ÓVODAI HÁTRÁNYCSÖKKENTÉS, EREDMÉNYES ISKOLAKEZDÉS

ÓVODAI HÁTRÁNYCSÖKKENTÉS, EREDMÉNYES ISKOLAKEZDÉS Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés, hátránykompenzáció támogatására vonatkozó hazai és nemzetközi jó gyakorlatok területén

Óvodai hátránycsökkentés, eredményes iskolakezdés Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés, hátránykompenzáció támogatására vonatkozó hazai és nemzetközi jó gyakorlatok területén 2015

Jelen kiadvány a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz kiemelt projekt keretében készült Projekt azonosítószáma: TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szerzők: Darvas Horváth Katalin Dr. Igaz Sarolta Gelgányiné Kósa Irén Hujber Tamásné Polyhosné Babácsek Erzsébet Somhegyi Szeverin Tóth Judit Szerkesztette: Szent-Gály Viola Köszönet a gyermek illusztrációkért a hódmezővásárhelyi Hermann Alice Óvodának. Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Közoktatási Osztály, Óvodafejlesztési Iroda, 2015 Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető ISBN 978-963-9795-60-0 Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

TARTALOM 3 Tartalom ELŐSZÓ... 4 I. KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETRŐL... 7 1. Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése (Labáth Ferencné, 2012)... 8 2. Felfelé terjeszkedő óvodáztatás stagnáló hozzáférés (Vágó Irén, 2005)... 10 3. Óvodák és szülők vonzások és választások (Török, 2005)... 11 4. A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései (Kende Anna Illés Anikó, 2007)... 12 5. A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában (Józsa Krisztián Hricsovinyi Julianna, 2011)... 14 6. Külföldi gyakorlatok és tapasztalatok... 15 II. JÓ GYAKORLATOK AZ EREDMÉNYES ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSÁBAN... 19 1. Jó gyakorlatok elemzése... 20 Városi Óvodai Intézmény, Kisújszállás... 20 Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Újszentmargita... 23 Hermann Alice Óvoda, Hódmezővásárhely... 26 2. Kiemelt jó gyakorlat esetelemzése adaptációval... 29 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Exner Leó Óvodájának jó gyakorlata az eredményes óvoda-iskola átmenet támogatásában... 30 3. Javaslatok rendszer- és intézményi szinten... 39 Javaslatok rendszerszinten... 39 Javaslatok intézményi szinten... 42 III. KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS... 55 IV. KUTATÁSI JELENTÉS AZ ESÉLYTEREMTÉSRŐL ÉS HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓRÓL... 62 1. Az esélyegyenlőség, hátránykompenzáció témakörében végzett kutatások kiválasztási szempontjai... 62 2. Az óvodai ellátórendszer helyzete, szerepe a hátránykompenzációban, esélyteremtésben... 63 Roma gyermekek óvodáztatása (Babusik Ferenc, 2003)... 63 Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján (Józsa Krisztián Zentai Gabriella, 2007)... 67

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és az óvoda (Havas Gábor, 2004)... 68 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése (Biztos Kezdet Óvodai Program) (Bakonyi Anna Dr., 2012)... 70 Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében (Darvas Ágnes Tausz Katalin, 2005)... 71 Következtetések... 73 Külföldi gyakorlatok és tapasztalatok... 75 V. AZ ESÉLYTEREMTÉST ÉS HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓT TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK... 78 1. Jó gyakorlatok bemutatása... 78 Szivárvány Óvoda Lakiteleki Tagintézménye... 78 Sokorópátkai Egységes Óvoda Bölcsőde ÁMK... 84 Aranyalma Óvoda és Bölcsőde, Káloz... 89 Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda, Hernádnémeti... 95 2. Kiemelt jó gyakorlat esetelemzése adaptációval... 100 A kerecsendi Berekerdő Óvoda esélyteremtést és hátránykompenzációt segítő jó gyakorlata... 101 3. Nemzetközi jó gyakorlatok az esélyteremtés és hátránykompenzáció területén...111 VI. INTERJÚ AZ ÓVODAI HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSRŐL...113

