Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr



Hasonló dokumentumok
Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

A Kiskörei Hallépcső bemutatása

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

A Víz Keretirányelv szerinti monitoring

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ ( ) sz. rendelete

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

Víz-és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű út 1. ÜZLETSZABÁLYZAT. Szolnok, 2012.

Az őshonos halaink védelmében

MELLÉKLET. Iránymutatás

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz...

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kertész József: A Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer térbeli kiterjesztése

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA


TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

E G Y E D I B E A V A T K O Z Á S O K R É S Z L E T T E R V E I

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás , 24., Szarvas. orange.fr/pix/balaton.

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Gyır, Árpád u

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

NNK Környezetgazdálkodási, Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vincze László, Üveges Zsolt, Duró János, Kozák János:

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

ÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY

Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközműszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról


EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

47/2012. (XI. 30.) BM utasítás. az Országos Vízügyi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek

3. Földművek védelme

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

KÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM december

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

Koronikáné Pécsinger Judit

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM december

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH

Nap Strand kisléptékű fejlesztése tárgyú szerződés módosítás (4.sz.)

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

1 A jelzőlámpás irányítás

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

JELENTÉS. Az Európai Bizottság részére

Szabályozási irányok a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

f e l l e b b e z é s t

A paksi beruházás aktuális helyzete

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

A vízi közlekedés szabályozása. Gaál Bertalan

Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban

A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (a továbbiakban: MASZRE vagy Egyesület) Felosztási Szabályzata

Mit tennék a vizek védelmében

I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM

zkedéseinek bemutatása

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

15/2008. (III.28.) rendelete

ALAGUTAK (LGM-SE008-1) 4. ELŐADÁS IDEIGLENES FALAZAT MÉRETEZÉSE TALAJVÍZ SZIGETELÉS WOLF ÁKOS április 16.

Élőhelyfejlesztési lehetőségek a KEOP Természeti értékeink jó kezelése prioritáson belül Dukát Zsófia - Energiaközpont Nkft.

12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

İcsény Község Önkormányzata Képviselı-testületének../2010.( ) önkormányzati rendelete İcsény község helyi építési szabályozásáról

1995. évi LXXXIII. törvény. a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/47

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás:

Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült 43.100 gerinces közül 23.000 a hal (53%), a madarak 8.600, hüllők 5.000, az emlősök 4.500, míg a kétéltűek 2.000 fajjal jellemezhetők. Az édesvízi halfajok száma 8.000-re tehető. Magyarországon mintegy 80 halfaj, míg a Rába folyóban összesen 56 halfajról tesznek említést.

Vízi fauna vándorlását akadályozó építmény Az alvízi folyó módosult vízháztartása (hozam) Halak turbinába jutásának kockázata Módosult üledék dinamika Vízi erőmű Vízszint ingadozás a tározóban Az alsó folyómeder, a part & partmenti zóna szerkezetének módosulása A tározó partmenti élőhely szerkezetének módosulása Az alsó víztestek fizikai-kémiai viszonyainak módosulása A tározófizikai-kémiai viszonyainak módosulása Vízi erőmű okozta jellemző lehetséges VKI módosítások, melyek utólagos biológiai módosulásokat okozhatnak

Rába folyó közepes prioritás

Biológiai minőségi elemek Hidrológiai-morfológiai elemek Fizikai-kémiai elemek -általános viszonyok - specifikus szintetikus szennyező anyagok -specifikus nemszintetikus szennyező anyagok Jó ökológiai potenciál Hidrológiaimorfológiai elemek Minden mérséklő intézkedést megtettek a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre

1. A különböző típusú vízi életterek optimális kihasználásának biztosítása valamennyi hidrológiai helyzetben 2. Az ivadék mederbe történő visszajutási lehetőségeinek biztosítása 3. A táplálékbázis optimális kihasználása érdekében történő vándorlás biztosítása 4. A telelőhelyek elérhetőségének megteremtése Hossz- és keresztirányú átjárhatóság biztosításának célja 5. A menekülési hely elérhetőségének biztosítása (pl. árvíz vagy vízszennyezés idején) 6. Az állománysűrűséget kiegyenlítő vándorlás biztosítása 7. A visszatelepülést biztosító vándorlási lehetőség megteremtése (pl. árvízi lesodródást, halpusztulást követően)

Diadrom fajok Hosszú távú vándorlók (> 300km/év egy irányban) Anadrom (viza, lazac) tenger Katadrom (angolna) tenger Potamodrom fajok Közép távú vándorlók (30-300km/év egy irányban) (paduc, márna) Rövid távú vándorlók (<30km/év egy irányban) Halak vándorlása Aphidrom fajok

Közép távú vándorlók (30-300km/év) 1 Abramis brama Dévérkeszeg (Brasche) 2 Abramis sapa Bagolykeszeg (Pleinze) 3 Acipenser ruthenus Kecsege (Sterlet) 4 Aspius aspius Balin (Scheid) 5 Barbus barbus Márna (Barbe) 6 Chondrostoma nasus Paduc (Nase) 7 Hucho hucho Dunai galóca (Huchen) 8 Lota lota Menyhal (Quappe) 9 Vimba vimba Szilvaorrú keszeg (Russnase)

