AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós LUKOVICS PhD Institute of Economics and Economic Development Faculty of Economics and Business Administration, University of Szeged Hungary, Europe Szeged, 2014. június 26.
Jelen prezentáció az alábbi tanulmány módszertanát és megállapításait összegzi: Dusek T. Lukovics M. (2014): Az ELI és az ELI Science Park gazdasági hatásvizsgálata. Területi statisztika, 5, 1-18. o.
Módszertani háttér! Direkt hatás: az adott gazdasági egység beruházásai és működése miatt a helyi gazdaságban létrejövő kibocsátás, jövedelem és munkahelyek.! Indirekt hatás: az adott gazdasági egység számára inputokat szolgáltató helyi vállalkozásoknál generált jövedelem és foglalkoztatás.! Indukált hatás: a direkt és indirekt módon keletkező munkajövedelmek elköltése révén a multiplikátorhatással generált helyi jövedelem és foglalkoztatás.! Katalitikus hatások: az adott gazdasági egység működése révén létrejövő változások a helyi gazdaságban: ez lehet a megnövekedett befektetési vonzerő, helyi imázs, a helyi gazdaság szerkezetére, összetételére, a munkaerő képzettségére, a városi szolgáltatásokra gyakorolt hatások, a látogatók vonzása. Ez a hatás lehet negatív is, ha az adott gazdasági egység rontja az imázst, taszítólag hat a többi beruházóra, csökkenti a helyi vonzerőt.
A helyi gazdaság meghatározása! Szeged nagy és komplex helyi piac, önmagában is értelmezhető helyi gazdaságként! A hatásokat Szeged gazdaságának arányában számoljuk! Az elsődleges hatások bizonyos része túlcsordul a munkaerőpiaci vonzáskörzet területére (~Csongrád megye), a másodlagos hatások az egész ország területére
A hatások időtávja! A működési, fenntartási hatások az ELI és a Science park teljes kiépüléséig (kb 2020-ig) részlegesek, folyamatosan bővülő nagyságúak! A beruházási, egyszeri hatások a kiépítés időszakára korlátozódnak! A működési hatásokat számszerűsítjük a teljes kiépülés esetére, 2011-es változatlan árakon és teljes foglalkoztatotti létszámban
A jövedelmi hatás számszerűsítésének alaptényezői! Ami ismert: az ELI foglalkoztatotti létszáma 250 főre várható a teljes kiépülés idejére! Ebből a kutatói létszám 130! A kutatói jövedelmek vásárlóerőparitáson a nyugateurópai jövedelmekkel egyenlők, magyar viszonylatban nagyon magasak! Az ELI, mint mag körül kiépülő, az egyetemi tudásbázisra alapuló Science park várhatóan 50-80 technológiaintenzív vállalkozásnak ad otthont, mintegy 1500 alkalmazottal, melynek a fele a kutatói, másik fele az adminisztratív-kiszolgáló személyzet
A science park technológiaintenzív vállalkozásai helyi gazdasági hatásai az egyéb kis- és középvállalkozásokhoz képest! Minimális helyi kiszorítási (munkaerő és piacelszívás) hatás: alapításuk nem vezet más helyi kisvállalkozások megszűnéséhez; a vállalkozások közötti verseny tere az egész világ globális piaca, kiszoríthat német, koreai, amerikai technológiaintenzív kisvállalkozásokat! Az alkalmazottak nagyobb jövedelme és helyi költése.! Magas hozzáadott értékű szolgáltatások iránti kereslet nagyobb részaránya.! Alvállalkozások nagyobb szerepe.! Az output lényegesen nagyobb exporthányada (kisvállalkozások értékesítésének 80%-a 15 kilométeres körzeten belüli, a technológiai intenzíveké mindössze 20% - Henneberry, 1992)! A technológia és a technológiai innovációk diffúziójában játszott szerep.! Fiatal kutatók vállalkozási aktivitásának formálása, attitűdjére gyakorolt hatás.
