Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező szak A Gyógynövények szerepe az egészségmegőrzésben Konzulens: Nyerjákné Sári Róza Készítette: Bíró Georgina 2015
Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. Szakirodalom feldolgozása... 7 2.1. Egészség fogalma... 7 2.2. Az egészségmegőrzés fontossága, és az azt befolyásoló tényezők... 7 2.3. Az egyén felelőssége az egészségmegőrzésben... 8 2.4. Új távlatok az egészség, és az életminőség szemléletében... 9 2.5. A prevenció, betegségmegelőzés fogalma... 9 2.5.1. Primer (elsődleges) prevenció... 10 2.5.2. Szekunder prevenció... 10 2.5.3. Tercier prevenció... 11 2.6. A gyógynövények története... 12 2.7. A gyógynövények története Magyarországon... 13 2.8. A gyógynövények előfordulása Magyarországon... 13 2.9. A gyógynövények legfontosabb felhasználási területei az Európai Unióban... 13 2.9.1. A gyógy- és illóolajos növényekből előállított termékek iránti kereslet az Európai Unióban... 14 2.9.2. A gyógy- és illóolajos növények felhasználása az Európai Unióban... 14 2.10. A magyar export célországai... 14 2.11. A magyar gyógynövényágazat fejlesztésének lehetőségei a jövőben... 15 2.12. A fitoterápia... 16 2.13. Fitoterápia, farmakoterápia... 16 2.13.1. Fitofarmakon fogalma... 17 2.14. A fitoterápia és a kutatás... 17 2.15. A gyógynövények hatásai... 17 2.15.1. Mérgező növények... 18 2.15.2. Enyhe hatású növények.... 18 2.16. A fitoterapetikumok értékének megállapításának szempontjai... 18 2.16.1. Hatásosság... 18 2.16.2. Kedvezőtlen hatások... 19 2.16.3. Kölcsönhatások... 19 2.17. A fitoterápiában előforduló gyógyszerformák... 19 1
2.17.1. Forrázat (infusium)... 19 2.17.2. Főzet (decoctum)... 19 2.17.3. Áztatás (Maceratio)... 20 2.17.4. Szeszes kivonat (Tinctura)... 20 2.17.5. Folyékony kivonat (Extractum fluidum)... 20 2.17.6. Gyógybor:... 20 2.17.7. Gyógyecet (Acetum aromaticum)... 20 2.17.8. Olajos kivonat... 20 2.17.9. Kenőcs (unguentum)... 20 2.17.10. Végbélkúp (supositorium)... 20 2.17.11. Szilárd gyógyszerformák... 21 2.17.12. Oldat (solutio)... 21 2.18. A gyógyszerformák alkalmazására vonatkozó általános jellemzők... 21 2.19. A Gyógynövények drogjai... 21 2.20. A hatóanyag fogalma... 22 2.21. A hatóanyagok csoportosítása... 23 2.21.1. Alkaloidok... 23 2.21.2. Glikozid tartalmú drogok... 24 2.21.3. Illóolajok... 26 2.21.4. Keserűanyag tartalmú drogok... 26 2.21.5. Csípős anyagok... 27 2.21.6. Szerves savak... 27 2.21.7. Szaponin tartalmú drogok... 28 2.21.8. Szénhidrátok és kovasavak... 28 2.21.9. Cserzőanyagok... 30 2.21.10. Balzsamok és gyanták... 30 2.21.11. Lektinek... 31 2.21.12. Ásványi anyagok... 31 2.22. Legfontosabb gyógyszer és gyógynövény kölcsönhatások... 32 2.22.1. Fokhagyma (Allium sativum)... 33 2.22.2. Csípős paprika, és chili bors ( Capsicum)... 33 2.22.3. Orbáncfű (Hypericum perforatum)... 33 3. Anyag és módszer... 34 3.1. Anyag... 34 2
3.2. Módszer... 34 4. Eredmények ismertetése, megbeszélés... 35 4.1. Kérdések vizsgálata... 35 4.2. Megbeszélés... 40 5. Összefoglalás... 41 6. Irodalomjegyzék... 43 7. Mellékletek... 44 3
1. Bevezetés Az egészségmegőrzés fontos kérdéseket vet fel napjainkban. Egyre többen ismerik fel szükségességét, jelentőségét, hiszen sokkal könnyebb valamit megtartani, mint visszaszerezni, valamint gazdaságilag is jelentősen kevesebb ráfordítást igényel. Mindamellett, hogy a betegség kellemetlenségeket okoz az egyén közérzetében, és akadályozza a normál életvitelét, társadalmilag is a legfőbb erőforrás. Károsan befolyásolja a munkaerő mennyiségét,és minőségét,növeli az egészségügyi és szociális kiadásokat. (Debreceni Orvostudományi Egyetem,1998, 4. oldal) Az egyén felelőssége igen nagy e téren, hiszen az információk világában rengeteg lehetősége van, hogy felvilágosítást kapjon a betegségekről, illetve az azokkal kapcsolatos rizikófaktorokról, valamint az egészségmegtartás mikéntjéről, és a lehetőségekről. Ebből adódóan az egyén lehetőségei kiaknázhatatlanok, így a kezében a döntés, hogy miből, és mennyit merít az elé táruló számtalan lehetőségből, ami nem igényel sem különösebb anyagi, és időbeli ráfordítást. A prevenció-egészségmegőrzés három szintje közül a primer prevenció az amire a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni, és ez az amiben az egyén szerepe a legnagyobb. Azonban mivel a betegség kialakulását számos tényező befolyásolja sajnos teljesen elkerülni nem lehet,így a prevenció két másik szintje is fontos momentum. A prevencióban, és a gyógyászatban is fontos szerepet kapnak a gyógynövények. Széleskörű felhasználásuk, és alkalmazásuk sokféleségével számos problémára megoldást nyújtanak. Elsősorban a megelőzésben játszanak fontos szerepet,de a már kialakult betegségeknél is alkalmazhatók,önállóan vagy gyógyszerek kísérőjeként. A kutatás fejlődésének köszönhetően, és számos új faj felfedezésének köszönhetően egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert. Sajnos megbízható információ hiánya, és a kevés képzett szakember számos megoldásra váró problémát vet fel.(csupor- Szendrei, 2012). 4
Dolgozatomban bemutatom egészség meghatározását, az azt befolyásoló tényezőket,a prevenció fogalmát, szintjeit. Bemutatom a fitoterápia fogalmát, a hatóanyagokat, gyógyszerformákat. Beszélek a nemzetközi vonatkozásairól, felvázolom a magyarországi helyzetét napjainkban. Dolgozatomban nem térek ki az egészségmegőrzés szakterületeire (mozgás, táplálkozás), a gyógynövények termesztésére, nem térek ki a homeopátiára, és az aromaterápiára. Témaválasztásomat indokolja, hogy tanulmányaim által is sok ismeretet szereztem az egészségmegőrzéssel kapcsolatosan. Mindig is foglalkoztatott az, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegtartást, és az azzal kapcsolatos nézőpontokat. Egyre többet hallani az egészségmegőrzés fontosságáról, ezen belül a gyógynövények jótékony hatásáról,de még sokaknak nincs megfelelő ismeretük velük kapcsolatosan. Fontos tudni, hogyan kell őket megfelelően alkalmazni, mi milyen hatást vált ki, milyen kölcsönhatásaik vannak. milyen formában alkalmazhatóak. A megfelelő ismeretek hiányában alkalmazásuk nem kis veszélyt rejt magában. A dolgozat célja megismerni a kiválasztott minta alapján Magyarország népessége milyen gyógynövényeket ismer, és alkalmaz egészsége megőrzése érdekében. Kutatásommal szeretném megismerni a motivációt, a gyógynövényekhez kapcsolódó marketingtevékenységeket, a demográfiát. A gyógynövényfogyasztással járó gazdasági előnyöket. Kutatási módszerem kérdőíves felmérés, célcsoportom Magyarország lakossága. Feltételezem, hogy a mindennapi életben a gyógynövényeket sokan ismerik,és alkalmazzák,viszont a betegségmutatók alapján az emberek nem rendelkeznek a velük kapcsolatos megbízható ismeretekkel. 5
