A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN

Átírás

1 A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN Király Géza 1, Konkoly-Gyuró Éva 2, Márkus István 1, Nagy Dezső 2, Sági Éva 3 1 NYME EMK GEVI, Sopron, 9400, 2 NYME EMK EVGI, Sopron, 9400, 3 NYME Központi Levéltár, Sopron, 9400 kiraly.geza@emk.nyme.hu Bevezetés A Fertő tó Európa legnyugatabbra elhelyezkedő sztyepp-tava, amelyre nagyon sekély, maximum 2 m-es vízállás és igen kis vízgyűjtő-terület jellemző, ezáltal nagyon változékony a víz-utánpótlása és a vízjárása is. A tó és környezete természetvédelmi és kultúrtörténeti szempontból is jelentős, 2001-ben vették fel a Fertő / Neusiedlersee kultúrtájat a kulturális világörökségek közé. Célok A Nyugat-magyarországi Egyetem Földmérési és Távérzékelési Tanszéke már évtizedek óta részt vesz a Fertő tóval kapcsolatos kutatásokban (PHARE CBC, SYSTEMaPARC, TransEcoNet). Aktuális, a Fertő tóhoz kapcsolódó kutatási projektünk a GENESEE, A Fertő tó Hansági-főcsatorna rendszer új geodéziai felmérése címet viseli. Ezen projekt keretében a tómeder-fenék pontos domborzati viszonyait, valamint az iszapréteg eloszlását határozzuk meg. Ezt összehasonlítva a korábbi felmérések eredményeivel meghatározható a feliszapolódás időbeni előrehaladása, és ez segít a megfelelő kockázatok és ellenstratégiák felismerésében és kidolgozásában. A tó időbeni változásának vizsgálatához hozzátartozik a korábbi felmérések és térképek leltározása, vizsgálata is. Anyag és módszer Az általunk vizsgált terület tehát a Fertő tó. Magát a tavat magyar oldalon az úgynevezett jogi partvonal határozza meg, 116,00 m-es Adriai tengerszint feletti magassággal, amelyet 1976-ban tűztek ki, és állandósítottak. Az akkori állandósítás ma már csak részben lelhető fel. Egy korábbi, a tanszékünk által végzett projekt keretében (Bácsatyai et al 1997) elkészült a Fertő tó medrének a digitális domborzatmodellje (DDM). Ez alapján készítettük el a Fertő tó körül azt a 116,00 m osztrák Adria feletti szintvonalat, amely a tavat határolja. A Fertő tó környezetének definiálására többféle lehetőség kínálkozik. Mi végül egy egyszerűbb megoldás mellett döntöttünk, azaz meghatároztuk a fent említett terület körüli, 2,5 km-es védőzónát (lásd 1. ábra). 55

2 V. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIA KONFERENCIA Országhatár 2,5 km-es védőzóna 116,00 m-es szintvonal Terület Ország km2 Környéke AT % 30.4% Fertő tó AT % 42. Fertő tó HU % 12.8% Fertő tó Össz % Környéke HU % 14.7% Környéke Össz % Mindössz ábra A Fertő tó és környezete, valamint ezek területi statisztikái országonként, a 116 m-es szintvonal és a 2,5 km-es védőzóna. A védőzóna szélességét meghatározta az adatok rendelkezésre állása. A 2,5 km-es védőzóna egy olyan kerek érték, amely területét még teljesen lefedték az adataink, így az elemzések során körülbelül fele-fele arányban található a tó és a környezete (54,9%-45,1%). Az elemzésünkhöz felhasznált térképek áttekintését teszi lehetővé a következő táblázat (1. táblázat). 1. táblázat A felhasznált térképek Térkép neve Készítés ideje Méretaránya I. Katonai felmérés ( ) : II. Katonai felmérés ( ) : III. Katonai felmérés ( ) 1872, : CLC : A katonai felmérések térképeinek igen széles az irodalma, már mi magunk is többször foglalkoztunk velük (Jankó 2007, Király et. al. 2006, Konkoly-Gyuró et. al. 2012). Tanulmányunk során az Arcanum Kft. által kiadott térképműveket használtuk fel ([1], [2], [3]). Ahhoz, hogy ezeket az archív térképeket elemezni tudjuk, szükséges a térképek harmonizálása, mind geometriai, mind tematikus szempontból. A geometriai harmonizációt a leggyakrabban az un. kétlépcsős transzformációval oldottuk meg 56

