Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János

Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban

A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy adott ország g terület letén élő valamennyi ember számára a méltm ltányos szintű jövedelem és életkörülmények eléréséhez való hozzájárul rulása A reálisan létezl tező területi különbsk nbségekből l indul ki és azokra épít A kormányzati ágazati politikákat kat koordináló és kiegész szítő fejlesztési si politika Célja az ország g valamennyi régir giójában a méltm ltányos életszínvonal és életkörülmények lehetővé tételetele A regionális politika feladata ilyen értelemben nem azonos a szociálpolitik lpolitikával

(A regionális politika által támogatott) t Régiótípusok 1) Elmaradott régir giók 2) VálsV lságban lévől ipari régir giók 3) Vidéki térst rségek 4) VálsV lságban lévől nagyvárosi régir giók 5) A széls lsőséges környezeti k feltételekkel telekkel rendelkező területek

Bevezetés Első számú célja a KözössK sség g legelmaradottabb régióinak inak felzárk rkóztatása, a gazdasági gi különbségek kiküsz szöbölése, se, vagyis a felzárk rkózás- felzárk rkóztatás s igénye volt. Olyan területekre terjed ki, mint az alapinfrastruktúra kiépítése, a humáner nerőforrások fejlesztése, se, a vállalkozv llalkozói i szféra támogatt mogatása, ösztönzése. Az EU alapvető célja tehát t a támogatt mogatásokon keresztül l a fejletlenebb területek gazdasági gi és s szociális kohézi ziójának elérése, mellyel megnő az adott terület, régir gió vagy ország versenyképess pessége,, gazdasági gi súlya, s az EU-n belüli li szerepe, megítéltet ltetése.

Az Unió támogatásainak fontos célja, c Hogy azok hosszú távú előny nyöket nyújtsanak az adott régir gió vagy térst rség g fejlődése szempontjából. A Strukturális Alapok és s egyéb b EU támogatt mogatási formák, vagy kezdeményez nyezések nyújtotta támogatt mogatásoknak komplex módonm kell befolyásolniuk a gazdasági gi és s társadalmi t tényezt nyezőket, azokra együttes és s tartós s hatást kell kifejteniük. k. A támogatt mogatások főf célja nem a specializáci ció,, hanem a diverzifikáci ció elérése, alapvető céllá vált tehát t az adott térst rség g gazdasági gi potenciálja sokszínűségének nek elérése, több t lábon l állásának megvalósítása. sa. A Strukturális Alapok nyújtotta támogatt mogatások következtk vetkeztében így nő az adott térst rség g versenyképess pessége, GDP termelése, csökken a munkanélk lküliség, megindul a társadalmi t és s szociális kohézi zió,, a térst rség g komplex felzárk rkózási folyamata.

A regionális politika kialakulásának története Európában A Római R Szerződés s (1957) regionális politikára vonatkozó célkitűzéseket nem tartalmazott mégis megfogalmazódik, hogy a nyugat-eur európai integráci ció nem képzelhetk pzelhető el a regionális különbsk nbségek mérsm rséklése nélkül, l, hiszen a területi egységek gek közötti k jelentős s fejlődésbeli eltérések akadályozz lyozzák k az áruk, a szolgáltat ltatások, a tőke t és s munkaerő szabad áramlását. Az 1960-as évek erőteljes gazdasági gi növekedn vekedésében a területi kérdk rdések nem kerültek felszínre ugyanakkor 1964-ben az EGK Gazdasági és s Szociális Bizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, és s 1967-ben ennek szervezésére re önálló főigazgatóság alakult.

