A TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT ÉS FELSZÍNBORÍTÁS

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTÓ HASZNÁLATA AZ ÖKOTURIZMUS FORMÁINAK FEJLESZTÉSE RÉVÉN KÖZÉP ÉS KELETEURÓPAI BIOSZFÉRA REZERVÁTUMOKBAN AG 2. ALPROGRAM BESZÁMOLÓ A TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT ÉS FELSZÍNBORÍTÁS REKONSTRUKCIÓJA AGGTELEKI NEMZETI PARK ÉS A SZLOVÁK KARSZT BIOSZFÉRA REZERVÁTUM TERÜLETÉN AZ Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Miskolc 20052006

PROGRAM: A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép és keleteurópai bioszféra rezervátumokban Szerződésszám: GFL / 2328 2714 4829, TvH591/1/2005 A PROGRAM TÁMOGATÓJA: Global Environment Facility (GEF) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) ALPROGRAM: AG 2 A TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA AZ ALPROGRAM CÉLJA: A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciója az Aggteleki Nemzeti Park és a Szlovák karszt Bioszféra Rezervátum területén AZ ALPROGRAM KIDOLGOZÓJA: ÖKOLÓGIAI INTÉZET A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 3525 Miskolc Kossuth út 13. Programfelelőse: NAGY DEZSŐ 2

Tartalom TARTALOM...3 ÖSSZEFOGLALÁS...5 RESUMÉ...6 SUMMARY...7 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK...8 2. A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI...9 2.1. MAGYAR TERÜLETRE VONATKOZÓ TEVÉKENYSÉGEK: ANP ÉS KÖRNYEZETE...9 2.2. SZLOVÁK TERÜLETRE VONATKOZÓ TEVÉKENYSÉGEK: BIOSZFÉRA REZERVÁTUM CZÓNA...9 3. ANYAG ÉS MÓDSZER...10 3.1. A VIZSGÁLATOK TERÜLETE...10 3.2. FELHASZNÁLT TÉRKÉPÉSZETI FORRÁSOK...10 I. Katonai Felmérés...10 II. Katonai Felmérés...11 III. Katonai Felmérés...12 Magyar és szlovák katonai új felmérési térképek (195359)...12 Szlovák katonai új felmérési térképek (1970es évek)...13 Élőhelytérkép 1997...13 Egyéb felhasznált térképek...14 3.3. TÖRTÉNETI TÉRKÉPEK GEOREFERÁLÁSA...14 3.4. A TÖRTÉNETI FELSZÍNBORÍTÁS (FÖLDHASZNÁLAT, VEGETÁCIÓ) TÉRKÉPEZÉSE...15 A térképezés menete...15 Földhasználat...15 A történeti földhasználat térképezésének módszere...16 A térképezés korlátai és hibalehetősége...17 4. EREDMÉNYEK...18 4.1. TÖRTÉNETI TÉRKÉPEK GEOREFERÁLÁSA...18 I. Katonai Felmérés...18 II. Katonai Felmérés...18 III. Katonai Felmérés...19 1950es évek katonai térképei...19 Aktuális térképek...20 4.2. TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT FELTÁRÁSA...20 4.2.1. ANP területe...20 A felszínborítás változása az ANP területén...21 Felszínborítás a XVIII. sz. végén (1780as évek)...21 Felszínborítás a XIX. sz. közepén (1850es évek)...22 Felszínborítás a XIX. sz. végén (1880as évek)...23 Felszínborítás a XX. sz. közepén (1950es évek vége)...24 4.2.2. Idősorok összeállítása néhány kiemelt területre...24 4.2.3. Szlovák karszt Bioszféra Rezervátum...25 A földhasználat és felszínborítás általános jellemzése az I. katonai felmérés alapján...25 IRODALOM...26 MELLÉKLETEK...27 1. MELLÉKLET: FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK TERÜLETÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN (1780AS ÉVEK)...27 2. MELLÉKLET: FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK TERÜLETÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN (1850ES ÉVEK)...27 3. MELLÉKLET: FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK TERÜLETÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN A XIX. SZÁZAD VÉGÉN (1880AS ÉVEK)...27 4. MELLÉKLET: FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK TERÜLETÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN A XX. SZÁZAD KÖZEPÉN (1950ES ÉVEK)...27 5. MELLÉKLET: A FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSA AGGTELEK KÖRNYÉKÉN...27 6. MELLÉKLET: A FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSA BÓDVASZILAS KÖRNYÉKÉN...27 7. MELLÉKLET: A FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSA A GALYASÁG KÖRNYÉKÉN...27 3

8. MELLÉKLET: A FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSA JÓSVAFŐ KÖRNYÉKÉN...27 9. MELLÉKLET: A FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ VÁLTOZÁSA SZÖGLIGET ÉS DERENK KÖRNYÉKÉN...27 10. MELLÉKLET: FÖLDHASZNÁLAT ÉS VEGETÁCIÓ A SZLOVÁK KARSZT TERÜLETÉN (BIOSZFÉRA REZERVÁTUM CZÓNA (17841787)...27 4

