A középfokú oktatás sajátosságainak meghatározása 1 KOVÁCSNÉ SZEPPELFELD ERZSÉBET TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0001. sz. projekt 1.3. A felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerőpiaci
Miért nem kellően eredményes a magyar iskolarendszer? Hazai és nemzetközi pedagógia vizsgálatok egyértelműen rámutattak, hogy a magyar iskolarendszer nem kellően eredményes. A kritika vonatkozik: a hagyományos oktatás tartalmára a hagyományos oktatás módszerére a tanulói készségekre Tehát változtatásra van szükség! Változtatásra, fejlesztésre akkor van szükség, ha valami nem jól működik, vagy működhetne jobban is. Milyen jelei vannak annak, hogy a magyar iskolarendszer nem elég hatékony? ingerszegény az oktatás más embertípusra van szükség nem alkalmazható széles körben a megszerzett tudás 2
Ingerszegény a tanítási környezet A mai gyerek hozzászokott az ingerek gazdagságához Akcióban gazdag filmek, a számítógépes játékok internet, televízió, mozi, A hagyományos iskolai órát unalmasnak érzékelhetik a diákok tanár beszél a tananyagról, néha ír a táblára valamit, néha kérdez és felszólít valakit, 3
Más embertípusra van szükség Ma a munkaadók részéről már elvárás a magas szintű kommunikációs készség (egy-két idegen nyelven is) a magas szintű kooperációs készség az önálló ismeretszerzésre való képesség Milyen emberekre lenne szükség? Olyanokra, akik képesek: önálló ismeretszerzésre csoportokban, teamekben dolgozni kritikus, elemző, érvelő, ugyanakkor mások gondolatait is tiszteletben tartó, megértő, türelmes, beleérző magatartásra A NAT-ban is megfogalmazódik a fenti követelmények többsége! 4
Mit bizonyítanak a felmérések? a tanulók többsége önállótlan, nem alakult ki az önellenőrzés képessége a kommunikációs és kooperációs készség szintje alacsony csak kevesen képesek csoportban gondolkodni fejletlenek az érzelmi intelligencia faktorai: az empátia, a másikkal való törődés, az érzelmek ismerete érzelmek kezelése 5
A megszerzett tudás nem alkalmazható széles körben Akadémikus tudás helyett ALKALMAZHATÓ tudást! Ez a munkaerőpiac és az élethosszig tartó tanulás igénye is. PISA 2000 vizsgálat Azzal szembesítette az érintetteket, hogy a magyar 15 éves diákok szövegértésben és tudásalkalmazásban elmaradnak Európa, Ázsia és a tengerentúl fejlett országainak diákjai mögött. A váratlanul gyenge eredménynek nagy volt a visszhangja a hazai sajtóban, a szakmai közvéleményben az oktatásirányításban De! Nem indult olyan átfogó, mégis konkrét lépésekre lebontott program, amely a változás ígéretét hordozná magában. Tehát az oktatásunk nincs összhangban a társadalom legáltalánosabb elvárásaival, az iskola nem tölti be küldetését?! 6
Nemzetközi kitekintés Kompetenciák Meghatározása és Kiválasztása (OECD ún. DeSeCo = Definition and Selection of Competencies) A kilencvenes évek végén indult és néhány éve lezárult program. 7 Az a gondolkodás, amely a DeSeCo-programból feltárul, komoly hatást gyakorolt a PISA-vizsgálatra, amely talán a legnagyobb globális előrelépést jelentette a legfontosabb kompetenciák mérhetővé tétele felé. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. Európai Bizottság, Brüsszel, 2005. A legfontosabb kompetenciák meghatározása és kiválasztása az elmúlt években az Európai Unió tagországainak egyik kiemelt közös célja lett.
