Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó 1. Kockázat és kockázatvállalás A kockázatok a vállalkozások életében mindig jelen voltak, de napjainkban a globalizáció, az információk gyors áramlása miatt a cégek kockázati kitettsége összetettebbé vált. A vállalkozási környezet változékonysága megköveteli a vállalatvezetéstıl, hogy a lehetséges kockázatokat felmérje, ezeket folyamatosan kövesse, és kockázatkezelési megoldásokat, forgatókönyveket építsen be az üzleti tervbe. Az elmúlt hetek során egyre mélyülı pénzügyi-gazdasági válság a vállalkozások, ezen belül az agrárvállalkozások kockázatait is jelentısen megnövelte. A következıkben a gazdasági kockázatok néhány típusával, kiemelten az árfolyamkockázattal és a kamatláb-kockázattal kívánunk foglalkozni. Ismertetjük, hogyan lehet figyelembe venni az üzleti tervezés során ezen kockázatokat, illetve milyen lehetıségek kínálkoznak ezen kockázatok kezelésére, hatásaik csökkentésére. A cikk keretében csupán a kockázatelemzés egyik legegyszerőbb módszerét, az érzékenység-vizsgálatot mutatjuk be bıvebben. A téma aktualitását az adja, hogy számos hazai vállalkozás forinthiteleinek terhei ugranak meg jelentısen a jegybanki alapkamat októberi drasztikus emelése (11,5%-ra), valamint a forintárfolyam tartósnak tőnı gyengülése miatt. Ez utóbbi probléma a devizában eladósodott vállalkozásokat érinti. A kockázat annak a bizonytalansága, hogy a vállalat terveiben például az üzleti tervében megfogalmazott jövıbeli elvárások és a tényleges teljesítmény eltérnek egymástól. A kockázat nem feltétlenül negatív eseményt jelent, fogalmába beleértendı a pozitív eltérés lehetısége is. Fontos megemlíteni, hogy mivel az üzleti terv sok, a jövıre vonatkozó információra, feltételezésre támaszkodik, ezért óhatatlanul hordoz magában bizonytalanságot. Bizonytalanság nélkül nincs kockázat. Sokszor a kockázatot úgy különböztetik meg a bizonytalanságtól, hogy a kockázatot számszerősítik, az elvárt és tényleges teljesítmény értékének lehetséges eltéréséhez értéket rendelnek, az eltérés bekövetkezési valószínőségének megadása mellett. A kockázat ebben az értelemben a teljesítményérték valamely valószínőséggel bekövetkezı változékonysága. A vizsgált teljesítményérték lehet például az eredmény, vagy a nettó cash flow (a vállalkozáshoz beáramló, illetve az onnan kiáramló pénz egyenlege). A kockázatkezelésnek nem célja a kockázatok minimalizálása, sokkal inkább, hogy a kockázatok vállalását tudatos, jól megfontolt választássá tegye. A továbbiakban a kockázatok hatásának mérésére vonatkozóan mutatunk be néhány modellszámítást, illetve a kockázatkezelés néhány elemét értékeljük.
