Összefüggések a marótárcsás kotrógépek eméeti és tényeges tejesítménye között BREUER JÁNOS ok. bányamérnök, DR.DAÓ GYÖRGY ok. bányagépészmérnök, ok. küfejtési szakmérnök A küfejtésnek a viág bányászatában jeentõs szerepe van. A etakarítási munkák során évente több miiárd m meddõ jövesztésére, száítására szogának a marótárcsás kotrógépek. Az eméeti és ektív tejesítmény közötti összefüggés ráviágít arra, hogy az üzemetetésné a megfeeõ paraméterekke rendekezõ kotrógép kiváasztása és akamazása meett a merítékek teítettségét kifejezõ tötési tényezõ értékének eemzése fontos termeésirányítási feadat ehet. Bevezetés Az emberi társadaom mûködéséhez, fejõdéséhez fetétenü szükség van a föd méyében feehetõ ásványi anyagokra, meyek a bányászati tevékenység útján kerühetnek a társadaom birtokába. A bányászaton beü jeentõs szerepet töt be a küfejtéses ágazat, egy korábbi (1985) femérés szerint p. a viág bauxit és rézérc termeésének több mint 90%-a küfejtésbõ származik, a nikke 45%-át, az urán 0%-át termeik küfejtésbõ. A szénbányászaton beü a barnaszén 80%-a, a kõszén 25%-a származik küfejtésbõ. A viág széntermeése mintegy 4,7 Mrd t/év, ennek kb. 45%-a származik küfejtésbõ. Magyarországon a kisebb, 1- év éettartamú küfejtések meett az 1950-es években nyitották meg az ecsédi küfejtést, ezt követõen a 60-as évek közepén a visontai, majd 1985-ben a bükkábrányi küfejtésben kezdõdött meg a ignit kitermeése. A jeeneg mûködõ visontai és bükkábrányi küfejtés évente 8 Mt ignit termeéséve átja e tüzeõanyagga a visontai erõmûvet. A küfejtéses bányászat viágviszonyatban, és a hazai bányászat terén is jeentõs. Amíg a tudomány számára azt a kérdést ehet és ke fetenni, hogy meddig és mit bányászunk, addig a küfejtést mûveõ szakembereknek a napi és közejövõ termeési feadatait ke biztonságosan megodani, figyeembe véve a gazdaságosság és környezetvédeem áta szabott követeményeket. A küfejtéses bányászat egyik fontos mutatója a etakarítási arány, amey azt mutatja meg, hogy egy tonna hasznos ásvány kitermeéséhez hány m takaróréteget meddõt ke jöveszteni, száítani és hányóba eheyezni. Mértékegysége: m /t. A etakarítási arány a gazdaságossági határt is meghatározhatja, mert átaában a kötségek jeentõs részét a etakarításra ke fordítani. A kitermeendõ hasznos ásvány mennyisége és a etakarítási arány ismeretében meghatározható, hogy az adott idõszakban hó, év mennyi meddõt ke jöveszteni, és így számítani ehet a etakarításban fogakoztatott gépek kapacitását. A küfejtésekben akamazott jövesztõ-rakodó gépek három fõ csoportba oszatók: 1. foyamatos mûködésû marótárcsás kotrógépek, szaagszáítássa. (is tejesítményû marótárcsás kotrógép jó szervezett gépkocsiszáítássa is kiszogáható), 2. foyamatos mûködésû vedersoros kotrógépeket etakarításban és széntermeésben egyaránt akamaznak, a foyamatos üzemmód következtében szaagszáításhoz kapcsova,. egykanaas, szakaszos mûködésû kotrógépek, meyekhez régebben vasúti száítás kapcsoódott, ma már többnyire nagy teherbírású speciáis gépkocsikat akamaznak. (özveten átrakásos technoógia esetén 100 m -t meghaadó kanátérfogatú hegybontó, méyásó vagy vonóvedres, egyedi