Feltételezem, hogy a gyógynövényeket elsősorban vásárolják, és nem gyűjtik, valamint termesztik. Feltételezem, hogy a számtalan gyógynövényfajból csak néhány hatását ismerik, és alkalmazzák. Feltételezem, hogy a táplálék kiegészítők csak kevesek számára népszerűek. Feltételezem, hogy az egészségmegőrzésben még nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a gyógynövényeknek. Feltételezem, hogy a gyógynövényekkel kapcsolatos előadások kevésbé népszerűek. 6
2. Szakirodalom feldolgozása 2.1. Egészség fogalma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségdefiníciója (1948) széles körben elfogadott. Eszerint az egészség nem pusztán a betegség, és a fogyatékosság hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllét állapota. ( Melanie, Puczkó,2010,59.o.). 1948 óta a WHO tovább bővítette ezt a meghatározást, amelynek eredményeképpen a testi és szellemi egészséghez, valamint a wellness és az életmódmenedzsment tágabb fogalmához kapcsolódó kérdések némileg közeledtek egymáshoz. A WHO szerint (1984) például az egészség a következőket is jelenti: Azt, hogy az egyén vagy a csoport milyen mértékben képes felismerni vágyait és kielégíteni szükségleteit, illetőleg megváltoztatni a környezetet vagy azzal megbirkózni. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem pedig az élet célja; pozitív fogalom, amely a fizikai állapot mellett a társas és személyes tényezők jelentőségét is hangsúlyozza. (Melanie, Puczkó,2010,60.o.). 2.2. Az egészségmegőrzés fontossága, és az azt befolyásoló tényezők Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk reá hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány (Montaigne) Az egészségmegőrzés fontossága abban rejlik, hogy egy minőségibb, és teljesebb életet élhessünk, ami nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom szempontjából fontos momentum. A magyar népesség egészségének javításához összehangolt feladatokat kell ellátni, ami az egész társadalom szervezett összehangolása szükséges. Ahhoz hogy minőségi, emberhez méltó életet élhessünk, szervezett erőfeszítésre, anyagi, és szellemi forrásaink megfelelő kiaknázására van szükség. Ehhez szükséges az egyén kezdeményezése, a társadalmi összefogás megléte, és a lehetőségek 7
maximális kihasználása, ami akár nehéz társadalmi- és gazdasági körülmények között is kivitelezhető. A népesség életminőségének javításához hosszútávú célkitűzésre van szükség. Ehhez megfelelő egészségvédelemre kell törekedni. A cél a népesség megbetegedési, és halálozási viszonyaiban a romló tendenciák csökkentése, megállítása, valamint ezek javítása, és ezek feltételeinek fenntartása. Az egészségre úgy kell tekinteni, mint legfőbb erőforrásra. Ez kihat a társadalomra, és az egyes állampolgárokra is. A népesség egészségi állapota teljes mértékben hatással van az egész társadalomra, és befolyásolja a társadalmi reprodukciós folyamatot. Hiszen a munkaerő mennyiségének, és minőségének romlása növeli egészségügyi- és szociális kiadásokat, és kedvező hatást gyakorol a családok mindennapjaira. (Debreceni Orvostudományi Egyetem,1998). 2.3. Az egyén felelőssége az egészségmegőrzésben A World Health Organization 1948-as új meghatározása felváltotta a hagyományos betegségközpontú megközelítést,így ezután egy új szemlélet indult el az egészség, és a betegség fogalmával kapcsolatban. Az egészséget különböző dimenziókban határozzák meg. biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége (http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html) Az egészség szubjektív fogalom, amit sohasem szabad objektíven szemlélni. amely korcsoportonként változik, ezért egészségesnek azt az egyént tartják, aki egészségi állapota megfelel a társadalom által elvárt normáknak. Ezt az egészségképet az orvostudomány fejlettségéhez,és a lakosság egészségi állapotához mérik az adott körülmények között. 8
2.4. Új távlatok az egészség, és az életminőség szemléletében Marc Lalonde kanadai népjóléti miniszter közreadott egy kiadványt, melynek címe: A kanadaiak egészségi állapotának új távlata. A kiadvány hangsúlyozza, hogy az egyéni életmód(életmód megközelítés) színvonalának fejlesztése,valamint a környezet( strukturális megközelítés) jobbá tétele által jelentősen csökkenthető lenne a betegségek általi, idő előtti elhalálozás. Beszámolójában a betegségek kezeléséről, az egészség megtartására, és fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Ezzel az egészség- betegség szemléletét új alapokra helyezte. Az orvosi szemléletmódot az egészséggel kapcsolatban szűklátókörűnek vélte, melyben az oksági kapcsolatokat, és a tudományos magyarázatokat tartották fontosnak egy-egy betegség kezelésében, a társadalmi összefüggéseket figyelmen kívül hagyva. Véleménye szerint nem szabad elválasztani a testet a lélektől, a betegséget a betegtől, és az embert attól a környezettől attól a társadalomtól ahol él. (http://www.pro-qaly.hu/az-egeszsegfogalma-es-determinansai-108.html) Lalonde kanadai kutatások alapján az egészséget befolyásoló tényezőket négy elemben határozta meg. Az ember biológiája, a környezet,az életmód, és az egészségügyi ellátás. Ezekből mindegyiknek adott egy százalékos értéket, aszerint amennyiben az adott tényező befolyásolhatja az egészségmegtartást. A Lalonde modell alapján a genetikai biológiai adottságok súlya 27, az életmódé 43, a környezeti tényezőké 19, az egészségügyi ellátásé pedig 11 százalék. Ezeknek az értékeknek a érvényessége napjainkban Magyarországra nem igazán jellemző, és meglétük vitatható, azonban egy irányjelző arra, hogy az egyén egészséges életmódjával nagyon sokat tehet a saját, és a társadalom egészségéért egyaránt.(ksh, 2010). 2.5. A prevenció, betegségmegelőzés fogalma A prevenció latin eredetű szakkifejezés (pre előtte, venire - jönni) amely a betegségek megelőzésére vonatkozó, átfogó és sokszínű tevékenységek összességét jelenti. Prevenció: A megelőzés magában foglalja mindazon törekvéseket, amelyek az egészség fejlesztését, megőrzését, ill. egészségkárosodás esetén az egészség mi- 9
előbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják. (Ádány,2007,36.o.). 2.5.1. Primer (elsődleges) prevenció A megelőzés egyes értelmezése szerint az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők elhárítására irányuló bármilyen tevékenység. Az előzőnél szűkebb értelemben az elsődleges megelőzés jellemzően az egészségügyi alapellátás szereplői által végzett betegségmegelőző tevékenység. Az egészségügyi alapellátás keretein belül végzett prevenciós tevékenységek az egészségfejlesztés hatókörébe tartoznak. Az egészségügyi alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primer prevenciós tevékenységek az alábbi csoportba sorolhatók. I. Egészségfejlesztés, egészségtudatosságra nevelés II. Védőoltások adása 2.5.2. Szekunder prevenció Másodlagos, szekunder megelőzés lényege, hogy a betegség kialakulására figyelmeztető állapotokat, betegségeket a korai szakaszban felismerjük, ezáltal lehetővé váljon az időbeli kezelése.( Ádány,2007,36.o.). A szekunder prevenció az egyén vagy populáció egészségügyi problémáinak korai stádiumban való felismerésére fókuszál, ezzel nagyobb esélyt ad a gyógyulásra, megelőzi vagy lassítja a súlyosbodását, a betegség szövődményeit. Magas kockázati csoportokban, már a betegség gyanúját felvető jelek megjelenése előtt saját vagy szakellátás által végzett vizsgálatokkal kell szűrni az esetlegesen kezdődő vagy kialakult kórállapotot. A betegség, elváltozás azonosítása gyorsan kivitelezhető tesztek, vizsgálatok és egyéb eljárások (pl. rizikófelmérés) alkalmazásával történik. Magában foglalja a különböző betegségcsoportok rendszeres szűrését I. Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése, szűrése - Dohányzás: a rendszeres dohányzás minden formája - Túlzott alkoholfogyasztás 10
- Mozgásszegény életmód: a sportolás és a rendszeres fizikai aktivitás hiánya. - Egészségtelen táplálkozás: a szükségletet meghaladó energia-bevitel, a telített zsírok, a koleszterin és az egyszerű szénhidrátok magas aránya az étrendben. - Elhízás: túlsúlyosság - Hipertónia: 135/85 Hgmm (automata) 140/90 Hgmm (higanyos mérő) értéket meghaladó vérnyomás - A szénhidrát-anyagcsere eltérései: a glucoreguláció zavarai - A lipoprotein-anyagcsere eltérései - Metabolikus szindróma: centrális elhízás, hipertónia II. Vesebetegség szűrése a háziorvosi praxisban III. Népegészségügyi célú szűrővizsgálatok - Méhnyakrák szűrése kolposzkópia és citologia) 25-60 év: háromévente - 45-65 év: emlőrákszűrés (mammográfia) kétévente IV. Egyéb szűrőjellegű tevékenység a háziorvosi praxisban - Daganatos betegségek szűrése - Prosztatarák szűrés50-70 éves korban, családi halmozódás (egyenes ágú rokon) esetén 45 éves kortól - TBC - Nemi betegségek - Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) szűrés 40 éves életkor feletti köhögő aktív vagy passzív dohányosok körében, praxisban végzett kérdőíves szűrés eredménye alapján szakellátásba irányítás. - Pszichiátriai rizikóstátusz felmérése, mentális kórállapotok szűrése szakmai irányelv szerint - Pszichés és mentális állapotot felmérő tesztek, depresszió, demencia. (http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=5 &id=5). 2.5.3. Tercier prevenció A tercier prevenció az egyén vagy populáció egészségi állapotának krónikus hatásait csökkenti. Célja a betegségekből fakadó károsodások, a tartós egészségde- 11
ficitet okozó (az életminőséget rontó, funkciózavart, tartós fájdalmat, tartós ellátást okozó) állapotok megelőzése. Módszere a gondozás és rehabilitáció. Gondozási tevékenység elemei: - fennálló krónikus betegségek súlyosságának, rizikószintjének megállapítása, - gondozási csoportok kialakítása, - gondozás szakmai programjának meghatározása, - szövődmények, állapotrosszabbodás megelőzése, - kezelések mellékhatásainak megelőzése, csökkentése és megszüntetése - rendszeres ellenőrzés biztosítása, - gondozási eredmény lemérése. (http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=6&id=6) 2.6. A gyógynövények története A gyógynövények ősidők óta jelen vannak az emberiség történetében. Már az ókori népek is felhasználták, és beépítették a kultúrájukba őket. Ismertek különféle balzsamokat, konzerváló anyagokat. Felhasználták őket a mumifikálás területén,a nők sáfránnyal, és hennával festették a hajukat. Az 1600-ból származó papirus ebers gyógynövény recepteket is tartalmaz. A főníciaiak élénk drogkereskedelmet folytattak, az asszírok termesztették őket. Az ősi Indiában az illóolajok, balzsamok világszerte ismertek voltak. A Védák könyvében megemlítették a soma nevű gyógyitalt. A kelet ázsiai,kínai,és japán gyógyászatban ismerték. A görög Aszklépiosz lánya számára szentélyt állítottak fel. Európában Hippokratész (460-377) a híres görög orvos volt az első, aki felhasználta a gyógynövényeket. Több mint 300 növény hatását alkalmazta a gyakorlatban. Több intelme is híressé vált,így pl. A természet gyógyít, az orvos kezel.(banai,2002,9.o.). Galenus (130-201) görög származású római orvos volt. Az ő nevéhez fűződnek a mai napig alkalmazott vizes,és szeszes kivonatok. A középkorban bizonyos mértékű visszaesést mutat a gyógynövénytudomány. Ebből az időszakból említésre érdemes Avicenna (938-1036) híres arab orvos ötkötetes műve, amiben a keleti gyógynövényeket mutatja be. Amerika felfedezése is számos új gyógynövényfajt ismertetett meg az európai népekkel. Paracelsus (1490-1541) svájci orvos szerint nem a növény, vagy növényi rész hat, hanem a benne lévő ötödik lényeg,ami maga a hatóanyag. Az ő nevéhez fűződik a jatrokémia (orvosi vegytan) megalapozása.. (Banai,2002,9.o).Az újkor kezdetén 1533-ban Páduában Farmakognóziai tanszéket létesítettek. A pestisjárvány idején a négy tolvaj ecetje sokakat megmentett a kínhaláltól. Ezt a keveréket négy férfi 6 féle gyógynövényből állította elő,és ezt fogyasztva mentesek maradtak a halálos járványtól, és ezáltal tudtak fosztogatni. Titkos receptjükért cserébe megúszták a 12