2. A kockázatok számszerősítése A kockázatkezelést egyértelmően az üzleti tervezés folyamatához kapcsoljuk, annak is döntıen a pénzügyi tervezés részéhez. Az üzleti terv készítésekor a vállalkozás jellemzıibıl, mőködésének, tevékenységének összefüggéseibıl kiindulva, megtervezik a gazdálkodás egészét, reálisan elırevetíthetı pénzügyi folyamatát. A pénzügyi terv számszerősített módon próbálja meg a jövı elvárásait megfogalmazni. Az üzleti terv által átfogott idıtartamhoz igazodóan kell a kockázatokat számszerősíteni, az üzleti terv struktúrájának megfelelı idıszaki részletezettséggel. A kockázat mértékét az általa okozott, becsült eredménytıl való eltérés (hatás) és az azt elıidézı esemény bekövetkezési valószínőségének szorzataként értelmezzük. A számszerősítést a bizonytalansági tényezıknek a vállalat eredményességét mérı legfontosabb mutatóira, például az adózott eredményre gyakorolt várható hatása alapján érdemes elvégezni. A kockázat hatásának becslése után a bekövetkezési valószínőség meghatározása következik. A feladat egyáltalán nem egyszerő. Bizonyos esetekben a szubjektív becslés módszerét alkalmazzuk, máskor matematikai modellek alkalmazására kerül sor. A kockázatok felsorolása, az egyes kockázatok bekövetkezési valószínőségének számszerősítése után az üzleti tervre gyakorolt hatás meghatározása történik meg. Az adott kockázat értéke, a menedzsment által meghatározott kockázatvállalási szinthez való viszonya alapján akcióterveket kell készíteni a felelıs és a határidı egyértelmő megjelölésével. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a javasolt kockázatkezelési intézkedés költsége és a kockázat értéke összhangban legyen egymással. A kockázatkezelés elızıekben ismertetett folyamatának szorosan kell kapcsolódnia az üzleti tervezéshez. A kockázatfelmérés ütemezése is célszerően negyedéves ütemezéső. A negyedéves periódusokban végzett kockázatkezelési folyamat lehetıvé teszi a kockázati kitettség változásának nyomon követését, a trendek figyelését. A negyedéves ütemezésen túl azonban a folyamatnak rendelkeznie kell a kockázatok korai elırejelzésének képességével is. 3. Példaszámítások a kockázati tényezık hatásáról Azokat a kockázati tényezıket kell azonosítani és bevonni a számításokba, amelyek a vizsgálandó teljesítményváltozóra számottevı hatást gyakorolnak. A kockázati tényezık azonosításához fel kell tárni a kockázatok forrásait. Alábbi mintatáblázatunkban a kockázati tényezıket a kockázati források szerint csoportosítottuk, megmutatva a teljesítménytényezıkkel való kapcsolatukat.
Kockázati források és ezen belül a kockázati tényezık csoportosítása (független változók) Teljesítményértékek (függı változók) I. Külsı tényezık: Makroszintő szabályozási kockázatok: - adózási rendszer megváltozása - infláció alakulása - árfolyamváltozás - környezetvédelmi elıírások változása - jogi, kereskedelmi szabályozások megváltozása Piaci kockázatok: - a piac globális mozgása - a piac szezonális mozgása - a piaci verseny jellege - versenytársak tevékenysége - az értékesíthetı mennyiségre vonatkozó piaci elırejelzés megbízhatósága - az értékesítési árra vonatkozó piaci elırejelzés megbízhatósága Eredmény, nettó cash flow Értékesítési volumen, eredmény, nettó cash flow Pénzügyi kockázatok: - pénzügyi források hozzáférhetıségének biztosítása - a finanszírozás optimális szerkezetének meghatározhatósága - kamatlábak változása Likviditás, pénzügyi mőveletek eredménye Gazdaságon kívüli kockázatok: - természeti katasztrófák - divat, kereslet változása Termelıkapacitások, értékesítési volumen II. Belsı tényezık: Emberi erıforrás kockázatai: - költségtöbblet nem megfelelı együttmőködés miatt - reputációs kockázat - menedzsment kockázat Költségek, értékesítési volumen, eredmény
Mőszaki, technológiai kockázat: - a technológia standardizáltsága - a technológia megbízhatósága - új technológia fejlesztésének bizonytalanságai - mőszaki fejlıdés üteme Költségek, árbevétel, nettó cah flow A kockázati tényezık azonosítása után sor kerülhet a hatásuk számszerősítésére. A legegyszerőbb elemzési módszer az érzékenységvizsgálat. Gyakran alkalmazott módszer annak ellenére, hogy a kockázati változó (független változók) egyes értékeinek bekövetkezési valószínőségének alakulását figyelmen kívül hagyja. Segítségével azonban jól modellezhetık a kockázati tényezık és a teljesítményváltozók közötti kapcsolatok, kiszőrhetık a legnagyobb hatású kockázati változók. Az érzékenységvizsgálat lépései a következık: 1. Meg kell adni a kockázati változók lehetséges értékeit. Például az értékesítési forgalom a becsülthöz képest alakulhat 10%-kal alacsonyabb és 5%-kal magasabb szinten. 2. A kockázati változók különbözı értékei mellett a teljesítményváltozó értékeinek kiszámítása. 3. A kapott értékek elemzése. Példa egy induló vállalkozás eredménykockázatára Az érzékenységi vizsgálatot egy induló beruházás eredménytervén és cash flow-kimutatásán keresztül mutatjuk be. A beruházás 2008-ban indul, és 2010-re valósul meg. 2010-ben elkezdıdik a termelés és értékesítés. A következı táblázatok az alapfeltételezés szerinti értékekkel számolnak. A beruházás indításától 2015-ig követjük teljesítményváltozónként az eredményt, illetve a pénzeszközök változását. A táblázatokból természetesen további információk is kiolvashatók, mint például a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló eredmény+értékcsökkenési leírás összege.