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 5 ELŐSZÓ A TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt II. szakaszában az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Óvodafejlesztési Irodájának szakmai vezetésével valósult meg az az óvodai kutatás-fejlesztés, amelynek összefoglaló kötetét tartja kezében az Olvasó. A kutatás-fejlesztés témája jól ismert az óvodapedagógusok körében, hiszen az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés, a hátránycsökkentés módszertani támogatása jelentős előzményekre tekinthet vissza. A kutatások, publikációk, jó gyakorlatok azonban mindeddig nem kerültek egységes áttekintésre, szintetizálásra. Jelen kutatás-fejlesztés a szakirodalmi tájékozódás segítése és a témához kapcsolódó jó gyakorlatok feltárása mellett ágazati és intézményi szintű javaslatokat is megfogalmaz. A kutatási program jelen kivonatát az óvodapedagógiai szakma minden szereplője haszonnal forgathatja; van mondanivalója az óvodapedagógusok, munkaközösség-vezetők, óvodavezetők, szaktanácsadók, szakértők, intézményfenntartók, és az ágazati irányítás résztvevői számára is. Az esélyteremtés kiemelt feladataként az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2012. évi módosítása rögzítette az óvoda hátránycsökkentő szerepének fontosságát annak érdekében, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az új köznevelési törvény 2015. szeptemberétől a felmentés lehetőségével hároméves kortól, napi négy órában kötelezővé teszi az óvodai nevelésben való részvételt. A szabályozás esélyteremtő és hátránykompenzáló célja, hogy a gyermek későbbi tanulásához, sikeres társadalmi szerepvállalásához szükséges kognitív és nem kognitív funkciói a legmeghatározóbb kora gyermekkorban (0 7 év) optimálisan fejlődhessenek. Ehhez társul az eredményes óvodaiskola átmenet támogatása, amely folyamatjelleggel törekszik a köznevelési törvény kiemelt feladatának megvalósítására, a társadalmi leszakadás megakadályozására. A hat hónapos időtartamra tervezett kutatási programban témánként készültek Kutatási jelentések, amelyekben a hazai kutatási és fejlesztési eredmények elemzése, következtetései, hazai és nemzetközi gyakorlatok feltárása, elemzése, hasznosítható elemek bemutatása és ajánlásai szerepelnek. A program része a jó gyakorlatok bemutatása és rendszerezése, adaptációs ajánlásaik kidolgozása. Az óvodai nevelés szakemberei számára különös értékkel bír a témákat átfogó Annotációs gyűjtemény. A kutatás eredményeként létrejött ismeretanyag és tapasztalatok nyomán Javaslatok megfogalmazására került sor a rendszerszinten döntéshozók és az intézmények számára. A hozzáférhető és minőségi óvodai nevelés jegyében, az eredményes óvoda-iskola átmenet, valamint a hátránycsökkentés tárgykörének ágazati kezelésére, a jogalkotó közvetlen támogatására Stratégiai dokumentum készült. A rendszerszintű Javaslatok alapján a Stratégia célprogramokat, feladatokat és eszközrendszert határoz meg, Pásztor Miklósné dr. egyetemi docens szakértői támogatásával. A kötet a kutatás-fejlesztés tartalmába kíván betekintést nyújtani azzal a céllal, hogy konkrét gyakorlati mintákat mutasson a kisgyermekkori nevelés sarkalatos témáiban az óvodai nevelés szakemberei számára. Budapest, 2014. július Fieszlné Ancsák Jolán közoktatási osztályvezető Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 7 I. KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETRŐL A kutatások kiválasztási szempontjai Az óvoda-iskola átmenet hazai kutatásának széles spektrumát tárta fel a szakértői csoport, elsősorban folyóiratokban megjelent publikációk alapján. Jelentős számban adnak közre meghatározó kutatásokat az Új Pedagógiai Szemle, az Educatio, az Iskolakultúra folyóiratok, ugyanakkor a kötetben való megjelentetés lehetősége szerényebb. Az elemzésre szánt kutatások kiválasztásánál a következő szempontok érvényesültek: A kutatás 2005-nél ne legyen régebbi, az óvodai ellátórendszerhez kötődő legyen, ezen belül az óvoda-iskola átmenetet érintő problémát dolgozzon fel. Megbízható adatokat tartalmazzon, melyekhez megfelelően nagy populáció vizsgálatával jutott. A kutatási módszerek területén előtérbe helyeztük a dokumentumelemzés, a kérdőív és az interjú módszereit. A kutatás során készült tanulmányoknak szakmai súlyuk legyen, mérvadó szakirodalmi hivatkozással, valamint hivatkozott irodalomként is számottevő előfordulással rendelkezzenek. A kutatási publikáció megjelenésének helye (pl. szakmai folyóirat jellege, gyűjtemény, honlap; elektronikus, illetve nyomtatott formátum). Az ország megyéinek, régióinak érintettsége a kutatás területi lebonyolításában, például hátrányos helyzetű régiók vizsgálata, esetleg az ország egészét érintő adatok elemzése. Másodelemzési szempontok A már lezajlott hazai kutatások nagy mennyiségű adatot tartalmaznak. A publikált kutatási eredmények a következő szempontok szerint kerültek másodelemzésre: 1. Iskolaérettség kritériumai 2. Szocializációs különbségek 3. Differenciálás pedagógiája az óvodában Az óvodai nevelést támogató fejlesztések elemzési szempontjai Az óvoda-iskola átmenet tükrében a fejlesztési koncepció ad-e lehetőséget: Jó gyakorlatok közzétételére/adaptálására; Intézményfejlesztésre; Pedagógus-továbbképzések szervezésére; Kompetenciaalapú óvodai programcsomagok átvételére; Innovatív programkidolgozásra; Hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésének biztosítására; Fejlesztéssel, tehetséggondozással kapcsolatos diagnosztikai program kidolgozására.

8 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 1. táblázat: A kiválasztott kutatások Kutatások Labáth Ferencné (BIKÓP) Kapcsolódás az óvodai területhez 2012 hátrányos helyzetű, 3 7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése, óvoda-iskola átmenet Vágó Irén 2005 felfelé terjeszkedő óvodáztatás, ellátáshoz való hozzáférés Török Balázs Kende Anna Illés Anikó Józsa Hricsovinyi 2005 óvodaválasztás, szerep-megosztás család és szülő között, szülői elvárások Mód szerek kérdőív, SWOT analízis 28 intézmény elektronikus dokumentum-elemzés kérdőív 2007 rugalmas beiskolázás kérdőív, interjú 2011 óvoda-iskola átmenet, szelekció kérdőív Populáció Évszám Megjelenés helye óvodás életkorú gyerekek 4138 szülő, 470 intézmény Educatio Educatio 1332 gyermek Új Pedagógiai Szemle 13 intézmény, 449 gyermek Területi érintettség országos országos országos két régió Iskolakultúra megyeszékhely 1. Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyermekek integrált óvodai nevelése (Labáth Ferencné, 2012) A kutatás érinti a családok és gyermekek szociális feltételeinek javítását, az intézményes szolgáltatások könnyebb elérését, a hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek esélynövelését. A záró konferencia kötete, valamint a visszamérések adatait tartalmazó kötet egyaránt rámutat arra, hogy a kutatócsoport által felsorolt másodelemzési szempontok mindegyikét érintik a kutatási eredmények. Több terület összekapcsolódása figyelhető meg, például a komplex tevékenységek megjelenése, melyek képességfejlesztő hatásuk révén egyértelműen elősegítik, hogy a gyermekek óvoda-iskola átmenete az iskolaérettségi funkciók fejlesztésével zökkenőmentessé váljon. Jellegzetes elem a tapasztalaton, élményeken alapuló ismeretszerzés, ami cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatként segíti a közvetlen tapasztalást, a megfelelő tanulási módszerek megtalálását, személyre szabását. Ehhez társul az intenzív egyéni fejlesztéssel támogatott képességkibontakoztatás, ami személyre szóló figyelmet, egyéni törődést jelentett, ezáltal a tanulói motiváció erősödött, a képességfejlesztés hatékonyabbá vált. A programon belül jelentkező szocializációs különbségek leginkább a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok és a kontrollóvodák családjai közötti összefüggésben értelmezhetők. A következő táblázatban látható mérés a pedagógiai munka 20 kulcsterületének vizsgálatára irányult. A húszból a szocializációs különbségek kompenzálásában tizenkettő érintett (2., 4., 5., 6., 9., 10., 11., 12., 13., 16., 19., 20.), azaz a kategóriák 60%-a. Az elemzési szempontoknál kiemelték a családi szocializációt, a társas kapcsolatokat, valamint a szociá-