halálbüntetést, sőt még jutalomban is részesültek. A XVI. században megszületett a farmakobotanika tudomány. Sertürner (1782-1841) német gyógyszerész 1806-ban izolálta először az ópiumból a morfint, ezzel megalapította az alkaloidkémiát.1820- ban Pelletier és Caventou francia gyógyszerészek a kínafa kérgéből előállították a kinint. Dr.Hing Vin-Jung kínai orvos 1986-ban a kínai uborka gyökeréből egy trikoszantin fehérjét vont ki,ami a kísérletek alapján hatásos az AIDS ellen.(banai, 2002). 2.7. A gyógynövények története Magyarországon A középkorban a Pray -kódex kiemelkedő, ami sok gyógynövényről, és készítményről ad leírást. Az első tudományos jellegű leírás Melius Juhász Péter nevéhez fűződik, amit 1558-ban Kolozsvárott adott ki. A XVII. században Pápai Páriz Ferenc adott ki gyógynövényes könyvet, amit a szegényeknek szánt.1871-ben megjelent a Magyar Gyógyszerkönyv. Ez már a korszerű szakirodalom első könyvének tekinthető, többek között azért, mert már a gyógynövények hatásairól is leírást ad.1895-ben megjelent Issekutz-Jakabházi-Nyiredi Gyógyszerismeret könyve, ami szintén tudományos, és szakirodalmi jellegű. A kertészeti oktatás megalapítója Entz Ferenc, aki 1853-ban adta ki tantervét, amelyben szerepel a gyógynövények ismerete.1890-ben Koritsánszky Dénes Kölesden hozott létre gyógynövénytermesztő kertet. Agnelli József közel 400 faj termesztésével kísérletezett. Páter Béla szintén gyógynövénytermesztőként vált ismertté. Az első kísérleti telepet 1904-ben Kolozsvárott alapították. Az egyetemi oktatók közt kiemelkedő alakjai Balogh Kálmán,Dr Issekutz Béla,Verzárné dr. Petri Gizella. Nála érdemes megemlíteni Drogatlaszát, amelyben saját készítésű metszeteit mutatja be. Ez napjainkban is kiemelkedő, és pótolhatatlan.(banai,2002). 2.8. A gyógynövények előfordulása Magyarországon Magyarország földrajzi fekvésének, és kedvező éghajlatának köszönhetően különösen gazdag vadon termő gyógynövényekben. Körülbelül 2500 virágos növény található itt, amelyből körülbelül 300-350 faj gyógynövény. A VII. Gyógyszerkönyv 87 gyógynövényfajt ismer el. Európában a gyógynövények tekintetében hazánk a leggazdagabb. 2.9. A gyógynövények legfontosabb felhasználási területei az Európai Unióban egészséges életmódot, és táplálkozást kiegészítő készítmények alapanyaga 13
fitogyógyszerek alapanyaga (galenikumok, fitoterapetikumok), gyógyszeripari nyersanyagok (izolált természetes alapanyagok,félszintetikus hatóanyag alapanyagai.) vegyipari nyersanyagok a vegyipar egyes ágazataiban (kozmetikai, illatszeripar, vegyipar). élelmiszeripar (konzerv-, hús-, fűszer -, édesipar). 2.9.1. A gyógy- és illóolajos növényekből előállított termékek iránti kereslet az Európai Unióban A TRAFIC International felmérése alapján (Brüsszel 1998) a fitomedicinák forgalmának növekedése nagyságrendekkel több, mint a szintetikus gyógyszerformák általános, évi növekedése. 2.9.2. A gyógy- és illóolajos növények felhasználása az Európai Unióban Az Európai Unió országaiban a növényi drogokat,és az azokból előállított termékeket két kategóriába definiálják. Növényi eredetű drogok: Idetartoznak azok a növények,és részeik,amelyeket gyógyítás céljából használnak fel. Növényi eredetű drogpreparátumok: Ezek lehetnek porított formák, extraktumok, alkoholos oldatok, zsíros,és illóolajok,kipréselt levek. Ezek a termékek a fitomedicinák, növényi eredetű gyógyító termékek. Ezeket a termékeket a gyógyszerekhez hasonlóan, hatásosság, biztonság, és minőség szempontjából engedélyeztetni kell. A növényi drogok, termékek felhasználása az Európai Unióban folyamatosan bővül. A növényi import az, ami elsősorban jelentősen növekszik. 1992-től napjainkig az EU import 21%-al növekedett, amely 100000 t drogot, ill. 330 millió USD tesz ki. A rendelkezésre álló adatok alapján (LANGE 1998) az európai beszállítók közül Bulgária a legjelentősebb 7000 t/év mennyiséggel. A TRAFFIC International felmérése szerint a legnagyobb beszállítók Magyarország, Lengyelország, Törökország, Csehország, Horvátország, Románia. Ezen országok szállított drog mennyisége 1000-5000 t közötti. (Bernáth,2000). 2.10. A magyar export célországai Rövidtávon az alapanyagexport bővítése tűnik legkézenfekvőbbnek. A nyugati gyógyszerkönyvi, és szabvány előírásnak megfelelő drogok exportjára nyílik keres- 14
let. Ezeket versenyképes áron kell értékesíteni. Kisebb mennyiségben kiváló minőségű termékre is lehet kereslet. Ezt a nyugati termelő országok minőségéhez és árfekvéséhez célszerű igazítani. Ezek az országok a fogyasztásorientált Nyugateurópai országok: Németország, Anglia, Svájc, skandináv országok. Hosszú távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek exportjára nyílik lehetőség. Ehhez szükség van a gyártási technológiák fejlesztésére,a termék engedélyezési folyamatok összehangolására. A gyógy-és illóolajos növények termelésével,és fogyasztásával egyaránt jellemezhető országokba, (Franciaország,Hollandia,Spanyolország,Olaszország stb.) elsősorban átlagos minőségű, a fejlődő országokhoz viszonyítva arányosan alacsony árú termékek jöhetnek rövid távon számításba. Hosszú távon itt is a fitomedicinák irányába célszerű fejlesztéseket tenni. A gyógy- és illóolajos növények tekintetében kizárólag exportorientációra, drogtermelésre berendezkedett országokba (FÁK országai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária) jelentősebb export csak kizárólagosan hiánypótlás esetén lehetséges. Ezekbe az országokba a fitokozmetikumok exportja valósítható meg sikeresen, és a gyógynövény alapú gyógyszerexport sikeres kiépítésére kell ismételten fektetni hangsúlyt.(bernáth, 2000). 2.11. A magyar gyógynövényágazat fejlesztésének lehetőségei a jövőben A magyar tradíciók, és termelési tapasztalatok,valamint a kedvező klíma hozzásegíti Magyarországot ahhoz hogy a a gyógy-és illóolajos növények felhasználása folyamatosan bővüljön. Az a rendelkezésre álló felmérések alapján évi 6-7 %.(LANGE 1998). A magyar gyógynövények exportja a mai napig nagyrészt alapanyag formában történik. Az összes export 95 %-át ez teszi ki. Bővítés akkor válik lehetségessé, ha a drogtermelés a versenyképes ár mellett korszerű technológiával folyik. A hatóanyagok exportja elsősorban gyógyszeripari termékek tekintetében jelentős. Ezek különböző alkaloidok.(mákalkaloidok, vinka alkaloidok). Növényi alapanyagot tartalmazó gyógyszerek exportja. Ezek a gyógyszerek fontos szerepet játszanak a hazai gyógyszeriparban,és az exportban egyaránt. Az export elsősorban a keleti piac felé irányult. A keleti piac felvevő képessége azonban a végbement társadalmi politikai változások hatására csökkent. A gyógytermékek fejlesztése a rendelkezésre álló adatok szerint Európa országaiban mind intenzívebb. A termékek minősítése, és biológiai értéke változatos. Sajnos előállításukra, regisztrációjukra, és forgalmazásukra vonatkozó egységes európai 15