A területi különbsk nbségek a KözössK sség g bővítésének b előkész szítésekor sekor kerültek igazán n felszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország, GörögorszG gország) g) jelentős regionális fejlettségbeli különbsk nbségekkel kellett számolni, amelyek mérsm rséklése szüks kségessé vált. Az 1972-es Párizsi P Csúcs csértekezleten született döntések mentén n határozt rozták k el, hogy közösségi (pénz nzügyi) eszközök k igénybev nybevételével kell előseg segíteni a szerkezeti (strukturális) és s területi aránytalans nytalanságok mérséklését, illetve megkezdődött az akkor belépett tagországok gok területi politikájának egyeztetése se,, amely egybeesett a Közösségek hasonló törekvéseivel.

1975-ben létrehoztl trehozták k az Európai Regionális Fejlesztési si Alapot (ERDF), Amelynek működése m során n 1975-1988 1988 között k 24,4 milliárd ECU-t t (kb. 22 milliárd USD-t) ) fordítottak mintegy 41 ezer közössk sségi strukturális beruházás finanszíroz rozására. ra. Ez alatt a másfm sfél évtized alatt az ERDF forrásaib saiból 873 ezer munkahely létesl tesült vagy maradt fenn Nyugat-Eur Európában. A fejlesztések sek 80%-át t infrastrukturális beruházások tették k ki, a legnagyobb összeget Olaszország és s Nagy-Britannia használta fel, bár b r később, k 1988-ban már m r Spanyolország volt a második m legnagyobb felhasználó.

A strukturális támogatt mogatásoknak köszk szönhetően en 1989-1996 1996 között k az 1. CélkitC lkitűzés s hatálya alá tartozó régiókban 63%-ról l 69%-ra nőtt az egy főre f eső GDP,, azaz közelk zelített a közössk sségi átlag 75%- ához. A Kohézi ziós s Alap jelentős s mértm rtékben járult j hozzá Írország, Portugália, GörögorszG gország és s Spanyolország g GDP növekedn vekedéséhez, az előbbi három h ország g esetében éves szinten a növekedn vekedés s 10%-os volt, ehhez a közössk sségi támogatt mogatások legkevesebb 1%-kal járultak j hozzá. A további bővítések b (Spanyolország, Portugália 1986), valamint a regionális folyamatok hatásának felismerése se indította el a regionális politika átfogó reformjának előkész szítését és kidolgozását. Az Egységes ges Európai Okmány (1987) konkrétan, új j politikaként nevesíti a közösségi politikák k között k a regionális politikát, és s kiegész szíti a Római R Szerződést a gazdasági gi és s szociális kohézi zióról l szóló címmel. A regionális politika céljakc ljaként a gazdasági gi és s szociális kohézi zió erősítését jelölt lték k meg, mint a majdani gazdasági gi és s pénzp nzügyi unió feltétel telét. t.

A regionális politikát t 1988-ban reformált lták k meg. Ennek keretében emelték k az ERDF támogatt mogatási alapját. Elhatározt rozták, hogy a területi folyamatok alakításához felhasználhat lható további alapok: Európai Szociális Alap (ESF) 1960, Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és s Garancia Alap (EAGGF) 1962; Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERDF) 1975, majd az ezzel kibővült Halászati PénzP nzügyi Alap (FIFG) 1993 között erősítik a koordináci ciót. Öt t célkitc lkitűzést határoztak meg. Ezeket 1993-ban kismért rtékben megváltoztatt ltoztatták

Költségvetési időszakokat határoztak meg (1988-1993, 1993, 1994-1999, 2000-2006 2006 AGENDA 2000), amelyekben előre kijelölt lték k a fejlesztési si célkitc lkitűzéseket, valamint az azokhoz rendelt támogatt mogatások összegét és s felhasználásuk suk módjm dját. A Maastrichti Szerződés s (1992) a regionális politika általános céljait c a fenntartható,, kiegyenlített és s hosszú távú gazdasági gi és s szociális fejlődés s biztosításában, ban, a belső határok nélkn lküli li gazdasági gi tér t r megteremtésében és a gazdasági, gi, valamint a szociális kohézi zió erősítésében határozta meg. Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzp nzügyi források nem az egymást stól l független f projekteket, hanem az átfogó programokat támogatják k!!!

