Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április
Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program Készült Algyő Nagyközség Önkormányzatának megbízásából Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Felelős tervező: Galli Károly vezető projektmenedzser Munkatársak: Gajáry Gábor Horváth Kinga Veres László 2004. április 2
Tartalomjegyzék: A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INDOKLÁSA... 5 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE... 6 ALGYŐ SWOT ANALÍZISE... 8 ALGYŐ SWOT ANALÍZISRE ALAPOZOTT STRATÉGIÁJA... 10 ALGYŐ JÖVŐKÉPE... 10 PROBLÉMA, ERŐSSÉG CÉL MÁTRIX... 14 CÉLFA... 16 ALGYŐ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA... 17 STRATÉGIAI PROGRAM... 18 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV... 19 I. A HELYI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉS DIVERZIFIKÁLÁSA... 21 I/1. ÚJ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGŰ TELEPHELYEK KIALAKÍTÁSA... 23 I/1.1. Az Algyő Park betelepítése, fejlesztése... 25 I/1.2. Új ipari-logiszikai területek kialakítása... 29 I/2. A HELYI IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK ÉS REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK FEJLESZTÉSE... 31 I/2.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése... 32 I/2.1.1. A fürdő és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése... 33 I/2.1.2. A Tisza-parti rekreációs területek fejlesztése... 34 I/2.2. Az idegenforgalmi fogadókapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztése... 38 I/2.3. Kiegészítő turisztikai programok fejlesztése... 40 I/2.4. Az idegenforgalom helyi intézményi hátterének kialakítása... 41 I/3. TELEPÜLÉSI MARKETINGTEVÉKENYSÉG ERŐSÍTÉSE... 42 I/3.1. Marketingstratégia kidolgozása... 42 I/3.2. A célcsoportban található potenciális partnerek céltudatos keresése... 43 I/4. A MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA... 44 I/4.1. A mezőgazdasági kistermelők közötti integráció megteremtése, erősítése... 45 I/4.2. A termelők informáltságának, szakismeretének javítása, a legkedvezőbb hasznosítási mód támogatása, beruházások ösztönzése... 46 II. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 47 II/1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 47 II/1.1. Külső közlekedési kapcsolatok javítása... 47 II/1.2. A belterületi út- és kerékpárhálózat fejlesztése... 49 II/2. A SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS CSAPADÉKVÍZELVEZETÉS FEJLESZTÉSE... 50 II/2.1. A szennyvíztisztítás III. fokozatának kiépítése... 50 II/2.2. A csapadékvíz-elevezető rendszer fejlesztése... 50 II/3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE... 50 II/3.1. Lakásállomány fejlesztése, bővítése... 51 II/3.2. Új falufőtér kialakítása... 52 II/3.3. A hagyományos építészeti értékek feltárása, védelme, megőrzése... 52 II/4. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME, FEJLESZTÉSE... 53 II/4.1. Szennyezések feltárása, felszámolása és a megelőző intézkedések hangsúlyának növelése.. 54 II/4.2. Zöldfelületi rendszer elemeinek összehangolt fejlesztése... 55 III. A HELYI KULTÚRA, OKTATÁS, SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALÁNAK FEJLESZTÉSE... 56
III/1. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE... 56 III/1.1. Az óvoda fejlesztése... 57 III/1.2. Az általános iskola fejlesztése... 58 III/2. A HELYI KULTÚRA FEJLESZTÉSE... 58 III/2.1. A Faluház fejlesztése... 59 III/2.2. Az Algyői Könyvtár és Tájház fejlesztése... 59 III/3. A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE... 60 III/3.1. A szociális ellátás fejlesztése... 60 III/3.2. Az egészségügyi ellátás fejlesztése... 61 MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAIRÓL 62 4
Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. 27. pontja szerint Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INDOKLÁSA Az egyes térségek és települések a globalizálódó világban rendkívül sokrétű társadalmigazdasági kapcsolatok rendszerében működnek. Ahhoz, hogy az egyes települések kapcsolódjanak a globális társadalmi-gazdasági rendszerekbe, meg kell határozzák szerepüket, helyüket és jövőjüket ebben a bonyolult kapcsolati rendszerben, definiálniuk kell egyedi fejlődési irányukat. A településfejlesztési koncepció feladata, hogy feltárja Algyő adottságait, a megoldásra váró problémákat és azokat az erősségeket, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet. Meghatározza Algyő távlati jövőképét és az ehhez kapcsolódó fejlesztési céljait és a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. Hosszú távra (10-15 év) megalapozza Algyő társadalmi-gazdasági fejlesztését. A cél az, hogy a fejlesztési elképzelések és irányelvek olyan rendszere kerüljön kidolgozásra, amely valóban hozzájárul a település kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és képes a mindenkori képviselő-testület számára iránymutatást nyújtani döntéseinek megalapozásához. A települési koncepció feladata a fentieken túl, hogy a fejlesztési elképzeléseket integrálja, valamint alátámassza a település által benyújtott pályázatokat, mintegy demonstrálja, hogy a fejlesztési igény a település hosszú távú tervének megvalósításához járul hozzá. A beadott pályázatoknak ugyanis nem csak a térségi, megyei, regionális elképzelésekhez való illeszkedés igényének kell megfelelni, hanem a települési szintűekhez való megfelelésnek is. A koncepció feladata, hogy a fejlesztési elképzelések olyan keretben kerüljenek megfogalmazásra, melyek illeszkednek az EU pályázati rendszerébe, illetve megfelelnek az elfogadott magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati ablakainak. 5