szabályozás nincs. Magas minőségi színvonalú, megfelelően dokumentált termékeknél realizálható a gyógytermék export bővülése. (Bernáth,2000). 2.12. A fitoterápia A XIX. században következett be jelentős változás a gyógyszeres kezelés fejlődésében. Az állati, növényi, és ásványi anyagokon kívül használni kezdték a szintetikumokat, vagyis a mesterségesen előállított anyagokat. A XX. század első felére nagyobb méreteket öltött, így jelentősen visszaszorultak a természetes eredetű gyógyszerek. A múlt század 70-es éveitől azonban ismét egyre több növényi készítmény kerül forgalomba világviszonylatban. A fitoterápia fogalma akkor alakult ki, amikor a növényi eredetű gyógyszeranyagoknak kis szerepe volt a gyógyszeriparban, ugyanis amikor még nagyrészt növényi eredetű termékeket alkalmaztak, ez természetes volt. A fitoterápia olyan kezelést jelent, ami növényi gyógyszerekkel, készítményekkel történik.(rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy., 2012). 2.13. Fitoterápia, farmakoterápia A fitoterápiát vehetjük önálló irányzatnak is, de még célszerűbb úgy szemlélni, mint a gyógyszeres terápia (farmakoterápia ) részét. A fitofarmakonok abszolút terápiás értéke megkülönböztetendő a relatív értéktől. A gyógyszeres alkalmazás visszaszorította a szedatívumok szedését A benzodiazepinek káros hatásai miatt visszatértek a szedatívumok szedéséhez. A fitoterápiát szokták kiegészítő (adjuváns ) kezelésként alkalmazni,de lehet alapkezelés is. Az idült hólyaggyulladásra alkalmazott tea alapkezelésnek számít. A teofillin alkalmazása tüdőasztmásoknál, szintén alapkezelés. A fitoterápiát az alternatív gyógymódokhoz is sorolják. Bizonytalanság a fitoterápiával szemben. Az orvosi gyakorlat részéről megnyilvánuló tartózkodást a fitoterápiát művelők váltják ki. Túl sok javallatot állítanak fel,a kórtani fogalmak is használhatatlanok. hiányos a klinikai eredmény, nincs kielégítő bizonyíték, Látszólag igen eltérő kórfolyamatoknál váltanak ki kedvező hatást. Szisztémás mechanizmusok a szabadgyökökre és az immunrendszerre gyakorolt hatás. Szabadgyök-fogó, átalakító szkevendzser antioxidánsok. A gyümölcs és zöldséglevek. 16
Nem a sejtosztódást, mint inkább az immunrendszer sejtes elemeit befolyásolják. pl. a fehér fagyöngy injekciós készítményei. Immunmoduláló anyagok kedvezően befolyásolják a T4 és T8 nyiroksejtek arányát. Ezeket az eseteket kísérletes és klinikai adatok támasztják alá.(rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy., 2012). 2.13.1. Fitofarmakon fogalma Gyógynövénykivonatot tartalmazó minőségileg ellenőrzött, bevizsgált hatóanyagú, standardizált készítmény, amelynek hatását kísérleti úton, vagy szakirodalom útján igazolni kell az engedélyező hatóság felé. Igazolni kell az egészségügyi ártalmatlanságát. Betegtájékoztatót kell mellékelni. Gyógyító szerek, de nem gyógyszerek. A hatásukat lassabban fejtik ki. Fitofarmakon az egységes, tiszta (kísérőanyag-mentes) hatóanyag is. tehát a fitoterápiában nemcsak a beltartalmú anyagokat tartalmazó és a hatóanyagtartalmú készítmények összességét értjük. Kivonatként, vagy egységes hatóanyagként alkalmazzuk őket, betegségtől függően. Heveny hasmenésnél a Tinctura Opii teljes kivonatként alkalmazandó, azonban a rózsameténg (Catharantus roseus) kivonata nem használható onkológiai kezelésre. Ezekből csak egyes hatóanyagok használhatók.(vinblasztin, vinkrisztin). A fitoterápia tehát nem csak a kivonatos kezelést jelenti, hanem a hatóanyag készítmények összességét is.(rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy., 2012). 2.14. A fitoterápia és a kutatás A fitoterápia kutatásban lassúbb a fejlődés. Állatkísérleteket nem alkalmaznak. Idült kezelést inkább a mérgező hatás megállapítása miatt végeznek. Nem vállalják az állatkísérleteket kivonatokkal, egységes anyagokkal dolgoznak. Inkább tapasztalati elemekkel (empíriával) kísérleteznek. Sok tapasztalatnak az oka ismeretlen, ezért kísérletileg nem alátámasztottak. A farmakodinámiás hatás nem bizonyítható, gondolni lehet pszichodinámiás hatásra.(rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy., 2012). 2.15. A gyógynövények hatásai Hatástani szempontból lehetnek mérgező, erős hatású, és enyhe hatású gyógynövények. Ezekkel nem árt tisztában lenni a biztonságos alkalmazás érdekében. 17
2.15.1. Mérgező növények A legkisebb adagjuk sem használható terápiás célra. pl. a bürök.(conium muculatum). Erős hatású növények kis adagok pontosan adagolva. Az őszi kikerics (Colchicum autumnale). Ha az adagot pontosan betartják, nem keletkezik mérgezés. 2.15.2. Enyhe hatású növények. Ritkák a kedvezőtlen következmények. A kamilla (Matricaria recutita) alkalmazása okozhat allergiás reakciót természetes allergénjei, vagy a peszticid szermaradék miatt. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) ellenjavallt az erős napsugárzásnak kitett egyéneknél. Hatástani szempontból lehetnek gyorsan fellépőek, amik azonnal láthatóak,. Ezek a bőrön megfigyelhetőek a kiütések miatt, Sokkal veszélyesebbek a hosszú idő után jelentkező hatásúak. Veszélyesek, mert visszafordíthatatlan elváltozásokat okoznak.pl. alkörmös (Phytolacca sp.) nyirokrendszer károsító, vagy egyesek rákkeltőek is lehetnek. pl. a farkasalma(aristolochia clematitis), gyógyszer alkotórészeként. A fekete nadálytő.(symphytum officinale) csak külsőleg! (belsőleg rákkeltő). 2.16. A fitoterapetikumok értékének megállapításának szempontjai 2.16.1. Hatásosság Évtizedekkel ezelőtt még elvárták, hogy minden egyénnél ugyanolyan hatásos legyenek. A mai megállapítások szerint 100 % -os hatásra csak nagyon ritka esetben lehet számítani. Összehasonlító módon állapítják meg, hogy a kezelt esetek hány %- ánál észleltek teljes gyógyulást, hánynál javulást, és hánynál volt teljesen eredménytelen a hatás. A javulási arányt %-ban mérik. A 60-80 %-os javulási arány jónak tekinthető. A betegek tűrőképessége a kezelésekkel szemben igen eltérő. 18