A Strukturális Alapok és s a Kohézi ziós s Alap Európai Regionális Fejlesztési si Alap (ERFA) /1975/ Európai Szociális Alap (ESZA) /1960/ Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és s Garancia Alap (EMOGA) Orientáci ciós s Szekciója /1970/ Halászati Orientáci ciós s PénzP nzügyi Eszköz z (HOPE) /1993/ Kohézi ziós s Alap /1993/

Európai Szociális Alap Az ESZA a foglalkoztathatóság, g, az üzleti kedv, az esélyegyenl lyegyenlőség és s a humán n erőforr forrásokba törtt rténő befektetetések támogatt mogatásával célozza c meg a munkanélk lküliség g megelőzését és s leküzd zdését. Az ESZA befektetések jelentős s része r oktatási és képzési intervenciókat és s a munkaerőpiac fejlesztését célozza. Az Alap az Európai Foglalkoztatási Stratégia és s a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek alatt működtetett tevékenys kenységeket támogatja. t Európai Bizottság g Foglalkoztatási FőosztF osztálya.

Európai Regionális Fejlesztési si Alap Az ESZA az Európai Unión n belül észlelhető fő regionális egyenlőtlens tlenségek kezelését támogatja az elmaradott régir giók k fejlesztésén és s strukturális átalakításán n keresztül. Az ERFA befektetések jelentős s része r a fenntartható munkahelyek teremtését és s védelmv delmét ösztönző termelői i beruházásokat, az infrastruktúrába törtt rténő beruházásokat, helyi és s kis- és s középvk pvállalatok (KKV) fejlesztését és s foglalkoztatási kezdeményez nyezéseket támogat. t Európai Bizottság g Regionális Politika FőosztF osztálya.

Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és Garancia Alap Az EMOGA két k t részre r oszlik, a Garancia Részre R és az Orientáci ciós s Részre. R A Garancia Rész R az Európai Unió Közös s Agrárpolitik rpolitikáján (KAP) belül l eszközölt kifizetések finanszíroz rozását t szolgálja lja a mezőgazdas gazdasági gi jövedelmek j és s bizonyos vidékfejleszt kfejlesztésisi intézked zkedések, úgymint a korkedvezményes nyugdíj és számos agrár-környezetv rnyezetvédelmi projekt támogatt mogatása érdekében. Az Orientáci ciós s Rész R más m s vidékfejleszt kfejlesztési si intézked zkedések támogatását t célozza, c mint példp ldául a fiatal mezőgazdas gazdasági gi dolgozók k program és s a vidéki területek fejlesztésére szolgáló programok. Európai Bizottság g Mezőgazdas gazdasági gi FőosztF osztálya.

Halászati Orientáci ciós s PénzP nzügyi Eszköz A HOPE a halászati struktúrák k korszerűsítését szolgálja lja az ipar jövőjének j biztosítása sa és s a halászatra épülő területek újraélesztése se érdekében. Európai Bizottság g Halászati FőosztF osztálya

Kohézi ziós s Alap Környezetvédelmi és közlekedési projekteket támogat. Az Európai Bizottság és s Tanács 1264/1999/EK és 1265/1999/EK számú Rendeletei a 1164/1999/EK Tanácsi Rendelet a Kohézi ziós s Alap feláll llításáról módosításai. sai. Azok az országok jogosultak az Alapra, amelyekben az egy főre f jutó GDP a közössk sségi átlag 90%-a a alatt marad. A Kohézi ziós s Alap abban különbk nbözik a Strukturális Alapoktól, l, hogy régir giók k helyett tagállamokra épül. Jelenleg Spanyolország, GörögorszG gország és s Portugália jogosultak az Alap fogadására. Az Európai Unió 80-85% 85%-os segélyez lyezési arányt biztosít. t.

