Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fonyódi Tankerülete 138003 Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola 8640 Fonyód, Bartók B. u. 22. Tel.: 85/560-264, e-mail:zeneiskola@fonyod.hu Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola 8640 Fonyód, Bartók B. u. 22. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2016
Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény és rendeletei alapján a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola új Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotott. Az új szabályzat az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, dokumentumaihoz. A szabályzat elkészítését meghatározó jogszabályok, szakmai dokumentumok: Jogszabályi háttér 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 20/1997.(II.13.) Kormányrendelet 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról és annak végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 1992. évi XXII. Munka Törvénykönyve 2005 évi XC. törvény Rendelet az elektronikus információszabadságról 2008. évi CV. Státusztörvény 2011.CXC.törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletet Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok Alapdokumentumok: Alapító okirat Pedagógiai Program Házirend Belső szabályzatok Különös közzétételi lista Pedagógusok száma, végzettsége, az iskola eredményei, valamint a helyi kulturális életben való részvétele, mely felkerül Fonyód város honlapjára. 2
Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, hatálya Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató munkáltatói jogkörben eljárva tehet intézkedést, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja az illetőt, hogy hagyja el az iskola épületét. A szabályzatban foglaltak megszegése fegyelmi büntetést vonhat maga után. A fenti szabályzat megtekinthető az iskolatitkárnál előzetes egyeztetés után az intézmény irattárában. jelen szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az ezt megelőző szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Működési Szabályzatot felül kell vizsgálni: jogszabály SzMSz-t érintő változása esetén, ha az intézmény szervezeti felépítésének, működésének változása ezt szükségessé teszi, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada írásban kezdeményezi, a fentiekben foglaltakon kívül legalább ötévenként átfogó felülvizsgálatot kell tartani Az intézmény alapadatai Az intézmény neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 138000 Fonyódi Tankerület Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskolája 138003 A közoktatási intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény OM azonosítója: 040064 Jogállása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egysége Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény működtetője: Fonyód Város Önkormányzat Címe: 8640 Fonyód, Fő u. 19. 3
Az intézmény önálló költségvetéssel nem rendelkezik, előirányzatát a fenntartó határozza meg, ezért a fenntartó által kiadott utasítások szerint jár el. Az intézmény bélyegzői: 1) Körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címere, a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola * Fonyód * körfelirattal. 2) Hosszú bélyegző, a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola 8640 Fonyód, Pf: 5. Bartók B. u. 22. Te: 85-560-264 felirattal. Székhelye: 8640 Fonyód, Bartók B. u. 22. Működési területe: Fonyód, Balatonfenyves Telephelyek címe Palonai Magyar Bálint Általános Iskola 8640 Fonyód. Fő u.4. 8646 Balatonfenyves Kölcsey u. 38-39. Telefon: 85/560-264 20/3804529 E-mail: zeneiskola@fonyod. hu A közoktatási intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: Zeneművészeti ág: 200 fő Táncművészeti ág: 100 fő 2 évfolyamon előképző 6 évfolyamon alapfok 4 évfolyamon továbbképző Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti ág: Tanszakai: Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita,kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgya: gitár Billentyűs tanszak tantárgya: zongora Vonós tanszak tantárgya: gordonka Vokális tanszak tantárgya: magánének Kötelező tantárgyak: szolfézs kötelező (4.évfolyamig) Kötelezően választható tantárgyak (5. évfolyamtól): zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus Táncművészeti ág: Társastánc Kötelezően választható tárgyak: viselkedéskultúra, társastánctörténet Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató: 1 fő Tanárok: 7 fő 4
