Szabályozásfelügyeleti kompetencia központ Iktatószám: SU/5642-18/2012 Tárgy: Magyar Telekom Nyrt. építési engedélyezési ügye HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) Magyar Telekom Nyrt. Hálózatfejlesztési Igazgatóság Kábel Innovációs Központ Soproni Innovációs Osztály (9400 Sopron, Széchenyi tér 7-10.) a továbbiakban: Építtető részére személyes adat által készített, 192/2008. témaszámú kiviteli terv alapján Sopron/E-Sopron/RU (Brennbergbánya) optikai kábel építés elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek helyrajzi száma: Sopron: 0599/2, 0633, 0634/1, 0635/1, 0638/1, 0638/2, 0639/3, 0640, 0717/6, 0717/6, 0717/3, 0712/2, 0715, 0740/4, 0740/1, 0739, 0599/1, 0717/7, 8032, 0731/2, 0731/3, 9915, 9913, 0736, 0731/4, 0714, 9896, 9818, 9912, 9920, 9117, 9281, 9196, 0740/2, 0717/4, 0738 hrsz. az az alábbi feltételek betartása mellett: építési engedélyt megadja, Ezen építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 évig hatályos. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést az Építtető két éven belül megkezdte és az építményre az építés megkezdésétől számított 5 éven belül használatbavételi engedélyt szerez. Az Építtető kérelme alapján, az építési engedély érvényének lejárta előtt, lehetőség van az építési engedély érvényének meghosszabbítására, ha az engedély megadásakor fennállott körülmények nem változtak meg. A kivitelezés megkezdése csak jogerős építési engedély alapján történhet. Az Építtető köteles a kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját, a kivitelezés megkezdését követő 8 napon belül - a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal - bejelenteni és mellékelni az építésfelügyeleti hatóságnak (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Felügyeleti főosztály 1376 Budapest Pf. 997.) A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait. A kiviteli munkák végzése során az Építtető köteles betartani a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakat, annak hiányában a vele legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia. Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, a jogerős építési engedélyt és a szabályszerűen vezetett építési naplót az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni. Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.
2 Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 30 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építményt használatbavételi engedély nélkül nem lehet használni. Szakhatóságok állásfoglalásai: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5248-2/2012.- iktatószámon 2012. április 17-én kelt szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötésekkel megadta. A vízfolyások mederfenék szintje alatt -figyelembe véve a folyamatban lévő és tervezett szabályozási, mederrendezési és -bővítési munkákat - legalább 1 méterrel mélyebben kell elvezetni a kiépítésre kerülő vezetéket. A meder alatti átvezetés helyén a medret a mederelfajulástól védeni kell. A vízfolyás alatti átvezetési munkák megkezdése előtt, be kell szerezni a vízfolyás kezelőjének kezelői hozzájárulását. A munkák megkezdése előtt fel kell venni a kapcsolatot a terület természetvédelmi kezelőjével, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes szakemberével a munkák pontos menetének meghatározása céljából. A kivitelezési munkákat kizárólag vegetációs időszakon kívül (február 28. - szeptember 31.), kedvező talajhidrológiai viszonyok (nedves- átázott talajnál nem) közepette szabad elvégezni A környező védett és Natura 2000 területeket a tevékenység semmilyen formában nem érintheti, azokat tilos igénybe venni, sem anyagnyerés, sem deponálás céljára nem használhatók. A munkaárok létesítése előtt, a földkitermelés szélességében és a gyökérzóna vastagságában a gyepet sértetlenül ki kell emelni (gyeptéglázni), majd a munkák végeztével eredeti helyére vissza kell telepíteni. A védett fajok (Telekia speciosa, Diantkus deltoides, Hypericum maculaíum) élőhelyét el kell kerülni, a közelükben a gyeptéglázást fokozott óvatossággal kell elvégezni. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XVIII-G-001/2063-2/2012 iktatószámon 2012. március 26-án kelt szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötésekkel megadta. Az optikai kábel nyomvonala üzemtervezett erdőterületet érint, mely az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII tv. (Evt.) 77. c) pontja szerint erdőterület időleges igénybevételének számit, amit az erdészeti hatóságnál külön eljárás keretében kell kezdeményezni! Az erdő időleges igénybevételéért engedélyest erdővédelmi járulék megfizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a tervezett nyomvonal kiépítése fakitermeléssel járna, az az Evt. 40. (3) szerinti erdőterv módosítás, valamint a 41. (1) szerinti bejelentést követően végezhető csak el. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/616-2/2012 számon 2012. március 29-én kelt szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkel adta meg: 1. A gázelosztó vezetékek érintettsége kapcsán készült üzemeltetői nyilatkozatokban foglalt előírásokat be kell tartani. 2. A gázvezetékek biztonsági övezetében végzett tevékenységre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani a kivitelezés során. Így különösen tilos: a. a tűzrakás, illetve anyagok égetése; b. a vezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása; c. anyagok elhelyezése, tárolása.
