A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén."

Erik Bogdán
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi Péter Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Természettudományi Intézet Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék

módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

2 A kutatás célja Földhasználatra vonatkozó 1: es méretarányú digitális térképi adatbázis kiépítése a Balaton vízgyűjtőterületére. A végbement földhasználat változások okainak vizsgálata, (jelen dolgozatban a földhasználat változások és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat feltárása) Földrajzi Információs Rendszer segítségével.

A végbement földhasználat változások okainak vizsgálata, (jelen dolgozatban a

3 Módszerek: 1981-ben készült 1: es méretarányú topográfiai térképek EOV koordinátarendszerbe illesztése ERDAS Imagine szoftverrel. A georeferált topográfiai térképek alapján 1981-es digitális földhasználat térkép készítése a Balaton vízgyűjtőterületéről. Arc View 3.2. GIS A CORINE CLC 1990-es, 2000-es felszínborítottsági környezet adatbázis generalizálása. Az AGROTOPO 1 : es digitális talajkartogramok.

A georeferált topográfiai térképek alapján 1981-es digitális földhasználat térkép készítése a Balaton

4 GIS módszerek: Összegeztük az egyes talajértékszám kategóriákba tartozó területhasználat konverziók (Pl. szántóból rét, legelő, parlag) területét ben 1990-ben,és 2000-ben. Az egyes területhasználat konverziók összes területét a bázisév (például közötti változások esetében 1981-es év) talajértékszámon belüli összes szántóterülethez arányítottuk százalékban. Összegeztük az egyes talajértékszám kategóriákba tartozó szántóterületek területét 1981-ben 1990-ben,és 2000-ben. Az egyes szántóterületek változását , és évek között százalékban fejeztük ki a bázisévek szántóterületeinek talajértékszám kategóriánkénti összes területéhez képest.

Az egyes területhasználat konverziók összes területét a bázisév (például 1981-1990 közötti változások esetében 1981-es év) talajértékszámon belüli összes

5 A CORINE CLC es, 2000-es térképek kategorizálása: Egyszerűsített területasználat kategória CORINE kód beépített terület 111, 112, 121, 122, 124, 141 bányaterület 131, 132, 133 üdülőterület 142 szántó 211, 243 szőlő 221, 242 gyümölcsös 222 rét, legelő 231, 321 erdő 311, 312, 313, 324 mocsár, láp 411, 412 tó 512

141 bányaterület 131, 132, 133 üdülőterület 142 szántó 211, 243 szőlő 221, 242

6 A Balaton vízgyűjtőjének területhasználata 1981-ben erdő gyümölcsös szántó mocsár, láp beépített terület üdülőövezet rét, legelő tó szőlő

7 A Balaton vízgyűjtőjének területhasználata 1990-ben erdő gyümölcsös szántó mocsár, láp beépített terület üdülőövezet rét, legelő tó szőlő

8 A Balaton vízgyűjtőjének területhasználata 2000-ben erdő gyümölcsös szántó mocsár, láp beépített terület üdülőövezet rét, legelő tó szőlő

9 1981 erdő gyümölcsös szántó mocsár, láp beépített terület üdülőövezet rét, legelő tó szőlő 0 km 1 km

10 1990 erdő gyümölcsös szántó mocsár, láp beépített terület üdülőövezet rét, legelő tó szőlő 0 km 1 km

11 2000 erdő gyümölcsös szántó mocsár, láp beépített terület üdülőövezet rét, legelő tó szőlő 0 km 1 km

12 A Balaton vízgyűjtőterületének digitális talajértékszám térképe (Agrotopográfiai térkép alapján)

13 Az egyes talajértékszám kategóriákhoz tartozó között végbement szántóterület konverziók az 1981-es bázis év szántóterületeinek százalékában. 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% rétből, erdőből vagy legelőből szántó szántóból rét legelő, parlag, vagy erdő talajértékszám

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% rétből, erdőből vagy legelőből szántó

14 Az egyes talajértékszám kategóriákhoz tartozó szántóterület összes változása az 1981-es bázis év szántóterületeinek százalékában. 0% -10% % -30% -40% -50% -60% talajértékszám

Az egyes talajértékszám kategóriákhoz tartozó 1990-2000- között végbement szántóterület konverziók az 1990-es szántóterületek százalékában.

15 Az egyes talajértékszám kategóriákhoz tartozó között végbement szántóterület konverziók az 1990-es szántóterületek százalékában. 6% 5% rétből, legelőből erdőből szántó szántóból rét legelő parlag vagy erdő 4% 3% 2% 1% 0% talajértékszám

6% 5% rétből, legelőből erdőből szántó szántóból rét legelő parlag vagy

16 Az egyes talajértékszám kategóriákhoz tartozó szántóterület összes változása között az 1990-es bázis év százalékában 4% 3% 2% 1% 0% -1% % -3% talajértékszám

1990-es bázis év százalékában 4% 3% 2% 1% 0% -1% 0 10

17 Eredmények: A területhasználat változása és az agrökológiai potenciál között kimutatható kapcsolat van. A szántóterületek térszerkezete , és között racionáisabbá vált, mivel a míg az alacsonyabb talajértékszámú területeken a szántók csökkenése, addig a magasabb talajértékszámú területeken a szántók növekedése a jellemző tendencia.

A szántóterületek térszerkezete 1981-1990, és 1990-2000 között racionáisabbá vált,

18 Korábban publikált, a Balaton vízgyűjtőjére vonatkozó adatbázis: A földhasználati településsoros statisztikai adatainak térképi megjelenítése.

19 Szántó 1895-ben 100% 50% 25% 5%

20 Szántó 1913-ban 100% 50% 25% 5%

21 Szántó 1935-ben 100% 50% 25% 5%

22 Szántó 1962-ben 100% 50% 25% 5%

23 Szántó 1971-ben 100% 50% 25% 5%

24 Szántó 1984-ben 100% 50% 25% 5%

25 Szőlő 1895-ben 100% 50% 25% 5%

26 Szőlő 1913-ban 100% 50% 25% 5%

27 Szőlő 1935-ben 100% 50% 25% 5%

28 Szőlő 1962-ben 100% 50% 25% 5%

29 Szőlő 1971-ben 100% 50% 25% 5%

30 Szőlő 1984-ben 100% 50% 25% 5%

31 Erdő 1895-ben 100% 50% 25% 5%

32 Erdő 1913-ban 100% 50% 25% 5%

33 Erdő 1935-ben 100% 50% 25% 5%

34 Erdő 1962-ben 100% 50% 25% 5%

35 Erdő 1971-ben 100% 50% 25% 5%

36 Erdő 1984-ben 100% 50% 25% 5%

37 A kutatás a K számú OTKA pályázat támogatásával készült együttműködésben a Leuveni Katolikus Egyetemmel (Belgium), és a Magyar Állami Földtani Intézettel. A kutatás a Global Land Projekt része, angol nyelvű honlapunk elérhető:

40 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás