A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014
Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Horváth Dénes Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zoltán 2
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 3
Tartalomjegyzék 1.A terület azonosító adatai... 6 1.1.Név... 6 1.2.Azonosító kód... 6 1.3.Kiterjedés... 6 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...6 1.4.1.Jelölő élőhelyek... 6 1.4.2.Jelölő fajok... 6 1.5.Érintett települések... 6 1.6.Egyéb védettségi kategóriák...7 1.7.Tervezési és egyéb előírások...7 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv...7 1.7.2.Településrendezési eszközök...7 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek...7 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...7 1.7.5.Halgazdálkodási tervek...7 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv...7 1.7.7.Egyéb tervek... 7 1.7.8.Jogerős engedélyek... 7 2.Veszélyeztető tényezők... 9 3.Kezelési feladatok meghatározása...11 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...11 3.2.Kezelési javaslatok... 11 3.2.1.Élőhelyek kezelése... 11 3.2.2.Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...22 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések...22 3.2.4.Kutatás, monitorozás... 22 3.2.5.Mellékletek... 23 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...23 3.3.1.Agrártámogatások... 23 3.3.2.Pályázatok... 26 3.3.3.Egyéb... 27 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...27 3.4.1.Felhasznált kommunikációs eszközök...27 3.4.2.A kommunikáció címzettjei...29 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...30 4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Kurca 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUKM20031 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 198 ha jedése: 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek A Natura adatlap nem tartalmaz jelölő státuszú élőhelyet 1.4.2. Jelölő fajok vágó csík (Cobitis taenia) réti csík (Misgurnus fossilis) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) balin (Aspius aspius) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) vidra (Lutra lutra) 1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Mindszent Szegvár Szentes 6 Település területének érintettsége (%)
1.6. Egyéb védetségi kategóriák Nincsenek egyéb védettségi kategóriák 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv - 1.7.2. Településrendezési eszközök Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény Csongrád megye területrendezési terve (10/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkormányzatoknál lelhetők fel. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek - 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek - 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-19 Kurca tervezési alegységhez tartozik. 1.7.7. Egyéb tervek Fajvédelmi terv: A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. 1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; 7
A védett és a fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; Fokozottan védett növény, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmé nek szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról. 8
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) H01 felszíni vizek szennyezése H 50 I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte H 50 J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok H 50 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A tisztított szennyvizek hatására a nagytestű kagylók állományai visszaszorulhatnak, ami magával vonja a szivárványos ökle populációjának a csökkenését is. Balin (Aspius aspius): a szennyezett víz veszélyezteti az állományt Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Vágó csík (Cobitis taenia): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Réti csík (Misgurnus fossilis): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzékenyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Vágó csík (Cobitis taenia): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzékenyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Réti csík (Misgurnus fossilis): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlá- 9
Kód Veszélyeztető tényező neve J02.02. üledékkotrás, ki01 termelés Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? sa lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzékenyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Balin (Aspius aspius): A duzzasztók hatására a felvízi szakaszokon a meder feliszapolódik, a balin elveszíti az optimális szaporodási körülményeit, továbbá a duzzasztók útját állják a vonulásban is Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): a szivárványos ökle populációira az élő- és szaporodóhelyein végzett kotrások, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávolítják, negatív hatásúak Vágó csík (Cobitis taenia): Ugyancsak negatív hatást gyakorolhat a vágócsík (Cobitis taenia) állományára a kotrás, Réti csík (Misgurnus fossilis): A lágyüledékkel több esetben tapasztaltuk réticsíkok (Misgurnus fossilis) kiemelését, így az üledékeltávolítás releváns veszélyeztető tényező a faj esetében. a szivárványos ökle populációira az élő- és szaporodóhelyein végzett kotrások, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávolítják. Réti csík (Misgurnus fossilis): Elsősorban a fennmaradt mocsári faunaelemeket (Misgurnus fossilis) veszélyezteti a vízi és parti vegetáció eltávolítása. Részben a búvóhelyek megszűnése, részben az árnyékolás megszűnése jelent veszélyt rájuk. Vidra (Lutra lutra): Parti zonáció