tervezésû kotrógépeket építenek.) Történeti áttekintés A XX. század második feében a marótárcsás kotrógépek gyors és jeentõs fejõdésen mentek át, és ma már a küfejtések egeterjedtebben akamazott jövesztõgépei. A etakarítás döntõ részét a hazai küfejtésekben is marótárcsás gépekke végzik. A marótárcsás kotrógép kiaakuásáva kapcsoatban RASPER [1] végzett kutatásokat. Az idõk során eõször a marótárcsás mûködési ev a mai Szíria és Egyiptom terüetén jeent meg, aho emberi vagy áati erõve mûködtetett kerekeket öntözés céjára építettek. Az edényekke feszeret kerék jövesztõeszközként Leonardo da inci vázataiban is megjeent. Eképzeése szerint víz aatti kotrást ehetett vona végezni, úgy, hogy a hajtást székerék biztosította vona. A kutatások esõsorban a szabadami bejeentésekre terjedtek ki, és megáapítást nyert, hogy az esõ szabadamat 1881-ben, Amerikában nyújtották be, de akamazásra Európában kerüt sor eõször. A gépet 1916-ban, önben, a Humbodt gépgyárban gyártották, és 192-ig dogozott a bitterfedi barnaszén küfejtésben. Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám 11
A marótárcsa merítékeive forgácsvastagság vagy úgy aakíató ki, hogy a megosztott teeszkópos gémszerkezetbõ a tárcsát tartó eemet gépi úton eõretoják, gép áó heyzetben marad, (eõtoásos kivite), vagy osztatan gémszerkezet esetén a gép a szükséges mértékben eõreá (ún. eõtoás néküi kivite), többnyire ez utóbbit akamazzák. A marótárcsát hordozó konzo mérete (hossza) meghatározza a gép áta jöveszetõ bokk széességét, magasságát. 1. sz. ábra: Az esõ marótárcsás kotró szabadami rajza Az 190-as évek eején eõtérbe kerüt a marótárcsás gépek akamazása. Szükségessé vát a szénteepek szeektív jövesztése, és a merev étrájú vedersoros gépek erre nem votak akamasak. Németországban, 19- ban egy SRs-250 jeû gép át munkába, eméeti tejesítménye 510 m /ó, tömege 76 t vot. 10 évve késõbb a senftenbergi körzetben áították munkába az akkor egnagyobb gépet, kotrási magassága 60 m, eméeti tejesítménye 2100 m /ó vot. A marótárcsás kotrók számának rohamos növekedése az 1950-es évek eejétõ kezdõdött. Referencia isták aapján megáapíató, hogy két jeentõs gyártó közü a RUPP 1946-1996 között 461 db, míg a Lauchhammer 1920-1991 között 450 db gépet gyártott, ez utóbbi túnyomóan 1950 után. Ez önmagában 911 db gépet jeent, de tekintette arra, hogy más gyárak is gyártottak marótárcsás gépet (engye, cseh stb.), számuk jeentõsen meghaadhatja az 1000 db-ot. A marótárcsás kotrógépek fõ szerkezeti eemei Marótárcsa A jövesztés, forgácseváasztás eszköze, meyet a homokfeüetre erõsített merítékke végez. A merítékek és a jövesztett forgács eheyezése szempontjábó ehet ceás és cea néküi marótárcsa. Ma már a cea néküi kivitet akamazzák, aho a meríték nyitott feüetét egy fixen épített eem, az ún. ceapótó zárja e. A marótárcsa és ceapótó közötti térfogat a gyûrûstér, ameyet a tejesítményszámításná figyeembe ke venni, mert az a meríték ûrtartamához hozzáadódik. A marótárcsa a gép egfontosabb eeme, sok vátozatban tervezik és gyártják, esetenként egyedi igények szerint. Átmérõje eérheti a 21 m-t, és a jövesztett kõzettõ függõen vátozik a merítékek darabszáma és kiaakítása. Marótárcsa konzo (marótárcsa gém) A marótárcsát hordozó konzo, vagy marótárcsa gém egyben az ehordó száítószagot is magába fogaja. Csatakozik a gép feépítményéhez, függõeges síkban emehetõ, süyeszetõ, és a gép forgó fesõvázáva odairányú egyezõmozgást végezhet. 