Összefoglalás Az Aggteleki és a szomszédos Szlovák Karszt védett területein különös jelentősége van a történeti háttérinformációknak. Ezek nélkülözhetetlen elemei a biomonitoring programok, természetvédelmi kutatási, rekonstrukciós és rehabilitációs tevékenységek, természetkímélő gazdálkodási formák, természetvédelmi kezelési tervek szakmai megalapozásának. A GEFprogram alkalmat adott a vizsgálati terület kiszélesítéséhez: az ANP területét és környezetét mintegy 350 km2en, a karszt szlovákiai részét mintegy 750 km2 re kiterjedően vizsgáltuk. Vizsgálataink során folytattuk az Aggtelken megkezdett tájtörténeti térképezést, valamint összegyűjtöttük és feldolgozásra előkészítettük a Szlovák karszt Bioszféra rezervátum történeti tájhasználatának térképezéséhez szükséges anyagokat. A történeti térképek georeferálása teszi lehetővé, hogy a különböző korok térképei összehasonlíthatók legyenek egymással és a mai topográfiával. A program során beszereztük, digitális formátumba alakítottuk, és georeferáltuk a Szlovák karszt Bioszféra rezervátum Czónáját és az ANPt lefedő I., II., III. Katonai felmérés és az 1950es évek katonai térképeit. Összesen 78 db térképszelvény georeferálására került sor. A térképeket a magyar polgári térképészetben használatos EOV vetületbe alakítottuk, feldolgozásuk is ebben a rendszerben történt. A szlovák területekre vonatkozó állományokat értékelés után WGS84be transzformáltuk, amely a szlovák helyi vetületbe könnyen átalakítható, s ezt adtuk át a Szlovák karszt NP szakembereinek. Archív katonai térképek feldolgozásával rekonstruáltuk a történeti tájhasználatot és felszínborítást az Aggteleki Nemzeti Park területén és tágabb környezetében. A térképezett terület a Nemzeti Park mellett annak déli és keleti előterét is magába foglalja. Ennek eredményeként a Nemzeti Park történeti tájhasználatának feltártsága négy idősíkot reprezentál: XVIII. század vége 1780as évek XIX. század közepe 185660as évek XIX. század vége 1870es évek XX. század közepe 195558 évek forrás: I. Katonai Felmérés, forrás: II. Katonai Felmérés forrás: III. Katonai Felmérés forrás: MH Újfelmérési térkép A vizsgálat során az I.,II.,III. katonai felmérések korábban elkészített térképeit átdolgoztuk, pontosítottuk a területhasználati kategóriákat, és a későbbi térképekkel közös nómenklatúrát alakítottunk ki. Ez a tevékenység idősíkonként kb. 350 km 2 területet érintett. Teljesen új térképezésre került sor az 1950es évek térképeinek feldolgozásával kb. 350 km 2 területen. A felszínborítás változását statisztikai módszerekkel is értékeltük, ezek mellett a kiemelt területekre a történeti tájhasználatot bemutató térképsorozatokat készítettünk. Az I. katonai felmérés alapján elkészítettük a Szlovákkarszt Bioszféra Rezervátum legtágabb C zónájának történeti felszínborítási térképét. A térképzés eredménye a karsztvidék 18.sz. végi képét, jellemző területhasználatát mutatja be a közel 750 km2 kiterjedésű területen. A további idősíkok interpretálását hasonló együttműködések keretében a következő években tervezzük. Az alprogram dokumentációját és az előállított térinformatikai állományokat átadtuk az illetékes nemzeti parkoknak. 5

Resumé Na území susediacich národných parkov Aggtelek a Slovenský kras a ich chránených častí má zvláštny význam pozadie historických informácií. Tieto informácie majú nenahraditeľný odborný význam pri monitorovacích programoch, výskumoch, rekonštrukciách území, rehabilitáciách, ekologickom hospodárení a programoch záchrany. Program GEF dal možnosť k rozšíreniu skúmaného územia: NP Aggtelek a jeho okolie, ktoré predstavuje asi 350 km 2 a NP Slovenský kras, ktoré predstavuje asi 750 km2, našich výskumov. Počas našich výskumov sme pokračovali už v začatom krajinnohistorickom výskume na území NP Aggtelek, zozbierali sme a na spracovanie pripravili potrebné materiály k mapovaniu historického využívania krajiny na území Biosférickej rezervácie Slovenský kras. Georeferencovanie nám umožňuje, aby sa dali porovnávať rôzne historické mapy medzi sebou, ale aj s dnešnými topografickými mapami. Počas programu sme zohnali, zdigitalizovali a zgeoreferencovali I., II., III., vojenské zameranie a vojenské mapy z rokov 1950, ktoré pokrývajú C zónu Biosférickej rezervácie Slovenský kras a NP Aggtelek. Spolu na spracovanie sme mali k dispozícii 78 ks máp. Mapy sme vložili do maďarskej mapovej projekcie a aj ich spracovanie prebehlo v tejto projekcii. Stav vzťahujúci sa na slovenské územie sme potom pretransformovali do projekcie WGS84, ktorá sa dá potom bez problémov pretransformovať do slovenskej projekcie (JTSK). Tieto údaje sme dali k dispozícii odborníkom z NP Slovenský kras. Spracovaním archívnych vojenských máp sme zrekonštruovali historické využívanie územia, vegetačné krytie a širšie okolie NP Aggtelek. Mapované územie v sebe zahŕňa aj južne a východne ležiace časti od NP Aggtelek. Výsledkom toho je odkrytie štyroch časových horizontov využívania krajiny NP Aggtelek: koniec XVIII. storočia 1780 roky polovica XIX. storočia 185660 roky koniec XIX. storočia 1870 roky polovica XX. storočia 195558 roky zdroj: I. vojenské zameranie zdroj: II. vojenské zameranie zdroj: III. vojenské zameranie zdroj: MO nové vojenské mapy Skôr vyhotovené mapy I., II.,III., vojenského zamerania sme počas výskumu prerobili a upresnili kategórie využívania územia s neskôr vyhotovenými mapami a vytvorili sme spoločnú nomenklatúru. Táto aktivita zahŕňa časový horizont približne na území 350 km2. Na úplne nové mapovanie prišla rada v 1950 rokoch, kde sa vytvorili úplne nové mapy približne na území 350 km2. Vegetačné krytie sme vyhodnocovali a robili pomocou štatistických metód a popri tom sme vyhotovili ukážkové mapy z vybraných území. Na základe I. vojenského zamerania sme urobili historickú mapu vegetačného krytia najväčšej C zóny Biosférickej rezervácie Slovenský kras. Výsledkom mapovania je charakteristický obraz využívania územia z konca 18. storočia na rozlohe približne 750 km2. Interpretáciu ďaľších časových horizontov plánujeme urobiť podobnou spoluprácou v ďaľších rokoch. Vyhotovenú dokumentáciu tohto čiastkového programu sme odovzdali príslušným národným parkom. 6

