Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gyermekeim, itt sok mindent megtanulhattok, de ez maga a kezdet, legyetek jók és tisztességesek a többire majd megtanít az élet. 1

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 5 ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA... 6 NEVELÉSI PROGRAM... 7 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai... 7 Az alapelvek az iskolai oktatás-nevelés hosszabb időszakra szóló értékkifejezői... 7 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai... 10 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, módszerek:... 11 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 17 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 19 A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának elősegítése... 20 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 21 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.... 21 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 25 A szakmai munkaközösségek együttműködése... 25 A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése... 25 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése... 26 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése... 26 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI... 28 A pedagógusok alapvető feladatai... 28 PEDAGÓGUS FELADATAI A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN... 32 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése... 32 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 33 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 35 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése... 35 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:... 35 A kiemelt tehetség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik... 36 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 37 A ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL... 38 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 40 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK - ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 41 2

HELYI TANTERV... 42 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE... 44 AZ ALAPOZÓ NEVELÉS, OKTATÁS EGYES SZAKASZAINAK CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI... 45 Célok, feladatok... 45 FELSŐ TAGOZAT 5 8. ÉVFOLYAM KERETTANTERVE... 47 Célok, feladatok... 47 AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEI, KOMPETENCIÁI... 49 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI... 53 A megvalósítás pedagógiai elvei:... 53 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 55 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 56 VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK... 57 Tanórán kívüli foglalkozások... 57 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 59 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 59 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK... 60 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt elvei, feladatai:... 60 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt elvei, feladatai:... 61 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 62 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 62 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 63 A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek... 63 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA... 65 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI AZ ALSÓ TAGOZATON... 68 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 71 ISKOLAI DÍJAK... 76 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ IS-MERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE... 77 AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 79 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 81 PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 82 3

1.számú melléklet... 83 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁI, TANANYAGA, TEMATIKÁJA... 83 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 89 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4

BEVEZETŐ Tisztelt Olvasók! Kedves Gyerekek, Szülők, Fenntartó! Önök a Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT tartják a kezükben. A program megalkotásában segítségünkre voltak a szülők és a tanulók is. Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A program iskolánk pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményünkben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra - határozza meg az iskolánkban folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskolánk szakmai önmeghatározásának dokumentuma, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meghatározásra kerülnek az aktuális célok, és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program magában foglalja: a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, a helyi tantervet. 5

ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskolában olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulókat bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes, emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és nevelő, o tanuló és tanuló, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. 6

NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Alapelveink arra a kérdésre adnak választ, hogy milyenek szeretnénk lenni. Az iskola munkájának alapelve a gyermekszeretet, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó pedagógia, a hagyományos közösségi érdekek védelme. Meg kell szilárdítanunk a mindennapi emberi együttélést biztosító értékeket, normákat, a hatékony és felelősségteljes cselekvés, az emberi öntudat és autonómia értékeit, meg kell erősíteni az emberi személyiség, a közösségek és az igazi társadalmi szolidaritás kibontakozását segítő tényezőket. Az alapelvek az iskolai oktatás-nevelés hosszabb időszakra szóló értékkifejezői Komplexitás elve: A törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. Partnerség, együttműködés elve: A tanuló partneri szerepének figyelembevétele a nevelésben, oktatásban. A pedagógus a tanulónak segítő, tanácsadó partnere. A tanítás tanulás folyamatában minden résztvevő együttműködő az eredményesség elérése érdekében. Differenciáltság elve: Az oktatást, a nevelést a tanuló fejlettségéhez, fejlődési szintjéhez igazítjuk. Egyenlő esélybiztosítás elve: Minden tanulónak joga van a képességei szerint tanulni. Különböző közösségekhez tartozás elve: A tanulók szűkebb és tágabb környezetük közösségeinek tagjai. A nevelés-oktatás ezen közösségek aktív részvételével történik. Együttműködés elve - Motiváció elve: A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontosnak tartjuk a felfedezés örömének megteremtését. A sikerélmény biztosítása erősíti meg a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Koncentráció elve: Építünk a korábban, illetve más tantárgyból megszerzett tudásra. Szemléletesség elve: Alkalmazunk a befogadást és az elsajátítást előtérbe helyező módszertani eljárásokat, korszerű oktatástechnikai eszközöket. A tevékenységközpontúság elve: Előtérbe helyezzük a tanulói aktivitás fokozását tanórán és tanórán kívül. A visszajelzés, pozitív megerősítés elve: Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről, a tanuló fejlődéséről. A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés elve: Az értékelés, az ellenőrzés, az osztályozás rendszeres, reális, motiváló és folyamatos. A felsorolt alapelveket a pedagógusok tudatosan figyelembe veszik a nevelés és oktatás terén. 7