Tanárok: zongora 2 fő furulya-fuvola 1 fő rézfúvós 1 fő szolfézs-magánének 1 fő gitár-gordonka 1 fő társastánc 1 fő iskolatitkár 1 fő Szakmai létszám: 7fő Technikai létszám: 1 fő Engedélyezett létszám: 8 fő A takarító, karbantartó feladatokat a Fonyódi Városüzemeltetés Szervezet látja el. 1. A működés rendje, tanítás rendje, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Felvétel az intézménybe Az intézménybe minden tanuló jelentkezhet, aki a törvényi előírásoknak megfelel és kedvet érez a zenetanuláshoz, valamint alkalmas a választott hangszer használatára. A jelentkezés határidejéről, valamint a felvételi időpontjairól az intézmény igazgatója tájékoztatót ad ki. A felvételi meghallgatásokra a tanév végén kerül sor a következő tanévre. Minden szakra a tanszak tanárai végzik a meghallgatást. A kis előképzőre való jelentkezést az óvodákban és a Művészeti Iskola hirdetőtábláján hirdetik. Az előképzőre az általános iskolák első osztályaiban végeznek tehetségkutatást a szolfézs és hangszeres tanárok. Amennyiben valamelyik tanszakra nincs elég jelentkező, ősszel pótfelvételt tartanak. A beszámoltatás rendje Az iskola tanulói a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint félévi és év végi vizsgákon, beszámolókon vesznek részt. Minden növendék művészeti alapvizsgát tehet a 6. évfolyam befejezése után, és záróvizsgát a 10. továbbképző évfolyam befejezése után. Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki jogszabályban meghatározottak szerint szervezett művészeti alapvizsgát tett. A vizsgát jogszabály alapján az iskola szervezi. A vizsgára jelentkezés módja és határideje: az iskola által kiadott, kitöltött, a tanuló és szülője által aláírt nyomtatványon, a vizsgákat megelőző hónap végéig. A tanév rendje A tanév a jogszabályban meghatározott napon, szeptember 1-én kezdődik és június 15-én fejeződik be. A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az 5
igazgató határozza meg. A szorgalmi idő két félévből áll. Eltérő rendelkezés hiányában az első félév a szorgalmi idő kezdő napjától - január hó 31. napjáig, a második félév február hó 1. napjától a szorgalmi idő befejező napjáig tart. A tanítás rendje A hangszeres oktatás az intézmény központi épületében (székhely, Bartók Béla 22. ) a kihelyezett oktatás pedig a telephelyeken Balatonfenyves ill. Fonyód, Fő u 4.)folyik. A tanítási órák 45 percesek a csoportos oktatásban (kiselőképző, előképző,szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, zenekar, kórus, kamarazene, kamaraének). Az "A" tagozat hangszeres órái 2x30 percesek, a "B" tagozaté 2x 45 percesek. Az intézményben a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A tanulót az iskola székhelyén a szülők a tanteremig kísérhetik, a telephelyeken az adott iskola előírásához igazodva kell a tanulót elkísérni. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény székhelye szorgalmi időben hétfőtől péntekig naponta 8-20 óráig tartható nyitva. Az intézmény az egyenletes tanulói terhelés figyelembe vétele miatt - szombaton is nyitva tarthat. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Hivatalos ügyintézés az intézmény iskolatitkári irodájában történik hétfőtől csütörtökig naponta 8-16 óra között, pénteken 8-14 óra között. A tanulók felügyelete Az intézményben a nyitva tartás teljes ideje alatt folyhat oktatás. A tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a tantermekben. A tanteremben tartózkodás rendjét a házirend szabályozza. A vezetők benntartózkodása A nyitvatartási időben az iskola vezetője, ill. az iskolatitkár az iskolában tartózkodik. Ha egyikük sem tartózkodik az iskolában, az azonnal intézkedésre jogosultak körét a helyettesítés rendje határozza meg. A távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felel az intézmény bezárásáért. A házirendet a tanulóval az első tanítási napon meg kell ismertetni és nyilvános helyre hirdetőtáblára - kitenni. A tanulók jogai és kötelességei Minden tanuló joga, hogy adottságának, képességének fejlesztése érdekében művészeti oktatásban és nevelésben részesüljön. Minden tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tanítási órákon, fegyelmezett magatartást tanúsítson, 6
tartsa tiszteletben az iskola nevelőinek, egyéb dolgozóinak, tanulótársainak emberi méltóságát, tartsa be a házirendet. Az intézmény házirendje részletesen tartalmazza azokat a jogokat és kötelezettségeket, magatartásbeli szabályokat, melyek az iskola tanulóira nézve kötelező érvényűek. Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, írásbeli intésben részesítendő.(szaktanári, igazgatói) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult. A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: írásbeli figyelmeztetés szóbeli vagy írásbeli megrovás, szigorú megrovás kedvezmények, juttatások csökkentése, elvonása áthelyezés másik tanulócsoportba eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából Az intézmény épületeinek, helyiségeinek használati rendje Az iskola helyiségeinek használói felelősek: a. az iskola tulajdonának megóvásáért b. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért c. tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartásáért d. az iskolai SZMSZ-ben és a Házirendben megfogalmazottak betartásáért A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola helyiségeit külső igénylőnek külön megállapodás alapján a fenntartó ill. a működtető hozzájárulásával - át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat nem zavarja. Az igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhat. Az üresen hagyott tantermeket zárva kell tartani, a tanítás befejezése után a termek ablakainak és ajtajának zárásáért, a gépek kikapcsolásáért, áramtalanításáért az ott tanító tanár a felelős. Illetéktelen behatolás vagy bármilyen rendkívüli körülmény észlelése esetén (árvíz, jégeső, csőtörés, deviáns magatartást tanúsító személy vagy személyek érkezése) az intézményben tartózkodó tanár, (iskolatitkár) az intézményvezetőt, egyidejűleg a rendőrséget vagy a tűzoltóságot értesíti. Kártérítési kötelezettség Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak meg kell téríteni, melyben a Ptk. előírásai az útmutatók. Az épület helyiségeire vonatkozó kiegészítő szabályok a Házirendben találhatók. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje Tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, 7
közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola, illetve az alapfokú művészetoktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőként bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások költségeit a szülők meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. A tanulmányi, szakmai versenyek részei a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások Az intézményvezető engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Tanítási szünet alatti munkavégzés A pedagógusok az iskola éves munkaterve alapján szervezett foglalkozásokon (órapótlás, versenyre és szereplésre való felkészítés) vesznek részt. Szervezett foglalkozások hiányában heti kötelező óraszámuknak megfelelően egyéb iskolai feladatokra vehetők igénybe. Az alkalmazottak heti munkaidőnek megfelelően dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki. Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés Tanítás nélküli munkanapokon a munkavégzés minden iskolai dolgozó számára kötelező. A mindenkori feladatnak megfelelően elkészített beosztás szerint, illetve, akinek esetlegesen nincs konkrét, az iskola vezetője által definiált feladata, és egyéb feladatait nem az iskolában végzi, az köteles az intézményvezetővel egyeztetni a munkavégzése helyét. Feladatok Részvétel a hangversenyek, rendezvények megrendezésében és bonyolításában, nevelési értekezleteken, szakmai továbbképzéseken. Az iskola vezetője, vagy az őt helyettesítő pedagógus által elrendelt egyéb feladatok elvégzése. 8
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolai oktató-nevelő munka belső ellenőrzése Az ellenőrzés célja a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kellene a célokból és a tervekből kiindulva. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben megtörténjen, a hozzájuk vezető okok feltárásra kerüljenek, másrészt fokozódjon a munka hatékonysága. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola vezetője a felelős. Az intézményvezető ellenőrzési feladatokkal láthat el bármely iskolai alkalmazottat. Az iskola minden dolgozója felelős a saját területén végzett tevékenységéért. A belső ellenőrzési tevékenység feladata: biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű információt az oktatásinevelési intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseiről és annak színvonaláról; jelezze az intézményvezető számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait; segítse a vezetőt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában; biztosítsa az intézmény törvényes működését a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belső szabályzatokban foglalt előírásoknak, követelményeknek is. Az ellenőrzési típusok Tárgya szerint: az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenőrzés; az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló cél-ellenőrzés; több helyszínt vagy személyt érintő, de azonos témára irányuló témaellenőrzés; egy már korábban lefolytatott ellenőrzés intézkedéseinek végrehajtását, azok eredményességét vizsgáló utóellenőrzés. Tartalma szerint: pedagógiai, szakmai ellenőrzés ügyviteli ellenőrzés tanügy igazgatási ellenőrzés Időpont szerint: a végrehajtást megelőző előzetes ellenőrzés a munka végzésével párhuzamosan történő egyidejű ellenőrzés a munkát követő összegző vagy utólagos ellenőrzés Megszervezése szerint: munkafolyamatba épített ellenőrzés (ha egy vagy több hibás munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység) munkafolyamatot követő ellenőrzés Gyakorisága szerint: folyamatos 9
időszaki eseti Iránya, kiterjesztése szerint: teljes körű szúrópróba-szerű A vezetők ellenőrző tevékenysége Intézményvezetői ellenőrzés Az intézmény vezetőjének, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. Az iskola belső ellenőrzésekor az intézményvezetőnek az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: hogyan teljesíti az iskola oktatási-nevelési feladatait; a nevelőtestület követi-e a Pedagógiai programban rögzített elveket; a tantervi követelményeknek megfelelően és hatékonyan folyik-e az oktatás; Házirend, SZMSZ, Munkaköri leírásokban foglaltak és az egyéb belső szabályzatok betartásának ellenőrzése; munkaidő pontos betartása; pályakezdő és új kollégák munkájának figyelemmel kísérése. Az ellenőrzés típusai: pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése; időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések; tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Az ellenőrzés formái: óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése; beszámoltatás; eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, bemutatók); Az ellenőrzés színterei: tanórához és pedagógiai tevékenységhez kapcsolódóan: óralátogatás dokumentumok ellenőrzése taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása rendezvények, ünnepségek versenyen elért eredmények iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatok: intézmények (középiskolák, általános iskolák, óvodák, művelődési ház, múzeum, könyvtár) fogadó órák, szülői értekezletek tanulmányi kirándulások minőségfejlesztés értékelés mérések, vizsgálatok partneri elégedettségmérés belső szabályozók betartásának ellenőrzése tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűdvizsgálat 10
egyéb továbbtanulás házirend tanítás nélküli munkanapok felhasználása továbbképzésen való részvétel ellenőrzése A tanóra ellenőrzése A hatékony, tantervi követelmények szerinti oktatás ellenőrzése az óralátogatásokon, növendék hangversenyeken és a vizsgákon szerzett tapasztalatokon keresztül történik. Az elvárt szint a Pedagógiai programban rögzített követelményrendszer. Óralátogatáson részt vehet az intézmény vezetöje, a szaktanárok, valamint az, akinek ezt az intézményvezető engedélyezte. Az óralátogatás időpontját előzetesen közölni kell az érintett szaktanárral. Tájékoztatni kell az ellenőrzés céljáról és szempontjairól. Amennyiben az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, lehet előre nem közölt ellenőrzést is végezni. A tanév folyamán tervezett óralátogatásokat a munkatervben kell rögzíteni. Az osztályzatok megállapítása kizárólag a tanár feladata és joga. Szempontok az óralátogatásokhoz: a pedagógus rendelkezik átfogó, korszerű szaktudományos ismerettel óráját a céloknak megfelelően, logikusan építi fel, észreveszi a kiemelkedő tehetségű növendéket és biztosítja számukra a tehetségfejlesztéshez szükséges lehetőséget, differenciáltan foglalkozik a lemaradókkal, gyenge képességűekkel, módot teremt a felzárkóztatásukra, ezzel kapcsolatban szakszerű, világos koncepciója van, felismeri a tanulók képességeit, különböző adottságaikat, személyre szabott, többféle módszertanban gondolkodik, értékelése világos, igazságos, előremutató, ösztönző önálló gyakorlásra, rendszeres munkára ösztönöz tanulást segítő, támogató környezetet teremt (pl. teremdíszités) növendékeiben kialakítja az on-line információk befogadádának, továbbadásának etikus módját, segíti a közösségek alakulását, (kamara zene együttesek, szolfézscsoportok, tanszakok) bizalommal teli légkört alakít ki, kommunikációja pontos, Mindezek összefüggésében vizsgálni kell: a tantervi követelmények teljesítésének szintje mit mutat; a tananyag terjedelme és jellege összhangban volt-e a tanuló életkori sajátosságaival; a tananyag alkalmas volt-e a jártasságok és készségek kialakítására és a képességek fejlesztésére; a tanulók elsajátították-e a szükséges készségeket és ismereteket; mi volt a jelentősége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából; megfelelő volt-e az óra tartalma szakmai szempontból; hogyan alkalmazta a tanár a korszerű pedagógiai technikákat; helyesen határozta-e meg az óra oktató-nevelő célját, elérte-e a kitűzött célt; 11
milyen volt az óra céljának tudatosítása; érvényesül-e a tanár vezető szerepe; hogyan segítette a tanóra a tanuló személyiségének fejlesztését; milyen volt a bemutatás és a szemléltetés; milyen a magatartása, hogyan reagál a tanórán előforduló jelenségekre; csoportos oktatás esetén milyen a frontális, csoportos és az egyéni tanulás szerepe, aránya, van-e kialakult munkarend, ez célszerű-e vagy csak formális; milyen volt az óra technikai szervezése, a tanár időbeosztása; ki tudták-e használni a tanóra minden percét munkára, nem végzett-e felesleges munkát a pedagógus, milyenek az érzelmi megnyilvánulások az órán; általában milyen volt a gyakorlás, érvényesült-e a fokozatosság, a változatosság, a tanulók egyéni képességeihez való igazodás elve; a nevelő meggyőződött-e a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről; milyen formája volt az ellenőrzésnek; az ellenőrzésből kapott információkat hogyan hasznosította a tanár; vannak-e kialakult normái az értékelésre, helyesek-e ezek; bevonja-e a tanulókat az értékelésbe, gondol-e arra, hogy ennek során helyes szemléletet alakítson ki a követelményekről és ezeket elfogadtassa tanítványaival; használta-e a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. A tanórai értékelés esetén figyelembe veendő szempontok a tanulókkal kapcsolatban: neveltség, a gyerekek hozott tudása, képességeik, családi környezetük, az iskola lehetőségei és felszereltsége. Eredmények, következtetések: a tanóra pozitívumai, negatívumai, továbbfejlesztés lehetőségei, a tapasztalt hibák (változtatás módja, lehetősége). Az