Földmérés ismeretek középszint 1911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 15. FÖLDMÉRÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Útmutató a vizsgázók teljesítményének értékeléséhez (az értékelőtanárok részére) A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. A feladatokra adott válaszok esetén a megoldások eltérhetnek egymástól a megfogalmazások miatt. Ez esetben a szakmailag helyes, de az útmutatótól eltérő megfogalmazások is elfogadhatók jó válasznak. Tévedés esetén a helyes megoldás csak a vizsgázó egyértelmű javítása esetén fogadható el. Csak tollal írt válaszok, megoldások értékelhetőek, az ábrák ceruzával is készülhetnek. Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészletet áthúz a vizsgázó, az nem értékelhető. A feladatokra kapott pontszám nem lehet negatív. A pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő). 1911 írásbeli vizsga 2 / 8 2019. május 15.
ELMÉLETI SZÖVEGES FELADATOK 1. Írja le az ismert ponton történő tájékozás folyamatát több tájékozóirány esetén! Az ismertetés során elegendő szöveges választ adnia. Ha képletekkel írja le a folyamatot, akkor nevezze meg a képletekben szereplő jelöléseket is! 1. Irányszögek és távolságok számítása (1 pont) az ismert koordinátájú pontokra. 2. Tájékozási szögek számítása (1 pont) az ismert pontoknál az irányszög és a mért irányérték különbségéből. 3. Középtájékozási szög számítása (1 pont) a tájékozási szögekből közepeléssel vagy súlyozással (1 pont). 4. Tájékozott irányértékek számítása (1 pont) a meghatározandó pontokra a mért irányérték és a középtájékozási szög összeadásával. Pontozás: összesen 5 pont A pontok a geodéziai gyakorlatban alkalmazott más kifejezésekkel történő megfogalmazás, valamint képletekkel történő ismertetés esetén is megadhatók. 2. Az alább felsorolt állítások közül válassza ki azt a hármat, amelyik igaz az Egységes Országos Vetületi rendszerre! Amely állítások igazak, azok elé írjon X-et! Csak 3 lehetőséget jelöljön meg, 3-nál több jelölés pontlevonással jár! A kettős vetítés elvét alkalmazza. 3 hengervetületi rendszerből épül fel. Koordináta-rendszere dél-nyugati tájolású. A vetület kezdőpontja a Gellérthegy nevű háromszögelési pont. A vetület kezdő meridiánja áthalad a Gellérthegy ponton. A koordináta-rendszer kezdőpontja y irányban 650 km-rel el van tolva. A hossztorzulás az ország egész területén nem haladja meg a 10 cm/km értéket. Pontozás: összesen 3 pont, helyes válaszonként 1-1 pont. Háromnál több jelölés esetén 1 pont többletjelölésenként. Negatív pont nem adható a feladatra. 3. Döntse el az alább felsorolt hibákról, hogy melyik hibacsoportba sorolhatók be jellegük szerint! Írjon X-et a megadott hiba mellett a megfelelő oszlopba! Figyelem, minden sorban csak egy választás lehetséges, ellenkező esetben nem jár pont a választásra! Hiba jellege Hiba megnevezése Iránymérésnél a kollimációhiba Műszer nem tökéletes felállítása Irányzott pont téves azonosítása Szintezőműszer kompenzátorának igazítottság hibája Durva hiba Szabályos hiba Pontozás: összesen 4 pont, helyes választásonként 1-1 pont. Amelyik hibánál több jelölés is található, arra nem adható pont. Szabálytalan hiba 1911 írásbeli vizsga 3 / 8 2019. május 15.
