magánszemélyek és a vállalatok is elıszeretettel vettek fel devizahiteleket, amelyet a nyári relatíve erıs fizetıeszközünk még vonzóbbá tett, ugyanakkor a külföldi forrásokkal szembeni kitettségünket tovább szélesítette. Államadosság a GDP százalékában (2007) Észtország 3,4 Lettország Románia Litvánia Bulgária 9,7 13,0 17,3 18,2 Csehország Szlovákia 28,7 29,4 Lengyelország 45,2 EU-27 58,7 Magyarország Eurózóna 66,0 66,6 Forrás: Eurostat
2. A pénzügyi válság hatásai a vállalkozásokra A pénzügyi szektoron belül kialakult bizalmatlanság elsıdleges szenvedıi azok a kis- és közepes mérető vállalkozások, akik tevékenységük végzéséhez hitellel gazdálkodnak, fennmaradásuknak ez a feltétele. İk jellemzıen egy esetleges gazdasági visszaesés idejére annak átvészeléshez nem rendelkeznek tartalékokkal, banki szempontból pedig a legkockázatosabb ügyfélkörnek tekintik ıket. Dráguló hitelek, csökkenı kereslet A magyarországi hitelpiacon megjelenı vállalati hiteligény változatlan, ugyanakkor a megrendült bizalom következtében a bevonható források megdrágultak, ami magasabb kockázati felárat eredményezett. A magasabb felárat ügyfeleire átterhelı bankok e mellett a banki hitelezési politikát is szigorították, amelynek következtében jelentıs többlet terhet kell a hitelfelvételre szoruló vállalkozásoknak felvállalniuk. E mellett az a vállalkozás, amely amúgy is szőkös forrásokkal gazdálkodott, az eddig szükséges 20 százalék körüli önerıt is nehezen teremtette elı, amelyet a bankok most 25-30 százalékra srófoltak fel. További akadályt jelent a futamidı rövidítése, vagyis a korábbi 10-15 éves futamidı helyett már csak 7-8 évre hajlandóak hitelezni a pénzintézetek. Ebbıl kifolyólag a vállalkozó havi finanszírozási terhei duplán is emelkednek, egyrészt a kamatfelár miatt, másrészt a rövidített futamidı miatt keletkezı magasabb törlesztırészlet okán. Kérdéses, hogy a recessziós piaci viszonyokat elszenvedni kényszerült cégek mennyire képesek a többlet fedezetet elıteremteni, és e mellett továbbra is gazdaságosan mőködni. A pénzügyi válság hatásai: 1. A bankok bizalma megrendült a hitelfelvevıkben, ezért magasabb kamatfelárral nyújtanak hitelt. 2. A hitelhez magasabb önerıt kérnek. 3. Rövidítik a futamidıt, ezért nınek a havi törlesztési terhek. 4. A vállalkozások likviditása romlik, a beruházások leállnak. 5. A magánszemélyek és a vállalkozások fizetıképessége egyaránt romlik. 6. Keresletcsökkenés. 7. A termelıi árak és a termelés volumene is csökken. Dekonjunktúra. 8. Csökkenı bevételek, munkaerı-elbocsátás. A romló európai gazdasági kilátások és a lassuló reálgazdasági növekedés következtében a megrendelések csökkennek. Ennek hatására a vállalkozások beruházásainak leállása, jobb esetben átütemezése várható. A hanyatlás jelei a KSH statisztikái alapján már nyár elején láthatóak voltak, amely egyedül a mezıgazdaságban nem mutatott visszaesést. Ugyanakkor az ipari termelés növekedési üteme jelentısen lassult, 3,6 százalékkal nıtt csupán a kibocsátás az elsı háromnegyedévben. Az autóipar mintegy 10 százalékos veszteséget könyvelhet el az idei évre és az építıipar visszaesése is hasonlós szinten várható a tavalyi évhez képest a hitelbeszőkülés és annak kíséretében jelentkezı fogyasztás-visszaesés miatt. A folyamat hatásaként a munkaerıpiacon emelkedik a munkanélküliség, amelynek 7,5 százalékos rátája már jelenleg is magasnak tekinthetı.