Ivási időszakok Harcsa Domolykó Jász Compó Márna Halványfoltu küllő Réti csík Folyami géb Szilvaorrú keszeg Fenékjáró küllő Kecsege Süllő Garda Leánykoncér Balin Galóca Fürge cselle Magyar bucó Német bucó, Durbincs, Tiszai ingola Pénzes pér Dunai ingola Csuka Sebes pisztráng Sügér Botos kölönte Menyhal I. II. III. IV. V. VI. VII. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

A tervezés alapelvei 1. A rendszert minimális fenntartásra kell tervezni. 2. A rendszert a természetes energia hasznosításával kell tervezni. 3. A rendszert a hidrológia, az ökológia, a tájkép és klimatikus viszonyok figyelembe vételével kell tervezni. 4. A tervezett rendszer többcélú legyen, de a fő célkitűzést meg kell határozni, számos másodlagos célkitűzés mellett. 5. A rendszert ökoton-ként kell tervezni. 6. A rendszernek időt kell adni. 7. A rendszert funkcióra és nem formára kell tervezni. 8. Kerüld a túl mérnöki rehabilitációs megoldásokat

A halvándorlást segítő művek főbb formái Mesterséges, művi megoldások Természetközeli megoldások Mesterséges és természetközeli megoldások kombinációja Az ökológiai folyosó és a csónak, kajak-kenuegyüttes átjárhatóság Durva rámpa kis esésű durva felületű kőmű Hallépcsők vagy medencés átjárók, melyeknél az alvíz és a felvíz közötti magasságkülönbséget, egymást lépcsőzetesen követő medencerendszeren átáramló víz segítségével győzik le Angolnalétrák, kisvízhozamú csatornák, melyeket különböző pl. szalma, műagyag szálak, műanyag-kefék - anyagokkal töltenek meg az üveg és fiatal angolnák számára Halzsilipek, a hajózsilipek működéséhez hasonlóan töltik fel és ürítik, a vándorlásra hajlamos halak mozgásának megfelelően Halliftek, melyek liftszerű konténerben emelik az alvízről a felvízre az abban lévő halakat

Az átjárhatóság hidraulikai, áramlási feltételei Átjárhatóság A koncentrált eséskülönbség 0,2 m-t ne haladja meg A koncentrált eséskülönbség közötti medencékben a teljesítménysűrűség (E) 200W/m 3 alatt maradjon Az áramlási sebesség a szűkületekben se haladja meg a 2,0 m/s-ot A teljes egészében vasbeton műtárgyként kialakított változatoknál és a természetközeli megoldás műtárgyszerű szakaszain a fenékközeli sebesség csökkentésére illetve a gerinctelen vízi élőlények számára az áthaladás biztosítása érdekében a fenékbetonon vízépítési terméskőből és homokos kavicsból fenékérdesítést kell kiképezni A beüzemelés fontossága, a működőképesség folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring), a szükséges intézkedések, átalakítások végrehajtása

A hallépcső megtalálhatósága A hallépcsőn átvezetett vízhozam lehetőleg haladja meg a műtárgyon áthaladót. Amennyiben ez nem lehetséges csalivíz biztosítása szükséges csalivíz-vezetékkel csalivíz-turbinán át A hallépcső alvízi torkolata közvetlenül a műtárgy alatt helyezkedjen el. Mivel a halak vándorlás közben leggyakrabban a part mellett haladnak a torkolatnál egy öböl kialakítása kedvező A megtalálhatóság szempontjából a lehetséges legnagyobb vízhozam a kedvező

Meander hallépcső áramlási kép m/sec

3,5 m testhosszú halak részére 550 m. hosszú, 45 medence, hossza16 m. szélessége 6 m.

Működőképesség hiányosságai Átjárhatóság A belépő oldal (alvíz) - a csalivíz helytelen bevezetése, ill. annak hatékonyságának hiánya, a halak, illetve az egyes halcsoportokra nem érzékelik kellőképpen, - helytelen medercsatlakoztatás utófenék biztosításának hiányában helyi átbukások kialakulása, - a csalivíz nem elégséges vízhozama. Átmeneti szakasz - túl kicsi a vízmélység, - túl nagy vízsebességek, vagy erős turbolencia, - átjárhatatlan közbenső átbukások, - alulméretezett átjáró, nagyobb halak számára átjárhatatlan, - nem típusspecifikus mederanyag.

Működőképesség hiányosságai Átjárhatóság Kilépő oldal (felvíz) - túl sekély kilépő oldal, - nem megfelelő uszadékeltávolítás, - a kilépő oldal elfajulása, - nem megfelelő csatlakozás a duzzasztott térbe, ezzel összefüggésben erős feltöltődési potenciál, - a turbinákhoz történő túl közeli elhelyezés, - nem megfelelő átmeneti mederanyag, Fenntartás - rossz elhelyezés költségnövelő hatása, - az időközi uszadékeltávolítás hiánya, -hiányos fenntartás, vagy javítások az árvízi események után, - a medencék nem megfelelő karbantartása,

Köszönöm a figyelmüket Műszaki tudományok Természet tudományok