Kaposvári SZC Eötvös Loránd Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Osztályfőnöki helyi tanterv szakgimnáziumi 9-13. évfolyamok számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. sz. melléklet alapján Célok, feladatok: A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézményünk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának: ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A szakgimnáziumnak iskolánkban egy nyelvi előkészítős (angol), négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A 9 12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazható tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére,
továbbépítésére, integrálására. A nevelő-oktató munka megtervezésekor figyelembe veszi a kulturális intézményrendszer által kínált nem formális, informális tanulási lehetőségeket. Fejlesztési területek - nevelési célok: A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Nat-ban megjelenő nevelési célok megadják az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: 1. Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon alapuló és vallási gyökerű éves ünnepkört, van tapasztalata az ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül
értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. 4. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, amelyben az ember személyisége alapvető befolyással bír elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához szükséges ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. 5. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a
gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. 6. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stressz oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, ezektől tudatosan tartózkodik. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a
gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. 9. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni t, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euró övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexekről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életére. Törekszik rá, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitellel elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. 11. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó
kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nemkívánatos tartalmak elhárítására. 12. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz azt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. A tanulók értékelése: Az érdeklődés felkeltésére és aktív cselekvésre alapozott, oldott légkörű személyiség-fejlesztés a célunk. A nyílt, őszinte légkör megteremtése alapvetően befolyásolhatja a foglalkozások sikerességét. A tevékenységek eredményességét egyes témák esetében természetesen nem osztályozunk. Az ismeretek elsajátításának, a megértésnek és a pozitív viszonyulás kialakulásának végső mércéje a tanulók személyiségében rögzült pozitív irányú változás, a magatartás minősítésére a magatartási osztályzat szolgál. Elsősorban az interaktív tanítási-tanulási folyamatban megnyilvánuló aktivitást értékeljük. A témák megértését a csoportos megbeszélés, feldolgozás, önálló példák, és elemzések sora igazolja. A tanulók helyes szokásrendszere, életvezetése, testi-lelki harmonikus működése az érték. A és összefüggések egyéni és csoportos értelmezése, a pozitív értéktételezés, tanulók személyiségében bekövetkezett pozitív irányú változás az érték, a minőség. A legfontosabb, kategóriák és összefüggések ismeretének mérésére és az eredmények indirekt visszacsatolására számtalan lehetőség kínálkozik a fiatalok szabadságjogának és emberi méltóságának megsértése nélkül. Törekedjünk az önértékelés és egymás értékelése, valamint a tanári értékelés egyensúlyának összhangjára. A helyes ismeretek, belsővé vált normák és pozitív tartalmú cselekvések alapján indirekt visszajelzésre törekedjünk, s az igazságosztó értékelést és minősítést mellőzzük!
A magatartás értékelésének elvei: Példás a tanuló magatartása (5). a) Vállalt feladataival (osztályfőnöki, szaktanári stb. megbízatásaival) azonosul, és b) teljesíti azokat, a szó és tett egysége jellemzi. c) Ha társaihoz, az osztály- és iskolaközösséghez való viszonya felelősségteljes. d) Ha az adott évben fegyelmi büntetése nem volt (igazolatlan hiányzás, a házirend megsértése). Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem lehet. e) Ha a tanuláshoz való viszonya a képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes. f) Ha tanáraival, iskolatársaival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó az iskolában, mind az iskolán kívül, s ez az igényesség külső megjelenésében, a használt hangnemben is tükröződik. g) Ha megnyilvánulásait, tetteit őszinteség, becsületesség jellemzi. Olyan ember, akire korrekt következetessége, nyíltsága alapján mindig lehet számítani. Emberi tulajdonságaiért a közösség becsüli, teljesítményét elismeri.. Jó a tanuló magatartása (4) a) Ha kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti. b) Ha felelősséget érez az osztály, illetve az iskola fegyelmezett, jó légköréért. Iskolai versenyeken, vetélkedőkön részt vesz, dolgozik azok sikeréért. c) Ha súlyos fegyelmi büntetése nincs (az adott évben maximum osztályfőnöki intő). d) Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó. e) Ha a tanáraival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, igényes hangnem és külső megjelenés jellemzi. g) Ha iskolai és iskolán kívüli emberi tartásának összképe jó. h) Ha igazolatlan óráinak száma nem haladja meg az 1-2 órát. Változó a tanuló magatartása (3) a) Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlenül vagy hiányosan teljesíti. b) Ha esetenként súlyosabb vagy többször kisebb vétséget követ el a házirend és a rendtartás szabályai ellen, s ezért fegyelmi büntetése volt az adott évbe (osztályfőnöki rovó, igazgatói intés). c) Ha külső megjelenése vagy hangneme kifogásolható.
d) Ha a közösséget érintő kérdésekben közömbös, bomlasztó, s ezzel károsan hat az egységes szellem, a jó légkör kialakulására. e) Ha hibáit nem ismeri el, s nem igyekszik helyes irányban változtatni magatartásán. Rossz a tanuló magatartása (2) a) Ha kirívó vétség elkövetése miatt fegyelmi büntetése elérte vagy meghaladta az igazgatói intés fokozatot. b) Ha az órai munkát viselkedésével rendszeresen hátráltatja. c) Ha tanáraival, diáktársaival szemben meg nem engedhető hangot használ. d) Szembehelyezkedik az iskola és az osztályközösség munkájával, rombolóan hat környezetére. e) Tanárai és társai ismételt figyelmeztetése ellenére nem mutat javulási szándékot. A szorgalomjegyek megállapításának elvei: Példás a tanuló szorgalma (5) a) Ha vállalt feladataival (osztályfőnöki, szaktanári stb. megbízatásaival azonosul, s lelkesen, odaadóan teljesíti azokat: a szó és tett egysége jellemzi. b) Képességeihez mérten öregbíti iskolája hírnevét (országos, megyei tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, csoportokban, egyesületekben) nem puszta részvételével, hanem kemény munkát kívánó felkészülés alapján. c) Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem lehet. d) Ha a tanuláshoz való viszonya képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes. Jó a tanuló szorgalma (4) a) Kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti. b) Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó. c) Ha kötelezettségeit teljesíti, de nem törekszik teljességre, megelégszik a még megfelelő megoldással. d) Ha elégséges osztályzatainak száma a hármat nem haladja meg, és az elégséges érdemjegyeit nem hanyagság miatt kapta. Változó a tanuló szorgalma (3) a) Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlen vagy hiányosan teljesíti. b) Ha a feladatait elsősorban kényszerítő hatásnak köszönhetően teljesíti. c) Ha az elégséges osztályzatainak száma a hármat meghaladja.
Hanyag a tanuló szorgalma (2) a) Ha feladatait csak kényszerítő hatások következtében teljesíti. b) Feladatainak teljesítésére, pótlásra többször kell utasítani. c) Ha elégtelen érdemjegye van. d) Ha feladatainak teljesítését megtagadja. A tanterv alkalmazása, az osztályfőnök nevelő munkája A NAT és az EMMI kerettanterv alapján készült helyi tanterv olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban; figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: A) ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, B) szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, C) közvetlen nevelőmunka. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő
csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a gyerek sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hisz élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. Az osztályfőnöki tevékenység jellemzői: A kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Az Ember-, és társadalom ismeret, etika modul ismeretanyagához számos ponton kapcsolódnak az osztályfőnöki órák témái. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 9. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret) Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
Egységesség és differenciálás: A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Tantárgyi struktúra és óraszámok, 9 13. évfolyam, szakgimnázium A tantárgyi struktúrát a kerettanterv az eltérő szakképzési irányoknak megfelelően különböző változatban közli. A helyi tantervben a tantárgyak kötelező óraszámát a szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján kell meghatározni, mely iskolánk szakgimnáziumi részén a következő: Óraterv a helyi tantervhez 9 13. évfolyam, szakgimnázium Heti óraszám Tantárgy 9. évf. ny.e. 9.évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 Szakmacsoport Informatika szakmacsoport, informatika ágazat angol nyelvi előkészítővel Gépészet szakmacsoport, gépészet ágazat Éves óraszám Tantárgy évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 13. Osztályfőnöki 36 36 36 31 31 Osztályfőnöki 36 36 36 31 31 Rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoport rendészet és közszolgálat ágazat Osztályfőnöki 36 36 36 31 31 Közlekedés szakmacsoport, közlekedésgépész ágazat Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport, villamosipar és elektronika ágazat Osztályfőnöki 36 36 36 31 31 Oktatás szakmacsoport, sport ágazat Osztályfőnöki 36 36 36 31 31 Elektrotechnika elektronika szakmacsoport, távközlés ágazat (2017-től) Osztályfőnöki 36 36 36 31 31
Koncentrikusan bővülő témakörök és óraszámok: Témakörök 9. 10. 11. 12. 13. Változás, szabályrendszer, értékelés, szervezés 12 9 7 5 3 Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 7 4 6 3 3 Kommunikáció, médiatudatosság 4 8 5 3 3 Tanuljuk a tanulást 5 6 4 2 2 Egészséges életmód, környezettudatosság 3 3 4 4 3 Mi a pályánk? 3 3 5 9 10 Gazdasági életre nevelés 2 3 5 5 7 Összesen 36 36 36 31 31 Ezen felül minden évfolyamnál és szakmacsoportnál 3 illetve 4 órát a tanév első napján szervezési, tanévindítási feladatokra fordítunk. 9. évfolyam Változás szabály rendszer értékelés szervezés 12 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek, hagyományok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan dolgozunk páros munkában és csoportmunkában? Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése. Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Általános iskola és középiskola átmenetének kezelése A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása. Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási módjainak elemzése. Napirend fontossága, annak kialakítása. Az osztályban szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése, a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az Magyar nyelv: szóbeli
önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. Az iskola bemutatása, szabályai Házirend Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése Hagyományok. A tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait! Szakkörök, diákélet, iskolaélet Értékelés Önértékelés A félévi és év végi munka önértékelése. A közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcs/ kommunikáció fejlesztése Etika: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás Hon és népismeret: a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték, értékelés, önértékelés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 7 óra A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése. A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az osztály, mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. A rend és a káosz különbözősége. A drámajátékok Ki vagyok én? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Helyem a közösségben Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Mozgásos önkifejezés A család feladata a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? Irodalom A mítoszok pozitív és negatív szereplői Magyar nyelv: Kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok Magyar nyelv: A testbeszéd értelmezése
A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a közös nyelv kialakítása. A felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi nevelésében, fejlődésében. Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Irodalom: Irodalmi alkotások a felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Etika: a másság elfogadása Kulcs/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés szabályrendszere, példakép Kommunikáció médiatudatosság 4 óra Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi mondandóját. Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. A kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció eszközei. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. Hogyan kommunikálunk? Szituációs játékok. A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. A siketek jelbeszéde. A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás, tetszikezés. Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk? Szituációs játékok: kommunikációs játékok Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés, megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk. Kulcs/ Magyar nyelv: Aktív részvétel a különféle kommunikációs helyzetekben Magyar nyelv, Irodalom: Különböző típusú szövegek értelmezése Magyar nyelv: nyelvi kifejezési formák: tegeződés, magázódás Informatika: chat e-mail, Etika: viselkedési normák, pl.: köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció. Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.
: Tanuljuk a tanulást 5 óra Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Az olvasott szöveg tartalmának néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai. A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson keresztül az együttműködés képességének fejlesztése. Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó tanulási módszerek megtanítása. A szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása. Szövegértés írásban és szóban A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei. Egyénre szabott tanulási módszerek. Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak elsajátítása. Kérdéskultúra és kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, a megoldást elősegítő hozzáállás, a gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdés értelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Jegyzetelési technikák: tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. Vázlatkészítés: címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat. A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése, és a tudás minőségének értékelése. Magyar nyelv, Irodalom: A szövegértő képesség fejlesztése különböző típusú szövegeken Etika: Mások véleményének tiszteletben tartása Az információforrások kritikus használatának megtanítása. A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük fel őket a demokrácia részvételi kultúrájára, és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Informatika: Online használata szótárok Kulcs/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet
Egészséges életmód környezettudatosság 3 óra Helyes napirend. Öltözködés. Mely ételek egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága. A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. f Felkészítjük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, Biológia-egészségtan: továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, az emberi szervezet a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan működése helyzetek kezelésében Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás igényének kialakítása, a stressz kezelés módszereinek alkalmazása. Minták a társas konfliktusok kezeléséhez. Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés A serdülőkori változások. Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése. Kulcs/ egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások : Mi a pályánk? 3 óra Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem? A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló tényező a szakmaválasztásban. Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli Művészetek: tevékenységek motiválják a tanulókat? Vizuális kultúra keresése az egyes szakmák és az érdeklődési körök között. Informatika Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek Művészetek: Vizuális kultúra
megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Szakmaismeret Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kulcs/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek, Gazdasági életre nevelés 2 óra A pénz fogalma, a pénz, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni. Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell fizetni. Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat. A háztartások életét meghatározó gazdasági, pénzügyi Matematika intézményekről való ismeretek bővítése. A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában. Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában, kiindulási pontként a zsebpénzükkel. Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez kapcsolódó takarékossággal kapcsolatosan. Lássák világosan rövid és hosszú távú k, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Kulcs/ pénz, érték, takarékosság 10. évfolyam Változás szabály rendszer értékelés szervezés Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat : 9 óra Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának felismertetése. Az osztályközösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése.
Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés, mások értékelése. Az osztályban szükséges felelősök újraválasztása. Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása. Osztálykirándulás élménykommunikáció. Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, egymásról való tudás, ismeretek bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése. A nyári szünidő tervezése. Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában, baráti közösségben. Az együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak szélesítése, a cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása. Értékelés Önértékelés Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év végi munka önértékelése. A közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Kulcs/ Magyar nyelv: A szóbeli kommunikáció fejlesztése Etika: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 4 óra A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az osztály, mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. Milyen teljesítményt várok önmagamtól a tízedik osztályban? Célkitűzés, önmegvalósítás. Jellemzés Önjellemzés Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az együttélés szabályrendszere. Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Irodalom A romantikus regények pozitív és negatív szereplői Magyar nyelv: Kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok Magyar nyelv:
Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. A családnak jelentősége a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése. Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai? Milyen normák érvényesek ebben a közösségben? A testbeszéd értelmezése Irodalom: Irodalmi alkotások a felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására Etika: a másság elfogadása Kulcs/ énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés szabályrendszere, példakép Kommunikáció médiatudatosság Kommunikációs zavarok és feloldásuk A média tudatos, kritikai kezelése. A kommunikációs zavarok Értelek, nem értelek, félreértelek! A kommunikációs zavarok bemutatása. A kommunikációs képesség fejlesztése. 8 óra Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése. Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosságra nevelés Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel kapcsolatosan. Hírek a tv-ből, a rádióból. Lehetővé tesszük a tanulók számára, hogy a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Felkészítjük a tanulókat az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás révén a demokrácia részvételi kultúrájára, és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Ismertetjük a média működését és hatásmechanizmusait, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjait, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségeit. Amikor nem unatkozom A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi, szakkör, sportkör stb. Felkészíts a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek a testi és a lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül. Magyar nyelv: Aktív részvétel a különféle kommunikációs helyzetekben Magyar nyelv, Irodalom: Különböző típusú szövegek értelmezése Testnevelés és sport a sport szerepe az egészségmegóvásban Szövegalkotás. Párbeszéd Leírás Vita Szituációs játékok A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás Etika: viselkedési pl.: normák, köszönés,
fejlesztése. megszólítás, bemutatkozás, bemutatás Kulcs/ Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosság. Tanuljuk a tanulást 6 óra Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában. Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó képesség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése. Szövegértés írásban Szövegértés szóban Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg összefüggése. A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete. A szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása. Humor az irodalomban A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül. Jegyzetelési technikák Filmkritika Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás. Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás alakítása. Az információforrások kritikus használatának gyakorlása. Kérdéskultúra, kérdésértelmezés Ösztönző, megtámogató problémaszító, a megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása. A kérdés értelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése. Kulcs/ szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet Egészséges életmód környezettudatosság Ember és környezetének kapcsolata. Magyar nyelv, Irodalom: A szövegértő képesség fejlesztése különböző típusú szövegeken 3 óra Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság fogalmának ismerete. A környezettudatos magatartás Felhívjuk a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára a természetben és a kultúrában. Tudatosítjuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése
Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről. Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Földrajz: Környezetvédelem, tájvédelem Kulcs/ Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság. Mi a pályánk? 3 óra Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját képességek felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek. A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló tényező a szakmaválasztásban. Érdeklődési kör Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli tevékenységek motiválják a tanulókat? Melyik a kedvenc tantárgyam? Vizuális kultúra, Kommunikáció Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani, Informatika hogy miért az a tantárgy a kedvencük. Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm? Önismereti tréning. Egy szakma bemutatása. Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Vizuális kultúra Énkép, önismeret A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Kulcs/ érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek,
Gazdasági életre nevelés 3 óra Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen tevékenységeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában hogyan kommunikálhatunk? Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni. Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat kell fizetni. Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan lehetőségeket, amivel spórolhat/unk. Családi kiadások a postán. Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek. Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat alkalmazni. Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb. Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását. Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs formák: SMS, e-mail, chat. Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs lehetőségek előnyeit és hátrányait. Informatika: e-mail, chat Kulcs/ pénz, érték, takarékosság 11. évfolyam Változás szabály rendszer értékelés szervezés 7 óra Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, a működés szabályozása. Az értékelés, az önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának felismertetése. Az osztályközösség kommunikációs és együttműködési képességének fejlesztése. Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszközproblémák) Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról, az egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése.
Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok. Osztálykirándulás élménykommunikáció. A nyári szünidő tervezése élménykommunikáció. Félévi bizonyítványterv készítése. Az önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység. Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? Értékelés Önértékelés. A félévi és év végi munka önértékelése. A közösségi munka értékelése. Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját. Tanulói jogok és kötelességek, DÖK. A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Magyar nyelv: a szóbeli kommunikáció fejlesztése Etika: szabálykövetés, szabálytudat, törvény, előírás A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek: Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák felosztása. Kulcs/ rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 6 óra Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő szabályok. Az osztály, mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése. Magunkról való tudás. Gondolati térkép. Helyem az osztályban, mint közösségben. A tanulót hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Mozgásos önkifejezés Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok. Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív énkép alakítása pozitív irányba. Ki vagyok én? Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Az önismeret fejlesztése. Testbeszéd, beszélnek a testrészeink. Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése, Magyar nyelv: Kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok Magyar nyelv: A testbeszéd értelmezése Irodalom: Irodalmi alkotások a felnőtt-gyerek kapcsolat bemutatására