megváltoztatása, komplexitásának csökkentése Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A duzzasztás hatására a közösségi jelentőségű halfaj elveszíti el élő- és szaporodóhelyét. Vágó csík (Cobitis taenia): A duzzasztás hatására a közösségi jelentőségű halfaj elveszíti el élő- és szaporodóhelyét. Mocsári teknős (Emys orbicularis): a mocsári teknős állományok további veszélyeztető tényezője a vidra által okozott predáció a juvenilis és kifejlett egyedek esetében, továbbá jelentős lehet a róka általi fészekpredáció. H 50 J02.10 vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból H 50 K01.02 eliszapolódás, feliszapolódás H 50 K03.04 Ragadozás (predáció) L 5 L 1 Vidra (Lutra lutra): A környező közutakon az elütés kockázata reális veszélyt jelent, főleg a revírkereső fiatal egyedek számára H 30 Vidra (Lutra lutra): Az esetleges vízkivételek a közúti ütközésből eredő sérüg05.11 lés vagy pusztulás J02.06. felszíni vízkivé- 10
Kód Veszélyeztető tényező neve 01 tel mezőgazdasági célra Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? fokozódó aszályos időszakokkal együtt negatívan befolyásolhatják az élőhely minőségét. 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Kurca kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állapotának javítása elsősorban a vízgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését az ökológiai vízigény biztosítása, a jó kémiai és biológiai állapot elérése, a vízparti természetközeli zonáció fenntartása szolgálja. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hosszabb távon pedig állományaik megerősítését segítik 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. A terület egészére megfogalmazot általános kezelési javaslatok A víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás biztosítása. A vízügyi mederállapot helyreállító kotrások során kerülni kell a védett hínárfajok (Nymphoides peltata, Nymphaea alba, Hippuris vulgaris) állományainak sérülését. A Kurca szélesebb mederrészein, öblözeteiben a nádasok háborítatlanságának megőrzése javasolt. A vízügyi kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok területén történő zagyelhelyezés kerülendő. Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének a tájra jellemző erdőtípusra jellemzővé alakítása. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Az extenzív és kisüzemi gyümölcsösök hasznosításának felélesztése főleg a madárvilág szempontjából lehet kedvező. Az üde gyepek arányának további növelése elsősorban az idegenhonos erdősülések terhére történhet. 11
A fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajok (kékvércse, szalakóta) állományainak fenntartása érdekében javasolt szoliter fákon, facsoportokban, erdőfoltokban és erdősávok szegélyeiben költőládák, odúk kihelyezése. 3.2.1.2. Kezelési egységek KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A Kurca víztere (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U8, U9, A1, A23, A3a Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás biztosítása. Vizsgálni szükséges az egykor gravitációsan működő Veker-Kórógy vízrendszer felújításának, a Hármas-Körösből a Dögös-Kákafoki csatornán, majd a Feketeréti csatornán és a Vekeren keresztül történő gravitációs Kurca-vízpótlás kialakításának lehetőségét. Ez a nagyszabású megoldás megtervezését és kivitelezését a Vízkeret Irányelvhez és a Natura 2000 hálózat működtetéséhez kapcsolódó uniós pályázati rendszerek finanszírozhatják. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A mederállapot-helyreállító vízügyi kotrások során kerülni kell a védett hínárfajok (Nymphoides peltata, Nymphaea alba, Hippuris vulgaris) állományainak sérülését. Jelentős, megoldandó feladat a mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. Az érdekelt települési önkormányzatok részéről, a Kurca parti régiójának egy meghatározott szélességű sávjában szükséges lenne egy védőzóna létrehozása rendeleti szabályozással. A védőzónához egy olyan, a hasznosításokra vonatkozó előírási-szabályozási rendszert lehetne kidolgozni, mely a 12
természetes élőhelyek, a vízbázis védelmén alapulna. Első gyakorlati lépésként a Kurca mentén egy vegyszer- és műtrágyamentes vagy vegyszer- és műtrágyaszegény kezelésű védőzóna kialakítása szükséges. A termesztésnél itt ajánlatos lenne előnyben részesíteni a tájjellegű fajtákat, melyek a helyi környezeti viszonyokhoz alkalmazkodtak, kevésbé igénylik a vegyszert, műtrágyát, öntözést. Már középtávon ebben a parti zónában a szántóföldi növénytermesztést, véderdők és ártéri jellegű extenzív gyümölcsösök kialakításával, kaszálójellegű gyepgazdálkodással kell felváltani. (7) Kezelési javaslatok indoklása Nagyobb mértékű vízbetáplálás, vízáramoltatás a tápanyagok eltávolításának lassú, de hatékony (a legtöbb tápanyag az egysejtű algák testébe épülve, folyamatos vízcserével távolítható el), s mindamellett költségkímélő eszköze lehetne. A javasolt parti védőzóna és szabályozási rendszer abban mutathatna túl a jelenlegi vízügyi hatósági szabályozásnál, hogy elsődleges célja, - a természet- és környezetbarát hasznosítások, rehabilitációs megoldások pozítiv diszkriminációján keresztül- a parti sáv és a víztér optimális ökológiai állapotának elérése. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: Nádasok és bolygatott származékaik (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: B1a, B2, OA Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Kurca szélesebb mederrészein, öblözeteiben a nádasok háborítatlanságának megőrzése javasolt. A vízügyi kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenmtartására. A nádasok területén történő zagyelhelyezés kerülendő. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok 13
Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A vízügyi helyreállító-kotrások időszakosan a partszegélyek nádasait károsíthatják, állapotukat leronthatják (Lásd a Natura 2000 élőhely-térképezés adatait!). Hosszútávon veszélyt jelent a nádasok természetességére a szárazodó állományokba kirakott iszap, mivel adventív cserje- és fafajok telepedhetnek meg és nyerhetnek később teret. Ez a heliofil nád eltűnéséhez és egy tájidegen fásvegetáció kialakulásához vezethet. A nádasok esetleges aratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-3 kezelési egység Meghatározása: Puhafás pionír és tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők valamint őshonos fajú facsoportok, fasorok (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: RA, RB, RDb, T1 Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) 14
Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása. (E29) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Élőhely-rekonstrukció. (GY119) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY120) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható.(gy121) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének a tájra jellemző erdőtípusra jellemzővé alakítása. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése, különösen a nem rég történt mederkotrások során kialakított kotrópályák és új part15
szegélyek területén idegenhonos fajok szelekciójával. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatokat. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust javasolt telepíteni. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajok (kékvércse, szalakóta) állományainak fenntartása érdekében javasolt szoliter fákon, facsoportokban, erdőfoltokban és erdősávok szegélyeiben költőládák, odúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található erdők nagy része sem szerkezetében, sem fajkészletében nem mondható természetszerűnek. Ezeknek a tájra jellemző erdőtípusokká történő átalakítása, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása, a szántók erdősítése a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: Ősi fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt és kisüzemi gyümölcsösök (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: P7, T8 Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok α) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. β) Önkéntesen vállalható előírások A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) 16
Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) Élőhelyrekonstrukció.(Gy118) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Az extenzív és kisüzemi gyümölcsösök hasznosításának felélesztése főleg a madárvilág szempontjából lehet kedvező. Amennyiben hasznosításuk megszűnik vagy rehabilitációjuk nem lehetséges, a tájra jellemző erdőtípusra való átalakításuk javasolt. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Amennyiben hasznosításuk megszűnik, a tájra jellemző erdőtípusra való átalakításuk javasolt. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A fészkelő madárvilág, főként a ritka gyepes élőhelyekhez kötődő fajok (kékvércse, szalakóta) állományának fenntartása érdekében javasolt költőládák, odúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az extenzív és kisüzemi gyümölcsösök fenntartása és hasznosításuk felélesztése főleg a madárvilág szempontjából kedvező. KE-5 kezelési egység (1) Meghatározása: Nem őshonos fafajok alkotta spontán erdősülések és facsoportok (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: S6, S7 Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) 17
Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92) Élőhely-rekonstrukció. (GY119) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY120) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható.(gy121) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok 18
Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének a tájra jellemző erdőtípusra jellemzővé alakítása. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyok figyelembevételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyeperdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése, különösen a nem rég történt mederkotrások során kialakított kotrópályák és új partszegélyek területén idegenhonos fajok szelekciójával. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatokat! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajok (kékvércse, szalakóta) állományainak fenntartása érdekében javasolt szoliter fákon, facsoportokban, erdőfoltokban és erdősávok szegélyeiben költőládák, odúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az idegenhonos fajok dominálta erdősödések és facsoportok a tájra jellemző erdőtípusokká történő átalakítása, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. A szántók erdősítése a természetes élőhely diverzitást növeli. KE-6 kezelési egység (1) Meghatározása: Üde, gyomos gyepek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: OB Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások Felülvetés nem megengedett. (GY1) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) 19
A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható. (GY120) 20