A Strukturális Alapok támogatásai 2000 2006 (EU-15, millió euró) Tagállamok 1. célkitűzés Az 1. célkitűzés kifutó programjai 2. célkitűzés A 2. célkitűzés kifutó programjai 3. célkitűzés Halászat Összesen Ausztria 261 0 578 102 528 4 1473 Belgium 0 625 368 65 737 34 1829 Dánia 0 0 156 27 365 197 745 Egyesült Királyság 5085 1166 3989 706 4568 121 15635 Finnország 913 0 459 30 403 31 1836 Franciaország 3254 3254 551 5437 613 225 14620 Görögország 20961 0 0 0 0 0 20961 Hollandia 0 123 676 119 1686 31 2635 Írország 1315 1773 0 0 0 0 3088 Luxemburg 0 0 34 6 38 0 78 Németország 16229 729 2984 526 4581 107 28156 Olaszország 21935 187 2145 377 3744 96 28484 Portugália 16124 2905 0 0 0 0 19029 Spanyolország 37744 352 2553 98 2140 200 43087 Svédország 722 0 354 52 720 60 1908 Összesen 127543 8411 19733 2721 24050 1106 183564 Forrás: Európai Bizottság Euro Info Service, 2003

Az EU 2000 2006 évekre szóló költségvetése (millió euró) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Mezőgazdaság (EMOGA) Ebből vidékfejlesztés Strukturális és Kohéziós alapok Külső akciók Adminisztrációs költségek Tartalékok Előcsatlakozási támogatás Ebből: PHARE SAPARD ISPA Újonnan felvettek kerete Ebből: Mezőgazdaság, Egyéb Közösségi kifizetések felső határa Forrás: PETE N. 2000, p. 36. 40920 4300 32045 4550 4560 900 42800 4320 31450 4560 4600 900 43900 4330 30865 4570 4700 650 43770 4340 30285 4580 4800 400 42760 4350 29595 4590 4900 400 41930 4360 29595 4600 5000 400 3120 3120 3120 3120 3120 3120 3120 1560 520 1040 1560 520 1040 1560 520 1040 - - 4140 1600 2540 1560 520 1040 6710 2030 4680 1560 520 1040 8890 2450 6640 1560 520 1040 11440 2930 8510 41660 4370 29170 4610 5100 400 1560 520 1040 14220 3400 10820 89600 91110 98360 101590 100800 101600 103840

Regionális támogatás alatt álló területek az EU-ban Forrás: http://www.inforegio.cec.eu.int alapján saját szerkesztés

Forrás: http://www.europa.eu.int/regional Az Interreg 3B által lefedett együttműködési területek

A strukturális alapok előtt álló célkitűzések 1. célkitc lkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradt régiók k támogatt mogatása (egy főre f jutó GDP kevesebb az EU-átlag 75%-ánál) 2.. célkitc lkitűzés: a gazdasági gi és s társadalmi t szerkezetátalakítás s miatt strukturális nehézs zségekkel küzdk zdő területek támogatt mogatása 3. célkitc lkitűzés: az oktatási, képzk pzési és s foglalkoztatási politikák k alkalmazkodásának és modernizáci ciójának támogatt mogatása.

Közösségi Kezdeményez nyezések Interreg III - a határmenti rmenti,, tagállamok közötti k és s régir gió közi együttm ttműködés érdekében (pl. határmenti partnerségek kialakítása, több t régir giót t magában foglaló területek létrehozl trehozása). Az Európai Regionális Fejlesztési si Alap finanszírozza. Urban II - a városok v és s a városi v területek fejlesztési si stratégi giáinak inak támogatt mogatására összpontosít. t. Az Európai Regionális Fejlesztési si Alap finanszírozza. Leader + - a program célja c azok összehozása sa egymással, akik a vidéki társadalomban t és s gazdaságban gban tevékenykednek annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés új, helyi stratégi giáit it alakíts tsák k ki. Az Európai Mezőgazdas gazdasági gi Orientáci ciós és Garancia Alap Orientáci ciós s Szekciója finanszírozza. Equal - célja a munkaerőpiac egyenlőtlens tlenséghez és megkülönb nböztetéshez vezető tényezőinek a megszüntet ntetése. Az Európai Szociális Alap finanszírozza.