3 (lásd Király et. al. 2006). Miután a raszteres térképek a kiválasztott Egységes Országos Vetületbe (EOV) kerültek, utána az egyes felszínborításokat vektorizáltuk. Ahhoz, hogy a vektorizálás mind módszertanilag, mind tematikusan egységes legyen egy jól átgondolt, egységes, univerzális és hierarchikus kategória-rendszert alakítottunk ki (Konkoly-Gyuró et. al. 2012) és alkalmaztunk. Az elemzések könnyebb elvégzéséhez az eredetileg 54 különböző kódot tartalmazó állományokhoz un. aggregációs táblákkal 7 fő kategóriát alakítottunk ki. A katonai felmérések esetében külön gondot okozott az is, hogy az osztrák területeken kis mértékben eltérő módszertannal, más vetületi rendszerben és eltérő kategória-rendszerrel történt meg a digitalizálás, így ezeket is egységesíteni kellett. Az I. és II. katonai felmérés egységesített, vektorizált állománya látható az alábbi ábrán (lásd 2. ábra): Az I. katonai felmérés, 1784 A II. katonai felmérés 1845 Országhatár 116,00 m-es szintvonal Felszínborítás Mezőgazdasági Erdők Gyepek Vizenyős területek Nyílt vizek Kopárok Kilometers 2. ábra Az I. és II. katonai felmérés feldolgozott térképei Szükséges még kitérni a jelen állapotot ábrázoló CORINE Land Cover 2006-os adatbázisra (CLC2006), amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) honlapjáról töltöttünk le ([4]). Az itt található adatbázist az általunk a többi térkép esetében is használatos EOV-ba transzformáltuk át. Valamint az ebben alkalmazott szabványos európai 3. szintű CLC-kódokat átalakítottuk a mi történeti kategóriarendszerünknek megfelelően (lásd 3. ábra). 57

4 V. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIA KONFERENCIA A III. katonai felmérés, 1872, 1879 A CLC 2006 Országhatár 116,00 m-es szintvonal Felszínborítás Mezőgazdasági Erdők Gyepek Vizenyős területek Nyílt vizek Kopárok Kilometers 3. ábra A III. katonai felmérés és a CLC2006 feldolgozott térképei Eredmények és elemzések A Fertő tóra és környékére általánosan jellemző a II. katonai felméréstől kezdődően a vizenyős területek (8% - 31%) és a művelt területek (15% - 28%) jelentős növekedése, valamint a beépített területek emelkedése (0,8% - 4,2%). Ezen területnövekedéseket a nyílt vízfelszín csökkenése ellensúlyozza (62% - 25%) (lásd 2. táblázat). 2. táblázat Az egyes felszínborítások változása a teljes területre 0,8% 0,8% 1,2% 4,2% Művelt 15,8% 14,9% 20,7% 28,2% Erdő 3,3% 3, 3,1% 3, Gyep 8,6% 10,9% 15,1% 8,5% Vizenyős 9,2% 7,7% 12,9% 31, Nyíltvíz 62,4% 62,1% 47, 25,2% Kopár 0, 0,5% 0, 0, 100, 100, 100, 100, 58

5 A Fertő tó környékére a beépített (1,7% - 8,2%), valamint a művelt területek (33% - 62%) jelentős növekedése, a gyepterületek átmeneti megemelkedése (19% - 24% - 25% - 17%), a nyílt vízfelszín ( - 17% - 6% - 1%) és a vizenyős területek (17% - 16% - 14% - 6%) drasztikus csökkenése jellemző; de míg az előbbi esetében a II. és III. katonai felmérés között volt lényeges változás, addig az utóbbinál a III. katonai felmérés után. A környék osztrák oldalán ezen felül kiemelendő a beépített területek jelentős növekedése a II. katonai felmérés után (2,7% - 10,2%), a magyar oldalon pedig a gyepterületek növekedése (9% - 11% - 23% - 27%) (lásd 4. ábra). 10 Ausztria Magyarország Összesen Környéke Kopár Nyiltvíz Vizenyős Gyep Erdő Művelt ábra A Fertő tó környékének felszínborítás-változásai a két országban és együttesen Magára a Fertő tóra vonatkozóan elmondható, hogy a II. katonai felméréstől kezdődően jelentősen megnövekedtek a vizenyős területek (0,7% - 52%) a nyílt vízfelszín rovására (99% - 45%) (lásd 5. ábra). 10 Ausztria 10 Magyarország 10 Összesen Tó Kopár Nyiltvíz Vizenyős Gyep Erdő Művelt ábra: A Fertő tó felszínborítás-változásai a két országban és együttesen 59