4. A feladatban ideiglenes pontjelek rövid leírásait olvashatja. Döntse el, hogy melyik ideiglenes pontjelölésről szól a szöveg, és írja a nevét a pontozott vonalra! a. kitűzőrúd b. állványos gúla c. szeg (vagy hilti szeg) Pontozás: összesen 3 pont, helyes válaszonként 1-1 pont. 5. Egészítse ki az alábbi, a kataszteri térképek készítéséről szóló szöveget! A megadott szavakat, kifejezéseket írja a megfelelő helyre! Az 1849. október 20-i császári pátens írta elő az állandó kataszter létesítését Magyarországon. A kataszteri felmérések, a kataszteri térképek ingatlan-nyilvántartáshoz és az ingatlanadózáshoz kapcsolódóan készültek és készülnek napjainkban is. Mivel az állandó kataszter nem volt gyorsan megvalósítható, ezért 1850. március 4-én földadó ideiglen készítését rendelték el, hogy a részletes felmérés elvégzéséig legyen alapja a földadó kivetésének. Ez volt az ún. konkretuális felmérés (Concretuel Vermessung), melynek térképei 1851 és 1860 között keletkeztek. A térképek megrajzolásához az összes meglévő térképanyagot fel kellett használni, viszont csak a községek és a dűlők határvonalait kellett felmérni, a dűlőkön belül az egyes ingatlanok területét pedig bevallás alapján kellett megállapítani. A részletes felmérés 1856-ban kezdődött, de nem mindenhol egyszerre, a munka folyamata vitte előre a szervezet kialakítását. A kataszteri térképeket településenként rajzolták meg, a bel- és külterületet megkülönböztetés nélkül, összefüggően ábrázolták. A felmérés mértékegysége kezdetben a bécsi öl volt. A térképek méretaránya a 19. században 1:2880, ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, egyes területrészeket 1:1440 vagy 1:720 méretarányban is térképezték. Pontozás: összesen 4 pont, helyes válaszonként 1-1 pont. 6. Az alábbi ábra a szintvonalas ábrázolásban használatos szintvonalak három fajtáját mutatja. Nevezze meg az ábra alapján azokat a szintvonaltípusokat, amelyeket a jobb oldalon található számok jelölnek! 1. alapszintvonal 2. főszintvonal 3. felező szintvonal Pontozás: összesen 3 pont, helyes válaszonként 1-1 pont. 7. Nevezze meg a meglévő analóg (papíralapú) térképek digitális (számítógépes) állománnyá történő átalakításának geodéziában használatos két fő módszerét! Írja a módszerek mellé, hogy milyen eszközzel végezhető el a papírtérképek átalakítása! Átalakítás módszere Átalakítás eszköze 1. Térképek manuális digitalizálása digitalizálóasztal 2. Térképek szkennelése szkenner Pontozás: összesen 4 pont, helyes válaszonként 1-1 pont. Az eszközre akkor adható pont, ha a megfelelő módszer mellett szerepel. A pontok a geodéziai gyakorlatban alkalmazott más kifejezésekkel is megadhatók. 1911 írásbeli vizsga 4 / 8 2019. május 15.
8. Nevezze meg a képen látható színkeverési módszereket! A. Additív vagy összeadó színkeverés B. Szubtraktív vagy kivonó színkeverés Pontozás: összesen, helyes válaszonként 1-1 pont. Elég vagy az angol, vagy a magyar megnevezést megadni. 9. Egészítse ki az alábbi szövegrészletben szereplő felsorolást! A szöveg a földhivatalok általános feladatairól szól, azonban három lényeges feladat hiányzik. A hiányzó feladatokat egy-egy szóval fogalmazza meg, és írja a pontozott vonalakra! A földhivatalok mint ingatlanügyi hatóságok látják el a földügyi szakigazgatási tevékenység, azaz - a földtulajdon, - a földhasználat, - a földvédelem, - a földértékelés, - az ingatlan-nyilvántartás, - a földmérés és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatait, más szóval az ingatlanügyi hatósági ügyeket. Pontozás: összesen 3 pont, helyes válaszonként 1-1 pont. 10. Nevezze meg a vektoros modellek geometriai alapelemeit! Írja le egy mondatban, hogy mi a legfontosabb különbség a spagetti- és a topológiai modell között! Vektoros modellek geometriai alapelemei: - Pont - Vonal - Felület vagy poligon Legfontosabb különbség a spagetti- és a topológiai modell között: A spagettimodell a topológiai modellel ellentétben nem tartalmaz szomszédsági információkat, topológiai kapcsolatokat. Pontozás: összesen 4 pont, alapelemenként 1-1 pont. A különbség helyes megfogalmazása 1 pont. A megadottól eltérő, de szakmailag helyes megfogalmazásokat a különbségekre el kell fogadni jó megoldásnak. 1911 írásbeli vizsga 5 / 8 2019. május 15.
GEODÉZIAI SZÁMÍTÁSI FELADATOK 1. A körleolvasások alapján számítsa ki az AP irány vízszintes irányértékét, továbbá a kollimációhiba hatását! (A táblázat valamennyi sora kitöltendő.) Álláspont száma A Irányzott pont száma P Leolvasás a vízszintes körön Kollimáció Irányérték (l) hiba hatása li º " " lii º " " º " " 269 59 90 00 31 29 30 30 59 30 00 30 270 00 00 +60 / 2= +30 Pontozás: összesen 5 pont középértékek képzése: kollimációhiba hatása: irányérték (l) képzése: 2 0,5 pont = 1 pont 2. A körleolvasások alapján számítsa ki az AP irány zenitszögét, továbbá az indehiba hatását! (A táblázat valamennyi sora kitöltendő.) Álláspont száma A Irányzott pont száma P A jel megirányzott pontja Leolvasás a magassági körön z I + z II Indehiba I. távcsőállás (z I ) z I - z II Középérték II. távcsőállás (z II ) z hatása " " " " 89 59 269 59 55 359 59 50 59 55 55 180 00 00 56 59 55 54 90 00 00 +10 /2 = +5 Pontozás: összesen 10 pont középértékek képzése 2 0,5 pont = 1 pont zi + zii: zi zii: Indehiba hatása: Zenitszög (z): 3 pont 1911 írásbeli vizsga 6 / 8 2019. május 15.
3. Számolja ki a P pont koordinátáit! Az A, B és P pontok a geodéziában szokásos pozitív forgási értelemben (az óramutató járásának megfelelően) követik egymást. Az α, β és γ szögek az A, B és P pontoknál vannak. A részeredményeket,, " és méter egységben, másodperc, illetve milliméter élességgel számolja! A P pont végleges koordinátáit centiméterre kerekítve írja be a koordinátajegyzékbe! A számításnál alkalmazott matematikai és geodéziai összefüggéseket, képleteket is írja fel! Nem kötelező kétféleképpen kiszámítani a P pont koordinátáit. Pontszám Y X Távolság A 653,23 456,39 α = 58 23 42 B 234,92 167,47 β = 65 13 47 P 145,86 679,77 t AB = 508,388 δ = 235 22 04 δ = δ ± 180 = 55 22 04 AB t = sin β AP t AB sin( α + β ) = 554,370 m sinα t BP = t = 519,988 m sin( α + β ) AB BA AB δ = δ + α = 293 45 46 β AP AB δ BP = δ BA = 350 08 17 yp = ya + tap. sin δ AP = 653,23 + 554,370. sin 293 45 46 = 145,859 m P = A + tap.cos δ AP = 456,39 + 554,370. cos 293 45 46 = 679,774 m vagy yp = yb+ tbp. sin δ BP = 234,92 + 519,988. sin 350 08 17 = 145,859 m P = B+ tbp. cos δ BP = 167,47 + 519,988. cos 350 08 17 = 679,774 m Pontozás: összesen 25 pont Irányszög- és távolságszámítás: 3 + 3 = 6 pont Szinusz tétel képlete: Szinusz tétel kiszámítása: 5 pont Irányszögátvitel, tájékozott irányérték képzése: 5 pont Poláris pontszámítás képlete 3 pont P pont koordinátáinak kiszámítása: 2 + 2 = 4 pont Nem kötelező kétféleképpen kiszámítani a P pont koordinátáit. 1911 írásbeli vizsga 7 / 8 2019. május 15.
4. Számítsa ki a B pont magasságát! MB =? Adott az A pont magassága: MA = 123,45 m; a két pont közötti ferde távolság: tf = 287,145 m; az A-B pontok közötti zenitszög: zab = 91 22 11; a műszermagasság: h = 130 cm; a jelmagasság: H = 2,00 m. Megjegyzés: az ábra csak a betűjelzések szemléltetésére szolgál, nem biztos, hogy alakhelyes. Δm AB Δ AB = t f coszab + h H M B = M A + ΔmAB m = 287,145 cos (91 22 11) + 1,30 2,00 = 7,56 m; M = 115,89 m B Pontozás: összesen 10 pont A trigonometriai magasságmérés képletének felírása: 5 pont Δ mab kiszámítása: 3 pont B pont magasságának kiszámítása: 5. Az A-B pontok magasságkülönbsége az adriai tengerszint feletti magasságuk alapján ΔmAB Adriai= 2,265 m. Mennyi a magasságkülönbségük a balti magassági rendszerben? ΔmAB Balti=? m. ΔmAB Balti = 2,265 m, vagyis ugyanannyi a magasságkülönbség mind a balti, mind az adriai magassági rendszerben. Pontozás: összesen 5 pont A helyes magasságkülönbség akár számszerűen, akár szövegesen: 5 pont 6. Az A pont adriai magassági rendszerben adott magassága: MA = 107,519 maf. A magasságkülönbség: ΔmAB = 5,359 méter. Mennyi a B pont magassága adriai és balti magassági rendszerben: MB =? mbf. MB = MA + ΔmAB = 107,519 maf 5,359 méter = 102,160 maf MB (Bf) = MB (Af) 0,675 méter = 102,160 maf 0,675 méter = 101,485 mbf Pontozás: összesen 10 pont B pont magasságának kiszámítása adriai magassági rendszerben: 5 pont Az adriai és a balti magasságok közötti különbség helyes értelmezése: 3 pont B pont magasságának átszámítása balti magassági rendszerbe: 1911 írásbeli vizsga 8 / 8 2019. május 15.