Eredmény-kimutatás (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Értékesítés nettó árbevétele 0 0 424 700 849 400 862 141 875 073 888 199 901 522 ebbıl: Belföldi értékesítés nettó árbevétele 0 0 424 700 849 400 862 141 875 073 888 199 901 522 Export értékesítés nettó árbevétele 0 0 0 0 0 0 0 0 Aktivált saját teljesítmény értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb bevételek 0 0 0 0 0 0 0 0 ebbıl: visszaírt értékvesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 Anyagjellegő ráfordítások 0 0 110 000 300 000 300 000 300 000 300 000 300 000 ebbıl: Anyagköltség 0 0 0 0 0 0 0 0 Igénybe vett szolgáltatások értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb szolgáltatások értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Eladott áruk beszerzési értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Személyi jellegő ráfordítások 0 0 80 000 170 000 170 000 170 000 170 000 170 000 Értékcsökkenési leírás 0 0 40 000 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000 Egyéb ráfordítások 0 0 10 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 ebbıl: értékvesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 0 0 184 700 279 400 292 141 305 073 318 199 331 522 Pénzügyi mőveletek bevételei 0 0 0 0 0 0 0 0 Pénzügyi mőveletek ráfordításai 24 000 61 500 73 125 67 500 60 000 52 500 45 000 37 500 Pénzügyi mőveletek eredménye -24 000-61 500-73 125-67 500-60 000-52 500-45 000-37 500 Szokásos vállalkozási eredmény -24 000-61 500 111 575 211 900 232 141 252 573 273 199 294 022 Rendkívüli bevételek 0 0 7 600 15 200 15 200 15 200 15 200 15 200 Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0 0 0 0 0 Rendkívüli eredmény 0 0 7 600 15 200 15 200 15 200 15 200 15 200 Adózás elıtti eredmény -24 000-61 500 119 175 227 100 247 341 267 773 288 399 309 222 Adófizetési kötelezettség 0 0 18 340 37 000 49 468 53 555 57 680 61 844 Adózott eredmény -24 000-61 500 100 835 190 100 197 873 214 218 230 719 247 378 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 0 0 0 0 0 0 0
Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés 0 0 0 0 0 0 0 0 Mérleg szerinti eredmény -24 000-61 500 100 835 190 100 197 873 214 218 230 719 247 378 Mérleg szerinti eredmény -24 000-61 500 100 835 190 100 197 873 214 218 230 719 247 378 Értékcsökkenési leírás 0 0 40 000 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000 Törlesztésre rendelkezésre álló források összesen -24 000-61 500 140 835 270 100 277 873 294 218 310 719 327 378 Cash flow-tábla (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash flow, 1 13. sorok) 8 000-28 500 135 735 340 100 172 465 269 626 305 319 325 878 1. Adózás elıtti eredmény ± -24 000-61 500 119 175 227 100 247 341 267 773 288 399 309 222 2. Elszámolt amortizáció + 0 0 40 000 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 32 000 33 000 5 000 70 000-105 408-24 592-5 000 0 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív idıbeli elhatárolások változása ± 0 0 0 0 0 0 0 0 9. Vevıkövetelés változása ± 0 0 0 0 0 0 0 10. Forgóeszközök változása ± 0-10 100 0 0 0-400 -1 500 (vevı és pénzállomány nélkül) 11. Aktív idıbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után) - 0 0-18 340-37 000-49 468-53 555-57 680-61 844 13. Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés - 0 0 0 0 0 II. Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (14-559 500-1 018 000-472 500 0 0 0 0 0 16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése - 559 500 1 018 000 472 500 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék + III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz-változás (17 24. sorok) 394 500 721 000 272 000-125 000-125 000-125 000-125 000-125 000