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE A Településfejlesztési Koncepció megalapozását a Helyzetértékelés munkarész jelenti, melynek lényegi összefoglalása a SWOT 1 analízis. Itt kerülnek meghatározásra a fő gyengeségek és erősségek, és a lehetőségek és a veszélyek, mint a településre jellemző legfőbb problémák és fejleszthető potenciálok. A gyengeségek és erősségek belső jellemzőket takarnak, a helyi adottságokat veszik számba, a gyengeségekre megoldást kell találni, az erősségekre pedig építeni lehet. A lehetőségek és a veszélyek a településre kívülről, a társadalmi-gazdasági környezetből érkező hatásokat jelentenek. A lehetőségeket meg kell ragadni, a veszélyek elkerülésére fel kell készülni. A Helyzetfeltárás alapján, valamint egy ideális jövő igényének figyelembevételével alakítható ki a település hosszú távú jövőképe. A jövőkép fölvázolja a hosszú távon elérendő kívánatos, a településre jellemző jövőbeli állapotot. A SWOT és a jövőkép alapján definiálható a fejlesztés stratégiája. A fejlesztési stratégia célrendszere a SWOT és a jövőkép alapján határozza meg a település céljait a cél-mátrix segítségével, mely a megoldandó problémákat (gyengeségek, veszélyek) és erősségeket (erősségek és lehetőségek) valamint az ezekre választ adó célokat fogalmazza meg. A stratégia célrendszere a cél-mátrixban megfogalmazott célok tematikus csoportosításával átfogó és specifikus célokat határoz meg. A célrendszernek, az átfogó és specifikus céloknak választ kell adniuk a SWOT-ban és jövőképben meghatározott problémákra és potenciálokra. A koncepció része a stratégiai program, mely a célfában lefektetett átfogó és specifikus célok rendezésével 3 fő fejlesztési prioritást határoz meg. A prioritásokhoz hozzárendelésre kerültek a specifikus célok, melyek megvalósulásához az adott prioritás hozzájárul. A prioritások sorrendjét a hozzárendelésre került specifikus célok száma határozza meg, minél több specifikus cél eléréséhez járul hozzá a prioritás, annál előrébb került a prioritások között. A prioritásokon belül intézkedések kerültek megfogalmazásra, ezek a prioritások megvalósulásához vezető eszközrendszert határozzák meg, kijelölve az utat a célok eléréséhez. Az intézkedésekhez konkrét fejlesztési javaslatok, projektjavaslatok kapcsolódnak. Ezek közvetve vagy közvetlenül a célok megvalósulását szolgálják. A fejlesztési javaslatok tulajdonképpen a koncepció végtermékei, olyan konkrét projekteket jelentenek, melyek végrehajtása a stratégiai program valóra váltását képezi. A projektek a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai nyújtotta pályázati lehetőségeken alapulnak. 1 SWOT angol mozaikszó. Jelentése: Erősségek Strengths, Gyengeségek Weaknesses, Lehetőségek Opportunities, Veszélyek Threats 6
Visszacsatolás monitoring Terra Studio Kft. ALGYŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE HELYZETÉRTÉKELÉS MI A HELYZET? Mire lehet építeni, és mit kell megoldani? SWOT-analízis JŐVŐKÉP KONCEPCIÓ MIT AKARUNK? Melyek az elérendő célok? HOGYAN? Hogyan érhetők el a célok? ÁTFOGÓ CÉLOK SPECIFIKUS CÉLOK P R I O R I T Á S O K I N T É Z K E D É S E K STRATÉGIAI PROGRAM 7
ALGYŐ SWOT ANALÍZISE Erősségek Hazánk legnagyobb szén-hidrogén kitermelő központja, MOL Rt. telephellyel Sok fejlett ipari kis- és középvállalkozás működik, elsősorban a MOL Rt.-hez kapcsolódva A település jó eséllyel gyógyvízzé minősíthető termálvízvagyonnal rendelkezik A magas helyi iparűzési adó bevételek jó gazdálkodási feltételeket teremtenek Alacsony munkanélküliség, magas foglalkoztatottság, nagyszámú, viszonylag biztos ipari munkahely jellemzi a helyi munkaerőpiacot Fejlett a műszaki infrastruktúra (víz, gáz, csatorna) hálózat, és magas a lakossági ellátottság Városi minőségű, de annál a lakosság számára olcsóbb közmű-szolgáltatások jellemzők Kedvező fekvés, közelség és jó közlekedési kapcsolatok a környező megyei jogú városok irányába Új településközpont kialakítása és fejlesztése indult meg Infrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre Az önkormányzat aktív telek- és lakáspolitikát folytat Intenzív, támogatottságot élvező kulturális intézményhálózat működik Fiatal, kismértékben növekvő létszámú népesség jellemzi A Tisza-part és a holtágak kínálta környezet alkalmas a rekreációs idegenforgalmi tevékenységre Gyengeségek Az egyoldalú helyi gazdaságszerkezetben alacsony a szolgáltatások aránya A szénhidrogén-bányászat és a feldolgozás miatt jelentős a környezetterhelés, elsősorban talaj- és légszennyezés Nincs kialakult központja a településnek, a településszerkezet két funkcionális központ köré szerveződik A természetes és mesterséges határok miatt szűkek, behatároltak a településfejlesztés területi igényei A településen az idegenforgalmi infrastruktúra, szolgáltatások fejlettségi szintje alacsony Az alapfokú közoktatási hálózat fejlesztésre szorul A mezőgazdasági tevékenység helyi lehetőségei nem kedvezők (kitermelőipar környezetszennyezése, az öntözés és szövetkezés hiánya, kedvezőtlen tulajdonviszonyok) A belterületi úthálózat minősége nem megfelelő Hiányzik a közvetlen összeköttetés Sándorfalva irányába 1-2 évtizeden belül viszonylag rövid időszak alatt az aktív népesség aránya jelentősen lecsökken és megnő az eltartott időskorú népesség létszáma 8
Lehetőségek Az EU csatlakozással növekszik a befektetői érdeklődés Dél-Alföld és Algyő, mint célterület iránt A vízi és kerékpáros turizmus világszerte egyre növekvő turisztikai ággá válik A termálturizmus iránti igény növekedése a tervezett fürdő, és Algyő számára új perspektívát teremt Az M5, az M43- és az új Tiszai-híd, valamint az M47 megvalósulásával Algyő közúti elérhetősége tovább javul A szuburbanizációs folyamat továbbra is folytatódik Szeged környékén Veszélyek Az egyoldalú gazdaságszerkezet miatt a település gazdaságát a konjunkturáliságazati változások nagymértékben veszélyeztetik Helyi ipari, és ipari eredetű folyóvízi környezetszennyezés, valamint árvíz haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas 9