3 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/521-2/2012. iktatószámon 2012. március 26-án kelt talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötésekkel megadta: a beruházás megvalósítása céljára kijelölt termőföld területeken a beruházás megvalósításáig, eredeti művelési- ágának megfelelő hasznosítás mellett, a talajvédelmi és gyommentesítési követelményeknek eleget kell tenni, a létesítéssel érintett területrészekről a humuszos termőréteget, a tárgyi rekultivációs tervben leírtak szerint, a kivitelezést megelőzően meg kell menteni, a beruházás során igénybe vett mezőgazdasági területeken a tevékenység felhagyása után a rekultivációs tervben leírtak szerint kell az eredeti talajrétegződést és agronómiai talajállapotot helyreállítani. Az optikai kábel fektetése beruházás munkái során biztosítani kell, hogy a területekkel közvetlenül szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P 001/1614-2/2012. ügyiratszámon 2012. április 4-én kelt örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkel adta meg: A földmunkák a Malomhegy utcai szakaszon csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. A régészeti tevékenység végzésére a Györ-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.). A további nyomvonalszakaszok földmunkáinak megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell Hivatalomat és a területileg illetékes múzeumot. (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, Széchenyi tér 5.) Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására! A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Körzeti Földhivatala 10.009/2012. iktatószámon 2012. február 13-án kelt termőföldek időleges más célú hasznosítását engedélyező határozata, Tanulmányi Erdőgazdaság Vez.ig:I-102/2011. ügyszámon 2011. augusztus 1-én kelt kezelői hozzájárulása, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 0890-1/2011. ügyiratszámon 2011. április 27-én kelt, 754-5/2011 ügyiratszámon 2011. december 16-án kelt nyilatkozata, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 781-3/2011 ügyszámon 2011. augusztus 22-én kelt nyilatkozata, Kapuvári Vízitársulat 27-8/2010. iktatószámon 2010. április 29-én kiadott és 6-9/2011. iktatószámon 2012. április 6-án meghosszabbított nyilatkozata, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nyugat-Dunántúli Területi Főmérnökség Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága GYMS-836/4/2010. iktatószámon 2010. július 16-án kelt közútkezelői hozzájárulása, Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. 2899/016/2010. iktatószámon 2010. április 13-án kelt és 2011-000056-033/2011. iktatószámon 2011. április 1-én meghosszabbított nyilatkozata. ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7129-1674-2/2010. iktatószámon 2010. április 20-án kelt és F7129-2223-2/2011. iktatószámon 2011. május 11-én meghosszabbított nyilatkozata, E.ON ÉDÁSZ Zrt. 251/1034/2010. számon 2010. április 29-én kelt és 251/917/2011. számon 2011. április 29-én meghosszabbított nyilatkozata, Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője VI/60860-2/2010. ügyiratszámon 2010. június 02-án kelt közútkezelői nyilatkozata,
4 Az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett kivitelezés engedély nélküli építésnek minősül és a Hatóság az Építtetőt jogszabály szerint meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Engedélytől eltérő kivitelezés esetén a Hatóság az Építtetőt a jogszabály szerint meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Jelen határozatot a Hatóság közzéteszi. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Szabályozásfelügyeleti kompetencia központnál (9401 Sopron, Pf.: 123.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság a fellebbezést 45 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS Az Építtető építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok a hiánypótlást követően megfelelnek a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet előírásainak. Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy: a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta, a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek, az Építtető építési jogosultsága fennáll, az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené. Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5248-2/2012.- iktatószámon 2012. április 17-én kelt szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A Felügyelőség a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a természet- és tájvédelemi, a hulladékgazdálkodási, valamint a zaj- és rezgésvédelmi szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - Az építési engedélyezési dokumentáció szerinti, illetve a fenti kikötések betartása melletti megvalósítás a felszíni, felszín alatti vizeket és a földtani közeget szennyezéssel nem fenyegeti, vízgazdálkodási és vízvédelmi érdekeket nem sért. - A beruházással érintett valamennyi ingatlan része az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1977. számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 141/2007. (XIL27.) KvVM rendelete alapján védett Soproni Tájvédelmi Körzetnek, illetve a Sopron 0717/2 hrsz-ú ingatlan kivételével részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelettel létesített HUFH20012 kódszámú, "Sopronihegység" nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű
5 természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.ll.) KvVM rendelet értelmében. A beruházás kapcsán készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, melyben megállapítást nyert, hogy a tervezett beruházás ritka, értékes élőhelyeket közvetlenül nem érint, jelölő fajok és élőhelyek csak a hatásviselö környezeten kívül találhatóak, jelentős környezeti hatás nem várható. Az építés fenti feltételek betartása mellett vélhetően nem lesz jelentős hatással a Natura 2000 és a természetvédelem céljaira, így természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. - A létesítés során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. hatálya alá tartozó hulladékok keletkeznek, gyűjtésükről gondoskodni kell. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírásokkal. Az előírások az alábbi jogszabályokon alapulnak: - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet, - a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (1.31.) Korm. rendelet. A Felügyelőség kéri felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - A talaj és a talajvíz a kivitelezési munkák során nem szennyeződhet. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VIÍ.21.) Korm. rendelet értelmében haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek. - A kivitelezés során figyelembe kell venni a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (1.31.) Korm. rendelet parti sávra vonatkozó előírásait. - Az építés során a keletkezett hulladékok kezeléséről, ártalmatlanításáról engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által gondoskodni kell. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XVIII-G-001/2063-2/2012 iktatószámon 2012. március 26-án kelt szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A Vasi Full-Táv Kft. által készített tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a beruházás az Evt. szerinti erdőterület igénybevételével jár. Mivel ezen erdő és egyéb részletek időleges igénybevételét az erdészeti hatóságnál ezidáig még nem kezdeményezték a rendelkező részben tett kikötésekkel adtam hozzájárulásomat az optikai kábel építéséhez. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/616-2/2012 számon 2012. március 29-én kelt szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A Bányakapitányság a nyomvonal külterületi vezetésével kapcsolatosan észrevételt nem tesz. A dokumentáció része a gázközmű vezeték üzemeltetőjének 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. (8) bek c) pontja szerinti nyilatkozata, azonban az nem rendelkezik a vezeték biztonsági övezetére vonatkozó általános tilalmakról. Az 1. pont rendelkezése az 1993.évi XLVIII. törvény (Bt) végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 19/A. (10) bekezdésén, a 2. pont rendelkezése a Vhr. 19/A. (1) bekezdésén alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/521-2/2012. iktatószámon 2012. március 26-án kelt talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az ügyet talajvédelmi és
6 közigazgatási eljárási szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: a beruházás legelő, rét, szántó művelési- ágú termőföld területeket érint, a beruházás termőföldterület érintettsége a 400 m2- t meghaladja, ezért a kivitelezési munkálatokat követő rekultivációnak talajvédelmi terven kell alapulnia, a tárgyi eljárást megelőzően 2010. július 13.-án, 17.2/10337-2/2010. számon a vezetékjogi eljárásban, 2011. december 20.- án, 17.2/2258-2/2011. számon időleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárásban kiadtuk szakhatósági hozzájárulásunkat, amelynek alapjául szolgált a Személyes adat által készített R 003-004/2010. munkaszámú Sopron-/Brennbergbánya/optikai kábel kivitelezésével kapcsolatos időleges igénybevételi és rekultivációs talajtani megalapozó talajvédelmi terv, a beruházás megkezdéséig a terület ideiglenes mezőgazdasági hasznosítása jogszabályban előirt kötelezettség, melynek során a talajvédelmi és növényápolási feladatoknak eleget kell tenni, a mentett termőréteg átmeneti tárolása során és termőföldként történő további szakszerű felhasználása során a rekultivációs tervben rögzített kezeléseket és előírásokat kell alkalmazni, a beruházást követően a közel eredeti agronómiai talajállapotot ugyan csak a rekultivációs tervben meghatározottak szerint kell elvégezni. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötésekkel, hozzájárult a Sopron/E- Sopron/RU (Brennbergbánya) optikai- kábel fektetés építési engedélyének kiadásához. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P 001/1614-2/2012. ügyiratszámon 2012. április 4-én kelt örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét - jelenlegi adataink szerint - elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv. 7. 21. pontja szerint Régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalásomat a fenti feltételekkel adtam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Kötv. 24. -ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a
7 régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A Hatóság az engedélyezési eljárásba bevonta még a Sopron Megyei Jogú Város Jegyzőjét, aki VI/60313/2012 ügyiratszámon 2012. március 27-én kelt végzésében a szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1498-1/2012/hho Nyt. számú 2012. március 22-én kelt végzésében a szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette. Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat az Építtető megfizette. A Hatóság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 114. (2) bekezdése alapján az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. (2) bekezdése szerinti a 10. (1) bekezdés l) pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 10. -11. -ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta. A kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 30. -án alapul. Az Eht. 44. (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. A határozatot a Hatóság az Eht. 43. (2) bekezdése alapján közzéteszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés da) pontja szerinti tájékoztatás a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozóan a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály tekintetében a Ket. 101. (1), a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének, igazgatási szolgáltatási díjának lerovására vonatkozóan a Ket. 104. (2) bekezdésén alapul. A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6) NMHH rendelet 5. (11) bekezdése határozza meg. Sopron, 2012. április 21. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Honyák Árpád sk kompetencia központ vezető