ellenőrzés tapasztalatit a pedagógussal ismertetni kell, amellyel kapcsolatban a pedagógus észrevételt tehet. Az általánosítható tapasztalatokat nevelési értekezleten összegezni és értékelni kell. Tanügyigazgatási ellenőrzés Tanügyigazgatási ellenőrzés körébe tartozik: órarend megléte és betartása; -készíti a szaktanár, statisztika szakszerű elkészítése; - készíti az intézményvezető és az iskolatitkár,, munkarend kialakítása; -készíti az intézményvezető, beiratkozás; -végzi az iskolatitkár, ellenőrzi az intézményvezető, vizsgák és növendékhangversenyek megszervezése; -végzi az intézményvezető bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok; - végzi az iskolatitkár, ellenőrzi az intézményvezető bizonyítvány nyilvántartás; - végzi az iskolatitkár, ellenőrzi az intézményvezető 12
munkaköri leírások megléte; - felelős az intézményvezető házirend betartása; - ellenőrzi az intézményvezető Nyomtatványok ellenőrzése 1. Beírási napló vezeti az iskolatitkár, ellenőrzi az intézményvezető 2. Tájékoztató füzet vezetik a tanárok, ellenőrzi az intézményvezető 3. Egyéni foglalkozási napló vezetik a tanárok, ellenőrzi az intézményvezető,és a minőségirányítási felelős 4. Csoportos foglalkozási napló vezetik tanárok, ellenőrzi az intézményvezető, és a minőségirányítási felelős 5. Tantárgyfelosztás készíti az intézményvezető, 6. Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről készíti az iskolatitkár, ellenőrzi az intézményvezető 7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény vezetik a tanárok, 8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap vezeti az iskolatitkár, ellenőrzi az intézményvezető 9. Javítóvizsga-jegyzőkönyv vezetik a tanárok, ellenőrzi az intézményvezető 10. Jegyzőkönyv a vizsgához vezetik a tanárok, ellenőrzi az intézményvezető Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről vezeti az intézményvezető Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről vezeti az intézményvezető Bizonyítványkönyv vezetik a tanárok, ellenőrzi az intézményvezető 11. Törzslap külív, belív vezetik a tanárok, ellenőrzi az intézményvezető A tanügyigazgatási ellenőrzés naplók esetében havonta történik, statisztika elkészítése október 15-ig. Anyakönyvek és beírási naplók ellenőrzése tanév elején, félévkor és évvégén, órarend, ellenőrző és napló esetében pedig óralátogatáskor történik. A beiratkozásra a tanév utolsó hetében kerül sor, a pótbeiratkozás szeptember első hetéig tart. A beiratkozás során az adminisztráció vezetését az iskolatitkár végzi. A bizonyítványokat tanév elején kell beszedni, felelősek a szaktanárok, ellenőrzi a minőségirányítási felelős. Tanév végén a bizonyítványok helyes kitöltéséért felelősek a szaktanárok, ellenőrzi az intézményvezető és a minőségirányítási felelős. Adatszolgáltatásért felelősek a szaktanárok, a nyilvántartás vezetése az iskolatitkár feladata, ellenőrzi az intézményvezető Munkaköri leírások elkészítése az intézményvezető feladata, folyamatosan ellenőrzi aktualitásukat és szükség szerint változtat ezeken. A házirend és az SZMSZ elkészítése az intézményvezető feladata, a nevelőtestület fogadja el, meglétéért és jogszerűségéért az intézményvezető felel. Az intézmény vezetője ill. a nevelőtestület szükség szerint kezdeményezheti a változtatásokat. A munkáltató ellenőrzési feladatai Munkáltatói feladatok körébe tartozik: a kinevezési okmányok jogszerűségének ellenőrzése, ezen belül a besorolások, átsorolások, kinevezés-módosítások, jubileumi jutalmazásokkal kapcsolatos tevékenységek, munkaidő pontos betartatása, munkarend kialakítása és betartatása. A feladat az intézményvezető hatásköre. Az ellenőrzés folyamatos. A pályakezdők és új kollégák segítése az intézményvezető és a tanárok feladata. 13
Gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatok Gazdálkodással kapcsolatos feladatok körébe tartozik: szakleltárak vezetése; helyettesítés elszámolás készítése; szabadság- és távolmaradás-jelentés készítése; beszerzések. Az ellenőrzés az intézményvezető feladata, mely a leltár esetén évente, helyettesítés, távolmaradás esetén havonta történik, a beszerzésekkel kapcsolatban folyamatos. A tandíjak és térítési díjak beszedését, átvételi elismervény, ill. számlák kiállítását az az iskolatitkár végzi, ellenőrzi az intézményvezető a tanév elején, félévkor és a beíratkozási időszak végén. Egyéb ellenőrzési feladatok Egyéb ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok: munka-, tűz- és vagyonvédelem; rendszeres üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása; tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése; tantermek, illemhelyek, folyosók, udvar tisztasága; továbbtanulással kapcsolatos teendők Tűz-, munka- és vagyonvédelmi oktatáson a dolgozók tanév elején vesznek részt, ezt aláírásukkal igazolják. Felelős az intézmény vezetője. Az üzemorvosi ellátás megszervezése és biztosítása az intézményvezető feladata. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a teljes alkalmazotti közösség felel. A szaktanároknak a tanév elején tájékoztatniuk kell a növendékeket a házirendben foglaltakról. Az alkalmazottaknak a tanév folyamán figyelemmel kell kísérniük az iskola épületének és eszközeinek állapotát. Amennyiben olyan változást észlelnek, amely lehetőséget teremt balesetek előfordulására, azt azonnal kötelesek jelenteni az intézményvezetőnek, aki ennek elhárításáról azonnal köteles intézkedni. Az alkalmazottak munkahelyen tartózkodásuk közben kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni az iskolában tartózkodó növendékek magatartását és tevékenységét, szükség esetén, a baleset elkerülése érdekében, kellő gondossággal és pedagógiai szakértelemmel eljárni. Az épület tisztán tartásáért a takarító felelős, akinek munkaköri leírását a Városüzemeltetés adja. Ellenőrzi minden pedagógus,folyamatosan és az intézet vezetője, aki az esetlegesen felmerülő problémákról tájékoztatja a Városüzemeltetést. Az iskola épületének tisztaságára az alkalmazottaknak és a növendékeknek egyaránt ügyelniük és figyelniük kell. A nem megfelelő tisztaságot jelenteniük kell az intézményvezetőnek. A továbbtanulási szándék felmerüléséről a tanárok értesítik az intézményvezetőt, aki a szükséges szervezési feladatokat ellátja. A növendék kellő haladásáról az érintett szaktanároknak folyamatosan kell tájékoztatniuk az intézményvezetőt. 14
3. Idegenek benntartózkodásának rendje A növendékeket kísérő hozzátartozók az intézmény folyosóján, az előtérben várakozhatnak. A szaktanárokkal történő előzetes egyeztetés után látogathatják az egyéni hangszeres órákat. Az intézmény területén az intézménnyel kapcsolatban nem álló személy nem tartózkodhat. Az iskola területére szúró, vágó, balesetet okozó eszközt, kábítószert, cigarettát behozni szigorúan tilos! 4. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény vezetője Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó, az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatását a Klebelsberg Intézményfenntartó központtól kapja. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az intézményvezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézmény önértékelés működéséért, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtás a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; tanulóbalesetek megelőzéséért Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen: utasítási, ellenőrzési jog a intézmény közalkalmazottjai felett a nevelőtestület vezetése nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése, értékelése az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése a munkaköri leírások elkészítése, kiadása a munkarend megállapítása rendkívüli munkavégzés elrendelése szabadság kiadása, engedélyezése a diáktanáccsal valamint a szülői szervezettel való együttműködés, tájékoztatás az iskolatitkár munkájának közvetlen irányítása a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezése. 15
Kizárólagos jogkörébe tartozik: a fenntartó előtti képviselet a tantárgyfelosztás, az éves szakmai beszámoló elkészítése és megküldése a fenntartónak A nevelőtestület tagjai, a pedagógusok A pedagógusok az iskola nevelési-oktatási feladatait látják el. Oktatott tantárgyuknak megfelelően az intézményvezető közvetlen irányításával dolgoznak. A pedagógusok törvényes munkaideje a közoktatási törvény szerint: heti 40 óra. Kötelező óraszám 22-26, melynek egyenlő elosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A kötelező bent tartózkodás ideje heti 32 óra, melyet a pedagógusok havonta írásban rögzítenek és leadják az intézmény vezetőjének, aki aláírásával igazolja azt. A pedagógusok heti munkarendje a leadott órarend szerint történik. A nevelőtestületet alkotó pedagógusok felelősséggel, önállóan, egységes elvekkel és szabad módszerek kiválasztása alapján végzik munkájukat. A nevelőtestület tagjainak legfontosabb feladatai: működjön közre az iskolai és tanszaki jó közösség kialakításában és fejlesztésében figyeljen az iskolai élet problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire, segítse a helyes kezdeményezések kibontakozását a hibák megszüntetését javaslataival és bírálataival mozdítsa elő az iskola pedagógiai céljainak megvalósulását fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét rendszeresen képezze magát önállóan, vagy szervezett továbbképzés keretében munkatársaival, a szülőkkel és a gyermekekkel való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált viselkedés szabályai tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekek szüleivel, szóban, és a tájékoztató füzet útján tájékoztassa őket szaktárgya tanításában a helyi tanterv alapján haladjon törekedjen a jó képességű tanulók versenyre történő felkészítésére, jó szereplésükkel is őrizve az intézmény jó hírnevét vegyen részt az iskolai ünnepélyeken, tevékeny módon az értekezleteken, megbeszéléseken folyamatosan fejlessze informatikai tudását gondoskodjon egészségi állapotának megóvásáról, vegyen részt az évenkénti orvosi ellenőrző vizsgálaton A pedagógusnak a nevelő-oktató munkával és az iskola működésével összefüggő, tanítási órákon kívüli feladatait e működési szabályzat, továbbá a pedagógusok munkaköri kötelezettségeiről kiadott állásfoglalás alapján az intézmény vezetője határozza meg az egyenlő teherviselés figyelembevételével, az éves munkatervben, illetve a tantárgy felosztásban. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének. 16
5. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével A nevelőtestület az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Ktv.-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Nevelőtestületi értekezletek formái tanévnyitó félévi tantestületi tanévzáró nevelési rendkívüli Tanévnyitó értekezlet Az intézményvezető által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az intézményvezető ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról, melyet megküld a fenntartónak. Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában az intézményvezető ezen az elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév kiemelkedő feladatairól. Időpontját a munkaterv tartalmazza. Tanévzáró értekezlet A tanév rendjének megfelelően. Ezen az intézményvezető elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. A nevelőtestület határozatképessége A nevelőtestület határozatképes, ha jelen van a tejes munkaidőben, foglalkoztatott tagjainak legalább 90%-a.. A határozatuk jogerős, ha a határozatképes testület jelenlévő tagjainak 50%-a és plusz egy fője támogatja azt. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az intézményvezető rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tarthat szükség szerint. Az értekezletet tanítási időn kívül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület előzetes tájékoztatás alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a 17
házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat amennyiben a tantestület úgy dönt, az intézményvezető titkos szavazást rendel el ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el A jegyzőkönyv másolatát a irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. A nevelői értekezlet munkaprogramját az éves munkaterv tartalmazza, de ettől az intézmény vezetője indokolt esetben eltérhet. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető vezeti. Az értekezlet megnyitásakor meg kell állapítani az aláírt jelenléti ívből a határozatképességet. Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet akkor is, ha azt a nevelőtestület legalább egy harmada kéri. A tanévzáró értekezletet az utolsó tanítási napot követő 8 napon belül kell megtartani. Ezen az intézményvezető elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható. Az értekezleten résztvevőket a titoktartási kötelezettségükre az intézményvezetőnek figyelmeztetni kell. Az értekezletről az iskolatitkár jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a résztvevő személyek nevét, lényeges megállapításokat, a meghozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok megoszlását. A nevelési értekezleten hozott határozatokat írásba kell foglalni és a munkatervhez kell csatolni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető és a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni és csatolni kell mellé a jelenléti ívet. Szülők Szervezete Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, ill. kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Feladata egyebek mellett a kapcsolattartás az intézmény vezetőjével. Tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze az intézményvezető azzal a céllal, hogy tájékoztassa a szülők szervezetét az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskola szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői szervezet számára: véleményezési joga van az SZMSZ-ről, Házirendről, a Pedagógiai Programról, valamint az iskola életével, működésével kapcsolatos kérdésekben. Intézményi Tanács A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. aug. 30-i módosításakor minden iskola számára kötelező feladatként jelent meg az intézményi tanács megalakításának kötelezettsége. A Nkt. 73. (3) bekezdése szerint az iskolákban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjaiból hozható létre az intézményi tanács. 18
Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, az Oktatási Hivatal által történt jóváhagyást követően az intézményi tanácsot felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács dönt: működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Diáktanács A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diáktanácsot hoznak létre. A diáktanács tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diáktanácsba minden tanszak egy főt delegálhat. A diáktanács munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diáktanács megbízása alapján eljárhat a diáktanács képviseletében. A diáktanácsot képviselő diákküldött folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. Nevelők, szülők A szülők tájékoztatásának formái: az iskola az éves munkatervben ad tájékoztatást a tanév programjairól, melyet nyilvános helyen függeszt ki rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató füzeten keresztül valamennyi pedagógus köteles a tanulásra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni, dátummal és kézjeggyel ellátni a szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az előzetesen egyeztetett időpontban való személyes találkozások szolgálnak 19
