J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás 1998. december 10-én megtartott üléséről. Az ülés helye: Nagykáta Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme (Nagykáta, Dózsa György út 2.) Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Bodrogi Györgyné: Mint a társulás elnöke köszönti az ülésen megjelenteket. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az ülés határozatképes. A kiadott meghívóban szereplő napirendi pontokon nem kíván változtatni. Kéri, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A társulás tagjai a napirendi pontokat egyhangúan elfogadták az alábbiak szerint: Napirend: 1./ A Tápiómenti Kistérség Területfejlesztési Koncepciójának előzetes munkamegbeszélése Előadó: Schuchmann Péter (PESTTERV KFT.) Dr. Barta Györgyi (MTA RKK) 2./ A társulás által beadott pályázatok ismertetése Előadó: Bodrogi Györgyné Bori Attila 3./ Az 1998. évi pénzügyi helyzet áttekintése, 1999. évi költségvetés előkészítése Előadó: Bodrogi Györgyné 4./ E g y e b e k 1./ Napirendi pont Bodrogi Györgyné: Köszönti az első napirendi pont meghívott előadóit. Schuchmann Péter: Bevezetőjében elmondja: az előző ciklus végén indult be a térség fejlesztési anyagának elkészítése. Az új időszakban szükséges azokról a célokról, prioritásokról beszélni, melyek a térséget befolyásolják. Dr.Barta Györgyi: Az anyag összeállításakor munkájuk elsősorban a települések helyzetfelmérésére, az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozott. Beszámolójában részletesen ismerteti a felmérések alatt szerzett tapasztalatokat, eredményeket, a térséghez kapcsolódó gyengeségeket és erősségeket. Bodrogi Györgyné: E témával kapcsolatos feladatuk, hogy első olvasat után kritizáljanak, kérdéseket tegyenek fel, javaslatokat adjanak a tervezethez. Véleménye szerint olyan programot kell összeállítaniuk, amelyhez hosszú távon igazodni is tudnak.
- 2 - Dr.Samu János: Kérdése: van-e konkrét lehetőség az ingázók támogatására? Ismeretei szerint nagyon sokan az utiköltségek magas árai miatt maradnak inkább munkanélküli segélyen. Dr.Barta Györgyi: Valóban ez egy új jelenség. Vitatkozna azon, hogy ez gazdasági vagy szociális kérdés. Az előző rendszerben a vállalatok visszakapták azokat a támogatásokat, amelyeket a dolgozók részére kifizettek, mivel ez állami támogatás volt. Most a vállalkozók részéről szempont, hogy az ingázáshoz hozzá tud-e járulni vagy sem. Ez sok esetben eldönti a felvétel lehetőségét. Véleménye ezért, hogy ez szociális kérdés. Az önkormányzatoknak kell eldönteni, hogy megéri-e egy ilyen jellegű támogatást nyújtani, mint másfajta támogatást fizetni. Ez külföldön már használt gyakorlat. Dr.Samu János: Megoldást jelentene, ha az önkormányzatok erre a célra irányított támogatást kapnának. A külön alap képzésére nincs lehetőség. Benkó István: Az új költségvetés előkészítésében nem találja sehol, hogy az önkormányzatok az SZJÁ-ból mit kapnak vissza. Szerinte ezt saját koncepciójukba nem kellene bele tenni. A bejárók esetében a munkáltatónak kell eldönteni, hogy a elvégzett munka alapján fizet-e dolgozójának utiköltséget vagy sem. Problémát jelent az is, hogy a tömegkommunikáción keresztül hirdetett támogatások biztosítására (lakás támogatás, közüzemi tartozások segítése) az önkormányzatok nincsenek berendezkedve. Schuchmann Péter: A bejárók dolgozók kérdésére elmondja: az anyagban nincs megfogalmazva, hogy ez önkormányzati feladat lenne. A külföldi esetet csak példaként említették. Tápiószecsőn úgy tűnik nagy támogatása lenne ennek a dolognak a nagy számú bejárók miatt. Benkó István: Rossznak tartja a jövedelempótló támogatással kapcsolatos törvényt akkor, amikor meg van szabva, hogy hogyan, milyen időre lehet ezt szüneteltetni. Nincs