6 V. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIA KONFERENCIA Ezen kívül még a gyepterületek kisebb mértékű növekedése volt jellemző (0,2% - 1,8%), de ez a III. katonai felmérés idejében elérte a 7%-ot is. A tó osztrák oldalán említésre méltó még a beépített területek megjelenése ( - 1,1%). A tó magyar oldalán a nádasodás gyorsuló üteme (1,6% - 4% - 82,5%) és a drasztikus nyílt vízfelszín-csökkenés jellemző (98,4% - 92% - 16,6%). Amennyiben megvizsgáljuk az évenkénti változás mértékét a két legfontosabb felszínborításra, a nádasra és a nyílt vízfelszínre a két országban, akkor igen érdekes dolgot vehetünk észre (Lásd 3. táblázat). 3. táblázat: A Fertő tó esetében a két legjelentősebb felszínborítás éves változása Változás -tól m 2 /év -ig Ausztria Vizenyős Nyíltvíz Magyarország Vizenyős Nyíltvíz Összesen Vizenyős Nyíltvíz Ausztriában a nádasodás mértéke messze a II. és III. katonai felmérés között volt a legmagasabb (1,14 km 2 /év), hasonlóan a nyílt vízfelszín csökkenéséhez (-1,81 km 2 /év). Ugyanakkor Magyarországon abban az időben még alacsony szinten voltak ezek a változások (0,06 km 2 /év és -0,16 km 2 /év), amelyek csak később, a III. katonai felmérés után gyorsultak be, és jelenleg hasonló mértékű a két országban. A változásokból az is egyértelműen látszik, hogy a III. katonai felméréstől napjainkig nagyon jelentős és eltérő változások zajlottak le a két országban, ugyanakkor ebből a hosszú időszakból nehéz ha nem is azonos, de legalább összehasonlítható térképművet beszerezni az adott területről. Ezen időszakból származnak pl. az un. reambulált III. katonai felmérés térképei (1921), amelyek jelentős változást mutatnak a magyar oldalon, de nem rendelkezünk velük a teljes területről. A magyar térképezés során igen jelentős a II. világháborút követő un. Új felmérés térképei ( ), amelyek Magyarország teljes területére elérhetők, ugyanakkor még nem találtuk meg a megfelelő osztrák kiegészítését ezeknek a térképeknek. A 60-as évekből CORONA űrfelvételek, 1972-től kezdődően pedig Landsat űrfelvételek elérhetők, amelyek segítségével a felszínborítás változásának további vizsgálata, finomítása válik lehetővé, de ez már nem a jelen, hanem egy következő tanulmány témája lesz. Összegzés Mint az a fenti adatokból is látható, a határ két oldalán eltérő folyamatok játszódtak és játszódnak jelenleg is. Míg az osztrák oldalon a nádasodás mértéke már csökkenő, addig a magyar oldalon erőteljesen emelkedő tendenciát mutat. A mezőgazdasági 60

7 területek nagymértékű növekedése Ausztriában már 1845-től, míg hazánkban csak 1879 után jellemző. Ausztriában 1879 után jelentősen megemelkedett a beépített területek aránya, magán a tó területén is. Magyarországon a tó környezetében kis mértékű növekedés tapasztalható. Mindezen növekedések elsősorban a nyílt vízfelszín rovására történtek, amelynek csökkenése a teljes területre 0,88 km 2 /év mértékű. Amennyiben nem sikerül a csökkenést lelassítani, a jelenlegi mértékkel a nyílt vízfelszín (~148 km 2 ) körülbelül 168 év múlva fog teljesen eltűnni, de a magyar oldalon (~13,5 km 2 ) mindehhez csak 31 évre van szükség. Köszönetnyilvánítás Tanulmányunkat egyrészt a Central Europe program által támogatott TransEcoNet, másrészt az Osztrák-Magyar határmenti együttműködés keretében megvalósuló GENESEE projektek tették lehetővé. Irodalom BÁCSATYAI, L.; CSAPLOVICS, E.; MÁRKUS, I.; SINDHUBER, A. (1997) Digitale Geländemodelle des Neusiedler See-Beckens, Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt p. 53 BÜTTNER, G.; KOSZTRA, B.; MAUCHA, G.; PATAKI R. (2010): Implementation and achievements of CLC vector-data-version-2/ JANKÓ, A. (2007): Magyarország katonai felmérései Argumentum kiadó, Budapest, p 196. KIRÁLY, G.; WALZ, U.; PODOBNIKAR, T.; CZIMBER, K.; NEUBERT, M.; KOKALJ, Ž. (2006): Georeferencing of historical maps methods and experiences. SISTEMaPARC Project Book, Rhombos Verlag Berlin, pp KONKOLY-GYURÓ, É.; NAGY, D.; BALÁZS, P.; KIRÁLY, G. (2011): Assessment of land cover change in western Hungarian landscape. In: Proceedings of TransEcoNet Workshop on Landscape History, University of West Hungary, Sopron 22nd of April, pp [1] Az Első Katonai Felmérés ( ): Magyar Királyság - Georeferált változat. ISBN: október, Arcanum Kft. [2] A Második Katonai Felmérés ( ): Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. ISBN: , December, Arcanum Kft. [3] A Harmadik Katonai Felmérés ( ), a Magyar Szent Korona Országai, 1: ISBN: március, Arcanum Kft. [4] CLC2006: Corine Land Cover 2006 seamless vector data. 61