Forrás: KSH A lakás- és ingatlanpiacon hirtelen fellépett dekonjunktúra egyrészt leértékeli a meglévı vagyonokat, másrészt erıteljesen a megtakarításra ösztönöz. E mellett az elmúlt két évben a lakossági fogyasztás megugrását okozó kedvezı hitelfelvételi kondíciók várhatóan 2009-ben már nem folytatódnak. Ennek következtében a lakossági fogyasztás beszőkülésére lehet számítani.! A megemelkedett kamatszintek és szigorodó hitelfeltételek a mezıgazdaságban tevékenykedı vállalkozásokat halmozottan érintik. Egyrészt keresleti oldalon várhatóan a krízis következtében szőkülnek a bel- és a külpiaci igények. A lakosság csak nehezebben és drágábban fog tudni hitelhez jutni, ami fékezi a magánfogyasztást. Az ágazatban tevékenykedı cégek számára szintén nehezedik a hitelhez jutás, melynek következtében a beruházások száma érzékelhetıen csökken, és lassítja a termelés bıvülését. A Kopint-Tárki és az Agrár-Európai Kft. által a közel múltban napvilágot látott Agrármonitor elemzései szerint a termelés volumenében is jelentıs visszaesés várható, illetve a termelıi árak is csökkennek az idei évhez képest. Több termék, de romló exportlehetıségek Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 2008-ban mindenképpen a mezıgazdaság az egyik legjobban teljesítı ágazat: a termelés mintegy 20 százalékkal emelkedik a tavalyi évhez képest és a GDP-ben való körülbelül 4,5 százalékos részesedés is 25-30 százalékkal nı. Sajnálatos módon az élelmiszer-feldolgozás 14 ága közül egy sem növekszik, összességében az elmúlt öt évben közel 20 százalékkal esett vissza. Ennek és a belföldi élelmiszerpiacon elszenvedett folyamatos részesedésvesztés következtében az alapanyagárak további mérséklıdése várható. A belföldi élelmiszerpiac feltételezhetıen 2009-ben sem fog bıvülni, az eladások volumene körülbelül az idei szinten marad. Ugyanakkor a forint gyengülése javíthatja a hazai
élelmiszertermelık versenypozícióját, hiszen az import drágulni fog. Kérdés, hogy a magyar élelmiszerek a jelenleg is akadályt jelentı versenyképességi problémákkal mennyire képesek megküzdeni.! A kedvezıtlen világgazdasági helyzet a magyar mezıgazdasági exportot a forint gyengülése ellenére mérsékli. A piacok beszőkülése és az árak mérséklıdése következtében már most érzékelhetı az agrárkivitel 5-10 százalék körüli visszaesése, mely folyamat az élelmiszerek világkereskedelmének lassulásával jövıre is áthúzódik. Az Európai Unió országai, amelyek a magyar agrártermékek legfontosabb felvevı piacait képezik (Németország, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia), a korábban várthoz képest mélyebb recesszió elé néznek. Ennek hatásaként a hazai agrárium súlyos export-visszaesés elé tekinthet. Várhatóan a magyar élelmiszeripari termelık piaci lehetıségei 2009-ben nem javulnak.! 2009-ben a mezıgazdasági értékesítés volumene a bel- és külpiacokon jó esetben stagnálni fog, miközben az árak nem érik él az idei év szintjét. Ennek következtében az árbevétel visszaesik, és a fennmaradáshoz a vállalkozások emberi erıforrásainak leépítésére kényszerülhetnek. A 2008-as jó termés sajnos nem képes a helyzetet megfelelıen javítani, és a recesszió áthidalásához szükséges tartalékok képzését elısegíteni, hiszen a termelık a termés jelentıs részét kénytelenek nyomott áron eladni. A tavalyi év látványos exportnövekedése nagyrészt a 2005. és 2006. év folyamán felhalmozódott intervenciós gabonakészlet értékesítésének volt köszönhetı, amely az idei évben már nem megismételhetı. A helyzetet nehezíti az elmúlt években az export és import viszonyában megfigyelhetı eltérı dinamika. A 2007-es év kivételével az export jelentıs mértékő bıvülése mellett az import növekedési üteme felülmúlta az exportét. Ez a belföldi élelmiszerpiac zsugorodását jelentette a gazdák számára. Forrás: Kopint-Tárki
Uniós források csak önerı mellett A 2009. év növekedési ütemét döntıen meghatározza, hogy az európai uniós finanszírozású fejlesztési kezdeményezések beindulnak-e, és képesek-e kellı löketet adni a beruházásoknak. Ugyanakkor a hitelezési hajlandóság csökkenése miatt a programokhoz szükséges saját erı elıteremtése kritikussá válhat, s így a finanszírozási gondok veszélybe sodorhatják az uniós támogatású projektek megvalósulását is. A költségvetési oldalon hozott megszorító intézkedések pedig az FVM mozgásterét szőkítik be. Túl a pénzügyi válság negatív hatásain a vállalkozások a jelenleg kialakult helyzetben hatványozottan szenvednek a már hosszabb ideje hordozott, teljesítıképességüket befolyásoló problémáktól. Ide tartozik a magas közterhek viselése, mely a vállalkozásokat nemzetközi viszonylatban versenyképtelenné teszi. A béreket terhelı adó- és járulékterhek alapján kalkulált 56 százalékos adóék elviselhetetlenül nagy terhet jelent a tisztességesen vállalkozni akarók számára. Nehézséget okoz a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedıen magas és bonyolult adminisztrációs kötelezettség és a fizetésképtelenség, illetve körbetartozás magas aránya. Ez utóbbi nagyságrendileg még mindig 600 milliárd forintra tehetı. Banki szempontból ennek növekedése kockázatosabbá teszi ezen ügyfélkör hitelezését, és tovább nehezíti a vállalkozások forráshoz jutását. 