2. sz. ábra: Egy meríték térfogati adatai Aváz, meneteõmû Ma már kizáróag ánctapas meneteõmûvekke gyártják a gépeket, aho a szükséges taajnyomás a ánckocsik számának és a áncfeüet nagyságának meghatározásáva beáíató. A technoógiai igénynek megfeeõen az aváz kiaakíató úgy, hogy az egyébként -5 %- os munkasík heyett 10-1 % dõésû munkasíkon is tud a kotrógép dogozni vagy vonuni. Az aváz és meneteõmûvek közé beépített hidrauikus hengerekke a gép vízszintesbe áítása evégezhetõ. Száítószaagok, rakodószaag A merítékek ürítése a marótárcsa fesõ szektorában történik, és a jövesztett anyag a besõ száítószaagra hu. A besõ száítási rendszer kiaakításáná aapvetõ követemény, hogy a tútötött merítékbõ ürített anyagot is biztonságga eszáítsa, továbbá a fesõváz forgáspontjában az anyagátadás zavartaan egyen. Törekvés, hogy a gép besõ száítási rendszere a ehetõ egkevesebb egységbõ ájon. 12 Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám
Minden gép rendekezik önáó rakodószaagga, amey a gép jövesztéshez szükséges mozgásátó függeten. A rakodószaagnak két kivitei ehetõsége van; vagy konzoosan a gépre függesztett berendezés, amey efordíató és függõeges síkban mozgaató, vagy hosszabb kivite esetén a rakodószaagot ánctapas kocsiva aátámasztják, egyik vége a géphez kapcsoódik, a eadó odaa az ehordó rendszerhez jó ieszetõ. Feépítmény A feépítmény az avázon goyópáya közbeiktatásáva eforduhat. Ez teszi ehetõvé a csatakozó marótárcsa konzo vízszintes egyezõ mozgását. A feépítményben eheyezett gépészeti és viamos berendezések meett akamas heyen taáható az eensúy, amey a stabiitást biztosítja. A fesorot fõ szerkezeti eemekbõ rendkívü vátozatos méretû és tejesítményû gépek áíatók össze. ét fõ géptípust küönböztetünk meg: A. sz. ábrán bemutatott, hagyományos kiviteûnek tekinetõ kotrógép jeemzõi: marótárcsa konzo fefüggesztése kötézette vagy acé hevederre történik,. sz. ábra: SchRs 6600 kotrógép nagy tejesítmény érhetõ e, nagy bokkmagasság jövesztésére akamas (az ábra szerinti gép esetében 51 m), nagy a saját tömege. A 4. sz. ábrán áató gép az ún. kompakt gépcsaád egy jeemzõ tagja, jeemzõi: marótárcsa konzo hidrauikus hengerre (v. hengerekke) aátámasztott bokkmagasság átaában nem haadja meg a 20 m-t, egfontosabb jeemzõ, hogy a marótárcsa konzo hossza (L m ) és marótárcsa átmérõ (D M ) hányadosa: Lm 2 DM a kihordószaag konzoos, saját tömege azonos tejesítmény meett kisebb, mint a hagyományos gépeké. 