ebben ösztönzés új munkahely keresésére. Az önkormányzatok e támogatásban részesülőket próbálják foglalkoztatni, de ez nem minden esetben eredményes. Schuchmann Péter: Itt most nem az a dolguk, hogy ami országosan nincs, azt kistérségen belül oldják meg. Ezt csak azért gondolta az anyagba megfogalmazni, mivel ez a térségnek egy sajátos problémáját jelenti. Erre kellene keresni megoldást, technikát. Kiss József: A kistérségnek előnye az, ami gyakorlatilag a hátránya. Az ipar nem telepedett meg itt meg annyira, hogy ezt a területet tönkretegye. Ebből következik a már említett ingázás is. Gomba, Bénye, Káva olyan gyönyörű helyek, amelyeket csak ebbe az irányba kellene fejleszteni. Józsa László: Nagyon kedvezőnek tartja, hogy a kistérségnek még ilyen a környezeti állapota, s hogy ilyen perspektívák még felmerülhetnek. Kérdése: az ökotérség egy kategória vagy valamikor azzá fog vállni? Fontos dolog az is, hogy a felmerült kérdésekhez megfelelő cselekvéssorokat tudjanak maguk elé kitűzni (szennyvíz, szilárd hulladék problémája). Van-e ezeknek valamilyen realitása a közel jövőben, illetve ezek milyen korlátozásokat jelentenek? Ezeket milyen rendszerbe lehetne tenni, hogyan lehetne ezeket érvényesíteni, milyen helyi jogalkotás érvényesítése szükséges?
- 3 - Schuchmann Péter: Ez ma még nem élő kategória, de tudomása szerint elképzelés, hogy ez azzá válljon, pályázni lehessen erre a címre. Az a térség, amely megfelel a felállított követelményeknek, elfogadja a irányt, az egyfajta többlet támogatást kap bizonyos fejlesztésekre. Az UNIO-s csatlakozási feltételek között is nagyobb lehetőséggel bírnak az ilyen jellegű gazdálkodások, a természeti értékek védelméről szóló törekvések. Csák Ágoston: Kérdése, hogy a térséghez való hovatartozásukat, besorolásukat kik dönthetik el? Ez a költségvetés szempontjából nem mindegy. A koncepcióban felfedezte azt a kis hibát, hogy Urit, Tóalmással együtt kifelejtették a mikrotérségeknél. Schuchmann Péter: A kérdés teljesen jogos. A ma érvényes területfejlesztési törvény önkéntes társulásokról beszél. Azonban, ha nézik a jelenlegi kormány irányvonalát, szándékait, a kistérségek, az önkormányzatok kezelésének ügyét, egyre inkább a centralizáció fog előtérbe kerülni. De erről még törény nem született. Dr.Barta Györgyi: Úgy tűnik, hogy egy olyan változást készítenek elő, amelyben a közigazgatási egységek az eddigiekhez képest más szintre fognak kerülni. Ezt a változást nem tartja pozitívnak. Schuchmann Péter: Ebben a települési önkormányzatok csorbulását látja. Bodrogi Györgyné: Ez egy óriási tehertételt fog jelenteni, amire a kisvárosok zöme nincs felkészülve. A környező térségek Nagykátához képest jóval erősebbek. Egyenletesebb ugyan itt a lakosság aránya, de mások az elrendezések. Kisebb a térségi szerepe, mint például Jászberénynek. A város méretéhez képest nagy az intézményi hálózat és nincs mögötte gazdasági potenciál. Ez a környékkel összehasonlítva jövedelemben, gazdasági erőben, és egyéb dolgokban óriási különbséget jelentenek. Számára ez elég riasztó tendenciát jelent. Tóth János: A koncepciót alapvetően a cél oldaláról közelítené meg. Az elhangzottak alapján két feltételt szeretnének támasztani: az egyik, hogy a helyzetelemző rész bizonyítsa be azt, hogy a térség továbbra is a gazdaságilag elmaradott térségek közé tartozik. Az előre mutató résztől pedig azt várják el, hogy a további tervezéseknek legyen egy olyan alapja, amely szolgálná a különböző pályázatokon való részvétel eredményességet. Az országos tendenciákat kellene kitapintani és valahol ezt kellene megjeleníteni a tanulmányban. Az elkövetkezendő négy évben ezt úgy tudnák hasznosítani, hogy ennek anyagi értelme is legyen a térség számára. Arra kéri a