Közös s alapelvek koncentráci ció programközpont zpontú megközel zelítés partnerség addicionalitás szubszidiaritás transzparencia

Átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve: A Strukturális Alapokból a fejlesztendő területek egy meghatározott célrendszer alapján kapnak támogatást. 1. célkitűzés: : A fejlődésben leginkább elmaradott régiók támogatása a jövedelem,, a foglalkoztatottság,, a termelési rendszer és az infrastruktúra tekintetében ben. 2. célkitűzés: Olyan strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása, melyek gazdasági gi, társadalmi szerkezetátalak talakítási gondokkal küszködnek. 3. célkitűzés: Az oktatási si, képzési és foglalkoztatási rendszerek modernizálása sa, alkalmazkodásának támogatása.

Partnerség elve: A döntéshozatalban és a végrehajtásban az uniós,, a nemzeti és a regionális lis, illetve helyi szinteknek közösen kell megoldani a problémákat kat, így a programok elkész szítése, kivitelezése kapcsán a felelőss sség megoszlik az egyes partnerek között. A partnerség azt jelenti, hogy a Bizottságnak gnak, az érintett tagállamnak és a tagállam által országos gos, regionális lis, vagy helyi szinten kijelölt lt illetékes hatóságnak a lehető legszorosabban kell együttm ttműködnie. A partnerség kiterjed a műveletek előkész szítésére, finanszíroz rozására, figyelemmel kísérésérere és kiért rtékelésére.

Addicionalitás elve: A Strukturális Alapok csak nemzeti társfinanszírozás mellett működnek,, a nemzeti programok kiegész szítéseként, nem pedig azok helyettesítések seként. A nemzeti kormányoknak tehát aktívan részt kell venniük a programok anyagi támogatásában is, így a Strukturális Alapok által juttatott erőforr források csupán kiegész szítik a tagállamoknak az adott célkitűzés elérésére re fordított pénzeszközeit. A tagországoknak goknak meghatározott nagyságú önrésszel kell rendelkezniük az adott projektekben.

Programozás, tervezés elve: Az egyes tagállamok átfogó középtávú regionális fejlesztési si terveket készítenek melyeket az Európai Bizottságnak terjesztenek be, ahol ún. közösségi támogatási kereteket (Community Support Frameworks) és egyes program- dokumentumokat (Single Programming Documents) fogadnak el, melyek alapján 3 6 éves periódusra meghatározz rozzák a gyakorlati teendőket ket,, a pénzügyi forrásokat sokat, és a kivitelezés módjait.

A KOHÉZI ZIÓS S POLITIKA FONTOSSÁGA A fejlődést meghatároz rozó tényezőket, vagyis a versenyképess pességet meghatároz rozó körülményeket kell fejleszteni: fizikai infrastruktúra emberi erőforr források K+F és s mindezek következtk vetkeztében a régir gió tőkevonzó képességét

FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSK NBSÉGEK AZ EU-BAN A kohézi ziós s politika szerepe a felzárk rkózásban A vásárlv rlóerő-paritáson mért m egy főre f jutó GDP alakulása a régi r tagországokban gokban Fejlettségi különbsk nbségek a kibővülés s után

Közlekedési infrastruktúra (út-( és s vasúthálózat) az ellátotts tottsági szintek közötti k különbsk nbségek értelmezése négyzetkilométerre terre és s egy lakosra jutó mutatók minőségi mutatók k (autópály lyák k aránya, villamosított vasútvonalak aránya) Távközlési hálózath 100 lakosra jutó vezetékes vonal digitalizálts ltság g foka vezetékes és s mobil vonalak száma