A pedagógiai folyamatokat átható értékek: a humánum, a szeretet, a jóság, a megértés, a nemzethez való kötődés, a másik emberrel való törődés, a kulturált emberré válás eszménye. Céljainkat iskolánk pedagógusainak példamutatásával, céltudatos motiváltsággal, a szülői házzal együttműködve kívánjuk elérni. Ennek érdekében: tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók egyéni szükségleteihez igazodva fejleszti az alapkészségeket, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, munkánkban a nevelést, oktatást egységben kezeljük, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a kötelességnek, a tiszteletnek, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a kapcsolattartás, együttműködés során, amennyiben szükséges, használjuk az infokommunikációs eszközöket is, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, bővítjük kapcsolatainkat Balatonfenyves és környékén található közművelődési intézményekkel, fontosnak tartjuk, hogy továbbra is képviseltessük magunkat a község rendezvényein, és aktívan részt vegyünk az ünnepi alkalmak lebonyolításában. 8

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos igényű tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, a tanítási-tanulási folyamatban reálisan értékeljük és elemezzük az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Ismerje és értse a természeti folyamatokat. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. A reális önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának és a gondjaira bízottak sorsának alakításáért. Legyen képes felelős döntéseket hozni. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság tartalmas és tartós emberi kapcsolatokra, barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A természeti, társadalmi és kulturális jelenségek, folyamatok megismerésének az igénye. 7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A határon túli magyarság és a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi 9

jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 10. A sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai Eszközeink: A tanítási, nevelési folyamatban a szaktárgynak és a nevelési helyzetnek megfelelő taneszközöket,modern IKT eszközöket, változatos módszereket ismerjünk és alkalmazzunk. Modern IKT eszközök:tanári és tanulói számítógépek, projektor illetve a főépületben található digitális táblák, tanári laptopok, digitális tananyagok. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Biztosítani kell a változatos módszerekhez szükséges továbbképzési lehetőséget, megfelelő új szakirodalmat, és az ehhez szükséges, megfelelő berendezést. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetővé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazását. Eljárásaink: A módszereket, taneszközöket az életkori és az egyéni képességek és kompetenciák figyelembevételével kell választani. A különféle szemléltetési és tanulási módszereket a tanulók motiválására lehet használni. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 10

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, módszerek: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Magatartási modellek bemutatása, közvetítése A tanulók aktivitásának, együttműködésének, önállóságának, döntési képességének fejlesztése Közvetlen módszerek - magyarázat - közlés - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - kooperatív tanulás - a tanulók önálló elemző munkája - kutatás Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulók közösségi tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita - esetelemzés - szituációs játékok Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek; - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességekkel, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. 11

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alkalmazható tudás gyarapítása gyakorlatközpontúsággal. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség megalapozása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Tanulóink a haza felelős, hasznos polgárává váljanak. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése. 9. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése Feladata: A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. 12

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A testi és lelki egészségre nevelésprogram célja Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusaink készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek- különösen a serdülőknek- a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdésével, és figyelmet fordítson a családi életre történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: a tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolánkat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, együttműködés létrehozása az alábbi partnerekkel: iskolaorvos, védőnő, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor. Célkitűzések A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 13

Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani: a reális önismeret és szilárd erkölcsi ítélőképesség kialakítására, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez az alábbiakkal: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, konfliktusok felismeréséhez és kezelési képességük fejlesztése, az érzelemkifejezés kulturált módjának fejlesztése, kudarctűrő képességeik fejlesztése, stressz kezelési technikák megismerése, gyakorlása. Olyan intézményben kívánunk tanítani: ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés. Együttműködés, kapcsolat az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel szülői munkaközösség, szülők iskola-egészségügyi szolgálat rendőrség mentőszolgálat más oktatási-nevelési intézmény civil szervezetek sportegyesületek Iskolai programok az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére a szexuális nevelés- már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját- megelőzően is Az iskolában folyó egészségnevelési tevékenység teendői és színterei A tanítási órákon folyó egészségnevelés: Szaktárgyi tanórák: környezetismeret, természetismeret, biológia- egészségtan, magyar, testnevelés, Osztályfőnöki óra: ismeretnyújtás, felvilágosítás, szemléletformálás, ill. gyakoroltatás 14