tervezőket, valahogyan ezt az irányt erősítsék a további kidolgozás során. Bodrogi Györgyné: Itt a két dolgot külön kellene választani. Egy vidék területfejlesztési koncepciójában legalább 15 évre előre kell meghatározni, hogy mit tartanak jó iránynak. Mellette természetesen készülhet egy olyan tervezet, ami lebontja négy évre, mit is tartanak fontosnak. Abban teljesen egyetért, hogy egy használható anyagot kell összeállítaniuk felelősségteljesen. Schuchmann Péter: Tóth János felvetésére válaszolva elmondja: a helyzetértékelésben törekszenek minél sokrétűbben bemutatni a térség helyzetét, de ezt azonban nem fogad-
ják el a pénzosztásnál. Sajnos nem arra megy az irány, hogy a helyben meghatározott és hitelesített célokat vennék figyelembe, hanem annak van nagyobb esélye pályázni, aki a kialakitott célokhoz csatlakozni tud. Az anyag koncepcionális része mindenképpen az - 4 - öko-régió és az együttműködő települések, térség gondolata. Az összes többi így alárendelődik ezeknek. Dr.Samu János: Meglátása, hogy az anyag összeállítása nagy helyismereten, jó adathalmazon alapul. Minden irányra kiterjedő, jó feldolgozás. Innen kellene elindulni, bárki legyen is hatalmon. Pest megyével, a Tápió-vidékkel kapcsolatban felmerülnek bizonyos anomáliák. Ezért mindenképpen "be kellene indítani" a lobbizást olyan irányba, hogy az itteni gondokat és problémákat a legmagasabb szinten ismertessék meg. A statisztikával az a problémája, hogy itt Pest megyét Budapesttel együtt említik meg. Ez a fejlesztést illetően borzasztóan káros dolog. Ki kellene emelni azokat a tételeket, amely közös meglátásuk szerint előre lépést jelentenek. Ez az infrastruktúrában elsősorban a közlekedést, az utak kérdését jelenti. Ezek jó minősége hozná a vállalkozókat, befektetőket. Beindulna a termelés, nőne a foglalkoztatottság, a fizetőképes kereslet. Maximálisan egyetért a leírt erőségekkel és az említett gyengeségekkel. Dr.Barta Györgyi: Egy olyan összefoglaló részt szándékozik az értékelésbe megfogalmazi, amelyben leírják ez a térség ugyan annyira elmaradott terület maradt, mint az előző években. Ezzel erősíthetnék az anyag hasznosságát. A központi régió fejlesztési koncepciójában már nem úgy szerepel Budapest és Pest megye, mint egy átlag, hanem kistérségi települési szintekre lebontva jelentkeznek a problémák. Ebben feltétlenül képviselik a helyi kistérséget. Schuchmann Péter: Szándékosan nem szólt a bevezetésben a közlekedés ügyéről. Véleménye szerint az új 4-es út nem nyújt a térség számára ma vagy belátható időn belül olyan gazdasági, térségfejlesztő potenciát, amitől valamiféle elmozdulás lenne várható. Itt is és a megyei tervben is leírták: szükség van a 4-es elkerülő szakaszára, de ez nem helyettesíti azt, hogy ebben a térségben a 31-es mellett egy új útra lenne szükség. Benkó István: Az anyagból hiányolja, hogy Sülysáp nem szerepel azon települések között, ahol nőtt a lakosság száma. Kéri ennek pótlását. Szerinte az önkéntes hovatartozás megválasztása nem fedi a valóságot. Jó lenne ezt a dolgot is mielőbb a helyére rakni, mivel ez minden település érdeke. Schuchmann Péter: Örülne annak, ha a jelen lévők meghatároznák a további egyeztetések sorsát. A polgármesteri körön kívül a térségben azon nagy vállalkozók, meghatározó személyiségek számára is szükség lenne fórumot rendezni, ahol módjuk lenne az anyag megismertetésére, a vélemények, javaslatok begyűjtésére. Ezt is térségi szinten képzelné el. Bodrogi Györgyné: Itt három kamara működik, amely körébe más-más vállalkozók tartoznak. Szeretné, ha minden település mondana saját területéről egy-két olyan civil szervezetet, amely elkötelezett, szeret ilyen dolgokkal foglalkozni és hajlandó az esetleges megvalósításban is részvenni.