17. Részvénykibocsátás bevétele (tıkebevonás) + 18. Kötvénykibocsátás bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 394 500 721 000 334 500 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése stb. + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás (tıkeleszállítás) - 23. Kötvény-visszafizetés - 24. Hiteltörlesztés, -visszafizetés - -62 500-125 000-125 000-125 000-125 000-125 000 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz - 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása - ± Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III.) -157 000-325 500-64 765 215 100 47 465 144 626 180 319 200 878
Az eredménykategóriák és a cash flow alakulásának árbevételre vonatkoztatott érzékenységét vizsgáljuk a további táblázatok segítségével. Feltételezzük azt, hogy az árbevétel 10%-kal elmarad az elıbbiekben feltételezettektıl. Az eredményeket az alábbi táblázatokból olvashatjuk le. Az árbevétel változásának ellenére feltételezésünk szerint nem változnak a költségek. A kimutatásokban a már az elızıekben is szürke háttérrel jelzett sorok mutatnak más értékeket. Így nyomon követhetıek az árbevétel csökkenésének eredménykategóriákra és cash dlow tételekre gyakorolt hatásai:
Eredmény-kimutatás (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Értékesítés nettó árbevétele 0 0 382 230 764 460 775 927 787 566 799 379 811 370 ebbıl: Belföldi értékesítés nettó árbevétele 0 0 382 230 764 460 775 927 787 566 799 379 811 370 Export értékesítés nettó árbevétele 0 0 0 0 0 0 0 0 Aktivált saját teljesítmény értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb bevételek 0 0 0 0 0 0 0 0 ebbıl: visszaírt értékvesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 Anyagjellegő ráfordítások 0 0 110 000 300 000 300 000 300 000 300 000 300 000 ebbıl: Anyagköltség 0 0 0 0 0 0 0 0 Igénybe vett szolgáltatások értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb szolgáltatások értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Eladott áruk beszerzési értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 0 0 0 0 0 0 0 Személyi jellegő ráfordítások 0 0 80 000 170 000 170 000 170 000 170 000 170 000 Értékcsökkenési leírás 0 0 40 000 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000 Egyéb ráfordítások 0 0 10 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 ebbıl: értékvesztés 0 0 0 0 0 0 0 0 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 0 0 142 230 194 460 205 927 217 566 229 379 241 370 Pénzügyi mőveletek bevételei 0 0 0 0 0 0 0 0 Pénzügyi mőveletek ráfordításai 24 000 61 500 73 125 67 500 60 000 52 500 45 000 37 500 Pénzügyi mőveletek eredménye -24 000-61 500-73 125-67 500-60 000-52 500-45 000-37 500 Szokásos vállalkozási eredmény -24 000-61 500 69 105 126 960 145 927 165 066 184 379 203 870 Rendkívüli bevételek 0 0 7 600 15 200 15 200 15 200 15 200 15 200 Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0 0 0 0 0 Rendkívüli eredmény 0 0 7 600 15 200 15 200 15 200 15 200 15 200 Adózás elıtti eredmény -24 000-61 500 76 705 142 160 161 127 180 266 199 579 219 070 Adófizetési kötelezettség 0 0 18 340 37 000 32 225 36 053 39 916 43 814 Adózott eredmény -24 000-61 500 58 365 105 160 128 902 144 213 159 663 175 256 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, 0 0 0 0 0 0 0 0
részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés 0 0 0 0 0 0 0 0 Mérleg szerinti eredmény -24 000-61 500 58 365 105 160 128 902 144 213 159 663 175 256 Mérleg szerinti eredmény -24 000-61 500 58 365 105 160 128 902 144 213 159 663 175 256 Értékcsökkenési leírás 0 0 40 000 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000 Törlesztésre rendelkezésre álló források -24 000-61 500 98 365 185 160 208 902 224 213 239 663 255 256 összesen Cash flow-tábla (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash flow, 1 8 000-28 500 93 265 255 160 103 494 199 621 234 263 253 756 13. sorok) 1. Adózás elıtti eredmény ± -24 000-61 500 76 705 142 160 161 127 180 266 199 579 219 070 2. Elszámolt amortizáció + 0 0 40 000 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 32 000 33 000 5 000 70 000-105 408-24 592-5 000 0 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív idıbeli elhatárolások változása ± 0 0 0 0 0 0 0 0 9. Vevıkövetelés változása ± 0 0 0 0 0 0 0 10. Forgóeszközök változása ± 0-10 100 0 0 0-400 -1 500 (vevı és pénzállomány nélkül) 11. Aktív idıbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után) - 0 0-18 340-37 000-32 225-36 053-39 916-43 814
13. Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés - 0 0 0 0 0 II. Befektetési tevékenységbıl származó -1 018-559 500 pénzeszköz-változás (14 16. sorok) 000-472 500 0 0 0 0 0 14. Befektetett eszközök beszerzése - 559 500 1 018 000 472 500 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék + III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz-változás (17 24. sorok) 394 500 721 000 272 000-125 000-125 000-125 000-125 000-125 000 17. Részvénykibocsátás bevétele (tıkebevonás) + 18. Kötvénykibocsátás bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 394 500 721 000 334 500 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, + megszüntetése, stb. 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás (tıkeleszállítás) - 23. Kötvényvisszafizetés - 24. Hiteltörlesztés, -visszafizetés - -62 500-125 000-125 000-125 000-125 000-125 000 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek - 26. Véglegesen átadott pénzeszköz - 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ± változása Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III.) -157 000-325 500-107 235 130 160-21 506 74 621 109 263 128 756
Példa devizában felvett hitel adósságszolgálatára Másik példaként vizsgáljuk meg, miként alakul egy devizában felvett hitel adósságszolgálata a devizaárfolyam, illetve a kamatlábak változása esetén. A hitelek adósságszolgálatának fizetése történhet annuitásos alapon, azaz az adósságszolgálat nem változik periódusonként, amennyiben az adósságszolgálat összegét meghatározó paraméterek változatlanok. Az adósságszolgálat magában foglalja a tıketörlesztést, a kamatfizetést, és a futamidı alatt rendszeresen fizetendı jutalékok, díjak összegét. A ténylegesen a bankoknál kínált konstrukcióknál egyszerőbb feltételrendszerrel élünk a számításoknál. A hitel terhei közül most csak a kamattal számolunk. A modell alapparaméterei a következık: Alapadatok: Induló adósság (hitel) összege (Ft): 10 000 000 Induló átváltási árfolyam (HUF/EUR): 240 Induló kamatláb(%): 5 Futamidı (év): 10 A fenti alapadatokból kiindulva az adósságszolgálat és a fennálló adósság a következıképpen alakulna évrıl évre, ha a feltételek nem változnának: Év: 1. 2. 3. 4. 5. Adósságszolgálat (Ft): 1 295 045 1 295 045 1 295 045 1 295 045 1 295 045 Tartozás év végén (Ft): 9 204 955 8 370 157 7 493 620 6 573 256 5 606 874 Év: 6. 7. 8. 9. 10. Adósságszolgálat (Ft): 1 295 045 1 295 045 1 295 045 1 295 045 1 295 045 Tartozás év végén (Ft): 4 592 172 3 526 736 2 408 028 1 233 384 0 Az adósságszolgálat alakulása független attól, hogy a hitelt forintban vagy devizában példánkban euróban vették-e fel. Az éves (periódusonkénti) adósságszolgálat összegét a következı módon számítjuk: C 1 1 D / r r(1 + r) = n ahol D: a felvett hitel összege C: az éves adósságszolgálat r: a hitel kamatlába n: a hitel futamideje A továbbiakban az egyes paraméterek változtatásával vizsgáljuk a változásokat. A változó paraméterek természetesen az árfolyam és a hitelkamatláb. Elıször azt elemezzük, miként