Summary The knowledge upon the historical background of landscape use has a special importance in the protected areas of the Aggtelek and Slovak Karst region, as it serves as the professional basis of biomonitoring programs, conservational research, restoration and rehabilitation activities, environmentally friendly farming methods and conservational management plans. The program Conservation and Sustainable Use of Biodiversity through Sound Tourism Development in Biosphere Reserves in Central and Eastern Europe gave an opportunity for the expansion of the research area: the Aggtelek National Park has been studied on 350 square km, while the Slovak Karst NP on 750 square km. During our studies, the historical landscape use mapping has been continued on the Aggtelek region, and the materials for the research and mapping of the Slovak Karst BR have been collected and prepared. The georeferring of the historical maps makes it possible to compare the maps of different eras and the current topography. The maps concerning the Aggtelek NP and the Czone of the Slovak Karst BR (I. II. III. military survey and the military maps of the 1950 ies, a total of 78 section maps) have been collected, transformed into digital format and georeferred. The maps have been transformed into and processed in the EOV format, which is used in the Hungarian civil mapping. After the evaluation the maps concerning the Slovakian area have been transformed into the WGS84, which can easily be converted into the Slovakian projection and then given to the experts of the SKNP. The historical landscape use and vegetation have been reconstructed by the procession of archive military maps. The research area includes the total territory of the Aggtelek National Park and its surroundings to the South and East. Four temporal stages of the landscape use in the NP have been interpreted and illustrated: Era 1780 s 18561860 s 1870 s 19551958 Source 1st military survey 2nd military survey 3rd military survey Survey Map of the Hungarian Army (MH) The formerly prepared maps have been adapted, the landscape use categories refined, the nomenclature unified with the maps of later origin. This activity concerned approx. 350 square km per temporal stages. The interpretation of the 1950 s maps provided new data of 350 square km. The changes of vegetation have been evaluated statistically, and the historical landscape use of special areas are shown on map series. The vegetation map of the Czone of the Slovak Karst Biosphere Reserve (the largest area) have been made on the basis of the 1st military survey. As a result the landscape use situation of the 18th century is shown on an area of 750 square km. The later stages are planned to be interpreted later in similar partnerships. The documentation and the GIS data bases have been provided to the national parks concerned. 7

1. Bevezetés, előzmények A természetvédelmi célú tervezési és kutatási tevékenységek során nem csak a vizsgált terület jelenlegi állapotának ismerete szükséges, hanem alapvetők azok az információk is, amelyek a terület korábbi állapotáról tájékoztatnak, illetve arról a folyamatról, amelynek során az elnyerte jelenlegi arculatát. Olyan kiemelkedő táji, természeti értékekkel rendelkező védett területeknek, mint az Aggteleki és a szomszédos Szlovák Karszt, különös jelentősége van a történeti háttérinformációknak. Ezek nélkülözhetetlen elemei a biomonitoring programok, természetvédelmi kutatási, rekonstrukciós és rehabilitációs tevékenységek, természetkímélő gazdálkodási formák, természetvédelmi kezelési tervek szakmai megalapozásának. A történeti felszínborítás azonosításához különösen részletes információ tartalommal rendelkeznek az un. katonai felmérések, amelyek XVIII. század végétől több időmetszetben készültek. Az Ökológiai Intézetben már közel 10 éve foglalkozunk a történeti térképek felhasználási lehetőségeinek vizsgálatával és fejlesztésével, ennek során számos eredményt értünk el. Ezek közül a fontosabbak: a történeti térképek térinformatikai feldolgozásának módszertani fejlesztése a történeti térképek modern vetületekbe illesztési módszerének kidolgozása történeti felszínborítás és területhasználat rekonstrukció módszertan kidolgozása több 1000 km2 terület történeti tájhasználati térképének elkészítése 2000ben az elsők között készült el az Aggteleki Nemzeti Park történeti tájhasználati térképe, amely 3 idősíkot dolgozott fel. A térkép használata, alkalmazása során számos kisebb hiányosságra derült fény, ami a későbbiekben az értelmezési technológia fejlesztésével már megoldottunk. A történeti tájhasználati térképek természetvédelmi alkalmazása során felmerült a szükségessége újabb idősíkok feldolgozásának is, ezek közül az 1950es évek térképeire volt a legnagyobb igény. Az aggteleki térség világörökséggé nyilvánítása után egyre szorosabbá vált az együttműködés a határ két oldalán tevékenykedő szakemberek között. A szlovák természetvédőkkel konzultálva felmerült az igénye annak, hogy a Szlovák Karszt bioszférarezervátum területeire is elkészüljenek a történeti tájhasználatot bemutató térképek. Ezen előzmények vezettek a GEF program tájtörténeti kutatások célkitűzéseinek megfogalmazásához. Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Szlovákkarszt Nemzeti Park (Národný Park Slovenský kras) munkatársainak, különösen Juraj Popovics és Ján Kilík részére, akik segítsége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a program szlovákiai célkitűzései megvalósuljanak. 8