Emberi erőforr források képzettségi szintkülönbs nbségek, a lakosság iskolázotts zottsági szintje az oktatási si-képzési rendszerek struktúrája csúcstechnikai cstechnikai ágazatokban foglalkoztatottak K+F-tev tevékenység a kevésb sbé fejlett tagországok gok előtt álló nehézs zségek (intézm zményi hátth ttér, ipari hagyomány, tőke) t GDP-ar arányos kiadások a magánszf nszféra és s a kormányzati kiadások aránya

Működőtőkeke vonzása a közvetlen k külfk lföldi ldi beruházások és s a helyi kis- és középvállalkozások szerepe telephely-választ lasztási si szempontok közelség g a felvevőpiacokhoz infrastruktúra fejlettsége munkaerő költsége és s képzettsk pzettsége adópolitika és s egyéb b pénzp nzügyi ösztönzők Periférikus rikus földrajzi f fekvés tengerparti és határmenti régiók regionális elérhet rhetőség g fokozása

A TÁMOGATT MOGATÁSOK MÉRTM RTÉKE ÉS S A KIADÁSOK ALAKULÁSA A strukturális alapok kiadásai: sok vagy kevés? 1989-1993: 1993: 63 milliárd ECU 1994-1999: 1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohézi ziós s Alap 2000-2006: 2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohézi ziós s Alap az EU GDP-jének 0,46%-a áldozatv ldozatvállalás kérdése

AZ ALAPOKBÓL L SZÁRMAZ RMAZÓ TÁMOGATÁSOK HATÉKONYS KONYSÁGA A strukturális alapok megfelelő felhaszn használását vizsgáló 3 féle tevékenys kenység: monitoring: : a fejlesztési si programok folyamatos nyomon követése, a kitűzött tt célok c és s a tényleges t előrehalad rehaladás összevetésese előzetes zetes,, közbensk zbenső és s utólagos értékelés: : a programok hatékonys konyságának nak és s eredményeinek vizsgálata, ennek eredmények nyeként nt a kitűzött tt célok c felülvizsg lvizsgálatalata ellenőrz rzés: : a szabályszer lyszerűség g több t szinten törtt rténő vizsgálata

Előzetes (ex( ex-ante) értékelés: célja alapot biztosítani tani a fejlesztési si tervek készk szítéséhez tartalmazza az érintett tagállam, régir gió,, vagy szektor erős és gyenge pontjainak, valamint lehetőségeinek elemzését felméri a stratégia és s a kiválasztott célok c összhangját számításba sba veszi egyebek mellett a verseny- és s az innováci ciós helyzetet, a kis- és s középvk pvállalkozási szektor helyzetét, t, a foglalkoztatást és s a munkaerő-piacot, a környezetvk rnyezetvédelem terület letét és s a nemek közötti k egyenlőséghez ghez kapcsolódó problémákat

Közbenső értékelés: a közbensk zbenső értékelést független f elemző végzi a közbensk zbenső értékelés s az előzetes értékelés s tükrt krében a támogatás s kezdeti eredményeit vizsgálja benyújtj jtják k a KözössK sségi TámogatT mogatási Kerettel, vagy az érintett támogatással foglalkozó monitoring bizottságnak, majd megküldik a Bizottságnak (főszab szabályként három h évvel a Közösségi TámogatT mogatási Keret elfogadását t követk vetően) en)

Utóé óértékelés s (ex-post( post): a már m r rendelkezésre álló értékelési eredmények alapján kiterjed a források felhasználására és s a támogatt mogatás eredményess nyességére, hatékonys konyságára és s hatására következtetéseket von le a gazdasági gi és s társadalmi t kohézi ziós politikát t illetően en kiterjed azokra a tényezt nyezőkre, amelyek hozzájárulnak a végrehajtv grehajtás sikeréhez vagy kudarcához és az eredményekhez az utóé óértékelésért a Bizottság a felelős, együttm ttműködésben a tagállammal és s az irány nyító hatósággal valamennyi támogatt mogatás s vizsgálat latára kiterjed és s független f elemzők végzik legkésőbb három h évvel a tervidőszak lezárását t követk vetően en készk szül l el

