BIOLÓGIA OLIMPIA 49. évfolyam 2014/2015-ös iskolai év Járási forduló C kategória Az általános iskolák 8. 9. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 4. évfolyama számára Gyakorlati - elméleti rész 1. Oldd meg a gyakorlati feladatot. Feladatok Cél: Biológiai anyag: Segédezközök: Megfigyelni és összehasonlítani a termőtest nélküli és a termőtestes gomba testfelépítését. 1. minta fejespenész gomba (kenyéren), 2. minta - csiperke gomba. Nagyító, mikroszkóp, preparálótű, pinzetta, szkalpel (bonckés), cseppentő, tárgylemez, fedőlemez, főzőkád vízzel. 1. feladat: a) Figyeld meg szabad szemmel és nagyítóval az 1. mintát a fejespenész gombát. b) Cseppents cseppentővel egy vízcseppet a tárgylemezre. Preparálótű és pinzetta segítségével vigyél egy kis mintát a gombából a tárgylemezre a vízcseppbe. c) Takard le fedőlemezzel és figyeld meg mikroszkóppal először a legkisebb nagyításnál. Ha megtaláltad a képet figyeld meg nagyobb nagyításnál is (pl. 10 x 6). d) Készíts rajzot a mikroszkópikus preparátumról. e) Jelöld ki az 1. rajzon a fejespenész gomba testrészeit és nevezd meg őket. 1. rajz fejespenész 2. feladat: a) Figyeld meg szabad szemmel és nagyítóval a 2. mintát a csiperke gomba termőtestét. b) Készíts rajzot a megfigyelt csiperke gomba termőtestéről (2. rajz). c) Jelöld ki a 2. rajzon a csiperke gomba termőtestének részeit és nevezd meg őket. d) Bonckés segítségével óvatosan vágd szét a csiperke gomba termőtestét hosszanti irányban. e) Készíts rajzot a szétvágott csiperke gomba termőtestéről (3. rajz). f) A 3. rajzon jelöld meg a termőtest azon részeit, amelyek nem láthatók a 2. rajzon. Nevezd meg őket.
2. rajz csiperke gomba 3. rajz csiperke gomba Befejezés Értékeld a megállapításaidat a megfigyelés alapján. 1) Húzd alá a helyes választ. a) A fejespenész gomba a következő csoportba tartozik (jelölj meg két helyes választ): penészek termőtesttel ~ penészek ~ termőtestes gombák ~ termőtest nélküli gombák ~álpenészek b) A spóratok alakja a fejespenészen: lemezes ~ gömb alakú ~ csöves ~ szabálytalan ~ elliptikus ~ négyélű ~ henger alakú 2) a) Karikázd be a testnek azon részét, mely mindkét megfigyelt gombánál közös. bocskor ~ kalap ~ kalapocska ~ tönk ~ micélium ~ spóratartó ~ gyökérszerű kezdemény ~ gyűrű ~ termőréteg ~ lemezek ~ hüvely ~ fátyolka ~ kocsány ~ csövek ~ fátyol ~ szár b) Karikázd be, mely testrészek nincsenek a csiperkénél összehasonlítva a fejespenésszel: bocskor ~ kalapocska ~ tönk ~ micélium ~ gyökérszerű kezdemény ~ gyűrű ~ termőréteg ~ lemezkék ~ hüvely ~ fátyolka ~ csövek ~ fátyol ~ szár ~ gombafonal ~ kalap 3) Írd be a keretbe a P betűt ha az állítás igaz, vagy az N betűt, ha az állítás hamis. a) A fejespenész termőtestét a kalap és a gombafonal alkotja. b) A megfigyelt csiperke gomba testét a gombafonal és a termőtest alkotja. c) A csiperke gomba termőtestének kalapját a gombafonallal a bocskor kapcsolja össze. d) A csiperke termőtestének spóratartója lemezes. e) A csiperke termőtestének lemezeit fátyol borítja. f) A fejespenész gombafonalából nől ki a spóratartó szár a spóratartóval. g) A fejespenész spóratartója nem tartalmaz spórákat. 4) A fejespenész mintájának elkészítésekor a biológia olipmiára előfordult, hogy egyes esetekben a kenyéren a penész nem képződött. Mi lehetett ennek az oka? Karikázd be a betűjeleket, melyek igaz állítást jelölnek. a) A felhasznált kenyér túlságosan száraz volt és a minta hideg helyen volt tárolva. 2
b) A felhasznált kenyér nedvesített volt és a minta meleg helyen volt tárolva. c) A minta nem volt mikrotén zacskóba helyezve, hogy meggátoljuk a víz párolgását. d) A minta mikrotén zacskóba volt helyezve, hogy meggátoljuk a víz párolgását. e) Némely minta elkészítése nyolc nappal a járási biológia olimpia fordulója előtt kezdődött. f) Némely minta elkészítése két nappal a járási biológia olimpia fordulója előtt kezdődött. A gyakorlati feladat megoldása után folytasd az elméleti feladatok megoldásával. 2. A penészek és némely termőtestes gombák az elhalt szervezetek vagy a szerves eredetű tápanyagok bomlástermékeivel táplálkoznak. Hogyan nevezzük az említett táplálkozási típusú gombákat? Töltsd be a helyes választ a keretbe. 3. Némely szervezetek szimbiózisban élnek. a) Húzd alá a következő jegyzékben azokat a szervezeteket, melyek két szervezet szimbiózisával keletkeztek. nyári vargánya ~ duzzadt tányérzuzmó ~ varashátú galambgomba ~ vörös édestinorú ~ pisztricgomba ~ fagyöngy ~ nagy őzlábgomba ~ párduc galóca ~ térképzuzmó ~ erdei pajzsika ~ rénszarvaszuzmó b) Hogy nevezzük azt a csoportot, ahova az aláhúzott élőlények tartonak?... 4. Némely szervezetek élő növényeket és állatokat támadnak meg és elveszik tőlük a tápanyagokat. a) Hogyan nevezzük az említett szervezeteket? Írd be a helyes választ a keretbe. b) Rendeld hozzá a helyes jellemzést az ellipszisben lévő kifejezésekhez. Írd be az ellipszisbe az adott jellemzés betűjelét. serke bélgiliszta A) nem kívánatos élőlény, mely a gazdaszervezet vastagbelében élősködik B) a fejtetű petéje, mely a gazdaszervezet hajszálaira tapad hegyesf. bélgiliszta C) organizmus, melyből az élősködő a táplálékát szerzi gazdaszervezet D) nem kívánatos élőlény, mely a gazdaszervezet vékonybelében élősködik 5. A zöld növények a táplálkozásban önellátók, az életmódjukkal nem függnek más szervezetektől. Karikázd be a helyes válasz betűjelét. A zöld növények: a) heterotrófok b) paraziták c) autotrófok d) félparaziták 3
6. Önellátók a vízi szervezetek is a zöldmoszatok és a kékmoszatok. Bár kis méretűek, a vízi ökoszisztémák fontos részei. Ezen élőlények együttesen alkotják: Karikázd be a helyes válasz betűjelét. a) a többsejtű állati kolóniákat b) a többsejtű növényi kolóniákat c) a plankton állati részét d) a plankton növényi részét 7. A képeken a plankton állati részének képviselő láthatók. Írd le az ábrák alatti sorokba a nemzetségük megnevezését.......... 8. Az 2 élőlények a 7. feladatból a szelvényezett végtagokkal rendelkező élőlények csoportjába tartoznak ízeltlábúak. A folyamirák is ízeltlábú. Töltsd be a megfelelő helykre a testrészei megnevezéseit. 9. A vízi ökoszisztémák (társulások) állatai közé tartozik a közönséges acsa is. A víz fölött csak felnőtt egyedeket láthatsz repülni. A nőstények a petéiket a vízbe rakják, melyekből lárvák fejlődnek. A lárvák a növekedésük folymán többször vedlenek. A fejlődés végén a lárva kimászik a vízből és a növényekre tapad. Bizonyos idő elteltével a bőre megreped és a felnőtt acsa mászik ki belőle. Hogy nevezzük az ilyen fejlődésmenetet? Karikázd be a helyes válasz betűjelét. a) közvetett fejlődés tökéletes átalakulással b) közvetlen fejlődés tökéletes átalakulással c) közvetlen fejlődés tökéletlen átalakulással d) közvetett fejlődés tökéletlen átalakulással 4
10. Figyelmesen olvasd el a szöveget az állatok mozgásáról a keretben. A szöveg alapján rendeld hozzá a táblázatba az egyes állatok csoportjaihoz azon válasz betűjelét, amely az adott állat mozgásával kapcsolatos információkat tartalmazza. Vigyázz arra, hogy némely kifejezést több állatcsoporthoz is hozzárendelhetsz. A többsejtű állatok mozgását izomsejtek teszik lehetővé, melyek képesek rövidülni és hosszabbodni. A csalánozók az aljzaton izomsejtek segítségével mozognak. A puhatestűek izmos lábbal mozognak, a száraz felületeken a mozgást nyálka segíti, melyet a bőrükkel választanak ki. A gyűrűsférgek mozgását bőrizomtömlő és sertecsomók teszik lehetővé, melyek a test alsó részén tálálhatók, valamint a nyálka melyet a bőrük választ ki. A gerincesek mozgása különböző, függ az életstílustól valamint a környezettől, amelyben élnek. A halak úszással