2. A program célkitűzései A programban végrehajtandó feladatok megfogalmazásánál figyelembe vettük a történeti térképekkel kapcsolatosan felmerült igényeket, a rendelkezésre álló és elérhető térképi alapanyagokat, valamint a pénzügyi kereteket. Ezek alapján az alábbi feladatok megvalósítását űztük ki célul: 2.1. Magyar területre vonatkozó tevékenységek: ANP és környezete Történeti térképek georeferálása: Újfelmérési térképek (195559) Történeti térképek interpretálása: I. Katonai Felmérés (178485) javítás, kiegészítés II. Katonai Felmérés (185660) javítás, kiegészítés III. Katonai Felmérés (188487) javítás, kiegészítés Újfelmérési térképek (195459) teljes új térképezés 2.2. Szlovák területre vonatkozó tevékenységek: Bioszféra rezervátum Czóna Történeti térképek georeferálása: I. Katonai Felmérés (178485) II. Katonai Felmérés (185660) III. Katonai Felmérés (188487) Újfelmérési térképek (195459) Újfelmérési térképek (1970es évek) Történeti térképek interpretálása: I. Katonai Felmérés (178485) teljes új térképezés 9

3. Anyag és módszer 3.1. A vizsgálatok területe A korábban végezett tájtörténeti vizsgálatok csak az Aggteleki Nemzeti Parkra terjedtek ki, ami kb. 200 km2 területű. Már akkor felmerült az igénye annak, hogy szükséges lenne a karszt területét egybefüggően vizsgálni, mivel térszerkezet időbeni változásának felismeréséhez és megértéséhez legalább kistáj kiterjedésű terület vizsgálata szükséges. A GEFprogram alkalmat adott a vizsgálati terület kiszélesítéséhez: az ANP területét és környezetét mintegy 350 km2en, a karszt szlovákiai részét mintegy 800 km2 re kiterjedően vizsgáltuk. A kutatási területet az 1 ábra mutatja be. 1. ábra A kutatási terület 3.2. Felhasznált térképészeti források I. Katonai Felmérés Az I. Katonai Felmérés az első olyan térképészeti alkotás, amely országnyi területre kiterjedően részletes és rendszeres információ tartalommal bír. A térkép a török uralom utáni, de még a nagy folyamszabályozások előtti állapotában ábrázolja hazánkat. Az esetenként művészi színvonalon megrajzolt térképek feltüntetik a felszínborítást is, ami vegetációtörténeti, természetvédelmi szempontból egyedülálló lehetőséget jelent a korabeli táj és környezet rekonstruálásához. A Magyar Királyság területére vonatkozó szelvények 1782 és 1785 között készültek. A térképezés felvételi méretaránya 1:28 800. A térkép vetület nélküli, egységes geodéziai hálózat és koordináta rendszer nélkül készült. A vetület hiánya miatt nagyobb területen már 1

nem lehetett pontosan illeszteni a szelvényeket, sok igazítást kellett végezni, ami torzulásokat eredményezett. A domborzatot alaprajzban ábrázolták, a terepformákat un. pillacsíkozással érzékeltették, amelyben a vonalak iránya a lejtők irányát, sűrűsége a lejtő meredekségét fejezte ki. A tereptárgyakat, létesítményeket stilizálva ábrázolták. A felszínborítást és a földhasználatot színezéssel és jelekkel érzékeltették. Egységes jelkulcsot nem használtak, a magyarországi szelvényekhez a szelvényeken előforduló jelek alapján utólag szerkesztettek jelkulcsot (BORBÉLYNAGY 1932). A térképeket kézzel rajzolták és sokszorosították. A térképezési módszerek és eszközök a kor térképezési ismereteinek és színvonalának sem mindig feleltek meg, ami az elkészült térképmű minőségében is tükröződik. A vetület nélküli szelvények mindegyike egyedi térképműnek tekinthető, ezért mechanikusan nehezen illeszthetők, a térképrajz sem illeszkedik, folytatódik mindig a szomszédos szelvényeken. Előfordulnak jelentős geodéziai pontatlanságok (több kmes eltérések), a sűrűn tagolt erdős területeken egyéni ötletek is felfedezhetők a domborzatban. A földhasználati információk mélysége és részletessége változó, a térképező, vagy az átrajzolást végző személyek precizitásától függő. Helyenként az apró részletekre is kiterjed, máshol jelentős objektumok hiányoznak, vagy teljesen sematizálódik az ábrázolás. A területet ábrázoló térképszelvények: Collonne: XIX., Sectio: X., Felmérés ideje: 1784. Collonne: XX., Sectio: X., Felmérés ideje: 1784. Collonne: XXI., Sectio: X., Felmérés ideje: 1784. Collonne: XIX., Sectio: IX., Felmérés ideje: 1784. Collonne: XX., Sectio: IX., Felmérés ideje: 1784. Collonne: XXI., Sectio: IX., Felmérés ideje: 1784. Vizsgálataink során a Hadtörténeti Intézet Térképtárában található színes másolatok georeferált, digitális állományait használtuk fel. A magyarországi területet ábrázoló szelvények georeferálása már korábban megtörtént, ezeket a Herman Ottó Múzeum és az Ökológiai Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. A szlovákiai területet ábrázoló szelvényeket az Arcanum Adatbázis Kft. által DVD adathordozón kiadott (Arcanum 2004) térképtárból használtuk fel. II. Katonai Felmérés Az I. katonai felmérés viszonylag gyorsan elavult pontatlansága, vetületnélkülisége miatt. I. Ferenc császár 1806ban rendelte el a II. katonai felmérést, amely a Magyar Királyság területén több megszakítással 1810 és 1866 között folyt. A felmérés un. Cassini féle vetületben (négyzetes hengervetület) történt, amelynek geodéziai alapját többszintű háromszögelési hálózat képezte. A terepi felvétel 1:28 800 méretarányú, 1833tól kezdődően trigonometriai magasságmérés is segítette a felméréseket. A szelvényezés derékszögű szelvényhálózat, ahol a határokat a Cassinivetület hálózati vonalai adják. A szelvények mérete, méretaránya, részben jelkulcsa is megegyezik az I. Katonai Felméréssel. A domborzatábrázolás eleinte lendületcsíkozással, majd Lehmanféle geometrikus csíkozással történt. A térképekhez egységes jelkulcs készült. A II. katonai felvétel geodéziai megbízhatósága jobb, névanyaga, út és vízrajza, a felszínborítás elkülönítése pontosabb és bővebb, mint az előző felvételé. Azonban a felmérés már befejezése (abbahagyása) idején sem felelt meg az akkori követelményeknek. Ennek legfontosabb okai: a több mint 63 évig tartó felmérés már menetközben elavult, tartalma nem követte a végbement változásokat, vetületi rendszere idejét múlt, méretaránya még öl mértékegységben készült, miközben egyre több helyen áttértek a méterrendszerre. A geodézia műszerei, módszerei és követelményei is megváltoztak a hosszúra nyúlt felmérés alatt. A területet ábrázoló térképszelvények: Colonne: XXXVII., Section: 41., Felmérés ideje: 185660 1