a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestülettel. a szülők és más érdeklődők számára az iskola alapdokumentumainak egy példánya megtekinthető az iskolatitkárnál, valamint a városi honlapon.(pedagógiai Program (nevelési program és helyi tanterv), SZMSZ, Házirend) Szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról az intézményvezetőtől előzetesen egyeztetett időpontokban kérhetnek. 6. A közoktatási intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény általános képviseletét az intézményvezető látja el. Az ő távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli: az intézményvezető akadályoztatása esetében Tóth Attila, az ő akadályoztatása esetén Takácsné Baja Erika. 7. Az intézmény külső kapcsolatai Oktatási intézményekkel való együttműködés Különösen fontos a jó munkakapcsolat kiépítése a helyi oktatási intézményekkel. Célszerű, ha a tanárok személyes kapcsolatot tartanak az általános iskola szaktanáraival. Az intézmény vezetője rendszeresen egyezteti a fontosabb iskolai rendezvényeket, az órarend elkészítésénél pedig alkalmazkodik az általános iskola óratervéhez. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a helyi óvodával, évente több alkalommal hangversenyt, hangszerbemutatót tart az óvodások számára, ezzel is biztosítva az utánpótlást. Kapcsolat a fenntartó, szakmai irányító, és tanácsadó szervekkel A fenntartó, felettes szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik. Az intézményvezető a nevelő-oktató munkára vonatkozó szakmai utasításokat csak a felettes szerv illetékes képviselőitől fogadhat el. Iskolánk dolgozói a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve az intézményvezető útján fordulhatnak a fenntartó és irányító szervekhez. Az intézményvezető minden rendkívüli eseményről 24 órán belül jelentést tesz a fenntartó szervnek. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. 8. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat a szervezési felelősöket a nevelőtestület közösen határozza meg. 20
Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás a növendékek részt vehetnek a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban, szerepelhetnek a művészeti iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken, rendezvényeken Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: nemzeti és zenei ünnepek tanári hangverseny a Zenei Világnap alkalmából (október 1.) Városi Karácsonyi Koncert tanári koncert a Magyar Kultúra Napja alkalmából (január 22.) Tavaszköszöntő Koncert (Tavaszi Fesztivál keretében) növendékhangversenyek tanszaki koncertek tanévzáró koncert A rendezvények pontos idejét és helyszínét az éves munkaterv tartalmazza, ezekről a tanulót a tájékoztató füzetben értesítjük. 9. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (védő, óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi és a tűriadó terv rendelkezéseit. A tanárok a tanórai foglalkozásokon, valamint rendezvények ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola vezetőjének e feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni szülő értesítése indokolt esetben A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 21
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével kell elvégezni. A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményben dolgozóknak alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegyék. Az intézményi védő, óvó előírásokat, ezen belül a vezetők, a pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladatait a tanulói balesetek megelőzésében és tanulói baleset esetén az iskola Munkavédelmi Szabályzata és Tűzvédelmi Szabályzata, valamint a Házirend tartalmazza. Mindenkinek ismernie kell a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Tanévenként az évnyitó értekezleten a közalkalmazottak részére Tűz és Balesetvédelmi oktatást tartunk. Minden tanuló az első tanítási órán vesz részt a Tűz és Balesetvédelmi Tájékoztatón. Az iskola székhelyén kívül szervezett oktatás, valamint rendezvények alatt az adott iskolára, helyszínre vonatkozó előírások, szabályok betartása az irányadó. Ezért a pedagógusnak kötelező megismernie az érintett helyszínre vonatkozó előírásokat. Az érintett diákoknak kötelező a pedagógus utasításait betartani. 10. Rendkívüli esemény, bombariadó és minden, a tanulók testi épségét veszélyeztető egyéb esetben szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokások menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), tűz, robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola vezetőjével. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők intézményvezető intézményvezetőt helyettesítők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 22