4. sz. ábra: C 600 kotrógép A marótárcsás kotrógépek tejesítménye A marótárcsás kotrógépek tejesítménye a termeési foyamatban efogat heyükbõ következõen meghatározó. Egy adott mûveéstechnoógiai feadat eátásához tudni ke a beáított gép várható tényeges tejesítményét az adott bokkméretek és a jövesztendõ anyaghoz szükséges vágóerõ meett. A gép paramétereinek ismeretében az eméeti tejesítmény számíató: m [aza ], h i. eõzetes számítások, vagy tapasztaati adatok birtokában a várható tényeges, az ún. ektív tejesítmény [tömör m /h] is meghatározható. Az eméeti tejesítményt aza térfogat figyeembevéteéve ke meghatározni, mert a jövesztés során nyert forgácsok feazított áapotban tötik ki a merítéket és a gyûrûsteret. Így:.n.60 m aza h aho : a rendekezésre áó térfogat m -ben, ami magába fogaja a meríték és a gyûrûstér térfogatának bizonyos százaékát. n: a percenkénti ürítések száma: [/perc] A tényeges (ektív) tejesítmény meghatározása mért adatok aapján ehetséges. A jövesztett anyag térfogatát (geodéziai mérésse határozzák meg, tömör m - ben: t ) a kotrógépen eheyezett mûszer áta mért és rögzített kotrási idõve (T ko : tiszta kotrási óra) osztják: tényeges t m tömör tmr T ko h A fentiekbõ kitûnik, hogy az ektív tejesítmény hosszabb idejû tejesítmények átaga (nap, hó, év) és nyivánvaó, hogy a pianatnyi tejesítmények az átag körü vaamiyen eoszás szerint ingadoznak. A pianatnyi tejesítmény eérheti a kotrógép eméeti tejesítményét. Átaában a merítékek 0%-os tútötése eõforduhat, ezt a száítószaagok tejesítményéné ke számításba venni. Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám 1
A tötési tényezõ ( T ) a meríték-ûrtartaom és a tényeges tötés tény hányadosa, tøny tény T Fetehetõ az a kérdés, hogy van-e ehetõség összefüggést taáni az eméeti és ektív tejesítmény között. A gép kiváasztásáná ismerni ke az eméeti tejesítmény meett a gép várható tényeges tejesítményét is. Ha ismert a jövesztendõ anyag (meddõ) azuási tényezõje ( 1 ), akkor az eméeti tejesítményt egyszerûen átszámíatjuk tömör m /ó-ra. aza tmr tömör és t n 60 m tmr tömör h ez azonban nem az ektív tejesítmény, mert az eméeti tejesítményt meghatározó összefüggés azt fetéteezi, hogy a meríték minden esetben, aza anyagga a néveges térfogatának megfeeõen megteik, Meg ke vizsgáni, hogy ez egyátaán megvaósuhat-e és ha igen, miyen fetéteekke, ha nem, mi okozza a merítékek teítetenségét. A teítetenség okait esõsorban a jövesztés foyamatában képzett forgácsok térfogatvátozásaiban ke keresni. A bokkjövesztés fesõ, 1-es szeetének jövesztése azza kezdõdik, hogy a gép a forgácsvastagságnak megfeeõ mértékke (s max ) eõreá. A vágóerõ és h 1 szeetvastagság összhangja akkor vaósuhat meg, ha a szeetvastagság a marótárcsa átmérõjének 2/-áva közeítõen egyenõ: 2 h D M [m], aho D M a marótárcsa átmérõje [m] Az 5. ábra szerint a forgács vastagsága 0-ró fokozatosan nõ, ψ90 o -ná maximáis, majd újra csökkenni kezd. A forgácsvastagság tetszõeges ψ pozícióban: s ψ s. max sinψ. A maximáis forgácsvastagság azonban csak a kotrógép haadási irányában jeenik meg ψ90 o esetén. A kotrógép a bokkszéességnek megfeeõen a marótárcsa gémme egyezést végez. A 6. ábrán jeöése szerint a haadási iránytó bara a szabad rézsû feé δ, míg az új odarézsû feé ϕ szögge tér ki, miközben foyamatos forgácsjövesztést végez. Mint az ábrábó kitûnik, forgács vastagsága mindkét irányú egyezésné foyamatosan csökken, ebbõ következik, hogy egyenetes egyezési sebesség meett a forgácstérfogat is csökken, 90 o -os kiforduásná zérus esz. A ϕ/0-90 