Colonne: XXXVIII., Colonne: XXXIX., Colonne: XXXVII., Colonne: XXXVIII., Colonne: XXXIX., Colonne: XXXVII., Colonne: XXXVIII., Colonne: XXXIX., Colonne: XL., Section: 41., Section: 41., Section: 40., Section: 40., Section: 40., Section: 39., Section: 39., Section: 39., Section: 39., Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Felmérés ideje: 185660 Vizsgálataink során a Hadtörténeti Intézet Térképtárában található színes másolatok georeferált, digitális állományait használtuk fel. A magyarországi területet ábrázoló szelvények georeferálása már korábban megtörtént, ezeket a Herman Ottó Múzeum és az Ökológiai Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. A szlovákiai területet ábrázoló szelvényeket az Arcanum Adatbázis Kft. által DVD adathordozón kiadott (Arcanum 2005) térképtárból használtuk fel. III. Katonai Felmérés A Harmadik katonai felmérést 1869ben rendelték el, hazánkban 18721884 között folyt. A helyszíni felmérést 1: 25 000 léptékben készítették el, ez képezte az alapot a többi, kisebb méretarányú térképekhez. A felmérés poliéder vetületű, minden térképszelvény különkülön síkban fekszik. A szelvényeken lévő sarok és háromszögelési pontokat földrajzi koordinátával adták meg, a délkörök számozása Ferrotól történt. A térképezés földrajzi alapja a Monarchia katonai háromszögelési hálózata volt, a magassági adatok a bécsi Katonai Földrajzi Intézet magasságmérési hálózatából származtak. A felmérés magassági adatai az Adriai tenger középszintjére vonatkoztak. A domborzatábrázolás szintvonalakkal történt. A felszínborítás ábrázolása pontos és részletes, ami a színes térképeken színezéssel, a feketefehér nyomatokon betűrövidítésekkel van jelezve. A feketefehér nyomatokon a szintvonalrajz, az utak és a vízrajz összemosódik a felszínborítási jelleghatárokkal, ezek elkülönítése ezért nehézkes. A területet ábrázoló térképszelvények: Szelvény szám: 4566/1 Szelvény szám: 4566/3 Szelvény szám: 4565/4 Szelvény szám: 4565/2 Szelvény szám: 4665/2 Szelvény szám: 4565/1 Szelvény szám: 4565/3 Szelvény szám: 4665/1 Szelvény szám: 4564/4 Szelvény szám: 4564/2 Szelvény szám: 4666/2 Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Felmérés ideje: 1874. Vizsgálataink során a Hadtörténeti Intézet Térképtárában található feketefehér nyomatok georeferált, digitális állományait használtuk fel. A magyarországi területet ábrázoló szelvények georeferálása már korábban megtörtént, ezeket a Herman Ottó Múzeum és az Ökológiai Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. A szlovákiai területet ábrázoló szelvényeket a a Hadtörténeti Intézet Térképtárában szkenneltük. Magyar és szlovák katonai új felmérési térképek (195359) A II. Világháború után, az 1950es években kezdődött el Magyarország és Szlovákia modern térképeinek elkészítése. Az új felmérési térképek készítése 19531959 között történt, a munkát Magyarországon a HM Térképészeti intézete végezte. A térképezés légifelvételek alkalmazásával, szelvényenkénti helyszíni mérésével és részletes bejárással történt, mindezt 1