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SI ALAP P (1) Az 1783/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza feladata a regionális egyenlőtlens tlenségek csökkent kkentése a régir giók k fejlődésének és s szerkezetátalak talakításának segítése a gazdasági gi és s szociális kohézi zió támogatása A támogatott t beruházások köre k igen széles les: munkahelyteremtő beruházások oktatás és s egészs szségügy gy szerkezetátalak talakítása a területfejleszt letfejlesztést st segítő K+F-tev tevékenység környezetvédelmi és s infrastrukturális beruházások

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SI ALAP P (2) Az infrastrukturális beruházásokon belül támogatja: az 1. célkitc lkitűzés s alá eső térségekben az energiaszektor, közlekedés, távkt vközlés, és transzeurópai hálózatok kiépítését, t, és s előmozd mozdítja az elmaradott térst rségek strukturális alkalmazkodása érdekében törtt rténő beruházásokat. a 2. célkitc lkitűzés s alá eső területeken olyan infrastrukturális beruházásokat támogat, t amelyek segítik a hanyatló ipari körzetek diverzifikáci cióját, és s a városi v térst rségek revitalizáci cióját,, javítj tják k a vidéki és s halászati térst rségek megközel zelíthetőségét. t.

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI SI ALAP P (3) Az alap segíti a helyi kezdeményez nyezéseket, a kis és s közepes k méretm retű vállalkozásokat az alábbi területeken: vezetési tanácsad csadási si és s piackutatási szolgáltat ltatások nyújt jtása technológiai gyűjt jtés, K+F korszerűsítés s támogatt mogatása, informáci ció- vállalatok tőkepiaci t műveleteinek m megkönny nnyítése közvetlen beruházási segélyek kisebb mértm rtékű megvalósítása sa infrastrukturális beruházások

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP P (1) Az 1262/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza célja a munkanélk lküliség g csökkent kkentése és s felszámol molása át- és s továbbk bbképzéseketet támogat segít t a foglalkoztatási és s segélyez lyezési struktúrák kialakításában elsősorban sorban a fiatalok foglalkoztatására és s a nők n és s férfiak f azonos esélyeinek biztosítására koncentrál l az EU egész terület letén valamennyi célkitc lkitűzést támogatjat

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP P (2) A támogatt mogatások 5 területre irányulnak nyulnak: az aktív munkaerőpiaci politikák támogatása az egyenlő esélyek elvének támogatt mogatása a munkaerőpiacon, elutasítva tva a társadalmi t diszkrimináci ciót a képzk pzési, oktatási rendszerek fejlesztésének előseg segítése vállalkozások munkahelyteremtésének nek támogatt mogatása nők k foglalkoztatásának támogatt mogatása

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP P (3) Az alábbi támogatási formák közül l lehet választani: Személyek támogatt mogatása: : szakmai és s munkahelyi képzések, munkanélk lküli li segélyek kifizetése, és s a foglalkoztatás új j formáinak felkarolása (pl. távmunka) t Intézm zmények és s rendszerek támogatt mogatása: : képzk pzési és oktatási rendszerek korszerűsítése, se, a munkaügyi szolgálatok latok fejlesztése, se, és s olyan intézm zmények létrehozása, amelyek felbecsülik lik a jövőj munkaerő- keresletének igényeit

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI ORIENTÁCI CIÓS ÉS GARANCIA ALAP ORIENTÁCI CIÓS S SZEKCIÓJA (1) Az 1257/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza feladata a mezőgazdas gazdaság g modernizálásának nak, szerkezetátalak talakításának előseg segítése ösztönzi a mezőgazdas gazdaságban gban dolgozók k szektoron kívüli k munkavállal llalását támogatja a környezetvk rnyezetvédelmi gondolkozás s elterjedését a mezőgazdas gazdasági gi termelésben biztosítani tani kívánja k a mezőgazdas gazdasági gi munkából élők számára a tisztes megélhet lhetést az első két t célkitc lkitűzést finanszírozza