2.16.2. Kedvezőtlen hatások A szintetikus gyógyszerekkel szemben, amelyeknek a legtöbb esetben vannak mellékhatásai, míg a fitoterapeutikumoknál még az erős hatásúak alkalmazása során is ritkán lépnek fel, ha azok adagolását pontosan betartják. 2.16.3. Kölcsönhatások Figyelembe kell venni az együtt alkalmazott szerek kölcsönhatásait, az élelmiszerek módosító hatásait. Ezeket már interneten vagy szakkönyvekben fel lehet lelni. Kezelés időtartama lehet pár napos, vagy az egész életen át tartó. 2.17. A fitoterápiában előforduló gyógyszerformák Az oldékonysági viszonyok szerint tartalmazhatnak kivonószerként vizet, etilalkoholt, olajat, más oldószert, borecetet. Alkalmazás módja szerint lehet helyi, külsőleg. Bőrre ható szerek kenőcsök, oldatok. A belsőleges oldatok adagolás történhet szájon át, orálisan, végbélen át, rektálisan, légzőkészüléken keresztül, inhaláció, aeroszol. befecskendezéssel, parenterálisan. 2.17.1. Forrázat (infusium) Virágok, levelek, herba Főleg illékony hatóanyagoknál. A drogot leforrázzák, 15 percig lefedve állni hagyják, vásznon szűrik. Legfeljebb egy napig tárolható. 2.17.2. Főzet (decoctum) A tömörebb állományú drogoknál (gyökér, gyökértörzsek, gumók, kérgek, termések) A hatóanyag nem illékony, nem szenved változást hő hatására. A leforrázott drogot kis tűzön, a forrás hőmérsékletén tartják 5-15 percig. kb 15 perc múlva szűrik le. 1 napig tárolható. 19
2.17.3. Áztatás (Maceratio) Szobahőmérsékleten, hideg víz hozzáadásával abban az esetben készülnek, ha a hatóanyag hőérzékeny. A szükséges hatóanyagok jól kivonódnak, a kedvezőtlenek pedig nem. 2.17.4. Szeszes kivonat (Tinctura) Attól függően,milyenek a hatóanyagok oldékonyságai, aszerint határozzák meg az etilalkohol töménységét. Előnyük a vizes kivonatokkal szemben, hogy akár egy-két évig tárolhatók. A drog kivonószer aránya 1:5-1:10, az adagok cseppenkéntiek. 2.17.5. Folyékony kivonat (Extractum fluidum) Cseppfolyós halmazállaputú, nagyon tömény kivonat.. A drogkivonószer aránya: 1:1-1:3. Légritkított térben melegítéssel teljesen bepárolhatók. Légköri nyomáson porlasztással vagy fagyasztásos szárítással. 2.17.6. Gyógybor: Általában házilag készítik, úgy hogy a drogot borral leforrázzák, majd pár percig kis lángon tartják, de ugyanakkor megközelíti a forrás hőmérsékletét. Néhány napig állni hagyják és ülepítik, majd leszűrik. 2.17.7. Gyógyecet (Acetum aromaticum) Az illóolajok 6,5 % ecetsavas, és 10 %-os szeszes oldata. Külsőleges használatra. 2.17.8. Olajos kivonat Ezek étolaj hozzáadásával készülnek. Vízben nem, de olajban jól oldódó hatóanyagokat tartalmaznak. Leginkább külsőlegesen használják. 2.17.9. Kenőcs (unguentum) Állaga lágy, ami készülhet zsíros természetű alapanyagokból (gyapjúzsír, disznózsír, méhviasz) illetve vízben oldódó, duzzasztható alapanyag (ami lemosható),vagy emulzió jellegűek. 2.17.10. Végbélkúp (supositorium) Zsíros vagy vizes oldatokból készül, a felszívódási viszonyoktól függően. 20
2.17.11. Szilárd gyógyszerformák Gyógyszeres por (pulvis), szemcsézett por(granulátum), vagy az ezekből préseléssel készült tabletta. Drazsék: gyomorfalat izgató hatóanyagok csak lúgos közegben szabadulnak fel. A tabletták összetételében a kivonat, vagy a hatóanyag szerepel. 2.17.12. Oldat (solutio) Lehet belsőleges, illetve külsőleges egyaránt. Az oldószer lehet desztillált víz, különböző szörpök ízfedésre, vagy önálló gyógyszerforma is lehet: sirupus belladonaigörcsoldó, sirupus codeini-köhögéscsillapító.az erősebb hatású gyógyszeres oldatok csepp(gutta). Külsőleges használatra szánt oldatok: száj-és toroköblögető, lemosó, öblítő és ecsetelőszerek. Az emésztőrendszer kikerülésével is történhet (parenterálisan). Befecskendezésre szánt steril oldatok-injectio. 2.18. A gyógyszerformák alkalmazására vonatkozó általános jellemzők Mind a gyógyszertári, mind a házilag előállított készítményeknél az adagok kiszámítása, a drogra vonatkoztatott szokásos adag. Az enyhe hatásúaknál az egyszeri adag 1g. A gyógyteakeverékeknél ne haladja meg az összetevők száma az 5-öt. (Rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy., 2012). 2.19. A Gyógynövények drogjai A legtágabb értelemben azokat a növényeket, amelyeket a rendelkezésre álló irodalom, és a hagyományok szerint gyógyítás céljára használtak, és használnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg 20 000 a számon tartott, elismert gyógynövény. Egyesek a drog szót a kelta droch rossz, mások a német drog száraz, vagy az illír drug drága szóból eredeztetik. Mindegyik tartalmaz a drogra vonatkoztatható utalást. A drog kifejezés az utóbbi időben rosszalló jellegűvé vált. Sokak számára a kábítószer fogalma jelenik meg a név használatával, ezért a növényi drog (cude drug) megnevezés sokkal célszerűbbnek bizonyul. 21
Az érvényes magyar gyógyszerkönyvben, állati, és növényi drog megjelölés is szerepel. A Gyógyszerkönyv, és a Magyar szabvány meghatározás szerint a drog: - a felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot, illetve hatóanyag-együttest tartalmazó része, amelyet főként szárítással tartósítanak, - növényi nyersanyagból előállított termék (illóolaj, gyanta, balzsam, zsírosolaj) - növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (orvosi szén, kátrány). A drogok elnevezésére vonatkozó 1929 Brüsszelben tartott II. Nemzetközi gyógyszerész értekezlet határozatot hozott a drogok egységes elnevezésére. Ez úgy tevődik össze,hogy a növény latin nevének birtokos esete, valamint a fajnév abban az esetben ha ugyanazon nemzetségből több faj képez drogot. Másodikként pedig a növény használatos szervének tudományosan elfogadott latin neve alanyesetben. A drogok neveit egyes számban használják. pl. Althaeae folium, a növény latin neve : Altaeae officinalis L., a növény használatos része a folium. A magyar nevét többnyire úgy képezzük, hogy a magyar nevét, és a használatos részét egybeírjuk. Pl.: kutyabengekéreg, édesgyökér, rozmaringolaj, szarkalábvirág. Ezen kívül gyakran szerepel még a drogok származására, gyűjtési helyére, kiviteli kikötőjére, a drog alakjára, színére, tisztítására, az elkészítés módjára,és minőségére vonatkozik. 2.20. A hatóanyag fogalma A gyógynövények abban térnek el a növényvilág többi tagjától, hogy gyógyászati értékkel bírnak. Bennük bizonyos vegyületek halmozódnak fel, amik gátolják a mikroorganizmusok keletkezését, és jótékony hatást fejtenek ki az emberi szervezetre.( Bernáth,2000)Hatóanyagoknak nevezzük az emberi szervezetre kedvezően ható, kóros folyamatokat megelőző, gátló, illetve gyógyító hatású anyagokat. (Bernáth, 2000,29.o.). Elsőként Paracelsus fedezte fel a gyógynövényekben rejlő hatóanyagokat. Megfogalmazta a quinta essentia, avagy az ötödik lényeg létezését. Azokat az anyagokat tekintjük hatóanyagoknak, amelyeknek igazolható hatásuk van. A növények kémiai összetétele az összes bennük lévő anyagot magába foglalja, ezeket beltartalmi, illetve tartalmi anyagoknak nevezzük. Hatás szempontjából megkülönböztetünk biológiai, farmakológiai, és terápiás hatást. A szakirodalomban hatóanyag fogalmán kívül létezik még számos más elneve- 22