Schuchmann Péter: Nagyon jó lenne, ha még januárban nyílna ezen beszélgetésekre lehetőség. Az ott elhangzottakat összefoglalnák abba a koncepcióba, amely újra a társulás elé kerülne megvitatásra. A társulás jelen lévő tagjai a koncepcióval kapcsolatos megbeszéléseket jónak és elfogadhatónak tartják. - 5-2./ Napirendi pont Bori Attila: Részletesen ismerteti az előre kiadott anyag alapján a társulás pályázatainak állását. Úgy gondolja, ha az említettek megvalósulnak, akkor egy jelentős lépést tudnak előre tenni a területfejlesztésen belül is. Ez nemcsak a szorosan vett infrastruktúra bővítését, hanem egy kicsit a marketing munka és reklám tevékenységet, a saját magukra való felhívási képességet is növelné, ami természetesen jelentheti a pályázatokon való eredményesebb szereplést is. Gyors Reagálás I., a nagykátai és a Pest Megyei Munkaügyi Központ által lefolytatott gazdaságfejlesztési módszer. Három kiemelt problémakört állapított meg ennek keretében a jelen lévő társaság: infrastruktúra bővítés, területfejlesztés, információs hálózat, információs pontok létrehozása, információ áramlás gyorsítása. A Gyors Reagálás II. ezekre a prioritásokra épülhetett. A számítógépes információs központok és ezen pontok rendszerbe kötésének terveit célozza meg a pályázat. A társulásnak a pályázathoz önrészt nem kellett biztosítania. Bodrogi Györgyné: Kiegészítésként elmondja: azt lehet látni, hogy a közel jövőben a kistérség sehogy másként nem tud pénzt szerezni. Azonban a pályázatokhoz teljeskörű koncepcióval, összhanggal kell rendelkezniük. Trefák Istvánné: Olvasta, hogy a regionális hulladék lerakóval kapcsolatos fúrási munkálatok is kezdődnek. Ez hol lesz és kiket fog érinteni? Benkó István: Helyileg ez mégis hol lesz? Bori Attila: A környezetvédelmi programhoz kapcsolódóan kérte meg a társulás a PEST- TERV Kft-t, hogy jelölje ki azokat a helyeket a kistérségben, ahol regionális hulladéklerakó kutató fúrásait el lehet végezni. Nagykáta és Göböly-járás között fog megtörténni 1999. év elején. Schuchmann Péter: A kijelölés a területi érzékenység és a népesség alapján történt meg ezen a területen. Bodrogi Györgyné: Amikor ez a döntés megszületett, akkor még nem is tudták azt, hogy a természetvédők Erdőszőlőn olyan újabb védett dolgokra bukkannak, amely miatt most ismét egy másik pont megjelölésén kell gondolkodni. Schuchmann Péter: Véleménye, hogy ezen a területen több település összefogása nagyobb az esélyt jelent a hulladék lerakók kialakítására, az ehhez kapcsolódó pályázatok elnyerésére.