mozognak. A testük legtöbbször oldalról lapított, pikelyekkel borított és nyálkás. A mozgást az úszók segítik. Többségüknél fő mozgásszerv a farokúszó. A kétéltűek alkalmazkodtak a szárazföldi és a vízi életmódhoz is. Ugrálással és úszással mozognak. A szárazföldön két pár lábbal mozognak. Az ujjaik között úszóhártyák vannak, melyek a vízben történő mozgásukat segítik. A hüllők legtösször a szárazföldön járnak, rövid végtagjaik a test két oldalán vannak elhelyezve (gyíkok). A kígyóknak nincsenek végtagjaik, ők kúsznak. A mozgásukat hosszú farok segíti. A madarak testfelépítésükkel alkalmazkodtak a repüléshez, aerodinamikusak. A bőrüket tollruha borítja. A csontvázuk nagyon könnyű (a hosszúcsontok üregesek), első végtagjaik szárnyá alakultak. Az emlősök végtagjai a test alatt vannak elhelyezve, amely gyorsabb mozgást tesz lehetővé, mint a hüllőknek. Csalánozók Puhatestűek Gyűrűsférgek Halak Kétéltűek Gyíkok Kígyók Madarak Emlősök A) nyálka B) szárnyak C) izmos láb D) bőizomtömlő E) üreges csontok F) izomsejtek G) aerodinamikus testalak H) sertecsomók I) két pár láb J) uszonyok K) farok L) úszóhártyák M) lábak a test alatt N) lábak a test két oldalán 11. A növények testrészeinek mozgása lassú és nem feltűnő. A mozgás alapja a növények képessége reagálni a belső és külső feltételekre ingerlékenység. A mozgásokat különféle faktorok (tényezők) váltják ki fizikai, kémia és biológiai. Találd meg a helyes párokat és nyíllal rendeld hozzá a faktor hatását a növényre. A ható faktor (tényező) Hatás a növényre 1. a környezet nedvességtartalma a) a növekedés és a fotoszintézis csökkenése vagy leállása 2. a sejtek és szövetek belső nyomásváltozása b) a termések felnyílása vagy záródása 3. az UV sugárzás hatása c) a virágok kinyílása vagy záródása 4. a hőmérsékleti intenzitás hatása d) az érett magok kilövellése 5. a földi gravitáció e) a szervek meghajlása a gyökerek függőleges lefelé a szár függőleges felfelé növekedése 5
12. A növények nem tudnak helyet változtatni, amely akadályt jelent a szaporodásukban. A fejlődés során olyan struktúrák alakultak ki, melyek lehetővé teszik az ivarsejtek, magok vagy termések terjedését. a) Az A E lehetőségekben különböző alkalmazkodási formák vannak feltüntetve, melyeket a növény használ az elterjedésre. Rendeld hozzájuk a megfelelő folyamatot 1 8, amely ezt lehetővé teszi. Írd ezt be a betűjel melletti keretbe. Vigyázz, három lehetőség fölöslegben van. A) horgocskák a bojtorján termésén 1) a termések terjedése szél altal B) nyúlványok a liliom pollenszemcséin 2) az utódok terjedése az állatok szőrére tapadva C) a búza korcs virágai 3) a beporzók csalogatása D) a szeder húsos termése 4) széllel való beporzás E) szárnyak a juharfa termésén 5) a virágpornak a beporzó testére tőrténő tapadása 6) a magok állati ürülékkel való terjedése 7) a magok rothadásának kivédése 8) széllel történő megtermékenyítés A = B = C = D = E = b) Sok növénynek kétivarú virágai vannak, melyek porzókat és termőt is tartalmaznak. Az ilyen növények önmegporzással is termést hozhatnak. A legtöbb növénynek az önmegporzást gátló mechanizmusai vannak. Miért van ez így? Karikázd be a helyes válasz betűjelét. A) A beporzónak legtöbbször nem sikerül átvinni a virágport ugyanazon virág porzóiról a termőre. B) A virág felépítése megakdályozza a virágpor átvitelét ugyazon a virágon belül. C) A saját virágporral történő megtermékenyítés kevésbé életképes utódnemzedéket hozhat létre. D) A kétlaki növények ezzel a módszerrel hátrányba kerülnének a velük konkuráló egylaki növényekkel szemben. 13. A ragadozó madarak és a baglyok a természetben jelentősek a biológiai egyensúly fenntartásában. Gátolják a pockok és egyéb apró termetű nem kívánatos állat túlszaporodását. Védelmük ezért a mezőgazdászok számára is fontos. Az alábbi ábrák az egerészölyv és a nagy fülesbagoly (uhu) táplálékának százalékos összetételét fejezik ki. A nagy fülesbagoly (uhu) táplálék összetétele Az egerészölyv táplálék összetétele 10% rovarok 15% madarak 20% kétéltűek 30% madarak 40% emlősök 15% gerinctele nek 20% egyéb emlősök 60% pockok Határozd meg az ábrából: a) Mely ragadozó madár táplálékánál alkotják az emlősök a legnagyobb részt?... 6