o közötti ívben a forgács vastagsága: s ϕ s max. cosϕ A függõeges és vízszintes síkban a forgács vastagsága csökken, tetszõeges ϕ és ψ pozícióban a forgácsvastagság: s ψϕ s max. sinψ. cosϕ Arra a kérdésre, hogy a számított eméeti tejesítmény egyenetes egyezési sebesség esetén megvaósuhat-e, azt a váaszt ehet adni, hogy nem, mert a rézsûk feé történõ kiforduás foyamán a teítettség csökken. Eméetieg a teítettség csak a kotrógép haadási irányában jövesztett forgács eváasztásáva ehet optimáis, ha a szeetvastagság (h) és forgácsvastagság (s). A 6. ábra szerint a kotrógép haadási irányába esõ maximáis forgácsvastagságot a D M /2 síkban taájuk. Ebben az esetben a forgács vízszintes metszete F o b. s max,[m 2 ], aho b a forgács széessége. A forgács térfogata: (feazut áapotban) f F o h 1 [m ] edvezõ esetben ez azonos a meríték térfogatáva. A ϕ 1 szögkiforduás meett, ϕ 1 ívben akkor teik meg a meríték, ha b 1 >b és F 1 F o továbbá a ϕ i ívben, ha b i >b 1 és F i F o 5. sz. ábra: A forgácsvastagság vátozása a függõeges síkban A forgácstérfogat azonossága, a merítékek teítettsége úgy biztosíató, ha az s ϕ f(cos ϕ) függvény szerint vátozó forgácsvastagság meett cosϕ szerint vátozó egyezési sebességge növejük a forgács széességét. A egyezési sebességnek iyen vátoztatását cosϕ szabáyozásnak nevezik. vϕ [m/perc] cos ϕ A egyezési sebesség növeésének azonban határai vannak: számításba ke venni a gém és marótárcsa tömegének assítása, i. szésõ heyzetbõ történõ gyorsítása dinamikai hatását, tejesítmény-igényét, továbbá a egyezési sebesség növeésének következtében a forgácsszéesség növekszik, ez a növekedés nem érheti e a meríték vágóéének széességét. v o 14 Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám
tényezõve ( 1 ) tömör m /ó-ra átszámítjuk, és egy tötési tényezõve ( Τ ) figyeembe vesszük a merítékek teítetenségét. Az ektív és eméeti tejesítménynye képzett hányados: T n 60 n 60 T ηβ T 6. sz. ábra: A forgácsvastagság vátozása a vízszintes síkban A 7. ábrán egy háromszeetes, B széességû bokk jövesztéséné akamazott cosϕ szabáyozás tejesítményre gyakorot hatását mutatjuk be. A jövesztés ß odarézsûtõ indu ki és ß szöget aakít ki az új rézsûben (7. a ábra). A egyezési sebesség aapértéke v ο (7. b. ábra), itt érvényesü a maximáis forgácsvastagság és a egkisebb forgácsszéesség. Az 1. szeetben 90 o -os kiforduást ábrázounk (ϕ 1 ) a szabad rézsû irányába, a kiforduás δ 1 fok. Av o sebesség mindkét irányban v max értékig növekszik, majd a max érték eérését követõen áandó esz. A 7. c ábrán köveetõ az ektív tejesítmény vátozása szeetenként, és áató, hogy a tejesítmény szeetenként is vátozó, attó függõen, hogy a egyezési kiforduási szög meghaadja-e és miyen mértékben a sebességnövekedési tartományt. Az eméeti és az ektív tejesítmény kapcsoata Az ektív tejesítményt meghatározhatjuk a kotrógép ismert adataiva (, n), ha a aza m /ó-t a azuási A tötési és azuási tényezõ hányadosát az irodaom η B -va jeöi és baggerekt -nek nevezi. A hazai gyakoratban η jeöést és kotrótényezõ enevezést javasunk. A fenti összefüggésbõ: m /ó] T [tömör Az eméeti tejesítmény számíató, a azuási