Néhány hatékonyságot segítő mérő és értékelő rendszer PISA-vizsgálat Nemzetközi tanulói teljesítménymérés egy olyan vizsgálatsorozat, amelyet 2000-ben indított el a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD Magyarország 1996 óta tag a vizsgálatot háromévente bonyolítják le alkalmazásképes tudást mér, Vizsgálja: hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására, mindezt hogyan befolyásolja a tanulók és iskoláik háttere Fő mérési területek: szövegértés alkalmazott matematikai műveltség alkalmazott természettudományi műveltség A PISA érvényes összehasonlító adatokat közöl az egyes oktatási rendszerek eredményességéről hatékonyságáról méltányosságáról Tehát a PISA arra törekszik, hogy az e kérdésekre választ adó mutatók segítségével egy-egy oktatási rendszer sokrétű és több szempontú diagnosztikus leírását adja. 8
PIRLS felmérések (2001, 2006, 2011) Nemzetközi Felmérés A Tanulói Olvasásteljesítmény Követéséért Vizsgálja a 9 és 10 évesek olvasás- szövegértési képességét az otthoni és az iskolai olvasás-tanulási szokásokat A PIRLS vizsgálat célja trendek (egymást követő években nyújtott teljesítmények összehasonlítása) felállítása TIMSS felmérések (1995, 1999, 2003, 2007) Nemzetközi Matematika- és Természettudományi Vizsgálat Vizsgálja: 9 a 4. és 8. évfolyamon tanuló diákok matematika és természettudományi ismereteit az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokásokat A TIMSS vizsgálat célja trendek (egymást követő években nyújtott teljesítmények összehasonlítása) felállítása
A középfokú intézményen belüli menedzselés jellemzése A XXI. század jellemzője, hogy a tanulás nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. Szükség van alternatívákra, modernebb pedagógiai-pszichológiai megközelítésre. Ezeknek a kihívásoknak az oktatás akkor tud eleget tenni, ha a tanulók: személyes tapasztalatokat szerezhetnek az önálló tanulás folyamatáról segítséget (modelleket, módszereket, technikákat) kapnak arra, hogy egyre tudatosabban irányíthassák és ellenőrizhessék saját megértési folyamataikat a tanulási folyamat során szert tesznek olyan szociális készségekre, amelyek az együttműködést segítik Az iskolára új szerep hárul: növendékeit alapvető ismeretekkel látja el magas szintű gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget társas viselkedést is ki kell alakítania diákjaiban. Fokozatosan egyre jelentősebb szerepet kap az a tanulásközpontú szemlélet, amely a tanulót helyezi a középpontba, és amelynek alapgondolata a tanulás megtanulása. 10
A mentor 11 A változó igények a pedagógus feladatát is átalakítják. Azt a képzett és motivált pedagógust, aki az egyén tanulását segíti, mentornak hívjuk. A mentornak kulcsszerepe van: motivál informál, orientál, támogat, bátorít segítségével tanítványai egyre önállóbbak lesznek figyelembe veszi az egyéni jellegzetességeket, individualizálja a tanítás-tanulási folyamatot Ugyanakkor a mentor nemcsak a tanulási folyamat irányításában és ellenőrzésében vállal szerepet, hanem tanácsadó vezető védő feladatkört is ellát. Tanácsadó, a tanuló önbizalmának növelését segítő, erkölcsi támogatást adó, bátorító, dicsérő, az információt visszacsatoló személy.