Bodrogi Györgyné: Mivel több kérdés nem hangzott el ezzel a témával kapcsolatosan kéri, hogy aki a tájékoztatót elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. A társulás jelen lévő tagjai egyhangúan elfogadták a tájékoztatót. 3./ Napirendi pont - 6 - Komáromi Ferencné: Részletesen ismerteti a napirendhez készített táblázatok adatait. A társulás jelen lévő tagjai tudomásul veszik a beszámolót, a határozati javaslatot egyhangúan az alábbiak szerint fogadják el: 13/1998. (XII.10.) számú h a t á r o z a t A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás önkormányzatainak képviselői az 1998. évi költségvetés háromnegyedévi pénzügyi teljesítésről szóló beszámolót elfogadják. A jelen levők megállapítják, hogy a beszámolási időszakban a társulás jelentős szakmai és gazdasági fejlődésnek indult. A feladathoz rendelt pénzeszközök biztosították - és várhatóan biztosítják év végéig - a zavartalan működést, a pénzgazdálkodást. A takarékossági követelmények érvényesítésével, a működési hozzájárulások befizetésével a biztonságos gazdálkodáson kívül év végéig biztosítani kell a megfelelő összegű céltartalékot. Határidő: 1998. december 31. Felelős: Bodrogi Györgyné a társulás elnöke 4./ Napirendi pont Bodrogi Györgyné: A költségvetés módosítása szorosan hozzátartozott az előző napirendi ponthoz. Kéri, aki az előirányzat-módosításokkal egyetért, kézfelemléssel jelezze. A társulás jelen lévő tagjai egyhangúan az alábbi határozatot hozták: 14/1998. (XII.10.) számú h a t á r o z a t A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás az előterjesztésben javasolt bevételi és kiadási előirányzat-módosításokat megtárgyalta és elfogadta. A társulás az 1998. évi költségvetés főösszegét 12.740 eft bevételi, 12.740 eft kiadási összegben,
5./ Napirendi pont ezen belül 1.042 eft pályázati céltartalékkal határozza meg az előterjesztésnek megfelelően. Felhatalmazza a társulás elnökét a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtételére. Határidő: folyamatos, illetve 1998. december 31. Felelős: Bodrogi Györgyné a társulás elnöke - 7 - Bodrogi Györgyné: A témához kapcsolódóan elmondja, hogy a menedzser bérét eddig a Megyei Munkaügyi Központ fizette felszerelésével együtt. A következő évben a fizetést azonban már a társulásnak kell fedeznie. Azért is van szükség a koncepcióra, lássák, milyen béremelés, étkezési hozzájárulás és egyéb kedvezmények adhatók számára. Komáromi Ferencné: 16 %-os béremelés esetén ez 80 eft bruttó bért jelent. Bodrogi Györgyné: Az iroda megfelelő szintű működéséhez 1 millió Ft-os pályázati céltartalékkal kell rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy működési hozzájárulásukat 50.-Ft-ban kell megállapítani lakosonként. Monoron ez 80,-Ft, az Ipolyban pedig 200,-Ft házanként. Úgy gondolja, Bori Attila megfelelően látja el feladatait, gyorsan betanult, a beadott pályázatai kifogástalanok voltak. Véleménye szerint szükségük van munkájára. Csák Ágoston: Tartózkodik a szavazástól, mivel ez a hozzájárulás számukra 400 eft-ot jelent. Nem hiszi hogy ezt mindkét helyen (Monoron, Nagykátán) fel tudják vállalni. A testület itt maximum 100 eft-ra gondolt. Bodrogi Györgyné: Megérti speciális helyzetüket, de amennyiben itt megszavazzák az összeget, úgy a társulás tagjaként kötelesek ehhez tartani magukat. Ez esetben a testületének sincs miről szavaznia. Ez benne szerepel a hivatal költségvetésébe, ahol fő összegekről kell dönteniük. Aki az összeget nem teljesíti, az azzal fog szembesülni, hogy nem fog tudni a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz pályázni. Benkó István: Maximálisan egyetért polgármester úr véleményével, mivel ő is csak akkor tud erről szavazni, ha ezt már beépítették költségvetésükbe. Nem zárkózik el semmi elől, hiszen a társulás tagja kíván továbbra is maradni. Meg kell magyaráznia, hogy a 10,-Ft miért emelkedett 50,-Ft-ra. Testületének döntése szüksége ehhez. Bodrogi Györgyné: Itt most fordított a helyzet. Csak akkor építhető ez be, ha ezt a koncepciót most elfogadják. Benkó István: Bori Attilát szimpatikusnak tartja, de eddig még csak egyszer találkozott vele személyesen. Bori Attila: Többször is járt Sülysápon és mivel polgármester urat nem találta, így a jegyzővel értekezett. Benkó István: Elvárja, hogy legalább egy hónapban egyszer, előre egyeztetett időpontban találkozzanak. Kérdése: ki kap jelenleg a polgármesteri hivatalokban a köztisztviselők
közül 16 %-os bérfejlesztést? Nem sokalja a bért, de vannak dolgok, melyeket tőlük is számon kérnek. Bodrogi Györgyné: Formálisan valamiféle koncepciót el kell fogadniuk. Amennyiben testületükkel nem tudják megértetni, hogy szükség van a kistérségi tanács működésére, akkor leírhatják magukat. Ezt sajnos egy működési kiadásként kell tekinteni. Kéri, hogy aki az elhangzottak alapján egyetért a koncepcióval, valamint az 50,-Ft-os működési hozzájárulással, az kézfelemeléssel jelezze. - 8 - A társulás jelen lévő tagjai 8 igen, nem szavazat nélkül, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 15/1998. (XII.10.) számú h a t á r o z a t A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás az 1999. évi koncepció előterjesztését megtárgyalta és az alábbiak szerint fogadja el: A bevételek tervezésénél 1000 eft pályázati céltartalék figyelembe vételével a működési hozzájárulást lakosonként 50,-Ft-ban állapítja meg. A kiadások tervezésénél - a személyi jellegű juttatásoknál a térségi menedzser bérének 16 %-os emelésével (80 eft) egyetért 1999. január 1-től, - elfogadja a 13. havi bér számfejtését és kifizetését 1999. december 31-ig, - engedélyezi havi 1400,-Ft étkezési hozzájárulás számfejtését, - hozzájárul az előterjesztés szerinti programok beszerzéséhez, - pályázati céltartalékként 1000 eft -ot jelöl meg. Határidő: 1999. február 15. Felelős: a tervezési feladatok elvégzéséért és a társulás elé történő terjesztéséért a társulás elnöke Dr.Samu János: Már előzőleg is említve volt a hovatartozás kérdése. Javaslata: őt mentsék fel a társulás elnöki funkciója alól. Mást válasszanak erre a posztra azért, hogy a monori térség is pontosan úgy legyen ebben a társulásban képviselve vezetői szinten, ahogyan azt kell. Mivel határozatképesek, szavazzanak is erről. Kálmán József: Igaz, hogy Monorhoz tartoznak, de 8 év alatt ami jót kaptak (telefon, gáz bevezetése), azt mind Nagykátának köszönhetik. Ezért is maradtak ebbe a társulásba is. Jelenleg a csatornázás lesz a következő nagy feladatuk. Költségvetésük tárgyalásakor
javasolta testületének: tekintsék ezt az egy évet úgy, hogy eldönthessék, hol érdemes maradniuk. Csák Ágoston: Véleménye szerint erről a kérdésről ne szavazzanak addig, amíg nem tudják, tud-e a térség delegálni valakit. Bodrogi Györgyné: Szeretné, ha nem hagynák teljesen egyedül. Két lehetőség van: mondjanak javaslatot az alelnök személyére, vagy Samu úr vonja vissza javaslatát addig, amíg erről a posztról nem tudnak dönteni. - 9 - Dr.Samu János: A következő ülésig vissza vonja javaslatát. Bodrogi Györgyné: Mivel több kérdés, vélemény, hozzászólás nem volt, megköszöni a részvételt és az ülést bezárja. - k m f - Dr. Samu János társelnök Bodrogi Györgyné elnök