3. Megoldási lehetıségek a válságra A krízis kedvezıtlen hatásai uniós és tagállami szinten egyaránt cselekvésre sarkallta a döntéshozókat. Az indított akciók eredményessége nagy mértékben meghatározza, hogy országunk milyen hosszan és keservesen fog a recesszióból kilábalni. Az EU Versenyképességi Tanácsa a vállalkozások növekedésének ösztönzéséért az Európai Beruházási Alap által mőködtetett viszontgarancia-rendszer megújítását kérte, valamint olyan pénzügyi termékek kifejlesztését, melyek a kockázatosabb projekteket is támogatják. Ilyen például az induló vállalkozások, az innováció és az üzletátadás finanszírozása. Egy 45 milliárd forint keretösszegő, uniós társfinanszírozású kockázati tıke program beindulása nálunk jövı tavasszal várható. Az Európai Beruházási Bank is bejelentette szándékát, hogy növelni kívánja a kis- és középvállalkozások felé irányuló kölcsönzési kapacitását. E mellett az Európai Kisvállalkozói Törvény elfogadásával intézkedéseket fogadtak el a vállalkozások közbeszerzésekhez való hozzáférésének elısegítésére. Ez ugyan fıként tagállami feladatok közé tartozik, de a közös fellépés megfogalmazásával a tagállamok lehetıséget kaptak, hogy a jelenlegi helyzetben minden akadálytól mentesen tegyenek lépéseket a közbeszerzés és az állami támogatások terén, s így megkönnyítsék, illetve intenzívebbé tegyék a kisvállalkozások támogatását. A hazai állami szerepvállalás kedvezményes hitelek biztosításával, illetve egy 800 milliárd forintos mentıcsomag életre hívásával igyekszik segíteni a vállalkozók többlet terhein. A közel egy hónapja útjára indított mikrohitelek feltételei az eddigieknél kedvezıbb lehetıségeket biztosítanak a hitelképességet teljesíteni tudó vállalkozások számára. Egyrészt a
hitelkeret 6 milliós összege 10 millió forintra emelkedett, másrészt a beruházási mikrohitelek futamideje az eddigi 5 évrıl 10 évre növekedett. 1 A növekedési csomag meghirdetésével az állam fı célja a 2013-ig lehívható uniós források minél nagyobb mértékő igénybevételének támogatása. Ennek keretében a pályázatokhoz elıírt, s több vállalat számára belépési korlátot jelentı árbevétel-növelési elıírásokat a recessziós környezethez igazította. Így a 2009-re kiírt technológia korszerősítési pályázatoknál régiótól függıen már a nettó árbevétel 10-20 százalékos csökkenése is megengedett. Visszamenıen pedig a 2007. és 2008. évi beruházási pályázatoknál vállalt árbevétel-növekedés 1 százalékkal való mérséklését engedélyezi. A szükséges önerı elıteremtését az uniós forrásból finanszírozott és a kereskedelmi bankokon keresztül igénybe vehetı 100 millió forint alatti hitelek akár 80 százalékáig kiterjesztett garanciával segíti az állam. Ezen túlmenıen a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandóságát növelendı céllal a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-n keresztül 50 milliárd forint refinanszírozási hitelt biztosít, hogy a kis- és közepes mérető vállalkozások kedvezményes hitelezését fenn tudják tartani a hitelkamatok elszállása nélkül. A fent vázolt intézkedések figyelemre méltóak, ugyanakkor azok eredményessége nagy mértékben attól függ, hogy a vállalkozások helyzetét nehezítı többi tényezı esetében is születnek-e érdemi megoldások. A kilábaláshoz mindenképpen komplex, életszerő és összehangolt kis- és középvállalkozás fejlesztési program szükséges. Ebben a bizonytalan környezetben azt ajánljuk a kisvállalkozásoknak, hogy piaci kapcsolataik terén legyenek még megfontoltabbak, mint eddig. A csıdhelyzet elkerüléséért ügyeljenek arra, hogy olyan partnerekkel álljanak kapcsolatban és adjanak szállítói hitelt, akik stabil szereplık a piacon, és a követelés befolyása biztosan várható. Jelen helyzetben a túlélés záloga a racionalizálás és a költségek visszafogása, illetve az így keletkezı tartalékok átcsoportosítása olyan termékek elıállítására, amelyek nemzetközi viszonylatban is eladhatók. Hajdu Emese 1 Az aktuális hitelekrıl lásd bıvebben CD-nket.