A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (1) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Kurca keskeny parti sávjában az üde, gyomos gyepek arány 4,5%. Állapot javulásuk (mocsárrétek irányába), hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől illetve az extenzív gyümölcsösök felélesztésétől várható. Az üde gyepek arányának további növelése elsősorban az idegenhonos erdősülések terhére történhet. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az üde gyepek állapotának javítása, megfelelő arányú gyep-erdő mozaikok kialakítása természetes élőhely- és fajdiverzitás növelését segítheti KE-7 kezelési egység (1) Meghatározása: Burkolt és földutak (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U10, U11 Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Élőhelyrekonstrukció. (GY118) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY119) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Érdemes megvizsgálni egyes földutak fenntartásának szükségességét illetve élőhelyi átalakításának lehetőségét. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. 21
(6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Az ingatlan nyilvántartásba vett földút esetében fontos annak folyamatos karbantartása, hogy az útelhagyásos gyepkárok megakadályozhatók legyenek. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az ingatlan nyilvántartásba vett földutak karbantartásával és mezsgyéik kezelésével az útelhagyásos gyepkárok mértéke és az invazív növényfajok terjedése csökkenthető. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely-rekonstrukciós, fejlesztési lehetőségek előírásszerűen a kezelési egységekben (KE), a 3.2.1. fejezeten belül bedolgozva jelennek meg az önkéntesen vállalható kezelési előírások között. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Az egyes fajokkal kapcsolatosan a fajvédelmi intézkedések élőhelykezelési jellegűek, így beépültek a kezelési egységekre megfogalmazott javaslatok közé. A jelölő szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) és balin (Aspius aspius) állományának fennmaradása érdekében továbbá vizsgálni kell a műtárgyak mellett tájba illesztett, természetszerű hallépcsők, halcsatornák kialakításának lehetőségét. 3.2.4. Kutatás, monitorozás Élőhelyek: A tervezés alapját jelentő élőhelytérképezés 2014 folyamán készült el. A jövőbeni kutatások célja a területen előforduló, illetve potenciálisan megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok állományváltozásának követése. A közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének monitorozására javasoljuk az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzését 5 évente. A jelölő halfajok monitorozására taxonokra kidolgozott módszerek indokoltak, a közösségi szintű, NBmR-ben használt módszertan csak részben elégíti ki ezen fajok populációinak a méretéről szükséges információhiányt. Aspius aspius, Rhodeus sericeus, Cobitis elongatoides: Elsősorban csónakból litorális zónában nappali időszakban elektromos halászgéppel végzett adatgyűjtés, legalább két eltérő aszpektusban. Misgurnus fossilis: A korábban és jelenleg ismert, valamint a potenciálisan figyelembe vehető élőhelyek elektromos halászgéppel történő monitorozása tavaszi és őszi időszakban. A területen előforduló közösségi jelentőségű kétéltű és hüllőfajok NbmR protokoll szerint javasolt monitorozni. A vidra monitorozásának ismétlése indokolt 5 évente, a vizsgált, életnyomok szempontjából potenciális jelölőhelyek újbóli ellenőrzése jelezheti a faj állománytendenciáját a területen. 22
3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi hátér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintő, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi, illetve természetkímélő gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási, illetve kapcsolódó támogatások: egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel agrár-környezetgazdálkodási támogatások (időszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); ezen belül a területen elérhetők a szigorúbb előírásokat tartalmazó de magasabb kifizetési öszszeggel járó zonális természetkímélő gazdálkodási célprogramok is, mivel a terület egy része a Kis-Sárrét Magas Természeti Értékű Területbe tartozik (MTÉT) nem termelő beruházások támogatása (időszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) előzőekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezően betartandó egységével: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi, illetve madárés élőhelyvédelmi előírásai alap szinten segítik a mezőgazdaságilag hasznosított területekhez kötődő jelölő élőhelyek és fajok megőrzését. Fontosabb erdőgazdálkodási támogatások: 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 23
139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezően betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintű általános előírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó zöld komponens, amely szintén kötelezően alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megőrzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5 %-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még puhulhatnak. Előbbi 3 előírás-csomag összességében egy alapszintű és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetően kedvező hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsősorban a területek állapotának megőrzését segítik, további romlásukat megelőzik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következő Európai Uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó hazai Vidékfejlesztési Program 20142020 természeti értékek szempontjából minél kedvezőbb megvalósításában. Elsősorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak előrelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét műveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós, illetve élőhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következő (jellemzően területalapú) intézkedések és műveleteik lehetnek közvetlenül kedvező hatással a terület természeti értékeinek megőrzése és főként az élőhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körű megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: Nem termelő beruházások támogatása mezőgazdasági területeken: Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzőn fészekodúk/) Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterületeken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein) Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása) Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 24