egészség- betegség táplálkozás- mozgás napirend- szabadidő helyes felhasználása- alvás testápolás (személyi higiénia) és öltözködés családi élet jelentősége kortárskapcsolatok káros szenvedélyek (dohányzás, ital, drog) egészséges környezet és védelem balesetek megelőzése- elsősegélynyújtás Az egészségneveléssel kapcsolatos kerettantervi vonatkozások Alsó tagozat környezetismeret: személyes higiénia, test és ruházat gondozása, korszerű táplálkozás, egészséges életmód feltételei technika és életvitel: szerszámok, eszközök balesetmentes használata, közlekedési balesetek elkerülése erkölcstan: énkép, önismeret fejlesztése, önálló, felelős gondolkodás kialakítása testnevelés és sport: az egészséges testi fejlődés segítése úszás Felső tagozat természetismeret: önmaga és társai védelme biológia: az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke egészséget veszélyeztető anyagok hatása erkölcstan: testi és lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek kémia: a nikotin és a tudatállapotot befolyásoló anyagok veszélye tápanyagok értékei, egészséges étkezési szokások technika- és életvitel: az egészséges életvitel és életmód, az életet védő magatartás testnevelés- és sport: az egészséges testi fejlődés segítése: o keringési-, légzési- és mozgásszerv rendszer fejlesztése o megfelelő testtartás, terhelhetőség, betegségekkel szembeni ellenálló képesség, sportolás igénye o a mindennapi sportolás lehetőségének megteremtése o úszás egészségtan osztályfőnöki órák A tanórán kívüli tevékenység Az iskola szervezetében: sportköri tevékenység szakkörök felvilágosító programok /ifjúságvédelmi tevékenység/ szexuális felvilágosítás /iskolaorvos, védőnő, stb./ baleset-megelőzés 15

drogprevenció táplálkozáskultúra különféle akciók az egészség megőrzésének jegyében egészségnap, kiállítások, vetélkedők Iskolán kívüli tevékenységek: kirándulások, túrák, erdei iskola tevékenység sportegyesületekben lakóhelyi akciók /tisztasági mozgalom/ együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel együttműködés társintézményekkel bekapcsolódás az iskolai versenysportba együttműködés rendőrséggel, vízi rendőrséggel Felelősségi körök, kompetenciák iskolai vezetői szaktanárok munkaközösségek, mk. vezetők osztályfőnökök nevelőtestület diákönkormányzat, DÖK vezető, diáksportkör vezető Anyagi erőforrások A fenntartó támogatása az iskola környezet- és egészségnevelés programjának megvalósításához. Pályázatok segítségével a vízi túrák, osztálykirándulások lebonyolítása. Szülői munkaközösség bevonása. Az alapítvány segítsége a hátrányos helyzetű diákok megsegítésében. Az iskolával kapcsolatban álló cégek anyagi segítsége a programok megvalósításában. 16

Egészségügyi prevenció az iskolában, egészséges környezet Az egészségügyi szolgálat tevékenysége (iskolaorvos, védőnő) Szűrővizsgálatok rendszere, felvilágosító programok A tanulók terhelésének egyenletessé tétele lehetőség szerint (/napirend, órarend) Környezeti higiéné alapelvei (mellékhelyiségek, osztálytermek, ebédlő, stb.) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat helyi vagy környékbeli képviselőivel; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alapismeretek: TANTÁRGY biológia-egészségtan kémia ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISME- RETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések 17

fizika testnevelés és sport környezetismeret technika és életvitel vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések, forrázás otthoni és iskolai veszélyforrások magasból esés, törés-zúzás égési sérülések szúrt, vágott sérülések 18

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása változatos módszerekkel. A közösségfejlesztés alapelveiből adódóan az alábbi feladatok gondozását tartjuk fontosnak: a társas együttélés szabályainak megismerése és alkalmazása önismeret- és társismeret fejlesztése az eltérő kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságok figyelembe vétele közös szabályok megfogalmazása, konfliktusok megelőzése, kezelése a kulturált kommunikáció, véleménycsere kialakítása erkölcsi és jogi felelősség kialakítása jog- és kötelességismeret kialakítása a környezet, más kultúrák, a közösség iránti érzékenység kialakítása 19