változik az adósságszolgálat, ha a forint/euró árfolyam megváltozik. (Hasonlóság mutatkozna a számításokban más deviza esetén is.) Árfolyam változás éve: 1. 2. 3. 4. 5. Árfolyam (HUF/EUR): 250 1 349 006 1 349 006 1 349 006 1 349 006 260 1 402 966 1 402 966 1 402 966 1 402 966 270 1 456 926 1 456 926 1 456 926 1 456 926 280 1 510 886 1 510 886 1 510 886 1 510 886 290 1 564 847 1 564 847 1 564 847 1 564 847 Árfolyam változás éve: 6. 7. 8. 9. 10. Árfolyam (HUF/EUR): 250 1 349 006 1 349 006 1 349 006 1 349 006 1 349 006 260 1 402 966 1 402 966 1 402 966 1 402 966 1 402 966 270 1 456 926 1 456 926 1 456 926 1 456 926 1 456 926 280 1 510 886 1 510 886 1 510 886 1 510 886 1 510 886 290 1 564 847 1 564 847 1 564 847 1 564 847 1 564 847 A táblázatban az egyes értékek azt mutatják, hogyha egy évben a futamidı alatt megváltoznának az árfolyamok, akkor a futamidı hátralevı éveiben miként alakulna az adósságszolgálat, feltételezve, hogy további árfolyamváltozás már nem következik be. Például, ha az ötödik év elején az euró árfolyama 260 HUF/EUR értékre emelkedik, és ilyen értéken is marad, akkor a továbbiakban az adósságszolgálat évi 1 402 966 forint lesz. Ezek után elemezhetjük, miként alakul az adósságszolgálat, ha a kamat változik meg az egyes években. Eszerint: Kamatlábváltozás éve: 1. 2. 3. 4. 5. Kamatláb (%): 6 1 353 333 1 347 896 1 342 369 1 336 754 7 1 412 836 1 401 731 1 390 465 1 379 041 8 1 473 526 1 456 530 1 439 317 1 421 896 9 1 535 375 1 512 272 1 488 911 1 465 308 Kamatlábváltozás éve: 6. 7. 8. 9. 10. Kamatláb (%): 6 1 331 051 1 325 261 1 319 386 1 313 427 1 307 387 7 1 367 464 1 355 738 1 343 868 1 331 860 1 319 721 8 1 404 277 1 386 472 1 368 491 1 350 347 1 332 054 9 1 441 484 1 417 459 1 393 253 1 368 888 1 344 388 A táblázatból az látható, hogy ha a kamatláb valamelyik év elején megnı, akkor a továbbiakban miként változik az adósságszolgálat a hátralévı idıszakra. Tehát amennyiben mondjuk a negyedik év elején a kamatláb 7%-ra nı és ez állandósul, akkor az adósságszolgálat éves összege ezután 1 390 465 forint lesz évrıl évre. Látszik, hogy minél
korábban történik a kamatláb változása, annál nagyobb mértékő az adósságszolgálat változása. A hitelfelvevıre nemcsak az árfolyamkockázat jelent veszélyt, hanem a változó kamatlábak is. Modellezhetı az is, hogy amennyiben az átmenetileg megerısödı devizaárfolyam visszaáll a korábbi alacsonyabb szintre, úgy az adósságszolgálat is visszatér a korábbi kisebb összegre. Ez azért van így, mivel a devizában számított törlesztési pálya nem változik az árfolyamváltozások miatt. Nem így a kamatláb változásakor. A megnövekvı kamatterhek miatt a tıketörlesztés lelassul, a fennálló tartozás lassabban csökken. A korábbi kamatlábemelkedés a késıbbi idıszakokra akkor is kedvezıtlen hatást gyakorol, ha átmenetinek bizonyul, és késıbb visszaáll az alacsonyabb kamatszint. 4. Kockázatkezelés A vállalat kockázatkezelési stratégiája rögzíti, hogy a vállalat az egyes kockázatokhoz miként áll hozzá, milyen cselekvési programokat kell elindítani. Az egyes kockázati csoportokhoz, kockázati szintekhez való viszony és egyben a cselekvés lehet a kockázat 1. elkerülése, 2. csökkentése, 3. elfogadása. A kockázat elkerülése abban az esetben követendı cselekvés, amikor a kockázat olyan mértékben befolyásolja valamelyik eredményváltozó értékét, hogy az veszélyeztethetné akár a cég fennmaradását, akár hosszú távú fejlıdését. Például a piacon egy, a cégnél jóval nagyobb, agresszív versenytárs megjelenésének eredményeként a vállalat árbevétele olyannyira csökkenhet, hogy inkább a piac elhagyása mellett dönt. Elképzelhetı más természető kockázat is, amit a cég