A mentor és tanítvány együttműködése 12 Jelentős szerep jut a tanulói önállóságnak, az előzetes tapasztalatok felhasználásának A mentor és sikeres működése esetén a tanítvány is a motiváció megteremtését és fenntartását egyaránt fontosnak tartja A mentor nem ad választ, hanem rávezeti a tanítványát a megoldásra A mentor folyamatosan figyel a tanítvány jelzéseire, azokra azonnal reagál A mentornak éreznie kell a tanítvány hangulatát, hogy arra azonnal reagálni tudjon képes az egyes tanuló belső állapotainak intuitív megragadására, ráhangolódni a tanítványára A mentornak el kell érnie, hogy a tanuló jelentős felelősséget vállaljon a saját tanulási folyamatáért Lehetséges módszerek: Hangos együttgondolkodás Egymásnak (a tanítvány is magyaráz a mentornak) elmagyarázott anyag jelentősége A tanítvány minden közreműködésének értékelése A kölcsönös megbeszélés és a vita szerepe A felismert erősségek és problémák megbeszélése Közös munkára épülő tanulás túlsúlya A pozitív hangnem
A mentor-tanár által segített individualizált tanulási folyamat javasolt lépései A meglévő tudás, ismeret, kompetencia diagnosztikus feltárása Tanulási stílusok megismerése A tanulási készségek megismerése A célok közös megfogalmazása A sikerkritériumok közös megfogalmazása Az elvárások közös megfogalmazása A tanulás egyéni tanulói igényhez (tanulási stílus, problémák, időbeosztás, motivációk stb.) való közös igazítása Ütemterv közös elkészítése A folyamatos visszajelzések adása Folyamatos reagálás a visszajelzésekre A szükséges változtatások elvégzése A tanuló haladásának folyamatos figyelemmel kísérése Szükség esetén a program újraértékelése 13
Menedzselési területek és tapasztalatok a Földes Ferenc Gimnáziumban 14 A mentori támogatás a tehetséggondozásban Baráti körök Tanulmányi versenyek szervezése az általános iskolások számára Szaktárgyi és tantárgyakhoz kötődő tematikus versenyek középiskolások számára Szakkörök Versenyre felkészítő szakkörök Csúcsszakkörök Egyéni foglalkozás Művészeti területek Sportkörök Elismerés
Mentori támogatás a felzárkóztatást igénylő hátrányos helyzetű tanulók segítésére Szakkörök A különböző szaktantárgyi lemaradások leküzdésének segítésére Kompetenciák, készségek fejlesztésére 15 Az Arany János Tehetséggondozó Program Cél: A hátrányos helyzetben lévő, jó képességű tanulók számára lehetőséget teremteni arra, hogy egy előkészítő gimnáziumi év keretében pótolják különböző hiányosságaikat, a jó alapok reményében kezdhessék meg gimnáziumi tanulmányaikat, majd felsőoktatási intézményben folytassák azt. A mentor tanár feladata az Arany János Tehetséggondozó Programban: Elősegíti, hogy a tanuló tanulmányi eredménye emelkedjen Motiválja a helyzetén való változtatásra Segít a pályaorientációban, a reális pályaválasztásban Segít a konfliktushelyzetek, kamaszkori problémák megoldásában Támogatja a sikeres életvezetésében A mentor tanár vállalja: Rendszeresen konzultál a patronált diák osztályfőnökével, szaktanáraival Családlátogatáson vesz részt Az egyéni fejlesztési terv alapján fejlődési naplót vezet
A középfokú és felsőfokú tanulói/hallgatói menedzselési rendszer összekapcsolásának területe Demokrácia műhely a Földes Ferenc Gimnáziumban 16 A műhelymunka célja, hogy a tanórai kereteken túl a tehetség kibontakozásának sokféle lehetőségét tudjuk biztosítani a diákközélet terén. Ezért a műhelymunka programjában kiemelt szerepet kapott: a diákjogok ismerete és gyakorlása, a közösségi élet szervezésének módszertana, a kommunikációs készség fejlesztése, a diákújságírás, évkönyvkészítés iskolarádió üzemeltetés. Tevékenység Diákkonferencia szervezése Kiadványok készítése Diákrádió Honlap A városi és a megyei diákközéletbe való bekapcsolódás Támogatások, gyűjtések Önkéntes akciók
A mentortanár tevékenysége a Demokrácia műhelyben: 17 figyelemmel kíséri a szakterület újdonságait informálja a műhely tagjait tanácsokkal lát el segít a célok közös meghatározásában motiválja a tehetséggondozó műhely tagjait segít a sikerkritériumok közös megfogalmazásában folyamatosan támogat, bátorít figyelembe veszi az egyéni jellegzetességeket, ennek megfelelően választják ki kinek-kinek a testhez álló feladatot az elkészült anyagokat ellenőrzi, véleményezi, esetleges módosítást javasol értékeli, dicséri a jó teljesítményt igényli a visszajelzéseket folyamatosan reagál a visszajelzésekre törekszik arra, hogy a tanulók minél önállóbban tevékenykedjenek kreativitásra ösztönöz segíti az új ötletek megvalósítását állandóan jelen van, kereshető, elérhető kapcsolattartás a műhely már egyetemista tagjaival