többszintű ellenőrzés tette teljessé. A térképek GaussKrüger vetületi rendszerben készültek, szelvényezésük és részletes jelkulcsuk megegyezett a szocialista több többi országainak térképrendszerével. Ugyanilyen módon készültek a szlovákiai térképek is, ezért gyakorlatilag azonos módon értékelhetők. A magassági adatok a balti alapszintre vonatkoznak, a domborzatábrázolás szintvonalakkal történt. A felszínborítás ábrázolása pontos és részletes, színezéssel és jelek kombinációjával történik, ezek mellett még rengeteg objektum és adat is fel van feltüntetve a térképeken. Vizsgálataink során a magyar területeket ábrázoló szelvényeket a Hadtörténeti Intézet Térképtárából szereztük be, a szlovák területeket ábrázoló szelvényeket a Szlovák Karszt Nemzeti Park munkatársai bocsátották rendelkezésünkre. A térképeket szkenneltük, majd georeferáltuk. A területet ábrázoló térképszelvények: M34113Dc M34113Dd M34114Cc M34114Cd M34114Dc M34114Dd M34115Cc M34127Aa M34126Bb M34126Ba M34126Ab M34126Aa M34125Bb M34126Ad M34126Ac M34125Ba M34125Ab M34126Bc M34125Bd M34125Bc M34126Da M34126Cb M34126Ca M34125Db M34125Da Szlovák katonai új felmérési térképek (1970es évek) Az előzőhöz hasonló technikával és aktuálisabb tartalommal készült térképekre a történeti térképek georeferálásához volt szükség. A szelvényeket a Szlovák Karszt Nemzeti Park munkatársai digitális formátumban bocsátották rendelkezésünkre. Itt a vizsgált területtől nagyobb térséget lefedő térképekre volt szükség ahhoz, hogy a történeti térképeket megfelelő pontossággal georeferálhassuk. A területet ábrázoló térképszelvények: M34113Cd M34113Dc M34113Dd M34114Cc M34114Cd M34114Dc M34114Dd M34115Cc M34127Aa M34126Bb M34126Ba M34126Ab M34126Aa M34125Bb M34125Ba M34125Ab M34127Ac M34126Bd M34126Bc M34126Ad M34126Ac M34125Bd M34125Bc M34125Ad M34126Ca M34125Db M34125Da M34125Cb M34125Dd M34125Dc M34125Cd Élőhelytérkép 1997 Az összehasonlító vizsgálatok során a jelenlegi állapot bemutatására BAZ megye élőhelytérképét használtuk fel. A térkép 1997. évi légifelvételek interpretációjára alapozva 199899 évben készült az Ökológiai Intézetben. A légifelvételek mellett felhasználásra kerültek a korábbi munkák során gyűjtött terepi, térképezési információk is. Az interpretáció során a minimális foltnagyság 0,40,5 ha, az alkalmazott légifelvételek és az interpretációs alaptérképek lehetővé tették volna a részletesebb lehatárolást is, azonban a tematikus pontosság, az elkülöníthető foltok azonosíthatósága határt szabott az értékelésnek. 1

A lehatárolási paraméterek pontosabbak, mint ami a történeti térképeknél elérhető, tehát az információk összevethetősége erről az oldalról biztosított. A vizsgálat során az élőhelytérkép kategóriáit a tájtörténeti térképezéssel megegyező rendszerbe alakítottuk át, hogy a korabeli és a mai állapotok összevethetők legyenek. Egyéb felhasznált térképek M= 1:10 000 EOV térképek szelvényei M= 1:25 000 méretarányú GaussKrüger térképek szelvényei DTA 50 (TÉHI) digitális térképi állomány 3.3. Történeti térképek georeferálása Ahhoz, hogy korszerű térinformatikai eszközökkel kezelhetőkké váljanak a térképek, digitális formába kell alakítani ezeket, majd transzformációt kell végrehajtani rajtuk, amely biztosítja a topográfiai egyezést a ma használatos térképekkel. Ennek a célja az, hogy a különböző korok térképei összehasonlíthatók legyenek egymással és a mai topográfiával. Az eredmény olyan digitális történeti térkép (georeferenciával rendelkező raszterkép állomány), amely térinformatikai fedvényként topográfiailag egyezően kezelhető együtt más adatállományokkal (térképek, légifelvételek, űrfelvételek, vízrajzi és úthálózati térképek, felszínborítási és vegetációtérképek, stb.) Az archív térképlapok georeferálását magyarországi területeken az EOV 1:10 000, szlovák területeken az 1:25 000 léptékű térképszelvényeken található közös azonosító pontok segítségével végeztük. Az illesztési folyamat több, egymást követő transzformációval történt. A módszer az azonosító pontok környezetében jól illeszkedő képállományokat eredményezett, amelyek felbontása 2m/pixel. A georeferált térképszelvényeket összeillesztettük, majd GK 25ezreses szelvényhálóval szétvágtuk. A térképeket a magyar polgári térképészetben használatos EOV vetületbe alakítottuk, feldolgozásuk is ebben a rendszerben történt. A szlovák területekre vonatkozó állományokat értékelés után WGS84be transzformáltuk, amely a szlovák helyi vetületbe könnyen átalakítható, s ezt adtuk át a Szlovák karszt NP szakembereinek. A munka során használt szoftverek: ArcView 3.0 MS95 Descartes Erdas Immagine 8.4 Excel 97 1

3.4. A történeti felszínborítás (földhasználat, vegetáció) térképezése A térképezés menete A történeti földhasználat rekonstrukciója során az Ökológiai Intézet által kidolgozott módszert használtuk fel (Nagy D. 2003) Az alkalmazott térképezési eljárás fő lépései: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Alapanyagok előkészítése, térinformatikai előkészítés stb.) A földhasználati, felszínborítási információk digitalizálása A vonalas objektumok (úthálózat, vízhálózat) digitalizálása Pontszerű objektumok (malmok, hidak, mészégetők, stb.) digitalizálása Névanyag azonosítása, adatbázisának létrehozása A kész szelvény ellenőrzése, hibajavítása, próbanyomtatás A tájtörténeti térképek feldolgozása, értékelése A térképezéshez kidolgozott kategóriarendszert alapvetően a vizsgált térképeken értelmezhető felszínborítási, illetve földhasználati jelölések határozták meg. Ezeket a történeti térképekhez tartozó jelkulcsok alapján értelmeztük és vettük figyelembe. Olyan kategóriákat használtunk, amelyek valamennyi vizsgált térképen értelmezhetők és elkülöníthetők, ezeket az 1. táblázatban mutatjuk be. A felszínborítás térképezése során a térképi jelek mellett figyelembe vettük a lehetséges fő élőhelytípusokat, domborzatot, kitettséget és felszíni jelenségeket is, ami hozzájárult a történeti felszínborítás értelmezésének finomításához. Ezek segítségével különítettük el a száraznedves gyepeket és a ligeterdőket. 1. táblázat A térképezés során alkalmazott kategóriák Földhasználat Zárt beépítésű településrész Nyílt beépítésű településrész Kert, szérű Temető Szántóföldek Szőlő Gyümölcsös Fás legelők, cserjések Legelők, száraz gyepek Kaszálók, nedves gyepek Lombos erdők Ligeterdők (nedves) Mocsarak, vízállásos területek Folyók Tavak Sziklák Homok, kavics felszín Vízmosások, erodált árkok Vár, várrom Ipari telephely Mezőgazdasági telephely Külszíni bánya (gödör) Objektumok Templom Kápolna, kereszt, Vár, kolostor, kastély Temető Magányos épület Puszta, major, gazd. ép. Sertéstelep Juhhodály Kút, forrás Vízimalom Szélmalom Fűrészmalom Érczúzó malom Papírmalom Gőzmalom Egyéb malom Hámor Gyártelep Erdészház Kocsma Híd, átkelőhely, rév Kő, szén, ezüst bánya Téglavető, Téglaégető Barlang Vesztőhely Úthálózat Névanyag Országút, kocsiút Településnév Mezei és erdei utak Földrajzi helynév Gyalogút, ösvény, Földhasználati elnevezés Objektumnév Tó Folyó Patak, patakvölgy Vízhálózat Folyó Patak Holtág Ér Csatorna 1