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezővédő fásítás kialakítása) Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások horizontális és innovációs (ökológiai célú erdőszerkezet átalakítás őshonos fajokkal, mikroélőhelyek kialakítása és fenntartása) Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélő gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható előírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, előírások eltérő környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépő-alap-választható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel) Ökológiai gazdálkodás támogatása Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélő gazdálkodás) Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdőterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) Kompenzációs kifizetések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeken Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv) Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megőrzése és takarmánytermő kultúrák támogatása) Erdő-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését Együttműködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintű, komplex tájhasználati mintaprojektek) Erdőterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdőterületek esetében célszerű lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a későbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdőterületeket érintő tulajdonszerzését, területvásárlásait kibővítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. 25
A magángazdálkodók számára a Natura 2000 előírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után őshonos fafajokból álló erdő létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínűleg értékesítenék az erdőtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére. Ez azonban csak akkor jelenthet kedvező és tartós megoldást, ha a nemzeti park igazgatóság elegendő erőforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvő erdőterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelő kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolása-újraszámítása mellett. Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélő gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadói állomány felkészítésével. A mostani agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bővíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékű Területeken tevékenykedő szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával működhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintű képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történő ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendő számú, példamutató természetkímélő gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élőhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörő szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek előzőeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevő gazdálkodók felkészítését és ellenőrzéseit. 3.3.2. Pályázatok A területet érintően jelenleg és jövőben várhatóan elérhető fontosabb hazai illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élőhely-rekonstrukciót és élőhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész men26
tes kedvezményezettként jellemzően nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési időszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik. LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg. LIFE + Environment: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten környezetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg. 3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.1.1. Érintetek elektronikus levélben történő megkeresése és tájékoztatása A kommunikációs tervben meghatározott legfontosabb érintettekről a tervezési terület figyelembe vételével, célzott legyűjtéssel címlista került összeállításra. A megkeresett érintettek csoportjainak felsorolását a 3.4.2. Kommunikáció címzettjei című fejezet tartalmazza. A címlista alapján a legfontosabb érintettek első körben elektronikus levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. Az elektronikus levél tartalmazta a fő tájékozódási és véleményezési lehetőségként megadott honlap címét és egy közvetlen véleményezési emailcímet, valamint mellékletként a tervezésről szóló tájékoztató dokumentumot is. Második körben a legfontosabb érintettek elektronikus levélben figyelemfelhívást és tájékoztatást kaptak a terület fenntartási tervével kapcsolatban megtartandó gazdafórumról, annak pontos helyszínéről és időpontjáról, felkérve a címzetteket a részvételre, hogy véleményüket szóbeli formában is elmondhassák. A levél megerősítésként újból tartalmazta az egyéb, írásbeli véleményezési lehetőségek felsorolását is. 3.4.1.2. Honlap és email-cím A tervezés információi (tervezésről és tervezőkről tájékoztatás, terv megismerési és letöltési lehetősége) minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető 27