ALGYŐ SWOT ANALÍZISRE ALAPOZOTT STRATÉGIÁJA ALGYŐ JÖVŐKÉPE A település jövőképének meghatározása a jövőbeni fejlődési folyamat eredményének prognózisa, melynek alapját a helyzetfeltárásban megjelölt alapadottságok: az erősségek, gyengeségek és a lehetőségek, veszélyek jelentik. A jövőképnek reálisnak, ugyanakkor merésznek, optimistának is kell lennie, egyszerre kell a valóságon alapulnia, de e mellett az elérhető legmagasabbra kell emelni a mércét, mert csak így ösztönözhető arra, hogy a maximumot hozza ki a település fejlesztéséből. Algyő jövőképe (10-15 év): Algyő gazdaságának gerincét továbbra is a kitermelőipar adja, amelyet kiegészítenek az ipar más, a helyi és közeli munkaerőn és ipari hagyományokon alapuló termelő ágazatai és a Magyarország déli, az EU délkeleti kapujában megtelepedő, a kedvező közlekedésföldrajzi adottságokat kihasználó logisztikai vállalkozások. A település bekapcsolódik a Tisza-menti, illetve a termálvízhez kötődő idegenforgalomba, növekvő lakossága számára pedig fenntartható, magas életminőséget biztosít. A SWOT-analízis, a jövőkép alapján és a cél-mátrix céljainak tematikus csoportosításával a következő átfogó célok kerültek meghatározásra: 1. Ipari hagyományokra alapozott, versenyképes, fenntartható és diverzifikált gazdaság kialakítása 2. A lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása A SWOT tábla elemzésével az átfogó célok további specifikus célokra bonthatók. Az átfogó és a specifikus célok egymással többféle módon kapcsolódnak. Vannak olyan specifikus célok, melyek csak az egyik átfogó cél megvalósításához kötődnek, némelyik specifikus cél azonban mindkét átfogó cél, tehát az ipari hagyományok megőrzéséhez és az egyoldalú iparszerkezet oldásához, valamint a lakosság életminőségének, életkörülményeinek javításához is hozzájárul. A célok rendszerét a Célfa ábrázolja. A stratégiaalkotás során az erősségekre helyeztük a hangsúlyt, a legtöbb specifikus cél az erősségeken alapul. E mellet a gyengeségekre alapozott specifikus célok száma is nagy, azonban a megoldandó problémák több esetben összekapcsolódnak egy erőséggel, potenciállal. (Például mind az a gyengeség, hogy településen az idegenforgalmi 10
infrastruktúra, szolgáltatások fejlettségi szintje alacsony, illetve mind az az erősség, hogy a Tisza-part és a holtágak kínálta környezet alkalmas a rekreációs idegenforgalmi tevékenységre azt támasztja alá, hogy a Tiszára alapozott idegenforgalmat fejleszteni szükséges. Sőt ehhez még az a lehetőség is társul, hogy a vízi és kerékpáros-turizmus növekvő turisztikai ágazattá válik.) A specifikus célok megvalósításához, eléréséhez fejlesztési prioritások, fejlesztési célterületek kerültek meghatározásra. Minden prioritáshoz hozzárendelésre kerültek azok a specifikus célok, melyek megvalósulásához az adott prioritás hozzájárul. A prioritások a településfejlesztés több specifikus céljának megvalósításához is hozzájárulnak. A fejlesztési célrendszer alapján az alábbi, a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz harmonikusan kapcsolódó prioritások kerültek meghatározásra: I. A helyi gazdaság versenyképességének növelése és diverzifikálása II. Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése III. A helyi kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése Az első prioritás a helyi gazdaság fejlesztését célozza. A helyi gazdaság jelenleg is fejlett, különösen más, 5000 fős településsel összehasonlítva. A foglalkoztatásban betöltött szerepe térségi jelentőségű, a MOL Rt. által végzett szénhidrogén-kitermelés és feldolgozás pedig országos jelentőségű. Éppen ebből adódóan ugyanakkor a helyi ipar jelenlegi struktúrája egyoldalú, a kitermelőipar, és a hozzá kapcsolódó iparágak-szolgáltatások dominálnak, ami kiszolgáltatottá teszi Algyő gazdaságát. Ezért a gazdaság színesítésével, diverzifikálásával új szektorok betelepülésének támogatásával kell a lassan, de fokozatosan csökkenő bányászati tevékenységek szerepét kiegészíteni, hogy, egyrészt a helyi gazdaság hosszú távú, fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődését, másrészt a foglalkoztatás magas szintjét biztosítsák. A helyi gazdaság diverzifikálása több elemre épül. Várhatóan még nagy távon is, 25-30 év, a szénhidrogén kitermelés dominál, ehhez kapcsolódó, de innovatív, magas technológiájú ipari tevékenységet célszerű a MOL területén kijelölt iparterületre telepíteni, elsősorban vegyipari, energiaipari cégek felé célszerű a marketing tevékenységet erősíteni. E mellett az Algyő Park Kft. területe más ipari fejlesztések számára elsőrangú telephelyeket kínál, ahová gépgyártó, műszergyártó, környezetvédelmi ipari, és építőipari cégek, vállalkozások betelepedése kívánatos, melyek részben együttműködhetnek a MOL Rt.-vel is. Az ipari fejlesztéseket indokolja, hogy a környező nagyvárosok elsősorban a kereskedelmi-logisztikai fejlesztések irányába mozdultak el. Az M43 megépülésével, a területek felértékelődésével új ipari-logisztikai bázis kialakítására is mód nyílik. A logisztika számára az M5, M43 és hosszú időtávban 11
gondolkodva az M47 csomópont teszi vonzóvá a terület. Természetesen a közeli Szegedi Logisztikai Központtal is együttműködésre kell törekedni a logisztikai funkciók megvalósításához. Elsősorban raktározási, kereskedelmi tevékenységek megtelepedésére van lehetőség, melyet Szeged és Hódmezővásárhely közelsége is alátámaszt. A gazdasági diverzifikáció egy másik eleme az idegenforgalom lehet, melynek fejlesztését a természeti adottságok, a Tisza, és a termálvízkincs teszi lehetővé. Egy Tisza-menti település mindennapi életében igen nagy fontosságú tiszai rekreációs területek, szabadstrand, csónakkikötő, horgászási lehetőségek megteremtése. Ugyanakkor ezek a tiszai területek nem csak a helyi lakosság igényeinek kielégítést szolgálják, hanem megfelelő minőség esetén az idegenforgalom alapjait is megteremtik. A termálkút fejlesztése kezdetben szintén helyi, később térségi, illetve turisztikai igényeket szolgálhat. A fürdőfejlesztés idegenforgalmi fejlesztése esetén jelentős versennyel kell számolni. A mezőgazdaság szintén fontos, bár kevésbé meghatározó területe a helyi gazdaság színesítésének. Az EU szabályozás és támogatási rendszer hatására átalakulás várható, a birtokszerkezetben koncentráció fog lezajlani, illetve a kistermelők összefogásának kell megvalósulnia ahhoz, hogy a mezőgazdaság hosszú távon is a helyi gazdaság egyik kevésbé jelentős, de kiegészítő ágazata maradjon. A helyi iparfejlesztést elsősorban a helyi munkaerőre kell alapozni, olyan tevékenységet célszerű támogatni, amely a lakosság képzettségének és igényeinek legjobban megfelel, vagy átképzéssel kedvezőbb jövedelmi viszonyokat teremt. Ugyanakkor számítani lehet a környező