értékközvetítés, együttműködés, kommunikáció, nyitottság a helyes médium használat közvetítése A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának elősegítése Feladata: a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelése. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A közösség irányításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 20

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖ- DÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára is támaszkodnak. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a csoportos, a kooperatív, páros és technikával ötvözik. A tanulókat önállóságra, kezdeményezésre, problémamegoldásra ösztönzik, nevelik. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. 21

Az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. A tanulókhoz alkalmazkodó differenciálásra való törekvés. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Annak érdekében, hogy céljainkat elérjük, az alapelvekben meghatározottakat szem előtt tartva kiemelt fontosságú területeink: matematika magyar nyelv és irodalom történelem idegen nyelv informatika egészséges életmódra nevelés környezeti nevelés Az érdeklődő tanulók különböző szakkörök munkájában vehetnek részt. Ezek részben a kiemelt területekhez kapcsolódnak, illetve más területeket fednek le. Célunk, hogy minden korosztály megtalálja az adott műveltségi területhez kapcsolódó, érdeklődésének megfelelő lehetőséget. Szakkörök (igény szerint a felsoroltakon kívül más is elképzelhető): tehetséggondozó alsó tagozat (magyar, matematika) idegen nyelv matematika, magyar felső tagozat természet- és környezetvédő ISK Az egy-egy területen kiemelkedően teljesítő tanulóknak biztosítjuk a tanulmányi versenyeken, sportversenyeken való részvételt. A szociális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küszködők számára lehetőséget adunk a törvény adta kereteken belül a differenciált fejlesztésre, fejlesztő foglalkozásra, tehetséggondozásra. Igény szerint biztosítjuk a csoportos délutáni felkészítést (napközi és a tanulószobai foglalkozásokat). Iskolánkban biztosítunk helyet a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozatának. Az alábbiakban felsorolt hagyományos rendezvények, programok egyenletes elosztásban, folyamatos, sokszínű tanórán kívüli program lehetőségét kínálják kulturális, sport és szórakoztató rendezvények keretén belül, szervezett formában, nevelői felügyelettel. Éves viszonylatban, kronológiai sorrendben a következő rendezvények, programok váltak iskolánk hagyományává: 22

tanévnyitó ünnepély október 6. október 23. nemzeti ünnep Mikulás ünnepség karácsonyi ünnepély iskolai farsang március 15. nemzeti ünnep Fekete István- nap ballagás, Barta Anna Alapítvány emlékplakett átadása községi megemlékezéseken való aktív részvétel Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 4-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tanulók fejlődését szolgáló csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás (napközi, tanulószoba) Az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközit, az 5-8. évfolyamon tanulószobát szervezünk. Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat szervezünk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségének figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek szükségük van rá az eredményes felkészüléshez. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 23

Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése, közösséggé kovácsolás céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A kiránduláson részt nem vevő tanulók kötelesek az iskolában tanítási órákon részt venni. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmény, tanterem, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 24

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, a nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése A szülői szervezet az iskola közösségeivel a szülői szervezet teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. A szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként évente legalább 2 alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői szervezet tevékenységéről. 25

Kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolavezetősége felé továbbítani. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vesznek részt: az iskola igazgatója, DÖK-vezető. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább 2 alkalommal köteles tájékoztatni a szülői szervezetet. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 26

Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájának szempontjairól, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra: Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap: Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Telefon: Feladata: Telefonon értesítse a nevelő a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell küldeni. Ha a szülő a tájékoztatóba, ellenőrzőbe bejegyzett információkról nem vesz tudomást, arra nem reagál, a nevelő telefonon veszi fel vele a kapcsolatot. Véletlenszerű találkozás: Feladata: Alkalmat nyújtson arra, hogy iskolán kívül a szülő és a pedagógus megbeszélje a gyermekkel kapcsolatos aktuális problémákat. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 27

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya következő helyeken tekinthető meg: az iskola honlapján; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában, felkészültségének megfelelő feladatok teljesítése. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti feladatokban, rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Kialakítja a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. 28