nem vállalhat. Az irodaház, a raktárbázis leégése kis valószínőséggel bekövetkezı események, azonban ezek hatása katasztrofális lehet. Ezek ellen az események ellen védekezhet úgy a vállalat, hogy biztosítást köt. Ezzel egy külsı szervezetre, egy biztosítóra háríthatja a veszteséget. Számos kockázatot azonban a vállalatnak el kell fogadnia. Ezek a kockázatok hol a vártnál kissé kedvezıbben, hol kissé kedvezıtlenebbül alakítják életét. A teljes elfogadás és elutasítás között köztes út a kockázatok csökkentése. Ez megvalósulhat a kockázat megosztására irányuló szerzıdések megkötésével, mint például árfolyam-fedezeti ügyletek kötésével. Kockázatcsökkentés érhetı el mőszaki megoldások alkalmazásával, tartalékrendszerek, biztonsági ellenırzı rendszerek kiépítésével. A kockázatkezelés eszköze lehet egy kockázati mátrix. Ennek lehetséges beosztása alakítható a következı módon: Magas Hatás Közepes Alacsony Kicsi Közepes Nagy
A kockázati mátrix segítségével feltérképezhetık a vállalat kockázatai. Az egyes kategóriákhoz hozzárendelhetık a kockázatkezelési stratégia cselekvési programjai. Idırıl idıre összeállítva a mátrixot, nyomon követhetık az azonosított kockázatok kategóriák közötti mozgásai. A feltárt kockázatok mindegyike egyedi cselekvést kíván, így csak néhány olldát mutathatunk be a kockázatok kezelésére. Az elıbbi számításainkban utaltunk az árfolyam kockázatra. Egyszerő kockázatkezelési eljárás lehet az, hogy törekszünk arra, hogy a cég bevételei és kiadásai azonos pénznemben jelenjenek meg. Ha a vállalkozás bevételei mondjuk dollárban jelennének meg, kockázatot jelent euróban hitelt felvenni. Ugyanis a dollár euró keresztárfolyam mozgás veszteségtényezı lehet. A bevételek és kiadások pénznemének összehangolása természetes fedezettséget jelent. Az emberi erıforrás hordozta kockázat megnyilvánulhat egy-egy rossz döntésben. Ennek elkerülésére szervezeti megoldás alkalmazható. Például bizonyos összeghatár feletti döntéseket csak több személy együttesen hozhat. Szervezeti megoldás önmagában a felelıségi körök pontos elhatárolása. A vállalkozások életét partnereik, azaz vevıik és szállítóik jelentısen befolyásolják. Ezért az egyes partnerekben rejlı kockázatok jelentısek lehetnek. A kockázat annál nagyobb minél inkább függ a cég egyik vagy másik partnertıl, meghatározóvá válik valamely vevıje vagy szállítója. Egy meghatározó vevı megrendelésének hirtelen visszaeseése, vagy késıi fizetése csıdbe döntheti a vállalkozást. A szállítói oldalról bekövetkezı hibás teljesítés meghiúsíthatja magának a cégünknek a teljesítését is. Ezért érdemes folyamatosan követni és minısíteni a kiemelt partnereket. A kedvezıtlen változásokra ezzel jobban fel lehet készülni, ki lehet védeni azokat. Törekedhet arra a cég, hogy több vevı közt ossza meg értékesítését. Ahogy állítottuk persze nem mindig cél a kockázat kiküszöbölése, azt a vállalkozás tudatosan felvállalhatja. Például termelhet a vállalkozás olyan terményt, amelynek nagy a piaci ármozgása. Nyilván kedvezı körülmények között ebbıl magasabb hasznot remélhet. Elképzelhetı azonban magasabb veszteség bekövetkezése is. A veszteségre szintén fel kell készülni, az nem veszélyeztetheti a cég életképességét. A tartalékok képzése megoldás az ilyen helyzetekre. Az ármozgások hatásának csillapítására bizonyos termékeknél megoldást jelenthetnek a tızsdei határidıs ügyletek. Ezekkel már a tényleges teljesítés elıtt több hónappal rögzíthetık az árak. Végül ne feledjük el a kockázatcsökkentés kézenfekvı módját, a biztosítások kötését. Ez a megoldás a kockázat áthárítását jelenti résben vagy egészben. Napjainkban a biztosítások széles köre áll rendelkezésre a különbözı nem kívánatos események hatásának csökkentésére.