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 9 lis kompetencia fejlettségi mutatóit. A Biztos Kezdet Óvodai Program mindhárom területet érinti. (1. ábra) 1. ábra: A pedagógiai munka tudatosabbáválásának mértéke Értékelés 1 Értékelés 2 Értékelés 3 Értékelés 1 A dokumentációs kultúra fokozása Az egyéni fejlesztés komplexitása A tervező munka minősége Az alkalmazott fejlesztőjátékban rejlő lehetőségek A szülők egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájárulásának... A gyermek és a család megismerése, kapcsolatfelvétel Fejlesztő, segítő szakemberekkel rendszeres team Szabadjáték feltételeinek biztosítása Multikulturális nevelés Korai felismerés, a fejlesztéshoz szükséges speciális... Szülőkkel való kapcsolattartás tartalmi elemei és módjai Összehangolt kapcsolattartási formák és tartalmak Biztos kiengedés óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Kompetenciaalapú óvodai programcsomag komplex... Önálló, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása minden... A hátrányos helyezetű gyermekek megismerésének és... Intervenciót alkalmazó óvodapedagógus szerep... Mulasztások, hiányzások okainak feltárása Tervszerű beóvodázás Gyermekek és szüleik befogadása 4,7 28,6 66,7 33,3 66,7 27,3 72,7 23,8 76,2 4,6 40,9 54,5 18,2 81,8 9,1 36,4 54,5 9,5 90,5 13,6 22,7 63,6 13,6 31,8 54,5 31,8 58,2 38,1 61,9 27,3 72,7 9,1 4,5 45,5 40,9 19,0 81,0 21,7 78,3 45,5 54,5 31,8 68,2 14,3 85,7 13,0 87,0 0 20% 40% 60% 80% 100% Partneri kapcsolatok megjelenése, szakmai együttműködések Ez az a terület, ami a legnagyobb sikerrel, látványosan, több dimenzióban is megvalósuló, valós fejlesztési folyamatot takar. A felsorolt együttműködési formák mindegyikében megtalálható: az óvodán belüli szakmai együttműködések, csapatmunka; az óvoda és a család együttműködése, kapcsolatának gazdagodása; az óvoda és iskola közötti együttműködés, elsősorban az óvoda-iskola átmenet segítése céljából; az óvoda és a szakellátás közötti szakmai együttműködés mélyítése. A kibővített másodelemzési szempontok alapján a kutatás elemzése során az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan a következő szempontok jelentek meg: Iskolaérettségi kritérium: a szakmai kompetenciák erősödése, a tudatosabb pedagógiai munka. Szocializációs különbségek kritériuma: a családsegítés természetes folyamatba ágyazottsága, a dajkák megerősített szerepvállalása, a másság elfogadása, az együttnevelés pedagógiai folyamatának módszertani erősítése. Differenciálás pedagógiájának kritériuma: az egyénre szabott fejlesztés, egyéni törődés beillesztése a gyermekekkel való foglalkozás folyamatába. Partneri kapcsolatok, szakmai együttműködések: mind a belső, mind a külső partneri, szakmai kapcsolatok megerősítése, tartalmas együttműködés, a pedagógusok csapatmunkájának elősegítése. Rendszerszintű elem: hálózati együttműködés erősödése, szervezetfejlesztés.

10 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 2. Felfelé terjeszkedő óvodáztatás stagnáló hozzáférés (Vágó Irén, 2005) Vágó Irén 2005-ben publikált kutatásában egy új fogalom született, a felfelé terjeszkedő óvodáztatás. 1 Ennek sajátossága a hároméves kortól óvodai nevelésben részesülő gyermekek és a kötelező iskolai előkészítő év időtartamára óvodás gyermekek csoportjai közötti különbség mélyülését. Az első csoportban az óvodába járás átlagos ideje 3,5 évre emelkedett, míg a második csoportban ez az adat csupán 1,5 év. 2 A kutatás az iskolába járáshoz szükséges fejlettségről szól, de elsősorban a jogszabályváltozást veszi vizsgálat alá: mit is jelentett a rugalmas beiskolázás, milyen hatást gyakorolt a közoktatás rendszerére. Így ez a központi szabályozók változásai miatt elsősorban rendszerelemként értelmezhető a szakmai-módszertani megközelítés helyett. Emiatt a másodelemzési szempontok között tervezett iskolaérettségi kritériumrendszer (vagyis az általános képességstruktúra és a kultúrtechnikák megalapozásához szükséges képességek fejlettsége vizsgálatának) elemzése nem történik meg. Helyette új szempont merül fel: a rendszerelemek vizsgálata, azon belül az ellátórendszer átfogó adatainak elemzése. Vágó Irén vizsgálta az óvodai ellátáshoz való hozzáférés adatainak változásait, többek között: a gyermeklétszám alakulását, a helyhiány miatt fel nem vett gyermekek számát, az óvodai férőhelyek területi/településtípusonkénti megoszlását, a központi szabályozók változásának hatását össznépességi szinten. A fent említett rugalmas beiskolázás miatt a szerző további kutatásra javasolt témaként említi azt az állapotot, ami ennek a rendszernek következménye: hiszen a kitolódott iskolába lépés a gyermek életében még egy évvel meghosszabbította az intézményi ellátórendszerben töltött időt. 3 A jogszabályi változások hatása a gyermeklétszám alakulására több dimenzió mentén kerül szóba a tanulmányban. Vágó részben a 6 éves korú gyermekek jelenlétét nézi saját korcsoportjukhoz viszonyítva. A vizsgált időszakban már érvényesült a felfelé terjeszkedő óvodáztatás, ám a 6 évesek tömeges visszamaradása sem hatott pozitívan a betöltött férőhelyek számának alakulására. Ha ehhez hozzávesszük a demográfiai csökkenést, akkor érthető az óvodák és iskolák között kialakult harc a gyermekekért. Összességében a kisgyermekkori nevelés mutatói nem javultak, csak a helyszín tevődött át, hiszen a tanköteles korú 6-7 évesek most nem az iskolában, hanem az óvodában kapnak ellátást. Ez sajnos a 3-5 évesek óvodai felvételi esélyeit csökkenti, a település típusától függően inkább vagy kevésbé. 1 Vágó i. m. (3. j.) 2 Uo. 755. 3 2003. júniusi adat szerint egy kaposvári 24 fős óvodai csoportból az iskoláskort elérő gyermekek közül 1 fő megy tovább iskolába, a többit visszatartják még egy évre a rugalmas beiskolázást lehetővé tevő szabályozás miatt. (Hujber Tamásné saját megfigyelése.)