települések, illetve térség munkavállalóira is, a helyi gazdaság volumene már ma is olyan mértékű, hogy jelentős a környékről a beingázás. A MOL Rt., illetve más, helyi cégek ma is nagy számban foglalkoztatnak nem algyői lakosokat. A bejáró, ingázó munkavállalók ma nem jelentenek többlet terheket a település számára, a belterületre általában nem járnak be, de ezáltal helyi piacot sem jelentenek az algyői vállalkozásoknak. A helyi lakosság munkalehetőségeinek biztosítása mellett, azt kiegészítve a közelségre és jó közlekedési kapcsolatokra alapozva a térségi munkaerő kínálat bevonására is lehetőség van. A második és harmadik prioritás a helyi lakosság életminőségének javításához járul hozzá, e mellett a további betelepedéseket is támogatja. Tudomásul kell venni, hogy a településnek kevés értékes területe van, ezért nagyon gondosan, koncepciózusan kell a még szabad területek igénybevételét megtervezni. Az épített környezet fejlesztésében a további, lakóterületi telekkialakítás jelentkezik fő igényként. A városokból kiköltözni szándékozók, illetve remény szerint a jövőben magas technológiájú innovatív termelést irányító és végző szakemberek, menedzserek számára minőségi, jól ellátott lakóterület kialakítása javasolható. Magasan kvalifikált lakossággal a 12
település általános igényszintje is növekszik, igényesebb lesz környezetére, műveltségére, foglalkozására, településére. E célt szolgálhatja a természeti környezet védelme, fejlesztése is, mely a helyi lakosság igényei mellett az idegenforgalmi célokat, kellemes lakó és pihenő település képét hivatott szolgálni. Ennek elemei a rendezett településkép, a rendezett, virágos, parkosított közterek, a lakó és az ipari, a lakó és a főközlekedési utakat elválasztó zöld-terület, valamint a nagyon hiányzó Tisza-menti erdősáv. Folytatni kell a megkezdett falufőtér kialakítását, továbbfejlesztését is. A műszaki infrastruktúra fejlesztésében a legfontosabb feladat a belterületi közúthálózat minőségének javítása mellett a Sándorfalva Algyő kapcsolat kiépítése. Az algyői intézményhálózatnak egy gazdaságilag erős, virágzó, vonzó település lakosságának kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi szükségleteit kell kielégítenie. Az intézményhálózat modernizálására és a szolgáltatások, programok minőségének javítására van szükség. A fejlesztésnél azonban figyelembe lehet venni Szeged és Hódmezővásárhely közelségét is, ahol az algyői lakosság a kulturális, oktatás - képzés területén széles skálájú, magasabb szintű szolgáltatást is elérhet. Legsürgetőbb, bár nagy költséggel járó feladatot az új iskolaépület, a tornacsarnok és a tanmedence létrehozása jelenti. A fejlesztési stratégia a prioritásainak sorrendjét a fejlesztési célokhoz való hozzájárulás alakította ki, a több fejlesztési célhoz hozzájáruló prioritások kerültek előbbre a listán. A prioritások közül a helyi gazdaság versenyképességének növelése és diverzifikálása járul hozzá a legtöbb fejlesztési cél megvalósulásához, ez magyarázza első számú prioritását. A célok megvalósításának részletes, tematikus kifejtésére a prioritásokhoz kapcsolódó intézkedésekben kerül sor. A prioritásokhoz csatlakozó intézkedésekben a célok megvalósításának részletes kifejtése a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) pályázati lehetőségeinek figyelembevételével történt. Jellemzően olyan fejlesztési javaslatok, projektjavaslatok kerültek meghatározásra, melyek csatlakoznak az NFT operatív programjaihoz. Az intézkedések végén röviden bemutatásra kerültek a projektjavaslatokhoz tartozó NFT programok pályázati lehetőségei. 13
PROBLÉMA, ERŐSSÉG CÉL MÁTRIX A mátrix megmutatja, hogy az Algyőn jelentkező legfőbb Megoldandó Problémák (gyengeségek és veszélyek) megoldását milyen meglévő Erősségek (erősségek és lehetőségek) támogatják, és közös értelmezésükből hogyan definiálhatók a fejlesztés stratégiai céljai. Megoldandó probléma Erősség Stratégiai célok A természetes és mesterséges határok miatt szűkek, behatároltak a terjeszkedési lehetőségek Az egyoldalú helyi gazdaságszerkezetben alacsony a szolgáltatások aránya A természetes és mesterséges határok miatt szűkek, behatároltak a terjeszkedési lehetőségek Az egyoldalú gazdaságszerkezet miatt a település gazdaságát a konjunkturális-ágazati változások nagymértékben veszélyeztetik Az egyoldalú helyi gazdaságszerkezetben alacsony a szolgáltatások aránya A településen az idegenforgalmi infrastruktúra és a szolgáltatások fejlettségi szintje alacsony Ipari környezetterhelés, haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas Sok fejlett ipari kis- és középvállalkozás működik, elsősorban a MOL Rt.-hez kapcsolódva Ipari hagyományok Kedvező fekvés, közelség és jó közlekedési kapcsolatok a környező megyei jogú városok irányába Infrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre Az EU csatlakozással növekszik a befektetői érdeklődés Dél-Alföld és Algyő, mint célterület iránt Kedvező fekvés, közelség és jó közlekedési kapcsolatok a környező megyei jogú városok irányába Infrastruktúrával ellátott szabad ipari területek állnak rendelkezésre Az M5, az M43- és az új Tiszai-híd, valamint az M47 megvalósulásával Algyő közúti elérhetősége tovább javul Az EU csatlakozással növekszik a befektetői érdeklődés Dél-Alföld és Algyő, mint célterület iránt Sok fejlett ipari kis- és középvállalkozás működik, elsősorban a MOL Rt.-hez kapcsolódva Hazánk legnagyobb szén-hidrogén kitermelő központja, MOL Rt. telephellyel A település jó eséllyel gyógyvízzé minősíthető termálvízvagyonnal rendelkezik A termálturizmus iránti igény növekedése Jó gazdálkodási feltételek A Tisza-part és a holtágak kínálta környezet alkalmas a rekreációs idegenforgalmi tevékenységre A vízi és kerékpáros turizmus világszerte egyre növekvő turisztikai ággá válik Új ipari termelő vállalatok betelepítése, befektetői partnerkeresés A logisztikai szerepkör erősítése, befektetői partnerkeresés Az ipari hagyományok megőrzése, az egyoldalú gazdaságszerkezet oldása Termálvízvagyon hasznosítása, aktív idegenforgalmi marketingtevékenység A Tisza-menti rekreációs, idegenforgalmi adottságok kihasználása, aktív idegenforgalmi marketingtevékenység 14