b) Mely ragadozó madár táplálkozik békákkal?...... c) Mire következtethetünk mindkét ragadozó madár táplálék összeteteléből? Húzd alá a helyes választ. Az egerészölyv és a nagy fülesbagoly: paraziták ~ szaprofiták ~ autotróf szervezetek ~ predátorok ~ reducensek ~ producensek d) Az egerészölyv vadászterülete a mezei ököszisztéma is. Ezt mely adat alapján határozhatod meg az ábrából?... 14. Írd be a keretbe a P betűt, ha az állítás igaz, vagy az N betűt ha az állítás hamis. Dolgozz a 13. feladat ábráival. a) A nagy fülesbagoly (uhu) gerincesekkel és gerinctelenekkel táplálkozik. b) A gerinctelenek a nagy fülesbagoly táplálékának 10 %-át alkotják. c) Az egerészölyv emlősökkel, madarakkal és gerincesekkel táplálkozik. d) A nagy fülesbagoly táplálékának 90%-át gerincesek alkotják. e) Az egerészölyv és a nagy fülesbagoly egyforma táplálékkal táplálkoznak. 15. A DDT nevű anyagot (diklórdifeniltriklóretán) a 20. század derekán gyakran használták, mint növényvédőszert (peszticidet) rovarok és egyéb nem kívánatos élőlények pusztítására. Később a használatát jelentősen korlátozták, mert rájöttek, hogy káros az élő környezetre. A táblázatban adatokat találunk arról, hogy mennyi DDT volt jelen a használata közben a környzetben és egyes élőlények testében. A minták három területről származtak. Alaszkai öböl Mexikói öböl Sargasso-tenger Tengervíz 0,000008 0,000003 0,00001 Zooplankton 0,07 0,04 0,09 Kisebb halak 0,6 0,5 1,1 Ragadozó halak 4 2 5 Halevő madarak 64 25 90 Táblázat: DDT tartalom a környezetben és a választott élőlények testében. A DDT tartalom mg/dm 3 -ben van kifejezve. Az alábbi állítások közül melyek igazak a megadott információk alapján? Karikázd be a helyes válasz betűjelét. a) A DDT legnagyobb koncentrációjának a predátorok voltak kitéve. b) A DDT koncentrációja 10 000x-re emelkedett a táplálékláncban való áthaladás után. c) A DDT a múltban elsősorban a producensek likvidációjára volt használatos. d) A DDT koncentrációja a megfigyelt mintákban 0,0003 90 000 g/dm 3 között mozgott. Felhasznált irodalom: 1. Uhereková, M. a kolektív, 2014. Biológia pre 5. ročník základnej školy. Bratislava: EXPOL PEDAGOGIKA, s.r.o. Tretie vydanie. ISBN 978-80-8091-356-4. 2. Uhereková, M. a kolektív, 2012. Biológia pre 6. ročník základnej školy a 1. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Bratislava: EXPOL PEDAGOGIKA, s.r.o. Druhé vydanie. ISBN 978-80-8091-264-2. 7
3. Uhereková, M. a kolektív, 2011. Biológia pre 7. ročník základnej školy a 2. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Bratislava: EXPOL PEDAGOGIKA, s.r.o. Prvé vydanie. ISBN 978-80-8091-221-5. 4. Uhereková, M. a kolektív, 2012. Biológia pre 9. ročník základných škôl a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Bratislava: Združenie EDUCO. Prvé vydanie. ISBN 978-80-89431-34-2. 5. Kvasničková, D. a kolektív, 1997. Biológia 1 pre 1. ročník osemročných gymnázií. Bratislava: SPN. Prvé vydanie. ISBN 80-08-02559-X. 6. Kvasničková, D. a kolektív, 1998. Biológia 2 pre 2. ročník osemročných gymnázií. Bratislava: SPN. Prvé vydanie. ISBN 80-08-02684-7. 7. N. Campbell, J. Reece, 2006. Biologie. Brno: Computer Press, a. s. Prvé vydanie. ISBN 80-251-1178-4. Autori: Mgr. Angelika Matľáková, Mgr. Katarína Juríková Recenzentka: PaedDr. Mária Uhereková, PhD. Prekladateľ: RNDr. Štefan Balla, PhD. Redakčná úprava: Ing. Iveta Trévaiová Vydal: IUVENTA Slovenský inštitút mládeže, Bratislava 2015. 8