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 11 A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: Rendszerelemek vizsgálata (az ellátórendszer átfogó adatainak elemzése): óvodai ellátáshoz való hozzáférés: óvodai férőhelyek számának alakulása, óvodáskorú gyermekek száma, óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma stb.; központi szabályozók változásának hatása össztársadalmi szinten. Érintőlegesen megjelenik az iskolaérettség, illetve a szülőkkel való kapcsolatalakítás (attitűd, partneri kapcsolat, szakmai működés), de ezekkel kapcsolatban a kutatás nem tartalmaz elemezhető adatsorokat és következtetéseket. Sok szempontból merült fel érdekes vizsgálati téma, de a hazai adatok bizonytalansága és az európai adatokkal való összehasonlítás lehetőségének hiánya megakadályozza ezek tanulmányozását. 3. Óvodák és szülők vonzások és választások (Török, 2005) Török Balázs kutatásában a szülői felelősség, a szerepvállalás gondolatkörével foglalkozik. 4 Megvizsgálja az óvoda- és az iskolaválasztási preferenciákat, valamint az óvoda és a család szerepét, szerepváltozását a gyermekek nevelésében. Az óvoda és a szülők közötti tényleges együttműködés elemei kapcsán Török Balázs rávilágít arra, hogy az óvoda és a család közötti párbeszéd nem szólhat mindig a szülői szerepből adódó kötelezettségek elemzéséről, visszacsatolásáról, mert ez az egyoldalú megközelítés nem kedvez a további együttműködésnek. Ezért a vizsgálat középpontjában inkább az óvodák állnak: az ő tevékenységük, értékelésük nagyobb teret kapott a vizsgálatban, mint a szülői oldal. Az óvoda minősítési szempontjai közül a szülők a legfontosabbnak az óvodapedagógus és a dajka személyiségét tartották, ami közvetlenül összefügg az egyik kritériummal, a partneri együttműködéssel. A legalacsonyabb elégedettségi mutatókat a családok számára szervezett programok területén mérték. A válaszadó szülők részéről ez kimondatlan ajánlattételnek minősül: igénylik az együttes programokat, az időtöltést az óvodával, a szülőtársakkal, erősítve a családok közötti párbeszédet, a családok, az óvoda és a gyermekek egymás közötti kapcsolatait. Szeretnének részesévé válni gyermekük óvodai élményének. Ez egyértelműen pozitív nyitás az intézményes ellátórendszer felé, a családok kapcsolatainak erősítése révén. Jelentős tehát azoknak az aránya, akik gyermekük óvodáját közösségi centrumként definiálják. Ez egyben egy mélyebb probléma felé is vezet: a családok és a közösségi szerveződések kapcsolati mélypontját mutatja. 5 Az elvárások és a lehetőségek oldala közötti összhang erősíti az együttműködést, a szülők jó érzését, komfortját, s egyben a szolgáltatói jelleg erősítése felé mutat. Szülői részről többnyire a vízhez szoktatás, a játékos mozgás és az idegen nyelv tanulása terén fogalmazódtak meg igények. A fejlesztés vagy tehetséggondozás iránti igény nem ilyen egyértelmű. Érdemes is a szülők ez irányú elvárásait korlátok között tartani, hiszen a családok hajlamosak az 4 Török Balázs: Óvodák és szülők vonzások és választások. Educatio, 2005. 4. sz., 787 804. 5 Török i. m. (32. j.) 802.

12 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... óvodát előiskolaként felfogni, számon kérni a foglalkozásokat és a feladatlapok rendszerét az óvodapedagóguson. 6 A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: Partneri kapcsolatok megjelenése, mélyülése, szakmai együttműködés: ezen a téren elődlegesen az óvoda és a család közötti kapcsolat felmérési adatai szolgáltattak információt, több területet érintően is. Iskolaérettség és differenciálás: kisebb mértékben, de tartalmilag értékelhető adatokkal merült fel a másodelemzési szempontok között az iskolaérettség területéhez kötött képességfejlesztés. A motoros képességfejlesztés iránti igény, valamint a kognitív fejlődés sokoldalú támogatása iránti szükséglet indirekt módon, a válaszokat kiértékelve jelenik meg. A szociális készség fejlesztése iránti igény, illetve a feladat prioritása egy helyen fogalmazódott meg nagyon markánsan, mégpedig a család és az óvoda szerepmegosztásánál, a másokkal való együttműködés megtanulásában jelzett óvodai munka elismerésekor. 4. A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései (Kende Anna Illés Anikó, 2007) A kutatás két magyarországi régióban vizsgálta az óvoda-iskola átmenetet. 7 Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a rugalmas beiskolázás alapvetően nem orvosolja az óvodából iskolába történő átlépés nehézségeit, mert kedvezőbb helyzetbe kerülnek az egyébként is jobb státuszban lévő gyermekek, és mélyebbre a hátrányos helyzetűek. A problémát súlyosbítja az óvodák és az iskolák közötti együttműködés és az egységes szemléletmód hiánya. A késői beiskolázás tehát összességében inkább elmélyíti az oktatási szakadékot, minthogy a felzárkóztatást segítené. A rugalmas beiskolázás kérdését a rendszerszintű kritériumokon belül a jogszabályok által meghatározott intézményi működés anomáliái közé soroljuk. Bár a tanulmányt 2007-ben publikálták, ma is aktuális; a törvényi változások ellenére is megtalálható a rugalmas beiskolázás intézményrendszere. A kutatás előnyöket és hátrányokat fogalmaz meg a rugalmas beiskolázással kapcsolatban, illetve részletezi annak hatását az óvoda-iskola átmenet területére. 8 6 Uo. 797. 7 Kende Illés i. m. (15. j.) 8 Kende Illés i. m. (15. j.) 17.

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 13 2. táblázat: A rugalmas beiskolázás intézményrendszerének előnyei és hátrányai, lehetőségei és veszélyei Előny Hátrány A rugalmas beiskolázás kétségkívül előnyösen Az iskolaérettség képlékeny, szubjektív és szakmailag indokolatlan elvárása lehetetlenné teszi érinti a szocializáció területén, a képességstruktúra fejlettségében, testi fejlődésben lemaradó és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését az életkorából fakadóan tanköteles gyerek számára. a beilleszkedési, viselkedési problémákkal küzdő gyermekeket. Továbbra is probléma marad a hátrányos helyzetű gyermekek rendszertelen óvodába járása, gyenge teljesítménye, iskolai lemorzsolódása, valamint a kezeletlen, előítéletes pedagógusi reakciók. Lehetőség Az iskolai buktatás eltörlésével át lehetne gondolni az óvodai évismétlés szükségességének kérdését. Mivel maga a lehetőség megmaradt, csak egy helyen legyen alkalmazva, ez esetben az iskolában indokoltabbá válhat. A megoldásnak ki kell térnie az óvoda-iskola átmenet jelenségének egészére, az intézmények strukturális felépítésétől kezdve az óvoda- és iskolapedagógusok eltérő nevelési szemléletén át a gyerekkor pszichológiai és pedagógiai sajátosságainak megértéséig. Javítsuk az intézményi együttműködést. Készítsünk tervet a nagy életkori különbségek kezelésére. Veszély Az óvoda és az iskola együttműködése, az átmenet fokozatossá tétele nélkül sem az óvoda, sem az iskola nem tudja kezelni a nagy életkori különbségeket és megakadályozni a későbbre tolódott iskolakezdéssel is összefüggő lemorzsolódást. Kutatási adatok bizonyítják, hogy az azonos képességekkel rendelkező, az iskolát korábban megkezdő gyerekek körében a lemorzsolódás veszélye szignifikánsan kisebb volt, mint a túlkoros csoport esetében. A fennálló problémák megoldási lehetőségeit alább összegezzük. Szükséges: az óvoda-iskola átmenet egységes szemléletének kialakítása; az iskolaérettség fogalmának egységesítése, új tartalommal való megtöltése; az óvoda- és iskolapedagógusok kompetenciájának kölcsönös elismerése adott életkorú gyerekek nevelésére és oktatására; a kétféle intézmény közötti vélt hierarchia lebontása a fokozott együttműködési lehetőségek erősítése által; egységes alapozó szakasz kidolgozása a tankötelezettség kezdetétől az alsó tagozat végéig. 9 A hátrányos helyzetű gyermekek szocializációs különbségei érintik a szocializációval kapcsolatos másodelemzési szempontunkat, de az adatok tartalmi vonatkozása nem kapcsolódik az óvoda-iskola átmenet kérdéséhez. Ráadásul a felállított kategóriák annyira egyediek (elit, feltörekvő középosztály, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű), hogy nem vonható párhuzam az esetleges KSH adatokkal. Ez megnehezíti, illetve jelen esetben lehetetlenné teszi az adatok közötti új szempontú elemzés végrehajtását. 9 Kende Illés i. m. (15. j.) 18.

14 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: rendszerszintű elemek, ahol látható a jogszabály által előírt rugalmas iskoláztatás anomáliája; elsősorban az óvoda és az iskola, valamint az óvoda és a szakellátás kapcsolata merült fel közvetlen és közvetett módon; a hátrányos helyzetű gyermekek szocializációs elmaradásai kapcsán merült fel a szocializációs különbségek másodelemzési szempontja (ez inkább elemzési-következtetési vonatkozásban jelent meg, kevésbé az adatokban); az iskolaérettségi kritériumrendszer, többek között az iskolaérettség megállapításának szakmai hiányosságai révén, valamint a képességek és a társadalmi státusz közötti összefüggés tekintetében. 5. A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában (Józsa Krisztián Hricsovinyi Julianna, 2011) Józsa Krisztián és Hricsovinyi Julianna kutatása az iskolába lépéskor megnyilvánuló szelekciós mechanizmusokat tárja fel empirikus úton. 10 Központi kérdés a körzeti és a nem körzeti iskolákba beíratott gyermekek közötti különbségek bemutatása. A kutatás elméleti része foglalkozik a jogszabályi háttérrel, valamint a szakpolitikai törekvések érvényre juttatásával. Abból indulnak ki, hogy az egyes települések viszonylatában nagyok voltak a különbségek a közszolgáltatások színvonalában, s ez érintette az oktatást is. A köznevelési intézmények állami átvétele után elkezdődhet a szakmai egyenlőtlenségek kiküszöbölése, az eddig hátrányos helyzetű településeken működő intézmények esélyt kapnak a köznevelés színvonalának felzárkóztatására. Ezt megerősíti az az adat, miszerint a városok legszegényebb és leggazdagabb ötöde között 15-20 százaléknyi lehet az egy tanulóra jutó kiadási különbség. Hosszabb távú problémát jelenthet a rendszer működésében a szülői iskolaválasztás alapján felerősödő szelekciós mechanizmus. Bizonyítást nyert a beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdők szignifikánsan nagyobb jelenléte a körzeti iskolákban, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók magasabb aránya szintén a körzeti iskolákban. A kutatásban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a jobb társadalmi helyzetben lévő szülők nagyobb arányban íratják-e be lakóhelyüktől különböző körzetbe gyermekeiket. A kibővített másodelemzési szempontokból a kutatás elemzése során érintetté vált az óvoda-iskola átmenethez kapcsolódóan: a rendszerszintű kritérium, mert a szakpolitikai megközelítés, a jogszabályi feltételek, valamint a háttértényezők elemzése ezt hívta életre; az iskolaérettségi kritérium, mert szakmailag kapcsolódó mérőanyag (DIFER) bevonása történt a kutatásba, ami egészében érintette az iskolaérettségi kritérium lebontását; a differenciálás csak közvetetten, az adatok elemzése során, a következtetéseknél jelenik meg, de adattáblákban nem; 10 Józsa Hricsovinyi i. m. (1. j.)

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 15 az iskolaválasztással kapcsolatos szülői attitűd kibővítetten kötődik a partneri kapcsolatok megjelenéséhez. Bár nem ez volt a fő vizsgálati terület, de érdekes lenne elemezni azoknak a szülőknek az iskolához fűződő attitűdjét, akik körzeten kívül választottak intézményt. 6. Külföldi gyakorlatok és tapasztalatok A kutatások szempontrendszere A szakértők a kutatások szempontrendszerénél külön foglalkoztak a nemzetközi gyakorlat kiválasztási szempontjaival, valamint a felszínre került, az óvodai nevelést támogató fejlesztések elemzési szempontjaival. Ezek alapján vizsgálták, hogy az egyes országok rendszerszintű elemei mennyire lennének alkalmazhatóak itthon. A kutatások kiválasztási szempontjai A nemzetközi gyakorlat áttekintésébe bevont országok kiválasztásának szempontjai: A vizsgált ország oktatási rendszerének és óvodai működésének hatása a Magyarországon kialakult gyakorlatra. Az öt kiválasztott országból legalább egy közvetlen szomszédunk legyen. Az ottani rendszert ismertető, magyar és idegen nyelvű publikációk súlya. Az ország szokásrendszere a jó gyakorlatok közreadásával kapcsolatban. A várható innovációk valószínűsége. Legalább egy tengerentúli ország bemutatása. Az óvodai nevelést támogató fejlesztések elemzési szempontjai Az óvoda-iskola átmenet tükrében az összehasonlítást megkönnyítve a kutatók ugyanolyan szempontsorral dolgoztak. Megnézték, hogy a fejlesztési koncepció ad-e lehetőséget: Jó gyakorlatok közzétételére, adaptálására; Intézményfejlesztésre; Pedagógus-továbbképzések szervezésére; Kompetenciaalapú óvodai programcsomagok átvételére; Innovatív programkidolgozásra; Hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésének biztosítására; Fejlesztéssel, tehetséggondozással kapcsolatos diagnosztikai program kidolgozására. Nemzetközi gyakorlatok A világon sokféle gondolkodásmód és gyakorlati megvalósítás él a Magyarországon óvodának nevezett intézményrendszer felépítéséről, működéséről. Az egyik fő problémát az iskolakezdés ideális időpontjának meghatározása jelenti. Ez kihat az ellátórendszer felépítésére, hiszen vagy a beiskolázási korhatár csökkentése a cél, vagy az iskolakezdés korhatárának emelése. Eltérő a vélekedés abban is, hogy az iskolai életre való felkészítés hol történjék: az iskolákhoz közel álló, pre-school jellegű intézményekben, vagy a hazai gyakorlatnak jobban megfelelő óvodákban. 11 1998-ban az OECD kezdeményezte a kisgyermekkori ellátás vizsgálatát, annak 11 Ronkovicsné Gergely i. m. (14. j.) 88.