Az alapfokú közoktatási hálózat fejlesztésre szorul A közoktatási hálózat fejlesztése A belterületi úthálózat minősége nem megfelelő, hiányzik Közúthálózat fejlesztése a közvetlen összeköttetés Sándorfalva irányába Nincs kialakult központja a településnek, a Új településközpont kialakítása és fejlesztése indult meg A faluközpont további fejlesztése településszerkezet két funkcionális központ köré szerveződik 1-2 évtizeden belül viszonylag rövid időszak alatt az aktív A szociális infrastruktúra fejlesztése népesség aránya jelentősen lecsökken és megnő az eltartott időskorú népesség létszáma Ipari image: ipari üzemek, talaj- és légszennyezés A szuburbanizációs folyamat továbbra is folytatódik További betelepedések ösztönzése, települési arculat Szeged környékén javítása Alacsony munkanélküliség, magas foglalkoztatottság, nagyszámú, viszonylag biztos ipari munkahely jellemzi a helyi munkaerőpiacot Az önkormányzat aktív telek- és lakáspolitikát folytat Intenzív, támogatottságot élvező kulturális intézményhálózat működik Fiatal, kismértékben növekvő létszámú népesség jellemzi Fejlett a műszaki infrastruktúra (víz, gáz, csatorna) hálózat, és magas a lakossági ellátottság Városi minőségű, de annál a lakosság számára olcsóbb közmű-szolgáltatások jellemzők Helyi ipari környezetterhelés magas, külső környezeti és Helyi és határon átnyúló környezetvédelemi fejlesztések árvíz haváriák bekövetkezési lehetősége viszonylag magas 15
CÉLFA Jövőkép: (Algyő fejlesztésének célrendszere) Algyő gazdaságának gerincét továbbra is a kitermelőipar adja, amelyet kiegészítenek az ipar más, a helyi és közeli munkaerőn és ipari hagyományokon alapuló termelő ágazatai és a Magyarország déli, az EU délkeleti kapujában megtelepedő, a kedvező közlekedésföldrajzi adottságokat kihasználó logisztikai vállalkozások. A település bekapcsolódik a Tisza-menti, illetve a termálvízhez kötődő idegenforgalomba, növekvő lakossága számára pedig fenntartható, magas életminőséget biztosít. Átfogó célok: Ipari hagyományokra alapozott, versenyképes, fenntartható és diverzifikált gazdaság kialakítása Specifikus célok: A lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása Új ipari termelő A logisztikai Az egyoldalú Aktív Aktív Termálvíz- A Tisza-menti A közúthálózat Az új A szociális Települési Helyi és vállalkozások szerepkör gazdaság- befektetői idegenforgalmi rekreációs, fejlesztése faluközpont vagyon egészség- arculat javítása határon betelepítése fejlesztése szerkezet partnerkere- marketing hasznosítása idegenforgalmi további ügyi és átnyúló megváltozta- sés tevékenység adottságok fejlesztése közoktatási környezet- tása kihasználása infrastruktúra védelemi fejlesztése fejlesztések 16
ALGYŐ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (a stratégiai célok és a fejlesztési prioritások, illetve a közöttük lévő kapcsolatok) Átfogó célok Ipari hagyományokra alapozott, versenyképes, fenntartható és több lábon álló helyi gazdaság kialakítása Specifikus célok Új ipari termelő vállalkozá sok betelepíté se Prioritások I. A helyi gazdaság versenyképességén ek növelése és diverzifikálása II. Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése III. A helyi kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése A logisztikai szerepkör fejlesztése Az egyoldalú gazdaságs zerkezet megváltozt atása Aktív befektetői partnerker esés Aktív idegenfor galmi marketing tevékenys ég Termálvízva gyon hasznosítása A Tisza-menti rekreációs, idegenforgalmi adottságok kihasználása A lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása A közútháló zat fejlesztése Az új faluközpont további fejlesztése A szociális, egészségügyi és közoktatási infrastruktúra fejlesztése Települési arculat javítása Helyi és határon átnyúló környezetvédelem i fejlesztések 17
STRATÉGIAI PROGRAM I. A helyi gazdaság versenyképességének növelése és több lábra állítása I/1. Új ipari-logisztikai telephelyek kialakítása I/1.1. Az Algyő Park betelepítése, fejlesztése I/1.2. Új ipari-logiszikai területek kialakítása I/2. A helyi idegenforgalmi adottságok és rekreációs lehetőségek fejlesztése I/2.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése I/2.2. Az idegenforgalmi fogadókapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztése I/2.3. Kiegészítő programok fejlesztése I/2.4. Az idegenforgalom helyi intézményi hátterének kialakítása I/3. Települési marketingtevékenység erősítése I/3.1. Marketingstratégia kidolgozása I/3.2. A célcsoportban található potenciális partnerek céltudatos keresése I/4. A mezőgazdaság versenyképességének fokozása I/4.1. A mezőgazdasági kistermelők közötti integráció megteremtése, erősítése I/4.2. A termelők informáltságának, szakismeretének javítása, a legkedvezőbb hasznosítási mód támogatása II. Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése II/1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése II/1.1. Külső közlekedési kapcsolatok javítása II/1.2. A belterületi út- és kerékpárhálózat fejlesztése II/2. A szennyvíztisztítás és csapadékvíz-elvezetés fejlesztése II/2.1. A szennyvíztisztítás III. fokozatának kiépítése II/2.2. A csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése II/3. Lakóövezeti fejlesztések II/3.1. Lakásállomány fejlesztése, bővítése II/3.2. Új falufőtér kialakítása II/4. A táj és természeti környezet esztétikumának, tisztaságának védelme, fejlesztése II/4.1. Szennyezések feltárása, felszámolása és a megelőző intézkedések hangsúlyának növelése II/4.2. Zöldfelületi rendszer elemeinek összehangolt fejlesztése III. A helyi kultúra, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztése III/1. Az oktatási intézmények fejlesztése III/1.1. Az óvoda fejlesztése III/1.2. Az általános iskola fejlesztése III/2. A helyi kultúra fejlesztése III/2.1. A Faluház fejlesztése III/2.2. Az Algyői Könyvtár és Tájház fejlesztése III/3. A szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése III/3.1. A szociális ellátás fejlesztése III/3.2. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 18
A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 2 Magyarország Európai Uniós tagságának egyik eredményeként 2004-2006 között jogosulttá válik mintegy 1100-1600 Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) köztük Magyarországnak - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kellett dolgozniuk, és az Európai Bizottság elé kellett terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat. Csak ezt követően vehetők igénybe a Strukturális Alapok támogatásai. Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő ún. Operatív Programok fogják össze. Az NFT egy olyan egységes koncepció, mely Magyarország a számára megnyíló Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. Az Operatív Programok csak azon intézkedéseket fejtik ki részletesen, melyek finanszírozására Magyarország uniós forrásokat kíván igénybe venni. A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, ahol a minisztériumoktól kapott információk alapján a magyar gazdaság és társadalom állapotát vázolja fel a dokumentum. Ez alapján készült a stratégia. Az ún. nemzeti SWOT alapján Magyarország erősségei és gyengéi, lehetőségei és veszélyei kerültek meghatározásra. Ezen elemzés alapján került kialakításra a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, illetve az adott periódushoz kapcsolódó fő célja: az Unióhoz képest mért, illetve az országon belüli területi fejlettségi különbségek csökkentése. Az ezt alátámasztó, ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének erősítése; a foglalkoztatottság növelése és humánerőforrás-fejlesztés; illetve a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A specifikus célok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Terv négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, melyek a következők: Gazdasági verseny-képesség; Emberi erőforrások; Infrastruktúra; Mezőgazdaság és vidék-fejlesztés. A fenti célok elérésére kialakított intézkedés-csomagok 5 Operatív Program keretében fogalmazódnak meg. Ezek a következők: A Humánerőforrás fejlesztése Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerőpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való 2 A fejlesztési koncepció mellékletében bemutatjuk a NFT operatív programjainak struktúráját, pályázati ablakait. 19
belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja továbbá a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület. A Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program (GVOP) a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, és növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) céljai, a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célul tűzi ki környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését. A Regionális Operatív Program (ROP) célja az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térségés településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. Az öt operatív programból négy tehát ágazati jellegű, 1 területi szempontokat érvényesít. Az operatív programok intézkedéseket fogalmaznak meg, ezeken az intézkedéseken alapulnak a 2004 első felében megjelenő pályázati kiírások. 20
I. A HELYI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉS DIVERZIFIKÁLÁSA Algyő a rendszerváltást követően is megőrizte ipari jellegét. Ez mind a helyi ipar termelékenységében, mind modern technológiák alkalmazásában, mind a foglalkoztatásban megnyilvánul. Az ipar működése és a helyi munkaerő ipari hagyományai ma is komoly értéket képviselnek, melyek a jövő fejlesztéseinek alapját is képezik. Az algyői gazdaság azonban nagyon erősen a kitermelőipartól, illetve a MOL Rt-től függ. A gazdaságszerkezet egyoldalúságát a konjunkturális változások, a technológiai fejlődés új vívmányai, a tulajdonosi érdekek megváltozása, és az esetleges haváriák alapvetően változtathatják meg, veszélybe sodorva a település pénzügyi alapját és a helyi foglalkoztatás bázisát. Ezen negatív forgatókönyvek kiküszöbölése csak a település gazdaságának tudatos fejlesztésével érhető el. A település hosszú távú gazdasági fejlesztése megköveteli a helyi ipar további fejlesztését, diverzifikációját annak érdekében, hogy a foglalkoztatottságot megőrző, vagy növelő, biztos, több lábon álló bázisú termelő szektor jöjjön létre. Ezért szükség van a település gazdasági szerkezetében az egyoldalú függés mérséklésére, a kitermelőipar túlsúlyának oldására, más ipari tevékenységek térségbe vonzására, a szolgáltatási szektor, illetve az idegenforgalom erősödésére. A település vállalkozásainak jövőjében méretüktől, tevékenységi körüktől függően több fejlődési irány képzelhető el. A kitermelőipar, vagy a gázfeldolgozás-tárolás várhatóan továbbra is fontos eleme marad az algyői gazdaságnak, de az energiahordozó készletek kimerülése az elkövetkező időkben egyre inkább érzékelhető lesz. A MOL Rt. a telephelyen elsősorban a gázfeldolgozást, tárolást fejleszti tovább, a jövőben egyre inkább ez fogja jelenti a helyi ipar és foglalkoztatás bázisát. A MOL Rt. és az önkormányzat közös érdeke, hogy a vállalati politikában kinyilvánított, illetve az EU által megkövetelt fenntartható fejlődés elve a gyakorlatban érvényre jusson, és a lehető legkisebb mértékű környezeti terhelés mellett folytassa a vállalat a tevékenységét. A kitermelés fokozatos visszaesése miatt a környezeti terhelés is csökkenni fog. Meg kell kezdeni a kimerült kutak környezeti rekultiválását is. A kitermelés csökkenése a MOL Rt.-hez kötődő vállalkozások között is változásokat fog okozni, a szűkülő szolgáltatási-karbantartási piac növekvő versenyt eredményez. A meglévő kis- és középvállalkozások kénytelenek lesznek vagy tevékenységi profiljaikat, vagy piacaikat bővíteni. Azok a vállalkozások maradhatnak talpon, melyek ezekben a jelenleg biztosnak látszó piacon is növelni tudják versenyképességüket. Ennek feltétele a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, a környezeti szempontok 21
figyelembevétele. A legsikeresebb vállalkozások számára továbbra is fontos és biztos piacot jelent majd a MOL Rt., és megbízásaik jelentős részét teszi ki. Ugyanakkor a vállalkozások profiljukat bővítve és a külső piacokra lépve új bevételi forrásokat is szerezhetnek, így erősíthetik piaci helyzetüket. A környezeti kármentesítés a kitermelés csökkenésével párhuzamosan, új helyi piaci lehetőséget teremt a vállalkozásoknak. A környezet-mentesítéssel, rekultivációval foglalkozó cégek növekvő szerepe prognosztizálható. Mivel a Dél-Alföldön számos rekultiválásra váró szén-hidrogén kút található, a betelepülő cégek egyik célcsoportját a rekultivációval foglalkozó cégek alkotják. A helyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi vállalkozások fejlődését veszélyezteteti a közeli Szeged és Hódmezővásárhely élénk gazdasági élete. A helyi kereskedelmi vállalkozásoknak versenyben kell maradni a térség nagy szupermarketjeivel, a bevásárló és szórakoztató központokkal, így csak a kisebb, alapárucikkeket, illetve nagyon speciális árucikkeket árusító üzletek képesek talpon maradni. A helyi ipar fejlesztése a település jövőjének legfontosabb tényezője, fejlesztését megalapozza: A 2x2 sávos 47. sz. főút Az M5 és az M43 tervezett nyomvonala, közlekedési csomópontok (M5-M43, M43-M47) Az algyői ipartelep, vasúti sínnel, szabad, infrastruktúrával ellátott területekkel Ipari hagyományok, képzett munkaerő Valamint, hogy a környező városok a logisztika, a kereskedelem fejlesztésének irányába mozdultak el. Az ipar fejlesztéséhez szükséges innovációt a hagyományok, és a szén-hidrogén iparág biztosítja. E mellett felsőfokú intézményekkel is törekedni kell szorosabb kapcsolatok kialakítására. A helyi ipar szerkezetének változása, a technológiai modernizáció és az ipari innováció előretörése új iparágak megtelepedését követeli meg. Ipari működőtőke beruházások révén jöhet létre a település új, környezetbarát ipara, mely a munkaerő alkalmazásában, elhelyezkedési esélyeiben, jövedelmi viszonyaiban és helyi karrierlehetőségeiben egyaránt a település gazdasági versenyképességének növekedésért eredményezi. A működőtőke beruházások megtelepítésének leghatékonyabb helyi eszköze új ipari-szolgáltató telephelyek létrehozása. Az idegenforgalom fejlesztése is hozzájárul a helyi gazdaság bázisának szélesítéséhez. A Tisza part, rekreációs szolgáltatások vagy a fürdő fejlesztése az idegenforgalom helyi szerepének növekedését, a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban is növekvő súlyt eredményez a helyi gazdaság szerkezetében. 22
A mezőgazdaság kevésbé meghatározó iránya a helyi gazdaság színesítésének, de az EU szabályozások, támogatások hatására, a kistermelők összefogása vagy a birtokkoncentráció megvalósulása esetén a mezőgazdasági ágazat, a vállalkozások hosszú távon is meglévő, de kevésbé jelentős részei lesznek a helyi gazdaságszerkezetnek. I/1. ÚJ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGŰ TELEPHELYEK KIALAKÍTÁSA A helyi ipar fejlesztésének két fő eleme van: az új vállalkozások betelepítése és a meglévő ipar fejlesztése. A meglévő ipar fejlesztése elsősorban a működő iparvállalatok saját üzleti döntéseitől függ, amire közvetett eszközökkel az önkormányzat is befolyással lehet. Az új vállalkozások betelepítése kapcsán a legfontosabb szempont a településfejlesztés hosszú távú érdekeinek előtérbe állítása. Ezen belül a területek fejlesztésében több elvnek is érvényesülnie kell: 1. A helyi gazdaság diverzifikálása 2. Új munkahelyek teremtése 3. Környezetbarát technológiát alkalmazó cégek preferálása Az érdekek előtérbe állítása azt jelenti, hogy a fenti szempontok figyelembe vételével kell döntéseket hozni az egyes potenciális befektetők preferálása, a földterületek esetleges tartalékolása, az ingatlanár meghatározása és kedvezmények biztosítása kérdéseiben. Az elvek indoklása 1. A helyi gazdaság diverzifikálása tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyik fő cél a MOL Rt.-től való egyoldalú (gazdasági, foglalkoztatási, stb.) függés mérséklése, ezért elsősorban támogatható a közepes és nagyvállalkozások minden ágazat (figyelembe véve a 3. prioritást), de kiemelten az ipari hagyományokra és helyi, vagy helyben feldolgozott erőforrásokon alapuló ágazatok (pl.: energiaszektor, vegyipar, gépgyártás, műszergyártás, környezetvédelmi iparszolgáltatás) betelepedése. a kedvező közlekedési helyzetet kiaknázó logisztikai vállalkozások A közép és nagy vállalatok preferálásának indoklása: a közép- és nagyvállalatok megtelepedése igen nagy presztízsnyereséget jelent a településnek, és pozitív hatással van mind további nagyobb cégek, mind kis vállalkozások betelepülésére, illetve a meglévő kisvállalkozások piaci lehetőségeinek bővítésére általában magas szintű technológiát honosítanak meg 23
helyi szinten jelentős létszámú új munkahelyet létesítenek élénkítik a belső keresletet, a kereskedelem és a szolgáltatói szektor növekedését eredményezik jelentős helyi adóbevételeket teremtenek. Az ipari hagyományokon és helyi, vagy helyben feldolgozott erőforrásokon alapuló ágazatok preferálásának indoklása: A település egyik legfőbb, dél-alföldi egyedisége az ipar kiemelkedő foglalkoztatási részaránya. Ez a helyi, illetve környékbeli képzett és megbízható ipari munkaerő a betelepülők számára is fontos vonzótényező. A helyi és helyben feldolgozott erőforrások alapján mód nyílik további, a földgázt, és a kőolajat alapanyagként feldolgozó iparágak fejlesztésére. Így például a Magyar Energia Hivatal terveiben szerepel egy kombinált ciklusú, gázos üzemeltetésű, 187 MW kapacitású erőmű létesítése Algyőn. A vegyipar szintén az ásványkincsek egyik felhasználója lehet. E mellett további, az energiaszektort kiszolgáló műszergyártásban, gépgyártásban, vagy folyamatirányításban tevékenykedő vállalkozások betelepedésére is kívánatos. A dél-alföldi kőolaj és földgáz bányászat, a kutak rehabilitációja a környezetvédelmi ipar regionális központi szerepének kialakítására is módot ad. A kedvező közlekedési helyzetet kiaknázó logisztikai vállalkozások betelepedésének indoklása: A Nürnberg-Konstanca irányú, IV-es számmal jelölt úgynevezett Helsinki közlekedési folyosó részét képező M5 autópálya Szegedig történő meghosszabbításával, és az autópályává fejleszthető M43-as gyorsforgalmi út megvalósulásával a település amúgy ma is jó (47. sz. főút) közlekedés-földrajzi helyzete felértékelődik. A közlekedési csomópont a településhez közel lesz. Hosszabb távon gondolkodva az M47 gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése, az Algyő melletti csomópont különösen az 1- vagy 2. nyomvonalváltozat esetén szintén erősíti a logisztikai szerepet. A hármas határ közeli helyzet, amely felértékelődik az EU keleti kibővítését, illetve Magyarország csatlakozását követően. Mivel Románia kimarad az első körös EU csatlakozásból, ún. schengeni határ fog húzódni az EU tag Magyarország és azon kívüli országok, a tagjelölt Románia, illetve a hosszú távon is kimaradó Szerbia között. Algyő az EU délkeleti kapuja közelében, nagyváros mellett, csomópontok közelében fekszik, logisztikai jelentősége megerősödik, mivel az EU a tőlünk keletre, délkeletre fekvő országokkal kapcsolatos áru itt lép először az EU területére, itt történik ezek ellenőrzése. Az EU délkeleti irányú exportja is erre fog áthaladni közúton. Algyő megyei jogú városok közelében, valamint a határon túli nagyváros-hálózatban (Arad, Temesvár, Szabadka, illetve Kikinda, Zenta) központi fekvésű, és közúton is elérhető közelségű helyzetben van. 24
2. Új munkahelyek teremtése Az új vállalkozásokkal kapcsolatos munkahelyteremtő elvárást a település helyi és térségi foglalkoztatási szerepe indokolja. A kitermelőipar fokozatos leépülése várhatóan a foglalkoztatásban is érzékelhető lesz. A foglalkoztatásban Algyő helyi és térségi szerepe is kiemelkedő, ezt a szerepet csak a kieső munkahelyek pótlásával, új munkahelyek teremtésével lehet megőrizni. 3. Környezetbarát technológiát alkalmazó cégek preferálása Fontos hangsúlyozni, hogy az új vállalkozások között csak a környezetbarát technológiát alkalmazó cégek betelepülése megengedett. Ennek okai: A már meglévő környezeti gondok, a kitermelésből adódó szennyezések A lakosság és a betelepülők igényei A település idegenforgalmi elképzelései. Ezért a környezetre ártalmas kibocsátásokat produkáló ipari létesítmények közül csak a mindenkori technológiai vívmányokat alkalmazó, a lehető legkisebb mértékű környezetszennyezést folytató üzemek betelepedése megengedett. A szabad ipari-logisztikai területeknek, a közlekedési helyzetnek, a nagyvárosi közelségnek (munkaerő-kínálat) és a települési image javulásának (lásd I/4.) köszönhetően új vállalkozói réteg fog kialakulni Algyőn, mely elsősorban középvállalkozásokból áll, külső piacokra termel. Ez a réteg élénkíti a település gazdaságát, munkahelyeket létesít, és új keresletet is támaszt a helyi vállalkozások számára, így kiegyensúlyozottabbá teszi a település gazdaságát. Az új vállalkozások megjelenésére több helyszín is alkalmas, egyrészt a meglévő, üres, még kihasználatlan ipari telephelyek - az Algyő Park és a MOL Rt. területe - betelepítésével, másrészt a térségi infrastruktúra-rendszerek fejlesztéséhez (M43, M47) kapcsolódva is mód nyílik új, zöldmezős ipari telephelyek kialakítására. I/1.1. Az Algyő Park betelepítése, fejlesztése Algyőn vannak szabad, betelepíthető, infrastruktúrával ellátott, részben önkormányzati tulajdonú vállalkozási (ipari-logisztikai) területek. Elsőként az Algyő Park Kft. mintegy 60 haos barnamezős ipari területe kerülhet betelepítésre. A park infrastruktúrával teljesen ellátott, de vasúti leágazás is vezet a területre. A kiszolgáló épületek nagyobb vállalkozások ellátását, irodákat, szolgáltatásokat, de akár étkeztetést is képesek megoldani, vagy átalakításokkal konferenciák fogadása is megoldható. A meglévő, kihasználatlan ipari terület fejlesztésében az adottságok kialakítása, a kínálati oldal megteremtése nem kizárólag az önkormányzattól függ, de javaslatot tehet a többi tulajdonos felé a település számára legkívánatosabb fejlesztések elérése érdekében. A 25
keresleti oldal marketingeszközökkel való befolyásolása szintén nem csupán az önkormányzat feladata a letelepedési döntést természetesen végső soron a beruházó hozza meg. Ezen a területen már rövid távon új vállalkozások megtelepítésére nyílik lehetőség. A betelepítéshez fel kell mérni, hogy a terület infrastruktúrája mely vállalatok igényeit tudja kielégíteni, milyen méretű és profilú vállalkozásokat tud fogadni, vagy milyen többlet infrastruktúra igény kiépítését kell még megoldani. Ezt követően meg kell határozni, hogy mely cégek betelepedése lenne leginkább fontos az önkormányzat számára. Ezek elsősorban a helyi (gáz, kőolaj energiaszektor, vegyipar, környezetvédelmi ipar) vagy térségi (pl.: mezőgazdasági termékek) alapanyagokat feldolgozó, vagy a MOL Rt.-hez kötődő (pl.: műszergyártás, gépgyártás, folyamatirányítás), vagy a nagyobb térség ellátásához (pl.: építőipar, kereskedelem, raktározás) kapcsolódó vállalkozások. Célszerű tehát kedvezményben részesíteni ezeket a tevékenységeket megvalósító iparágakat. A kedvezmények nyújtása a felsorolt tevékenységeket nyújtó vállalkozások esetében a kedvezményes telekértékesítés. Az önkormányzat hosszú távú érdekét (biztos, hosszú távú iparűzési adó bevétel, magas foglalkoztatás), és a többségi tulajdonosok érdekét (egyszeri értékesítésből származó bevétel) össze kell hangolni, meg kell határozni az átlagos értékesítési árat, majd a kedvezmények nagyságát. Közös tulajdonosi érdekek fűződnek ahhoz, hogy az iparterület fejlesztéséhez EU-s források is bevonásra kerüljenek. Ez különösen akkor lehet lényeges szempont, ha a betelepülni szándékozók további infrastrukturális igénnyel lépnek fel. A GVOP 1.2 intézkedés, 1. komponensének a célja illeszthető az Algyő Park fejlesztéséhez, mely szerint az intézkedés célja a vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttműködés javításával, a letelepült nagyvállalatoknak a magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrációjával. Ennek eszközeként komplex, minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő telephelyek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztések a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítása céljából, illetve az ipari növekedés fenntartása érdekében. Cél továbbá a meglévő létesítmények továbbfejlesztése oly módon, hogy alkalmasak legyenek a szolgáltatások struktúrájának és mennyiségének növelésére. 26