A menedzselés új formája pályázati segítséggel 18 A roma tehetségekért műhely A roma tehetségekért műhely tevékenységéből következik, hogy hátrányos helyzetű, de társadalomtudományok, a közélet és a globális kérdések irányában nyitott, kreatív gyerekek voltak a tagjai. Roma és nem roma tanulók közös munkájára építettük a foglalkozásokat Célunk: a roma és magyar gyerekek előítéleteit tompítani, érzelmi hátterét csökkenteni, az együttélés feltételeit megértetni, feloldani a társadalmi beidegződéseket és az érzelmi viszonyulást értelmire cserélni. A tehetséggondozó műhely tudományterületei: A társadalomtudományi foglalkozások célja a társadalmi környezet jobb megértése A természettudományi foglalkozások fő témája a logikai gondolkodás elsajátítása és a környezettudatos szemlélet erősítése A kommunikáció médiafoglalkozásokon a tanulók önkifejező képességétnek tudatosabbá és árnyaltabbá alakítása Összegző tapasztalatok: A műhelyt a társadalmi gondok hívták életre, és amíg ezek léteznek, a műhelynek létjogosultsága van. A folytatása és elterjedése nagyon is kívánatos lenne ebben a régióban.
A Digitális Középiskola bemutatása Mentori tevékenység a Digitális Középiskolában 19 A Digitális Középiskola kísérleti (pilot) programként 2003/2004-es tanévben kezdte meg működését a miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezésében, a Miskolci Egyetemmel és az Innocenter Kft.-vel konzorciumi együttműködésben. A program célja, hogy érettségihez jutassa a hagyományos középiskolai képzésből kimaradó felnőtteket. Kidolgozásra került: Az online középiskola technológiai háttere A hazai középiskolai hálózati oktatási fejlesztésekkel kompatibilis oktatási portál Oktatási módszertan A 9-12. évfolyamra oktatási segédanyagok,
Az első Digitális Középiskola felkészült a modell elterjesztésére, a felhalmozott pedagógiai és oktatásszervezői tudás továbbadására. A Digitális Középiskola induló 2003/2004-es tanévében a az oktatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok kerültek bevonásra az Észak-Magyarországi Régióban: Roma Kisebbségi Önkormányzatok képviselői, Roma Civil Szervezetek vezetői, Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében dolgozók és fogvatartottak. 20 Az oktatási portál látogatóit a tanítási tanulási folyamat szerint 3 csoportra oszthatjuk: Tanulók, a digitális oktatási folyamat résztvevői. A diákok számára távközlési eszközökkel elérhető az oktatási portál, ahol a tanuláshoz kapcsolódó feladataikat elvégezhetik. Tantárgygondozók (online tanár), akik az oktatási folyamat tartalmi meghatározásában, a számonkérések definiálásában, az értékelésben, a kommunikációban vesznek részt. Az oktatási portálon a szaktanár a tanuláshoz személyre szabott és ütemezett segítséget nyújt a diákoknak. Konzultációs tanárok, akik folyamatosan nyomon követik az oktatási portálon folyó oktatást, és a jelenléti órákon ehhez kapcsolódva oktatnak.
Digitális Középiskola 21 Oktatási Központ Középiskola Regionális Oktatási Központ Középiskola.............. Digitális középiskola oktatási Portál Regionális Oktatási Központ Középiskola.............. Kistérségi Oktatási Központ......... Települési Oktatási Pont Települési Oktatási Pont Kistérségi Oktatási Központ
22 A Digitális Középiskolában az általános, valamint a közvetett célok elérése érdekében az alábbi kompetenciák fejlesztését szükséges a középpontba helyezni: A korábban szerzett gátlások oldása A problémamegoldásra nevelés A szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése Az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való törekvés A megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése A tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés
23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!