Az ELI és a Science park elsődleges (direkt) jövedelmi hatása Megnevezés Létszám Éves bruttó átlagbér Éves nettó átlagbér Összes éves bruttó bér Összes éves nettó bér E L I - A L P S kutatók 130 9 5,94 1170 772,2 E L I - A L P S személyzet 120 4 2,64 480 316,8 E L I - A L P S összesen 250 6,60 4,36 1650 1089 Science Park kutatók 750 8 5,28 6000 3960 Science Park személyzet 750 3 1,98 2250 1485 Science Park összesen 1500 5,50 3,63 8250 5445 Mindösszesen 1750 5,66 3,73 9900 6534
Az ELI és a Science park másodlagos (indirekt) jövedelmi hatása a beszerzésekből! az indirekt hatás az ELI-ALPS-szal és a Science Park vállalkozásaival kapcsolatban álló, de nem a Science Parkban megtelepedett vállalkozásoknál keletkezik,! a Science Parknak nyújtott termékek és szolgáltatások révén alvállalkozói megrendelés valamilyen kutatáson belül vagy más! magas hozzáadott értékű szolgáltatás,! karbantartás,! szoftverfejlesztés,! hibaelhárítás,! őrzés, védés,! takarítás,! szállítás,! bútorbeszerzés és! sokminden hasonló, a működéssel és a fejlesztéssel kapcsolatos igények kielégítéséhez szükséges input
Az ELI és a Science park másodlagos (indirekt) jövedelmi hatása a látógatókból! Nyalábidő külső értékesítése (5%)! ELI és a Science park miatti látogatók száma: ELI napi 30, a Science park és a tudományos rendezvények további látogatói! A látogatók költéséből a helyi hozzáadott érték: 216 millió Ft, ennek a helyi nettó jövedelme: 108 millió Ft! Indirekt nettó jövedelmi hatás (beszerzések+látogatók) mindösszesen: 708 millió Ft! Mindez foglalkoztatottakban kifejezve 320 plusz helyi foglalkoztatottat jelent (az ELI-n és a Science parkon kívül, azok beszállítóinál
Indukált hatások! Az elsődleges (direkt és indirekt) jövedelmek elköltése révén tovagyűrűző hatások! Mértéke függ a helyi költési hányadtól és a helyben értékesített javak helyi hozzáadott értékének arányától! A helyi multiplikátor nagysága 1,6-1,8 közötti tartományban becsülhető! 1,7-es multiplikátorra számolva további 6,3 milliárd forint jövedelemnövekedés várható - ez 2860 fő foglalkoztatottat jelent
Az ELI és ELI Science Park gazdasági hatásai Hatás megnevezése Jövedelem (mft) foglalkoztatott (fő) ELI direkt (jövedelem) hatás 1089 250 Science Park direkt (jövedelem) hatás 5445 1500 Indirekt (beszállítók, látogatók) 933 365 direkt+indirekt 7467 2115 Indukált (regionális multiplikátor hatás révén a térség gazdaságába tovagyűrűző) 5227 3075 együttesen 12694 5190 Szeged város lakosainak összes munkaviszonyból származó jövedelme 2011-ben: 104300 millió Ft Az ELI és a Science park teljes (direkt, indirekt és indukált) hatása ennek csaknem 15%-a
Az eredmények érzékenysége! Az eredmények nagyságrendje nem függ attól, hogy milyen elsődleges átlagjövedelmekkel számolunk, mert ennek mértéke jól becsülhető! Az eredményeknek stabilitást ad az ELI, mint biztos beruházás! Az eredmények érzékenyek a science park kiépülésének mértékére: harmadakkora parknál (500 fő) a direkt és indirekt hatások nagyjából feleződnek, de még így is a szegedi jövedelmek 4,5%-ára tehetők! Kizárólag az ELI hatása önmagában is eléri a szegedi jövedelmek 1,5%-át
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET