A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.

Hasonló dokumentumok
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

Mit tennék a vizek védelmében

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Balaton, a természetes régió Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek

ÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2002. (VII. 15.) számú rendelete a háziorvosi körzetekről

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A HAZAI AKVAKULTÚRA TLÓ

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a közötti időszakban

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából

Ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Halászati Lapok A Haltermelôk Országos Szövetsége és Terméktanácsa információs és marketing hírlevele

Szaktárgy / évfolyam: Természetismeret 10. Munka. formák. CSM (4 fő)

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Felsőpetény, Felsőpetényi halastavak - vízjogi létesítési engedély

HALÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

BÁTONYTERENYE-MACONKAI SZABADIDŐ- ÉS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

Előremutató döntések a közgyűlésen

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Balatonendrédi dombok (HUDD20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

Elemi csapásból hozzáadott érték

Balaton népe és vidéke

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

A projekt címe:balaton


A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről.

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

Állami fogási napló kitöltési segédlet

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat

A halak váltv állatok.

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

2013. évi CII. törvény Hatályos:

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

Turisztikai programajánló

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének Lapja. VI. gödöllői Szakember-találkozó 1

és s felszín n alatti vizek

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

Megalapozó vizsgálat

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ


3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

Nagyragadozó - adatbázis kiépítése

JEGYZŐKÖNYV. Készült: június 29-én Balatonfenyves Község Önkormányzat üdülőhelyi fórumán.

Gyöngyös, Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, május 20.

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

H A T Á R O Z A T. e l f o g a d o m,

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

Az intézmény ökoiskolai tevékenységének bemutatása április 26.

Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács évi BFT Elnöki határozatairól ( )


III. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

0c ~. számú előterjesztés

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2014-ben

Átírás:

A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.jpg

1. rész A balatoni vízgyűjtő halállományainak bemutatása Takács P., Specziár r A., Erős s T., Sály S P., BíróB P. (2011) A balatoni vízgyv zgyűjtő halállom llományainak összetételetele Ecology of Lake Balaton/A Balaton ökológiája, Vol. 1(1):1 21. www.ecobalaton.hu http://ecobalaton.hu/download/ecobalaton_2011_takacs_etal.pdf

2. rész A vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák bemutatása

1. rész A Balaton vízgyűjtő halfaunája

Herman Ottó: A Magyar Halászat Könyve /1887/ Balaton tava: 1. csapó sügér, 2. fogas süllő, 3. német buczó, 4. vágó durbincs, 5. selymes durbincs, 6. tarka meny, 7. tőponty, 8. széles kárász, 9. nyálkás czompó, 10. rózsás márna, 11. fenékjáró küllő, 12. szivárványos ökle, 13. dévér keszeg, 14. ezüstös balin, 15. sugár kardos, 16. szélhajtó küsz, 17. sujtásos küsz, 18. ragadozó őn, 19. pirosszemű kele, 20. veresszárnyú konczér, 21. fejes domolykó, 22. réti csík, 23. kövi csík, 24. vágó csík, 25. köz csuka, 26. lápi pócz, 27. leső harcsa, 28. kecsege tok, 29. lapos keszeg, 30. taka géb, 31. angolna

A balatoni halállomány fajkészletének alakulása 1887 2010 Őshonos Idegenhonos Védett Fajszám Közlő fajok fajok fajok 1. Herman (1887) 31 30 1 9 2. Daday (1897) 34 33 1 10 3. Vutskits (1897) 38 35 3 11 4. Unger (1925) 35 33 2 9 5. Hankó (1931) 38 35 3 10 6. Lukács (1932) 37 34 3 11 7. Entz és Sebestyén (1942) 40 37 3 12 9. Bíró (1997) 34 26 8 6 10. Specziár et al. (2000) 38 30 8 11 BLKI (2001 2005) 29 21 8 2 BLKI (2006 2009) 30 22 8 3 BLKI (2010) 25 18 7 2 Feltételezett aktuális állapot 32 33? 24 8 9? 4 Fajok önfenntartó 24 19 5 2 állománnyal A Balatonból összesen 50 halfaj ismert

A Balatoni vízgyűjtő kisvízfolyásai A vízgyűjtő mérete 5775km 2 A tó vízfelülete 594km 2

Zala, Őriszentpéter Szentmihályfai patak, Szaknyér

Sárvíz, Zalaszentlőrinc Tapolca, Raposka

Szévíz, Pölöske Zala Somogy határárok, Zalakomár

A Balatoni vízgyűjtő kisvízfolyásai

A Balatoni vízgyűjtő kisvízfolyásai intenzív vizsgálatok 2006 óta több mint 100 mintavételi hely 49 mintahely rendszeresen monitorozva 100 ezer egyed

A Balaton vízgyűjtőjén élő halfajok száma: recens A BALATONBÓL 50 >>(32 33) 24 halfaj A vízgyűjtő VÍZFOLYÁSAIBÓL 55 42 halfaj A teljes BALATON vízgyűjtőről 60 kb45 halfaj ELŐFORDULÁSA IGAZOLT

BALATON A HALFAUNA ÖSSZETÉTELE 2 védett faj van jelen önfenntartó állománnyal a tóban (szivárványos ökle, halványfoltú küllő) Az irodalmi adatokkal összevetve jelentősen változik a fajkészlet, a speciális élőhely igényű és/vagy védett fajok száma csökken BEFOLYÓK A befolyók halállományai sokkal változatosabbnak A vízgyűjtőn 8 VÉDETT halfaj él A lápi póc legnagyobb kárpát medencei állományai a tavat övező berkekben élnek

2. rész A vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák bemutatása

A partvédelmi művek kiépítése miatt a természetes ívóhelyek nagy része eltűnt partvédelmi kövezések (Virág, 1988)

A tó vízszintjének természetes, éven belüli fluktuációja és az egyes évek közötti különbségek is csökkentek A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása (1863 2010)

A berkeket leválasztották tóról a berkek halbölcs lcső szerepe (Erdős, 1898) korlátozot

Aszófői-séd, Aszófő Csopaki-séd, Csopak

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I. Vízkémiai vizsgálatok havonta, márciustól novemberig (2009) 2 1 4 3 5 6 7 halastó Mintavételi helyek az Egervizen

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I. a halastavak elfolyó vize jelentősen megváltoztatja az alvízi szakaszok vízminőségét Hőmérséklet ( C) NH 4+ koncentráció (mg/l) HALASTÓ Oxigén telítettség (%) NO 2 koncentráció (mg/l)

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II. Marótvölgyi vízfolyás A BALATONI VÍZGYŰJTŐ EGYIK LEGJOBB PÓCOS VIZE Kisvid halastó

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II. F.TÖRPEHARCSA 0.8% EZÜSTKÁRÁSZ 23.6% NAPHAL 33.6% AMURGÉB 3.8% RAZBORA 33.5% ÖSSZESEN 95.3% egyedszám / 150m AMURGÉB MEGJELENÉSE A MÁS VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ HALSZÁLLÍTMÁNYOKAT (KÜLÖNÖSEN A TISZÁNTÚLRÓL SZÁRMAZÓKAT) FOKOZOTTAN KELL ELLENŐRIZNI!!

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II. halastó Az állományok nagymértékű változékonyságát más patakszakaszokon is tapasztaltuk halastó Szentjakabi p. halastó Szévíz halastó Boronkai p Egervíz halastó Pogányvölgyi víz halastó Tetves p. Zala Somogy határárok halastó Koroknai vízfolyás halastó

halastó halastó Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III. A NÉHÁNY busa megjelenési NY SZÓT helyei T A BUSABOMB a BUSABOMBÁRÓL vízgyűjtő kisvízfolyásaiban FŐLEG ŐSSZEL!!! Zala Somogy határárok Boronkai p halastó Pogányvölgyi víz halastó Koroknai vízfolyás

Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III. Tények: főleg egynyaras és kétnyaras egyedek kerülnek elő nem nyáron, hanem ősszel! nem fogtunk ivadékot! Ha az ívás s valóban megtört rténik a befolyóban, Hogy kerül ban, l a akkor kétnyaras k őszre busa az a ivadéknak befolyókba? nem kellene ittlennie

Véleményünk szerint valószínűbb a tavakból való kiszabadulás, minthogy a balatoni állományok ívnának le a befolyókban MÉG EGY INDOK: pelágikusan sodródó megtermékenyített ikra a víz hőmérsékletétől függően 1 2 nap alatt kelnek ki A lárvák még legalább egy hétig sodródnak, amíg felélik szikanyagukat (Pintér 1989)

MILYEN HOSSZÚ FOLYÓSZAKASZ SZÜKS KSÉGES A BUSAIVADÉK K KIKELÉSHEZ? Egy áradó vízfolyás sebessége meghaladja a 0.23m/s ot!!! Http://www.Ifishillinois.Org/asiancarp/tuespm/chapman.Pdf

A BALATONI BEFOLYÓK A ZALA KIVÉTELÉVEL NEM ELÉG HOSSZÚAK A BUSAIVADÉK KIKELÉSHEZ A BUSA A DÉLI BEFOLYÓKBÓL KERÜL ELŐ!! Zala Pogányvölgyi víz Zala Somogy határárok 10km

Pogányvölgyi víz, Fonyód (2010. 06 18.) HOGYAN LEHETNE FELHASZNÁLNI A BEFOLYÓKAT A BUSA GYÉRÍTÉSÉRE???

Pogányvölgyi víz, Fonyód (2010. 06 18.)

Pogányvölgyi víz, Fonyód (2010. 06 18.)

Pogányvölgyi víz, Lengyeltóti (2010. 06 24.) 15km re a Balatontól!

JAVASLATOK A BUSAKÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA 1. az idegenhonos fajok tartásának betiltása a teljes balatoni vízgyűjtőn 2. SZIGORÚ ELLENŐRZÉS 3. a balatoni busaállomány folyamatos gyérítése A LEGNAGYOBB HATÉKONYSÁGOT NEM A BALATON NYÍLT VIZÉN; HANEM ÍVÁSI IDŐSZAKBAN, AZ ÁRADÓ BEFOLYÓKON LEHETNE ELÉRNI

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! NÉHÁNY ÉV ALATT A BUSA BALATONI ÁLLOMÁNYMÉRETE DRASZTIKUSAN LECSÖKKENTHETŐ