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI EURÓPAI MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI ORIENTÁCI CIÓS ÉS GARANCIA ALAP ORIENTÁCI CIÓS S SZEKCIÓJA (2) a mezőgazdas gazdaságban gban foglalkoztatottak nyugdíjba menetelének nek támogatt mogatása a mezőgazdas gazdasági gi infrastruktúra és s birtokrendszer korszerűsítése se a turizmus előseg segítése tanácsadó szolgáltat ltatások nyújt jtása, szakmai képzk pzések agrár-környezetvédelmi intézked zkedések finanszíroz rozása mezőgazdasági gi termékek feldolgozásának és marketingtevékenys kenységének nek javítása fiatal farmerek számára támogatások biztosítása sa erdőállomány megújítása vidékfejlesztés s az Agenda 2000 irányelvei alapján

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI HALÁSZATI ORIENTÁCI CIÓS S PÉNZP NZÜGYI ESZKÖZ Z (1) Az 1263/1999 számú Tanácsi rendelet szabályozza hozzá kell járulnia j a halászatt szattól l függf ggő területek revitalizáci ciójához, a halászati ágazat versenyképességének javításához segíti a halászati termékek minőségének nek javítását (a nagyobb hozzáadott érték k elérése érdekében) segíti a halászathoz kapcsolódó marketingtevékenys kenységet a fenntartható fejlődés s jegyében hozzájárul a halállom llomány és s a lehalász szás s egyensúly lyának biztosításához az első két t célkitc lkitűzést támogatjat

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI HALÁSZATI ORIENTÁCI CIÓS S PÉNZP NZÜGYI ESZKÖZ Z (2) Támogatási területek: a halászatt szattól l függf ggő térségek strukturális átalakítása és diverzifikáci ciója a halászati termékek marketingakcióinak, inak, értékesítési si lehetőségeinek, feldolgozásának támogatt mogatása kicsi és s hatékony tengeri halászat előmozd mozdítása a tengeri élővilág g védelme, v környezetvk rnyezetvédelmi akciók kezdeményez nyezése a tengerparti térst rségekben a foglalkoztatottság g javítása infrastrukturális beruházások támogatt mogatása

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI HALÁSZATI ORIENTÁCI CIÓS S PÉNZP NZÜGYI ESZKÖZ Z (3) a halászati tevékenys kenység g aktivitásának visszaszorítása, sa, a halászhaj szhajóflották k forgalomból l törtt rténő kivonása, halászflotta szflotta-korszerűsítés és megújítás a hajógy gyártás s korszerűsítése, se, versenyhelyzetének nek megerősítése se tengerparti természetv szetvédelmi körzetek k kialakítása pénzügyi hozzájárul rulás s a korai nyugdíjaz jazáshoz, a munkanélk lküli li halászok segélyez lyezése, és s egyéni juttatások nyújt jtása a harmincöt év v alatti halászok számára

1. AZ EGYES ALAPOK FELADATAI KOHÉZI ZIÓS S ALAP Az 1164/1994 számú Tanácsi rendelet szabályozza A Kohézi ziós s Alap támogatt mogatásai: a transzeurópai közlekedési hálózattalh összefüggő és a környezetvédelemmel kapcsolatos infrastrukturális beruházások megvalósítására használhat lhatók k fel Az z országok jogosultsága ga két k t feltételhez telhez kötődik: k az z egy főre f eső GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közössk sségi átlag 90%-a a támogatott országnak részletes r tervet kell készk szítenie a Gazdasági és s Monetáris Unióhoz törtt rténő csatlakozás menetrendjéről

Források Dr. Kengyel Ákos előad adásai A növekedn vekedés útja, az EU gazdasága. ga. www.europa.eu.int PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza F ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza f c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: www.europa.eu.int