zés is, mint például tartalomanyag, kísérőanyag, vezetőanyag, és ballasztanyag. Ezek között van bizonyos átfedés, ezért ezeket a rokon fogalmakat egy-egy mondattal határozzuk meg. Tartalomanyag: az adott drogra jellemző kémiai alkotórészek összessége. Hatóanyag: a drog, (a gyógynövény) gyógyhatásáért felelős vegyületcsoport. Kísérőanyag: a drog tartalomanyagain belül a hatóanyagok hatását elősegítő, de önmagukban nem kifejezett élettani hatású anyagcsoport. Vezetőanyag: a drog beltartalmi minősítésére szolgáló, a drogra jellemző anyagok, amely nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte, és mennyisége a drog azonosságát (identitását), és minőségét jellemzi. 2.21. A hatóanyagok csoportosítása A gyógynövények hatóanyagait hagyományosan négy csoportra oszják: alkaloidok, glikozidok, illóolajak, egyéb hatóanyagok. 2.21.1. Alkaloidok Az alkaloid fogalma Messnertől származik. Olyan N-tartalmú növényi anyagok, amelyek bázikusak, sót képeznek a savakkal, és az emberi szervezetre erős, és jellegzetes fiziológiai hatást fejtenek ki. (Novák 1975) Nehéz őket pontosan körülhatárolni, mert rendkívül változatosak. Hegnauer (1962-1986) kémiai és biokémiai szempontoktól függően az alkaloidokat három alcsoportba sorolja: - valódi alkaloidok: aminosavakból keletkezett N-heterociklusos vegyületek. - protoalakaloidok (aminosavakból létrejött nitrogént alifás láncban tartalmazó vegyületek). - pszeudoalkaloidok (Nem aminosavakból keletkezett N-tartalmú növényi vegyületek).(bernáth, 2000). Az alkaloidok nitrogéntartalmú másodlagos növényi anyagcseretermékek. Kb 7000 képviselőjét ismerjük. Kémhatásuk általában bázikus, ízükre a keserű íz jellemző. Legfontosabb jellemzőjük a specifikus, és erős terápiás hatás, ami gyakran a központi idegrendszert célozza meg. Alapszerkezetük szerinti csoportosításuk: - Pirrilizidin (szenecionin) - Tropán (atropin, szkopolamin, kokain) - Izokinolin (papaverin, morfin,kodein) 23
- Indol (ergometrin,vinkrisztin,reszerpin,sztirhin) - Purin (koffein,teobromin) Mivel erős hatású vegyületekről van szó, ezért fontos betartani a pontos adagolást, ezért gyógyszertári készítményekben alkalmazhatók. Alkalmazásuk: Fitoterápiás célra: - Fekete nadálytő (Symphtum officinale L.) - Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus L.) A hatóanyagra jellemző gyógynövények: - Nadragulya (Atropa belladonna L.) - Beléndek (Hyoscyamus niger L.) - Csattanó maszlag (Datura stramonium L.) Élvezeti szerként fogyasztható növények (melyek javaslata illetve szabályozása lehet a fitoterapeuta feladata): - Kávé (Coffea arabica L.) - Kakaó (Theobroma cacao L. - Kóla (Cola nitida L.) - Tea (Camellia sinensis L.) (http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_toc63950766) 2.21.2. Glikozid tartalmú drogok Eltérő kémiai felépítésű, és fiziológiai hatású vegyületek. Különböző anyagcsere úton keletkeznek. (Bernáth, 2000). Egy vagy több cukormolekulából, és egy nem cukor jellegű molekulából (glikon) álló vegyületek. Általános jellemzőjük, hogy már kis mennyiségben is nagyon erős hatásúak. Kémiai szerkezetük alapján különbözőek lehetnek. Fenolos glikozidok: ezek jelentős része lúgos környezetben fejti ki hatását. Főként húgyúti fertőzésekre (arbutin,szalicin). Antraglikozidok( antranoidok-hashajtók.). 24
1. A vékonybélből az enzimek hatására felszabaduló aglikonok gátolják a víz, és nátrium felszívódását, ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, és a bélsejtek nyáktermelését, és vízkiválasztását. 2. Szívglikozidok: szív munkáját jelentősen serkentik: - A szívizomzat összehúzó erejét fokozza - A szívfrekvencia csökkentésével - A szívizom ingerületvezetésének csökkentésével - A perifériás keringés javításával 3. Kéntartalmú glikozidok illékonyak, csípősek 4. Iridoid glikozidok, amelyek bizonyos keserűanyagokkal társulnak, cianogén glikozidok, melyeknél kedvezőtlen körülmények közt mérgező anyagok szabadulnak fel (csonthéjas magvaknál, pl. keserűmandula). Növények: Fenolos glikozidok: Fontos szerepük van a baktériumok, és a kórokozó gombák fejlődésének gátolásában. - Medveszöllő (Arctostaphylos uva-ursi L) - Csarabfű (Caluuna vulgaris L.) - Fehér fűz (Salix alba L.) Antraglikozidok Az aglikonjuk antracénvázas. A bengefélékben, és a keserűfélékben vannak jelen. Kitűnő hashajtók. A vesekőbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek előállítására is felhasználták. - Kutyabenge (Rhamnus frangula L.) Szívglikozidok - Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata L.) - Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis L.) - Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.) - Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca L.) 25
( http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_toc63950759) 2.21.3. Illóolajok Nem egységesek, hanem különböző vegyületeknek, (nagyrészt terpéneknek, terpénszármazékoknak) az elegyeiből állnak. Az illóolaj elnevezés a gyakorlati technológiai eljárásra utal. Ezek vízgőzzel lepárolhatók, vízben nem, vagy nagyon rosszul oldódnak. Szobahőmérsékleten elpárolognak, jellegzetes intenzív szag- és ízvilág jellemzi őket. (Bernáth, 2000). Kémiailag sokféleség, viszont fizikailag egységes tulajdonság jellemzi őket: - illékonyak - illatosak - zsírban, és vízben jól oldódnak - vízgőz desztillációval, vagy préseléssel állíthatók elő - nem homogének, nagyon sok komponensből tevődnek össze. Könnyen felszívódnak a nyálkahártyán keresztül, és gyorsan bekerülnek a véráramba. Legfontosabb hatásaik: - Gyulladáscsökkentő, és -gátló - azaz antiflogisztikus (kamilla, árnika) - Szélhajtó - azaz karminatív (kömény, ánizs) - Emésztést serkentő, epehajtó - sztomachikus, koleretikus (szurokfű, borsmenta) - Vizelethajtó - azaz diuretikus (boróka) - Köptető - azaz expectoráns (kakukkfű) - Simaizom-görcsoldó - azaz spazmolitikus - Bőrizgató, helyi vérellátást fokozó - (rozmaring) - Mikroorganizmusok növekedését és szaporodását gátló - antibakteriális Jellemzően illóolajokat tartalmazó gyógynövények: - Levendula (Lavandula angustifolia Mill.) linalool - Kakukkfű (Thymus vulgaris L.) thymol - Kamilla (Matricaria recutita L.) kamazulén - Borsmenta (Mentha piperita L.) mentol - Kömény (Nigella sativa L.) karvon 2.21.4. Keserűanyag tartalmú drogok Szerkezetük kémiai szempontból nagyon változatos, viszont közösen jellemzi őket a keserű íz, és vízoldékonyság. Fokozzák a nyálelválasztást, a gyomor sósav- és pepszintermelését. Reflexes és hormonális úton is hatnak. In- 26