A történeti földhasználat térképezésének módszere A georeferált digitális történeti térképek alkalmazása lehetővé tette, hogy GIS alkalmazásokban a történeti térképek információit kvázi in situ helyzetben, tehát területileg közel helyesen vizsgáljuk. A földhasználati és egyéb térképi információk interpretálása közvetlen módon, a képernyőn végzett digitalizálással történt. Különkülön fázisokban történt a felszínborítás poligonhálózatának, az úthálózat és vízhálózat vonalhálózatának és a pontszerű objektumok digitalizálása. A felszínborítás térképezése során igyekeztünk minden felismerhető és azonosítható foltot lehatárolni. A felszínborítási kategóriák leírását a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A térképezés során alkalmazott felszínborítási kategóriák leírása Kategória Zárt beépítésű településrész Nyílt beépítésű településrész (falusias jellegű) Kert, szérű Temető Szántóföld Szőlő Gyümölcsös Fás legelők, cserjések Legelők, száraz gyepek Kaszálók, nedves gyepek Lombos erdők Ligeterdők (nedves) Mocsarak, vízállásos területek Folyók Tavak Sziklák Homok, kavics felszín Vízmosások, erodált árkok Vár, várrom Ipari telephely Mezőgazdasági telephely Külszíni bánya (gödör) Leírás Olyan zárt beépítésű, gyakran több emeletes háztömbökből álló településrészek, ahol főleg kertek nélküli épületek találhatók. Kisebb udvarok, belső kertek előfordulhatnak. Alapvetően a városias jellegű területek tartoznak ide. Olyan nyílt beépítésű területek, ahol túlnyomórészt családi házak és ezekhez kapcsolódó gazdasági és melléképületek találhatók. Ide sorolandók a csatlakozó utak, utcák, terek, közök is. Elsősorban a falvakra jellemző, de egyes városrészek is ide sorolandók A falusias jellegű településrészekhez csatlakozó kertek (gyümölcsös, belsőszántó, konyhakert, stb) és szérűk (külső mezőgazdasági telekrészek). Ide sorolandók a kúriákhoz, kastélyokhoz csatlakozó parkok is. A temetők területei Szántóföldi művelés területei. Szórványosan előfordulhat benne gyep, bokros, fás növényzet A hagyományos művelésű szőlőtermesztés területei. Szórványosan előfordulhatnak cserjék, gyümölcsfák, kisebb gyep és kert jellegű foltok. Extenzív, komplex hasznosítású gyümölcsfa ültetvények. Megjelenésük jellemzően völgytalpakhoz, domblábakhoz kötődik, általában kaszálóként is hasznosítják. (Nem minden térképen különíthető el egyértelműen.) Cserjenövényzettel, és/vagy ritkás fákkal borított területek. Lehetnek tiszta cserjések, vagy cserjegyeperdő mozaikok, ahol zárt erdőket nem lehet lehatárolni. Ide soroljuk a kaszálóerdőket, a fáslegelőket és az újulatokat is. Domb és hegyvidékekre jellemző, magasabb térszíneken található gyepek. Fák és cserjék legfeljebb szórványosan fordulnak elő, jellemzően legelők. Folyó és patakvölgyekben, ártereken előforduló gyepek. Fák és cserjék szórványosan előfordulhatnak, jellemzően kaszálók, száraz időszakokban legelők is lehetnek. Zárt lombkoronájú lombos erdők területei. Ártereken előforduló és vízfolyásokat kísérő erdők, ligetek, bokorerdők. Ide soroltuk a nagyobb összefüggő ártéri erdőket is. Elkülönítésük bizonytalan Vizenyős, vagy vízzel borított területek, jellemzően lápok, mocsarak, magassásosok és hínarasok. Ide soroltuk a jelentősebb, szántók közé beékelődő, szegély nélküli patakmedreket is. Természetes vízfolyások Természetes és mesterséges állóvizek Nyílt kőzetfelszínek Jellemzően folyópartokat övező, nyílt homok, vagy kavics területek Meredek felszínekbe vágódott vízmosások, erodált árkok Nagyobb kőépítmények, várak, romok Ipari tevékenység céljára szolgáló, településekhez csatlakozó, vagy elkülönülten megjelenő terület, telephely. Mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló, külterületeken előforduló tanya, major, puszta, nagyobb pincesor. Lakó és gazdasági épületeket, kerteket is magába foglalhat Működő külszíni anyagnyerő helyek, ill. a kitermelés után visszamaradt gödrök. Az interpretáció során lehatárolt minimális foltméret 0,81 ha volt. Néhány kategória esetében ettől kisebb területű foltokat is elkülönítettünk, ha úgy véltük, hogy a felszínborítási jelenség súlya ezt indokolja. Ilyenek voltak a településrészletek, temetők, vízmosások és mocsarak, ezeknél 0,2 ha volt a minimális foltméret. A területtel nem lehatárolható lineáris 1