tényezõ értéke egy adott takaróréteg esetében közeítõ pontosságga ismert, így ezek áandónak tekinetõk. Feírható az összefüggés: f( T ) Az összefüggés szerint a marótárcsás kotrógép tényeges tejesítménye attó függ, hogy miyen mértékben tenek meg a merítékek a jövesztési foyamatban. A tejesítmény fokozásának érdekében azt ke kutatni, miyen technoógiai, munkaszervezési intézkedések szükségesek a teítettség növeéséhez. A merítékek teítetenségének sok oka ehet, de a 7. ábra tanúsága szerint eõáhat a jövesztési foyamatnak oyan fázisa, amikor a tejes teítettség nem érhetõ e. Az ektív tejesítmény és a azuási tényezõ ismeretében, a számított eméeti tejesítménnye a tötési tényezõ tényeges értéke számíató. Gépgyártók a prospektusokban a mûszaki adatok között nem a meríték és gyûrûstér adatait teszik közzé, hanem az eméeti és az ektív tejesítményt. Az ektív tejesítményre vonatkozó adat meett átaában megjegyzik, hogy az az akamazás heyén a munkafetéteektõ és a jövesztett anyag tuajdonságaitó is függ. Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám 15 T η
A közöt és adatok aapján megáapíató, hogy a kotrótényezõ nagyságrendje miyen értékhatárok között várható. A. ábrán bemutatott kotrógép esetében 19000 m /ó (aza), a várható 12500 m /ó (tömör). Így a kotrótényezõ: A 4. ábra szerinti kompakt gép (C600) esetében 6700 m /ó, a várható 000 m /ó, így: η 7. sz. ábra: Háromszeetes bokk jövesztése η 12500 0,657 19000 000 0,447 6700 Gépek gyári ismertetõibõ vett adatok szerint az η i a nagyobb eméeti géptejesítmények meett nagyobb érték, átaában 0,45 0,65 között fordu eõ. [] A német küfejtésekben a gyártó áta ajánott ektív tejesítményt tekintik bázisnak, és a tejesítménykihasznáási mutatót ehhez viszonyítva áapítják meg. A közöt adatok aapján a tejesítmény-kihasznáási tényezõ (η L ) 100% körü ingadozik. [2] Egy marótárcsás kotrógép tényeges, egy hónapra vagy egy évre esõ jövesztési tejesítménye az idõkihasznáástó is függ. A tervezett munkaszünetek és áásidõk meett törekedni ke a hasznos idõaap egjobb kihasznáására. A hazai küfejtésekben akamazott marótárcsás kotrógépek vásárási szerzõdéseiben rögzítést nyert az ún. garantát tejesítmény, ameyet a száító gyár a takarórétegek heyi geomechanikai jeemzõi aapján ajánott. A garantát tejesítményt a gépek ideáisnak nevezhetõ fetéteek meett tejesítették. Pédáu az SRs 1200 kotrógép eméeti tejesítménye: 450 m /ó (aza), a garantát tejesítmény 1600 m /ó (tömör). A két tejesítmény hányadosa: 1600 450 0, 46 η A próba során eért tejesítmény 210 m /ó ebben az esetben 210 η 0,617 450 Az értékek köze ának az átaában megadott vagy eért adatokhoz [4]. A jezett 1200-as kotrógép 6 év éettartam aatt η 0,69 mutatót ért e, megközeítõen 80%-át a garantát tejesítményhez tartozó értéknek. Részetesebb eemzésse taáható vot egymást követõ év, meyek átaga: η 0,445 vot, gyakoratiag megfeeve a garantát tejesítményhez tartozó adatnak. 16 Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám
Marótárcsás kotrógépek tejesítményét befoyásoó tényezõk A kotrógépek tényeges tejesítményét nagyon sok tényezõ, körümény határozza meg. Ezeket 4 csoportban kísérejük meg összefogani: 1. A marótárcsás gép konstrukciós jeemzõi a gép eméeti tejesítõképessége vágóerõ bokkmagasság, széesség vezérési mód 2. A természeti tényezõk a jövesztett anyag vágóerõ-igénye, homogenitása rézsûáékonysága nedvességtartama idõjárási tényezõk. Technoógiai tényezõk a váasztott bokkmagasság és -széesség tényeges szeetosztás, forgácsvastagság kapcsot száítási kapacitás 4. Emberi, munkaszervezési tényezõk az üzemetetõ szeméyzet képzettsége, gyakorata technoógiai és munkafegyeem karbantartás, üzemzavar-ehárítás szervezettsége, színvonaa Összefogaás A marótárcsás kotrógépek tejesítményét sok tényezõ határozza meg. A jövesztési foyamat a merítékek bonyout, térbei mozgása során vaósu meg, mey a marótárcsa forgásábó adódó kerüeti sebességbõ és a vátozó egyezési sebességbõ tevõdik össze. A fesorot befoyásoó tényezõk egyidejû, többszörös megjeenése meett a maximáis teítettség, ektív tejesítmény csak rendkívü pontos technoógiai tervezés esetén várható. A tervezés meett fontos szerepe van az emberi tényezõnek. A rendszeres oktatás, továbbképzés segíeti a foyamatok megértését, a tejesítmény növekedését. IRODALOM [1] L. Rasper: Der Schauferadbagger as Bewinnungsgerät, Trans Tech. Pubications 197 [2] D. Gärtner und T. Schösser: Ausnutzung von Schauferadbagger des Tagebaues Inden im Rheinischen Braunkohenrevier, Eschweier, Braunkohe 1/1998 [] ompakt-schauferadbagger, rupp gyártmányismertetõ BREUER JÁNOS ok. bányamérnök 1969-ben végzett a Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki arán. Az egyetem evégzése óta a küfejtéses ignitbányászatban dogozik. Az 199-as erõmû-bánya integrációig a Mátraajai Szénbányákná a bányamérés, bányászati tervezés, környezetvédeem terüetén tevékenykedett küönbözõ beosztásokban. 1991-ben ett a váaat mûszaki igazgatója. Az integrációtó a Mátrai Erõmû részvénytársaság bányászati igazgatója, a visontai és bükkábrányi bányák feeõs mûszaki vezetõje vot 200-ig, azóta tanácsadóként dogozik ugyanitt. DR.DAÓ GYÖRGY 1960-ban bányagépész-mérnöki, 1966-ban küfejtéses szakmérnöki okeveet szerzett Miskocon. Munkáját kezdettõ nyugdíjazásig a Mátravidéki Szénbányászati Trösztné, ietve jogutódjainá végezte. Eõször a méymûveésben, majd 1964-tõ az ecsédi és visontai küfejtések gépészeti beruházásán dogozott. 1974-tõ gépberuházási osztáyvezetõként részt vett a bükkábrányi küfejtés eõkészítésében. 1976-tó a visontai küfejtés fõmérnöke, majd igazgatója vot. 1985-ben a közveten átrakásos technoógia tárgykörben doktori disszertációt készített. Nyugdíjazását követõen a Miskoci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszékén oktatott adjunktusként. 1997-ben üfejtések mûveése címen egyetemi jegyzetet készített. Számos cikk szerzõje. Fõ érdekõdési terüete a közveten átrakásos technoógia, vaamint a marótárcsás gépek és a szaagszáítás gyakorati kérdései. Az OMBE budapesti szervezetei tiszteette meghívják az egyesüet tagjait, csaádtagjait és minden érdekõdõt a 2004. december 4-én (szombaton) 17 órakor a Szent Geért Szikatempomban tartandó SZENT BORBÁLA NAPI SZENTMISÉRE Bányászati és ohászati Lapok BÁNYÁSZAT 17. évfoyam, 5. szám 17