gerli a receptorokat az intenzív íz által, ezzel javítják az étvágyat, és az emésztést. A hasnyálmirigy ingerlését is serkenti, mely által segíti az inzulintermelést így a 2-es típusú diabétesz betegségben szenvedőknek a kiegészítő terápiájában is javallt. A hatásért a keserű íz felelős, ezért ezeket a kivonatokat ízesíteni nem szabad. - Fehér ürömfű (Artemisia absinthium L.) - Ezerjófű (Centaurium erythraea Rafn.) - Benedekfű (Cnicus benedictus L.) - Tárnics (Gentiana lutea L.) - Gyermekláncfű (Taraxacum officinale Web.) 2.21.5. Csípős anyagok Eltérő kémiai felépítésűek. Jellemzőjük, hogy a bőrbe kerülve izgatják a termo- és fájdalomérző végkészüléket. Javítja a bőr vérkeringését a mélyebb rétegekben is. A hisztamin a távolabbi szövetekben is hat. Nagy felületen alkalmazva segíti a szervezet anyagcseréjét és aktivitását. Ízületi és reumatikus fájdalmakra, lumbágó és izomgyulladásra alkalmazzák. Gyulladásgátló és görcsoldó hatással is bírnak,. A bizonyos bőrfelületet ellátó gerincagyi szegmentumok irányítása alá tartozó belső szervekben vérbőség fokozó, és simaizomgörcsoldó hatásért felelősek. Légúti megbetegedéseknél, tüdő és mellhártyagyulladás esetén a kezelt felületre helyezett pakolás segíti a nyákoldást. Belsőleg alkalmazva fokozza a nyál és gyomornedvtermelést. Jellemzően csípős anyagokat tartalmazó növények: - Fokhagyma (Allium sativum L.) - Paprika (Capsicum annuum L.) - Kurkuma (Curcuma xanthorrhiza Roxb.) - Fehér mustármag (Sinapis alba L.) 2.21.6. Szerves savak A növényekben szabadon, vagy sók formájában fordulnak elő (almasav, citromsav, oxálsav). Fontos ízanyagok, és fokozzák más anyagok kioldódását. Jellemző gyógynövények: - Fekete bodza (Sambucus nigra L.) - Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.) 27
2.21.7. Szaponin tartalmú drogok Olyan glikozidos jellegű anyagok, amelyek vízzel keveredve, rázás hatására habot képeznek. Felületaktív anyagok, amelyek egy vízoldékony, és egy vízben nem oldódó molekulából állnak. Speciális felépítésükkel segítik az egyes olajok vízben való eloszlását, ezt emulgeáló hatásnak nevezik. Kémiai kötésük alapján három csoportot alkotnak: - Triterpének (kankalinfélék, borostyánfélék) - Szteroid szaponinek (egysziküekben) - Szteroidalkaloidok (burgonyafélék, meténg félék) A vízben oldott szaponinok kesernyés, csípős ízűek. Véráramba kerülve hemofíliát okoznak, ezért alkalmazzák szájon át. Megváltozataják a sejtek nyálkaáteresztő képességét, ami által a lerakódott nyálka felhígul, a nedvesség kiválasztódása által. Segítik a a középső légutak csillós nyálkahártyájának aktivitását. Reflexextoráns hatásuk van, amely segíti a gyomornyálkahártya irritációja által, reflexes úton fokozódik a hörgők nyálkaelválasztó hatása. Jellemző gyógynövényei - Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra L.) - Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum L.) - Kankalin (Primula veris L.) - Ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides L.) - Aranyvessző (Solidago canadensis L.) 2.21.8. Szénhidrátok és kovasavak Ezek a nitrogénmentes vegyületek hidrogénből, oxigénből, szénből állnak. A sejtek energiaforgalmában nélkülözhetetlenek. Polimerizálódásuknak köszönhetően mono-, oligo-, és poliszacharidok. Homo-, hetero- és poliszacharidok lehetnek építőelemeik következtében. Lehetnek egyszerű, és összetett szénhidrátok Egyszerű szénhidrátok: Édes ízűek, 5-6 tagból állnak. 1. Monoszacharidok 28
Szőlőcukor Gyümölcscukor Galaktóz 2. Oligoszacharidok A molekulaszám emelkedésével csökken az édes ízük. Ozmotikus aktivitás jellemzi őket. - cukor - tejcukor - malátacukor Összetett szénhidrátok: Ezek glikozikus kötésben álló cukrok, és 6 tagszámnál nagyobbak. Ezek lehetnek felszívódók, és fel nem szívódók, amelyek vízben kolloid-jellegű oldatokká válnak, amely által nyálkahártya védő, és nyugtató hatás jellemzi őket. Felszívódók: - keményító - inulin - nyálkák Fel nem szívódók: - cellulóz - mézgák - lignin - pektin Kovasav A szilícium égésterméke, homeopátiában alkalmazzák bőr köröm- és hajproblémák kezelésére. - Csalán - Tüdőfű - Mezei zsúrló 29
2.21.9. Cserzőanyagok Növényi eredetű természetes anyagok (taminok), amelyek a fehérjékkel elegyedve folyadékban csapadékot képeznek. Kémiailag eltérő szerkezetűek. Nitrogént nem tartalmazó, részben alkoholban, részben vízben oldódó nagy molekulájú vegyületcsoportok. Létesíthet kémiailag gyengébb kötést, ekkor reverzibilis, adsztrigens hatásról beszélünk, ha stabilabb, kovalens kötést létesítenek, akkor pedig cserzés jön létre. Hatásai: Összehúzó, vérzéscsillapító, gyulladásgátló hatása van. Bakteriosztatikus hatást is kifejt, amely által a felülfertőzés megakadályozásában jelentős szerepet játsszik. Erős komplexképző hatásuk révén a nehézfém okozta mérgezések ellenanyagai. Legfőbb felhasználásai: Belsőleg: gyomor és bélnyálkahártya akut problémái (hányás, hasmenés). Külsőleg: ekcémás problémák, szájüregi- torokgyulladás, fagyási sérülések, hámsérülések. Jellemző gyógynövények: - Tölgy (Quercus robur L.) - Dió (Juglans regia L.) - Libapimpó - Szeder - Zsálya (http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_toc63950759). 2.21.10. Balzsamok és gyanták Vízben nem oldódó vegyületek, melyek összetétele rendkívül különböző. A balzsamok külső beavatkozás nélkül is termelődnek. Állaguk sűrűn folyó. Lehetnek kóros váladékok, melyek úgy keletkeznek, hogy egyes fák kérgét eltávolítják, és hővel, vagy maró anyaggal kezelik. Balzsamok: - Tolubalzsam ( Balsamum Tolutanum) : Legfontosabb hatóanyagai a gyűrűs észterek. 30