16 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... átláthatósága szempontjából. A résztvevő tagországok különböző gyakorlata 4 7 év közé teszi az alapfokú oktatás bemeneti időpontját. Emiatt mivel más időpontot érint a kezdés másmás gyakorlata alakult ki a tényleges óvodai nevelésnek. Németország Németországban a teljes oktatási rendszer erős állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságtól függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás tartománytól függően 10-12 évig a 6. életévtől a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 vagy 10 évig nappali tagozaton tanulnak, majd eredménytől függően további tanulmányok vagy részidős szakmai képzés következik számukra. Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) 7 hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik. Az általános iskola (Grundschule) 6-tól 10 éves korig tart (4 osztály), kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztályból áll. 12 Az iskola előtti nevelés érdekessége, hogy 1996 óta a gyermek a betöltött 3. életévtől óvodai férőhelyre jogosult. Egyes tartományok meghatároztak különböző feltételeket, például azt, hogy a szülők dolgozzanak, illetve hogy a szülői felügyeleti joguk gyakorlásában akadályoztatva legyenek. Az óvoda rendszere nem kötelező, a hagyományos iskolai előkészítés feladatát látja el. Az óvodai ellátásért azonban térítést kell fizetni. Az óvodai díjat a közösség (kommune) határozza meg az, de egyes közösségekben, illetve egyes tartományokban (Bund) előfordulhat, hogy egyesek ingyenesen vehetik igénybe az óvodai ellátást. A díj összege függ még a csoport létszámától, a gyermekek életkorától, a rezsiköltségtől, az óvodai ellátás időtartamától és a szülők jövedelmétől. Az óvodai/bölcsődei/napközis helyek költsége az alkalmazottak, az eszközök és az üzemeltetés költségeiből tevődik össze. Németországban iskolakötelesek azok a gyermekek, akik június 30-ig betöltik a 6. életévüket. Egyes tartományokban eltérhet az iskolaköteles életkor betöltésének utolsó időpontja. A július elseje és december 31-e közötti időszakban 6 évessé válók a szülők kérésére iskolába mehetnek, ők a Kann-Kinder -ek, akiket bizottság vizsgál meg, hogy valóban iskolaérettek-e. Ausztria Ausztriában nem jár alanyi jogon az óvodai ellátás. Egyes községekben akár egy éves várakozási idő is eltelhet a jelentkezés és a felvétel között. Vannak tartományok, ahol csak az étkezésért kell fizetni, míg másutt egyéb díjat is szednek. Mivel a közóvodák nem fedik le a szülők részéről jelentkező teljes igényt, ezért sok magánóvoda is üzemel, amelyek díja sokkal magasabb. Az 5 és 6 éveseknek már kötelező legalább egy évet járniuk óvodába. Bécsben azoknak kötelező az óvodai ellátás, akik szeptember 1-jéig betöltik az 5. életévüket, és az állandó lakóhelyük Bécsben van. Ekkor állami vagy magánóvodába kell menniük. Az óvodai hétköznapok nagyon változatosak, de ismétlődő, biztos pontok is vannak. Ilyen például a tájékozódás (reggeli beszélgetés, napirend átbeszélése a gyerekek szintjén), a villásreggeli/büféreggeli, az irányított játék (festés, zene), a szabad levegőn mozgás, az ebéd, 12 Németország oktatási rendszere. http://193.225.140.3/eu25/nemet/oktatas.html (Látogatva: 2013. március 1.)

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 17 a pihenőidő 14 óráig, az egyéni foglalkozási lehetőségek, a játék és a mozgás, a szociális kapcsolatok fejlesztése. Minden gyermek iskolaköteles, aki szeptember 1-jéig betölti a 6. életévét. Svájc A legtöbb kantonban legalább 1 vagy 2 évig kötelező óvodai ellátásban részesülni, azaz általában 4 éves kortól teszik kötelezővé a beíratást (az április 30-ig a 4 éves kort betöltőknek). Beíratható továbbá az is, aki május 1. és július 31. között tölti be a negyedik évet. Gyakori a félnapos ellátás. A legtöbb kantonban az iskolarendszer mintájára működtetik az óvodákat, ennek következménye, hogy előiskolázásnak is hívják az óvodai nevelést. 13 Az óvoda támogatja a gyermek iskolára való felkészülését. Hangsúlyos tehát az önállóságra nevelés, a szociális és tárgykompetencia erősítése. Ez azonban nem szisztematikus, teljesítményközpontú, szelektáláson alapuló nevelést jelent. Az iskolaérettséget az óvodai nevelők állapítják meg az óvodai nevelés végén. Egyes kantonokban a szülőket illeti meg a jog, hogy a gyermek iskolaérettségéről döntsenek, máshol a kötelező beiskolázást egy bizottság állapítja meg, vagy harmadik variációként néhány kantonban iskolaérettségi tesztet végeznek. Az óvodai nevelésben az egyes szakterületeken (zene, környezet, nyelv, matematika) meghatározott célokat kell elérni, illetve vannak szakterületeken átívelő célok is (mozgásfajták, sikerek és kudarcok kezelése). Az óvodai ellátórendszerbe felvételi nélkül lehet bekerülni. 1999-ig önkéntes volt az óvoda, azóta több kanton kötelező óvodai nevelést vezetett be. 2010-ben a huszonhatból tizenöt kantonban volt kötelező a legalább egy éves óvodai nevelésben részesülés. Az óvodai ellátás ingyenes, a közösség finanszírozza. Dánia Dániában a kötelező oktatás az általános iskolát és a középiskola alsó tagozatát foglalja magában. Az iskoláskor előtti intézményes rendszer nem tartozik az oktatási rendszerhez. Az oktatás 7 éves korban kezdődik és 16 éves korig tart. A gyermek abban az évben válik tankötelessé, amely év augusztus 1-ig betöltötte a 7. életévét. A tankötelezettség tehát 9 évig tart, hiszen Dániában a középiskola elvégzése már nem kötelező. Az állami iskolákban a tanítás ingyenes, a magániskolákban a költségek 10 30%-át a szülők fizetik, 70 90%-át pedig az állam. A tanulók körülbelül 90%-a jár állami iskolákba. Dániában sok erdei iskola és hasonló reformpedagógiai intézmény van. Az első erdei iskola a Herning városától néhány kilométerre északra fekvő Örre nevű település mellett épült. A környezeti nevelés már a gyermekek iskola előtti időszakában is kiemelt program. Az általános iskola előtti időszak intézményrendszere néhány sajátos eltérést mutat a magyarországi gyakorlathoz képest. Dániában számos intézményi lehetőség van az iskola előtti időszak, azaz a 0-6 vagy 7 éves kor közötti korosztály számára: csecsemőotthon, ahova 0-hároméves korig mehetnek gyermekek; óvoda, a magyar gyakorlatnak megfelelően 3 7 évesek számára fenntartva; összevont intézmények, ahol a gyerekek 14 éves korukig tanulnak. Ezeket az intézményeket az állam támogatja, a költségek egy részét azonban a szülőknek kell állniuk. 13 A svájci rendszerről a Wikipedia: Bildungssystem in der Schweiz szócikkéből merítettük az adatokat, információkat. http://de.wikipedia.org/wiki/bildungssystem_in_der_schweiz (Látogatva: 2013. március 1.)