struktúrákat vonalas objektumként digitalizáltuk. Vonalas állomány készült az összes vízrajzi elemről, függetlenül attól, hogy azok közül néhány poligonként is megjelenik (pl. szélesebb folyók, holtágak). Pontobjektumként kezeltük a névrajzi megírásokat, a szöveget az adattáblában rögzítettük. Az elsődleges digitalizálás után többszörös ellenőrzést és hibajavítást végeztünk. A térképezés során ArcView 3.1. térinformatikai programot használtunk. A térképezés korlátai és hibalehetősége A tájtörténeti értékelések pontossága és részletessége meghatározó jelentőségű az információk használhatósága szempontjából. Munkánk során az elérhető legnagyobb pontosságra törekedtünk, azonban tudomásul kell venni, hogy az archív térképészeti anyagok használatának vannak korlátai, amelyek meghatározzák az interpretáció során elérhető tartalmi és topográfiai pontosságot. Az értékelés során figyelembe kell még venni, hogy a történeti térképek közvetett információhordozók, amelyek tartalmi megítélésénél minimális mérlegelési lehetőség van. Ezzel szemben, pl. a légifelvételek közvetlen információhordozók, légifotók alapján részletesebb, árnyaltabb térképezés lehetséges, aminek elsősorban a gyepek, mocsarak, cserjések elkülönítésében van jelentősége. A különböző adathordozók alapján készült földhasználati térképek összehasonlításánál és értékelésénél ezt figyelembe kell venni. A térképműveken az egykori táj egységes szempontok szerint leképzett képe tanulmányozható. A korai felmérések során a leképzési folyamat szűrőjén átkerülő információk szinte kizárólag a térképező tisztek megítélésétől, precizitásától függtek. Ez határozta meg, hogy milyen tájelemek kerülnek megjelenítésre a térképeken. A tartalmat befolyásoló másik tényező a térképek sokszorosítása. Az első katonai felmérés anyagát még kézzel másolták, a második és harmadik felmérés lapjait nyomódúcokra vésték és nyomdai úton sokszorosították. A földhasználati színezés még ekkor is főleg kézzel történt. A másolási munkafolyamatok során is változhatott a térkép tartalma. Az interpretáció során csak a korabeli térképek tartalmát tudtuk figyelembe venni, mint információforrást. Ezek részletessége és tartalma határozza meg az interpretáció eredményét. Különösen az I. Katonai Felmérés térképlapjain tapasztaltunk jelentős hibákat és hiányokat. 1

4. Eredmények 4.1. Történeti térképek georeferálása I. Katonai Felmérés 10 db térképszelvény georeferálását végeztük el. (2. ábra), a konverzió EOV vetületre történt. A történeti térképek illeszkedése a referenciaállományhoz viszonyítva: átlagos eltérés intervalluma: 3050 m legnagyobb eltérés 300 m 2. ábra Az I. katonai felmérés georeferált szelvényei II. Katonai Felmérés 6 db térképszelvény georeferálását végeztük el. (3. ábra), a konverzió EOV vetületre történt. A történeti térképek illeszkedése a referenciaállományhoz viszonyítva: átlagos eltérés intervalluma: 20100 m legnagyobb eltérés 200 m 3. ábra A II. katonai felmérés georeferált szelvényei 1

III. Katonai Felmérés 6 db térképszelvény georeferálását végeztük el. (4. ábra), a konverzió EOV vetületre történt. A történeti térképek illeszkedése a referenciaállományhoz viszonyítva: átlagos eltérés intervalluma: 1050 m legnagyobb eltérés 200 m 4. ábra A III. katonai felmérés georeferált szelvényei 1950es évek katonai térképei 25 db térképszelvény georeferálását végeztük el. (5. ábra), a konverzió EOV vetületre történt. A történeti térképek illeszkedése a referenciaállományhoz viszonyítva: átlagos eltérés intervalluma: 1030 m legnagyobb eltérés 50 m 5. ábra Az 1950es évek katonai térképek georeferált szelvényei 1

Aktuális térképek 31 db térképszelvény georeferálását végeztük el. (6. ábra), a konverzió EOV vetületre történt. A történeti térképek illeszkedése a referenciaállományhoz viszonyítva: átlagos eltérés intervalluma: 1030 m 6. ábra Az 1950es évek katonai térképek georeferált szelvényei 4.2. Történeti tájhasználat feltárása 4.2.1. ANP területe Vizsgálatunk során archív katonai térképek feldolgozásával rekonstruáltuk a történeti tájhasználatot és felszínborítást az Aggteleki Nemzeti Park területén és tágabb környezetében. A térképezett terület a Nemzeti Park mellett annak déli és keleti előterét is magába foglalja. Ennek eredményeként a Nemzeti Park történeti tájhasználatának feltártsága négy idősíkot reprezentál: XVIII. század vége 1780as évek XIX. század közepe 185660as évek XIX. század vége 1870es évek XX. század közepe 195558 évek forrás: I. Katonai Felmérés, forrás: II. Katonai Felmérés forrás: III. Katonai Felmérés forrás: MH Újfelmérési térkép A vizsgálat során az I.,II.,III. katonai felmérések korábban elkészített térképeit átdolgoztuk, pontosítottuk a területhasználati kategóriákat, és a későbbi térképekkel közös nómenklatúrát alakítottunk ki. Ez a tevékenység idősíkonként kb. 350 km2 területet érintett. Teljesen új térképezésre került sor az 1950es évek térképeinek feldolgozásával kb. 350 km2 területen. A történeti területhasználat feltárása a korábbi felmérésekkel azonos metódus alapján történt, ezért azokkal közvetlenül összehasonlítható. 2