18 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... Külön iskola-előkészítő rendszert működtetnek, főként az óvoda-iskola átmenet megsegítése érdekében, az 5 7 éves kor közötti korosztály számára. Japán A japán oktatási rendszer négy szintre tagozódik. Az iskolaév április 1-jén kezdődik és március 31-én ér véget. A tanév harmadolva van, mely harmadok között vannak hosszabb szünetek (Japánban 14 állami ünnep van). Egy héten általában 5 tanítási nap van, de nem volt ez mindig így, ugyanis 2002-ig szombatonként is be kellett járniuk a nebulóknak egy fél napra. Ma már csak a felsőbb középiskolák némelyike rendeli be a tanulókat hétvégén. Az anyai iskola, ahogy a kisgyermekek otthoni ellátását hívja Gordon Győri János 14, és a hivatalos elemi iskola között a japán gyermekek nagy része óvodás. 5 és 6 éves kora között a gyermekek 95%-a jár óvodába. A kétféle óvodatípus közül az Oktatásügyi, Kulturális és Tudományos Minisztérium felügyelete alá tartozó óvodák inkább akadémikusabb jellegű, elsősorban a tanításhoz hasonlítható feladatot látnak el. A Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozók viszont elsősorban szociális profilúak. Ebben a típusban is jelentős oktató munka folyik, de elsősorban azért, hogy a korai, családi problémákból adódó különbségeket feldolgozzák. Az iskoláskorra ezek a gyerekek is ugyanolyan eséllyel indulnak el: a cél itt nem a tanítás, hanem a hátránykompenzáció. Az akadémikus jellegű képzést ami eltérő mértékben, de mindkét rendszerben fellelhető a minisztériumok nem tiltják, de nem is támogatják. Az utóbbi időben megnövekedett a kínálat az óvodák terén, hiszen a Waldorf- és a Montessori-elveken működő reformirányzatok iskolái óvodai ellátást is működtetnek; ez színesíti a palettát. Több kapcsolódási pontunk is van a japán óvodai rendszerrel. Évekkel ezelőtt a japánok nem véletlenül vették meg a Továbbfejlesztett Óvodai Nevelési Programot (TONEP), látva a magyarországi óvodák törekvéseit, eredményeit. 15 Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozott, amit a további felmérések is megerősítettek. Következtetések A világ országai között az oktatási rendszerek felépítése tekintetében áttekinthetetlenül sokféle lehetőség van. Vizsgált témánkat nézve a kisgyermekkori ellátórendszer vagy nem létezik, vagy különböző fenntartású lehetőségek közül lehet választani. Harmadik lehetőségként létezik ellátás, de nem tartozik az oktatási rendszerhez. Eltérő az óvoda kezdésének időpontja, vitatott az iskolába lépés optimális életkora is. Az ideális kor kérdésében kétfelé oszlik a különböző országok gyakorlata: a mielőbbi iskolai előkészítés ütközik meg a késői iskolakezdéssel. A két tendencia metszéspontján találhatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek külön programot javasolnak az átmenet megkönnyítésére. Az országok eltérő gyakorlata összefüggést mutathat azok kulturális sajátosságaival, vallott értékrendjével. A gyermek 4-5 éves korában szervezett iskolai előkészítő működtetése 14 Gordon Győri János: Mitől hatékony még a japán oktatás? A hivatalos oktatási rendszer tanítási óráin kívüli képzés és oktatás Japánban. Magyar Pedagógia, 1998. 4. szám. 276. 15 Kövér i. m. (67. j.)

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 19 hátterében az az élethelyzet húzódik, amikor az iskola lehetőséget kap, hogy átvegye a gyermeket a családtól, és ezáltal pótolja a kulturális, szociális és nevelési hiányosságokat, segítse a beilleszkedést, támogassa a bevándorlók korai beiskolázását, az emigránsok gyermekeinek nyelvtanulását, nyelvi szocializációját. Abban sincs egyetértés, hogy az óvodában melyek az elvárható viselkedési normák, értékek, s ezekhez milyen óvodai fejlesztő út visz. Farkas Aranka tanulmányában kitér az Amerikai Egyesült Államok és Japán óvodai gyakorlatának kulturális összehasonlító vizsgálatára. 16 II. JÓ GYAKORLATOK AZ EREDMÉNYES ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSÁBAN A kiválasztott jó gyakorlatok kellő megalapozottsággal kerültek a kutatói csapat látókörébe: az intézményi működés mutatószámainak alapos ismeretében kérdőív segítségével, valamint a személyesen felvett interjúkkal jutottak adatokhoz. Szempont volt, hogy az ország több régióját érintve keressék meg az intézményeket (ezek földrajzi elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja). 2. ábra: A kiválasztott jó gyakorlatok földrajzi elhelyezkedése 16 Farkas Aranka: Óvodából az iskolába. Az óvoda-iskola átmenet kérdései. In: Kisgyermekek, nagy problémák. 4 9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve (A48), Budapest, RAABE Kiadó, 2011. 5.

20 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... Természetesen nemcsak a földrajzi elhelyezkedésre, hanem a településszerkezet sokféleségére is figyeltek: a főváros mellett megjelenik megyeszékhely, megyei jogú város, község és párszáz fős kistelepülés is. A jó gyakorlatok között található budapesti és közép-magyarországi, de választottak hátrányos helyzetű régiókban levőket is, mint például a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarország településein működőket. Az intézmények között vegyesen található óvoda és többcélú intézmény. Van köztük önkormányzati fenntartású, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó, egyházi fenntartású és magánóvoda is; a városiaknál belvárosi és külterületi. Elsődleges cél volt a szempontok széles skálájának való megfelelés. 1. Jó gyakorlatok elemzése A jó gyakorlatok elemzése kilenc szempont alapján zajlott. A szempontsor összhangban van az eredményesség kritériumrendszerével. Városi Óvodai Intézmény, Kisújszállás 17 2. táblázat. A jó gyakorlat elemzési szempontsora és szakértői megállapítások Elemzési szempontok Tartalmaz-e módszertani innovációt? Az intézmény a leendő óvodások számának tervezéséhez statisztikai adatelemzést is alkalmaz. Ovi-suli munkaközösség létrehozása a gyerekek folyamatos és módszertanilag megalapozott támogatása érdekében. Nagycsoportos életkorban hangsúlyt kap a tanulás tanulása, a problémamegoldó képesség és az együttműködési készség fejlesztése. Megvalósul-e többféle pedagógiai, módszertani rendszerelem összekapcsolódása? Minden szervezési egységük a pedagógiai kultúra sokféleségét mutatja (munkaközösségi együttműködés, hospitálás, módszertani műhelymunka, esetmegbeszélés stb.). A folyamatszabályozáshoz szükséges eljárásrend-szintű szabályozók ki vannak dolgozva? A munkaközösségek éves tervezése a korábbi szakmai tapasztalatok alapján történik; a jó gyakorlat megjelenik az intézményi szintű dokumentumokban is. A partneri igény és elégedettség mérések aktív gyakorlata megtalálható az intézmény mindennapi szakmai működésében. Hordoz-e szervezetfejlesztési elemeket? Új szervezeti elem a közös munkaközösség, ami megtalálható mindkét intézmény struktúrájában. Az intézmény rendszerszintű gondolkodásmódja példaértékű. Előidéz-e egész intézményre kiterjedő szemléletváltozást? Igen, az intézmény folyamatos innovatív munkát végez, ez megköveteli a rugalmas feladatvégzést, problémakezelést. Hozott-e attitűdváltást az intézményi működés bizonyos részeiben? Igen; a jó gyakorlatban közreműködő pedagógusok akkor hatékonyak, ha hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, és pozitív attitűdjük van, mint jelen esetben is. 17 A jó gyakorlat megismerésében közreműködött a Városi Óvodai Intézményből Ponyokainé Rab Judit intézményvezető.

Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... 21 Elemzési szempontok Mennyire továbbfejleszthető? Szükséges lenne a két intézmény együttműködésének módszertani tervét kidolgozni, véghezvinni a teljes körű folyamatszabályozást (videóra rögzített órák elemzése, módszertani kisfilm készítése, a kéttanáros modell használata az óvoda-iskola átmenetben érintett óvodás és iskolás csoportok esetében is stb.). Megvalósulása mennyiben személyfüggő? Mindkét intézmény 100%-os részvétele a biztosíték arra, hogy a jó gyakorlat nem személyfüggő. Igényel-e hálózati együttműködést, szakmai csapatmunkát? A tanítókkal való kapcsolat erősítése az óvodai fejlesztés (iskolai) folytonossá tételéhez. Tanórai szinten jelentkező hatékony együttműködés a két intézmény pedagógusai között. Jó gyakorlat kialakításának oka, háttere A partnerek körében végzett elégedettségmérések az iskolai tanítók részéről alacsonyabb elégedettséget mutattak az utóbbi években. Ennek oka, hogy a tanítók nem láttak bele az óvodai fejlesztésbe, ezért olyan elvárásokat fogalmaztak meg, melyek nem illeszkedtek az óvodai nevelés gyakorlatához. Jó gyakorlathoz kapcsolódó tevékenységek, szervezési elemek Tevékenység, elem megnevezése Kölcsönös hospitálások, látogatások egymás intézményeiben A hospitálási tapasztalatok megbeszélése Közös programok A gyermek fejlődésének nyomon követése Rövid leírása, kifejtés A jó gyakorlat célja: az óvoda és az általános iskola együttműködésének, szakmai együtt gondolkodásának segítése, módszerek összehangolása, az óvoda-iskola átmenet támogatása, az iskolai beilleszkedés segítése, a gyermekek utókövetésének megvalósítása. A kidolgozott jó gyakorlat gyermekközpontú pedagógiai eljárásokat tartalmaz. Segítségével eredményes szemléletformálás valósítható meg a pedagógusok körében a gyermekek töretlen személyiségfejlődésének elősegítésére. Az iskolákkal együttműködve kialakítható az a szemlélet, hogy az első osztályba lépve a gyermekek fejlesztése az óvodai módszerekhez igazodjon, azt folytatva és továbbfejlesztve alakítsa ki a gyermek az új környezetben való biztonságérzetét, amely alapja lehet az eredményes iskolai tanításnak, tanulásnak. A kudarc nélküli átmenet megvalósulását az biztosíthatja, ha a pedagógusok együttműködőek e módszerek, eljárások megfigyelésében, megvitatásában, alkalmazásának segítésében, az átmenet kérdéskörét egységessé tevő szabályzat elkészítésében, valamint a települési intézmények teljes körét lefedő, kompetenciaalapú nevelés felvállalásában.

22 Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyteremtés... Résztvevők, érintettek köre Óvodai csoportok, iskolába készülő óvodás gyerekek, óvónők, első és második osztályos gyerekek, tanítók, szülők. Kapcsolódó dokumentáció Bemenet: partneri mérések. Folyamat/Kimenet: Ovi-suli munkaközösség dokumentációja, fotók. Átvételhez: jó gyakorlat átvételét, bevezetését segítő dokumentáció, sablonok, fotók. Időbeni megjelenése A jó gyakorlat a nevelési évre tervezetten valósul meg, szeptembertől júniusig. Az előre tervezett tevékenységek az intézmények között összehangoltan valósulnak meg havi, kéthavi rendszerességgel. A jó gyakorlat megvalósításának eredményei Partneri elégedettségmérés eredményei javultak. Gyermekek, szülők iskolakezdéssel kapcsolatos félelmei csökkentek. Eredmények, intézményi munkáról kialakult vélemények javultak. Közös pályázati tevékenységek, szakmai együttműködések alakultak ki. Összehangolt, jó hangulatú közös programok valósultak meg. A programok sok résztvevővel zajlottak. Feltételrendszer, eredmények Speciális környezeti feltételt nem igényel, mivel az óvodai helyszínek mellett iskolai és egyéb lakóhelyi színtereken valósul meg: általános iskolák, művelődési ház, könyvtár stb. Szakmai feltételként megállapítható, hogy a jó gyakorlat azokon a településeken alkalmazható, ahol a gyermekek érdekében az óvoda és az iskola vezetése, pedagógusai hajlandóságot mutatnak az együttműködésre. Fontos tényező az érintettek pozitív hozzáállása. A jó gyakorlat egyaránt működtethető vegyes életkori szervezésű és homogén óvodai csoportban. Az eredmények: egymásra épülő tevékenységek, módszerek alkalmazása, az intézményfokozatok közötti problémamentes átmenet biztosítása, a gyermekek személyiségfejlődésének elősegítése, a tanulás tanulása, a szociális kompetenciák, valamint a kommunikáció területén; a gyermekek problémamegoldó képességének, együttműködési készségének a fejlődése.